95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#74154
1973-ban 6 egyiptomi vegyes lérak dandár, és 2 ezred védte a Szuezi csatorna nyugati oldalát, Szueztől Port Szaid-ig 150km hosszan.
Technikájuk:
12db SzA-75M Dvina (SA-2F)
12db Sz-75 Gyeszna (SA-2C)
6db Sz-75M Volga (SA-2E)
14db Sz-125 Pecsora (SA-3A)
10db 2K12 Kvadrát (SA-6)
összesen 54 komplexum.
Ebből mindössze a 2 Kvadrát ezred volt mobil, 5-5 komplexummal, a többiek nem hiszem hogy átkeltek a csatornán.
-
#74153
Az 1973-as háborúban az arabok a Sz-75/125 rendszereket lényegében csapatlégvédelmi szerepkörben próbálták meg használni? -
JYeti #74152 Egyes híresztelések szerint a viszonylag új német védelmi miniszter (Ursula von der Leyen) szeretne pályázni a következő kancellári posztra, és jót tehet a népszerűségének, ha a Bundeswehr keménykezű megreformálójaként lép fel (ugye első körben készíttetett a KPMG-vel egy tanulmányt a Bundeswehr állapotáról, aztán elkezdte a vélt vagy valós csontvázakat kiszedni a szekrényből - komoly média visszhanggal).
Egyébként vicc az egész ügy, bár személy szerint nem tudom, hogy kinek van igaza, de erős a gyanú, hogy itt egy politikai alapú boszorkányüldözés zajlik/zajlott. A botrány elején von der Leyen ugye egyből lenyilatkozta, hogy a G36-nak nincs jövője a Bundeswehr-nél, ezzel együtt hivatkoztak mindenféle vizsgálatra, de az eljárásba a HK-t nem vonták be, és nem is volt transzparens (a HK be is perelte a védelmi minisztériumot, és kérte is a vizsgálati anyag kiadását, de ezt a bíróság elutasította).
Aztán a HK minden sajtóhírre kiadott egy állásfoglalást, amivel cáfolták a negatív híreszteléseket, vagy legalábbis jelezték, hogy őket ilyen kérdésben még senki sem kereste meg, illetve nem érkezett hozzájuk panasz. A legérdekesebb, hogy ezeket az állásfoglalásokat most a HK eltávolította a honlapjáról arra hivatkozva, hogy ezek nem minden esetben szolgálták az ügy megoldás központú kezelését. Más oldalakról egyébként pár részletesebb és elég meggyőzőnek tűnő HK állásfoglalás még elérhető.
Aztán egyre inkább jöttek autentikus vagy nem autentikus vizsgálati eredmények, amelyek arra utaltak, hogy a fegyverrel semmilyen probléma nincs. Ez elég erős kontrasztban állt azzal a minisztériumi állásfoglalással, hogy a fegyver már a napra kitéve úgy átmelegszik, hogy jelentősen veszít a pontosságából, illetve pár (2-4?) tár eltüzelése után lényegében leolvad.
Y -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74151
Most már csak az a kérdés, hogy vajon kinek állt érdekében a HK G36 elleni boszorkányüldözés. :) -
JYeti #74150 Újabb hír a G36 ügyben. Ugye tavaly Litvánia felfüggesztette a G36 beszerzéseket arra tekintettel, hogy Németországban elég komoly eljárás indult a fegyver ellen, megkérdőjelezve annak hőterhelő képességét és ezzel összefüggésben a pontosságot.
A hír az, hogy most Litvánia megszüntette a G36 beszerzésének a felfüggesztését, lehetővé téve az újabb beszerzéseket, sőt, Litvánia további közös G36 beszerzésében gondolkodik Lettországgal karöltve.
A lett illetékesek szerint a döntés a Lettország által beszerzett adatokon és a szövetségesek által átadott adatokon alapulnak.
http://augengeradeaus.net/2016/03/litauen-hebt-einkaufsstopp-fuer-g36-sturmgewehre-auf-gemeinsame-beschaffung-mit-lettland/
http://www.sargs.lv/Zinas/Military_News/2016/03/23-01.aspx#lastcomment
Érdekes egyébként, hogy anno egész háború indult a HK és a G36 ellen, ahol aztán egyre több helyen merültek fel aggályok (például a hivatalos minisztériumi állásfoglaláson egy LMG variáns HK416Bw vastagított csövű puskával vetették össze a G36 csövét, ami nem korrekt eljárás), aztán ezek szépen elhalkultak (a hírek inkább arról szólnak, hogy a német védelmi minisztérium több fegyverexportot is engedélyezett a HK-nak, tehát a jelek arra utalnak, hogy enyhül a viszony).
