95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #74834 A szovjet bombázók hatósugara tudtommal nem is lett volna elegendő az usa nagy részének támadására, legfeljebb "one-way mission" keretében. Ugye a Tu-4 hatótávolsága jelentősen kisebb lett, mint a B-29-é, az M-4-ről kiderült, hogy elégtelen a hatótávolsága interkontinentális bombázónak (asszem a "3Mx" verzióké sem volt elég, ezért nem is üzemeltek sokáig strat. bombázóként azok sem), egyedül a Tu-95 jöhetett volna szóba. Tekintve, hogy 2 bevetéssel számoltak atomháború esetén a vadászbombázó gépeiknél is az európai hadszíntéren, persze lehet, hogy eleve nem is számoltak a visszaúttal. Szóval 1958-ban az USA többé-kevésbé sérthetetlen volt még. A ruszkik olyan dolgokban is gondolkodtak, mint atomtöltetű torpedókkal támadni a kikötővárosokat tengeralattjárókról, nem véletlenül. De a tengókat is jó eséllyel elfogták volna, a SOSUS már működött. Nem véletlenül volt akkora sokk az USA-nak a Szputnyik (de az U-2 fotók alapján tudták, hogy az R-7 ICBM-ből csak néhány db létezik, azokat is 1nap lett volna kilőni, addig régen lebombázza őket az USAF), aztán később a kubai rakétatelepítés. Persze a dezinformáció, a szovjetek "ten feet tall"-nak bemutatása ment akkor is ezerrel a médiában, "missile gap"-ről sőt "bomber gap"-ről hadováltak egyesek.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.05.16. 00:29:51 -
#74833
1. Több célpontot támadnak a szovjetek szétforgácsolva az erőket. Tekitve a 2000+ db védővadászt és a nagyvárosok körüli nuki rakétás Nike rendszereket az összes szovjet gépet nézve kb. 80% hadrafoghatósággal elég jó sansza volt a jenkiknek, hogy az összes gépet leszedjék vagy csak 1-2 jusson át.
1958-ban még éppen csak pár Nike Hercules állt rendszerbe, az Ajax meg rövid hatótávolságú hagyományos cucc volt.
F-106 még nem volt, csak F-102 ami meg kérdéses hogy utol tudta volna-e érni a bombázókat.
(és a fegyverzetével egyáltalán le tudta volna-e szedni őket)
A túloldalon meg már rendszerben volt az SA-1, és az SA-2A Dvina (sőt már exportja is megkezdődött Kínába)...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.05.15. 19:36:09 -
#74832
Eltöprengtem, hogy 1958 táján hogyan nézett ki volna egy atomháború a CONUS vs Szu viszonylatban. Az USA + CAN légtérvédelmét és a szovjet támadó gépeket nézve két lehetőség van.
1. Több célpontot támadnak a szovjetek szétforgácsolva az erőket. Tekitve a 2000+ db védővadászt és a nagyvárosok körüli nuki rakétás Nike rendszereket az összes szovjet gépet nézve kb. 80% hadrafoghatósággal elég jó sansza volt a jenkiknek, hogy az összes gépet leszedjék vagy csak 1-2 jusson át.
2. Egy célpont ellen megy mindig a teljes támadóerő legalább fele. Ez esetben annyi célpont van, hogy cirka 24 órás út oda-vissza egy célpont. Ez így elég sokáig tart és ráadásul olyan támaszpontokról, amik nem a békebeli támaszpontjaik. Fel voltak készülve több fordulóra is a szovjetek? A jenkik ismerték ezen támaszpontok helyét? (Az '50-as évek végi hírszerzési elemzések szerint igen...)
Persze Európát nem tudták volna megvédeni a kisebb távolság miatt, de nekem úgy tűnik, hogy az ICBM-ek megjelenééséig a Szu ellen 700-800 db start. bombázó volt bevethető, ami azért elég komoly erő volt a védekező fél képességeihez mérten, ezzel szemben a jenkik képességei sokkal durvábbak voltak relatív értelmeben. -
#74831
Wikin keverik a 9K310 Igla-1 -et (SA-16) ami még az MN/MH-nek is volt, és a lenti videóban szereplő 9K38 Iglát (SA-18) ami csak 1992-től került exportra.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.05.15. 18:29:13 -
Lacusch69 #74830 A wikin szétnézve elég sok potenciális eladó lehetséges... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74829
Nem kezd el pörögni, de a stabilitását ő is elveszti, mert a faroktartón lévő vezérsíkok nagyban felelnek ezért vízszintes repülésnél, illetve a farok nélkül orrnehéz lesz. Egy szóval feltehetően egy Kamov is leesett volna, de nem pörgi szét magát, nem hullik ennyire szét. Plusz a Kamov-52 esetében ugyebár a pilóták katapultálhatnak (kérdés persze mennyire életbiztosítás ez a Kurd területek felett)... -
#74828
És a Kurdok honnan kapnak ilyet? Direktben veszik az oroszoktól? -
#74827
Ráadásul a Kurdok itt a 9K38-as Igla változattal (SA-18) tüzeltek ami már dual érzékelős, és emiatt elvileg érzéketlen a Flare-re.
