95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Lysandus #74714 Súly: "A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza."
A lemerült és kiegyensúlyozott tengó súlya 0. (Ennyivel húzza vagy nyomja az "alátámasztást".) Levezetve: a súly egyenlő tömeg szorozva gyorsulás (G=m(g+a)), csakhogy a gyorsulásnak két komponense van. A g, ami a gravitációs gyorsulás, ezt írod te is. Ám még ott az "a", ami jelen esetben a felhajtóerő, és pontosan akkora, csak negatív előjellel, mint a g, hiszen ellenkező esetben a test akár felfelé, akár lefelé elmozdulna. Így aztán g+a=0, azaz nullával szorozzuk meg a tömeget, tehát súlynak is nullát kapunk. Tehát a lemerült és kiegyensúlyozott tengeralattjáró súlya pontosan 0, azaz nulla.
A tömege viszont megmarad, a tömeg a klasszikus fizikában alapmennyiség. Nem változik bármit csinálsz vele. (Relativisztikus fizikában is max nőni tud, de ahhoz relativisztikus sebesség kell, mondjuk a fénysebesség 10 százaléka.) És mérhető mennyiség is, például úgy, hogy a plusz tömeg miatt, annak helyén, nő a gravitációs gyorsulás mértéke is.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 13:11:29 -
#74713
Ennél a geoizé módszernél még arra lennék kíváncsi, hogy mekkora az észlelési távolsága. A magnetométeres módszernél sem tudtam soha, hogy mekkora távolságról érzékelte a tengót és milyen vízmélységig működött... -
fade2black #74712 Természetesen " ki van egysensúlyozva".
Ettől még a sürüsége változó. -
#74711
Pont ez a probléma. Hogy a tengeralattjáró össz sűrűsége azonos az őt körülvevő tengervízzel, de a belső tere nem. Márpedig ez már elég lehet ahhoz, hogy gravitációs anomáliaként azonosítsák...
Ha hátul sűrűbb lenne, és nem lenne kiegyensúlyozva (több ballaszttal hátul) akkor farral lefelé függőlegesen állna a vízben...
-
#74710
Remélem még nem volt bent a cikk. Harpoon utódja. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74709
Pont ez a probléma. Hogy a tengeralattjáró össz sűrűsége azonos az őt körülvevő tengervízzel, de a belső tere nem. Márpedig ez már elég lehet ahhoz, hogy gravitációs anomáliaként azonosítsák... -
#74708
"15 cm-es felbontással tudják földben lévő különböző ásványok sűrűségét, tömegét mérni a gravitációs változásból" ... fontos részlet, hogy mindezt repülőről mérve. -
#74707
Én sem ismertem ezt, kicsit utánaolvasva találtam cikkeket, amiben a polgári felhasználásról írnak, 15 cm-es felbontással tudják földben lévő különböző ásványok sűrűségét, tömegét mérni a gravitációs változásból (persze, kérdés milyen magasról és mekkora területet lefedve egy időben, de polgári műszerek adataiból amúgy is csak annyit lehetne sejteni, hogy a katonai legalább ennyit tud). így akkor a tengóknál is fölösleges az egész hajó vízkiszorításával foglalkozni, mert nyilván a reaktor sokkal sűrűbb, a levegővel töltött ballaszttartály meg sokkal ritkább mint a körülöttük lévő tengervíz, és a mérete meg bőven a szkennelhető határon belül van. Hatótáv, felbontás persze kérdéses, de kétlem, hogy erről bárhol lenne hiteles adat. -
fade2black #74706 wiki eléggé érthető még nekem is :)
Már az ohion is van, navigálás végett. Mindenesetre ha tényleg követni tudják vele az technikailag meg képességre is hihetetlen... de végülis sosus is pont ilyen hihetetlennek tűnt...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.05.05. 23:09:15 -
Lysandus #74705 Pont ez a lényeg, hogy nem cseréled ki. Hozzáadod. -
Sequoyah #74704 Oke, es hanyadik tizedesjegynel fog elterni a fold gravitacioja a a tengeralattjaro belsejeben, illetve 100m-rel arrebb a vizben? Es mi koze ennek az aktualis kerdeshez? A fold gravitacioja ha mas is egy icipicit attol fuggoen, hogy a fold melyik pontjan jarunk, ez maximum akkor szamit, ha navigaciora akarnank felhasznalni. Egy adott tengeralattjaronyi helyen a fold gravitacioja pedig az utolso tizedesjegyik valtozatlan lesz attol, hogy azon helyen a vizet kicsereled azonos tomegu es terfogatu (=surusegu) tengeralattjarora. -
Rue East #74703 A gravitáció nem konstans... -
#74702
-
Sequoyah #74701 Hat ez eleg nagy kapufa volt. Ha mar felhoztad a fizikat, akkor igazan tudhatnad, hogy mi is PONTOSAN a suly definicioja.
