Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#69224
Az egyik oldalról mindössze pár tíz milliót hozol fel legalább két lopakodó helikopter kifejlesztésére és megépítésére (holott alapból 20 millió dollár egy MH-60M), a másik oldalról pedig tízmilliárdokat fetételezel a hiperszonikus gépre. Szóval ez így aránytalan...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69223
Pont ez az. Hány olyan cél van, mint Oszama. Ő megért néhány tízmilliót. Ez a gép néhány tízmilliárd lenne alsó hangon...
Továbbra sem étrem, hogy mi a poén abban, hogy nevetséges nagyságú erőt vagy csapásmérő potenciált reptetgetne valaki ennyiért. Kinemszarja le, hogy odaért 1,5 óra alatt, ha önmagában képtelen bármi elpusztítani, mert a fegyverzetet a végfázisban leszedi a korszerű légvédelem kis mennyiség esetén? (Ok, ha a fegyver is stealth akkor talán nem...)
Továbbra sem étrem, hogy mi a poén abban, hogy nevetséges nagyságú erőt vagy csapásmérő potenciált reptetgetne valaki ennyiért. Kinemszarja le, hogy odaért 1,5 óra alatt, ha önmagában képtelen bármi elpusztítani, mert a fegyverzetet a végfázisban leszedi a korszerű légvédelem kis mennyiség esetén? (Ok, ha a fegyver is stealth akkor talán nem...)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69222
-Az Objekt 770 esetében jól értem, hogy a lövedékek a küzdőtér padlója alatt, míg a hajítótöltettel ellátott hüvely a torony végében és a küzdőtér mögött volt? Oké, mindent a kis magasságért, de nagyon kemény dolga lehet a töltőkezelőnek...
-Objekt 279: Én sose fogok betelni a csodálkozással, milyen vékony has- és tetőpáncélzatokat képzeltek el nehézharckocsik esetén. 20mm-es páncélzat legalábbis nagyon gyengének hangzik...
-Brit tank-térfogat 😊
Itt azért megjegyezném, hogy szvsz nem lehetett könnyű a Chieftain esetében az ossztott lőszer kezelése, a nagyobb belterű Conqueror e szempontból lehet kellemesebb volt...
-Objekt 279: Én sose fogok betelni a csodálkozással, milyen vékony has- és tetőpáncélzatokat képzeltek el nehézharckocsik esetén. 20mm-es páncélzat legalábbis nagyon gyengének hangzik...
-Brit tank-térfogat 😊
Itt azért megjegyezném, hogy szvsz nem lehetett könnyű a Chieftain esetében az ossztott lőszer kezelése, a nagyobb belterű Conqueror e szempontból lehet kellemesebb volt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69221
Hogyan is ölték meg. Nem is UACV-vel., hanem személyesen odamentek érte. Paff neked hiperszonikus gép...
Mert biztosra akartak menni, azt meg UCAV-ról nem tudják megmondani, hogy egy lézerirányítású bombától romba dölt épület alatt ott van a teste, vagy sem. Egy ilyen kiemelt célpontnál ezt vállalták be, mert a bizonytalanságot nem akarták bevállalni. Személy szerint mondjuk nem kicsit kellett hozzá a SOCOM lobbyja, mert sose fogom megérteni, miért lett volna rosszabb, ha egy bomba vagy egy Tomahawk csapódik be oda...
Egyszerűen nem látom értlemét 60-100 millárdos fegyverrendszer kifejlesztésének és milliós repórával üzemeltetésének, hogy 40 év alatt kb. 5-ször használják. (Vagy egyáltalán. Eddig remekül kikaptak enélkül tucatnyi ilyes célt.)
Az előző példádat tekintve: Oszama gyilkosai milyen eszközzel is jutottak el a célterületre? Egy lopakodó helikopterrel, amelyről azt sem tudjuk, hogy mennyibe került kifejleszteni, milyen repköltséggel bír, és hogy összesen hányszor vetették be eddig. Szóval ha ott ez érv volt, akkor itt miért ellenérv?
Hajóról is lassan olyan UACV üzemeltethető, ami napokig a célkörzetben marad. Mi lesz, ha tankolható lesz levegőben az újabb UACV generáció? Mi lesz akkor a határ? Amíg az olajrendszerből el nem fogy az olaj a kritikus szint alá...?
Attól tartok, itt egy picit összekeverjük a kifejlesztőt / felhasználót. Amit te mondasz, az US NAVY. Az X-51-et viszont az USAF fejleszti. Az US NAVY-nek is van hiperszonikus tesztprogramja, az Conventional Prompt Global Strike - CPGS, ez egy robotrepülőgép, nagy hatótávolsággal. Esélyesen Harpoon és Tomahawk leváltásra.
De kapaszkodj, mert az US ARMY-nak is van saját programja, az Advanced Hypersonic Weapon, amelynek a célja az, hogy az Egyesült Államok területéről a világ bármely pontját elérje. Mint a ballisztikus rakéta, csak hát nem ballisztikus pályán.
Az USAF saját programja az X-51 Waverider, és alapvetően az irányíthatóságot és a nagy sebességnél működőképes torlósugárhajtómű a fejlesztés lényege (ebben eltér az AWS-től). Hogy aztán fegyverhez, vagy hordozójárműhöz használják fel, az egy más kérdés.
De az USAF szempontjából egy hiperszonikus bombázó vagy hordozó jármű korántsem ördögtől való elképzelés, lévén per pillanat az USAF a globális csapásmérés téren hátrányban van az US NAVY-hez képest. A NAVY a hordozóival és az tengeralattjáróra telepített Tomahawk-okkal a tenger melletti területeket lefoghatja, de értelemszerűen ez bizonyos korlátokat is jelent számára. Az USAF ugyanerre a képességre csak akkor képes, ha a világon teleszórt légibázisaira támaszkodik, amelyek üzemeltetése politikai és gazdasági okokból sem feltétlen jó megoldás (japán -> Okinawai támaszpont esete). Az USAF számára nyilvánvalóan vonzó lenne egy olyan csapásmérő platform, amely X órakor felszáll mondjuk Hawaiiról, és másfél óra múlva a kínai partoknál lehet.
A Hiperszonikus alkalmazás lehetőségei egy 2008-as DARPA anyagban: felderítés, és megelőző csapás erősen védett célokon
Ez az elképzelés annyira új, hogy kvázi ezeket vázolták fel anno az X-20 Dyna-Soar számára is (a link alsó részén írtam erről, Dyna-Soar II. és III.). Csaknem 60 éve. Hovatovább ezt várta el a légierő a Space Shuttle-től is, az 1000 mérföldes cross-range képességet, hogy egy adott pályán 1000 mérföldet bármerre kitérhessen, emiatt vetették el Max Fagett egyenes szárny elképzelését, és tért minden pályázó át a deltaszárnyas megoldásokra, hogy elegendő felhajtóerő álljon rendelkezésre a gép manőverezőképességéhez.
De hovatovább az USMC is régóta pedzgeti, hogy egy nagy sebességű, a légkört akár el is hagyó "űrugró" járművel képes lehet a világ bármely pontjára egy kisebb kontingest eljuttatni bármikor, amire sokkal nehezebb tud az ellenfél reagálni, mint egy LHD osztályú hajó felvonulására. A SUSTAIN program 2002-től 2009-ig leírt egy ívet, majd lassan elsikkadt. Leginkább azért, mert a Department of Navy és az USAF is félre tekintett rá. Elöbbi a közös US NAVY / USMC parancsnokság ugye, és ha az USMC-nek nem lesz szüksége a hajókra, akkor az fájó lehet az US NAVY-nek. Utóbbi azért, mert az USMC ez esetben egy olyan eszközhöz juthat, amely csúnyán belelóg az USAF érdekszférájába.
A SUSTAIN elképzelése a WhiteKnight/SpaceShipOne desingra építve
Közben pedig csendben tegyük hozzá, hogy Kína, India és Oroszország is aktívan kutatja a hiperszonikus járműveket. A kínai WU-14 tesztjárműnek a múlt hónapban volt a 3. sikeres tesztje.
Ilyen körülmények mellett hagyományos eszközökre építeni a jövőt finoman szólva is veszélyes...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69220
Megjegyezném, hogy nem egyszer próbáltak fontos célszemélyeket légicsapással megsemmisíteni.
- Száddámot 2003-ban
- Kadhafit 2011-ben
(+ neki elvileg még 86 -ban is eléggé megszórták a lakhelyét)
Szóval fontos személyek hírszerzési információk alapján történő támadása egyáltalán nem példa nélküli az USAF történetében.
Másrészt, azért megjegyezném hogy nem igazán van nyoma annak, hogy tényleg hadrendbe is akarnának állítani valami ilyesmit. A hidegháborúhoz hasonló helyzet lehet: ha a másik fél kutat valamit, akkor inkább kutassuk mi is. Nem mindegy, hogy technológiai áttörés esetén az adott területen 0 -ról kell indulni, vagy van már képzett mérnök és kutatógárdánk, akik belátható időn belül reprodukálni tudják a potenciális ellenfél új képességeit.
- Száddámot 2003-ban
- Kadhafit 2011-ben
(+ neki elvileg még 86 -ban is eléggé megszórták a lakhelyét)
Szóval fontos személyek hírszerzési információk alapján történő támadása egyáltalán nem példa nélküli az USAF történetében.
Másrészt, azért megjegyezném hogy nem igazán van nyoma annak, hogy tényleg hadrendbe is akarnának állítani valami ilyesmit. A hidegháborúhoz hasonló helyzet lehet: ha a másik fél kutat valamit, akkor inkább kutassuk mi is. Nem mindegy, hogy technológiai áttörés esetén az adott területen 0 -ról kell indulni, vagy van már képzett mérnök és kutatógárdánk, akik belátható időn belül reprodukálni tudják a potenciális ellenfél új képességeit.
#69219
Pár érdekes kép egy kis kommenttel. Hátha valakit érdekel.
Object 770 metszeti rajza, 1956-ból. Érdemes összehasonlítani az ugyanarra a követelményre, ugyanakkor készült, általam már korábban linkelt Object 277-el. Furcsa ez az elliptikus orr az Object 770-nél. Csak a vertikális metszetben elliptikus a horizontálisban nem (ellentétben az Object 277, vagy az M103, M48 Patton orrával).
Object 279. A korábbinál jóval részletesebb páncélfelépítési rajza. Sajnos metszeti rajzok nincsenek a harckocsiról. Pedig kíváncsi lettem volna, mert a (1/35-ös maketteket nézegettem) tornya nem nagy térfogatú annak ellenére hogy 130 mm-es töltőberendezéses löveg van benne.
Conqueror Mk2, Centurion Mk7/1 és Chieftain korai prototípusa. Szembeötlő a méretcsökkenés. Csak rájöttek, hogy nem olyan nyerő dolog a hatalmas térfogat, főleg ha az 51 mm-es oldalpáncélzattat párosul.
Pz58-as-ok összeszerelése Thun-ban. Bal oldalt Centurion-ok (Pz 55 vagy Pz 57-esek).
S-tankok összeszerelésének megkezdése a Bofors gyárban.
Centurion Action X, szerintem fake kép, de a torony érdekes. 1957-es a 105 mm L7 löveg befogadására képes torony a Centurion harckocsi védelmének növelése érdekében. A torony főleg az FV4202 tornyán alapul. A torony teszteléséről 1960-ban jelentés is készült Centurion tank mantleless turret: defensive firing trials címen, a The National Archives-en fenn van (WO 194/388). A toronnyal szerzett tapasztalatokat a Chieftain tornyánál használták fel.
A Wargaming jóvoltából az utóbbi időben terelődött figyelem erre a toronyra. Valahol azt írják, hogy a tornyot nem építették be harckocsiba és csak makett löveggel volt felszerelve, valahol meg azt, hogy két darab készült a toronyból és az egyiket be is építették egy Mk7-es Centurionba, de a harckocsi nem maradt fenn. Minden esetre Bovingtonban megtekinthető a torony, legalábbis ami maradt belőle.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.07.08. 23:32:18
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Object 770 metszeti rajza, 1956-ból. Érdemes összehasonlítani az ugyanarra a követelményre, ugyanakkor készült, általam már korábban linkelt Object 277-el. Furcsa ez az elliptikus orr az Object 770-nél. Csak a vertikális metszetben elliptikus a horizontálisban nem (ellentétben az Object 277, vagy az M103, M48 Patton orrával).
Object 279. A korábbinál jóval részletesebb páncélfelépítési rajza. Sajnos metszeti rajzok nincsenek a harckocsiról. Pedig kíváncsi lettem volna, mert a (1/35-ös maketteket nézegettem) tornya nem nagy térfogatú annak ellenére hogy 130 mm-es töltőberendezéses löveg van benne.
