Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

[NST]Cifu
#68074

A Leopard 1-nek soha nem is volt rétegelt páncélzata, és az üreges torony is csak a Leopard 1A1-nél jelent meg valamikor a '70-es években. A Leo1 védelmével már futottunk egy kört pár éve. Azóta nem vátozott, a véleményem se



Be kellett volna vennem a Bilobilt reggel, csak elfelejtettem... <#idiota>

Utána néztem a Hunnicutt könyvekben az M48A3 (1963) és az M60A1 (1961) már rendelkezett ABV védelemmel, de csak szűrökkel illetve négy darab "M25A1 tank protective mask" nevű gázálarcos védőruhával.



Valami ABV védelem rémlett, azt nem tudtam, hogy ez gázálarcos védőruhát takart. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#68073
A 20 évvel korábbi 100 mm D-10T + BR-412D kombináció is átüti a frontpáncélját 1 km-ről. Ezek akapján nálam erősnek semmiképpen nem erős.

A korszerű az nézőpont kérdése. Akkoriban volt módi az, hogy 20 mm-es lövedékek ellen kell a védelmet méretezni, mert a HEAT lövedékek miatt felesleges vastag páncélzat. Sok ilyen harckocsi volt akkoriban, ezek mind gyengén védettek de elég mozgékonyak. Az akkori felfogás szerint korszerű.
#68072
Szerintem azért, mert nincs nekik egyikből se sok, a SZU-tól úgy látszik főleg T-64-es maradt rájuk, illetve a többit kivonták, és tönkrement, vagy eladták. A T-84 szériából meg szerintem kb. annyi lehet összesen, mint Armatából az oroszoknak. 😊
#68071
OFF
Nekem a legreálisabb strat game még mindig a Combat Mission széria. Régebben kérdezted tán a WD topikban hogy valakinek van-e tapasztalata a CMBS-el, itt olvashatod az enyémet
OFF vége

Valaki nem tudja hogy miért nem vetik be az ukránok a T-84-es szériát élesben? És miért látni olyan kevés t-72-őt és t-80-ast ukrán oldalon? Miért a t-64-es széria dominál?
molnibalage83
#68070
Mármint az, hogya Leo1 páncélzata már a megjelenésekor sem volt erős és korszerű?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#68069
A Leopard 1-nek soha nem is volt rétegelt páncélzata, és az üreges torony is csak a Leopard 1A1-nél jelent meg valamikor a '70-es években. A Leo1 védelmével már futottunk egy kört pár éve. Azóta nem vátozott, a véleményem se. 😊

Az ABV védelemnél jól emlékeztél. Utána néztem a Hunnicutt könyvekben az M48A3 (1963) és az M60A1 (1961) már rendelkezett ABV védelemmel, de csak szűrökkel illetve négy darab "M25A1 tank protective mask" nevű gázálarcos védőruhával. Ezek érzékelőkkel még nem voltak felszerelve. Érzékelők csak későbbi gépekbe (MBT-70, XM-803, GM XM-1/Chrysler XM-1, M1, M1 improved performance) kerültek, de még ezeknél se írja a könyv a túlnyomásos rendszert. Csak az M1E1 és az M1A1-nél (meg nyilván az ezutánaiknál) van a felszereltségnél a túlnyomásos rendszer.
#68068
Viszik a MÉH-telepre. 😊
#68067
Mi a töknek vágták le a csövet? Szőlő karónak nagy.
[NST]Cifu
#68066
Én is ezt mondom, hogy nem tűnik túl esélyesnek a HE-Frag. Ahogy a 9M218 esetén is több apró találatni nyomnak kellene lennie (hiszen rakétánként 45 résztöltetről beszélünk. De én legalábbis ezeken a képeken nem tudtam azonosítani. Igaz az ekkor meccsben maradt 9M217 átütését sem. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68065
HE töltetes rakétával harkocsi kill kb. lottó ötös. Még közvetlen találat a tetőpáncélon sem biztos, hogy elég ehhez még nagyon régi hk ellen is.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#68064
A kérdés jó. A GRAD-hoz (amit állítólag használtak) két kifejezett páncélelhárító változat létezik, a 9M217 és a 9M218, elöbbi a harckocsik ellen, két önirányító résztöltettel, amelyek 100m-ről ~60-70mm-et @30°-os becsapódás mellett képes átütni, illetve az utóbbi 45db kisebb, de nem irányított, közvetlen érintőgyújtós, amely ~100-120mm-es páncélzatot tud átütni. Viszont mindkettő nagyon új, 2011-től van rendszerben - Oroszországban.

Egyetlen forrás sem említette, milyen rakétagránátot használtak az ukránok. Az eredményekből se egyszerű megállapítani mi volt, az egyiknél a torony fent maradt, de amúgy kiégett, a másik tornya lerepült, vagyis lőszerrobbanás is volt..

Itt vannak korábbi képek, ahol az első harckocsin még fent van a lövegcső - feltehetően utólag vágták le róla.

