Haditechnikai Topic

Köszi, ennél mélyebb nem szükséges, a HT összefoglalóhoz kell. Ahhoz ez bőven elég. Mikor a DA lepasszolta (?) a Tu-95 gépeket, akkor átkerült Haditegerészeti Légierőhöz? Akkor volt ilyen? Így hívták őket? Vajon a személyzet is ment velük, vagy képeztek rá újakat?

Máshol egyáltalán szoktak ilyet csinálni, hogy valakit átraknak egyik haderőnemből a másikba. Pl. USMC pilótából lehet US Navy-s vagy vica versa "egyik napról a másikra"?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 19:33:31

OFF

The Last Ship
Egy sorozat, most akadtam rá, a sztori olyan amilyen, de egy Amerikai rombolón játszódik a USS Nathan James-en.

Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.07.10. 18:29:07

Ugyan fonák már írta, de ennél összetettebb a helyzet. Gondolom nem az 1946. február 26. előtti elnevezésekre vagy kíváncsi, hiszen akkor átnevezték a szovjet Munkás Paraszt Vörös Hadsereget Szovjet Hadsereggé, és vele együtt az összes haderőnemét. Szóval először is a távolsági légierő továbbra sem haderőnem, hanem a légierő egyik fegyverneme. 1960-tól az 1980-as évek végéig a Szovjet Légierő a következő fegyvernemekre tagozódott:
-Дальняя авиация (ДА)
-Фронтовая авиация (ФА)
-Военно-транспортная авиация (ВТА)

A légvédelem és a stratégiai rakétacsapatok önálló haderőnemek voltak.

1991. után ez Командование дальней авиации-ra változott

Ezeket az orosz wikiből vettem, mint látható természetesen, mint szervezetek nevei tulajdonnevek, de úgy látszik - velünk ellentétben - ezek esetében az orosz csak az első szónál használ nagy betűt.

Egyébként szerintem vedd fel a kapcsolatot Vándor Karcsival szívesen segít, és ilyen kérdésekben kevesen adnak nálunk pontosabb választ. Az elérhetőségét megtalálod a Keleti Blokk oldalon.

TG

sőt
<#nevetes1>
http://da-sv.ru/

Дальняя Авиация
http://www.ww2.dk/new/air%20force/army/da.htm

Az M-4 Bison-A 9'500km-es hatótávolsággal nem tekintették CONUS bombázásra alkalmasnak, inkább csináltak belőlük utántöltőt.

A Tu-95/Tu-95M Bear-A 12'100/13'200km hatótávolsággal elfogadta a DA.
A 3M Bison-B 12'000km hatótávolsággal elfogadta a DA.

viszont

A Tu-95K Bear-B 11'000km hatótávolságát már elfogadták, hiszen eleve utántöltéssel tervezték bevetni. (úgy meg 15'000km felett volt)

Oké, de ekkor most interkont vagy nem? Mert oda-vissza utántöltéssel a Tu-16 is elég mélyen bemehet sőt, ebben az esetben a Tu-22M is. A SALT tárgyalások során ok, hogy húztak egy vonalat 5500 km-nél (azt nem tudom, hogy ez unrefuelled vagy sem), de hát akkor is...

Szerintem nem pontos a kérdésfelvetésed...
... szerintem a kérdés helyesen: Mivel tervezte a Szovjet DA támadni a CONUS-t?
válasz:
H-bombers
'56-tól 3M Bison-B (max 85db 60..65 között)
'57-től Tu-95 Bear-A (max 45db 58..66 között)

K-20 CM carrier
'59-től Tu-95K Bear-B (max 70db 65-után CVN groupok ellen tervezve)

1965 után az RVSN átvette a CONUS támadásának feladatát a DA-tól
'65-ben 226db ICBM
'66-ban 420db ICBM
'67-ben 820db ICBM
'68-ban 1020db ICBM
'69-ben 1255db ICBM
'70-ban 1434db ICBM
'71-ben 1517db ICBM

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.10. 16:22:30

Oké, de ekkor most interkont vagy nem? Mert oda-vissza utántöltéssel a Tu-16 is elég mélyen bemehet sőt, ebben az esetben a Tu-22M is. A SALT tárgyalások során ok, hogy húztak egy vonalat 5500 km-nél (azt nem tudom, hogy ez unrefuelled vagy sem), de hát akkor is...

1957..58-as CIA becslésnél már mi is többet/pontosabbat tudhatunk.
<#awink>

Kicsit hülye kérdésem van.

https://research.archives.gov/id/7326920
http://www.foia.cia.gov/sites/default/files/document_conversions/89801/DOC_0000267649.pdf



Igen ellentmondó adatok a Badgerről. Az egyik szerint utántöltéssel azért elérte volna A Detroit-New York vonalat. Akkor csak azért nem interkontientális, mert utántöltéssel képes erre és nem az egész kontinentális USA elérésére? Mert így nézve, akkor nincs interkontientális gép egy sem...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 15:20:42

Persze, mert a radarműholdjaik megbízhatattlanok voltak, és kevés volt aktív egyszerre a folyamatos követéshez.

Nem tudom a mai Asia-Pacific regioban kinek van sokkal jobb es megbizhatobb rendszere... es ezt egy darabig nem is hiszem, hogy meg fogjuk tudni :)

Azért az esetek jó részében működött a rendszer, hiszen erre építették a P-700-at is...

Igazabol csak a MCG jelet ad(had)tak a RORSAT-on keresztul, maga a terminal-homing az aktiv radaros volt. Az SSN19-hez nem volt esszencialis a muhold. Viszont a lenyeg, hogy meg a jol mukodo rendszert is ki tudtak cselezni a hajok.

A víz alatt nagyobb a vízkiszorítása, a felszínen még a Global adatai szerint is csaknem ugyan akkora

Terfogatban is nagyobb a Kilo, hiszen a torzsatmeroje kozel 20%-kat nagyobb a Yuan-nal, mig a hossza majdnem azonos.

Az AIP terén nem tudjuk, mekkora

Azt tudjuk, hogy altalaban 10m korul toldalek szukseges a jelenlegi hajoknak, hogy AIP-re fejlesszek oket.

Nem akkora, amekkorát a cikk sugal.

Hmmmmm..... :)

Командование Дальней Авиации, akkor gondolom tulajdonnév, és jelenleg éppen létezik ilyen néven.
A haditengerészeti légierő is tulajdonnév úgy tűnik: Авиация Военно-Морского Флота Российской Федерации
(csak az alapján, hogy ezek cikkcímek az orosz wikipedián)

En inkabb hiszek a USN-nek, dehat YMMV... :)

Valahogy úgy. :)

Még maga a Globalsecurity is így fogalmaz: "...the new submarine may be comparable to the improved variant of the Russian Kilo class (Project 636) in terms of size and general performance."