Conqueror Mk2, Centurion Mk7/1 és Chieftain korai prototípusa. Szembeötlő a méretcsökkenés. Csak rájöttek, hogy nem olyan nyerő dolog a hatalmas térfogat, főleg ha az 51 mm-es oldalpáncélzattat párosul.
Pz58-as-ok összeszerelése Thun-ban. Bal oldalt Centurion-ok (Pz 55 vagy Pz 57-esek).
S-tankok összeszerelésének megkezdése a Bofors gyárban.
Centurion Action X, szerintem fake kép, de a torony érdekes. 1957-es a 105 mm L7 löveg befogadására képes torony a Centurion harckocsi védelmének növelése érdekében. A torony főleg az FV4202 tornyán alapul. A torony teszteléséről 1960-ban jelentés is készült Centurion tank mantleless turret: defensive firing trials címen, a The National Archives-en fenn van (WO 194/388). A toronnyal szerzett tapasztalatokat a Chieftain tornyánál használták fel.
A Wargaming jóvoltából az utóbbi időben terelődött figyelem erre a toronyra. Valahol azt írják, hogy a tornyot nem építették be harckocsiba és csak makett löveggel volt felszerelve, valahol meg azt, hogy két darab készült a toronyból és az egyiket be is építették egy Mk7-es Centurionba, de a harckocsi nem maradt fenn. Minden esetre Bovingtonban megtekinthető a torony, legalábbis ami maradt belőle.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.07.08. 23:32:18
#69218
A jelenlegi CM alatt mit értsz? A legújabb Tomahawk kétirányú adatkapcsolattal bír, mozgó célpontra is mehet emiatt... Az, hogy a Taurus és más cucca mit tud, azt nem tudom, de azokban is lehet alakfelismerő miliméteres radar, ha az AGM-88 legújabb változatába elfért.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69217
A múlt században a B-2 számára a legnagyobb fenyegetést a fix P-14 (Tall King) elterjedése jelentette.
A század utolsó háborújában a szerbek egyetlen P-14-ese volt az első célpont amit CM elcsapott.
Ebben a században már kapható a piacon mobil fázis-vezérelt méteres lokátor, aminek a helyét a jelenlegi CM-ekbe nem tudod betáplálni.
A múlt században csak SA-2/3/5*/6/8 volt az ellenfél, max 50km gyakorlati lőtávolsággal. (*Vega 1x-i eset volt)
Ebben a században már 12 európán kívüli, (ebből 5 iszlám) állam rendelkezik legalább 150km hatótávolságú "area denial" lérakkal.
(Japán, Izrael, Korea, Szaud Arábia, Kuwait, Taiwan, Görögország, Kína, Algéria, Vietnám, Emirátusok, Qatar)
Ide nem tudsz hagyományos vasakkal, csak F-22/35 B-2 cuccokkal berepülni (és reménykedni a paraméteredben), közben mind a lérak, mind az rt csapatok mozgékonyak, fix programozott CM semmit sem ér.
(hogy az area denial Patriot PAC3 mit nyújtana egy B2 ellen azt csak tippelhetjük)
Kellene valami ami ebben a században az egyetlen megmaradt fix cél, a megerősített vezetési pontot támadja...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 20:48:55
A század utolsó háborújában a szerbek egyetlen P-14-ese volt az első célpont amit CM elcsapott.
Ebben a században már kapható a piacon mobil fázis-vezérelt méteres lokátor, aminek a helyét a jelenlegi CM-ekbe nem tudod betáplálni.
A múlt században csak SA-2/3/5*/6/8 volt az ellenfél, max 50km gyakorlati lőtávolsággal. (*Vega 1x-i eset volt)
Ebben a században már 12 európán kívüli, (ebből 5 iszlám) állam rendelkezik legalább 150km hatótávolságú "area denial" lérakkal.
(Japán, Izrael, Korea, Szaud Arábia, Kuwait, Taiwan, Görögország, Kína, Algéria, Vietnám, Emirátusok, Qatar)
Ide nem tudsz hagyományos vasakkal, csak F-22/35 B-2 cuccokkal berepülni (és reménykedni a paraméteredben), közben mind a lérak, mind az rt csapatok mozgékonyak, fix programozott CM semmit sem ér.
(hogy az area denial Patriot PAC3 mit nyújtana egy B2 ellen azt csak tippelhetjük)
Kellene valami ami ebben a században az egyetlen megmaradt fix cél, a megerősített vezetési pontot támadja...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 20:48:55
#69216
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69215
Vagy, ha ennyire idő érzékenység a lényeg tessék egy másik koncepció, de erről is volt már szó, amikor a B-52 + AGM-86 vs B-1B + TFR példával jöttem.
A B-52 legnagyobb fegyere mi is volt a történelem során? Az AGM-28. Hát ez batár nagy gyerekek, de kb. 1 hónapja volt róla szó, hogy anno betöltötte a funcióját. Ez a mai szemmel kőkorszaki vacak is elment 1200 km tájára cirka M2.0-vel. Akkor ez nem is volt rossz mikor Dvina, Nyeva és társai voltak.
Az AGM-28 üres tömege egy F-5E-tel (!) majdnem azonos és a mérete is kb azonos. Akkor mi akadálya van egy ekkora hiperszonikus CM elkészítésének? Amúgy is nem ekkora méretű valamivel kísérleteznek perpillanat..? Woha...!
Viszont, ha ez megy és néhány millió vagy max. 10 millás egy ilyen CM, akkor mi a túrónak kell neked hiperszonikus platfrom mikor egy olyna árából százszámra gyártod a CM-et...? Ráraksz kettőt egy B-52-re, ami annyit járőrőzik vele, amit nem szégyel. Ambasa példájával érve, az ilyen hollywoodi forgatókönyv esetén is 2 + 1 tartalék gép a világ bármelyik pontját lefedi 0/24-ben.
A CM pillanatok alatt odaér bárhova indítás után és ez is végfázisban mehet M2.0-3.0 táján. Tehát mindenféle szutyok légvédelem és vadász nem lövi le. A nemzetközi vizektől a legtávolabb eső szárazgöld is 2500 km, de ez is teljesen elémleti táv 2000 km-es indítási távval gyakorlatilag a világ 90%-át lefeded, a maradék rész meg kb. lakatlan...* Gyakorlatilag nincs olyan cél, amit ne érne el és ehhez elég néhány perces működési idő is.
Ha nagyon elborult méret kell, mert AGM-28 méretben és tömegben nincs meg a 2000 km akkor mi van? Várjunk csak, mit cipelt az B-52? X-15. Ennek üres tömege volt majdnem 7 tonna, feltöltve meg 10+ és nagyobb mint az AGM-28. Nagyon elborultan szállította? Igen. Hát istenem, az igény is nagyon elborult és speciális, akkor válasz is az lesz rá... Ellenben filléres egy hiperszonikus vacakhoz képest. A platform adott, a vezérlés adaptálása ma már nem hanyattverős, multiszenzoros lehet, data linket, amit nem szégyellnek.
Ha kisebb távolság a cél, akkor lehet kisebb a fegyver és mehet több is. Ki tudja, ha 600 km tájáról van szól akkor talán még a forgótárba is, beférhet. Hiperszonikus CM sortűz. Mi az, ha ez nem jobb, mint 1-2 ilyen sci-fi repcsi...? Ráadásul akárhány B-52 képes lehet rá, a kisebb mérettel talán még F-15E is elvisz 1-et a CL ponton...
Nagy magasságból M2.0-3.0 táján még a bunker buster képesség is megadható neki elvileg.
*Lásd itt.
Most ez mennyire sci-fi elképzelés ahhoz képest, hogy építeni akarsz egy olyan ember vezette (?) repülőt, amiből még CM méret sincs? Szerintem a realitás ez. Minden szempontból rugalmasabb, skálázható a fegyver család is, olcsóbb, stb, stb.
Az ember vezette meg azért kérdőjeles, mert a több másodperces laggal üzemelő mai UACV vezérlés egy ilyen sebességű gépnél elég hülye ötletlen tűnik.
A B-52 legnagyobb fegyere mi is volt a történelem során? Az AGM-28. Hát ez batár nagy gyerekek, de kb. 1 hónapja volt róla szó, hogy anno betöltötte a funcióját. Ez a mai szemmel kőkorszaki vacak is elment 1200 km tájára cirka M2.0-vel. Akkor ez nem is volt rossz mikor Dvina, Nyeva és társai voltak.
Az AGM-28 üres tömege egy F-5E-tel (!) majdnem azonos és a mérete is kb azonos. Akkor mi akadálya van egy ekkora hiperszonikus CM elkészítésének? Amúgy is nem ekkora méretű valamivel kísérleteznek perpillanat..? Woha...!
Viszont, ha ez megy és néhány millió vagy max. 10 millás egy ilyen CM, akkor mi a túrónak kell neked hiperszonikus platfrom mikor egy olyna árából százszámra gyártod a CM-et...? Ráraksz kettőt egy B-52-re, ami annyit járőrőzik vele, amit nem szégyel. Ambasa példájával érve, az ilyen hollywoodi forgatókönyv esetén is 2 + 1 tartalék gép a világ bármelyik pontját lefedi 0/24-ben.
A CM pillanatok alatt odaér bárhova indítás után és ez is végfázisban mehet M2.0-3.0 táján. Tehát mindenféle szutyok légvédelem és vadász nem lövi le. A nemzetközi vizektől a legtávolabb eső szárazgöld is 2500 km, de ez is teljesen elémleti táv 2000 km-es indítási távval gyakorlatilag a világ 90%-át lefeded, a maradék rész meg kb. lakatlan...* Gyakorlatilag nincs olyan cél, amit ne érne el és ehhez elég néhány perces működési idő is.
Ha nagyon elborult méret kell, mert AGM-28 méretben és tömegben nincs meg a 2000 km akkor mi van? Várjunk csak, mit cipelt az B-52? X-15. Ennek üres tömege volt majdnem 7 tonna, feltöltve meg 10+ és nagyobb mint az AGM-28. Nagyon elborultan szállította? Igen. Hát istenem, az igény is nagyon elborult és speciális, akkor válasz is az lesz rá... Ellenben filléres egy hiperszonikus vacakhoz képest. A platform adott, a vezérlés adaptálása ma már nem hanyattverős, multiszenzoros lehet, data linket, amit nem szégyellnek.
Ha kisebb távolság a cél, akkor lehet kisebb a fegyver és mehet több is. Ki tudja, ha 600 km tájáról van szól akkor talán még a forgótárba is, beférhet. Hiperszonikus CM sortűz. Mi az, ha ez nem jobb, mint 1-2 ilyen sci-fi repcsi...? Ráadásul akárhány B-52 képes lehet rá, a kisebb mérettel talán még F-15E is elvisz 1-et a CL ponton...
Nagy magasságból M2.0-3.0 táján még a bunker buster képesség is megadható neki elvileg.
*Lásd itt.
Most ez mennyire sci-fi elképzelés ahhoz képest, hogy építeni akarsz egy olyan ember vezette (?) repülőt, amiből még CM méret sincs? Szerintem a realitás ez. Minden szempontból rugalmasabb, skálázható a fegyver család is, olcsóbb, stb, stb.
Az ember vezette meg azért kérdőjeles, mert a több másodperces laggal üzemelő mai UACV vezérlés egy ilyen sebességű gépnél elég hülye ötletlen tűnik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69214
Továbbra sem értem. Hiába "előzik le" a légvédelmet úgy, hogy nem lehet lelőni a fegyverek célbajuttatása miatt semmiféle bónuszt nem ad...
Nézd meg az SR-71-et és azt, hogy mennyi volt a hasznos teher. Építesz egy ilyen gépet dollármilliárdokért és a hasznos teher meg lesz kb. 2x2000 fontos bomba vagy 1x5000 font. Remek. A mennyiség miatt meg a dobule digit rendszer hasát fogva lövi le ezt a mennyiséget, ha más cél nincs a közelben és nincs túlterhelve.
Ennél olyan elvetemültebb megoldások vizsálata is ésszerűbb nekem, ha a légvédelemről van szó, hogy hiperszonikus ARM-ot csinálsz vagy bármi. Ez a nyers erő teljesen felesleges a fegyverzet és a fizika korlátai miatt és főleg úgy, hogy mibe kerül megvalósítani. A célok egy résznél eleve kiesik, mert 0 önálló célkeresés képessége lenne és olyan sebességel megy, hogy erre elve képtelen. Ahol meg van ma UAV célmegjelölés vagy bármiféle célmegjelölés, akkor ott egy taktikai vadász röhögve túlél vagy HMZ-n kívül akrámi, ami elvisz SLAM-ER-től kezdve AGM-86-tól a JASSM-ig bezárlóag akrámit. Fillérekért. És már most léteznek.