Ezek alapján nehéz megmondani, én nem vagyok biztos benne, hogy lőszerrobbanást is kiválthatot sima HE-Frag robbanófejes GRAD rakéta. Azoknak ~21kg-os a robbanófeje, és ebből ~7kg a robbanóanyag, a többi a gyújtó és a repesztöltet. Viszont ha harckocsi-elhárító rakétákat lőttek ki, akkor az ukránok a legmodernebb GRAD rakétákkal rendelkeztek - ez egyébként nem lenne annyira meglepő, hiszen oroszország és ukrajna ezer szálon függött egymástól fegyverbeszerzések terén. Csak érdekes. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68063
CBU töltetes rakétával tolták?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#68062
A rakétasorozatvetők tüzében, ahol a szeparatisták T-72BA és B3 harckocsijai kiégett roncsként végezték, bármilyen más harckocsi is ugyanígy járt volna, reklámnak nem jó, de a harctér nem arról szól, hogy szép és kedves legyen...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

ximix
#68061
Egy az, hogy elégek, de nem kockáztathatják meg hogy felsüljenek vele bármi okból az Ukrán fronton, azt a sajtót amit kapnának elég volna kiheverniük.
[NST]Cifu
#68060

A grafika alapjan gondolom kiejezetten a hezbollahos kollegaknak szanjak 😄



A grafikát nem a gyártó cég csinálta, és alapvetően azért így készült, mert a Merkava sérülékenységét kívánták vele bemutatni, hogy a 'csúcs' orosz fegyverek milyen veszélyesek is a palesztin szélsőségesek kezében.

Az Armata tornyan levo uregekkel kapcsolatban olyan talalgatast olvastam, hogy azok talan a kesobb beepitendo gepagyuknak a helyei (a korabbi grafikakon voltak a tornyon gepagyuk is).



Azokon a grafikákon fantáziákat láthattál, az esetek jó részében ugyanis nagyon elszaladt velük a ló (a 120mm-es löveg mellett még egy 57mm-es gépágyú, meg egy 30mm-es gránátvető... hogyne a lőszert meg vonattal viszik utána...).

Én még mindig kétségbe vonon ezen elképzelés életképességét, ez egy harckocsi, nem légvédelmi egység, ráadásul a gépágyúk ez esetben árnyékolnák az aktív védelmi rendszer radarját, vakfoltot hozva létre a védelmi hálón.

Egyebkent szemelyzet nelkuli toronynal mennyire celszeru a tornyot pancelozni?



Bizonyos szintű védelem kell, hogy azért ne lehessen egy sima gépkarabéllyal vagy akár géppuskával működésképtelenné tenni a löveget és az automata töltőberendezést. Egyes amerikai és svéd protókon viszont nem volt semmi páncélzat a külső elhelyezésű ágyúknál (itt már nem is beszélhetünk toronyról igazából), a töltőberendezés pedig kvázi sérülékeny volt töltés közben, ezt ugyanakkor kissebb problémának tartották, cserébe a minimális tömegért és méretért cserébe.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.05.05. 19:46:01

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#68059
A T-14 egyértelműen a modern, fejlett fegyverzetű ellenfelek ellen készült. A szomszédos kisebb országok ellen, de még Ukrajna ellen is tökéletesen elég lenne a T-72B3 és a T-90(A).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#68058

A T-64 hozta még az üreges toronypáncélt és a rétegelt homlokpáncélt.



Hmmm... Elsőre, fejből a Leo1-et mondtam volna... és csak most utánanézve látom, hogy a Leo1 bizony két évvel utána jött...

Illetve az ABV védelmet. Nem biztos, hogy ebben a T-64 volt az első rendszeresített (amúgy a ruszki '56-os nehéz hk-kban már volt), de nekem úgy rémlik, hogy nem rendelkezett vele egyik nyugati gép se a T-64 előtt.



Ha jól rémlik már az M48-nak is volt ABV védelme, bár lehet, hogy az csak a légszűrőkben merült ki, és nem volt még túlnyomásos rendszer.

4. Nem ez fogja megkedveltetni velem a modern MBT-ket annyira, mint a korábbi harckocsikat.



Ez olyan, mintha egy csatahajó-rajongót akarna valaki a Zumwalt-osztállyon keresztül megkedveltetni a modern hadihajókkal... 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#68057
Koszi a valaszokat.

Latom az oroszok feltalaltak az aktiv vedelmi rendszerek tandem fejes ellenszeret 😄 A grafika alapjan gondolom kiejezetten a hezbollahos kollegaknak szanjak 😄

Az Armata tornyan levo uregekkel kapcsolatban olyan talalgatast olvastam, hogy azok talan a kesobb beepitendo gepagyuknak a helyei (a korabbi grafikakon voltak a tornyon gepagyuk is). Egyebkent szemelyzet nelkuli toronynal mennyire celszeru a tornyot pancelozni? Tomegcsokkentes celjabol celszeru lehet minel konnyebb tornyot alkalmazni, illetve a szemelyzetet sem kell a toronnyal vedeni, bar nem tudom, hogy ha atlovik a tornyot, az berobbanthatja-e a torony alatt tarolt loszereket? Esetleg egy olyan megoldas is elkepzelheto, hogy kevesbe pancelozott a torony, cserebe alacsonyabb tomegu a harckocsi, a torony talalata eseten pedig egyszeruen cserelheto egy masik toronyra.

Y

Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József

#68056
Szerintem egesz egyszeruen idoszeru volt egy korszeru harckocsi kifejlesztese. Az utobbi idoben a T-72 foltozgatasa volt a fo iranyvonal, de ha jol ertem, meg a legkorszerubb T-90-es hatekonysagahoz is fuzodnek ketsegek (bar amikor megnezek egy ruszki promo videot, mindig elhiszem, hogy ez a vilag legjobb tankja 😛).

