95139
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74452
Az AEGIS SM-3 Block IIB-hez:
![]()
![]()
-
#74451
Az AEGIS hátránya és előnye is, hogy hajón van.
Már nem csak. Lásd még Aegis Ashore. Egy ilyen már működik Romániában és 2018-tól még egy Lengyelországban. Mobilitása mondjuk zéró...
ICBM ellen viszont az sem véd.
Per pillanat maximum az MRBM-ek (3000km-ig) ellen hatékony az SM-3 Block IB-vel, várhatóan 2018-ra lesz hadrafogható a Block IIA, amely már az IRBM-k (5500km-ig) ellen is hatékony. A helyzet az, hogy ezzel már Európa alapvetően be van védve a nyugat-oroszországi szárazföldi telepítésű rakéták, illetve az északi-flotta ellen. Ami kifoghat rajtuk az a Csendes-óceáni flotta és a kelet-oroszországba telepített ICBM-ek. Csakhogy elvi szinten elképzelhető, hogy az SM-3-at továbbfejlesztik, és valamikor a 2020-as évek elején megkapja az ICBM-ek elleni képességet is.
![]()
![]()
Vagy alternatívaként integrálható lesz a lézer- és/vagy EM ágyús védelmi rendszer, ha egyszer elkészül...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.19. 10:29:24 -
#74450
Ez mind szép és jó, csak az Sz-300V kivételével - amiből rohadt kevés van - nem védené egyik sem csapatokat, mert a PVO rendszerekről van szó. ICBM ellen meg az Sz-300/400 bármelyik változata is annyit ér, mint az ökölrázás az ég felé...
A Patriotnak is van ABM képessége, de ez csak középhatótávolságú BM-ek ellen van legfeljebb, ezen felül a nukihordzó platfromok is ügyesebbek lettek, lásd Iszkander. Bár az tény, hogy kevesebb a robbanófej, mint anno volt. A Patriot viszont közel sem annyira mobil, mint az Sz-300 PVO változatai nemhogy az Sz-300V. Az AEGIS hátránya és előnye is, hogy hajón van. ICBM ellen viszont az sem véd. -
#74449
Itt szerintem a mozgósítható tartalékra gondolt. A totális atomháború és a II. Vh utáni korban lehet, hogy ezzel is számoltak, de az én szememben ilyen tényezők értelmetlenek. -
#74448
Ez mi...? -
#74447
Viszont az 1980-as évekhez képest azért jelentősen előre léptek a rakétavédelmi eszközök (Sz-300/Sz-400, Patriot, AEGIS BDM). -
#74446
A tisztek könyvtára sorozatban a páncélelhárítás könyvben erre egész pontos számítások voltak...
... ha visszatérek a kontinensemre, majd kikeresem hivatalos VSz számítást.
Jól hangzik!
Melyik kontinensre ruccantál el? :)
ööö...
Őőőőő... Számomra picit furcsa, hogy nem önerőből mennek a járművek. Ahogy az is, hogy az Sz-300 esetében miért faplatós teherautókat mutogatnak. De egyáltalán, van a képen bármi, ami egyértelműen egy Sz-300-ashoz tartozik?
-
JanáJ #74445 Amúgy most "vicces" lenne nuki háborúzni, mert a nuki fegyverek kb ugyan ott vannak, de az ember anyag már a töredéke a réginek és azt amit azóta fejlődtünk azt kb az első nuki ütné ki. -
JanáJ #74444 "A politikai és hadvezetés nálunk atombiztos bunkerekben volt, jó messze a városoktól."
- Meg azért a metro se volt egy halott dolog, bár BP lakosságához mérten lófity, plusz gondolom az ellátás is magyaros lett volna.
"MN légvédelem - Veszprém Szikla (tartalék Pápa mellett [még ma is aktív])"
- Pápa melletti lukról van valami infód? Én csak valami rég bezárt védett pontról tudok. Most gomba pince. :-)
-
JanáJ #74443 "A balhé kitörése után felállítandó mozgósított csapatok élőerejét "fogod le" a nagyvárosok likvidálásával."