http://augengeradeaus.net/2015/04/gesucht-wird-g36-vergleichswaffe-a-von-hecklerkoch/
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2016.03.30. 18:18:08 -
Papichulo #74149 -
#74148
Nem az a szűk keresztmetszet, hanem a sok-sok bevetést repülsz, akkor elég sok kerót és fegyvert kell odavinni, a személyzet is elég nagy lesz és adott repóra felett egyes karbantartási feladatok nem végezhetők el innen. Akkor innentől fogva meg bukta az egész rejtettség és minden más.
A svédek nem véletlenül zárták be az n+1 támaszopontot. Logisztikailag és anyagilag egy szint felett ez vállalhatatlan. Akkor inkább legyen néhány igen jól védett támaszponton a géppark. Legalábbis szerintem.
Bár több ország is gyakorolja az ilyen üzemeltetést, de az én véleményem az, hogy nemhogy háborúban, de békeidőben sem tudnák az üzemet ilyen helyről tartósan megoldani. -
F1End #74147 Köszönöm a választ.
Egyébként az ilyen autópálya-repterek teljesítményét mennyire korlátozza az irányítótorony hiánya? -
#74146
No és utoljára a rakéta és hordozójának párosítása ügyeben, Sparrow + F-4.
Yes, they are paired, but in a rather simple way. Before launch a "sample" signal from the radar is "injected" into the missile and the missile uses this to start its search after launch to lock onto the target (missile seeker is looking for Doppler-shifted frequency returned from target, it can't lock on before launch due to issues with locking on to so-called altitude line (radar return of side lobes from the ground)). Seeker searches narrow area around injected frequency but if it can't find target in set time then it starts sweeping entire frequency band. This is bad and usually results in locking onto a false target (ground return, etc). As geometry between targets and various aircraft will normally result in enough difference in Vc to allow targeting specific aircraft this works BUT for targets close together isn't foolproof.
If two targets are within radar beam width then:
- old con scan seekers (AIM-7E2 and prior) will go for strongest return (or return with highest Vc) and if returns off closely spaced aircraft are the same then the missile will fly to the center of the return (or between the targets)
-
#74145
Nekem nem rémlik eféle technikai megoldás.
Széttelepített repterekre azonban rengeteg példa van, például a svéd vagy finn "autópálya-repterek". Itt azonban hagyományos értelembe vett légi irányítás nincs, igaz rádiókapcsolat a földi kiszolgálókkal van.
Tavalyi finn hadgyakorlat, ahol ilyet hajtottak végre:
-
F1End #74144 Nem vágjátok, hogy hasonló "Remote Tower" dolgot próbáltak már korábban is? Mondjuk a szovjeteknél elég sok szétszórt reptér volt, meg elég erős központi irányítás, előfordulhat, hogy megpróbáltak valami hasonló, távolról működtetett repülőteret létrehozni, akár kísérleti szinten legalább?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#74143
Az első mondatban rögtön van egy önellentmondás. A Type 42 osztályban sose volt HMS Glamorgen nevű egység, Ő a County-osztályba tartozott, sose volt Sea Dart-ja, csak Sea Slug és Sea Cat légvédelmi rakétákkal bírt.
A videón a HMS Gloucester volt a szenvedő alany (amely tényleg Type 42-es), egyébként volt már szó róla: #69527 , a videót F1end rakta be #69526 .
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.29. 14:36:00 -
#74142
Hát, akkor ez sem tegnapi felvétel. TALOS az a '60-as évek ópiuma volt.
Szerk: A Type 42-es rombolók sem egészen újak...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.29. 14:30:12 -
#74141
"It's a Sea Dart missile from a RN Type 42 Destroyer, HMS Glamorgen. It appears that the missile booster unit misfired, but the missile (and warhead) cleared the ship leaving the solid fuel booster burning on deck." -
millerius #74140 Amerikai Talos torlósugárhajtóműves haditengerészeti SAM egyik változata. -
#74139
Nem ismerem fel. Ez mi? -
#74138
-
millerius #74137 Bocs, kimaradt a MiG-21Sz a felsorolásból az R-3R-nél. -
#74136
Benne van a pakliban, de ugyanakkor logikusnak tűnik az egész.