Nem gondolnam, hogy nagyon haboruzni akarnak, a NATO-val kozvetlenul valoszinuleg nem, a kornyezo kis csetepatekhoz pedig a meglevo technika is elegendo lehet.

Szerintem egesz egyszeruen egy idoszeru orosz haderoreform zajlik, aminek a reszet kepezi a pancelos allomany frissitese - kulonosebb vilaghaborus elkepzelesek nelkul.

Y

Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József

#68055
Mit gondoltok, ki/mi ellen keszitettek ezt a tankot?
-Elso osztalyu nyugati hadero ellen, aki ellen remelhetoleg sosem kell valoban harcolni, de elrettentes az jol johet
-Masodosztalyu kornyekbeli haderok ellen, pl Ukrajna, Gruzia stb..., akik ellen nagyobb valoszinuseggel be is kell vetni

A ketto nyilvan meroben eltero kialakitast igenyel.

[NST]Cifu
#68054

A pancelzatra kivancsi vagyok, hogy ott az ERA/NERA parositason kivul hasznaltak-e valami forradalmi ujdonsagot. Erdekes, hogy kezd kialakulni az a trend, hogy oldalra reaktiv pancelt raknak, hatulra meg racspancelzatot.



Igen, ebben teljes az egyetértés keleten és nyugaton. 😊

Eddig ugye mindenki idegenkedett az aktiv vedelmi rendszerektol, ugye a legtobb nagy/kozephatalom fejleszt ilyeneket, de tomegesen inkabb csak az izraeliek hasznaltak talan.



Az ára miatt, első sorban, a Trophy rendszer ára ~300.000 US$ volt 2013-ban, és ez még az egyszerűbb rendszerek közé tartozik. Alsó hangon kell 2-4-6-8 radarpanel a körkörös (vagy legalább front oldali) lefedéshez...

Feltehetoleg azert nem terjedtek el meg idaig ezek a rendszerek, mert nem eleg hatekonyak, dragak, vagy veszelyt jelentenek a gyalogsag szamara (nehez lenne a kormanynak megmagyarazni, hogy a sajat rendszere okozta a katonai halalat).



Drágának drágák, hatékonyság terén nehéz reálisan látni a szituációt, mert a Trophy-n túl más rendszernek tudtommal nem volt még harctéri tesztje, a saját csapat veszély pedig fent áll, de ezt az izraeliek egyszerűen megoldották (alapvetően nem sétálnak a gyalogosok a harckocsik mellett, illetve szükség szerint egy gombbal deaktiválható a rendszer). Utóbbi egyébként komoly tényező, ezért igyekeznek a mérnökök a kinetikai rendszer felé elmozdulni, amikor fizikailag eltalálják a célt, és így semlegesítik, csakhogy ez annyira nem egyszerű feladat...

Visszatérve a hatékonyságra, e téren vannak mókás megoldások, hogy "túlterheljék" a védelmi rendszert, az RPG-30, ami már évek óta kint van a piacon, egy egyszerű módszert alkalmaz: egy kisebb rakétát küld közvetlenül a fő pct. rakéta előtt a cél felé, így annak az aktív védelmi rendszere először reagál, elpusztítva a közeledő lövedéket, de a korábbi ilyen rendszerek (Drozd, Arena, és állítólag a Trophy is ilyen) a sikeres reakció után egy 0,3-0,4 másodperces "pihenőidőt" tart, hogy a rendszer ne reagáljon a törmelékre, repeszekre, amik ilyenkor törvényszerűek. Az RPG-30 fő rakétája ekkor csapódik be éppen...



Kivancsi vagyok, hogy az orosz megoldasnal ezeket a problemakat kikuszoboltek-e, hogy ennyire integraltan az Armata reszet kepezi.



Az ár terén vannak kérdések, állítólag az ár miatt prüszköl a hadsereg a gyártóra...

A masik kerdes lehet, hogy ezzel egyutt varhato-e a jovoben, hogy a nyugati hatalmak is tomegesen alkalmazzak majd az aktiv vedelmi rendszereket?



Szvsz mivel könnyen integrálhatóak a meglévő járművekhez, törvényszerűen meg fognak jeleni...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#68053
A T-64 hozta még az üreges toronypáncélt és a rétegelt homlokpáncélt. Az amerikaiaknak voltak tervei üreges testpáncélzatú M48-ra, de asszem meg se épült. Illetve az ABV védelmet. Nem biztos, hogy ebben a T-64 volt az első rendszeresített (amúgy a ruszki '56-os nehéz hk-kban már volt), de nekem úgy rémlik, hogy nem rendelkezett vele egyik nyugati gép se a T-64 előtt.

Minden esetre engem nem nagyon győzőtt meg ez a T-14. Nem ez fogja megkedveltetni velem a modern MBT-ket annyira, mint a korábbi harckocsikat.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.05.05. 17:30:10
#68052
Nem tunik rossznak, a szemelyzet nelkuli torony mindenkepp eloremutato megoldas, a tobbi meg ugyis a technika kifinomultsagan fog mulni (szenzorok minosege, tuzvezetorendszer hatekonysaga stb.).