Ezen felül csak ilyen gépekből álló flotta tűzereje 0, mert elég gép és elég fegyver sincs rajta. Akkor nem egyszerűbb az, amin nagyon okosan elindultak a jenkik? Tomahawk kombinált fejjel és data linkkel, akár HARM szenzorral. Még őrjáratozhat is. A legvérmesebb változat akár kaphatna kevesebb kerót, de lehetne újra felhasználató, ha elég nagy ernyőt teszel bele.
Na ezeket kombináld és a hiperszonikus vackod képessége engem max. röhögésre késztet ráadásul annyira célspecifikus, hogy semmi másra nem jó. Ezek az elképzelt fegyverrendszerek, meg akár modulárisak is lehetnek, tehát ha ilyan CM vagy olyan CM kell, akkor máshogy legózod össze. Fillérekért.
Száz ennél jobb ötletem van, ha a doble digit vag bármilyen SAM rendszer a probléma. Ilyen eszementen drága hülyeség eszembe nem jutna.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 19:56:08
Nézd meg az SR-71-et és azt, hogy mennyi volt a hasznos teher. Építesz egy ilyen gépet dollármilliárdokért és a hasznos teher meg lesz kb. 2x2000 fontos bomba vagy 1x5000 font. Remek. A mennyiség miatt meg a dobule digit rendszer hasát fogva lövi le ezt a mennyiséget, ha más cél nincs a közelben és nincs túlterhelve.
Ennél olyan elvetemültebb megoldások vizsálata is ésszerűbb nekem, ha a légvédelemről van szó, hogy hiperszonikus ARM-ot csinálsz vagy bármi. Ez a nyers erő teljesen felesleges a fegyverzet és a fizika korlátai miatt és főleg úgy, hogy mibe kerül megvalósítani. A célok egy résznél eleve kiesik, mert 0 önálló célkeresés képessége lenne és olyan sebességel megy, hogy erre elve képtelen. Ahol meg van ma UAV célmegjelölés vagy bármiféle célmegjelölés, akkor ott egy taktikai vadász röhögve túlél vagy HMZ-n kívül akrámi, ami elvisz SLAM-ER-től kezdve AGM-86-tól a JASSM-ig bezárlóag akrámit. Fillérekért. És már most léteznek.
Ezen felül csak ilyen gépekből álló flotta tűzereje 0, mert elég gép és elég fegyver sincs rajta. Akkor nem egyszerűbb az, amin nagyon okosan elindultak a jenkik? Tomahawk kombinált fejjel és data linkkel, akár HARM szenzorral. Még őrjáratozhat is. A legvérmesebb változat akár kaphatna kevesebb kerót, de lehetne újra felhasználató, ha elég nagy ernyőt teszel bele.
Na ezeket kombináld és a hiperszonikus vackod képessége engem max. röhögésre késztet ráadásul annyira célspecifikus, hogy semmi másra nem jó. Ezek az elképzelt fegyverrendszerek, meg akár modulárisak is lehetnek, tehát ha ilyan CM vagy olyan CM kell, akkor máshogy legózod össze. Fillérekért.
Száz ennél jobb ötletem van, ha a doble digit vag bármilyen SAM rendszer a probléma. Ilyen eszementen drága hülyeség eszembe nem jutna.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 19:56:08
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69213
Bin Láden ellen ott a szíl-tím-sziksz, itt egy Líbia/Irak/Szerbia elleni csapás a történelmi alap (jövőben esetleg Irán/Szaudi/Szíria, ki tudja?)
#69212
Ugyanaz a hozadéka mint: U-2, SR-71, F-117A, B2A
Sok pénz elköltésével x10 tíz évvel megelőzik a lehetséges légvédelmet.
Szintén érdekes, hogy eddig csak a '60-as években kifejlesztett "single digit SAM" ekkel kerültek szembe.
A 70-es évek fejlesztései ellen "double digit SAM" még egyáltalán nem vívtak légiharcot.
Mivel az oroszok leghamarabb 10 évvel a rendszeresítés után adnak el cuccot külföldre, így garantált ~50 évig a légifölény a közepes hatalmakkal szemben.
Sok pénz elköltésével x10 tíz évvel megelőzik a lehetséges légvédelmet.
Szintén érdekes, hogy eddig csak a '60-as években kifejlesztett "single digit SAM" ekkel kerültek szembe.
A 70-es évek fejlesztései ellen "double digit SAM" még egyáltalán nem vívtak légiharcot.
Mivel az oroszok leghamarabb 10 évvel a rendszeresítés után adnak el cuccot külföldre, így garantált ~50 évig a légifölény a közepes hatalmakkal szemben.
#69211
A probélma a forgatókönyv. Eddig soha nem volt ilyen. Egyszerűen hollywoodi ökörség, hogy a semmi közpén állnak szervezkedni a rosszfiúk. Bin Landen is hol bujkált...? Hm... Pakisztán egy sűrűn lakott városában két km-re az ottani katonai akadémiától... Hogyan találták meg? Ja,hogy HUMINT volt komoly részben elvileg. Hogyan is ölték meg. Nem is UACV-vel., hanem személyesen odamentek érte. Paff neked hiperszonikus gép...
Aki amerikai érdeke ellen szervezkedik azt bizonyos elég jól behatárolható helyeken teszik meg. Egy ilyen találkozót a mai környezetbem elég sokáig szerveznek, ha az ELINT-et el akarod lehetetleníteni. Ha ezt hanyagolják, akkor honnan is van infó? Viva HUMINT. Ehhez folyamatos nyomon követése kell a célszemélyek közül legalább egynek. Ha folyamotos nyomon követés és HUMINT van, akkor garantálom, hogy a közelben lesz BGM-109 vagy UACV hiszen ez már a "hüvelykujj a piros gombon". N+1 ember kaptott ki így az IDF és a jenkik is.
Ez ma a rideg valóság, ha Uncle Sam ellen gondolkozol.
Egyszerűen nem látom értlemét 60-100 millárdos fegyverrendszer kifejlesztésének és milliós repórával üzemeltetésének, hogy 40 év alatt kb. 5-ször használják. (Vagy egyáltalán. Eddig remekül kikaptak enélkül tucatnyi ilyes célt.) Ebből kilóra megveszed a szomszédos országokban a katonai bázis üzemeltetést. Hajóról is lassan olyan UACV üzemeltethető, ami napokig a célkörzetben marad. Mi lesz, ha tankolható lesz levegőben az újabb UACV generáció? Mi lesz akkor a határ? Amíg az olajrendszerből el nem fogy az olaj a kritikus szint alá...?
Felőlem tegyék, de szerintem hatalmas ökörség, pont ahogyan a Tu-160 gyártósor újraindítása is az.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 19:15:05
Aki amerikai érdeke ellen szervezkedik azt bizonyos elég jól behatárolható helyeken teszik meg. Egy ilyen találkozót a mai környezetbem elég sokáig szerveznek, ha az ELINT-et el akarod lehetetleníteni. Ha ezt hanyagolják, akkor honnan is van infó? Viva HUMINT. Ehhez folyamatos nyomon követése kell a célszemélyek közül legalább egynek. Ha folyamotos nyomon követés és HUMINT van, akkor garantálom, hogy a közelben lesz BGM-109 vagy UACV hiszen ez már a "hüvelykujj a piros gombon". N+1 ember kaptott ki így az IDF és a jenkik is.
Ez ma a rideg valóság, ha Uncle Sam ellen gondolkozol.
Egyszerűen nem látom értlemét 60-100 millárdos fegyverrendszer kifejlesztésének és milliós repórával üzemeltetésének, hogy 40 év alatt kb. 5-ször használják. (Vagy egyáltalán. Eddig remekül kikaptak enélkül tucatnyi ilyes célt.) Ebből kilóra megveszed a szomszédos országokban a katonai bázis üzemeltetést. Hajóról is lassan olyan UACV üzemeltethető, ami napokig a célkörzetben marad. Mi lesz, ha tankolható lesz levegőben az újabb UACV generáció? Mi lesz akkor a határ? Amíg az olajrendszerből el nem fogy az olaj a kritikus szint alá...?
Felőlem tegyék, de szerintem hatalmas ökörség, pont ahogyan a Tu-160 gyártósor újraindítása is az.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 19:15:05
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69210
mármint, úgy érted, hogy a puska orosz, mert a "puska" (пушка) oroszul ágyút jelent... <#vigyor5>
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.07.08. 18:41:36
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.07.08. 18:41:36
karosszéktábornok.blog.hu
#69209
Molni, most akkor Cifu, vagy Te nyomod a saját mantádat? Miért lenne, Afrika közepétől csapásmérési távolságon belül, mindig pont egy Tomahawkokal felszerelt hadihajó? Mi ha nem pont ez Holywood? De tudod mit, igazad van, ha van CIA ügynök akkor bizony az nem lehet, hogy ne legyen Tomahawk is. Végül is Oszamát se 10 évig üldözték. <#awink>
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#69208
Puskával kilőhető Leopard 2...
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#69207
Amikor a CIA ilyen felfedezéseket tesz, akkor bizony van. Vagy 2000 km-es körben csak van egy hajó, ahonnan meheg Tomawhawk, ami már képes data linken adatot kapni és célpontot is váltani.
A helyi felfedezést meg ki tenné?
Az annyire elborult forgatókönyv, hogy nincs értelme, ez kb. hollywoodi zskat akciófilm. Ellenben nézd meg, hogy a jenkik saját kill listájáról Irak és Afganisztán esetén hány ember kaptak ki, pedig azok is időérzékeny célok.
A helyi felfedezést meg ki tenné?
Az annyire elborult forgatókönyv, hogy nincs értelme, ez kb. hollywoodi zskat akciófilm. Ellenben nézd meg, hogy a jenkik saját kill listájáról Irak és Afganisztán esetén hány ember kaptak ki, pedig azok is időérzékeny célok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69206
Azért írtam, hogy ahol nem tükörsima. Nézegettem már GE-n helyeket és megdöbbentő, hogy alcsony magasságon milyen átjáróházak vannak. Nem egy olyan országot nézz, ahol 5-6 méteres helyeket Les-Hegy néven illetnek. Ha csak +/- 200 méteres dombok vannak néhány nagyobb csúcsel és vízfolyással akkor bizony komoly gondjaid lehetnek.
Én is csak azért merem felhozni, mert a SAMSIM-ben a NASA digitális terepmodell 100m-es felbontással került beépítésre, az alábbi környékeken: Ashuluk, Szerbia, Líbia, Egyiptom, Görög o, Magyar o, Szevrdlovszk, Lengyel o, Vietnám
Nem egyszerű egy gépnek elbújni hidd el...
<#awink>
Én is csak azért merem felhozni, mert a SAMSIM-ben a NASA digitális terepmodell 100m-es felbontással került beépítésre, az alábbi környékeken: Ashuluk, Szerbia, Líbia, Egyiptom, Görög o, Magyar o, Szevrdlovszk, Lengyel o, Vietnám
Nem egyszerű egy gépnek elbújni hidd el...
<#awink>
#69205
Úgy látom nem értetted meg a hozzászólásom lényegét. Ha a CIA felfedezi hogy a legnagyobb ellenségük Ibn Ali ben Juszuf éppen a helyi hadúrral tárgyal Alsó-Kongóban a dzsungel mélyén, hogy hogyan mérjenek egy újabb csapást a szabad világra izé újabban a demokráciákra, akkor nincs ott napok óta ott köröző drónod. Csak pár órád van hogy csapást mérj, és nincs a közelben légitámaszpontod F-35-tel, vagy F-16-tal, és a közelben sem cirkál ép arra járó repülőgép-hordozó. Egy ilyen gép képes a világ bármely pontjára néhány órán belül csapást mérni, még olyanokra is, ahol nincs a közelben amerikai katonai jelenlét.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#69204
A gyenge légvédelemmel rendelkező országok estén meg nincs szükség erre. Egy drón végtelen ideig megsérheti a légteret és a kutyát nem érdekli. Fillérekért, napokig ott van. Oda a 250 kg--os bomba és Hellfire is elég. Pont erről beszélek, a kör bezárul, sehol nem éri meg az árát.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69203
Azért írtam, hogy ahol nem tükörsima. Nézegettem már GE-n helyeket és megdöbbentő, hogy alcsony magasságon milyen átjáróházak vannak. Nem egy olyan országot nézz, ahol 5-6 méteres helyeket Les-Hegy néven illetnek. Ha csak +/- 200 méteres dombok vannak néhány nagyobb csúcsel és vízfolyással akkor bizony komoly gondjaid lehetnek. Ezen felül van növényzet is. Vagy azon talál végtelen vastagságban átlát a radar?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69202
Juszt sem szólok bele a nyelvészeti vitába. Jó hogy ezt már a nyolcvanas évek végén a magyar szakemberek lejátszották. Anno a Haditechnikában még cikk is jelent meg "Miért nem cirkáló rakéta a robotrepülőgép." de úgy látom, mint néhány más szakszó is kiirthatatlan, olyan mint gaz mindig felüti a fejét. Csak halkan kérdezem, meg ha a magyar nyelv egy élő nyelv, amely az évszázadok alatt sok olyan jövevényszót fogadott be, amelyre nem volt szava, akkor ezt ma miért nem teheti meg? Mellesleg én a drónt favorizáltam idáig, de tetszik Cifu különbségtétele.
