95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Lysandus #74314 
Hiánypótló munka! -
#74313
Mi-28N lezuhant Szíriában, mindkét pilóta életét vesztette. -
#74312
Még nem olvastam, van második része is. -
#74311
-
#74310
Nagyon jó kis könyv, korabeli hadműveleti térképekkel...
-
JanáJ #74309 Én is ezt írtam, hogy a gépek jó része egyfeladatos. Atz F-15 párhuzam arra vonatkozott, hogy légi fölény gépnek szánták. Csak nem jött be. -
#74308
Az EF flotta töredéke multirole és azon gépekene a fegyverzetintegráció mélysége a flotta egészét nézve röhejesen az F-15E mögött van. Nézd meg, hogy az F-15SG és SA gépeken mi van a fegyverzeten felül. A HTKA-s írásom itt. -
JanáJ #74307 +1 és a jövőben is sanszosan csak olyanba kötnek bele aki max ennyit tud. -
JanáJ #74306 "Griff, EF, Rafi, és a MiG-29 mind az F-16-ra adott jobb-rosszabb válasz?"
Szerintem nem, bár vannak itt ehhez messze jobban értők.
A Griff szerintem egy egyedi igény kielégítése a saját rep ipar életben tartása mellett. Főleg ezért nem kell a kutyának sem, mert másnak nem kell kicsi, útról használható gép.
Az EF szerintem a Mig-29/Szu-27-re a válasz, csak mire kész lett, már nem kellett.
A Rafi dettó, de nekik kellett a hordozóra is, meg ők már törekedtek az RCS csökkentésre.
A 29-es az front vadász volt, szóval szerintem nem olyan olcsó/drága elvek mentén ment mint az F-15/F-16. De Molni majd szétszedi amit írtam. -
JanáJ #74305 Mivel indoklod ezt? Én úgy látom hogy az EF az kb egy F-15 lett, egy erős dogfight gép. Csak mire elkészült, addigra eltűnt az ellenség, kiszálltak a franciák és az új "divat" a lopakodás lett. E mellett volt valami konstrukciós hibája, ami nem tudom hol tart, valamint a Trance 1-es gépek gyakorlatilag egyfeladatosak maradtak és kemény egy helyre sikerült eladni. És szerintem kb esélytelen is eladni az F-16/F-15 mellett.
A Rafi e mellett a legalacsonyabb RCS-sel bír a 4 genek között, több helyre elsózták, Indiának is, amivel ugyan megy a tökölés hogy mégse. És tengerészeti verziója is van. -
#74304
No igen, repülőgépről indított csúnyaságok ellen viszont már bőven költséghatékony. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74303
Az US ARMY-n kívül nincs is más, aki rendszeresítette. De azért nézzük egy picit a másik oldalról.
-Egy US ARMY katona élete, avagy harcképtelenné / nyomorékká válása többe kerül, mint 30-40 ezer dollár.
-Hat a morálra, ha támadó vagy, akkor látod, mennyire hatástalan a fegyvered az ellenséggel szemben. Ha a bázison vagy, látod, hogy gondoskodnak a védelmedről.