A pancelzatra kivancsi vagyok, hogy ott az ERA/NERA parositason kivul hasznaltak-e valami forradalmi ujdonsagot. Erdekes, hogy kezd kialakulni az a trend, hogy oldalra reaktiv pancelt raknak, hatulra meg racspancelzatot.

Ami nagy talany nekem az az aktiv vedelmi rendszer. Eddig ugye mindenki idegenkedett az aktiv vedelmi rendszerektol, ugye a legtobb nagy/kozephatalom fejleszt ilyeneket, de tomegesen inkabb csak az izraeliek hasznaltak talan. Nekem ugy tunik, hogy egy kifinomult aktiv vedelmi rendszer igen komoly valaszt adhat szamos harckocsi elleni eszkozee (pl. az ATGM-ek nag resze, de ahogy olvastam, egyes rendszerek a nyillovedekeket is tudjak semlegesiteni). Feltehetoleg azert nem terjedtek el meg idaig ezek a rendszerek, mert nem eleg hatekonyak, dragak, vagy veszelyt jelentenek a gyalogsag szamara (nehez lenne a kormanynak megmagyarazni, hogy a sajat rendszere okozta a katonai halalat).

Kivancsi vagyok, hogy az orosz megoldasnal ezeket a problemakat kikuszoboltek-e, hogy ennyire integraltan az Armata reszet kepezi.

A masik kerdes lehet, hogy ezzel egyutt varhato-e a jovoben, hogy a nyugati hatalmak is tomegesen alkalmazzak majd az aktiv vedelmi rendszereket? Ugye a nemet Puman, ami hasonloan eloremutato konstrukcio, ott sem tervezik elso korben aktiv rendszerek beepiteset (csak valami fustbombas ATGM elharito dolog van), de a brossurakban szerepel, hogy hard- es soft kill rendszerek kesobb telepithetoek (ugye hazilag is van ilyen a Rheinmetallnal es a Diehl BGT-nel).

Valaszt talan majd a Leopard 3 fejlesztesenel kaphatunk, ami gondolom kifejezetten az orosz Armatara adott valasz lesz.

Y

Egyedül élem az életem, idegen tőlem a félelem, szabadon élek mindig hajt a vér. Kalapács József

[NST]Cifu
#68051
Az A1 az IP-hez képest csak minimális dolgokban tér el a löveghez (és a hozzá párosított tűzvezető rendszerhez) képest, plusz rakodórekeszek a torony oldalán, új szerelőajtók a motortéren a jobb hozzáférésért, és áttervezett blow-up panelek a torony tetején a hosszabb lőszerek miatt, ezen kívül pedig az NBC-védelem terén lépet egy nagyott előre, a túlnyomást biztosító rendszer a test bal oldalán lett elhelyezve.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68050
Köszi. Természetesen úgy értetem, hogy az A1 az új 120 mm-es lövegen kívül mit kapott, az IP új lőszert kapott a '80-as évek közepén.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 13:45:49

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#68049

Ami még nem értettem meg soha, hogy az M1 miért olyan ősrégi és kicsi löveggel lett megalkotva, mikor akkor már a 120/125 milis löveg volt a bevett? Mi a fenét akartak vele?



Az US ARMY az M60A2-vel nem kicsit, majd az MBT-70-el megint rendesen megégette magát a legmodernebb technika túlzott erőltetésével. Az M60A2 "csak" egy meglehetősen megbízhatattlan fegyverrendszerre épült, az MBT-70 viszont egy méregdrága "szurper-harckocsi" volt, ami viszont bő kétszer annyiba került volna, mint az M60A3, ami elfogadhatattlan volt.

Az új harckocsinál éppen ezért a költségek kiemelt fontossággal bírtak. Annyira, hogy ez meghatározta a program lehetőségeit, amelynek több dolog is a kárát látta, az egyik az éjjellátó, ugyanis az M60A3 TTS AN/VSG-2 éjjellátója túl drága lett volna. A másik a 120mm-es löveg alkalmazása, e mögött az állt, hogy uránmagvas lőszerrel is 420mm@60° RHA páncélzat átütésére volt képes 2,000 méterről, amit elégségesnek tartottak (az 1970-es évek végi T-64-esek és T-72-esek ellen elég is lehetett egyébként). A lövegbölcső kialakításánál figyelembe vették a 120mm-es L/44-es löveg beépítésének lehetőségét, de ezt csak opciónak tartották.

Az M1 és M1IP között egyébként milyen főbb eltérések voltak? Az M1A1 és IP között mi volt fejlődés a löveget leszámítva?



Az M1IP nem kapta meg a 120mm-es löveget, az csak az M1A1-nél jelent meg. Az IP viszont megkapta a többi változtatást, vastagabb torony frontpáncélzat ("long turret"😉, megerősített futómű, némileg átszabott sebességváltó és erőátvitel, valamint egy plusz rakodórekesz a torony végén.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68048
Így is messza a legreálisabb valóságon alapuló RTS minden hibája és hülyesége ellenére.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#68047
Ha nem ismermed a szériát, akkor miért köpködöd?

Ismerem es nincs is vele bajom, csak az adatbazissal kapcsolatban tettem egy megjegyzest. Mindazonaltal ez a jatek tulsagosan RTS-szeru nekem. Hozzam a Harpoon vonal sokkal kozelebb all, ezert is ajanlotam az emlitett programot.