A suly = tomeg * gyorsulas. A gyorsulas itt a gravitacio, tehat 9.81m/s.
Namost a gravitacio az konstans, ugyanugy 9.81 a tengeralattjarora, es az altala kiszoritott vizre is. Szoval a tengeralattjaro TOMEGE nem lehet mas, mint az altala kiszoritott viz TOMEGE. A sulyuk is egyenlo persze. Feltetelezve hogy a tengeralattjaro egy helyben lebeg.
A foldfelszini kulonbsegeknek ehhez semmi koze, mert a foldkereg nem folyekony, ezert nem fog benne elsullyedni valami csak mert surubb mint a fold.
When an object’s mass is less than its volume that it will float, when mass is equal to volume, it will subsurface, when mass is greater than volume, it will sink.
-
Lysandus #74700 URAK! Alapvető fizika: nem a tömege ugyanannyi, hanem a SÚLYA!!! Két külön kategória! 
Tehát a lebegő tengeralattjáró SÚLYA ugyanannyi, mint a kiszorított víznek, de a TÖMEGE nem. A gravitációs gyorsulás tehát eltérő egy lemerült tengeralattjáró és a térfogatának megfelelő víz esetében, mivel az a tömeggel van összefüggésben, nem a súllyal.
Arkhimédész törvénye
Ha megnézitek a linket, amit lentebb beraktam, akkor látszik, hogy a földfelszíni különbséget már a múlt század elején mérni tudták egy Eötvös ingával.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.05. 20:57:05 -
#74699
Az előző hsz.-emben már árnyaltam a dolgot, mert való igaz, hogy nincs alátámasztott info róla, csak pletykák. -
#74698
Feltehetően igen, és itt a feltehetően a kulcsszó.
A pontos képességek nem publikusak, csak kiindulni lehet például a GOCE műhold adataiból. Föld egészére vonatkozó adatok (bal oldalon a services fülre kattintva lehet játszani).
Szóval ez egy olyan lehetséges felderítési mód, amely kb. pletyka szinten mozog. Megoszlanak a vélemények, hogy valóban életképes-e a dolog, például ebben a .PDF-ben, amelyben a gravitációs hatások változása alapján működő radar elméleti lehetőségeit veszik végig, pont azt írják, hogy tengeralattjárók és hajók esetén nem túl működőképes a megoldás, hiszen a tengeralattjárók például az őket körülvevő vízzel azonos sűrűségűek, hiszen lebegnek benne.
Ugyanakkor nem állítom, hogy ez alátámasztott és valós képesség, mert alátámasztott információ nincs róla, szóval fogalmazhattam volna árnyaltabban... -
Sequoyah #74697 Ezt nem ertem, egy ureget persze hogy lehet eszlelni gravitacios szenzorral, mert mas a tomege mint az ot korbevevo anyagnak.
De egy tengeralattjaro, ha lebeg, akkor pontosan ugyanakkora a tomege, mint az altala kiszoritott viznek, tehat nem lesz gravitacios kulonbseg.
Ha nagyon kozelrol nezzuk, es nagyon precizek a muszerek, akkor mar lehet felmerhetoek a belso, szerkezeti surusegkulonbsegek, de olyan kozelrol nem celszerubb mas modszereket alkalmazni? -
#74696
Ennyire elképesztően pontosan tudják mérni mobil platfromokon a helyi gyorsulás eltérést? -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Ez ásványkeresgélés, de a technológia majdnem ugyanaz gondolom.