-Noha per pillanat aknavetőnél komolyabb veszély nem nagyon fenyegeti az US ARMY-t, de a rendszer a sokkal veszélyesebb ellenséges fegyverek ellen is hatékony, legyen az tüzérségi tűz, lézer irányítású légibomba vagy akár robotrepülőgép. Tehát ha ne adj isten ilyen veszélyforrásokkal találkoznak, akkor is van egy védelmi rendszer a kezükben, amely adott esetben megvédheti őket. -
#74302
Semmilyet. Viszont az agyrém, hogy olyan ellen is védekezünk, ami azért sokszor nem annyira gyilkos, vagy anyagilag vállalhatatlan. A háború a veszteségek optimalizálásáról is szól. Nem tudsz mindent és mindenkitől megvédeni. Eleve egy nem terrorpistáskodó aknevetős szakasz kb. 2-3 perc alatt rádzúdít vagy 96-120 db gránátot. Sok szerencsét ennek elhárításához. Az M113 és hasnoló járműveken levő aknevetők 100-200 db 82 mm-es gránátot is magukkal visznek és ezekből van egy szakaszban 4-8 db. Fillérekért olyan tűzerő, amivel bármit túlterhelsz. És akkor ez csak egy kategóriája a tüzérségnek, a zl. szintű közvetlen vagy legfeljebb ezred szüntű. Erre jön rá a 105/122/155 mm ho. szintű tüzérség + hadsereg szintű rakétás. Izé...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.04.10. 15:29:15 -
#74301
Ebben van valami, de az aktív védelem mindig ilyen. Aknavető ellen meg milyen passzív védelmet csinálsz? Méteres falvastagságú betonbunkert építesz a bázis fölé? -
#74300
Csak tekintve, hogy sokezer lövedékből egy öl és passzív védelemről van szó... Ellenben a rakéta vs. több tucat aknavető lövedék ára... -
Berkut111 #74299 OK. Hands up. Beneztem. -
#74298
Már bocsánat, de egy Twilight 2000 szerepjáték-oldalt linkeltél be.
Hirtelen egy brit oldalt találtam, ott a 60mm-es aknavetőgránát ára ~150 fonttól kezdődik.
Ezzel együtt is rossz az összevetés. A rendszer képes arra, hogy megsemmisítse a beérkező gránátokat, egy gránát pedig képes lehet akár több ember életét is kioltani, illetve kárt tenni a bázis és az ott állomásozók felszerelésébe.
Ilyen szempontból akkor nem jó üzlet ballisztikai mellényt se viselni, hiszen még a legolcsóbbak is ~30e Ft-től kezdődnek, hogy megvédjenek egy 100 forintos lövedéktől... -
Berkut111 #74297 Ezek az arak ellen? Mortar price
Nekem nem tunik jo uzletnek.
Az orosz kb, a fele vagy inkabb negyed arban lehet. -
#74296
Hmmm...
Innen volt a 30000 dolláros költség.
Itt mondjuk 39,26$/db ár található. -
#74295
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Sok minden nem derül ki max a tesztkörnyezet, súlyok és egy rakat kábel...
Hmm ?
https://tankandafvnews.com/2016/04/01/idf-friendly-fire-accident/
A legalsó hsz-nél van egy link, melyen olyan technikák vannak gondolom melyekben bennéghetett a gyengített urán magvas lőszer pl ?
Egy kis betekintés a K2 gyártósorra
DefExpo 2016
-
#74294
100 dollár egy szutyok 20 mm-es lőszer...? -
#74293
Ittven valami elírás és bibi van. A dollárhoz képesti méret nem stimmel a videó alapján. Ez inkább 169 cm hosszú.
Bocsi, de a videó alatt ott a szöveg: AGM-114-et indít az MML. Az egy Hellfire, az valójában 163cm hosszú. :)
A 3 km a becsapódási pontra vonatkozik gondolom. Kicsit drága mulatságnak tűnik a Phalaxs CIWS-hez képest, bár tény, hogy nem szórja tele a környéket mást veszélyeztető lövedékekkel.
Szvsz pont, hogy olcsóbb lehet, mint integrált rendszer, hiszen itt a SHORAD képesség mellett lesz egy C-RAM (Counter-Rocket/Artillery/Mortar) képesség. Ráadásul ne gondold, hogy annyira olcsó lenne egy Phalanx / Centurion elhárítás, egy-egy tűzcsapás 300 lövedéket számlál, és az ára ~30000 US$, ráadásul a készenlétben lévő lőszermennyiség (1500 lőszer) alapján mindössze 5 támadást (beérkező lövedéket) tud elhárítani rövid időn belül. Az MML / MHTK rendszer a tervek szerint rakétánként 30-40k US$-ba fog kerülni, és az MML egy indítókonténerben 9 MHTK-t tud tárolni, miközben ugyebár egy MML 15 ilyen konténerrel bír, ha csak háromban lesz MHTK, az már 27 bevethető C-RAM rakétát jelent, a maradék 12-ben pedig lehet AIM-9X és/vagy Hellfire....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.10. 10:54:46 -
#74292
Ittven valami elírás és bibi van. A dollárhoz képesti méret nem stimmel a videó alapján. Ez inkább 169 cm hosszú.