Ezzel lehet / érdemes volt tervezni? Úgy értem, hogy egy nem nuki háborúban nagy előny lenne kinyírni a pasikat, mert a sorozott hadsereg miatt jelentős mennyiségű kiképzett katona lenne. Ráadásul - sarkítva - egy AK-val meg öt tárral majdnem annyi a harcértéke, mint az éppen besorozottaknak. De az atom mellett ez ugrott, mert aki nem gépesített annak már eleve reszeltek. Ha nem komolyabban védett - értsd MBT/IFV/APC NBV védelemmel és nem ponyvás Avia - akkor meg harcolni sem jó.
Mindig bennem van, hogy ha valamit megszakértek itt, hogy tuti nincs igazam, mert biztos az érintettek messze jobban, meg egyáltalán értettek hozzá, de itt ezeknél valami teljes elmebaj van. Aztán lehet hogy ez olyan mint a 100.000%-os ötéves terv. Aki csinálta, az is tudta, hogy hülyeség, de erre volt igény. -
#74442
ööö...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.19. 01:53:29 -
#74441
Ha háborús helyzet van, akkor a vezetés már bunkerben és tartalék bunkerben, meg annak tartalékában.
Nem védenék várost, ha atommal lőnek. Meg nincs értelmezhető harc, ha a támadót én is leatomozom.
Ha háború szélén vagyunk, akkor nem a laktanyában vár a hadtáp, hanem húz ki a francba a terepre.
Pontos meglátások.
Aki számít nuki biztos bunkerben.
Nem városokat, hanem Duna hidakat van értelme védeni.
Lakosság besorozva, vagy kitelepítve. (még a párttagok számára sincs elég bunker, lásd Kádár keserű kommentjét lent)
Minden MN-DHDSCs egységnek meg volt szabva, hogy balhé esetén mennyi idő alatt kell elhagynia a laktanyát.
Nuki fegyver nem sokat ér manőverező alakulatok ellen (ha van idejük a csapás előtt pár kilométert odébb állni).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.18. 23:56:11 -
#74440
Kb. én is azt mondom, hogy ~3km-en belül már a harckocsi is biztosan kaput, talán 5km-re álló harckocsi (figyelem, ez már 10km-es kör!) még harcképes maradhat.
A tisztek könyvtára sorozatban a páncélelhárítás könyvben erre egész pontos számítások voltak...
... ha visszatérek a kontinensemre, majd kikeresem hivatalos VSz számítást.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.18. 23:40:34 -
#74439
A politikai és hadvezetés nálunk atombiztos bunkerekben volt, jó messze a városoktól.
Mindegyik csapatnak volt tartalék atombiztos bunkere is.
Pártvezetés - Parlament mellett alatti objektumban. (a tartalék még mindig titkos)
MN szárazföldiek Börgönd atom bunker.
MN légvédelem - Veszprém Szikla (tartalék Pápa mellett [még ma is aktív])
DHDSCs béke - Mátyásföld
DHDSCs éles - szárazföldiek Nagytevel atom bunker - légvédelem Óbarok atombunker
-
#74438
Három fő okból atomozol le harcászati-hadműveleti fegyverekkel nagyvárosokat:
1. A vezetési pontok és egyéb katonai infrastruktúra elhelyezkedése miatt
2. Ha az ellenség beásta magát és komolyan védeni próbálja, akkor elég jól ki lehet füstölni őket (Anno a Vörös Hadsereg is 6 számjegyű élőerő veszteséget szenvedett Budapest bevétele során, ezt gondolom nem szeretnék megismételni)
3. Közlekedési útvonalak, hadtáp objektumok megsemmisítése céljából.
Ahogy a következőből látni lehet, az elképzelt 1965 -ös hadijátékban Budapesten 9 hidat semmisítettek meg a NATO atomcsapásai. Ha a budapesti hidakat leatomozod, akkor a várost is teljesen lenullázod.
A legfontosabb kimaradt.