A hideghaboru alatt sem tudtak az oroszok problemamentes kovetni a CSG-ket.

Persze, mert a radarműholdjaik megbízhatattlanok voltak, és kevés volt aktív egyszerre a folyamatos követéshez. Azért az esetek jó részében működött a rendszer, hiszen erre építették a P-700-at is...

Ha maradunk a globalsecurity-nel, akkor a Kilo a maga 3kt+ tomegevel joval nagyobb, mint a Yuan, plusz az AIP sem vesz el egy rakas helyet.

A víz alatt nagyobb a vízkiszorítása, a felszínen még a Global adatai szerint is csaknem ugyan akkora (2350 az Imp. Kilo, a Yuan meg még 50 tonnával több is). Szóval ez a dolog egy kicsit fals. Az AIP terén nem tudjuk, mekkora, és pontosan milyen a kínai AIP, szóval korántsem biztos, hogy olyan "rakat" helyet vesz el (a Kockums-féle stirling-motor vagy a franciák zárt ciklusu turbinája helyigényes, a német tengókban használt üzemanyagcella nem annyira).

A COMSUBPAC Seawolf es Virginia hajoihoz kepest szerinted nincs kvalitativ kulonbseg???

Nem akkora, amekkorát a cikk sugal.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.07.10. 14:27:54

Nem 51 mm vastag. A Hunnicutt könyvek 38 mm-t írnak. Illetve a WoT-ban lévő HD modellnek is 38 mm-es a tetőlemeze, a Wargaming a torony modellezésénél egy lőtéri teszt dokumentumait (nekem is megvan, és fenn van neten is) vette alapul. A folyamatosan változó vastagságot még mindig nem sikerült lemodellezniük, de ennek ellenére viszonylag jól sikerült az M103 tornya (nem úgy mint a csigásoknak).
Sajnos nem mindig pontosak ezek a páncél felépítéses orosz rajzok.

A Conqueror szerintem egyáltalán nem volt túlhaladott amikor rendszerbe állt. Voltak jelentős hibái , de azért 1952-ben még nem kellett leírni. A kicsi hatótávolságot rendszerint mindig felhozzák mint nagy hibát, ami igaz. De azért érdemes megnézni, hogy akkoriban a mit tudott a többi harckocsi. Az összes többi 40+ tonnás nyugati harckocsi hasonló hatótávolsággal rendelkezett. Az M26 Pershingek ~160 km hatótávval rendelkeztek, az M47, M47 és M48 Pattonok ~110-130 km, az M103-asok ~120 km (a Pattonok és az M103 csak a Continental AVDS-1790-2 jelű Diesel-motor megjelenése után tudtak ~450 km-t, a '60-as évek közepétől). A Centurion korai verziói 190-200 km-t tudtak, amit még szintén nagyon kevésnek tartottak és az Mk5-nél már növekedett valamennyit. Ekkoriban csak a 2. vh-s Cromwellek, a Comet és néhány Sherman verzió tudott csak 200-250 km-es hatótávolságot, de hát jóval kisebbek és könnyebbek illetve jócskán elmaradtak a fenn említett típusoktól. A nyugati harckocsik csak a '60-as évek közepétől értek el 400+ km-es hatótávolságot. Az oroszokkal meg nem feltétlenül kell összehasonlítani, mert ők eleve más elvárásokat támasztottak a nagy távolságok és gyenge infrastruktúra miatt, ők a nehéz harckocsiktól is minimum 300 km-es hatótávot vártak (amit általában nem is sikerült teljesíteni).
A Conqueror tűzvezetését a korban nagyon jónak szokták tekinteni. Az M103-nál pont fordítva volt mint amit te leírtál és nem voltak elégedettek, mert így az irányzó túlságosan le volt terhelve. A Conquerornál az irányzónak van saját periszkópja, így akár saját maga is végezhetné. Nicholas "The Chieftain" Moran videójában látszik, is hogy ott van neki a periszkóp, a beállító táblázattal együtt és ha jól értem, akkor a parancsnok beméri a célpontot majd elküldi az adatokat, ami megjelenik az irányzónál, aki az adatoknak megfelelően célra állítja a löveget. A parancsnoknál a coincidence rangefinder pedig elég nagy előny.
A videóban az is látszik, hogy annyira azért nem szűkös a Conqueror küzdőtere és nem is alacsony Nicholas se, maximum a töltő embernek van kicsit szűkös helye. De összehasonlítva mondjuk egy IS-4-el (amiről szintén van videója, kis híján be is szorul amikor a löveg alatt átmegy a vezető poziciójába) a Conqueror egy bálterem.
A Conqueror egyik problémája az volt, hogy csak egy töltő emberes, neki kell betölteni a lövedéket és a kivető töltetet is. Ezért a tűzgyorsasága csak 3-4 lövés/perc lehet, amit a hüvelykivető rendszer biztosan nem gyorsított, mert hogy volt benne az is. A másik, hogy ez a kis görgős Horstmann-futómű túl sérülékeny volt. Illetve problémák voltak a megbízhatósággal és karbantartással is, de azt semmi nem írja, hogy a harckocsi mely részeinél. Meg aztán a nagy tömegük miatt külön ARV-t kellett hozzájuk tervezni. És feltételezem külön utász alakulat is kellett melléjük akik tudtak 65 tonna teherbírású pontonhidakat is csinálni.


M18: A WG-t sok mindenért lehet utálni, de ezért nem. :) Rengeteg dokumentum került elő, ami nagyrészt nekik köszönhető. Most a hajós játékuktól is valami hasonló következményt várok.

Na ezaz, hogy az Object 770 töltőberendezése csak hasonló mint az IS-7-esé. Az IS-7-nél két töltő ember van, megoldható az, hogy amíg az egyikük kezeli bal oldali berendezést addig a jobb oldali pakolja fel lövedékkel és kivető töltettel a jobb oldalait, majd fordítva. Így ha jól dolgoznak fenn tartható a folyamatos tüzelés. Az Object 770-nél (és a 277/278/279-nél is) csak egy töltő ember van, eleve a töltés nem úgy működik mint az IS-7-nél de ezek töltőberendezése már jobban automatizált mint az IS-7-esé. Csak épp még mindig nem sikerült kiokoskodnom hogyan is müködnek, működtetik őket. :(
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.07.10. 14:23:11

Wiki: 3600 tonnes, és ez az adat visszaköszön még pár másik oldalon.

En inkabb hiszek a USN-nek, dehat YMMV... :)

Egy SAG bújkálni fog a világűrben keringű radarműholdak elől?