Molni és a többiek!
veletek ellentétben én nem gondolom, hogy egy ilyen nagysebességű bombázó, feltétlenül az erős légvédelemmel rendelkező államok ellen használható. Szerintem az amerikai katonai gondolkodásban az öböl háború óta, az egyik jelentős változás, a felderítés, annak eredményének feldolgozása, és a csapásmérés útjának és idejének jelentős lerövidítése. Szerintem egy ilyen repülőt az amerikai hadvezetés pl. alkalmasnak gondolhat hogy pl Afrika közepén a felderítéstől számítva célzott likvidálást hajtson végre. Mellesleg az amerikaiak (is) fejlesztenek olyan fegyvereket, amelyek haszna nem a megjelenésükben, hanem a hozzájuk kapcsolódó technológiák kifejlesztésben rejlik, ez lehet akár egy ilyen terv is, amelynek a végén nem egy konkrét repülőgép, hanem számos új anyag, technológia kerül kifejlesztésre.
Őszintén, egy ilyen, a végén semmiféle B-X-t nem eredményező gép kifejlesztésbe ölt pénznek több értelmét látom, mint a Tu-160-as gyártósor újraélesztését, figyelembe véve, hogy az oroszok, milyen várható konfliktusok elé nézhetnek a jövőben. Szerintem hála a nukleáris elrettentésnek, én nem számolnák Oroszország, NATO/USA és/vagy Kína közötti háborúval, sokkal inkább, hogy ezek az államok a határaiknál, vagy a távolabbi érdekszférájukban katonailag is érvényesítik az érdekeiket. A kérdés, az, hogy kinek milyen messze vannak ezek az érdekszféráik, és mi módon tudja elérni, ellenőrzése alá vonni. Nagyon jó ez a tömeges robotrepülőgép indítással túlterhelem a védelmet, de a valóság sokkal inkább az, hogy ezek a hatalmak előbb fognak háborút vívni a szomszédaik, vagy valamelyik arab/iszlám, vagy épen Afrikai állam ellen és igazából ezek ellen kell felkészülniük. (Már ha egyáltalán ezt fegyverrel akarják megoldani, hiszen vannak erre jobb és hatékonyabb módszerek is, lásd Kína.)
TG
Molni és a többiek!
veletek ellentétben én nem gondolom, hogy egy ilyen nagysebességű bombázó, feltétlenül az erős légvédelemmel rendelkező államok ellen használható. Szerintem az amerikai katonai gondolkodásban az öböl háború óta, az egyik jelentős változás, a felderítés, annak eredményének feldolgozása, és a csapásmérés útjának és idejének jelentős lerövidítése. Szerintem egy ilyen repülőt az amerikai hadvezetés pl. alkalmasnak gondolhat hogy pl Afrika közepén a felderítéstől számítva célzott likvidálást hajtson végre. Mellesleg az amerikaiak (is) fejlesztenek olyan fegyvereket, amelyek haszna nem a megjelenésükben, hanem a hozzájuk kapcsolódó technológiák kifejlesztésben rejlik, ez lehet akár egy ilyen terv is, amelynek a végén nem egy konkrét repülőgép, hanem számos új anyag, technológia kerül kifejlesztésre.
Őszintén, egy ilyen, a végén semmiféle B-X-t nem eredményező gép kifejlesztésbe ölt pénznek több értelmét látom, mint a Tu-160-as gyártósor újraélesztését, figyelembe véve, hogy az oroszok, milyen várható konfliktusok elé nézhetnek a jövőben. Szerintem hála a nukleáris elrettentésnek, én nem számolnák Oroszország, NATO/USA és/vagy Kína közötti háborúval, sokkal inkább, hogy ezek az államok a határaiknál, vagy a távolabbi érdekszférájukban katonailag is érvényesítik az érdekeiket. A kérdés, az, hogy kinek milyen messze vannak ezek az érdekszféráik, és mi módon tudja elérni, ellenőrzése alá vonni. Nagyon jó ez a tömeges robotrepülőgép indítással túlterhelem a védelmet, de a valóság sokkal inkább az, hogy ezek a hatalmak előbb fognak háborút vívni a szomszédaik, vagy valamelyik arab/iszlám, vagy épen Afrikai állam ellen és igazából ezek ellen kell felkészülniük. (Már ha egyáltalán ezt fegyverrel akarják megoldani, hiszen vannak erre jobb és hatékonyabb módszerek is, lásd Kína.)
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#69201
Az Sz-300 HMZ ábra az az elméleti és akkor igaz, ha a terep tükörsima, hiszen ha a domborzat kitakar, akkor kitakar...
Szerintem túlbecsülöd a terep kitakarásának hatását. Ha csak nem egy völgy aljába (a sármelléki eset) telepíted az osztályt, akkor úgy 40~50km-re általánosságban nagy biztonsággal el lehet látni ha a cél alacsonyan is érkezik.
Szerintem túlbecsülöd a terep kitakarásának hatását. Ha csak nem egy völgy aljába (a sármelléki eset) telepíted az osztályt, akkor úgy 40~50km-re általánosságban nagy biztonsággal el lehet látni ha a cél alacsonyan is érkezik.
#69200
CM nem tud föld alatti megerősített vezetési pontot rombolni hagyományos töltettel.
Hát, erre tényleg kevés dolog képes, de elvi szinten CM is. Mi gátolja me a CM-et, hogy felmenjen a becsapódás előtt 1-2-km-re és függőlegesen zuhanjon rá a célra közel hangsebességgel? Semmi, csak feladja ezzel a saját védelmét. Már 25+ éve is volt BLU-109 pct. résszel... Ezzel pont annyira alkalmas, mint egy LGB egy hagyományos gépől vagy a hiperszonikius csodáról oldott bomba, ami szént M1.0 táján lesz végfázisban...
Az Sz-300 HMZ ábra az az elméleti és akkor igaz, ha a terep tükörsima, hiszen ha a domborzat kitakar, akkor kitakar...
Hát, erre tényleg kevés dolog képes, de elvi szinten CM is. Mi gátolja me a CM-et, hogy felmenjen a becsapódás előtt 1-2-km-re és függőlegesen zuhanjon rá a célra közel hangsebességgel? Semmi, csak feladja ezzel a saját védelmét. Már 25+ éve is volt BLU-109 pct. résszel... Ezzel pont annyira alkalmas, mint egy LGB egy hagyományos gépől vagy a hiperszonikius csodáról oldott bomba, ami szént M1.0 táján lesz végfázisban...
Az Sz-300 HMZ ábra az az elméleti és akkor igaz, ha a terep tükörsima, hiszen ha a domborzat kitakar, akkor kitakar...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69199
Szeritned az AGM-86 és az összes modern CM miért alacsonyan terepkövetve megy és miért nem 30 km magasan és szuperszoniusan...?
Az ASMP/A akkor nem modern robotrepülőgép? Vagy a BrahMos?
Még az ASM-nél is egyre inkább a lasabb, de alacsonyan repülés hódit ma...
Max. a megközelítésnél, mert a célközelben még a 3M-54 KUB is felgyorsít Mach 2.8-ra. De ismét, BrahMos, P-800, YJ-18, stb...
Ez 100%-ban igaz az alacsonyan replő CM-nél is.
Egy terepkövető robotrepülőgépet a magasban járörőző vadászgépek elkaphatnak. Egy hiperszonikus gépet 30+km-en viszont még ők sem jelenleg.
(Have Blue) Igen, ezt tudom. De ez nem stratégiai bomzázót célzott meg.
Az ekkor indult el.
...hol kihívás egy M2.0-nél lasabb hasonló méretű célpont?
Még mindig úgy véled, hogy fizikai képtelenség hiperszonikus sebességgel beérkező fegyvert készíteni? Nyilván komoly hővédelem kell neki, de én azért nem ezen a véleményem vagyok.
ehhez megintcsak nem kell hiperszonik gép.
Viszont a felvonulási sebességet jelentősen csökkentheti. Például.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69198
Ha megnézitek az Sz-300PM (SA-20A) megsemmisítési zónáját...
... 20km repülési magasság alatt, area-denial, 150km max lőtáv.
20..27km között összeesik a zóna, 27km felett nincs megsemmisítésre esély.
Az (Sz-300/Patriot PAC3) ATBM rakéták pedig szintén max 20..30 hatótávolságúak, vagyis át lehet repülni az osztályok között.
Lényeg nem a nagy sebesség, hanem a nagy repülési magasság ~30km, ekkor a légvédelem (beleértve a vadászokat is) teljesen tehetetlen.
Fontos látni, hogy a vadászok/bombázók/stb nem közvetlenül az Oroszok/USA ellen készülnek (arra ott az ICBM), hanem a rendetlenkedő középhatalmak megfenyítésére.
CM nem tud föld alatti megerősített vezetési pontot rombolni hagyományos töltettel.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 15:57:11
... 20km repülési magasság alatt, area-denial, 150km max lőtáv.
20..27km között összeesik a zóna, 27km felett nincs megsemmisítésre esély.
Az (Sz-300/Patriot PAC3) ATBM rakéták pedig szintén max 20..30 hatótávolságúak, vagyis át lehet repülni az osztályok között.
Lényeg nem a nagy sebesség, hanem a nagy repülési magasság ~30km, ekkor a légvédelem (beleértve a vadászokat is) teljesen tehetetlen.
Fontos látni, hogy a vadászok/bombázók/stb nem közvetlenül az Oroszok/USA ellen készülnek (arra ott az ICBM), hanem a rendetlenkedő középhatalmak megfenyítésére.
CM nem tud föld alatti megerősített vezetési pontot rombolni hagyományos töltettel.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 15:57:11
#69197
Hiperszonikus gépre viszont senki sincs felkészülve.
A próbléma az, hogy ezt mantrázod, de láthatólag nem érted. Nem a repülőgép pusztít, hanem az, amit célbajuttat. És emiatt irreleváns a platfrom. Igen, nem tudnád sanszosan lelőni semmit, de a tűzereje és a célpontok listája annyira korlátos, hogy nem is kell.
Mivel a célpont a földön van idelent, a probléma az, hogy semmivel sem tud potensebb lenni csak azért, mert magasan repül és gyorsan. Ezt már 30+ éve észrevették. Szeritned az AGM-86 és az összes modern CM miért alacsonyan terepkövetve megy és miért nem 30 km magasan és szuperszoniusan...? Még az ASM-nél is egyre inkább a lasabb, de alacsonyan repülés hódit ma...
Mozgó célpont ellen szart sem ér, merg kell célmegjelölés. Akkor meg ahogy mondta, azt bármilyen más mai rendszer fillérekért küzdi el. Statik cél ellen is minek? Hegykben áll a CM és egyéb hagyományos mód is szóba jöhet. Csak erre minek egy ilyen méregdrága gép...?
A lopakodó bombázó koncepció igen, hiszen ekkor már élt a Have Blue program.
Igen, ezt tudom. De ez nem stratégiai bomzázót célzott meg.
Csakhogy a hiperszonikus gép lazán átrepülhet a légvédelmi zárózónákon, és csak integethetnek neki. A háttérországban álló kritikus célpontokat így is lehet támadni, és az útba eső légvédelmi egységeket máris negáltad...
Ez 100%-ban igaz az alacsonyan replő CM-nél is. Ha asztallap simaságú a terep, akkor is kb. 40-50 km a HMZ, de már ez is nagyon elméleti, mert végig vagy majdnem végig kell a LOS a rávezetés alatt. Ha kicsit is dimbes-dombos, akkor a LOS miatt gyakorlatialg a világ nagy része átjáróház és földi telepítésű légvédelmi rendszer még azt sem tudja, hogy "integetni kell"...
Megkérdezhetem miért veszed biztosra, hogy a beérkező fegyvert képes a légvédelem lekapni? Csak emlékeztetőleg, a Kh-15 is ilyen nagy sebességű becsapódással "esik rá" a célpontra.