Ha a kínaiak oldaláról nézzük, az AEGIS rendszert feltörni kemény dió, még nagy számú ASCM rajokkal sem (márpedig a kínaiak nem képesek olyan mennyiségben indítani, ahogy anno a szovjetek képesek voltak). Ilyenkor mit csinál az ember? Megnézi, hogy milyen más, alacsony költségből, meglévő technológiák felhasználásával elérhető rendszert tudna tető alá hozni, amelyik nem a megszokott megoldásokkal operál. Az SLBM logikus döntés, az AEGIS alapból nehézkesen képes kezelni, a hajók CIWS rendszereinek pedig régóta ismert gyenge pontja a közvetlen felülről érkező veszélyforrások leküzdése. Az SLBM alapja ott van, egy MRBM képében, "csak" a manőverező harci fejet kell kifejleszteni. Tippre a kínaiaknak még így is egy nagyságrenddel kevesebbe került az SLBM program, mint az az elleni védekezés az US NAVY részéről.
Nézzük a másik oldalról. Az Aegis BDM program már a DF-21D program előtt is folyt, tehát alapvetően "mindössze" egy új célpontot találtak nekik (eredetileg ugyebár a pályacsúcson akarták elfogni a SRBM/MRBM rakétákat). Az SM-3 programot Japán karolta fel, mert tartanak az észak-koreai (és kínai, meg orosz) ballisztikus rakétáktól, és minden áron akartak hatékony ABM rendszert. Az SM-6 utólag kapja meg a képességet, tehát egy másik kategória.
Én nem látom azt, hogy az SLBM veszély "túljátszása" bármilyen szinten is befolyásolta az US NAVY Aegis BMD programját. Sőt. Az egész inkább a sikerességének "áldozata", hiszen a THAAD kb. egyidős vele, és mégis létrehozták az Aegis BMD szárazföldi változatát, az Aegis Ashore rendszert, amelyet ugyebár Romániában és Lengyelországban akarnak telepíteni - a THAAD helyett.
![]()
Az Aegis Ashore építése Romániában
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.29. 11:16:03 -
#74135
Valahogy ez az egész engem a legyőzhetetlen MiG-25 -ös múlt századi történetére emlékeztet, felfújnak egy lehetséges fenyegetést a valóságos veszélyességének többszörösére, csak hogy legyen mivel több pénzt kifacsarni a költségvetésből. -
#74134
Azt értem hogy mi a rövidítés, csak azt nem értem, hogy egy ballisztikus rakétafej (még ha irányítható is), hogyan talál meg (végfázisban) a tengeren egy mozgó anyahajót. (radar ugye függőlegesen lefelé nézve nem igazán használható megoldás)
A szovjet verziója, az R-27K esetén az elsődleges módban max. 1MT robbanóerejű nukleáris fej volt, a céladatokat először VHF frekin, később műholdon kapta (volna) meg az indító tengeralattjáró, és származhattak radarműholdról vagy Tu-142 tengerészeti felderítő repülőgépektől. Elviekben tervben volt egy olyan verzió, amelynél a végfázisban Tu-142 általi egyirányú adatkapcsolat lett volna, ám tudomásom szerint ezt nem fejlesztették ki.
A kínai rakéták (DF-21D és DF-26) esetében pontos információ nyilvánosan nincs. A legvalószínűbb az infravörös önirányító rendszer illetve még inkább az egy irányú adatkapcsolat, amely közli a robbanófejjel a célpont koordinátáit, és a MaRV a kínai GPS (Baidou) segítségével, ismerve a saját és a célpont koordinátáit módosítja a saját pályáját.
Opcióként a félaktív és aktív radar is felmerül.
Kicsit már fantazmagória kategóriája, de egyes források nekiálltak összepárosítani a WU-14/-15 hiperszonikus tesztjárművet a modern kínai ICBM és ASBM-ekkel, tehát hogy a visszatérő harci fej hiperszonikus manőverező jármű lett (vagy lesz), amely képes komolyabb manővereket is végrehajtani (és így kvázi megnehezíti a legtöbb ABM rendszer képességét, hiszen azokat nem ilyen manővereket végrehajtani képes célpontok ellen fejlesztették ki).
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.29. 10:14:11 -
Papichulo #74133 hogyan talál meg (végfázisban) a tengeren egy mozgó anyahajót.
Aktiv radar es IR. -
#74132
ASBM - Anti-Ship Ballistic Missile, vagyis hajó elleni ballisztikus rakéta, a kínaiak által elképzelt megoldás.