Persze, azok sem latnak mindent. A hideghaboru alatt sem tudtak az oroszok problemamentes kovetni a CSG-ket. Mindazonaltal amire en gondoltam az volt, hogy miutan - barmilyen modon is - felfedeztek a SAG-et egy SSN-t sokkal konnyebb olyan pozicioba allitani ahonnan kisebb kockazattal tudja tamadni az ellenseges egysegeket, mint egy joval lassabb SSK-t, mely jo ha egyaltalan oda tud erni idoben.

Akkor a Kilo is green water tengó?

Ha maradunk a globalsecurity-nel, akkor a Kilo a maga 3kt+ tomegevel joval nagyobb, mint a Yuan, plusz az AIP sem vesz el egy rakas helyet.

Amit én nem értek, hogy miért lenne alacsony minőségű a Yuan (Jüan?)... Mi alapján?

A COMSUBPAC Seawolf es Virginia hajoihoz kepest szerinted nincs kvalitativ kulonbseg???

A Globalsecurity.org-ot nem kedvelem, amióta pénzért lehet nézni (ettől még nem rossz oldal). Minden esetre látom hol a probléma...

A Song-nál benéztem a szélességet ez esetben. Mindenestre a Yuan osztálynál valami ciki van:

Wiki: 3600 tonnes, és ez az adat visszaköszön még pár másik oldalon.
A források leginkább erre a tajvani oldalra mutatnak.

Hmmm... Valami árulás van itt a rendszerben, csak nem tudom mi.
Egyébként eszméletlen kavarás van a Type 039A, (AG), B, C és Type 041 típusjelölésekkel is.

Ha felfedeznek egy SAG-et, akkor az SSK sokkal kevesbe tud olyan poziciot felvenni ahonnan csendben varhatja, hogy a kozelebe erhessenek.

Egy SAG bújkálni fog a világűrben keringű radarműholdak elől? Hogyan? Szvsz manapság már nem igazán lehet arról szó, hogy egy tengó kavirnyál, és egyszer csak belefut egy felszini flotillába...

A méret-misztikumba bele is keverednek, mert megint felhozzák, hogy a Soryu-méretű hajó előnyösebb lett volna.

Olyan szempontbol, hogy nem kellett volna annyi kompromisszumot hozniuk a blue-water kepesseg karara, ami miatt inkabb egy green-water egysegnek felel meg a Yuan.

Egy U-212 valóban green water egység, de sokkal kisebb, mint a Yuan...
Nekem pont az süt az esszéből, hogy hiába magyarázzák meg, hogy márpedig a sekély dél-kínai tengeren jók a kis egységek, márpedig egy tengeralattjárónak első sorban blue-waterben kell jól teljesítenie. Én ezt nem értem, mert a Yuan egyáltalán nem minősül kis tengeralattjárónak, sőt, a nagyobb Kilo típusokhoz mérhető. Akkor a Kilo is green water tengó? :)

Szamomra lejott a cikkbol, hogy inkabb nem noveltek a mereteket es nem fejlesztettek kepessegeket, hogy alacsonyan tartsak az arat, mivel a Taiwan kornyeki muveletknel inkabb fontos nekik a mennyiseg, mint a minoseg, melyben ugysem tudjak a COMSUBPAC-kal felvenni a versenyt.

Amit én nem értek, hogy miért lenne alacsony minőségű a Yuan (Jüan?)...
Mi alapján?

Az a baj, hogy a két tengó nem azonos méretű, eleve a Yuan 1000 tonnával nagyobb vízkiszorítással bír, és bár a hosszuk kb. azonos, több, mint egy méterrel nagyobb a Yuan hajótestének az átmérője (a szélessége 7,3 vs. 8,4 méter).

Nem tudom honnan jonnek az adataid, de a globalsecurity nem ert veled egyet.

Yuan Class:
Displacement, Submerged 2,400 tons
Displacement, surface 2,000 tons
Length, O/A 73-75 meters / 245 feet
Max Beam 8.4 meters / feet
Draft 5.5 meters / feet

Song Class:
Displacement, Submerged 2,250 tons
Displacement, surface 1,700 tons
Length 75 meters / 246 ft
Beam 8.4 meters / 27.6 ft
Draft 5.33 meters / 17.5 feet

Ha egy SSN akarna elkapni egy felszíni flottát, akkor ugyanúgy rohadt zajos lesz, mint bármi más.

Az SSN kepes gyorsan prepozicionalni magat. Ha felfedeznek egy SAG-et, akkor az SSK sokkal kevesbe tud olyan poziciot felvenni ahonnan csendben varhatja, hogy a kozelebe erhessenek. Az SSN meg akar max sebesseggel odaerhet 100-200km-rel a celpont ele, ahonnan mar csak minimalisan kell manovereznie.

A méret-misztikumba bele is keverednek, mert megint felhozzák, hogy a Soryu-méretű hajó előnyösebb lett volna.

Olyan szempontbol, hogy nem kellett volna annyi kompromisszumot hozniuk a blue-water kepesseg karara, ami miatt inkabb egy green-water egysegnek felel meg a Yuan.

ár-minimalizált (megint nem értem, miért lenne az, például német MTU diesel-motorokat építenek beléjük, ami aligha ár-minimalizáló tényező)

Szamomra lejott a cikkbol, hogy inkabb nem noveltek a mereteket es nem fejlesztettek kepessegeket, hogy alacsonyan tartsak az arat, mivel a Taiwan kornyeki muveletknel inkabb fontos nekik a mennyiseg, mint a minoseg, melyben ugysem tudjak a COMSUBPAC-kal felvenni a versenyt.

A szovjet Távolsági Légierőnek mi a helyes cirill betűs írásmódja? Ez tulajdonnév? Tehát ahogy a SAC akkor magyarra fordítva Távolsági Légierő? Meddig létezett ez a haderőnem? Most is létezik?

дальняя авиация?

A szovjet haditengerészeti légierő is tulajdonnév akkor?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 11:36:51

A bajom ezzel, hogy egy USNI esszé, amelyben felfedezhetőek az amerikai tengeralattjárós nézetek.

Megmagyarázzák, hogy a Yuan / Type-39A/B/C egy kis méretű tengeralattjáró, mert hát a Soryu-osztály nagyobb. Igaz a Soryu-osztály a legnagyobb hagyományos tengeralattjáró per pillanat, és a Yuan valójában egyáltalán nem kicsi a 75 méteres hosszával és 2500 tonna körüli vízkiszorításával, hanem közepesnek nevezhető, hiszen a Gotland 15 méterrel, az U-212 pedig 20 méterrel rövidebb és mindkettő még ezer tonnával könnyebb.