Ennek a változatnak az exportja csak 1992-től kezdődött.
lásd...
-
JanáJ #74826 Az nem volt tiszta, hogy az erőhatások szedték szét és utána lobbant be, vagy a lobbanástól esett szét. Gondolom az előbbi. -
#74825
egyébként egy KA 52 mennyivel lett volna jobb helyzetben? gondolom, ha ugyanúgy hátul kapja el és ott is leszakad, meg mondjuk elszáll a jobb oldali turbina, de nem gyullad ki. milyen esélyekkel tennék le? tudom hülye kérdés, de mégis érdekes sztem -
#74824
Igazából pro és kontra is vannak érvek. Ha alacsonyan repülsz, akkor kevesebb ideig vagy kitéve a támadás lehetőségének, viszont könnyebb eltalálni, ha gépfegyverrel tüzelnek rád. Nagyobb magasságban viszont messzebbről észrevesznek...
A felrobbanás szerintem nem volt, a kigyulladt üzemanyagot láthattad. Az feltehetően az üzemanyag-tartályhoz vezethető vissza, a farokrotor leválásakor a géptörzs maradéka vad pörgésbe kezd, hiszen nincs semmi, ami kiegyenlítené a főrotor forgatónyomatékát. Feltehetően a hatalmas erőhatások miatt az üzemanyag-rendszer és a sárkányszerkezet elkezdett széthullani, a sérült rendszerből pedig az üzemanyag a forró hajtóművekhez jutva (esetleg egy elektromos vezeték szikrája folyományaként) belobbant...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.15. 14:42:55 -
#74823
Ebben egyébként éppen az érdekes, hogy a török AH-1W-k fel vannak szerelve AN/AAR-48 rakétaindítás-érzékelővel és AN/ALE-47 csaliszóróval (ezek egyébként látszanak a #74821-es képen is). Szóval papíron a török helinek megvolt mindene, hogy ezt a találkozást túlélje.
A lehetséges okok, hogy miért nem mentették meg mégse ezek:
-A rendszer működésképtelen volt (meghibásodás, elmaradt karbantartás)
-A rendszert nem kapcsolták be (mivel az AN/AAR-47 nem igazán tud különbséget tenni rakéta és rakéta között, ezért ahol a pilóta úgy gondolja, hogy nincs veszély, nem aktiválják, mert idegesítő, ha a saját szárnyembered rakétaindítására folyton beriaszt a rendszer, és vadul elkezdi a csalikat szórni)
-Nem volt feltöltve / kifogyott a csalidobó.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.15. 14:41:13 -
JanáJ #74822 CSórik. Nem voltak túl magasan? Mondjuk a föld háttér gondolom itt nem ér semmit. Miért robbanhatott fel? A pörgés kapta szét, vagy berobbant valami? -
#74821
És az Igla (SA-18) ellen már teljesen hatástalan a Cézium lámpás zavarás...
(szinte pont azt csapta el a felvételen)
![]()
-
#74820
Indítás érzékelő és ellen tevékenység nélkül az Igla általában betalál. -
#74819
esélye nem volt :( -
#74818
-
JanáJ #74817 Urak, én nem azt mondtam, hogy minden jót a háborúknak köszönhetünk, hanem azt, hogy rettentően gyorsította a fejlődést. Ott volt a nagy della amivel akár a civil oldalról jövő dolgokat megtámogatták. Az űrkutatás pl nekem a háború egy része, meg akarták mutatni melyik nemzetnek hosszabb... Pl nem hiszem, hogy a hadihajó fejlesztéseknél kiokoskodott fémmegmunkálás, radartechnika, motor fejlesztés, projekt szervezés nem hasznosult volna máshol. -
JanáJ #74816 Az "ideális világ" mindenkinek mást jelent. :-) -
fonak #74815 Ezeket még az általam említett kb. 70 évbe be lehet sorolni. Bár a Google Earth tudtommal nem dolgozik katonai felvételekkel, a "műhold" nézet ahol nagyobb felbontású, ott civil légifotókból dolgozik amennyire tudom. Kompozit anyagokat sem a B2-nél alkalmaztak először (de rendben, harci gépeken használtak először), az internet jogos, de az arpanet lassan 50 éves.