Azt értem hogy mi a rövidítés, csak azt nem értem, hogy egy ballisztikus rakétafej (még ha irányítható is), hogyan talál meg (végfázisban) a tengeren egy mozgó anyahajót. (radar ugye függőlegesen lefelé nézve nem igazán használható megoldás) -
#74131
Zseniálisan néz ki továbbra is ez a hajó, csak hát...
Mi hiányzik például erről a képről?
![]()
Hát a két hátsó CIWS ágyú, ami ugye anno 57mm-es Bofors Mk.110 volt, majd lett belőle 30mm-es Mk.46 GWS, ami igazából nem is CIWS-re, hanem kis hajók, csónakok elleni készült az LPD/LHD egységekre. -
#74130
ASBM - Anti-Ship Ballistic Missile, vagyis hajó elleni ballisztikus rakéta, a kínaiak által elképzelt megoldás.
A HVP irányítórendszere két verzióban működik, az egyik egy INS/GPS alapú rendszer, amely a szárazföldi célpontok ellen alkalmazandó. A másik mód, amit ASCM / ASBM ellen használnának egy adatkapcsolat, amikor a hajó radarja követi a célpontot és a lövedéket, és pályamódosító parancsokat küld a lövedéknek.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.29. 07:23:18 -
Papichulo #74129 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
millerius #74128 Ez tökéletesen igaz az R-3R félaktív lokátor-vezérlésű rakétára, ami a fotón is van, a MiG-21bisz (valamint SzM, SzMT) fegyverzetébe tartozik, és az RP-22 fedélzeti lokátor tudja vezérelni. Amiről meg én írtam és amire CIFU válaszolt, az a MiG-21MF (és PF, PFM, PFSz) RSz-2USz vezetősugár-irányítású rakétája, amit az RP-21 lokátor tudott irányítani a 74119. hsz.-ben leírt módon.
A két rendszernek alapvetően más a működési alapelve, az RSz-2USz rakéta nem "látja", nem érzékeli a célról visszaverődő lokátor-jeleket, csak az indító gépről jövő vezetősugár-jeleket. -
#74127
ASBM?
HVP irányításának mi a módszere? -
#74126
Mi a francot tud a Block IIA, ami miatt ilyen drága?
Nos először is részben a Mitsubishi és alvállalkozói csinálják. A Japánok pedig nem olcsóak.
Másodszor, az SM-3 Block IIA egy új, vastagabb (530mm-es) rakétatestben van, három fokozatú, és az érzékelője egy passzív/aktív IR / LADAR (vagy LIDAR) rendszer, amit Advanced Discrimination Seeker-nek hívnak. Az elméletéről itt van egy 1999-es doksi, az érzékelő elviekben képes lehet a harci fejeket megkülönböztetni a csaliktól. Az SM-3 Block IIA képességeivel elviekben bármilyen SLBM / IRBM és talán ICBM leküzdhető.
![]()
Az SM-6-ban az AMRAAM feje van nem?
Igen és nem. Az AMRAAM AIM-120C irányítórendszerére és radarjára épül, de attól nagyobb a radar átmérője (34cm vs. 17cm), és rendelkezik egy sor speciális móddal, például félaktív rávezetés célmegvilágítással.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.28. 18:35:13 -
#74125
-SM-6 Block I ára: 3,9m US$
-SM-3 Block IIA ára: 20m+ US$
Mi a francot tud a Block IIA, ami miatt ilyen drága? Az SM-6-ban az AMRAAM feje van nem? -
#74124
Egy érdekes kis doksi az US NAVY három új fegyverfejlesztési programjáról:
SSL (Solid State Laser):
Egy kivont Spruance-osztályú hajót, a Self Defense Test Ship (SDTS) Ex-USS Paul F. Foster-t kapja meg a lézeres önvédelmi rendszer tesztelésére, a lézerrendszer Laser Weapon System Demonstrator néven fut (az SDTS szolgál a flotta önvédelmi rendszereinek a tesztelésére, mint Phalanx, RAM, ESSM, stb.). A Spruance felépítménye előtt lesz a lézertorony, előtte pedig a hajóorron, a VLS indítók tetején két konténerben a kiszolgáló rendszerek, az egyik konténerben az energiaellátó modul (Energy Store Module), egy nagy méretű kondenzátor gyakorlatilag, a másik pedig a hűtésért felel (Thermal Storage Modul). A tesztelés 2018 előtt kellene megessen, de szeretnék, ha hamarabb elkészülne. A lézer teljesítménye ideális esetben elérné a 200kW-ot.