A 3 km a becsapódási pontra vonatkozik gondolom. Kicsit drága mulatságnak tűnik a Phalaxs CIWS-hez képest, bár tény, hogy nem szórja tele a környéket mást veszélyeztető lövedékekkel. -
#74291
Sikeresen tesztelték a Miniature Hit-to-Kill Missile-t (MHTK) az US ARMY-nál. Ez egy ~69cm hosszú, 2,3kg-os rövid távú légvédelmi rakéta, amelyet kifejezetten aknagránátok, tüzérségi lövedékek, tüzérségi rakéták, légibombák és robotrepülőgépek ellen fejlesztettek ki. A hatótávolsága ~3km, és az US ARMY MML (Multi-Mission Launcher) lesz majd képes indítani. Az MML érdekessége, hogy földi indítású AIM-9X légvédelmi rakétákat és AGM-114 Hellfire pct. rakétát és az MHTK-t is képes indítani.
![]()
Az MHTK rakéta
![]()
MHTK indítása MML-ből
AGM-114 indítása az MML-ből -
#74290
Az is lehet, de az is, hogy csak az indításnál túlságosan sok üzemanyag jutott a kipufogó oldalba... -
#74289
Az F-16 az F-15 olcsósított és még tovább ment változata a dogfigtherség kimaxolása terén. -
#74288
Griff, EF, Rafi, és a MiG-29 mind az F-16-ra adott jobb-rosszabb válasz?
Az F-16 mire válasz? (vietnámi MiG-21-re, vagy csak egy olcsóbb F15?)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.09. 20:42:52 -
#74287
Ez így önmagában nem igaz. Az EF-ben potencia az van. Pénz nincs benne elég a programban. Repteljesítményben az EF egy fél szinttel fentebb van.
A Rafi is pont annyira "sikeres", mint az EF üzletileg és potencia kiaknázásban... -
JanáJ #74286 Jól érzem, hogy az EF nem lett egy siker story? És a franszoák egyedül jobbat hoztak össze? -
#74285
Összes EF üzemeltetőtől egy gép.
![]()
-
3:06-nál az a lángnyelv, a gázturbinás APU lehet ? -
#74283
Szögletes zárójelben Quote és /Quote tag
[ Quote ] Idézet [ /Quote ]
(Space-ek nélkül) -
JanáJ #74282 OFF
Hogy idézel így?
ON -
#74281
-
#74280
Mondjuk az egyik mókus azt fejtegette hogy 3 tengót kell venni ahhoz hogy 1 bevetésen lehessen.
(1 bevetésen, egy kiképzésen, egy javításon)
Egész pontosan:
-Egy karbantartáson/nagyjavításon
-Egy kiképzésen vagy bevetésre felkészítésen
-Egy kifutásra kész vagy kint van a tengeren
Az alapvető tézis az, hogy a tengeralattjárókhoz egy fix személyzet tartozik, sülve-főve együtt vannak, ha a személyzet eltávon van, a tengeralattjáró is pihen (vagy javításon van), ha a tengeralattjáró "kis javításon" van, akkor a személyzet addig szárazföldi kiképzésen vagy eltávon van. A kivétel az, ha a tengó nagyjavításon / átépítésen van, akkor ugyanis akár 6-12 hónapig is szárazon lehet, ilyenkor az adott haditengerészettől függően a személyzetet vagy átvezénylik egy másik tengóra, vagy pedig a lehetőségekhez képest szétszórják a többi tengó személyzetébe.