20. Airborne Gravity Gradiometry in the Search for Mineral Deposits
2. Airborne Geophysics – Evolution and Revolution
Web oldal
pdf-ek
(egy fejletlenebb ország az sem tudja min ücsörög, míg ezek a cégek már rég kidolgoztak a stratégiát a kibányászására:)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.05. 16:10:40 -
#74694
Gravity gradiometry @ wiki
Gravitációs szenzorok alkalmazása föld alatti objektumok (bunkerek, alagutak) felderítésére (GATE)
Lockheed Martin gravity gradiometry oldala
A Tom Clancy-féle Vörös Október novellában be is mutatták, a írásakor hozták nyilvánosságra az addig elért eredményeket. A lényeg, hogy az Ohio-osztályú tengeralattjáróknál már a víz alatti navigációban használták, egyfelől helyzetmeghatározásra, másfelől a víz alatti akadályok (pl. tenger alatti hegyek) észlelésére.
Egyes pletykák szerint az amerikai tengerészeti kémműholdak már igen érzékeny gravitációs szenzorokkal rendelkeznek... Direkt tengeralattjáró felderítésre...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.05. 10:55:26 -
Lysandus #74693 Itt a módszer alapja:
Gravitációs kutatások és műszerek alapjai
Nyersanyagkutatásnál már régóta használják. Képes kimutatni a földfelszín alatt lévő tömegtöbbletet. Gondolom a tengeralattjáró felderítésnél is így működik. -
Lysandus #74692 Szerintem ez más. Ez a nehézségi gyorsulás változásainak mérésén alapul. -
#74691
Mik azok a gravitációs szenzorok? -
#74690
7. brutális és még csak most pedzegetik a gravitációs hullámokat -
#74689
1.: Ez egy 'proof-of-concept' program, ezért is van a DARPA felügyelete alatt. Jelenleg a koncepció életképességét vizsgálják.
2.: Ha az ACTUV sikerrel jár az elkövetkező 2 éves tesztidőszakban, a programot átveheti az US NAVY, hogy sorozatéretté fejlesszék.
3.: Az ACTUV koncepció jelenleg arról szól, hogy követi a tengeralattjárókat akár 60-90 napig, és folyamatosan jelzi a helyzetét a bázisra.
4.: A DE/AIP tengó követése azért a fő eleme a programnak, mivel ahhoz túl lassú (~27 csomó végsebesség), hogy egy nukleáris tengót követhessen, továbbá hagyományos meghajtással nem is lenne képes huzamos ideig ekkora sebességet tartani.
5.: A koncepció lényege három különböző szonár rendszerre épül, két középfrekvenciás szonár a távoli felderítésre, amely ha egy gyanús jelet észlel, az ACTUV oda robog, hogy utána az alacsony frekvenciás, nagyobb felbontású szonárral találja meg, majd egy harmadik, még nagyobb felbontású szonárral pontos leképezést csinál, hogy azonosítsa a tengeralattjáró típusát. A folyamatos követéshez magnetométert használna.
6.: Ez utóbbi az, ahol a dolog egy picit félresiklik. A komolyabb tengeralattjárók eleve nem mágnesezhető acélból esetleg titániumból épülnek, vagy időről időre "demagnetizálják" őket. Tehát az ACTUV ezen eleme inkább az olcsó és gyenge képességű tengók követését teszi lehetővé. A szovjet/orosz flottában ezt külön hajókkal oldották meg. Miközben az amerikaiak egyfajta statikus demagnetizálót építettek.
7.: Nemrég a gravitációs szenzorok léptek előre a tengeralattjáró-felderítésbe, éppen azért, mert amíg a mágneseséggel lehet játszani, a gravitációs erőkkel nem igazán egyszerű, legalábbis még. A műholdas gravitációs szenzorok a hírek szerint gond nélkül képesek a tengeralattjárókat követni... -
JanáJ #74688 Végre meghallgatták Cifu-t és kezdenek valamit az ellen DE tengóival. :-) Várom mikor raknak rá bója szóró drónt is. :-) -
#74687
futtassuk kicsit azsg-s cikkeket -
#74686
Hát sok nitrogén kell ahoz, hogy vminek eltüntesd az IR jelét ami 30? sec alatt kuszik fel 1x.000+mre és mach 4-5+ra.
Egy extrém példa a lehetséges (ám nem feltétlenül életképes) megoldást hoztam fel, mint az IR kard + pajzs lehetőségeket bemutatva.
Szerintem nem rossz a B2 féle kiáramló gázokba hideg levegőt keverünk, hajtomű alatti részt hütjük (kvázi a B2 teteje meleg, alja hideg, felfelé sugároz IRben és nem nagyon repül felette semmi.)