A balhé kitörése után felállítandó mozgósított csapatok élőerejét "fogod le" a nagyvárosok likvidálásával. -
ambasa #74437 Ez valószínűleg egy orosz térkép magyarított változata. Az oroszok az angol neveket fonetikusan írják át így lehet a Roosevelt Rooswelt (Рузвельт) a IOL valóságban IGL, vagyis a HMS Eagle. Talán érthető módon az MN hadműveleti osztályának tisztjei nem voltak annyira tájékozottak a haditengerészeti kérdésekben, ezért szolgai módon egyszerűen visszaírták a cirill szavakat, ahogy gondolták. Az már más kérdés, hogy azért Roosevelt nevét felismerhették volna.
TG -
JanáJ #74436 "Nem tudom, hogy hova voltak ezek téve, de szerintem elég nagy marha, aki egy város közepére tesz egy ilyen kiemelt katonai objektumot."
Van pár csoport, akik a volt laktanyákat kutatják és elég sok semmi közepén lévő helyről derül ki, hogy tartalék vezetési pont. Ahol gondolom az ért a legtöbbet, hogy talán oda nem lőttek. Valamint valamelyik regényben voltak hamis parancsnokságok, amik csak kamu célok voltak. Nem tudom ilyennel éltünk-e volna. -
JanáJ #74435 Amit le írsz az onnantól van, hogy az első "amőba" rájött, hogy egy "kővel" be tudja verni a másik "amőba" fejét. :-)
A sok "kis" nuki többet visz, mint egy nagy. Többek közt ezért jön több fejjel már minden NB I.-es ICBM. :-) -
JanáJ #74434 Ha háborús helyzet van, akkor a vezetés már bunkerben és tartalék bunkerben, meg annak tartalékában.
Nem védenék várost, ha atommal lőnek. Meg nincs értelmezhető harc, ha a támadót én is leatomozom.
Ha háború szélén vagyunk, akkor nem a laktanyában vár a hadtáp, hanem húz ki a francba a terepre.
Szvsz egy "értelme" van várost lőni, hogy nem tudsz más értelmes dolgot le ICBM-ezni, a terror. Ha a puszta közepén kinyírsz "pár" katonát, az "elfogadhatóbb" mint pár millió civilt. Meg persze a kármentés - ha lenne - rengeteg erőforrást emésztene fel. Meg az ICBM-eknek nem tudsz csak fix célpontot adni. -
JanáJ #74433 "Akkori szinten minden nagyobb magyar városban volt laktanya, sok helyen reptér is. Székesfehérvár, Kecskemét, Tata, Szolnok, Miskolc, Csákvár, Kunmadaras, stb."
Én Pápát ismerem. Ott lehet hogy elviszi a fél várost, mert közel a reptér, de máshol nem ilyen egyértelmű. -
JanáJ #74432 Ezt az atomozzuk le Bécset, ezt valamelyik Olasz o. elleni tervben említik. De ott már mindenki kap atomot, pl Német o. kompletten. De persze nem általunk. -
#74431
Mert ekkora teszteket nemigen végzetek sehol. A kísérleti robbantások túlmonyomó része a 10 kt-ás tartományban volt, az '50-se évek első fúziós tesztjei voltak csak irgalmatlan hatóerejűek. -
#74430
Na ja, de 15 kt-hoz képest a 200 kt kb. 2,3-2,5-szörös területen puszít. Tehát 3 km túl a jelek szerint a személyzet is túlnélne egy harckocsiban. 4-5 km-nél meg tényleg röhögve.
Centurion teszt:
"It was placed less than 500 yards (460 m) from the 9.1kt blast with its turret facing the epicentre, left with the engine running and a full ammunition load. Examination after detonation found that it had been pushed away from the blast point by about 5 feet (1.5 m), pushed slightly left and that its engine had stopped working, only because it had run out of fuel. Antennae were missing, lights and periscopes were heavily sandblasted, the cloth mantlet cover was incinerated, and the armoured side plates had been blown off and carried up to 200 yards (180 m) from the tank. Remarkably, though, the tank could still be driven from the site. Had it been manned, the crew would probably have been killed by the shock wave."