Tehát eleve úgy kezdődik a dolog, hogy az emberi tűrőképesség / kötelező eltáv miatt már eleve két tengó kell ahhoz minimálisan, hogy egy bevethető tengód legyen. Szemléletesebb példával: 30 napos járőrözést tekintve az 1. számú tengó a tengeren, a 2. számú személyzete pedig eltávon / a tengó karbantartáson.
A probléma ott keletkezik, hogy ez nem számol az egyéb igényekkel. Kiképzés, nagyjavítás, hadgyakorlat, ezek mind olyan dolgok, amik az "éles" harci küldetésben, járőrözésen lévő egységek számát redukálják. A 3-1 felállás erre egy "ökölszabály", mert így lehet folyamatosan egy járőrözésben lévő egységet biztosítani minimálisan.
Csakhogy ez a "matek" egy kis létszámú flottánál igaz csak. Ha például 8 egységed van, amelyből 1 egység van a kiképzésre fenntartva, 1 egység nagyjavításon / átépítésen van, akkor rögtön van 6 egységed, ahol a fent említett tengeren-vagy-eltávon felállás él, tehát 8 tengó esetén kivitelezhető már a 3 járőrözésen lévő egység.
Innentől kezdve pedig csak a tengóid megbízhatósága és a személyzeteid száma és feltöltöttsége szab határt annak, hogy valójában hány bevethető tengód is van. Az US NAVY a kezdetektől fogva két személyzetet oszt be mindegyik SSBN (és SSGN) mellé, egy kék és egy arany személyzet (Blue és Gold Crew), de ehhez az is kell, hogy az SSBN-ek alapvetően eltérő feladatkört képviselnek, és katonailag az elrettentés így maximalizálható - ezt például sem a brit, sem a francia SSBN esetében nem valósult meg, ők azt tekintették általánosnak, hogy minden időben legalább egy egység legyen kint a tengeren, egy elindulásra készül vagy éppen visszatér, egynek a legénysége már eltávon is van és egy van karbantartás alatt. Éppen mostanában folyik a vita a briteknél, hogy a Vanguard-osztályt váltó SSBN osztálynál maradjanak a 4 egységnél, vagy csökkentsék le azt háromra. A három egység mellett viszont a jelenlegi legénységi és logisztikai rendszer szerint nincs mód arra, hogy az általában 2-3 évig tartó nagyjavításokat végrehajtsák, és közben egy egység folyamatosan járőrözésen legyen kint a tengeren. Ehhez át kellene venni azt az eljárást, hogy több személyzet van, mint tengeralattjáró.
Most egy pillanatra térjünk vissza a kiindulási pontra, miszerint 3 tengó kell, hogy egy mindig bevethető legyen. Ugyanez az illető javasolta, hogy 9 egység kell ahhoz, hogy 6 mindig bevetésre kész legyen. Aztán nekiáll mindenféle matekot mellékelni (például a snorkeling beleszámítását, amire AIP tengónál nem feltétlen lenne szükség), és kihozza azt, hogy minimum 12 tengóra van szüksége Ausztráliának.
Ez megint egy olyan szituáció, amikor fix elvárások, gyakorlati alkalmazásra vonatkozó tervek nélkül nekiállnak ötletelni az emberek....
Szépen néz ki papíron, de például a RAN hosszú ideig szenvedett attól, hogy a 6 Collins-osztályú egységhez nem tudott elég személyzetet kiállítani, és volt, hogy két egység várt bevethetően a parton, de egyszerűen nem volt mellé személyzet, amely üzemeltesse. Ez is olyan helyzet, ami arra mutat rá, hogy az Ausztráloknál még nagyon tanulják csak ezt az ipart...
Kíváncsi lennék erre az arányra mondjuk a USNAVY-nál.