[NST]Cifu
#68046
Alapvetően a löveg és a töltőberendezés valóban keskeny, és az is egy magyarázat, hogy a páncélzat elhelyezése alapján elsődlegesen a ferdén és az oldalról érkező találatoktól védené a löveget és a töltőberendezést. De ezt is aláássa az, hogy a torony páncélzatát gyengíti meg az elektron-optikai célzóberendezés ablaka a bal oldalon. Ez az a dolog, amin nehezen lépek túl, mert ha a torony tetejére helyezik (ahogy általában a modern harckocsiknál szokták), akkor még a magassága nem nőne (amit amúgy is az RWS tornya határoz meg), viszont a torony páncélzata nem kapna gyenge pontot.

A sok 'aggadék' jellemzően az aktív védelmi rendszer elemei, két nagyobb radar a torony alsó felén feltehetően a Drozd rendszernek, a két felső kisebb a másik védelmi rendszerhez tartozhat. ezek kialakítása nem követeli meg a nagy méretű tornyot.


A jordán Falcon torony effektíve nem személyzet nélküli, hiszen a személyzet a torony "alatt" foglal helyet, vele együtt mozog, vagyis "csak" le lettek sűllyesztve a test szintjéig. De látható az igen keskeny kialakítása a toronynak.


Amerikai személyzet nélküli torony koncepció, ez is látványosan kisebb, mint a T-14 tornya.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68045
Nagyon köszi. Ami még nem értettem meg soha, hogy az M1 miért olyan ősrégi és kicsi löveggel lett megalkotva, mikor akkor már a 120/125 milis löveg volt a bevett? Mi a fenét akartak vele?

Az M1 és M1IP között egyébként milyen főbb eltérések voltak? Az M1A1 és IP között mi volt fejlődés a löveget leszámítva?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#68044
Az nem lehet, hogy a tényleges, erősen páncélozott torony a löveggel és a töltőgéppel jóval keskenyebb annál, mint amit szemből mutat az Armata, a széles látványt meg csak a sok ráaggatott de vékonyan páncélozott felszerelés adja?
molnibalage83
#68043
A stabilizátor is modellezve volt, mindig is. Modom, ez az adatbázis alapvetően elavult, csak a löveg és az ATGM típusa miatt linkeltem.

Az ALB alatt minőségileg volt stabilizer, very good, good, medium százalékos modósítókkal az osztály szerint. A RD-ben már százalékosan bontották szét a stabilizált és nem stabilizált lövegeket, így mindegyiknél egyedi arány volt meghadhatü.

Ha nem ismermed a szériát, akkor miért köpködöd?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 12:52:14

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#68042
"Nincs kép feltöltve... Az adatbázis sem a legfriseb, de a kérdés szempontjából mindegy. A lőveg típusa, ATGM megléte látszik rajta."

A kepet sejtettem, hogy csak nem toltottek fel, de a lovegstabilizator hianya, az hatalmas baki az adatbazisban. Wargaming szimulatorok kozul nekem a Command jott be a leginkabb a realizmust tekintve. Ajanlom kiprobalasra.

[NST]Cifu
#68041

A T-64 a maga korában milyen nagy újításokat hozott? Mennyire volt drága? A tömegesen rendszerben álló T-54/55/62 vonalhoz képest mennyi készült belőle? Meddig számított ez csúcs hk-nak? A '80-as évkben érkező T-72 és T-80 csúcsváltozatok nem nyomták már le?



A T-64 több újítást is hozott, először is automata töltője volt, ami még nem volt rendkívüli újítás, mert pl. az AMX-13 egy évtizeddel korábban meglépte már ezt, de MBT-knél nem volt alkalmazásba ekkor még. A sima csövű lövege túlszárnyalta a 105mm-es L7-est, így tűzerőben a szovjet félhez került a labda. A lövegből indított rakéta terén is megelőzték az amerikai 'Shillelagh' rendszert egy évvel, és ha nem is volt tökéletes a rendszer (többek között a lövedék kisebb átmérője miatt a páncélátütő képessége is mögötte volt amerikai párjának), de messze használhatóbb volt, mint az M60A2 és az M551 saját rendszere. A T-64 dedikált "csúcs" szovjet hk. volt, nem exportálták még a VSz tagországokba se, és eredetileg a harckocsizó dandárok fegyverzetébe szánták, végül csak a frontegységek kapták meg (eredetileg a gépesített dandárok T-62, majd T-72-eseket kaptak volna, de akadt olyan harckocsizó egység, amely T-55-ről lett T-80-ra átfegyverezve, igaz ők a keleti végeken állomásoztak, és ugye Kína akkoriban kezdett komolyabban probléma lenni). A típus folyamatosan fejlesztés alatt volt még az 1980-as években is, pl. a Kontakt-5 ERA-val is elkezdték felszerelni őket, folyamatosan újabb és újabb lövegből indított pct. rakétákat, sőt, komplett tűzvezető rendszer cserét kapott, stb.
A wiki szerint ~13000 darabot gyártottak belőle, szóval mennyiség terén sem elhanyagolható, és egyértelműen drágább volt, mint a T-62 vagy a T-72 (utóbbi pont azért született, mert a T-64 túl drága volt, hogy minden egységet arra fegyverezzenek át).

