95001
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • SZUsszan
    #74354
    Ez is egy nézőpont.

  • millerius
    #74353
    Ennek a megoldásnak van egy nagy nehézsége, hasonló okból hasonlóan jogosan megtehetnék, csak nem fognak találni orosz rombolót az amerikai partokhoz hasonló közelségben. Mert az oroszok agresszíven nem mennek olyan közel...
  • aksurv2
    #74352
    Megint rosszul komunikaltak az amerikaiak. Meg kellett volna koszonni, hogy lehetove tettek ezeknek az szovjet gepek celkepenek elektro optikai ujrakalibralasat, valamint meltatni a pilotak batorsagat, hogy ilyen elavult gepekekkel egy modern legvedelmi rendszer kozelebe mereszkedtek. Mas lenne lenyzo fekvese pr szempontbol.
  • fade2black
    #74351
    eféle trollkodás ellen kb annyit lehet tenni, hogy te is trollkodsz. Átrepülgetsz Orosz rombolók felett... onnan hirtelen már a másik félnek se vicces.
  • Hpasp #74350
    Én azt gondolnám, hogy ha az oroszok támadást imitálnak...


    Fene megeszi azt a támadást, ahol kis-magasságban kell a célhajó fölött áthúzni...
    ...ezt utoljára az Argik próbálták 34 évvel ezelőtt, és el is bukták a szigeteiket.



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.14. 17:55:14
  • [NST]Cifu
    #74349
    Meg tudom béke van, meg nemzetközi vizek, de be is csapódhatott volna a pilóta, ha béna.


    Rendben, de mit tudsz vele csinálni? Lelövöd? Az ciki.
    Éppen ezért döntött úgy feltehetően az amerikai külpolitika, hogy "rosszallását" fejezi ki a történtek miatt. Mondják, hogy hát ez nem szép dolog, és ejnye-bejnye.

    Meg volt már olyan, hogy nyugisan nézték a gépeket azt mégis lőttek. Igaz az Izrael volt valami amcsi porszívó hajóra.


    A Liberty-incidens. Volt is belőle két oldalú politikai had-el-had. Na ezért nem fognak lőni...
  • JanáJ
    #74348
    Nem vérpistizem, hogy miért nem lőtték le, csak nem értem miért nem volt semmi. Nem gondoltam arra hogy elektronikai felderítő is a 24-ből. Meg tudom béke van, meg nemzetközi vizek, de be is csapódhatott volna a pilóta, ha béna. Meg volt már olyan, hogy nyugisan nézték a gépeket azt mégis lőttek. Igaz az Izrael volt valami amcsi porszívó hajóra. De akkor is fura egy olyan szervezettől ami mindent túlbiztosít.
  • [NST]Cifu
    #74347
    Tessék megérteni, hogy mit lehet csinálni ilyen helyzetben.

    -Fotózzuk és nézzük az áthúzásokat. Közben persze rádión figyelmeztetjük, hogy ejnye-bejnye. Ezt tették.
    -Befogja radarral, esetleg nekiáll EW tevékenységnek (azért a Burke-ok nem belépő szinten tolják azt sem), ám ezzel az oroszok kezére játszanak, hiszen ha Szu-24P ami ott repked, akkor perfekt módon kiteregetik a képességeiket, amiket az oroszok szépen felhasználhatnak a hajó elleni fegyvereik fejlesztésére. Ezért nem használják a radarjaikat az F-22A-k pl. repülőnapokon.
    -Fogja, figyelmezteti, hogy ejnye-bejnye, ha X tengeri mérföldnél közelebb jössz, akkor ledurrantalak a vérbe. Itt kép opció van, vagy kénytelen belátni, hogy a szájkaratén túl nem tehet semmit, és az oroszok meg teli szájba nevetnek a tehetettlenségén. Vagy pedig tényleg lepuffantja, de akkor meg világpolitikai következményekkel kell számolni.

    Korábban a Fekete-Tengeri akciónál már ezt kifejtettük. Szép és jó egy Burke-osztályú romboló, de békeidőben ilyesmivel nem tud mit kezdeni. Pont.