Eleve eltérő a felállás, köszönhetően annak, hogy tízes nagyságrenddel több tengóból álló flottájuk van. Az SSBN egységeknél úgy néz ki, hogy 2,5 hónapig van kint a tengeren a Blue Crew-al, egy hónapig a kikötőben a következő kifutásra készítik fel (mindkét személyzet segítségével) és utána 2,5 hónapig van kint a Gold Crew-al. Jellemzően 10 évente van egy nagyjavítás, ami 1,5-2 évig tart álltalában.
SSN egységek esetén csak egy személyzet van, amelynek egy-egy 'küldetése' 18 hónapos, ebből 6 hónap a tengeren / feladatvégrehajtás közben, a maradék 12 hónap szárazföldi kiképzés, karbantartás, rövidebb tengeri tesztutak és esetlegesen hadgyakorlatok teszik ki. Érdemes megjegyezni, hogy ez "összecseng" a fenti 3-1 felálláshoz, csakhogy nincs benne a nagyjavítás - reaktor-újratöltés esetleges kiesése.
Nem érthető (valós) indok, ez sem.
A 8 egység egyenként érkezik a flottához (a gyártás ütemében), ami évekre elhúzódik.
Az első legénység kiképzi a többieket, akarat (szervezés) kérdése az egész.
Ez akkor működhet, ha 1-az-1-ben át tudják venni egy másik haditengerészet tudását, eljárásait és technikáját. Ha azt hajlandó átadni (egyébként ezért merült fel az a lehetőség, hogy egy Virginia-osztályú tengót lízingelnének, persze erre az US NAVY nem reagált hivatalosan, hiszen csak egy felvetés).
Azonban több okból sem látom ennyire egyszerűnek a helyzetet.
1.: Ausztráliának ahogy említettem, nincs nukleáris reaktora. Nincs reaktortechnikus képzésük sem emiatt. Úgy kell kezdeni a dolgot, hogy vagy importálják a szaktudást, vagy küldik a saját tengerészeiket az amerikaiakhoz / angolokhoz esetleg franciákhoz tanulni.
2.: A fentiből kifolyólag nincs kialakult eljárás, és nem biztos, hogy a meglévő amerikai / brit / francia eljárások, gyakorlatok beválnának az ausszi haditengerészetnél. Emiatt lenne célszerű először egy kísérleti egységet létrehozni, ahol a számukra ideális módszereket kikísérletezhetik.
3.: Saját gyártást akarnak, know-how-t, de a Collins-osztálynál is láttuk, hogy mennyire nehezen sikerült mindent összehozni. Hiába lett a végére hat hatékony tengójuk, jó 15 év kellett ehhez. Éppen emiatt a nukleáris meghajtás első lépéseit valahogy úgy lenne értelmes megtenniük, hogy van mondjuk 8 hatékony, harcra érett tengójuk, és mellette kikísérletezik a nukleáris meghajtás dolgait.
Megjegyzés: Én továbbra sem vagyok biztos benne, hogy egyértelműen jó döntés akár még az Ausszik esetében is a nukleáris meghajtás. Egy nagyobb, hosszú járatú 4000+ tonnás AIP tengó is megáll maximum 800 millió dollárból (Type 216). Egy Virginia-osztályú tengó viszont több, mint 2 milliárd dollár, és ebben nincs benne még a nagyjavítás és majd a leszerelés költsége... -
#74279
...de az is érthető, hogy nem egy 8 egységes osztállyal akarnak ebbe fejest ugrani.
Nem érthető (valós) indok, ez sem.
A 8 egység egyenként érkezik a flottához (a gyártás ütemében), ami évekre elhúzódik.
Az első legénység kiképzi a többieket, akarat (szervezés) kérdése az egész.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.09. 12:10:02 -
#74278
Mondjuk az egyik mókus azt fejtegette hogy 3 tengót kell venni ahhoz hogy 1 bevetésen lehessen.