Mert tesztelték őket ekkora célok ellen. Kérlek magyarázd meg, hogy az, ami legkap egy BM-et közvetlen ütközéssel M8 feletti relatív sebességnél annak hol kihívás egy M2.0-nél lasabb hasonló méretű célpont? Mintha azt mondanád, hogy az AIM-120 ami szuperszonikus ASM-et kap le M4.0 relatív sebességnél az nem képes egy kb. azonos sebességű vadászt eltaláni...
Bocsánat, de miért kötöd az ebet a karóhoz, mely szerint egy hiperszonikus (bombázó)gép csak és kizárólag a meglévő fegyverekkel lehet felszerelve?
Akkor máshogy fogalmazok. Kurvára mindegy, hogy mekkora sebességgel repül a gép. Egyszerűen a végfázisban a hőterhelés és areodinamika miatt a fegyver nem fog M2.0-3.0-nál gyorsabb lenni. Teljsen mindegy, hogy milyen új fegyvert képzelsz el. Ha a végfázisos gyorsítás felmerül, akkor azt lehetne most is létező platfromra tenni, ehhez megintcsak nem kell hiperszonik gép.
Pontosan ez az oka annak, hogy a B-52 még midig repül. Szerintem, ha valakinek 30 éve azt mondod, hogy a B-52 LGB PGM bombázó lesz vadászgép TGP-vel, akkor kiröhögnek. Akkor meg kapott CM-et. Vígan elvan. Nem véletlenül hagytak fel anno még a szuperszonikus interkont bomázókkal. Azért, mert hülyeség, értelmetlenül drága ökörség.
A próbléma az, hogy ezt mantrázod, de láthatólag nem érted. Nem a repülőgép pusztít, hanem az, amit célbajuttat. És emiatt irreleváns a platfrom. Igen, nem tudnád sanszosan lelőni semmit, de a tűzereje és a célpontok listája annyira korlátos, hogy nem is kell.
Mivel a célpont a földön van idelent, a probléma az, hogy semmivel sem tud potensebb lenni csak azért, mert magasan repül és gyorsan. Ezt már 30+ éve észrevették. Szeritned az AGM-86 és az összes modern CM miért alacsonyan terepkövetve megy és miért nem 30 km magasan és szuperszoniusan...? Még az ASM-nél is egyre inkább a lasabb, de alacsonyan repülés hódit ma...
Mozgó célpont ellen szart sem ér, merg kell célmegjelölés. Akkor meg ahogy mondta, azt bármilyen más mai rendszer fillérekért küzdi el. Statik cél ellen is minek? Hegykben áll a CM és egyéb hagyományos mód is szóba jöhet. Csak erre minek egy ilyen méregdrága gép...?
A lopakodó bombázó koncepció igen, hiszen ekkor már élt a Have Blue program.
Igen, ezt tudom. De ez nem stratégiai bomzázót célzott meg.
Csakhogy a hiperszonikus gép lazán átrepülhet a légvédelmi zárózónákon, és csak integethetnek neki. A háttérországban álló kritikus célpontokat így is lehet támadni, és az útba eső légvédelmi egységeket máris negáltad...
Ez 100%-ban igaz az alacsonyan replő CM-nél is. Ha asztallap simaságú a terep, akkor is kb. 40-50 km a HMZ, de már ez is nagyon elméleti, mert végig vagy majdnem végig kell a LOS a rávezetés alatt. Ha kicsit is dimbes-dombos, akkor a LOS miatt gyakorlatialg a világ nagy része átjáróház és földi telepítésű légvédelmi rendszer még azt sem tudja, hogy "integetni kell"...
Megkérdezhetem miért veszed biztosra, hogy a beérkező fegyvert képes a légvédelem lekapni? Csak emlékeztetőleg, a Kh-15 is ilyen nagy sebességű becsapódással "esik rá" a célpontra.
Mert tesztelték őket ekkora célok ellen. Kérlek magyarázd meg, hogy az, ami legkap egy BM-et közvetlen ütközéssel M8 feletti relatív sebességnél annak hol kihívás egy M2.0-nél lasabb hasonló méretű célpont? Mintha azt mondanád, hogy az AIM-120 ami szuperszonikus ASM-et kap le M4.0 relatív sebességnél az nem képes egy kb. azonos sebességű vadászt eltaláni...
Bocsánat, de miért kötöd az ebet a karóhoz, mely szerint egy hiperszonikus (bombázó)gép csak és kizárólag a meglévő fegyverekkel lehet felszerelve?
Akkor máshogy fogalmazok. Kurvára mindegy, hogy mekkora sebességgel repül a gép. Egyszerűen a végfázisban a hőterhelés és areodinamika miatt a fegyver nem fog M2.0-3.0-nál gyorsabb lenni. Teljsen mindegy, hogy milyen új fegyvert képzelsz el. Ha a végfázisos gyorsítás felmerül, akkor azt lehetne most is létező platfromra tenni, ehhez megintcsak nem kell hiperszonik gép.
Pontosan ez az oka annak, hogy a B-52 még midig repül. Szerintem, ha valakinek 30 éve azt mondod, hogy a B-52 LGB PGM bombázó lesz vadászgép TGP-vel, akkor kiröhögnek. Akkor meg kapott CM-et. Vígan elvan. Nem véletlenül hagytak fel anno még a szuperszonikus interkont bomázókkal. Azért, mert hülyeség, értelmetlenül drága ökörség.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69196
Ezen logika alapján akkor az AGM-84E SLAM is szárnyasbomba a definiciód szerint? Miért bomba, ha van saját meghajtása?
Mert itt meg az a probléma, hogy amíg egy rakétahajtóművel felszerelt irányított lövedéket rakétának definiálunk, ugyanaz gázturbinás sugárhajtóművel szárnyas bomba?
Ez sem sokkal logikusabb az én véleményem szerint, mint a "régi" beidegződés. Akkor már a cirkálórakéta jobb megoldás, hiszen ugyanúgy tükörfordítása egy bevett elnevezésnek (cruise missile), mint a repülőgép-hordozó (aircraft carrier).
Persze én is támogatnám egy valóban új, alapjaitól logikusan felépített elnevezési rendszer kidolgozását, csak hát ehhez azt hiszem picikét súlytalanok vagyunk. 😊
Utoljára szerkesztette:
Mert itt meg az a probléma, hogy amíg egy rakétahajtóművel felszerelt irányított lövedéket rakétának definiálunk, ugyanaz gázturbinás sugárhajtóművel szárnyas bomba?
Ez sem sokkal logikusabb az én véleményem szerint, mint a "régi" beidegződés. Akkor már a cirkálórakéta jobb megoldás, hiszen ugyanúgy tükörfordítása egy bevett elnevezésnek (cruise missile), mint a repülőgép-hordozó (aircraft carrier).
Persze én is támogatnám egy valóban új, alapjaitól logikusan felépített elnevezési rendszer kidolgozását, csak hát ehhez azt hiszem picikét súlytalanok vagyunk. 😊
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69195
Ez elméletnek szép, csak ha elfordul a csapásmérő, akkor hogyan is kerül a cél közelébe...? Ha meg ilyen hatótávolságú stand-off fegyvere van, akkor meg minek hiperszonikus platfrom...? A horizont alól ma bármelyik félkomoly kisebb CM elrepülp 200-600 km-re. Fillérekbe kerülnek egy hiperszonikus vacakhoz képest és léteznek már most.
Ahogy az ezek levadászására szánt eszközök is. Hiperszonikus gépre viszont senki sincs felkészülve.
A B-1A idején már az asztalon volt a B-2 koncepciója?
A lopakodó bombázó koncepció igen, hiszen ekkor már élt a Have Blue program.
Have Blue
Persze ettől még nagyon jó politikai ütőkártya is lehetett a kezében a szovjetekkel szemben a leszerelési tárgyalásoknál.
Vagy a Tu-160-nak van terepkövető képessége?
Én úgy tudom van.
Pont erről beszélek. Ilyen hiperszonikus ökörségeken jár egyesek agya mikor ki***** rongyos 2-3 milliárd nincs újrahajtóművezésre, ami részben vissza is termelné a költséget az alacsonyabb fogyasztás miatt. Ilyenkor vakarom a fejem, hogy ez a világ vezető hatalma...?
Én úgy fogalmaznék, hogy nincs egységes koncepció, hanem egymással hadakozó koncepciók hada, amelyek egymást gáncsolják el orrba-szájba. Egyébként még mindig arról beszélünk, hogy az X-51 tíz év alatt került 140 millió dollárba. Szóval igazából ahhoz képest, hogy később mit nyújthat, nem egy drága program...
Az ilyen hiperszonikus vacakhoz képest fillérekért túl lehet terhelni a légvédelmi rendszert a HMZ-n kívül akár horizont alatt. Akkor minek pazaroljam az erőmet arra, hogy repüljek olyan magasan, ahol játsza nyomon követ egy 30 éves Sz-300P is és lekapja a bejövő kevés fegyert?
Csakhogy a hiperszonikus gép lazán átrepülhet a légvédelmi zárózónákon, és csak integethetnek neki. A háttérországban álló kritikus célpontokat így is lehet támadni, és az útba eső légvédelmi egységeket máris negáltad...
Kit érdekel a hiperszonik platform, ha az általa indított kevés fegyvert erőlködés nélkül kapja le az a légvédelmi renszer,
Megkérdezhetem miért veszed biztosra, hogy a beérkező fegyvert képes a légvédelem lekapni? Csak emlékeztetőleg, a Kh-15 is ilyen nagy sebességű becsapódással "esik rá" a célpontra.
Ha meg gamechanger, akkor miért nem ragaszkodnak hozzá és miért ilyen röhejes hiperszonikus izét akarnak?
Mikor állt a B-2A rendszerbe? Nyilván akkor volt game-changer, de azért azóta eltelt két évtized. Manapság már sokkal felkészültebbek lehetnek rá az ellenfelek, mint akkor...
A Hiperszonik gépnél hiába van meg ez, ha az általa indított fegyverek semmivel sem túlélő képesebbek, mint egy "ezer éves" B-52-ről indítva. Akkor meg minek...?
Bocsánat, de miért kötöd az ebet a karóhoz, mely szerint egy hiperszonikus (bombázó)gép csak és kizárólag a meglévő fegyverekkel lehet felszerelve?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69194
Én meg azt mondom/mondtam már egypárszor, hogy Cruise Missile = (sugárhajtású, programvezérlésű) manőverező szárnyasbomba. A DRONE meg = robotrepülőgép, már a nevéből tudhatja mindenki, hogy miről van szó (ha nem ragaszkodunk a régi rossz beidegződéshez), és van belőle felderítő és csapásmérő változat. Szerintem így jobb lenne mert értelemszerű. Más a repülőgép (fegyverhordozó), és más a fegyver(bomba).
#69193
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69192
Ezen pár éve volt egy vitám két repülőssel (az egyik Koczka őrnagy volt a Gripenesek közül), és mindketten azt mondták, amit te. Vagyis hogy logikusabb lenne a drón típusú gépeket robotrepülőgépnek nevezni, és inkább nevezzük tükörfordítással cirkálórakétáknak akkor a Cruise Missile-t.
Csakhogy a magyar terminológia ugyebár különbséget tesz a rakéta-hajtómű és a légköri oxigént használó hajtóművel szerelt irányított lövedék között. Előbbire használjuk a rakéta kifejezést, utóbbira a robotrepülőgépet.
Én még a Sárhidai-féle könyveken szocializálódtam, szóval nekem vannak ilyen gyengéim, mint az anyahajó vs. repülőgép-hordozó és a (cirkáló)rakéta-robotrepülőgép vita.
Szvsz egy drónt nem robotrepülőgépnek, hanem pilóta nélküli repülőgépnek lehetne egyébként ezen logika alapján fordítani.
Csakhogy a magyar terminológia ugyebár különbséget tesz a rakéta-hajtómű és a légköri oxigént használó hajtóművel szerelt irányított lövedék között. Előbbire használjuk a rakéta kifejezést, utóbbira a robotrepülőgépet.
Én még a Sárhidai-féle könyveken szocializálódtam, szóval nekem vannak ilyen gyengéim, mint az anyahajó vs. repülőgép-hordozó és a (cirkáló)rakéta-robotrepülőgép vita.