460 méterre egy 9.1kT robbanóerejű bombarobbanásnál, eredmények:
-1,5 méterrel odébb lökte a robbanás lökéshulláma
-Az antennák elvesztek / megsemmisültek
-A lámpák és a periszkópok súlyosan megrongálódtak a "homokfúvástól"
Sajnos 200kT-s tesztet nem találtam...
Én azt írtam egyébként, hogy 3km-en belül a harckocsi kaput, amit én harcképtelennek értelmeztem. -
#74429
Ez elméletnek szép, de ha erre nincs idő, mert az ellen a torkodnak esik...?
Ez az, amit csak az USAF és az US ARMY / USMC tudna megválaszolni. BTW én régóta úgy látom, hogy az amerikai szárazföldi erők szánalmasan gyengék légvédelem terén. Kvázi a Stinger és a Patriot között nincs semmi, a Stinger mellett pedig semmi sincs SHORAD-ra (ha a Centurion C-RAM-ot nem vesszük, ami viszont bázisvédelemre van).
Ha tippelnem kellene, akkor a SEAD feladatra való gépek jól le lennének terhelve, és nem, nem lenne CAS, amíg legalább a közép- és hosszú távú légvédelmet nem morzsolták fel. A SHORAD más tészta, azzal folyamatosan számolni kell... -
#74428
Na ja, de 15 kt-hoz képest a 200 kt kb. 2,3-2,5-szörös területen puszít. Tehát 3 km túl a jelek szerint a személyzet is túlnélne egy harckocsiban. 4-5 km-nél meg tényleg röhögve. -
#74427
Érdekes kérdés, hogy ilyenkor milyen taktikát választana az USAF. Esélyesen elsődleges lenne az ellenséges légvédelem megsemmisítése / lefogása, a nélkül nem fog egy A-10C a frontvonal felett repkedni.
Ez elméletnek szép, de ha erre nincs idő, mert az ellen a torkodnak esik...? A hidegháborúban is szép elmélet volt, hogy a USAF és a NATO légierő megszerzi a légifölényt és majd a szárazföldieknek besegít. Irak légvédelmét kb. 2 hétig tartott szétkapni mikor a szovjet + VSz-hez képest minőségileg jóval gyengébb volt. Két hét alatt meg a Vsz az Atlanti-óceánig masírozott volt a '70-es évek közepén, ha nem vetnek be atomfegyvert...
Egyébként ez megint olyan kérdés, hogy hol vannak a határok. Ha például Szíria és az IS területeken való harc COIN, akkor ott is vannak Zsu-23-4-esek, Zsu-23-2-esek és sok-sok MANPAD. Ez már talán a COIN-on egy picit túlmutat.
Az élesebb háborús helyzet (a'la Vietnam, Jom Kippur, Afganisztán) pedig eddig is csak akkor volt számottevő CAS, ha a légtér már megvolt... -
#74426
A példád 2-15kT-t hoz, én ~200kT-vel számoltam. -
#74425
A semlegesség úgy a második világháború tájékán kiment divatból.
A svédek csinálták majdnem jól. Saját atomprogram és atomfegyver. Ha meglépik, akkor ők olyan semlegesek, amelyre rátiporni fájdalmas játék. :) -
#74424
Sajnos munkahelyen nem tudom hanggal hallgatni, felirat meg nincs. 
Ha ott kéne CAS-t adni, ahol Tor, Buk-M1-2 meg Sz-300V van, ott az A-10. Hát izé. A cél közelébe sem jutna... CAS nem csak COIN hadműveletben képzelhető el csak azért, mert az utóbbi 15 év erről szólt...
Érdekes kérdés, hogy ilyenkor milyen taktikát választana az USAF. Esélyesen elsődleges lenne az ellenséges légvédelem megsemmisítése / lefogása, a nélkül nem fog egy A-10C a frontvonal felett repkedni.
Egyébként ez megint olyan kérdés, hogy hol vannak a határok. Ha például Szíria és az IS területeken való harc COIN, akkor ott is vannak Zsu-23-4-esek, Zsu-23-2-esek és sok-sok MANPAD. Ez már talán a COIN-on egy picit túlmutat.