(1 bevetésen, egy kiképzésen, egy javításon)
Kíváncsi lennék erre az arányra mondjuk a USNAVY-nál. -
#74277
Addig rendben van, hogy nem lesz tapasztalatuk, amíg nem rendelkeznek ilyen egységgel, de az is érthető, hogy nem egy 8 egységes osztállyal akarnak ebbe fejest ugrani.
Egy kísérleti egység, vagy lízingelt tengó lenne célszerű, ahogy az indiaiak csinálják.
A minőségbiztosításba a Collins-osztálynál a svédek bicskája tört bele, azt ők tervezték és a Kockums volt a fő vállalkozó. Ők sem fogalmatlanok a témában....
Ez amúgy nem egyedi eset, az új ausszie légvédelmi fregatt ugyan ettől szenved pepitában... -
#74276
Szakmai szempontból azért, mert nincs tapasztalatuk a nukleáris reaktorok üzemeltetésében.
Ez a legs*arabb sötétzöld politikai érv.
Elárulok egy dúrva nagy titkot: addig nem is lesz tapasztalatuk, amíg meg nem tanulják és be nem gyakorolják.
(nekünk sem volt Paks felépülte előtt)
A hazai gyártás-karbantartás esetében az állami tulajdonú Australian Submarine Corporation (ASC) lenne régóta az aspiráns, de az ASC nagyban felelős a Collins-osztály problémáiért (gyártási nehézségek és minőségbiztosítási problémák)...
Hát akkor a management-et, és minőségbiztosítást is a ThyessenKrupp-ra kellene bízni.
(hisz a magyarok is tudnak Audit/Mercit gyártani, miért pont a kengurusok ne tudnának tengót)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.09. 07:51:18 -
#74275
Amit nem értek, hogy ha egyszer nuki hatótávolságú és bevetési idejű tengó kellene nekik, akkor miért erőltetik a piacon nemlétező, nemnuki meghajtást???
Szakmai szempontból azért, mert nincs tapasztalatuk a nukleáris reaktorok üzemeltetésében.
Politikai szempontból azért, mert nagyon erős ellenérzése van a nukleáris energiával szemben a közvéleménynek. (Mindezt úgy, hogy Ausztrália az egyik legnagyobb uránérc-kitermelő ország)
Egy ideje vannak kezdeményezések (úgy civil mind katonai oldalról), hogy kihasználják a hatalmas uránérc-tartalékaiakat, ám ez nem maholnap fog bekövetkezni. Már olyan felvetés is volt, hogy Virginia-osztályú amerikai SSN-eket lízingelnének, ahogy az Indiaiak az oroszoktól.
Végezetül pedig alapvetően a helyzet az, hogy a nukleáris tengóknak igazából két előnyük van, az egyik a magas elérhető sebesség (30+ csomó), a másik pedig az, hogy nem okoz problémát akár 3 hónapos járőrözési idő sem. Ennyi az előny, a hátrány viszont az, hogy nagyon drágák, nem lehetnek tökéletesen csendesek, és macerás a kis méretű nuki tengók építése.
Az nem igaz, hogy nincs létező AIP megoldás. A németeké már 14 éve bizonyít, a japánoknál pont, hogy svéd megoldást használnak, és így tovább. Van létező nem-nukleáris, versenyképes megoldás, és a japánok részéről pont az a probléma, hogy nekik nincs eladható ilyenjük...
Mellékzönge: több nézőpont szerint is a ThyessenKrupp azért vette meg a Kockums-ot anno, hogy az ausztrál tengó beszerzéskor ne legyen konkurencia... Ez kvázi be is jött.
Mellékzönge 2.: A hazai gyártás-karbantartás esetében az állami tulajdonú Australian Submarine Corporation (ASC) lenne régóta az aspiráns, de az ASC nagyban felelős a Collins-osztály problémáiért (gyártási nehézségek és minőségbiztosítási problémák), noha a politikai hátszele erős, hiszen hatalmas befektetéssel hozták létre, és sok munkahelyet jelent.