A T-62MV-1 pl. létezett valóságban is, vagy az ATGM-mel felturbózót T-55?



A T-62M (1983) kapta meg a 'Bastion' rendszert, vagyis vált képessé lézer-irányítású pct. rakéta indítására. Az MV ezen felül Kontakt-EDZ ERA csomagot és V-46–5M motort kapott, az MV-1 pedig csak az újabb motort, de az ERA csomagot nem. Az MV-1 egyébként kis számban készült, régebbi T-62-esek kapták meg a motort és az 'M' fejlesztéseit (Bastion, tűzvezető rendszer), és főleg Észak-Koreába, kis mennyiségben Szíriába került belőle.

A 'Bastion'-al felszerelt T-55M változatok elég széles körben voltak használatosak, a hazai T-55 állomány jó részén is ott figyelt az irányítórendszer, csak éppen rakétát nem vettek hozzá nagyjaink tudomásom szerint...

Ezek közül mi az, amiből legalább százas nagyságrendű volt a valóságban?



Először is sok esetben az alváltozatok nem új gyártású példányok, hanem korábbi járművek átépítéséből származtattak. Ez sok félreértésre ad okot, mert pl. egy átépített T-72A lehet közel olyan képességű, mint egy T-72B, de a páncélzata maradt az 'A' verziójáé.

Pontosan ezért a sok jelölés kicsit kavarc, sokszor ugyanis közel ugyanolyan képességű, de vagy eleve így gyártott, vagy átépített / bizonyos dolgokat nélkülő változatokat takar.

A listából a legtöbbre igaz, hogy több százat elért a változatok száma, de pár kakuktojás akad, például a T-55AM2 egy cseh felújító csomag a T-55-ösökhöz, ha jól tudom, ebből például elég kevés készült. A T-72BU ilyenformán nem jutott sorozatgyártásba, 1991-ben átkeresztelték T-90-re (az öböl-háború nem tett jó a T-72 hírnevének). A T-80UM-ből ha jól tudom egyetlen egy darab se készült sorozatban, protoszinten volt 1994-95 körül, majd kihozták a továbbfejlesztett 'Snow Leopard' verziót Arena aktív védelmi rendszerrel, de nem sokkal később ezt a vonalat lelőtték, és a T-80 fejlesztést abbahagyták oroszországban, és csak a T-90-re koncentráltak (illetve az Objekt 195-re (T-95), később az Objekt 148 (T-14)).
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.05.05. 12:42:52

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68040
OFF

Sajnos az RD-t is teljesen az borította meg, hogy kibővítették a HH végi és bőven azon túli egységekkel, az idióta új szuperpontos 155 mm-es löveg, mortar spam és cluster atry.spam elég idegesítő. Az RD új feature-it és térképeit elfogadtam volna, de az új egységeket nem. Az ALB összességében szeritnem jobb, csak sajnos kevesebben tolják és annak adatbáziást nem fejleszteték tovább. Sokkal inkább balancszolt és nincsenek benne annyira szuperfegyerek.

Az Age of Agression hh utáni lesz, bázisépítgetéssel. Érdekli a görcsöt...

ON

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Pluskast
#68039
Jó kis játék ez, kár, hogy hidegháború utáni változat nincsen hozzá 😊

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

Pluskast
#68038
Köszi a kimerítő választ!

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

molnibalage83
#68037
Nincs kép feltöltve... Az adatbázis sem a legfriseb, de a kérdés szempontjából mindegy. A lőveg típusa, ATGM megléte látszik rajta. Most nem tudom, hogy trollkodsz vagy szarkasztikus vagy...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 12:05:45

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#68036
Eszerint a jatek szerint mindegyik szovjet MBT ugyanugy nezett ki, mint az M1 es egyiknek sem volt lovegstabilizatora?

[NST]Cifu
#68035
Ez leginkább gazdasági kérdés, kétségeim vannak a 2300-as mennyiség felől, de szvsz párszáz (mondjuk 600) teljesen reális lehet, és már ez is igen jelentős mennyiség...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68034
Ezek szovjet tankok vannak a játék adatbázisában. Ezek közül mi az, amiből legalább százas nagyságrendű volt a valóságban? Itt megtekinthető, hogy hogyan modellezték őket. Löveg, páncélvédettség, stb. (figyelem, az absztrakció nagyon erős az ERA miatt)

T-55
T-55A
T-55AM
T-55AM2
T-55AMV
T-62
T-62 obr 1975
T-62M
T-62M1
T-62MV-1
T-64A
T-64B
T-64BM
T-64BV
T-64BV1
T-72
T-72A
T-72B
T-72B Obr 1987
T-72B Obr 1989
T-72B1
T-72BU
T-80
T-80A
T-80B
T-80BV
T-80U
T-80UM

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

molnibalage83
#68033
2020-ra szerint nemhogy 2300, de 230 db T-14-nek is örülnének...

A T-64 a maga korában milyen nagy újításokat hozott? Mennyire volt drága? A tömegesen rendszerben álló T-54/55/62 vonalhoz képest mennyi készült belőle? Meddig számított ez csúcs hk-nak? A '80-as évkben érkező T-72 és T-80 csúcsváltozatok nem nyomták már le?