Az élesebb háborús helyzet (a'la Vietnam, Jom Kippur, Afganisztán) pedig eddig is csak akkor volt számottevő CAS, ha a légtér már megvolt... -
#74423
Bár egy helyen azért téved. Ha ott kéne CAS-t adni, ahol Tor, Buk-M1-2 meg Sz-300V van, ott az A-10. Hát izé. A cél közelébe sem jutna... CAS nem csak COIN hadműveletben képzelhető el csak azért, mert az utóbbi 15 év erről szólt... -
Prof William #74422 A semlegesség úgy a második világháború tájékán kiment divatból.
Ha egy ország a másik ország céljainak útjába van és a tűmadó ország nagyobb és erősebb, akkor semmi sem fogja visszatartani a támadástól.
Atomborúban meg ez már hatványozottan igaz.
Amúgy meg mit kell centizgetni ezekkel kilotonnákkal. Lőjenek mindenhova Cár bombákat (természetesen a nem lebutított verziót) és akkor nem kell majd aggódni hogy esetleg egy tank 10 kilóméterrel arréb megúszta. :) -
#74421
1. Itthon a fő hadvezetési pont egy megerősített bunker volt ami nem a város közepén volt, ezen felül vannak mobil pontok is. Nem tudom, hogy hova voltak ezek téve, de szerintem elég nagy marha, aki egy város közepére tesz egy ilyen kiemelt katonai objektumot. A Pentagon meg akkor épült, mikor még nem volt atomfegyver, no de a NORAD az hol is van? Izé...
2. Igen, ez is ok lehet. Csak ezzel nem nyerne semmit az, aki Bécset leatomozza...
3. Ez meg nem biztos, mert hatóerő függő. Ha a hídrombolásra kb. 5-10 kt-és bombákat használnak, akkor a Belvárostól 1,5 km-ra a károk már mérsékeltek lettek volna, mert a sűrű beépítés miatt a közeli házak veszik fel a legnagyobb részét a lökéshullámna és az utcákon is söpört volna persze a bomba hatása. A Hungária körút vonalában a Dunától 1,5-2 km egy sima pincében is röhögve túlélhető egy 10 kt-ás fegyver robbanása. A probléma itt is az utóhatásokkal lesz... A angy kérdés, hogy ki mit használt vona erre...
Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy a Volhov max. célsebesslége M3.0 felett volt, tehát korlátozottan mét harcászati BM elfogásra is jó volt, az más kérdés, hogy a közelben nem volt olyan, ami indíthatott volna BP-re ilyet. BP esetén vagy légicsapás vagy ICBM jött volna egyből a '70-es években..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.04.18. 13:34:37 -
F1End #74420 Bár nem tudom, pontosan mi a forrás, a wiki -n azt írják:
"Trials with nuclear weapons showed that a T-54 could survive a 2–15 kt nuclear charge at a range of more than 300 metres (980 ft) from the epicentre, but the crew only had a chance of surviving at 700 metres (2,300 ft). It was decided to create an NBC (nuclear, biological, and chemical) protection system which would start working 0.3 seconds after detecting gamma radiation."
Szóval szerintem egy harckocsinak nagyobb volt a túlélési esélye.
Egyébként a BMP-1 is rendelkezett alapból ABV védelemmel. -
F1End #74419 Nah, újra megpróbálom belinkelni, most talán jó lesz.
A lényeg: 15 VSz harcászati atomcsapás a nyugati csapatok ellen azoknak kb 6000 fő és 535 harckocsi veszteséget okozott
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Míg 10 NATO atomcsapás a délnyugati front csapatai ellen kb 2800 fő és 234 harckocsi veszteséget okozott.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
#74418
F-35, A-10, F-16, F-22 egy pilótától. Majdnem pontosan arról beszél, amit eddig én is mondtam...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.04.18. 13:24:56 -
F1End #74417 Három fő okból atomozol le harcászati-hadműveleti fegyverekkel nagyvárosokat:
1. A vezetési pontok és egyéb katonai infrastruktúra elhelyezkedése miatt
2. Ha az ellenség beásta magát és komolyan védeni próbálja, akkor elég jól ki lehet füstölni őket (Anno a Vörös Hadsereg is 6 számjegyű élőerő veszteséget szenvedett Budapest bevétele során, ezt gondolom nem szeretnék megismételni)