Megmagyarázzák, hogy a Yuan és a Song azonos méretű, de a Yuan-ba még belepaszírozták az AIP rendszert, így a személyzetnek kevesebb a belső tere. Az a baj, hogy a két tengó nem azonos méretű, eleve a Yuan 1000 tonnával nagyobb vízkiszorítással bír, és bár a hosszuk kb. azonos, több, mint egy méterrel nagyobb a Yuan hajótestének az átmérője (a szélessége 7,3 vs. 8,4 méter). Szóval valójában nem azonos méretű a két hajóosztály.

A méret-misztikumba bele is keverednek, mert megint felhozzák, hogy a Soryu-méretű hajó előnyösebb lett volna. Hogy miért, azt nem részletezik, de leginkább azért, mert a Soryu-osztály közelebb van méretben az amerikai SSN-ekhez.

Azt is megmagyarázzák, hogy miért jobb az egy hajótestet megoldás (amit az amerikai tengók használnak) a két hajótestes megoldásnál. Hogy a Soryu feltehetően szintén kettős hajótesttel rendelkezik, azt már nem emlegetik fel, de egyébként nyugati SSK-nál is újra megjelent (pl. a német U-216-nál). Hogy ebből aztán hogyan hozzák ki, hogy a Yuan nem képes "SSN-ként" működni az AIP-vel, és ehelyett inkább "lassú, rejtőzködő" módszerrel akarják használni, nem tudom. Az SSK-k és az SSN-ek is úgy 4-6 csomó körül "hangtalanok" (legalábbis a haladási zajokat tekintve), 9-12 csomóig csendesek, és úgy 12 csomó felett már macerás a csendesség megörzése. Szóval e téren miért lenne hátrányban a Yuan, azt nem részletezik. Ha egy SSN akarna elkapni egy felszíni flottát, akkor ugyanúgy rohadt zajos lesz, mint bármi más. A nagy sebesség maximum vészhelyzetben, torpedó elől menekülve jelenthet komolyabb előnyt...

A konluziójuk, mert szerint a Yuan egy kicsi (nem az), ár-minimalizált (megint nem értem, miért lenne az, például német MTU diesel-motorokat építenek beléjük, ami aligha ár-minimalizáló tényező), kifejezetten ASCM platform. Mintha nem lenne képes ASW feladatokra. Hogy miért, azt nem tudom. Felsorolják, hogy csendes, és úgy is csak várakozna az amerikai egységekre... és hoppá, ez így komoly veszély az amerikai tengókra!

Arról az apróságról nem szólva, hogy megfeledkeznek a 10db Imp. Kilo (Projekt 636) és 2db sima Kilo (Projekt 877EKM) tengójuk is.

Nyilván nézőpont kérdése, de a Chieftain elég decens tűzerővel bírt az L/55-ös, 120mm-es, huzagolt csövű L11-es lövegével, és a törekvés megvolt a méretcsökkentésre, ami nagyszerűen látható davidbog képén (mondjuk ha odaállt volna melléjük egy T-64-es, az már rontotta volna az összképet...). Szóval a maga idejében a Chieftain egy kört vert az alapvető nyugati konkurensekre, akik vagy a 105mm-es L7-essel voltak felszerelve, vagy a 152mm-es ágyú/rakétaindító szörnnyel küzdöttek. A problémája az ellenmozgó dugattyús Leyland L60 motorja volt, ami megbízhatattlan és gyenge volt (a szovjeteknek is kellett egy jókora időmennyiség, amíg a hasonló kialakítású 5TD és 6TD motorokat megbízhatóra reszelték). A másik szépsége a Chieftain-nak a belövőgéppuska alkalmazása volt. Ez egy 12,7mm-es géppuska, amely ~2km-ig a löveggel kilőtt lövedékei nagyjából, hozzávetőleg és körülbelül azonos ballisztikai röppályát írtak le. Egyszerűbb, mint az optikai távmérővel szórakozni, nemde? Ráadásul egy figyelmeztető lövést is leadnak, britek vagyunk kérem, csak is úrimódra harcolunk. Azért az MK5/L-nél gyorsan beépítettek inkább egy lézeres távolságmérőt. :)

A probléma a páncélzat volt, az új Chobham / Dorchester páncélzatot nem tudták a Chieftain-ba beültetni, noha a Chieftain új páncélzati megoldásokkal volt tesztelve (pl.: FV4211 "Alumininum Chieftain"). Szóval megszületett a Challenger, ami egy átmeneti megoldás volt a "teljes értékű" Challenger 2-höz, ami már új löveget is kapott volna, megjött volna végre az L30 (a Chally 1 ugye az L11-es egy reszelt változatát kapta). Itt kezdődtek a bajok, a britek valamiért nem látták a simacsövű lövegek terjedését, vagy csak ennyire ragaszkodtak a HESH lőszerhez (ami egyébként ekkora már elkezdte a hatékonyságát elveszíteni a szendvicspáncélzatokon), de ők ragaszkodtak hozzá.

A Chally 1 biztos nem sikertörténet, a Chally 2 sem az szerintem, noha a páncélzat fejlesztésénél nem vitás a Chally-k uttörő mivolta. Viszont jellemző, hogy a britek itt már csak mentek a többiek után, erre nagyszerű példa, hogy a Chally 2-be francia Thomson adatkapcsolat és harctéri helyzetkijelző került. Persze ha innen nézzük, akkor a németországban rendszerbe állított Leo2-ők közül meg a Leo2A7 az első, ami ezt tudja (viszont az Strv122 már 15 évvel korábban tudta).

Talán egy kicsit markáns volt a megfogalmazás. A lényeg, hogy a britek a Chieftain-nál még (szerintem) nem kullogtak a többi harckocsigyártó nemzet mögött. A Chally 1 a páncélzata miatt még szintén komoly ütőkártyával bírt, csakhogy az M1 Abrams évekkel korábban megjelent, a brit páncélzati fejlesztéseket felhasználva. A Chally 2 pedig egyértelműen már egy hattyúdal...

Megkérdezhetem miért tekinted a "Yuan" osztályt olcsónak és eldobhatónak?

Itt eleg jol ossze van foglalva: China’s Submarine Solution for the Taiwan Strait

az a része, hogy hadrendbe állítanak ilyesmit, de ez akkor csak a szokásos ciklikusan feldobott téma volt.