Szvsz egy drónt nem robotrepülőgépnek, hanem pilóta nélküli repülőgépnek lehetne egyébként ezen logika alapján fordítani.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69191
De tegyük fel egy pillanatra, hogy esetleg sikerül megcsinálni a gépet. Mit csinál erre majd az orosz? A meglevő ASz-400-hoz csinál egy új rakétát, ami képes nagyobb magasságban is manőverezni. Ennyi. Röhejesen olcsó húzás lenne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69190
Az a szinte nulla is annyit tesz, hogy ha a rakétaindítás pillanatában csinál egy óvatos oldalirányú manővert, akkor a cél helyzete a várható becsapódáskor hirtelen máris akár 100-200km-re lehet attól, amerre eredetileg elindították volna a rakétát.
Ez elméletnek szép, csak ha elfordul a csapásmérő, akkor hogyan is kerül a cél közelébe...? Ha meg ilyen hatótávolságú stand-off fegyvere van, akkor meg minek hiperszonikus platfrom...? A horizont alól ma bármelyik félkomoly kisebb CM elrepülp 200-600 km-re. Fillérekbe kerülnek egy hiperszonikus vacakhoz képest és léteznek már most.
A game changer-t a képességeire értve mondtam. Ezen a téren pedig eléggé game-changer...
Mondjuk...
132db-ot igényelt az USAF, ebből lett 75db, majd végül 20. Mindegyik szám esetén plusz 1 kísérleti/fejlesztési gépről is szó volt/van. Anno a B-1A-t pont azért lőtték le, mert Carter (aki ugyebár azon kevés elnökök közé tartozott, aki mérnökként képes volt normális kérdéseket feltenni a döntései előtt a DoD-hoz) úgy vélte, hogy a lopakodó bombázók sokkal inkább életképesebbek, mint a szuperszonikus bombázók. A B-1B program ugyebár teljesen más döntés miatt került újra elővételre...
A B-1A idején már az asztalon volt a B-2 koncepciója? Szeritnem inkább az látta be, hogy az M2.0 képesség irgalmatlan drága és semmi értelme. Ellenben a későbbi B-1B meg a világ mai napig egyelen low level startégiai bombázója... Vagy a Tu-160-nak van terepkövető képessége?
Ahogy néhány nyilatkozatot olvasok a bombázó osztagoktól, úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett. A BUFF-ot igazából sokan nyugdíjaznák már, vagy legalábbis egy alapos upgrade-re küldenék, például végre sor kerülhetne a hajtóműcserére. De erre valahogy sose jut pénz... Milyen érdekes (pedig mindent összevetve nem egy elementális pénzösszegről beszélünk, 1-2 milliárd dollár, függően mit számítunk bele). Főleg annak a fényében, hogy még legalább 30 évig repülni fognak...
És lám...! Pont erről beszélek. Ilyen hiperszonikus ökörségeken jár egyesek agya mikor ki***** rongyos 2-3 milliárd nincs újrahajtóművezésre, ami részben vissza is termelné a költséget az alacsonyabb fogyasztás miatt. Ilyenkor vakarom a fejem, hogy ez a világ vezető hatalma...? Néha mintha egy debil egyének csapata hozná a dönteseket...
Ezek komolyan azt képzelik, hogy COIN gépek sűrűbben telepítése helyett - már, ha lenne ilyen gépeük - egy ilyen gép ad majd gyorsreagálású CAS-t? Vagy mi a tököm? Egyszerűen midenhol azt látom, hogy "hú legyen ilyen". Aha. És mi a f**** csinálni, amit a többi gép nem...? Elnézést, de ez így kikívánkozott belőlem...
Az is kifejtettem, hogy minek hiperszonikus platfrom...? Akkor a fegyver legyen hiperszonikus. Az olcsóbb, egyszerűbb és van hozzá platfrom. Jé, hát a B-1B alcsony behetoló képességét a B-52 nem megkapta, csak éppen AGM-86 formában...?
Egyáltalán mit számít a hipeszonikus platform? Teljesen minden milyen platformról jön a fegyver végfázisban mind M2-3 táján megáll a légellenállás és hőterhelés miatt. Akkor - már elnézést - mi a túró értelme van egy csillagászati összegbe kerülő gépről bármit bevetni, amikor a végfázisban, ha tényleg olyan kurva fontos a cél, amire ezt a vacakot ráküldték magát a fegyvert úgyis lekapja a Tor vagy az Sz-300 magát a fegyvert, ahogy képse célcsatornát allokálni az Sz-300 és lelőni a közeledő HARM-ot. Ha ezek több száz km-ről közvetlen találattal megsemmisítenek egy BM harci részt, akkor egy CM vagy akár 2000 fontos bomba mértű cél számukra elvileg gyerekjáték, ha megvan a célkövetés. Akkor inkább indítom tucatszám meglevő és hiperszonikus kacathoz képest olcsón üzemelő platfromból, mint egy olyanról, ami legfeljbb néhány ilyet visz...
Az ilyen hiperszonikus vacakhoz képest fillérekért túl lehet terhelni a légvédelmi rendszert a HMZ-n kívül akár horizont alatt. Akkor minek pazaroljam az erőmet arra, hogy repüljek olyan magasan, ahol játsza nyomon követ egy 30 éves Sz-300P is és lekapja a bejövő kevés fegyert?
A B-2A jövője erősen ködös. Újat nem fognak gyártani, de az üzemeltetési költségei miatt nemrég még vakarták a fejüket miatta. Most megint elkezdett némi szeretett kapni, és a légierő szeretné mind a 20-at Block 30-ra felhozni.
Ha meg gamechanger, akkor miért nem ragaszkodnak hozzá és miért ilyen röhejes hiperszonikus izét akarnak? Mondom, ezek néha egy csapat debilnek látszanak, akikat elbűvölnek a hülye számok, mintha turbó rágon vagy autós kártyán nőttek vonla fel és képtelenek ebből kinőni...
Célkijelölést adhatnak a drónok, illetve autonóm csapásmérő fegyverek felé fordulhatnak, amelyek fel is kutatják a célokat.
De pont erről beszélnek. Ahol ott van egy drón, akkor ott lehet UACV is. Akkor meg mi szükség van hipeszonikus gépre, ahol egy drón is életben marad....?
Per pillanat hiperszonikus csapásmérésre senki nincs felkészülve. Ez olyasmi, mint az F-117 és a B-2A megjelenése volt.
Itt megint zavar van az erőben. Kit érdekel a hiperszonik platform, ha az általa indított kevés fegyvert erőlködés nélkül kapja le az a légvédelmi renszer, ami "ellen" elvileg készül? Egy ilyen gép repórája dollárszázerekbe kerülne és lenne belőle B-2 mennyiség. Röhejesen megérni a védekező félnek lekapni a fegyvereket aztán röhögni a markába. Igen, a jenkik gazdagok...
Amíg napfényre nem kerültek, nem igazán készült rájuk senki, és fickándozhattak a célpontokban. De mégis, a légvédelem az 1990-es évek legeleje óta azon van, hogy a lopakodó gépeket valahogy felderítse, és leszedje az égről. E téren pedig nem is teljesen esélytelen próbálkozások születtek.
Ez megint az, hogy a dinnyét hasonlítod a hangyához. Nincs is értelme. A F-117 a meglevő LGB PGM-et (magas fokú megsemmisítési arány) kombinálta azzal, hogy akkor a gép biztosan jusson el a célhoz és igen jó aránnyal éljen túl. A Hiperszonik gépnél hiába van meg ez, ha az általa indított fegyverek semmivel sem túlélő képesebbek, mint egy "ezer éves" B-52-ről indítva. Akkor meg minek...?
Ha mondjuk 10 év múlva jön az USA, és megjelennek a hiperszonikus robotrepülőgépek és csapásmérő rakéták, akkor hirtelen megint ott fogja találni magát a potenciális ellenségek légiereje, hogy a meglévő felszerelésük fabatkát sem ér a potenciális veszélyforrások ellen...
Ez az, ami nem igaz. Aki meg nem tud tenni semmit maguk a bejövő fegyverek ellen, azok ellen meg végképp nem kell ez a szarság.
Modom, akárhonnan nézem, értelmetlen. Ha M3.0 sebességű NUKLEÁRIS csapásmérőt nem volt megépíteni, akkor konvencionális fegyvereknél miért lenne ennek, mikor 30 éve létezik 2000 km-re erepülő CM...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 14:12:16
Ez elméletnek szép, csak ha elfordul a csapásmérő, akkor hogyan is kerül a cél közelébe...? Ha meg ilyen hatótávolságú stand-off fegyvere van, akkor meg minek hiperszonikus platfrom...? A horizont alól ma bármelyik félkomoly kisebb CM elrepülp 200-600 km-re. Fillérekbe kerülnek egy hiperszonikus vacakhoz képest és léteznek már most.
A game changer-t a képességeire értve mondtam. Ezen a téren pedig eléggé game-changer...
Mondjuk...
132db-ot igényelt az USAF, ebből lett 75db, majd végül 20. Mindegyik szám esetén plusz 1 kísérleti/fejlesztési gépről is szó volt/van. Anno a B-1A-t pont azért lőtték le, mert Carter (aki ugyebár azon kevés elnökök közé tartozott, aki mérnökként képes volt normális kérdéseket feltenni a döntései előtt a DoD-hoz) úgy vélte, hogy a lopakodó bombázók sokkal inkább életképesebbek, mint a szuperszonikus bombázók. A B-1B program ugyebár teljesen más döntés miatt került újra elővételre...
A B-1A idején már az asztalon volt a B-2 koncepciója? Szeritnem inkább az látta be, hogy az M2.0 képesség irgalmatlan drága és semmi értelme. Ellenben a későbbi B-1B meg a világ mai napig egyelen low level startégiai bombázója... Vagy a Tu-160-nak van terepkövető képessége?
Ahogy néhány nyilatkozatot olvasok a bombázó osztagoktól, úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett. A BUFF-ot igazából sokan nyugdíjaznák már, vagy legalábbis egy alapos upgrade-re küldenék, például végre sor kerülhetne a hajtóműcserére. De erre valahogy sose jut pénz... Milyen érdekes (pedig mindent összevetve nem egy elementális pénzösszegről beszélünk, 1-2 milliárd dollár, függően mit számítunk bele). Főleg annak a fényében, hogy még legalább 30 évig repülni fognak...
És lám...! Pont erről beszélek. Ilyen hiperszonikus ökörségeken jár egyesek agya mikor ki***** rongyos 2-3 milliárd nincs újrahajtóművezésre, ami részben vissza is termelné a költséget az alacsonyabb fogyasztás miatt. Ilyenkor vakarom a fejem, hogy ez a világ vezető hatalma...? Néha mintha egy debil egyének csapata hozná a dönteseket...
Ezek komolyan azt képzelik, hogy COIN gépek sűrűbben telepítése helyett - már, ha lenne ilyen gépeük - egy ilyen gép ad majd gyorsreagálású CAS-t? Vagy mi a tököm? Egyszerűen midenhol azt látom, hogy "hú legyen ilyen". Aha. És mi a f**** csinálni, amit a többi gép nem...? Elnézést, de ez így kikívánkozott belőlem...
Az is kifejtettem, hogy minek hiperszonikus platfrom...? Akkor a fegyver legyen hiperszonikus. Az olcsóbb, egyszerűbb és van hozzá platfrom. Jé, hát a B-1B alcsony behetoló képességét a B-52 nem megkapta, csak éppen AGM-86 formában...?
Egyáltalán mit számít a hipeszonikus platform? Teljesen minden milyen platformról jön a fegyver végfázisban mind M2-3 táján megáll a légellenállás és hőterhelés miatt. Akkor - már elnézést - mi a túró értelme van egy csillagászati összegbe kerülő gépről bármit bevetni, amikor a végfázisban, ha tényleg olyan kurva fontos a cél, amire ezt a vacakot ráküldték magát a fegyvert úgyis lekapja a Tor vagy az Sz-300 magát a fegyvert, ahogy képse célcsatornát allokálni az Sz-300 és lelőni a közeledő HARM-ot. Ha ezek több száz km-ről közvetlen találattal megsemmisítenek egy BM harci részt, akkor egy CM vagy akár 2000 fontos bomba mértű cél számukra elvileg gyerekjáték, ha megvan a célkövetés. Akkor inkább indítom tucatszám meglevő és hiperszonikus kacathoz képest olcsón üzemelő platfromból, mint egy olyanról, ami legfeljbb néhány ilyet visz...
Az ilyen hiperszonikus vacakhoz képest fillérekért túl lehet terhelni a légvédelmi rendszert a HMZ-n kívül akár horizont alatt. Akkor minek pazaroljam az erőmet arra, hogy repüljek olyan magasan, ahol játsza nyomon követ egy 30 éves Sz-300P is és lekapja a bejövő kevés fegyert?
A B-2A jövője erősen ködös. Újat nem fognak gyártani, de az üzemeltetési költségei miatt nemrég még vakarták a fejüket miatta. Most megint elkezdett némi szeretett kapni, és a légierő szeretné mind a 20-at Block 30-ra felhozni.