3. Közlekedési útvonalak, hadtáp objektumok megsemmisítése céljából.
Ahogy a következőből látni lehet, az elképzelt 1965 -ös hadijátékban Budapesten 9 hidat semmisítettek meg a NATO atomcsapásai. Ha a budapesti hidakat leatomozod, akkor a várost is teljesen lenullázod.
Képek:
1
2
Utoljára szerkesztette: F1End, 2016.04.18. 13:12:07 -
#74416
Hadtest-hadosztály méretet néztem be, hamu a fejemre, én ~ 20km-es szélességet néztem.
Egy harckocsi simán képes túlélni egy ekkora fegyver detonációját 4-5 km és sugárvédelme is van, hogy el is távolodhasson ettől a ponttól.
Kb. én is azt mondom, hogy ~3km-en belül már a harckocsi is biztosan kaput, talán 5km-re álló harckocsi (figyelem, ez már 10km-es kör!) még harcképes maradhat.
A baj annyi, hogy egy BMP/BTR szintű harcjármű esetében nincs ABV védelem, szóval ott én ezeket a távokat megdupláznám, tehát 5-6km-en belül a jármű sérül/harcképtelen, a személyzetet pedig a sugárzás fogja harcképtelenné tenni. 10km-re (vagyis az általan feltételezett 20km-es frontot tekintve) már harcképesek maradnak. A baj a háttérlogisztikával van. Az üzemanyag-kiszolgálás, lőszer-kiszolgálás, vontatott lövegek, stb. ponyvás teherautókon, elviekben 3-5km-el a front mögött vannak. Ezeknek annyi.
Innen volt az én gondolatmenetem (a hadtest / hadosztályt viszont lövésem sincs, hogy néztem be... :( )
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.18. 11:53:18 -
#74415
Hogy Bécsre miért terveztek élből atomfegyvert ledobni, az számomra rejtélyes. A Magyar erők sanszosan szovjet segítség nélkül is képesek lettek volna elfogalni, nemhogy akkor, ha szovjet hadosztály megy arra. Semmiféle komoly harci gépe, légvédelme vagy harckocsija nem volt az osztrákoknak akkor, amivel reális esélyük lett volna megállítani egy támadást. Egy szétatomozott Bécsen keresztül csak nehezebb lett volna keresztülmenni...
Ha valóban Olaszország volt a cél, akkor támadó szemszögéből a minél érintetlenebb infrastrukúrájó Ausztika az, ami kedvező. Néha az az érzésem, hogy egyes támadási terveket komplett idióták dolgoztak ki...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.04.18. 10:39:28 -
#74414
Juj, ez nagyon erős túlzás volt.
Egy hadtest az hadosztály méret felett van, itthon ez 5 db dandár és azok támogató csapatait jelenti. Egy hadosztály (ez hadtestnél kisebb) támadott volna kb. 20-30 km-es szélességben és néhány km-es mélysében, a hadsereg és front szintű támogató tüzérség leválasztott és szétküldött elemei meg 10-20+ km-es távolságban voltak a fronttól adott esetben. (BM-21/24/27/30 rakéta sorozatvetők és 2S7 Pion lövegek.) Első látásra is nyilvánvaló, hogy egy 100-200 kt-át atomfegyver ennek töredékét sem képes elusztítani.
Egy rakéta még egy szétbontakozott dandárt sem semmisített meg volna, nemhogy egy egész hadtestet. Le is vezetem, hogy miért.