Ha van valami,amit nem utálok a WoT-tal kapcsolatban,azok az ilyen videók.
Az ábra alapján az Objekt 770-nél valami hasonló van,mint a JSz-7-nél(angolul tudók előnyben,a második videóban):
IS-7 1
IS-7 2
Conqueror

Még? Ezek szerint a Challenger szériát te nem tartod sikertörténetnek? Én úgy tudom, hogy az Mk.10 és 11 változatot leszámítve legfeljebb a korai T-72 ellen voltak jók, de a korszerűbb T-64, T-72B/B1 ellen már kevésé acélosak főleg, ha azok ATGM-es tűzerejét és lőtávját nézzük.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 00:00:30

Nehéz harckocsi, mint az amerikai M103, és ha jól tudom, azzal azonos lövege is volt. Gyakorlatilag amire megépült, és a rendszerbe állt, már túlhaladott volt. A Conqueror jópár téren hibázot, pl. a hatótávolsága mindössze ~150km volt, a két töltőkezelő és a hatalmas osztott lőszerek miatt kevés volt a belső tér, vagy például a parancsnoknak volt csak távolságmérője, nem az irányzónak, így utóbbinak a pontos lőelemekhez a parancsnok segítségét kellett igénybe vegye (aki ugyebár addig nem tudott a környezetre figyelni).

Igazából ezeket a JSz-3 széria (és utódai) ellen találták ki. Csakhogy a szovjetek ekkorra, az 1950-es évek közepére már elkezdték kivonni ezeket a frontvonalból. A T-10 helyett pedig jött a T-62 és a T-64 hamarosan, így a lassú és hatalmas Conqueror egyszerűen túlhaladott lett...

A Chieftain sokkal jobban sikerült, ott még megmutatta brit harckocsimérnökök törzse, hogy nem szabad teljesen leírni őket.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.07.09. 23:49:04

Az M103-nak nem 51mm-es volt a teteje? (Lásd itt ) Oké, az szélsőséges volt, de tömegben kb. mint az Objekt 279...

Leginkább a repülőgépek miatt kérdezem. Furcsa, hogy ennyire nem vették komolyan a tetőpáncélzat védelmét.

A Conqueror az sikeretelen volt? Egyáltalán MBT vagy még az előtti nehéz hk. koncepció?

"Mert csak"?

Nemzetközi kapcsolatok, kiképzések, gyakorlatok, humanitáriánus segítségnyújtás, más nemzetek hadgyakorlatainak megfigyelése, diplomáciai látogatások, fegyverrendszer tesztek, stb.

Elég sok oka van annak, miért mászkál egy DDG magányosan...

A hiperszonikus hajátás továbbra sem értem, hogy repülőgépen miért előny. Az SR-71 és MiG-25 hajtóűve páratlan sebességet biztosított. Na, egyiket sem használják semmire...

Ahogy például az SSME-t sem. Akkor kár is volt kifejleszteni?

Én továbbra is úgy vélem, hogy alapvetően megfelelő célokra bőven használható lenne egy ilyen jármű. A kérdés persze az, hogy szánnának-e rá a pénzügyi keretből. Alapvetően rövid távon nem hiszem. Az egyetlen szóba jöhető program az LRS-B, amelyet előre vetítve 55 milliárd dollárból akarnak kihozni, ami 80-100 gépre vetítve ~550 millió dollár per gép. A 2011-es RFP szerint már meglévő hajtóművekre kellene épüljön (ami mondjuk nincs túl sok, tehát esélyesen F135 alapú hajtóműve lesz), bár lehet, hogy ezen változtattak a 2015-ös RFP-ben.

Az Object 770 esetében a küzdőtér mögött szerinten nem kivető töltet van, az valami más lesz. A vezető mögött jobbra van még egy nagyobb mennyiség. Neki nem a löveget kell pakolnia hanem a töltő berendezést. A töltőberendezés nem teljesen automata, nem tudom a pontos működését, ezért arra se tudok biztosat mondani, hogy mikor mi volt a feladata a töltőnek. Lehet hogy tüzelés közben nem foglalkozott a töltőberendezés újtatöltésével, csak annak a működtetésével.

Hát igen az a 20 mm-es tetőpáncélzat nem valami sok. De igazából nem kirívóan vékony. Az összes többi nehéz harckocsinak is hasonló 20-30 mm vastag volt, de a korai MBT-k mint a Leo 1, AMX-30, Chieftain még ennyi sincs. Egyedül az M103-nak volt 38 mm-es. Talán a 20-30 mm-es gépágyúk ellen számít, hogy 20 vagy 40 mm, a többi ami szóba jöhet vagy ígyis-úgyis átütik vagy egyáltalán nem.

A Chieftainnél jó-e vagy nem megérte a méret csökkentés. A kisebb térfogat miatt 10 tonnával könyebb mint mondjuk a Conqueror és kisebb teljesítményű motor ellenére is sokkal nagyobb a végsebessége és a terepen elért sebessége is. Habár terepen a Conqueror se volt rossz, állítólag tudta tartani a Centurionokat, igaz, hogy mondjuk a Centurionok se voltak éppen gyorsak.
A 120 mm L11-hez már csak APDS és HESH lövedékek voltak. Ezek könnyebbek mint a teljes kaliberű páncéltörő lövedékek. A Conqueror szintén 120 mm-eséhez képest növekedett is a tűzgyorsaság, stabilan tudták tartani a 6 lövés/percet.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.07.09. 23:08:59

Megkérdezhetem miért tekinted a "Yuan" osztályt olcsónak és eldobhatónak? Ezek a tengók modern német MTU diesel-motorkkal vannak felszerelve, és a Type-39B/C osztály minden téren modernnek tekinthető. Szóval oké, nem egy U-212 feltehetően, de azért olcsónak és eldobhatónak tekinteni őket számomra meglepően hangzik.

Hadrafoghatósááááááááááááág. Jó reggelt... :) A 10 aktív CVN-ből mennyi van általában úton? Talán 6. Na, akkor a 62 db AB feltéve, hogy nem nuki meghajtás miatt ritkábban esnek ki, akkor is jó esetben talán 40 db. 6 csoport esetén ez 18 viszont a nem kint levő csoportoknál miért is legyenek kint messze és távol? "Mert csak"? Kiképzést min csinálják? Igen, bóklásznak magányosna, de miért is kevés ez? Ha magányosan bóklásznak, akkor meg szerinted parközelben látnak el valamit, vagy egyedül a semmi közepén vannak? Annak mi célja és értelme lenne. Az operatív dolgokhoz elég, és tengóval ellentétben újratölthető kvázi bármikor. Nem is értem, hogy ez hogyan jön elő. Alma vs. hínár összehasonítás...

A hiperszonikus hajátás továbbra sem értem, hogy repülőgépen miért előny. Az SR-71 és MiG-25 hajtóűve páratlan sebességet biztosított. Na, egyiket sem használják semmire...

Ezek az egyedi esetek...