Ha meg gamechanger, akkor miért nem ragaszkodnak hozzá és miért ilyen röhejes hiperszonikus izét akarnak? Mondom, ezek néha egy csapat debilnek látszanak, akikat elbűvölnek a hülye számok, mintha turbó rágon vagy autós kártyán nőttek vonla fel és képtelenek ebből kinőni...
Célkijelölést adhatnak a drónok, illetve autonóm csapásmérő fegyverek felé fordulhatnak, amelyek fel is kutatják a célokat.
De pont erről beszélnek. Ahol ott van egy drón, akkor ott lehet UACV is. Akkor meg mi szükség van hipeszonikus gépre, ahol egy drón is életben marad....?
Per pillanat hiperszonikus csapásmérésre senki nincs felkészülve. Ez olyasmi, mint az F-117 és a B-2A megjelenése volt.
Itt megint zavar van az erőben. Kit érdekel a hiperszonik platform, ha az általa indított kevés fegyvert erőlködés nélkül kapja le az a légvédelmi renszer, ami "ellen" elvileg készül? Egy ilyen gép repórája dollárszázerekbe kerülne és lenne belőle B-2 mennyiség. Röhejesen megérni a védekező félnek lekapni a fegyvereket aztán röhögni a markába. Igen, a jenkik gazdagok...
Amíg napfényre nem kerültek, nem igazán készült rájuk senki, és fickándozhattak a célpontokban. De mégis, a légvédelem az 1990-es évek legeleje óta azon van, hogy a lopakodó gépeket valahogy felderítse, és leszedje az égről. E téren pedig nem is teljesen esélytelen próbálkozások születtek.
Ez megint az, hogy a dinnyét hasonlítod a hangyához. Nincs is értelme. A F-117 a meglevő LGB PGM-et (magas fokú megsemmisítési arány) kombinálta azzal, hogy akkor a gép biztosan jusson el a célhoz és igen jó aránnyal éljen túl. A Hiperszonik gépnél hiába van meg ez, ha az általa indított fegyverek semmivel sem túlélő képesebbek, mint egy "ezer éves" B-52-ről indítva. Akkor meg minek...?
Ha mondjuk 10 év múlva jön az USA, és megjelennek a hiperszonikus robotrepülőgépek és csapásmérő rakéták, akkor hirtelen megint ott fogja találni magát a potenciális ellenségek légiereje, hogy a meglévő felszerelésük fabatkát sem ér a potenciális veszélyforrások ellen...
Ez az, ami nem igaz. Aki meg nem tud tenni semmit maguk a bejövő fegyverek ellen, azok ellen meg végképp nem kell ez a szarság.
Modom, akárhonnan nézem, értelmetlen. Ha M3.0 sebességű NUKLEÁRIS csapásmérőt nem volt megépíteni, akkor konvencionális fegyvereknél miért lenne ennek, mikor 30 éve létezik 2000 km-re erepülő CM...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 14:12:16
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69189
Pilóta nélküli repülőgép. Bár nem tudom, miért ne lehetne drón.
#69188
Bocsika, de ha a Criuse Missile az a magyar haditechnikai szakszótárban ROBOTREPÜLŐGÉP, akkor a Predator és és egyre nagyobb számban előforduló kategória-társai azok mi néven nevezendők, ha haditechnika-szakmailag nem akarunk hülyeséget mondani? Csak azt ne mondd, hogy DRONE, mivel ilyen magyar szó nincs.
#69187
Ellenben nem vágom, hogy egy BM-ek végfázisban elkapására képes rendszer miért ne tudná ezt a valamit lelőni,
Mert a Ballisztikus Rakéták (Ballistic Missile = BM) nem annyira vízszintes irányba szoktak repkedni. Egy ilyen rakéta/robotrepülőgép/bombázógép viszont igen.
Manőverező képessége szinte 0.
Az a szinte nulla is annyit tesz, hogy ha a rakétaindítás pillanatában csinál egy óvatos oldalirányú manővert, akkor a cél helyzete a várható becsapódáskor hirtelen máris akár 100-200km-re lehet attól, amerre eredetileg elindították volna a rakétát.
Azért nem game changer, mert egy időben 8-10 darabnál többet bevetésre küldeni belőle nem tudnak.
A game changer-t a képességeire értve mondtam. Ezen a téren pedig eléggé game-changer...
Nem tudom, hogy mi volt az eredeti terv a B-1/52 párossal, mikor a B-2-től terveztek vagy 160 darabot
132db-ot igényelt az USAF, ebből lett 75db, majd végül 20. Mindegyik szám esetén plusz 1 kísérleti/fejlesztési gépről is szó volt/van. Anno a B-1A-t pont azért lőtték le, mert Carter (aki ugyebár azon kevés elnökök közé tartozott, aki mérnökként képes volt normális kérdéseket feltenni a döntései előtt a DoD-hoz) úgy vélte, hogy a lopakodó bombázók sokkal inkább életképesebbek, mint a szuperszonikus bombázók. A B-1B program ugyebár teljesen más döntés miatt került újra elővételre...
A B-2 kifejezett célja az elején kizárólag a nukleáris csapásmérés képessége, ezért nem is számoltak koncencionális fegyverekkel a tervezésekor. Erre a B-52H tökéletesen megfelelt, ha a légtér biztonsága adott volt, véleményük szerint.
Tudtommal most is kényszerből használják, mert nincs elég B-52. Csak azért nem támasztanak fel B-52-őt, mert azokot nagyon durván fel kellene húzni elektronikailag, hogy a B-1 közelébe legyen. A B-1B-ken konkrétan nem szeretik, ezt te írtad anno. Nem véletlen vágták meg az állományt az elmúlt évtizedben durván, míg a B-52H állomány meg lubickol, mint hal a vízben...
Ahogy néhány nyilatkozatot olvasok a bombázó osztagoktól, úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett. A BUFF-ot igazából sokan nyugdíjaznák már, vagy legalábbis egy alapos upgrade-re küldenék, például végre sor kerülhetne a hajtóműcserére. De erre valahogy sose jut pénz... Milyen érdekes (pedig mindent összevetve nem egy elementális pénzösszegről beszélünk, 1-2 milliárd dollár, függően mit számítunk bele). Főleg annak a fényében, hogy még legalább 30 évig repülni fognak...
A Bone egy érdekes kérdés, két éve még erősen gondolkoztak rajta, hogy kivonják, most meg felújítják őket, és 2019-ig az egész flottával végezni akarnak. Az Integrated Battle Station program keretében új, digitális kijelzőket kapnak, új adatkapcsolatot és a gép fedélzeti diagnosztikai rendszerét is lecserélik (ami eleddig analóg kazettára dolgozó volt). A tervezett élettartam 2040-ig van kitolva így az USAF szerint, de 2030-ra már szeretnék, ha a Bone és a BUFF nagytesót kapna, amely végre kiválthatja őket.
A B-2A jövője erősen ködös. Újat nem fognak gyártani, de az üzemeltetési költségei miatt nemrég még vakarták a fejüket miatta. Most megint elkezdett némi szeretett kapni, és a légierő szeretné mind a 20-at Block 30-ra felhozni.
Egyszerűen az egész koncepció hülyeség. Miért? Mert a gép, ha nem fix célokat támad, akkor célkijelölés kell neki. Ahol viszont van célkijelölő, ott akkor bármilyen más gép is operálhat. Akkor meg minek ez a méregdrága szar, amihez ráadásul fegyver sincs, csak ehhez kellene kifejleszteni minden szart.
Célkijelölést adhatnak a drónok, illetve autonóm csapásmérő fegyverek felé fordulhatnak, amelyek fel is kutatják a célokat.
Hidd el próbálom reálisan nézni, de egyetlen apró elemet sem találok, ami miatt erre szüksége lenne bárkinek is.
Per pillanat hiperszonikus csapásmérésre senki nincs felkészülve. Ez olyasmi, mint az F-117 és a B-2A megjelenése volt. Amíg napfényre nem kerültek, nem igazán készült rájuk senki, és fickándozhattak a célpontokban. De mégis, a légvédelem az 1990-es évek legeleje óta azon van, hogy a lopakodó gépeket valahogy felderítse, és leszedje az égről. E téren pedig nem is teljesen esélytelen próbálkozások születtek. Kellett hozzá persze 20-25 év...
Ha mondjuk 10 év múlva jön az USA, és megjelennek a hiperszonikus robotrepülőgépek és csapásmérő rakéták, akkor hirtelen megint ott fogja találni magát a potenciális ellenségek légiereje és légvédelme, hogy a meglévő felszerelésük fabatkát sem ér a potenciális veszélyforrások ellen...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69186
Felhozod a B-2A Spiritet példának, pedig az is "game-changer", vagyis jelentősen megnövelt harcértékű eszköz - méregdrágán.
Game changer nem, csak egy nagyon ütős alig "counterelhető" képesség. Azért nem game changer, mert egy időben 8-10 darabnál többet bevetésre küldeni belőle nem tudnak. Nagyon limitált mennyiségű céllal bírkozik meg és ez sem lelőhetetlen. Ha annyira a "peremen egyensúlyozik", mitn az F-117, akkor hajjaj...
Miért nem vettek a B-2A program árából 100db B-1B-t akkor?
Nem tudom, hogy mi volt az eredeti terv a B-1/52 párossal, mikor a B-2-től terveztek vagy 160 darabot. A B-1B-re semmi szükség nem lett volna. Csak ugyebár B-2 kasza by Bush és kapták amit kaptak...
Tudtommal most is kényszerből használják, mert nincs elég B-52. Csak azért nem támasztanak fel B-52-őt, mert azokot nagyon durván fel kellene húzni elektronikailag, hogy a B-1 közelébe legyen. A B-1B-ken konkrétan nem szeretik, ezt te írtad anno. Nem véletlen vágták meg az állományt az elmúlt évtizedben durván, míg a B-52H állomány meg lubickol, mint hal a vízben...
Teljesen megértem, amit mondasz, hiszen tény, hogy az USA DoD sokszor látványosan túlárazott programokra költ a helyett, hogy a meglévő, megbízható technológiát csiszolgatná töredékpénzből. Lásd F-35 program vs. Legacy upgrade (kivéve F/A-18E/F).
Voilá... Egyszerűen az egész koncepció hülyeség. Miért? Mert a gép, ha nem fix célokat támad, akkor célkijelölés kell neki. Ahol viszont van célkijelölő, ott akkor bármilyen más gép is operálhat. Akkor meg minek ez a méregdrága szar, amihez ráadásul fegyver sincs, csak ehhez kellene kifejleszteni minden szart.
Szóval emiatt a gondolkodásmód miatt útmutató per pillanat az Egyesült Államok. Igen, akadnak tévedéseik, amiket nem látnak be, és a világ nem is nagyon követte a példájukat (pl. a diesel-elektromos tengeralattjárók száműzése). Viszont ha meg akarják őrizni az előnyüket, ahhoz ehhez hasonló programokra van szükségük...
Nem értek egyet. Inkább ellenpéldát mondanék. Lelőtték az RAH-66-ot, mikor gyártás előtt állt, mert látszott, hogy az UAV és UACV-k mellett labdába nem rúg a legtöbb területen. Mondj olyan dolgokat, amiket a jelenlegi eszközökkel nem lehet megcsinálni, amit ez a vacak tudna. Alsó hangon 12-24 géphez minimum 60 milliár dollárt kelle elkölteni. Ebből egyész fegyverrendszereket lehet csiszolni és tonnányi mennyiséget beszerezni amik ráadásul nem egy célra jók.
Hidd el próbálom reálisan nézni, de egyetlen apró elemet sem találok, ami miatt erre szüksége lenne bárkinek is. Végigvettem mindent a CAS-tól a strategic strike-ig. Ez csak hajszálnyival hülyébb ötlet, mint az nukleáris sugárhajtóműves bombázó volt anno. Annyi difi van, hogy legalább a hajtóműve nem sugárszennyez...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 12:58:57
Game changer nem, csak egy nagyon ütős alig "counterelhető" képesség. Azért nem game changer, mert egy időben 8-10 darabnál többet bevetésre küldeni belőle nem tudnak. Nagyon limitált mennyiségű céllal bírkozik meg és ez sem lelőhetetlen. Ha annyira a "peremen egyensúlyozik", mitn az F-117, akkor hajjaj...
Miért nem vettek a B-2A program árából 100db B-1B-t akkor?
Nem tudom, hogy mi volt az eredeti terv a B-1/52 párossal, mikor a B-2-től terveztek vagy 160 darabot. A B-1B-re semmi szükség nem lett volna. Csak ugyebár B-2 kasza by Bush és kapták amit kaptak...