Hiroshimában az akkori japán beton vagy vasbeton épületek állva maradtak 600 méteres távolságon túl az epicentrumtól sőt, az híres atomdóm acélszerkezete az epicentrum alatt mai napig áll 10-12 kt hatóerő melett. A bomba hatóerejenék függvényében kb. 3-dik hatvánnyal arányos a pusztítás. Tehát, ha az akarod, hogy a vasbeton épület már 1200 méteren belül pusztuljon, akkor cirka 8-szor (!) nagyobb hatóerő kell. Egy 200 kt hatóerejeű fegyver kb, 2,7-3-szor nagyobb távolságban pusztít, mint a egy 10 kt-ás.
Ahol egy vasbeton épület állva marad, ott szerintem egy MBT is, különösen nem a '60-as évek szintű hk-i, hanem a T-64BV, T-80U meg társai a '80-as években. Egy harckocsi simán képes túlélni egy ekkora fegyver detonációját 4-5 km és sugárvédelme is van, hogy el is távolodhasson ettől a ponttól. Tehát egy ilyen harci rész legfeljebb 1-2 egymáshoz közel levő ezredet vagy 1 dandárt aprít le keményen, de ott is csak a APC/IFV-t, a harckocsikat nem teljesen, de a magasabb szintű támogató erőkhöz meg egy ujjal sem ér.
A bibi az, hogy minden támadó zl. mögött volt tartalék is + a ho. tartalék alakulatai, amiket biztosan nem ér el a lökéshullám. Tehát, ha a klasszikus VSZ rendszert nézzük, akkor a támadó ezredek tartalékai bizony megmaradnak, nem beszélve a hadosztály hátrébb levő hk. ezredétől illetve a hadsereg tartalék hk. hadosztályáról.
Ha megnézed a katonai reptereket itthon, akkor nagyon távoló gurulóhelyek voltak két irányban ~3 km-re a reptér közepétől. Ha a reptér közepét célozta meg valaki és a szórás nem votl túl nagy, akkor a távolabb várakozó gépek képesek lettek volna a tervek szerint túlélni egy harcászati atomcsapást. Legalábbis ez volt az elképzelés. A Magyarországra irányzott és szánt bevethető harcászati atomfegyverek menyisége Hpasp számolása alapján valahol 160-200 táján volt, de ezek elég nagy része gravitációs bomba volt - itthon meg volt 2 db MiG-29 ezred és a radar lefedettség elég jó volt - illetve olyan BM, amit a Krug is képes volt elvben elfogni.
Szerintem nem véletlen az, hogy a VSz tagországok nagy része elbliccelte az ezred szintű légvédelmet, de a hadsereg szintű Krug mindenhol megvolt legalább 2/3-ad mennyiségbe, de a cseheknél a teljes mennyiség megvolt a '80-as években, lásd Hpaps összfoglaló táblázatát.
Ebben van angolul a táblázat a csapatlégvédelem beszerzésről.
Azt nem tudom, hogy NSZK-NDK részen milyen atomfegyver koncentráció volt, de az ütésváltástokat, veszteségeket számítva ennyi atomfegyverrel is képtelenség volt egy csapással megsemmisíteni a Magyarországon levő Vsz szárazföldi és légierőt.
A bevetett atomfegyverek hosszútávú hatása lett volna olyan, ami az egész háborút értelmetlenné tette, de a II. vh-s szovjet veszteségeket nézve egy harcászati atomfegyverkkel vívott háború első csapása lehet, hogy kevésbé lett volna pusztító, mint egyes II. vh-s csaták, ahol szovjet ezredek és hadosztályok 80-90% vagy afeletti veszteségeket könyveltek el... -
#74413
M.o.-on kb Bp.-et érné meg bántani, meg Veszprémet a szikla miatt. Mondjuk pl Pápának is reszeltek volna, attól hogy "csak" a repteret akarták volna lebontani.
Akkori szinten minden nagyobb magyar városban volt laktanya, sok helyen reptér is. Székesfehérvár, Kecskemét, Tata, Szolnok, Miskolc, Csákvár, Kunmadaras, stb.
Szóljatok ha nagyon OFF, de Ausztria semlegessége mit ért volna? Mert - erős csúsztatással - minden magyar támadás az "atomozd le Bécset"-tel indul.
Pontosan ennyit ért.