Attól tartok tévedsz. Csak gondolj bele, hogy 62db aktív Burke van. Egy CSG (Carrier Strike Group) 2-3db DDG-t tartalmaz általában, szóval még ha mind a 11 hordozó is aktív, akkor is maximum 30 Burke szolgál ott (egyébként most 4 aktív CSG van mindössze), e mellett van ugye 11db LHA/LHD (ebből tengeren van most 3), amelyeket jellemzően egy DDG kíséri. Ez a két olyan flottacsoport, amely jellemzően állandó ellátmánnyal bírhat (a feltételes mód nem vicc, az LHA/LHD flottilacsoportok sokszor ellátó hajó nélkül hajóznak, és csak időről időre látogatják meg őket ellátóhajók). Ha mind aktív, akkor ez összesen 42 Burke. Marad 20, csaknem a harmaduk... Ez persze nem a kicsit fals, de lehet látni, hogy még ha minden egység kihajózik a tengerre, akkor is a Burke-ok harmada valójában egyik feladatot sem kapja meg.

A valóság az, hogy a DDG-k kb. fele vagy magányosan hajózik, vagy nem-utánpótlásos flottillába van beosztva (pl. amikor LPD-ket kísérnek, vagy a fent említett LHA/LHD flottilákban is előfordul ilyesmi). A BMD-be beosztott hajók jellemzően magányos farkasok, éppen az a feladatuk, hogy "teret fogjanak le".

Csak a meghajtás kifejlesztése önmagában alsó hangon milliárdos tétel.

Még egyszer: legyen akkor milliárdos tétel. De cserébe legalább egy generációnyi előnyt hoznának ismét össze, mint a lopakodó technológiával 1990-re. Azért ez csak megéri a befektetést.

Diego Garcián a tengerészeti támaszponot alsó hangon 20 éve felszámolták, legalábbis én így emlékszem. Néhány hónapja olvasgattam róla és kicsit sokkolt. Repcsik is alig vannak ott, lényegében B-1, B-52 és tankerk, szökővénte jár arra más. 2001 + Afganisztán előtt amennyire emlékszem kis híján a bezárás fenyegette. Miután a szovjetek nem értek ki az Indiai-óceánra és össze is omlottak teljesen eljelentéktelenedett és a '70-es évekig emlékeim szerint nem is foglalkoztak vele. Akkor vettik át a jenkik az angoloktól. A fénykor kb. 10 évig, ha tartott.

Nem kellett volna odaírnom, hogy yuan. Tehát modern AIPs tengó

Egy AIPs Yuan pedig ezen távon környezetben olcsobb ÉS jobb mint egy nuki.

A Yuan gyakorlatilag egyetlen celra keszult, nevezetesen, hogy a Taiwanhoz kozeli partmenti vizekben szaturacios modszerrel leterhelje a USN-t. Ennek aldoztak be mindent... egy olcso, "eldobhato", ASCM platformot csinaltak

"Azon államok, amik saját parti vizeik közelében operálnak, könnyen ugrálnak és verik a mellüket, hogy milyen jó nem nuki tenógik vanank. Próáblák meg ugyanezt, amikor a támaszpontod az USA nyugati partja és az orosz vizeken vagy az Indiai-ócán az operatív terület. Eh..."

Orosz viszonylatban ez akár igaz is oda kell. De Indiai Oceánra ott van Diego Garcia, Bahrein. Kínára Diego Garcia, Guam, Okinava, Sasebo...
Egy AIPs Yuan pedig ezen távon környezetben olcsobb ÉS jobb mint egy nuki.

Ezek az egyedi esetek...

Hogy miért lógna ki kifejtette. A hajtómű alaptechnológiája nem létezik. Az F119/F135 csak új gázturbinák, semmi több. Mennyibe is kerültek ezek? Milyen elődökre alapoztak és milyen evolúció vége? Akkor most mutass egy több száz üzemórára képes hiperszonikus hajtóművet. Aztán olyant, ami interkont gépet hajt meg és képes a gépet akkor is üzemeltetni, ha ezzel is kell felszállni, vagy akkor a gépnek két fajta hajtóművel kell bírnia...

Csak a meghajtás kifejlesztése önmagában alsó hangon milliárdos tétel.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.09. 16:48:32

A hajók hatótávolsága, és a Burke osztály alkalmazása terén szerintem rosszul gondolod, a Burke-ok koránt sincsenek folyamatosan kötelékben, hogy a leglátványosabbat nézzük, lásd még USS Cole esete, amely újrafeltöltésre kötött ki Jemenben. Vagy nézzük a NATO Rakétavédelmi Rendszerét (Missile Defense System), amelynek részeként Spanyolországba települt 4 Burke, illetve plusz ugye az USS Monterey Tico-osztályú cirkáló is ide lett vezényelve (őt nemrég hazahívták, nagyjavítás alatt van). Korántsem csak a Carrier Strike Group-ok körül forog az élet az US NAVY életében....

Az SH pedig pláne. :)
Szóval egy ilyen program miért lógna ki annyira? :)
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.07.09. 16:35:43

Csak a tengó javarészt magányosan vadászok és rejtőzik, ezért feltölteni problémás. Az AB-nél meg kinemszarja le kategória a 8100 km, mert kötelékben van, ami folyamatos supply-ra van ítélve a repülőgép üzemanyag miatt.

A Super Hornet program is tíz milliárdos nagyságrendben van...

Azon államok, amik saját parti vizeik közelében operálnak, könnyen ugrálnak és verik a mellüket, hogy milyen jó nem nuki tenógik vanank. Próáblák meg ugyanezt, amikor a támaszpontod az USA nyugati partja és az orosz vizeken vagy az Indiai-ócán az operatív terület. Eh...

A japán Soryu-osztályú SSK hatótávolsága ~12'000km.
A Burke-osztályú rombolónak 8'100km, az LCS-osztályoknak ~6'500km.
Akkor miről is beszélünk? Legfeljebb visszatérnek a Submarine-tenderek...

Nem is Block 50/52+ volt és nem is mai dollárban jegyezték le....

Vissza az asztalhoz:

Legyen több tíz milliárd dollár. Az USAF utolsó három nagyobb harci/bombázó gép beszerzése ilyen nagyságrend volt (B-2A, F-22A és F-35). Ha a pilóta nélkülieket nem számoljuk. :)

Akkor miért is olyan sok pénz ez egy olyan képességért, amivel senki más nem rendelkezik rajtuk kívül?

Sorolhatjuk a példákat: nukleáris meghajtású SSN/SSGN tengók alkalmazása SSK/SSG tengók helyett az US NAVY kötelékében. F-15E-k alkalmazása COIN gépekre méretezett konfliktusokban. Kell még?