Én a szovjet harkocsikat csak a Wargame Red Dragon játékból ismerem igazán... Bámulatos, hogy mennyi alváltozat volt még a 80-as években is. A T-62MV-1 pl. létezett valóságban is, vagy az ATGM-mel felturbózót T-55? Majd csinálok egy listát, hogy mi van a játékban, kívácsi lennék, hogy a valóság ehhez hogyan korrelál.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 11:46:01

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#68032
Nagyon nehéz megmondani. Az 57 tonnás tömeg, és a láthatóan bő lére eresztett aktív védelem alapján jól védett jármű, bár ahogy az előbb írtam, a torony kialakítása számomra némileg meglepő, ugyanis elég nagy a front-keresztmetszete, ugyanakkor tele van 'ablakokkal', amelyek sérülékenyek.

A lövege feltehetően felér, talán kicsivel túl is szárnyalja az L/55-ös 120mm-es Rheinmetal löveg + DM-53 kombót, de aligha nyújt nagyságrendileg jobb páncélátütést. Ez azért fontos, mert így kiegészítő páncélzatokkal a meglévő nyugati harckocsik talán kellő védelmet kaphatnak, így nincs alapvető indok a gyors cserére (nem avultak el teljesen).

A T-14 legnagyobb hibája számomra az, hogy a testben nagyon előre került a személyzet kapszulája, így én azt feltételezem, hogy a személyzet sérülékeny továbbra is szemből - nem véletlen, hogy korábban mindenki arra számított, hogy a motor mögé helyezik el a személyzet kapszuláját, és utána jön a torony. Feltehetően a torony tömege túl nagy ehhez, és farnehézzé tenné a járművet, de ez most csak tipp.

Összeségében kétségkívül jelentős fejlődést hoz a T-14, személyzet nélküli tornyával, erős aktív védelmével, de nem olyan "game changer", mint például a T-64 vagy a Leopard 2 volt a maga idejében. Itt rögtön meg is jegyezném, hogy hiába jelent meg a T-64 125mm-es lövege 1963-ban, a "válasz" a 120mm-es löveg képében 1979-ig váratot magára (sőt, az amerikaiak eredetileg még az M1 Abrams-ot is a vénséges 105mm-es L7-es egy mókolt változatával kezdték el gyártani). Márpedig ez a hidegháború időszaka volt...

Sajnos ismét csak tippelni tudok arra, hogy mi lesz a nyugat reakciója a T-14-re. Én úgy vélem, hogy kiegészítő páncélzatokkal, esetleg feltúrbózott (pl. ETC) lövegekkel a jelenlegi harckocsi-típusok még egy évtizedet legalább kihúznak. A németek (és ugyebár a hírek szerint vele együtt a franciák) már dolgoznak a "Leopard 3"-on, de az leghamarabb 2025 körül állhat rendszerbe. A briteknek még rosszabb a helyzete, saját nehézharckocsi-fejlesztésűk, pláne löveg-fejlesztésük nem valószínű, hogy lesz, így én arra számítanák, hogy előbb-utóbb átfegyverzik a Chally2-ket és további kiegészítő páncélmodulokkal díszitik fel őket, középtávon (10 év) pedig ők is vagy Leo3 vagy Abrams-utódra állnak át. Az amerikaiak igazi "wild card"-ok, lehet, hogy még két évtizedig ellesznek a polírozott Abrams-al, de tőlük kitellik, hogy hirtelen felindulásból (és megfelelő politikai hátszéllel) 5-6 év alatt leraknak valami nagyon drasztikus választ az asztalra.

Az oroszok oldaláról pedig én továbbra is azon kérdőjeleznék, hogy sikerül-e az annyira hangoztatott 2300 harckocsit legyártani 2020-ra. Én efelől erős kétségeket támasztok (idén 24db proto + 32db-os előszéria leszállítása a cél). Ha sikerül, az azért elég decens erő ahhoz, hogy Európa újra nagyon félni kezdjen a keletről érkező veszedelemtől...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.05.05. 11:42:02

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#68031
Nem fog válaszlépést kiváltani, mert sem tűzerőben sem páncélvédettségben nem rengkívüli, csak átsakkoztak a méret és tömeghatáron belül ezt-azt.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Pluskast
#68030
Értem. Összességében szerinted mennyire veheti fel a versenyt a T-14 a mai nyugati világ MBT-vel (Ambrams, Leo2, Challanger, Leclerc stb)? Vajon ez az új MBT kivált majd valamilyen "válaszlépést" a nyugati országok harckocsijainak fejlesztésében?

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

[NST]Cifu
#68029
A lövege 125mm-es 2A82-1M, a 2A82-t eredetileg az 1970-es évek végén az Objekt 785-ösön tesztelték (ez egy meghosszabbított alvázú T-80B, 7 futógörgővel). A löveg nagyobb nyomást képest elviselni, hosszabb töltényűrrel rendelkezik, ami hosszabb lövedéket és nagyobb hajítótöltet alkalmazására ad lehetőséget. Az 1980-as években félrerakták, mivel túl drágának vélték (feltehetően a drága ötvözőfémek használata miatt), illetve inkább a 152mm-es löveg fele mozdultak el, átmeneti megoldásként az Objekt 187-hez a 2A66-os löveget fejlesztették ki, ami átmenet volt a 2A46 és a 2A82 között, hosszabb töltényűrrel, de annyira nem magas nyomástűréssel.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#68028

Mi az az RWS?