Tudtommal most is kényszerből használják, mert nincs elég B-52. Csak azért nem támasztanak fel B-52-őt, mert azokot nagyon durván fel kellene húzni elektronikailag, hogy a B-1 közelébe legyen. A B-1B-ken konkrétan nem szeretik, ezt te írtad anno. Nem véletlen vágták meg az állományt az elmúlt évtizedben durván, míg a B-52H állomány meg lubickol, mint hal a vízben...
Teljesen megértem, amit mondasz, hiszen tény, hogy az USA DoD sokszor látványosan túlárazott programokra költ a helyett, hogy a meglévő, megbízható technológiát csiszolgatná töredékpénzből. Lásd F-35 program vs. Legacy upgrade (kivéve F/A-18E/F).
Voilá... Egyszerűen az egész koncepció hülyeség. Miért? Mert a gép, ha nem fix célokat támad, akkor célkijelölés kell neki. Ahol viszont van célkijelölő, ott akkor bármilyen más gép is operálhat. Akkor meg minek ez a méregdrága szar, amihez ráadásul fegyver sincs, csak ehhez kellene kifejleszteni minden szart.
Szóval emiatt a gondolkodásmód miatt útmutató per pillanat az Egyesült Államok. Igen, akadnak tévedéseik, amiket nem látnak be, és a világ nem is nagyon követte a példájukat (pl. a diesel-elektromos tengeralattjárók száműzése). Viszont ha meg akarják őrizni az előnyüket, ahhoz ehhez hasonló programokra van szükségük...
Nem értek egyet. Inkább ellenpéldát mondanék. Lelőtték az RAH-66-ot, mikor gyártás előtt állt, mert látszott, hogy az UAV és UACV-k mellett labdába nem rúg a legtöbb területen. Mondj olyan dolgokat, amiket a jelenlegi eszközökkel nem lehet megcsinálni, amit ez a vacak tudna. Alsó hangon 12-24 géphez minimum 60 milliár dollárt kelle elkölteni. Ebből egyész fegyverrendszereket lehet csiszolni és tonnányi mennyiséget beszerezni amik ráadásul nem egy célra jók.
Hidd el próbálom reálisan nézni, de egyetlen apró elemet sem találok, ami miatt erre szüksége lenne bárkinek is. Végigvettem mindent a CAS-tól a strategic strike-ig. Ez csak hajszálnyival hülyébb ötlet, mint az nukleáris sugárhajtóműves bombázó volt anno. Annyi difi van, hogy legalább a hajtóműve nem sugárszennyez...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 12:58:57
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69185
Már most is erőn felül költekeznek. A német GDP majdnem kétszeres az orosznak. Nézd meg a német haderő méretét és állapotát...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69184
CM = Cruise missile.
Egy időben egy irányból 30-40 CM ellen az Sz-300/400 sem tud mit tenni, ha a célok alacsonyan jönnek. Egyszerűen a repülési idő és a tűzcsatornák számából kijön ez... Ellenben nem vágom, hogy egy BM-ek végfázisban elkapására képes rendszer miért ne tudná ezt a valamit lelőni, ha a HM-ben van... Manőverező képessége szinte 0.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 12:47:57
Egy időben egy irányból 30-40 CM ellen az Sz-300/400 sem tud mit tenni, ha a célok alacsonyan jönnek. Egyszerűen a repülési idő és a tűzcsatornák számából kijön ez... Ellenben nem vágom, hogy egy BM-ek végfázisban elkapására képes rendszer miért ne tudná ezt a valamit lelőni, ha a HM-ben van... Manőverező képessége szinte 0.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 12:47:57
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69183
Meg hátha Putyinnak is kell ilyen, és ebbe beleborulnak a ruszkik...
... egyszer már bejött.
... egyszer már bejött.
#69182
CM = szvsz ez itt Cruise Missile, robotrepülőgép akar lenni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69181
A szuperszonikus repülőgépek kifejlesztésénél nem volt ugyanez igaz? 1945-ben a P-80 Shooting Star 120%-al került többe, mint a P-51 Mustang (51e US$ vs. 110e US$), ez pedig csak a flyaway cost, vagyis a kifejlesztés költsége nincs benne. Sokat emlegetjük a B-29 esetét is, amely a maga idejében a világ legjobb nehézbombázója volt, csak éppen a kifejlesztésének a költsége a Manhattan-programéhoz volt mérhető.
Felhozod a B-2A Spiritet példának, pedig az is "game-changer", vagyis jelentősen megnövelt harcértékű eszköz - méregdrágán. Miért nem vettek a B-2A program árából 100db B-1B-t akkor? Ez esetben az USAF ugyanaz a szinten lenne kb. mint Oroszország a Tu-160-assal. Viszont B-2A-hoz fogható bombázógépe nincs senki másnak...
Teljesen megértem, amit mondasz, hiszen tény, hogy az USA DoD sokszor látványosan túlárazott programokra költ a helyett, hogy a meglévő, megbízható technológiát csiszolgatná töredékpénzből. Lásd F-35 program vs. Legacy upgrade (kivéve F/A-18E/F).
Szóval emiatt a gondolkodásmód miatt útmutató per pillanat az Egyesült Államok. Igen, akadnak tévedéseik, amiket nem látnak be, és a világ nem is nagyon követte a példájukat (pl. a diesel-elektromos tengeralattjárók száműzése). Viszont ha meg akarják őrizni az előnyüket, ahhoz ehhez hasonló programokra van szükségük...
Felhozod a B-2A Spiritet példának, pedig az is "game-changer", vagyis jelentősen megnövelt harcértékű eszköz - méregdrágán. Miért nem vettek a B-2A program árából 100db B-1B-t akkor? Ez esetben az USAF ugyanaz a szinten lenne kb. mint Oroszország a Tu-160-assal. Viszont B-2A-hoz fogható bombázógépe nincs senki másnak...
Teljesen megértem, amit mondasz, hiszen tény, hogy az USA DoD sokszor látványosan túlárazott programokra költ a helyett, hogy a meglévő, megbízható technológiát csiszolgatná töredékpénzből. Lásd F-35 program vs. Legacy upgrade (kivéve F/A-18E/F).
Szóval emiatt a gondolkodásmód miatt útmutató per pillanat az Egyesült Államok. Igen, akadnak tévedéseik, amiket nem látnak be, és a világ nem is nagyon követte a példájukat (pl. a diesel-elektromos tengeralattjárók száműzése). Viszont ha meg akarják őrizni az előnyüket, ahhoz ehhez hasonló programokra van szükségük...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69180
CM - rövidítést nem értem
Ha egy jövőben (2050) elképzelt (Irak méretű) beavatkozáson gondolkozunk, ahol a célország rendelkezik a jelenleg korszerűnek tekinthető, és a piacon kapható (Patriot PAC3 / Sz-300PMU2 / F-35 / SzU-akárhányas / alacsony frekis radarok) légvédelemmel, akkor kell valami ami az első éjszakán kiüti a föld alatti megerősített vezetési rendszert.
Erre pl jónak tűnik.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 09:29:36
Ha egy jövőben (2050) elképzelt (Irak méretű) beavatkozáson gondolkozunk, ahol a célország rendelkezik a jelenleg korszerűnek tekinthető, és a piacon kapható (Patriot PAC3 / Sz-300PMU2 / F-35 / SzU-akárhányas / alacsony frekis radarok) légvédelemmel, akkor kell valami ami az első éjszakán kiüti a föld alatti megerősített vezetési rendszert.
Erre pl jónak tűnik.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 09:29:36
#69179
Egy ilyen gép árából kb. 100-as nagyságrendű top tier CM vehető, amivel úgy túlterheled a légvédelmet, hogy semmit sem tud csiálni, csak éppen alternatív célokra is jó. De komolyan, mi a túrót támadnál egy ilyen géppel, amiért megéri megépíteni...? Egy ilyenm gépből néhány tucat ha készülni és azt nézve, hogy egy szutyok B-1B ára 200 millló USD táján volt egy ilyen gép ára nagyságrendileg B-2 tája lehet. Tehát a 100-as nagyságrend inkább ezres... Ok, platfrom is kell hozzá, de godnolom érthető a lényeg. Az erre eltolt pénzt milliószor ésszerűbben fel lehet használni.
Akárhonnan nézem semmi értelme ennek a vacaknak.
Akárhonnan nézem semmi értelme ennek a vacaknak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69178
Szerintem ökörség ilyen gép fejlesztésére szórni a pénzt.
Pedig mennyire szépen át tudna repülni a jelenlegi Patriot/Sz-300 légvédelmek felett, amiknek a max hatómagasságuk 25~27km...
... gyakorlatilag újrajátszanánk az 50-es évek végét. (U-2 vs tehetetlen légvédelem)
<#awink>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 08:22:55
Pedig mennyire szépen át tudna repülni a jelenlegi Patriot/Sz-300 légvédelmek felett, amiknek a max hatómagasságuk 25~27km...
... gyakorlatilag újrajátszanánk az 50-es évek végét. (U-2 vs tehetetlen légvédelem)
<#awink>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 08:22:55
#69177
Ökörség azért egy picit erős szó. Az X-51 Waverider alapvetően egy hiperszonikus rakéta / robotrepülőgép kifejlesztését teheti lehetővé. Ez eléggé megváltoztathatja a hadviselést, legalább annyira, mint a szuperszonikus repülőgépek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#69176
Szerintem ökörség ilyen gép fejlesztésére szórni a pénzt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#69175
Mármint melyik része?
Az X-15 már az 1960-as évek legelején elérte a Mach 6-ot. Szóval hogy az X-51 Waverider már Mach 5-el repül, az szép és jó, de itt alapvetően a technológiai tudást próbálják csiszolni. ~140 millió dollárból, 10 éven át, 4 indítással, amiből kettő sikertelen volt. Szóval ez, a technikai nehézségekhez mérten egy elég budget kategóriás fejlesztés, akárhogy is nézzük.
A cikk pedig több téren is hibázik, az X-15 ugyebár bebizonyította, hogy igenis, tudományosan lehetséges, hogy túlélje egy ember a Mach 5-re gyorsítást. Az X-51 nem vitt embert, ezért tudott 28 másodperc alatt több, mint 4000km/h-s sebességet elérni.
Másodszor, az 1980-as években már elindult az X-30 program, ami éppen egy utasszállításra is képes, hiperszonikus repülőgép kifejlesztését célozta. Csak arra se adott Reagen elég pénzt (természetesen látványos reklámvideót csináltak hozzá).
Az X-30 Nemzeti Légűr Repülőgép fantáziarajza
Ilyen kísérleti tervek fel-felmerültek már sokszor, a Lockheed L-301 egy példa az 1970-es évekből, vagy a komoly vargabetüket leíró USAF / DARPA Falcon program. Mindkettő többé-kevésbé arra szolgálna, hogy nagy magasságba, nagy sebességet elérni képes, vadászgépméretű hiperszonikus géppel kvázi a világ bármely pontját bombázni lehessen, vagy pedig egy kisebb műholdat pályára állítani.
Az X-15 már az 1960-as évek legelején elérte a Mach 6-ot. Szóval hogy az X-51 Waverider már Mach 5-el repül, az szép és jó, de itt alapvetően a technológiai tudást próbálják csiszolni. ~140 millió dollárból, 10 éven át, 4 indítással, amiből kettő sikertelen volt. Szóval ez, a technikai nehézségekhez mérten egy elég budget kategóriás fejlesztés, akárhogy is nézzük.
A cikk pedig több téren is hibázik, az X-15 ugyebár bebizonyította, hogy igenis, tudományosan lehetséges, hogy túlélje egy ember a Mach 5-re gyorsítást. Az X-51 nem vitt embert, ezért tudott 28 másodperc alatt több, mint 4000km/h-s sebességet elérni.
Másodszor, az 1980-as években már elindult az X-30 program, ami éppen egy utasszállításra is képes, hiperszonikus repülőgép kifejlesztését célozta. Csak arra se adott Reagen elég pénzt (természetesen látványos reklámvideót csináltak hozzá).
Az X-30 Nemzeti Légűr Repülőgép fantáziarajza
Ilyen kísérleti tervek fel-felmerültek már sokszor, a Lockheed L-301 egy példa az 1970-es évekből, vagy a komoly vargabetüket leíró USAF / DARPA Falcon program. Mindkettő többé-kevésbé arra szolgálna, hogy nagy magasságba, nagy sebességet elérni képes, vadászgépméretű hiperszonikus géppel kvázi a világ bármely pontját bombázni lehessen, vagy pedig egy kisebb műholdat pályára állítani.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!