Úgy tűnik hát, hogy ez eddig sem volt probléma...

Itt egy "kis" probléna van. Azon államok, amik saját parti vizeik közelében operálnak, könnyen ugrálnak és verik a mellüket, hogy milyen jó nem nuki tenógik vanank. Próáblák meg ugyanezt, amikor a támaszpontod az USA nyugati partja és az orosz vizeken vagy az Indiai-ócán az operatív terület. Eh...

Az F-15E-nél meg a gép már adott volt. Volt egy drága kalapács és volt szög is. A baj az, hogy a kalapálás tovább tartott, mint gondolták és nem vettek olcsó kalapácsot, vagyik COIN gépet... Ha valaki ezt az öröséget akarja folytatni, hát lelke rajta, de ne csodálkozzanak, ha kicsit hülyén nézek rá. És még engem mondanak jenki fannak.. :)



Bocsi, lehet rosszul tudom, de az USAF utolsó leszállított F-16C-je tíz éve került átadásra, és az biztos nem 70 millió USD volt.
Nem is Block 50/52+ volt és nem is mai dollárban jegyezték le. Manapság kb. ennyibe kerül, de ez részben amiatt van, hogy ugyebár ezeken a gépeken már inregrált ECM és más dolog is van, ami a CCIP féle Vipereknek nincs...


Yupp, de nézd a másik oldalról, te több tíz milliárdos programról írsz, én pedig ezt vonom kétségbe, igen, meg lehet annyiért is csinálni, ha elengedik a gyeplőt

Mert a múlt alapján sci-fi, hogy ennél olcsóbb lenne. Amiről te fejlesztés és teszként írsz azok kb. azon a szinten vannak vagy ott sem, hogy felszállt a Wright Flyer és repültek vele egy percet. Ez picit messze van még egy interkont harci géptől... Az YF-22 repüléséig mennyi pénz ment el? YF-22 és F-22A IOC között? Huh...

Ekkora sebességű gépnél szerintem szóba nem jöhet az UACV több másodperces lagjával...

Már az X-45 is bizonyította évekkel ezelőtt, hogy valóság az részleges öndításra képes pilóta nélküli gépek világa. Nyilván fordulóharcra nem célszerű ez sem, de az amúgy se nagyon lenne opció.

A probléma pont az, hogy a hadszíntereken semmivel sem tud többet az esetek 99,9%-ban, amit más ne tudna fillérkért hozzá képest. Sőt, nemhogy többet tudna, de még annyit sem, mint azok.

Sorolhatjuk a példákat: nukleáris meghajtású SSN/SSGN tengók alkalmazása SSK/SSG tengók helyett az US NAVY kötelékében. F-15E-k alkalmazása COIN gépekre méretezett konfliktusokban. Kell még?

Úgy tűnik hát, hogy ez eddig sem volt probléma...

Ma a Block 50/52+ kerül 60-70 misibe. Ehhez képest a mostani JSF, ami integrált EOTS, DAS és AESA radarral bír, most alig drágább, mint egy F-16C az USAF-nak szállítva, mikor fényévekkel többet tud majd annál.

Bocsi, lehet rosszul tudom, de az USAF utolsó leszállított F-16C-je tíz éve került átadásra, és az biztos nem 70 millió USD volt.

kibaszott érdekes, hogy minden megrendelő is csak az árcédula növkedésén sír, de arról mélyen hallgatnak, hogy a mostani JSF olyan, mintha a Ford T modell helyett kapnál egy mai kocsit - akkor olcsóbb lenne már most az F-35 talán... A DAS és AESA radar önmagukban +25 milliós tételek kb együtt...

Yupp, de nézd a másik oldalról, te több tíz milliárdos programról írsz, én pedig ezt vonom kétségbe, igen, meg lehet annyiért is csinálni, ha elengedik a gyeplőt...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.07.09. 15:21:28

Én nem hiszem, hogy bárhol is említettem volna a személyzettel ellátott gép fogalmát. Persze lehet úgy is, szó se róla.
Ekkora sebességű gépnél szerintem szóba nem jöhet az UACV több másodperces lagjával...

Egy hiperszonikus felderítő / csapásmérő platform is olyan eszköz lehet, amely megváltoztathatja a hadszintér jelenleg felállított szabályait.
A probléma pont az, hogy a hadszíntereken semmivel sem tud többet az esetek 99,9%-ban, amit más ne tudna fillérkért hozzá képest. Sőt, nemhogy többet tudna, de még annyit sem, mint azok.

Bocsi, de be tudtad volna előre árazni az F-35 programot? Amikor a JSF kihírdetésre került, 30 millió US$ per gép volt a tervezett fly-away cost. Most meg háromszor-négyszer ennyinél járunk.
Öhm, bocsi milyen dollárról és milyen műszaki tartalomról van szó? Csontig lerágott téma. Az erdeti koncepció egy lopakodó F-16C Block 50/52 szintű gép volt. Ma a Block 50/52+ kerül 60-70 misibe. Ehhez képest a mostani JSF, ami integrált EOTS, DAS és AESA radarral bír, most alig drágább, mint egy F-16C az USAF-nak szállítva, mikor fényévekkel többet tud majd annál. Ha maradtak volna az eredeti kocepciónál - kibaszott érdekes, hogy minden megrendelő is csak az árcédula növkedésén sír, de arról mélyen hallgatnak, hogy a mostani JSF olyan, mintha a Ford T modell helyett kapnál egy mai kocsit - akkor olcsóbb lenne már most az F-35 talán... A DAS és AESA radar önmagukban +25 milliós tételek kb együtt...

Már a személyzet mentőrendszere önmagában vicces lenne, gyak. kapszula jön szóba..

Én nem hiszem, hogy bárhol is említettem volna a személyzettel ellátott gép fogalmát. Persze lehet úgy is, szó se róla.

Hol van olyan hiperszonikuis hajtómű ami elég megbízható és nagy? Ez önmagában tízmilliádos tétel alsó hangon.

A brit SABRE hajtómű tesztpéldánya cirka 200 millió angol fontba kerül. A teljes Skylon SSTO űrrepülőgép program felvázolt költségei ~14 milliárd US$ körül mozognak. Viszont olyan képeséggekkel, amire egy felvázolt hiperszonikus gépnek nincs szüksége (hiszen például nem hagyja el a légkört).

Miért olyan nehéz belátni azt, hogy sokkal reálisan első körben hiperszonikus CM-et csinálni, mikor ezzel a mérettel dolgoznak most?

Lehet csinálni természetesen hiperszonikus fegyverzetet is, én eleve így számoltam.