A NAVY a korábbi "megawatt" szintű, több száz km-es hatásos lőtávolságú lézerek helyett most ~200kW teljesítményű, pár km-en belül használható védelmi rendszerben gondolkodik. A margóra: nincs említés a Free Electron Lézer-ről, ami pár éve nagy világmegváltó technológiának lett kikiáltva.
Jelenleg a legfontosabb technológiai problémák:
-A jelenlegi lézer technológiák ~30%-os hatásfokot biztosítanak csak, innen jelentősen előre mozdulni nehéz (ie.: ha egy cirka 200kW optikai teljesítményű lézert akarnak, akkor cirka 460kW hulladékhőtől kell megszabadulni).
-Az optikai 'ablak' tisztaságának biztosítása a sós víztől, kosztól.
-A légköri zavaró tényezők (pára, köd, eső) problémája nagyobb távolságban
![]()
Fantáziarajz az EDD-964-ről, az átépítése után
EMRG (Electro Magnetic Rail Gun):
A JHSV fedélzetére szerelendő EMRG ágyú tesztelését FY2016-ban kezdik meg, itt a tesztlaborban már bizonyított működési paraméterek gyakorlati átültetésének lehetőségeit vizsgálják.
A jelenlegi ütemterv szerint a Zumwalt-osztály 2020 közepére kapja meg az EMRG ágyúkat.
Jelenlegi technikai problémák:
-Lövegcső élettartama
-A jelenlegi 8MJ-os torkolati energiától eljutni a 32MJ-os torkolati energia célig
-A lövéskor fellépő hő elvezetése (jelenleg ez a legnagyobb gond az elvárt 10 lövés/perc tűzgyorsaság elérésénél)
-Méret és tömegigény a meglévő hajókba valóbeépítéshez (per pillanat ~600 tonna a 32MJ-os EMRG ágyú elvárása, a Burke-ok esetében ~60 tonna áll rendelkezésre)
![]()
Az EMRG tesztelése, ahogy egy tavalyi fantáziaképen látható
HVP - HyperVelocity Projectile
Érdekesség, hogy az EMRG-hez kifejlesztendő irányított lövedéket immár 155mm-es hagyományos hajóágyúkból is szeretnék használni - nyilván sokkal kisebb a lőtávolság és a lövedék energiája, ám az irányítórendszerével ugyanolyan hatékony lehet légvédelmi, rakétavédelmi, hajó elleni és szárazföldi célok elleni feladatkörben, mint az EMRG-ből kilőve. A lövedék torkolati sebessége EMRG-ből M6-tól M8-ig terjedhet, hagyományos ágyúból kilőve M3 körül, mivel így kinetikai energia terén annyira nem áll jól, ezért némi robbanótöltet lesz a lövedékekben. Érdekesség, hogy a doksi szerint nem csak robotrepülőgépek ellen, de hajó elleni ballisztikus rakéták ellen is bevethető (lesz).
![]()
A HVP és potenciális alkalmazási eszközei
Érdekesség a doksiból még:
-RAM (Rolling Airframe Missile) ára: 900e US$
-ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) ára: 1,1-1,5m US$
-SM-6 Block I ára: 3,9m US$
-SM-3 Block IIA ára: 20m+ US$
Ezekhez képest mind az SSL, mind az EMRG/HPV megoldás jelentősen olcsóbbnak ígérkezik.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.28. 17:57:02 -
#74123
Az első szárnyak előtt látsz egy függőleges fekete sávot, az a 3db kapcsoló.
(átlátszó, levehető fedél alatt)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#74122
Szakszerű válasz...
A rakéta célra vezetését önrávezető félaktív rádiólokációs fej végzi, amely a hordozó repülőgép fedélzeti rádiólokátorának a célról visszavert rádiólokációs jelére működik.
A rakéta önrávezető feje azonban csak akkor fog működni, ha a fedélzeti rádiólokátor és a rádiólokációs fej vivőfrekvenciája és ismétlődési frekvenciája azonos értékre van hangolva.
A frekvenciák /impulzus és vivő/ teljes üzemi sávja fel van osztva több sávra, ezek mindegyikének megvan a maga - betű-szám kombinációból álló - jelrendszere.
A betű a vivőfrekvencia kódját, a szám pedig az ismétlődési frekvencia kódját jelöli.