Ez jól működött a B-2A esetében, amelyet az 1980-as években terveztek, az akkori IR technológiai lehetőségeket figyelembe véve.
Az F-35A DAS-a, és az azt követő technológia viszont már képes (lehet) a levegő hőmérsékletétől eltérő hőfokokat viszonylag kis eltéréssel felderíteni. Más szóval megfelelő felbontás és kedvező légköri viszonyok esetén nagy távolságból meg lehet látni a gépet.
Megmutatom mire gondolok:
F-35 DAS felvétel
Molni kedvenc videója a témában
Nem nagyon tudjuk hol tart a dolog, annyit igen, hogy F-35ben lévő 800 mérföldről ~1300km!!!ről érzékelte és követte a falcon9et. Persze a vízpára az nyeli durván.
Pont ezért írtam alant, hogy az időjárás ezt a fajta érzékelési módot durván befolyásolja. Ha nem is 1300km-ről, de becslésem szerint 60-90km közötti távolságból már realitás lehet a DAS-hoz hasonló rendszerekkel felderíteni egy repülőgépet, mire a B-21 hadrendbe áll. Amikor a B-2A-hoz hasonló IR álcázás már nagyon kevés lesz...
YAL-1 több száz kmre lévő Ballistic misillesekre lövöldözött
Nem tudott több száz km-re lévő célokra lövöldözni, pont ez volt a problémája. Konkrét távolságokat nem nagyon emlegetnek, ahogy a pontos energiaszintet sem, de a YAL-1A beszántásának egyik indoka az volt, hogy a lézere nem érte el a kívánt szintet (ami egyébként 1MW volt).
meg ha esik az eső kb semmit se ér.
A YAL-1A eleve a felhők szinte felett repült volna emiatt. De pont ez a baj általánosságban az egész lézer haccacáréval....
Csak mint lehetőség/jövő dobtam be mint ami átszabhatja a légiharcászat jövőjét.
Nem vitás, hogy át fogja szabni, de kérdés, hogy mikor. Ráadásul először bizonyosan a hajóra / szárazföldre telepített megoldások jönnek el, egyszerűen mert nincs illetve kisebb a méret és tömegkorlát. Szóval előbb lesz kész a légvédelmi lézerágyú, amivel a repülőgépekre lövöldöznek, mint a repülőgépre telepített önvédelmi lézer... -
fade2black #74685 Hivatalos PLA recruit video. Tiszta "amerika".
"Ott tényleg nehéz lenne megoldani, de nem lehetetlen."
Hát sok nitrogén kell ahoz, hogy vminek eltüntesd az IR jelét ami 30? sec alatt kuszik fel 1x.000+mre és mach 4-5+ra.
Őszintén szólva a fent említett mélyhűtött gázas felületi hűtésen túl én sem tudok valóban hatékony és életképes megoldást
Szerintem nem rossz a B2 féle kiáramló gázokba hideg levegőt keverünk, hajtomű alatti részt hütjük (kvázi a B2 teteje meleg, alja hideg, felfelé sugároz IRben és nem nagyon repül felette semmi.)
"Csakhogy ehhez egy-két nagyságrenddel érzékenyebb és jobb infravörös képalkotó rendszerekre lenne szükség"
Nem nagyon tudjuk hol tart a dolog, annyit igen, hogy F-35ben lévő 800 mérföldről ~1300km!!!ről érzékelte és követte a falcon9et. Persze a vízpára az nyeli durván.
"Én most kifejezetten az EW tevékenység / ellentevékenységre céloztam."
lehet nem is mehet már igazán pontosan jól máshogy mint automatikusan.
"Ehhez alsó hangon is ~400kW (az ALL kb. ilyen teljesítményű CO2 lézerrel tudott Sidewinder rakétákat megsemmisíteni)"
YAL-1 több száz kmre lévő Ballistic misillesekre lövöldözött, csak küld és védd meg a terület fölött ahonnan indíthatnak, meg ha esik az eső kb semmit se ér. B21 esetén max 10kmre lévő SAM/AA rakéták a célpontok és persze ma tudtunk szerint ez megvalósíthatatlan. Csak mint lehetőség/jövő dobtam be mint ami átszabhatja a légiharcászat jövőjét.
-
#74684
Itt konkrétan medium/long SAMra gondoltam ahol én nem tudom elképzelni a fenti hatékony megoldását.