GPS valóban jó példa, mondjuk az is a hidegháború terméke.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.05.14. 20:18:03 -
#74814
Pro és kontra is vannak érvek és ellenérvek.
A villamos energiához például semmi köze a hadseregeknek, teljesen civil fejlesztés. A hajócsavar dettó.
Ellenben a nagy sebességű repülés és a rakétatechnológia fejlesztés a mai napig katonai megrendeléseknek köszönhetőek leginkább.
A hadseregek ugyanakkor egyre több COTS (commercial off-the-shelf - civil piacról elérhető) eszköz. Érdekes például, hogy hiába a sok-sok katonai kémiai, szabad-electron és szilárdtest-lézer fejlesztés, per pillanat a legtöbb valóban ígéretes lézerfegyver kutyaközönséges ipari vágólézer-modulokra, fiber-lézerekre épít. Az F-22 és F-35 processzorai PowerPC alapúak, az F-35 esetében teljesen civil C++ programozási nyelvet használnak (az F-22 esetében a katonai múltra visszatekinthető ADA-t).
Szóval én úgy látom, hogy eddig sem a volt feltétlen igaz, hogy a háborúk vitték előre a fejlődést, és úgy látom ez most sem igaz. Ugyanakkor tény, hogy bizonyos tudományos ágakban a katonai érdekeknek köszönhetően fogtak bele a fejlesztésekbe, és a katonaság pénzelte őket. -
#74813
Internet, GPS, CAD programok, kompozit repülő alkatrészek (B2 miatt), Google Earth, stb... -
fonak #74812 Ma már nem a hadiipar húzza a technikai fejlődést, igazából egy 70 éves időszakra volt ez csak igaz szerintem, persze korábban is volt fegyverkezési verseny, de pl. a csatahajó építési versengések nem sok civil szférában hasznosuló dolgot hoztak.
Ma meg mivel korlátosak a katonai költségvetések még az USA-ban is, az űrverseny is véget ért és így tovább, nem nagyon jut eszembe semmi, ami katonai fejlesztésből került ki civil hasznosításra, lehetne felhozni persze a drónokat de sztem az sem jó példa, mert a civil drónoknak nem sok közük van a katonaiakhoz. -
#74811
Más is befolyásolta a különbségeket míg a nagy szocban "a minden az államé" elvben nem igazán virágzik a technológia, az állam a fejlődési sebesség szabályzó, ha az állam fejleszt lesz előre menés ha nem nem.
Míg a kapiban "a magad uram ha szolgád nincs" elv visz előre, itt a fejlődési sebesség szabályzó a multi a nagy dellávval, aki állandóan fejleszt és ötleteket, kis cégeket vásárol, de a technológiát valamilyen szinten visszatartja, hogy minél több gubát kilehessen szedni a rendszerből.
Egy utópisztikus társadalomban ahol alanyi jogon járnának dolgok és a pénzelvűség nem létezne, elvileg lehetne igazi fejlődés szerintem.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.14. 17:19:05 -
#74810
igazából ideális világban tarthatnánk sokkal előrébb. -
#74809
lehet hogy még a tűznek sem...
Elég megnézni hogy hol tart Amerika (ahol egy háborút eldöntő találmány ~5 év múlva kikerül civil hasznosításra) illetve a volt Szovjetunió, ahol még mindig államtitok a 60-évvel ezelőtti csöves elektronikával megvalósított cuccok.
Fontos még látni, hogy mindkét oldal (a hidegháború alatt) pár év különbséggel kifejlesztette az ekvivalens eszközöket, csak az amcsi gazdaságba ~5 évvel később vissza lett forgatva a befektetés, míg a Szovjetbe soha. -
JanáJ #74808 Múltkor arról beszélgettem valakivel, hogy hol tartanánk haditechnika és háborúzás nélkül. Szerinte még mindig örülnénk a keréknek meg a tűznek. :) -
JanáJ #74807 Elöbb linkeltem mint olvastam, de szerintem teljesen olvasó barát a stílusa. Egyszerű János dandárszázezredesnek írták, nem a Skunk Works-ös "gyerekeknek". :-) A Cseszlovák lopakodó vadászat nekem tök új volt. -
#74806
End of Coldwar, de majd kérek tőlük napló összesítést. -
#74805
Ezekre hol van forrás? 220-240 óránál többet még multirole F-16 pilóták sem repülnek átlagban. -
#74804
Nem gyenge repóra stat egy F-14 pilótától.