Remote Weapon System, ~Távirányított Fegyvertorony

Mi a difi a kettő között?



Az ERA (Explosive Reactive Armour) robbanóanyaggal működik, és "egylövetű". Ha kisül, akkor utána aktívan már nem tud részt venni a védelemben, csak "passzívan", a lemezek vastagságával.
A NERA (Non-Explosive Reactive Armor, olykor NxRA-ként is rövidítik) olyan reaktív páncélzat, ahol a a fémlemezeket rugalmasan rögzítik, vagy legalábbis lehetőségük van a mozgásra, itt a ferde lemezek magától a becsapódó lövedék általi energiaátviteltől mozdulnak el, és fejtenek ki nyíró irányú erőket, illetve kerül "friss", még nem átütött fémlemez a lövedék (vagy kumulatív sugár) útjába. Működéséből fakadóan a tandem-fejű pct. rakéták nem csökkentik a hatásosságát (szemben az elműködő ERA-t).

Képekben:


1. generációs ERA, két lemez, közötte robbanóanyag, amely szétfeszíti a lemezeket, így a mozgó lemez 'friss' akadályt képez a kumulatív sugárnak:


A "3. generációs" Nozh ERA működése, effektíve formázott töltetekkel "vágja szét" a beérkező lövedéket / töri meg a kumulatív sugarat, ami így már nem elég erős (remélhetőleg) ahhoz, hogy a mögötte lévő passzív páncélzatot átüsse. A 3. generáció abban tér el az első (pl. Kontakt EDZ) és a második generációtól (pl. Kontakt-5, amelynél egy vastagabb és nehezebb fémlemez mozog nyíró irányban, amely a kinetikai lövedékek ellen hatásos), hogy nem fémlemezzel "nyír", hanem formázott töltöttettel / kumulatív sugárral.


A NERA egy lehetséges elvi ábrázolása, hibás, mert a becsapódó lövedékkel szöget kell(ene) bezárnia. A NERA-ra egyszerű példa a Leo2A5/A6 tornyán lévő ék alakú kiegészítő modulok, amelyek egy ferde pályán képes egy páncéllemez elmozdulni - egyszerű, de nagyszerű.


Azokra a hatalmas bemélyedésekre és letörésekre gondolsz, amik remek feszültséggyűjtő helyek?



Többek között. Számomra óriási meglepetés, hogy amíg a Leo2A0-A4 esetén kéjes gyönyörrel ekézték a torony frontpáncélzatát gyengítő EO érzékelőt az orosz elemzők, itt szó szerint a torony bal frontján ott figyel egy hatalmas 'ablak'...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.05.05. 10:59:25

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Pluskast
#68027
A löveg az teljesen új fejlesztés? Nézve a képeket eléggé eltér a T-90-től.

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

molnibalage83
#68026
Nincs koaxiális géppuska, "csak" a torony tetején lévő 12,7mm-es (?) RWS.*

Mi az az RWS?


A torony közepesen páncélozott, látványosan mellőzi az utóbbi három évtizedben a szovjet/orosz harckocsinál 'kötelezővé vált' ERA blokkokat, ahogy a testen is inkább NERA blokkokat láthatunk szerintem (egyedül a szoknyánál tippelnék ERA blokkokra).
Mi a difi a kettő között?


Azonban a jármű 57 tonnás tömeg alapján a védelme nem lehet elhanyagolható sem. A tornyon viszont sok "puha" objektum van, a Drozd radarpaneljei, az irányzó EO érzékelője, stb. Nem tudnám megmondani, hogy most végülis képes lenne-e megfogni egy M829A3/DM53 szintű lövedéket, vagy sem...

Azokra a hatalmas bemélyedésekre és letörésekre gondolsz, amik remek feszültséggyűjtő helyek?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 09:56:00

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#68025






Pár észrevétel első látásra:

-Nincs koaxiális géppuska, "csak" a torony tetején lévő 12,7mm-es (?) RWS.*
-Két eltérő aktív védelmi rendszer, a torony alján lévő nagyobb hengerek a Drozd legújabb verziói lehetnek, és láthatóan a torony előtti ~120°-os területet fedik le.
-A másik terén most vagy ködgránátvetőről van szó, és/vagy aktív védelmi rendszerről, amely apróbb rakétákkal vagy gránátokkal operál, két forgatható kis toronyban 12-12db van ugye a torony tetején - viszont további 2x12db van, amik fixen felfele néznek.
-A torony közepesen páncélozott, látványosan mellőzi az utóbbi három évtizedben a szovjet/orosz harckocsinál 'kötelezővé vált' ERA blokkokat, ahogy a testen is inkább NERA blokkokat láthatunk szerintem (egyedül a szoknyánál tippelnék ERA blokkokra). Azonban a jármű 57 tonnás tömeg alapján a védelme nem lehet elhanyagolható sem. A tornyon viszont sok "puha" objektum van, a Drozd radarpaneljei, az irányzó EO érzékelője, stb. Nem tudnám megmondani, hogy most végülis képes lenne-e megfogni egy M829A3/DM53 szintű lövedéket, vagy sem...

*A szakmai oldalak 12,7mm-es géppuskát írnak, de nekem nagyon kisebbnek tűnik az az RWS, szóval én 7,62mm-es tippelnék...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.05.05. 09:43:35

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!