    Egy hordozó még megteheti, hogy a vadászgépei szépen odamennek mellé, és kitessékelik a hajó közeli légtérből az orosz gépeket. De ott is meg van kötve a keze, ha az orosz pilóta nem követi az utasításait.
  • JanáJ
    #74346
    Nekem az a fura, hogy semmi ellen tevékenységet nem látok. Mintha valami légi parádé lenne, a fedélzetről nézelődnek meg fotóznak. Én azt gondolnám, hogy ha az oroszok támadást imitálnak, akkor legalább egy gyakorlás szintű harckészültséget (?) nyomnak és a festéket is lesütik a gépről a radarral. Bár tény nem két bőrönddel indítanák a háborút az oroszok. :-)
  • SZUsszan
    #74345
  • RatBaG #74344
    egy közeli a legutóbbi pöcsméregetésről:

  • JanáJ
    #74343
    Értem én, de akkor is vicces. Régen volt valami ilyen vicc a 117-el, hogy igaz-e hogy van 20 lopakodójuk? Igen van, de hetet nem még nem találunk.
  • Hpasp #74342
    Ezt hívják marketingnek...
  • JanáJ
    #74341
    Ha nem kacsa akkor "vicces" lehetett. :-)
  • Hpasp #74340
    A 125mm-es HEAT-T lövedékek torkolati sebessége a T-72-esekből ~905m/s

    pontosan, de erőteljesen lassul...
    ... 1,28sec ~1050m, 0,266 sec ~260m
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.04.13. 18:28:01
  • JanáJ
    #74339
    Tudom ennyiből semmire nem lehet következtetni, de nem jó a sajtója a 28-nak. :-(
  • molnibalage83
    #74338
    Na ja, de a Shrika arra úgyanúgy nem indítható, mert szűk volt a spektruma tudtomma, cserélhető fejrésze volt. Továbbá feltételeztem, hogy a konfliktus elején vagyunk, ahol a felsőbb szintű vezetési cuccok küldik az infót rendesen.
  • RatBaG #74337
  • JanáJ
    #74336
    Szép levezetés. :-) Tom videója szépen mutatja a sebesség különbséget.
  • VO101Tom
    #74335
    Itt van nem gif :)
  • [NST]Cifu
    #74334
    A 125mm-es HEAT-T lövedékek torkolati sebessége a T-72-esekből ~905m/s, a GIF 25 képkockából áll, mindegyik 80ms-os léptetésű, a 7. képkockán lő a harckocsi, a 23.-on megy el a kép, vagyis 16 képkocka van a kettő között. Ebből a repülési idő:

    16 * 80msec = 1 280 msec, vagyis 1,28 másodperc
    905 m/s * 1.28 s = 1 158 méter

    Ha abból indulunk ki, hogy GoPro-val vették fel, akkor 30 vagy 60 fps lehetett a felvétel valós sebessége, ha azt vesszük, hogy a képkockákat mind megtartotta és 60fps-el vette fel:

    16 * 1/60 (0,016 sec, vagyi 16 msec) = 0,266 sec

    Ez esetén:

    0,266 sec * 905 m/s = 240,73 méter

    30 fps esetén értelemszerűen kétszer ennyi, 481,46 méter, én egyébként úgy tippelem, hogy ez lehet a valóságos távolság.

    Szóval a Gif-ben durván le van lassítva az egész...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.13. 12:06:17
  • JanáJ
    #74333
    Az oké, bár nem tudom miért azt. Csak nagyon lassúnak tűnik, igaz a GIF csalhat.
  • [NST]Cifu
    #74332
    Igaz lehet, egy HEAT lövedéket kaptak a képükbe.
  • JanáJ
    #74331
    Ez igazi lehet?Mindenesetre látványos.
  • Hpasp #74330
    mivel tűnyalábos megvilágítás igen szűk nyalábot eredményez, ezért a Shrike rakétával lényegében csak az Osza által megcélzott gép tudott volna dolgozni és annak kellett volna néhány másodperc alatt vissza indítani az Oszára.


    Persze ahhoz hogy a tűnyaláb megtalálja a célt rövid idő alatt, vagy külső célmegjelölés, vagy Karát kamera használat kell.
    Különben marad a beépített körkörös célfelderítő-célmegjelölő lokátor, amit meg minden légicél észlel...
  • [NST]Cifu
    #74329
    Sz-300PMU-2, a hírek szerint. Sz-300V-ről sose volt szó tudomásom szerint...
  • [NST]Cifu
    #74328
    Egy támadó hadosztályra, aminek csak az ezred és ho. szintű légvédelme annyi célcsatornával bír, hogy több gép teljes SDB készlelét is lelövölödzi a Tor és a Tunguzka úgy, ha eltekintesz attól, hogy még a hadsereg Buk és Sz-300V-je is ott lehet.


    Először is egy F-15E max. 28 SDB-I/-II-őt vihet, de legyen csak géppáronként ennyi. Azért az nem kevés... Másodszor a Tor / Tunguzka / Pancir rendszer rendelkezik vajon célmegosztás képességgel (ie.: egy célpontot ne lőjjön két egység?), mert a swarm-jellegű támadásoknál ez bizony komoly tényező lehet...