Amit USAF pilóták válaszoltak a hidegháború vége fele...
átlagos repidő: 300~400 óra/év
250 óra/év kevésnek számított
F-15 pilóták a "Pratt F100's teething problems" miatt 100óra/év alatt!
A-10 stud double-turning every day maybe 500/year -
fonak #74803 Szerintem csak el akarta téríteni, hogy ne a járdára menjen, és ez sikerült is, mondjuk akkor már eléggé lefékeződött magától. -
#74802
önjáró löveg
tényleg meg akarja kézzel fogni a több száz kilót? -
#74801
Egy jobb anyag a B2-ről...
www.dtic.mil/get-tr-doc/pdf?AD=ADA464771
ami durva a számomra (visszaemlékezve a 80-as évek CAD programjaira...)
A major integration tool that started to emerge after contract award and eventually
achieved program wide acceptance was computer aided design and classified networking.
NCAD/NCAL was a Northrop Computer Aided Design (NCAD)/ Northrop Computer Aided
Lofting (NCAL) tool developed under independent R&D that was extremely effective and useful
for the task of integrating all the companies and their design staffs. It was a major aide to the
systems engineering process. The system was user friendly, very capable, and easily adaptable
to a classified network among the companies. While CAD tools are commonplace now, this
technology did not exist in the early 1980s; the B-2 was the first all-CAD designed aircraft
-
#74800
Nagyon hullámzó a színvonala. Hatalmas állatságok is vannak benne. -
JanáJ #74799 B-2 -
#74798
Hírek:
-Az orosz haditengerészet épülő hadihajóihoz nem várható új, saját gázturbina 2018 előtt, ez a Szaturn tervezőirodának adott határidő, amire el kell készülniük a hazai alternatívájával a korábbi ukrán gyártmányú (és ugyebár még két éve nem szállított) hajófedélzeti gázturbinának.
-India bejelentette, hogy 5db Sz-400 légvédelmi rakéta komplexumot vásárlásáról állapodott meg Oroszországgal, a leszállítás 2017-2022 között fog megesni.
-Mindenhol (na jó, sok helyen) vezető hír, hogy Németország jó ideje először nem csökkenti, hanem növeli a katonai kiadásait, az idei 34,2 milliárd €-ról fokozatosan növeli, hogy 2020-ra 39,2 milliárd € legyen. Ezzel együtt a Bundeswehr létszámát is mintegy 14 000 emberrel akarják növeli az elkövetkezendő 7 évben.
-Hawaii-nál partra mosott, egykori szovjet / orosz tengó által elhagyott vontatott kommunikációs bólya.
-Az US NAVY a jelek szerint mégis megkapja az 52db LCS / LCS+ hajóját. Korábban arról volt szó, hogy 40-re lecsökkentik a megrendelési állományt, és az US NAVY-nek döntenie kell a Freedom vagy Independence osztály között, hogy melyikre épüljön a fregatt besorolású "LCS+" osztály. Ennek a döntésnek alávágtak most, a jövő évi költségvetésbe ugyanis bekerült egy harmadik LCS (eredetileg a korábban már jóváhagyott kettő mellé). A költségvetés ráadásul úgy tűnik továbbra is évi két Virginia-osztályú tengót és két Burke-osztályú rombolót vetít előre (eredetileg szó volt róla, hogy 3 tengó per két év lesz az ütem). Ami még meglepőbb, hogy jóvá hagyták a korábban elkaszálni látszott Super Hornet beszerzést, így 14 + 2 (utóbbiak a balesetekben leírt gépek pótlására érkeznek) Super Hornet érkezhet még a Navy-hez.
Képek:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Lengyel Szu-22M4-ek
![]()
PAK-FA T50-5R prototípus
![]()
A két egyiptomi Mistral-osztályú helikopter-hordozó - a közelebbi éppen tesztútra indul
![]()
Egy Alfa-osztályú tengó farokrésze, a hátsó merülési kormány végein a nagyon csendes "lopakodó" haladáshoz használt apró hajtóművek láthatóak
![]()
Felismeri valaki elsőre? Egy finn BMP-2FM Barrakuda álcaháló alatt.
-
-MIG-31 modernizáció
-
-
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.12. 10:19:18 -
SZUsszan #74796 Ez is egy.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2016.05.10. 20:41:58 -
#74795
Hadseregnél, egyéb szerveknél használatos kézjelzésekhez keresek anyagot, tudtok segíteni? Angol nyelvű is lehet. Köszi! :-)
Google: fm 21 60 pdf