Az RGSz vivőfrekvenciája gyárilag beállított érték, az ismétlődési frekvenciát viszont a fejrészen elhelyezett három kapcsoló helyzetének változtatásával lehet beállítani. Minden RGSz-en lehetőség van az ismétlődési frekvencia nyolc kódértéknek bármely beállítására. -
#74121
Nálunk:
PSZH-s raj: 5 db AMD-65 gpi. (raj pk. hjmű vezető, három lövész), 1 db RPG-7, 1 db PKM gpu., szakaszonként volt egy SZVD,
- 1.raj 8 fő,
- 2. raj 9 fő (itt volt a mesterlövész),
- 3. raj 8 fő.
BMP-s raj: 6 db AMD-65 gpi. (raj pk. hjmű vezető, négy lövész) 1 db RPG-7, 2 db PKM gpu., szakaszonként volt egy SZVD,
- 1.raj 10 fő,
- 2. raj 11 fő (itt volt a mesterlövész),
- 3. raj 10 fő.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.27. 20:04:28 -
#74120
Nos ez egy érdekes kérdés, sok helyen említik, hogy drága a rendszer, de igazán sehol sem fejtik ki, hogy a rendszer melyik eleme is drága. Az alap Sturm célrávezető rendszer még csak éjjellátóval sem rendelkezik, tehát igencsak "1970-es évek", a rádiós irányító rendszer kétségkívül összetett (a megfelelő zavarvédettség miatt), illetve a rakéta is kb. másfélszer gyorsabb, mint kortársai, de önmagában ezek aligha indokolják azt, hogy emiatt igen drága rendszer legyen. Marad a rakéta (és vele irányítórendszere), amely nagyságrendileg ~4x olyan drága, mint a Kornet rakétája (~50000 US$ vs. ~13000 US$). A rakéta ára helikopter bázisú rendszerekhez (Mi-24V, Mi-28A) megfelelő volt, de feltehetően a szárazföldi hadsereg sokallta azt. Ez azonban indirekt megközelítés, mert leírva nem láttam sehol így...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.27. 18:51:24 -
millerius #74119 Pontosabban a rakéta a körkörösen elhelyezett 4 szűk ún. "tűnyaláb" alkotta "ablakban" repült, és ha abból kimozdult, vagy a cél manővere miatt az elfogó gép ezt a manővert követve elmozdította a vezetősugarat, akkor ezt követte a rakéta is. A 4 szűk sugárnyalábból 2 a rakéta magassági, 2 pedig az oldalkormányát vezérelte. Még azok is olyan leosztásban dolgoztak, hogy az első 2-ből egyik pozitív (emelkedési) a másik negatív (süllyedési) jelet, a második 2-ből az egyik balforduló, a másik jobbforduló jelet adott, tehát még ezek a jelek sem azonosak, hanem eltérően moduláltak voltak. -
#74118
Azt lehet tudni, hogy mitől volt annyira drága a Sturm? -
fonak #74117 Az RSZ-2USZ vezetősugaras irányítású volt pedig, a rakéta a lokátornyalábban repült (pontosabban 4db szűk nyalábot bocsátott ki a lokátor a rakétának), a célról visszavert jelet nem figyelte. Persze lehet, ettől még bezavarhatott volna egy másik gép lokátora. -
#74116
A HSN lövegeknek miféle harcérétke volt egyébként a '80-as években? A másodvonalbeli hk-k frontpáncélját azért még átvitte volna? Centurion, Chieftain, Leo1A4 és AMX-30 leküzdhető volt ezzel vagy az M48A5 M60A1/3? Esetleg APC/IFV ellen még jónak tűnik.
Ezek ellen a fejlesztett SzPG-9 lőszerek még hatékonyak voltak szemből is, itt a PG-9N/VSz/VNT típusokról beszélünk, amik már 400mm (CE) RHA feletti átütési értékkel bírtak, a VNT már e felett (~500mm). A fő gond az SzPG-9-el az, hogy a hatásos lőtávolsága ~1km körül mozog, ez pedig elég szerény távolság. Előnye viszont, hogy tűztámogatásra is lehet használni HE lőszerrel, ha éppen nincs más a közelben.
A MT-LB, ami Sturm platfrom volt az milyen egységeknél szolgált egyébként?
9P149, tudomásom szerint a magas ára miatt csak és kizárólag a kiemelt nyugati gépesített lövész egységeknél volt alkalmazva, a régebbi BRDM-2-esek helyén az ilyen páncél-elhárító századoknál. -
#74115
Gyakorlatilag az SzPG-9 került beépítésre a BMP-be.