Ott tényleg nehéz lenne megoldani, de nem lehetetlen. Például mélyhűtött nitrogénnel hűtik a rakéta külső felületét, és adnak a hajtóműnek egy hideg gáz "szoknyát".
Ühüm...
1, a long range SAM-ek hajtóműve 10~15 másodpercig működik összesen, ott nincs mit hűteni a cél közelében.
2, ezek alapvetően ballisztikus pályán repülve "ráesnek" a célra, pályacsúcsuk 70km felett is lehet. (ott meg bőven lehűl a cucc) -
#74683
Gripenes srácaink sírva fakadnak, már múlt héten is gyártottam az összeesküvés elméletet, hogy igazából a brit gépet volt malévos pilóta vezette és szóltak a Gripenesek, hogy ugyan repüljetek már be kicsit meg ne válaszoljatok a rádióra, hagy legyen egy kis bevetésünk 
-
#74682
Ez akkor is sok. A pilóta-RIO meg tudtommal gyak. egy párost alkot tehát sanszosan legfeljebb 1-2 pilótával hozta ezt össze. Nem hinném, hogy sokkal kevesebb RIO vagy pilóta van, mert akkor fiizikailag nem lenne repülhető és hadrafogható a géppark. Ha sokat repül a RIO, akkor valahol a pilótáknak is kell. -
#74681
Nem pilóta szerintem, hanem a hátul ülő fazon (RIO - Radar Intercept Officer):
" I'd logged 2,499.7 hours flight time as an F-14 Tomcat RIO"
Mondjuk azért tegyük hozzá, hogy a hidegháború idejében csinálta. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.04. 12:08:43 -
#74680
Nem gyenge repóra stat egy F-14 pilótától. -
#74679
Itt konkrétan medium/long SAMra gondoltam ahol én nem tudom elképzelni a fenti hatékony megoldását.
Ott tényleg nehéz lenne megoldani, de nem lehetetlen. Például mélyhűtött nitrogénnel hűtik a rakéta külső felületét, és adnak a hajtóműnek egy hideg gáz "szoknyát".
Repülőnél se lesz egyszerű hűtöd az vhol máshol jórészt mint hő meg fog jelenni. Vhogy ki kell dobni a hő nagyját a gépből ilyet eddig B2nél volt, illetve elérni, hogy az lehetőleg minnél jobban felfele sugározzon. (B2 felett már nem repül semmi.)
Őszintén szólva a fent említett mélyhűtött gázas felületi hűtésen túl én sem tudok valóban hatékony és életképes megoldást, ott a lényeg az, hogy nem lesz túl forró jel, így talán az elemzőprogram érzékenységi szintje alatt marad, és nem riaszt. Alapvetően egy repülőgépnél még nehezebb a dolog, az egyetlen, amiben bízhatsz, az a légköri torzítás, felhők és hasonlóak kihasználása. De ez inkább közepes vagy alacsony magasságban opció, viszont ott nagyon.
Fentről nézve sem egyszerű beleolvadni a földháttérbe, de lentről nézve beleolvadni az égbe még macerásabb.
Csakhogy ehhez egy-két nagyságrenddel érzékenyebb és jobb infravörös képalkotó rendszerekre lenne szükség, és az előbb említett időjárási körülményekkel nem fogsz tudni mit kezdeni, vagyis egy ilyen érzékelőnél ki lehet jelenteni, hogy nem használható minden időjárásban...
Azért még F-35/Rafi esetén is nagyon sok mindenben te döntesz. Elfordítod a gépet vagy sem? vagy már autopilot is és a pilóta csak dísz?
Én most kifejezetten az EW tevékenység / ellentevékenységre céloztam.
Persze, de USAF szeretne teljesítményben legalább 2dimenzióval nagyobb kisugárzásu lézert rakni B21re. Az nem csak az IRt szedi le, hanem bármi rakétát.
Azért arra kíváncsi leszek. Ehhez alsó hangon is ~400kW (az ALL kb. ilyen teljesítményű CO2 lézerrel tudott Sidewinder rakétákat megsemmisíteni). Ez per pillanat a kémiai lézerek játszótere, lásd még YAL-1A, és hogy azzal mi történt. A lézertechnológia fejlődik, ez nem vitás, de per pillanat a realitás a ~30-70kW a hajófedélzeti rendszereknél, és ~20-30% lézer hatásfok, vagyis egy ~400kW-os lézernek is kell ~1200kW-ot tudó kapacitor (akkumulátor, kvázi), és fog több, mint 800kW-nyi hulladékhőt leadni.