    A támadó gép felugrik, de az saját maga nem tud SEAD-elni, mert nem automatizált az annyira.


    Valahol rémlik, hogy az F-35 esetében pont az SDB-II esetében volt olyan (majd realizállódó) képesség, hogy automatikusan indíthatja a bombát, ha a légvédelem befogja, a pilótának csak a kitérő manőverrel kell foglalkoznia.

    Viszont a mögötte levő gép indíthat HARM-ot, ami kb. pont akkor ér oda, amikor az felpattan és kimászok a AAA és SHORAD zónából.


    Én továbbra is le vagyok döbbenve viszont azon, hogy nincs komolyabb HARM fejlesztés (az AARGM azért az 1990-es években indult!).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.04.13. 08:52:38
  • molnibalage83
    #74327
    Egyrészt baromi rövid ideig tart a rávezetés. Másrészt mivel tűnyalábos megvilágítás igen szűk nyalábot eredményez, ezért a Shrike rakétával lényegében csak az Osza által megcélzott gép tudott volna dolgozni és annak kellett volna néhány másodperc alatt vissza indítani az Oszára.

    A HARM-mal már más a helyzet, mert az már olyan oldalszirmokon is képes volt magát rávezetni, amivel a Shrike nem, de ez sem jelent elvileg teljes "all aspect" képességet és a rendelkezésre álló idő itt is rövid.
  • F1End
    #74326
    Miért volt az Osza olyan nehezen SEADelhető?
  • Hpasp #74325
    Pár Sz-300 alkatrész megérkezett Iránba.
    Én egy DEÁ-t láttam, szóval ez Sz-300P??? lesz, Sz-300V kizárva.

  • molnibalage83
    #74324
    Ez megint arról szól, hogy mire és mi ellen indítasz pl. SDB-t és hány gépről.

    Egy Sz-300PM/PMU által védett reptérre? Magára az Sz-300-ra?

    Egy támadó hadosztályra, aminek csak az ezred és ho. szintű légvédelme annyi célcsatornával bír, hogy több gép teljes SDB készlelét is lelövölödzi a Tor és a Tunguzka úgy, ha eltekintesz attól, hogy még a hadsereg Buk és Sz-300V-je is ott lehet.

    A védekező félnek is van célfederítési és IFF ideje, és lehet SEAD-elni is. A támadó gép felugrik, de az saját maga nem tud SEAD-elni, mert nem automatizált az annyira. Viszont a mögötte levő gép indíthat HARM-ot, ami kb. pont akkor ér oda, amikor az felpattan és kimászok a AAA és SHORAD zónából. A Tor/Tung. felkapcsol a HARM meg éppen akkor érkezik... Már Vietnám idején is tudtak ilyen precíz időzítést, az akkori mai szemmel kőkoszraki technikával a Dvinák ellen.
  • [NST]Cifu
    #74323
    Nem ellentmondásos, csak a gondolatfolyam mitnha megtörne.


    Érted mire értem.

    Levezet valamit, majd mintha egy másik dologról kezdene el magyarázni, ami nincs tökéletesen összekötve az előzménnyel.

    Azt próbálja elmagyarázni (szerintem), hogy a fejlődés során a AAA ---> MANPAD váltás történt elsősorban.


    Ebben van valami, de a MANPAD elsődlegesen a forgószárnyasokra jelent veszélyt, akiket (feltehetően mert merevszárnyas pilóta) mintha teljesen kihagyott volna a képletből.

    A levezetés azon része érdekes, ahogy a HI-LO-HI profilt írja le. Lényegében azt fejti ki, hogy a célkörzetben megéri felhúzni 5k láb fölé, ha jól értem, mert a veszeségek döntő hányada az alacsony megközelítés alatt és az alacsonyan oldás során következett be eddig.


    Így pompás célpontot csinál az addig remélhetőleg még fel nem derített gépből. Nem teljesen értem ezt a részt. A Stand-off fegyverek mellett erre nem tudom, mi szükség lehet, hiszen az SDB-II hatótávolsága is 70km felett van...
  • [NST]Cifu
    #74322
    Az ODS óta (részben már akkor is) a légierők áttértek a mélyrepüléses támadásról a közepes magasságú akciókra...


    Pont erről szól az első rész. Hogy a modern orosz és kínai légvédelmi rendszerek (Sz-300PMU-1/-2, Sz-400, HQ-9) már közepes magasságban is kellően komoly veszélyt jelentenek, hogy ne lehessen őket félvállról venni. Ilyen jön képbe a kis magasság, hiszen a földi telepítésű radarok a kis magasságú célpontokat csak viszonylag kis távolságból veszik észre, pláne, ha a veszélyforrás még ki is használja a terep adta takarásokat. Itt előjön persze a légi telepítésű radarok és a look-down/shoot-down képességű vadászgépek elterjedése, de ez már a következő lépcsőfok.