Egyetlen dolgot tudna csak azt, hogy 1-2 óra alatt ott van bárhol. Aha. És olyan repóra költséggel, hogy abból több B-52 ott CAP-el 0/24-ben többszörös csapásmérő potenciállal, de képes másra is.

Én felhoztam a P-51 vs. P-80 árát is példának, egy-egy P-80 árából két P-51 jöhetett volna ki. Mégse volt kérdéses, melyik a jövőbe mutató eszköz, és melyiket kell rendszerbe állítani. Egy hiperszonikus felderítő / csapásmérő platform is olyan eszköz lehet, amely megváltoztathatja a hadszintér jelenleg felállított szabályait.

. Az ár érték aránya olyan szar...

Bocsi, de be tudtad volna előre árazni az F-35 programot? Amikor a JSF kihírdetésre került, 30 millió US$ per gép volt a tervezett fly-away cost. Most meg háromszor-négyszer ennyinél járunk.
Ellenpélda is van, a SpaceX kvázi fillérekből (kevesebb, mint egy milliárd dollárból) kifejlesztette a Falcon 9 v1.1 hordozórakétát, amely harmad annyi pénzért indul a világűrbe, mint az Atlas V.

A hiperszonikus gépnek talán nem kellene n+1 egyedi rendszer, ami működőképessé teszi ekkora sebességen? Már a személyzet mentőrendszere önmagában vicces lenne, gyak. kapszula jön szóba..

Hol van olyan hiperszonikuis hajtómű ami elég megbízható és nagy? Ez önmagában tízmilliádos tétel alsó hangon.
Itt is festék?
Fegyverzet a géphez, ami csak ehhez lesz?
Az egész darabszáma alacsony, stb.

Miért olyan nehéz belátni azt, hogy sokkal reálisan első körben hiperszonikus CM-et csinálni, mikor ezzel a mérettel dolgoznak most? Ha viszont ez működik és annyiba kerül, mint a mai CM-5-10-szere, akkor is felmerül a kérdés, hogy mire kell neked ilyen gép? Egyetlen dolgot tudna csak azt, hogy 1-2 óra alatt ott van bárhol. Aha. És olyan repóra költséggel, hogy abból több B-52 ott CAP-el 0/24-ben többszörös csapásmérő potenciállal, de képes másra is. Ez az izé, meg ha nincs nagyon spec célja, akkor a betonon rohad...

Úgy ismertetek meg engem itt a fórumon aki kőkemény konzervatív? Nem merő passzióból írom azt, amit. Műszaki és alkalmazás szemponból az én szememben a hiperszonikus gép egy vicc. Az ár érték aránya olyan szar, hogy előbb adnék TVC-s hajtóműre pénzt az F-15-höz vagy áhajtóművezésre GE F110-re, mint erre. Pedig ezek a lépések is hülyeségek és feleslegesek...

Mennyibe került az SR-71? Mai áron a fejlesztés nélküli darab ára 300 misi táján volt. Nem volt sem hiperszonkus, nem volt fegyverzete sem és mai szemmel olyan kőkorszaki avionikája volt, hogy sírvafakadsz tőle...

Az A-12/YF-12/SR-71 esetén külön rémálom volt a géphez használt titánium beszerzése, ki kellett fejleszteni annak gyártástechnológiáját, pontos adatot nem találtam, de feltehetően az akkor 33-34 milliós fly-away costnak a tetemes része a titániumhoz köthető...


A-12 építés alatt


Átverés! Nem is fekete a Blackbird! :)

Az F-22 fejlesztése 45 milliárd volt, pedig csak egy új stealth vadászgép volt újgenerációs hajtómvel é radarral.

Külön a részére kifejlesztett processzorral, külön a részére kifejlesztett adatkapcsolattal, stb.-stb.

So, mitől is lenne olcsó egy interkoninentális hiperszonikus csapásmérő, amikor a B-1B is több százmilliós? A B-2 darabszámában épülne talán, aminek az ára ismert (2-3 millárd programköltséggel számolva), pedig csak stealth a lelkem, de egyébként mi mástól is külünleges.

"Csak" stealth? Külön a részére kifejlesztett festék, amely miatt a B-2A a legalacsonyabb RCS értékű lopakodó gép? Hmmm...

Ezek után ne próbálja nekem senki beadni, hogy egy ilyen gép programja nem 50-100 milliárd USD táján van, mert elfog a röhögés. Ezért mondom azt, hogy értelmetlen.

Függően attól, mit vársz el a géptől. Azért az 50 milliárdot nem kicsit érzem túlzásnak.
(Gonosz) Bár attól függ, ha a Lockheed-nek adod, akkor lehet. (/nagyon gonosz)

Mert annyiba kerülne. Már elnézést, de egy "szutyok" mutlirole gép, amiből eddig több ezret gyártottak került 70 millió táján. Ez F-16C/D.

Mennyibe került az SR-71? Mai áron a fejlesztés nélküli darab ára 300 misi táján volt. Nem volt sem hiperszonkus, nem volt fegyverzete sem és mai szemmel olyan kőkorszaki avionikája volt, hogy sírvafakadsz tőle...

Az F-22 fejlesztése 45 milliárd volt, pedig csak egy új stealth vadászgép volt újgenerációs hajtómvel é radarral.

So, mitől is lenne olcsó egy interkoninentális hiperszonikus csapásmérő, amikor a B-1B is több százmilliós? A B-2 darabszámában épülne talán, aminek az ára ismert (2-3 millárd programköltséggel számolva), pedig csak stealth a lelkem, de egyébként mi mástól is külünleges.

Ezek után ne próbálja nekem senki beadni, hogy egy ilyen gép programja nem 50-100 milliárd USD táján van, mert elfog a röhögés. Ezért mondom azt, hogy értelmetlen.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.09. 14:03:29

Az egyik oldalról mindössze pár tíz milliót hozol fel legalább két lopakodó helikopter kifejlesztésére és megépítésére (holott alapból 20 millió dollár egy MH-60M), a másik oldalról pedig tízmilliárdokat fetételezel a hiperszonikus gépre. Szóval ez így aránytalan...

Pont ez az. Hány olyan cél van, mint Oszama. Ő megért néhány tízmilliót. Ez a gép néhány tízmilliárd lenne alsó hangon...

Továbbra sem étrem, hogy mi a poén abban, hogy nevetséges nagyságú erőt vagy csapásmérő potenciált reptetgetne valaki ennyiért. Kinemszarja le, hogy odaért 1,5 óra alatt, ha önmagában képtelen bármi elpusztítani, mert a fegyverzetet a végfázisban leszedi a korszerű légvédelem kis mennyiség esetén? (Ok, ha a fegyver is stealth akkor talán nem...)