A légierő régóta akar energiafegyvereket a gépeire, még fantázianevet is találtak a lézerágyúval felszerelt F-35L-nek, amelynél a lézert tápláló generátor az F-35B-re épülő gépnél az emelőrotor tengelyéről lenne forgatva (és a generátor, illetve a kapacitor és a lézer maga a rotorházban foglalna helyet). Szép elképzelés, anno domini 2010 környékén azt mondták, hogy 2020-2022-re lehet realitás. Azóta ez szabadrepülésben van, mindig fel-felmerül, de sehogy sem sikerül összehozni.
![]()
F-35L koncepció
A realitását én nem nagyon látom annak, hogy a 2020-as évek közepére (a B-21 tervezett IOC-je) bevethető ilyen teljesítményű légi telepítésű lézer elkészülhet. Ahogy most halad, én ezt a 2030-as évek közepére-végére várnám...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.04. 11:42:58 -
fade2black #74678 "Jah, de akkor majd megint jön az kard és pajzs esete, és a következő generáció aktív felületi hűtéssel fog rendelkezni, és csökkentett IR kisugárzással."
Itt konkrétan medium/long SAMra gondoltam ahol én nem tudom elképzelni a fenti hatékony megoldását. Nagyon rövid idő alatt mászik nagyon mgasara és éri el a 3 de inkább több machos sebességet. Irtózatos a hőkibocsátás mire eléri a megfelelő magasságot és sebességet. Nem mellesleg mire felér a kis idő+nagy sebesség miatt már magától a surlódástól is átmelegszik.
Repülőnél se lesz egyszerű hűtöd az vhol máshol jórészt mint hő meg fog jelenni. Vhogy ki kell dobni a hő nagyját a gépből ilyet eddig B2nél volt, illetve elérni, hogy az lehetőleg minnél jobban felfele sugározzon. (B2 felett már nem repül semmi.)
"Pont ez a lopakodás rákfenéje is, hogy amíg nem készül rá mindenki, addig mindent visz"
Najó de ez mindenre igaz...
"Az F-35 / Rafale féle situation awerness pont arról szól, hogy nem te döntesz, hanem a gép. Te beállítod, hogy az ECM/csali/egyébb ellentevékenység be vagy ki legyen kapcsolva, és a többit intézi a gép...."
Azért még F-35/Rafi esetén is nagyon sok mindenben te döntesz. Elfordítod a gépet vagy sem? vagy már autopilot is és a pilóta csak dísz?
"Már a AN/AAQ-24 Nemesis is lézerrel vakítja meg a közeledő IR rávezetésű rakétákat..."
Persze, de USAF szeretne teljesítményben legalább 2dimenzióval nagyobb kisugárzásu lézert rakni B21re. Az nem csak az IRt szedi le, hanem bármi rakétát. -
JanáJ #74677 Egy szaros vödör a környék, nincs jó és rossz. Ráadásul arabok, szerintem ők mindent így csinálnak. -
JanáJ #74676 
-
Vidió alatt П-270 «Маскит» (P-270 Moskit- P-270 Szúnyog) szerepel ő a ЗМ80 (ZM80) típusjelű rakéta mely 300kg-os robbanótöltettel rendelkezik majd 4,5tonna, kb egy 80cm x 10méteres cuccot kell elképzelni ami kétszeres hangsebességgel száguldozik.
![]()
Gyártó Moskit-E (alatta van még a MVE verzió is
3M80 Москит RU
П-270 «Москит» Wiki RU
Itt egy kép a Wikiről hajó elleni rakétákról (Противокорабельная ракета)
Orosz rakéták 1943-1993pdf
Ebből a videóból vágták az első részt + egy másikból utána következőt
és találtam még egy ilyet
1982 November 28
made simultaneous firing rockets number 306 and number 506 from the destroyer project 956 "Desperado" in the Barents Sea in the Northern Fleet. (Shooting held in parallel with the acceptance testing of the ship.) Set firing range target CM 1784 was approx 27 km. Speed of the ship during the start - 20 kt. The shooting was done with launcher starboard, the interval between starts with 5. The target was hit by both missiles.
itten