    és ebben a magasságba az AAA zömét adó gépágyúk már nem lőnek fel...


    Az AAA mindig is a kis magasságú (~1-2km magasságban repülő) célpontok ellen volt veszélyes.

    ráadásul elmúlt az olyan tömeghadseregek kora is, amik az ilyen gépágyús légvédelmi rendszereket anno százával tudták alkalmazni.


    Viszont egy pár nagyságrenddel ütőképesebbek lettek, és sokszor már integrált infravörös önirányítású légvédelmi rakétával is bírnak.

    Csak a megerősített Pancir-Sz1 eladások:

    Oroszország: ~50db
    Egyesül Arab Emirátusok: 50db
    Irak: 24db
    Algéria: 18db
    Omán: 12db

    Folyamatban:
    Brazília: ~18db
    Irán: 10db?
  • molnibalage83
    #74321
    Nem ellentmondásos, csak a gondolatfolyam mitnha megtörne. Vietnámban azért volt 80% a AAA veszteség, mert akkor az volt masszív és MANPAD és SHORAD gyakorlatilag nem létezett. Mármint a szovjeteknek volt, de Vietnám nem kapott ezekből.

    Azt próbálja elmagyarázni (szerintem), hogy a fejlődés során a AAA ---> MANPAD váltás történt elsősorban. a SHORAD egy részét el lehet nyomni vagy fel lehet deríteni, de egy MANPAD-os katona egy láthatatlan kéz, ami bármikor felnyúlhat érted az égbe úgy, hogy a MAWS előtt semmi sem figyelmezetette rá a pilótát, nappal is legfeljebb a mázli vagy a wingman/WSO éles szeme.

    A levezetés azon része érdekes, ahogy a HI-LO-HI profilt írja le. Lényegében azt fejti ki, hogy a célkörzetben megéri felhúzni 5k láb fölé, ha jól értem, mert a veszeségek döntő hányada az alacsony megközelítés alatt és az alacsonyan oldás során következett be eddig.

    Ezzel viszont hajlamos lennék viatkozni, de csak elvi alapon, mert dobule digit IADS ellen nem tesztelték ezt soha. Sőt, még a Sivatagi Vihar idején is a csapatlégvédelemnél is számomra érthetetlen, hogy a papíron halálos veszélyt jelentő Osza miért nem ért el egy fia találatos sem. A legnezebbene SEAD-elhető, közepes magasságra is elérő igen mobil rendszer, ehhez képest F-15E-t is egy mísz Sz-75 szedett le. Hm....
  • millerius
    #74320
    Vietnam nagyon régen volt és az ODS-nek is már 25 éve, azóta "kissé" megváltozott a világ. Az "immár" pedig azt jelenti, hogy ma már, mostanság, manapság. Az ODS óta (részben már akkor is) a légierők áttértek a mélyrepüléses támadásról a közepes magasságú akciókra, és ebben a magasságba az AAA zömét adó gépágyúk már nem lőnek fel, ráadásul elmúlt az olyan tömeghadseregek kora is, amik az ilyen gépágyús légvédelmi rendszereket anno százával tudták alkalmazni.
  • [NST]Cifu
    #74319
    Arra én is kíváncsi vagyok, de leges leginkább arra, hogy a drónok is benne lesznek-e. Mert feltehetően nem, holott bő 10 éve már igencsak aktívan ott köröznek a hadszínterek felett...
  • molnibalage83
    #74318
    I built a database of all NATO fixed-wing combat aircraft hit by hostile fire since the Vietnam War. This database will soon be made available, exclusively at War on the Rocks.
    Na, ezt a részt várom még.
  • [NST]Cifu
    #74317
    Ellentmondásosnak érzem. Először szépen levezeti, hogy Vietnamban és az ODS alatt is az AAA volt első számú veszélyforrás a repülőgépekre, igaz egyre csökkenő számban. Aztán viszont kijelenti, hogy az AAA immár nem első számú veszélyforrás. WTF?

    Ezzel együtt szépen levezetett, átgondolt írás összességében.
  • molnibalage83
    #74316
    A második rész ütősebbnek tűnik, de az első sem rossz.
  • [NST]Cifu
    #74315
    Az első része nagyon üt, és egyetértek teljesen vele, túl van tolva a lopakodás szekere...
    A második rész az alacsony támadásról viszont furcsán felemás... meg kell tanulni újra... hehe, na igen, de a meglévő eszközök közül az F-35 alapvetően nem a Low-level repülésre van kihegyezve.

    Amúgy ez azért érdekes...