95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#74743
A harckocsi a tűzerő/mozgékonyság/védettség terén máshova van belőve. Koros volta miatt nem tudsz a védettségével mit kezdeni egy bizonyos fenyegetésen túl. Az M60 tudtommal keményen alapozott az M47/48-ra, ami meg '50-es évek eleji tervezés, madjnemohgy a II. vhs tapasztalatok összegzése.
Mennyire tudnád ma felhúzni egy T-54/55 vagy Centurion védelmét úgy, hogy a mozgékonyság nem sérüljön és főleg úgy, hogy a Centruion az angol filozófia miatt ezen a téren kis túlzással egy kalap szar volt az M60-hoz és a szovjet harkocsikhoz képest? -
#74742
Igen, a kiszorított víz az egész oceánt tekive értelmezendő. 0,000000000000000000001 vagy mittomény hány nulla kell még oda, hogy kifejzd azt, hogy mekkora részét teszi ki ez az óceánok összeségének.
Nem értme, hogy miért erőlködsz, marhaságot írsz és már régen kijavítottak. -
Lysandus #74741 Majdnem. Sőt, amit írsz az lényegében Arkhimédész törvényének bizonyítása szabálytalan testek esetén. Te jártál hozzá a legközelebb. Amin nálad még finomítani kell: ne csak azt a térfogatot nézd, amit a tengeralattjáró elfoglal. Abban a térfogatban a tömeg tényleg nem változik. De az egész rendszer (víz+tengeralattjáró) tömege pont egy tengeralattjárónyi tömeggel meg fog nőni. Mert a tengeralattjáró által kiszorított víz nem tűnik el a rendszerből, nem "lötyög ki", mint Arkhimédész legendájában a kádban, hanem a rendszer része marad. -
#74740
Ezek is már mindennel foglalkoznak...
- 120mm-es ágyú (ami nyilván nehezebb mint az elődje)
- erősebb motor (hogy megtartsa az eredeti manőverezőképességét)
- digitális tűzvezető rendszer
- páncélozottság nem változott (pedig szép nagy cél!!!) -
#74739
-
Sequoyah #74738 A lebego tengeralattjaro sulya azert lehet 0, mert a tomege (lefele iranyulo gravitacios ero) megegyezik az altala kiszoritott viz tomegevel (felhajtoero).
Tehat visszajutottunk az eredeti kijelenteshez, hogy pontszerunek tekintve a tengeralattjarot (ha a tavolsag nagyobb mint a felbontas miatti maximalis tavolsag) gravitacioja nem kimutathato, mert a tomeg az adott terfogatban nem valtozott.
Aztan ugye kiderult, hogy nem tekinthetjuk pontszerunek, mert ezen modern szenzorok felbontasa ennel sokkal jobb mar.
Lephetunk tovabb? -
Lysandus #74737 Dehogy mindegy. Ha kitették a partra akkor nem hat rá felhajtóerő. Neked is más a súlyod a vízben mint a parton. Nem véletlenül használják a súlytalanság szimulálására a medencét.
Súly (Földön, a föld vonatkoztatási rendszerében): G=m(g+a). Ahol m a tömeg, g a gravitációs gyorsulás, a pedig a test gyorsulása. A parton nem hat rá (a tengóra) a felhajtóerő, tehát a súlya a tömege. A víz alatt viszont hat rá a felhajtóerő (mint minden vízben lévő tárgyra), ha ki van egyensúlyozva, akkor ennek eredője pont ugyanakkora, mint a g. Tehát sem a felfüggesztést nem húzza, sem az alátámasztást nem nyomja, mert a két erő kioltja egymást.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 17:25:55 -
#74736
Öööö, háborúban gyakorlatialg MINDIG kéthordozós lenne a felállás. Az, hogy békeidőben egyedül hajózgatnak az semmit nem jelent. -
Sequoyah #74735 Jellemzoen barmilyen hajo/tengeralattjaro kulso heja joval surubb a viznel, a belseje pedig joval ritkabb. Egy 2D radarnal, ha eleg jo a felbontasa, akkor azt latjuk, hogy a kulso konturvonalanal megemelkedik a mert jel, mig a belsejenel lecsokken a vizhez kepest. Ezt persze arnyalja a belso berendezes. De 15cm felbontasnal a belso berendezes nem zavaro tenyezo, sot, segithet megallapitanai a pontos tipusat es felszereltseget is.
Ha valoban 15cm a felbontas mar messzirol is (amit tartani tud tobbtiz meter tengervizen keresztul is, tengerfenek-hatterben), akkor mukodhet valoban. Az, hogy a tengeralattjaro tomege egyenlo a viz tomegevel csak akkor tunteti el a radarrol, ha a felbontas lecsokken a tengeralattjaro hosszara, vagy az ala. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#74734
Kéthordozós CBG talán az 1990-es évek elején volt utoljára. Tény, hogy tudna az US NAVY két hordozót egy helyre küldeni, de most gondolj bele, hogy egy orosz flottacsoport ellen két hordozót kell(ene) odaküldeni?
Feltehetően nem fognak ezzel játszani, hanem odaküldenek két-három Virgina-osztályú SSN-t.
-
#74733
Csak a hajók szempontjából van jelentősége a HMZ-nek. A Navy probléma nélkül megoldja jelenleg is, hogy egy kéthodozós CBG felzavarjon két század Hornetet, ami 1 perces ablakba beleprésel több irányból 2x12x4 = 96 db Harpoon-t. Ez a rendelkezésre álló gépek 25%-a két lapostetejűn, ha 2x4 századdal számolsz... -
#74732
De a fizika nem tesz különbséget az okok között, hogy miért nem mozdul el felfelé vagy lefelé a test. Ahogy korábban már idézték:
A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.
Teljesen mindegy, hogy a tengó lebeg mert a felhajtóerő húzza felfelé, vagy azért mozdulatlan, mert pl. kitették a partra. A súlya mindkét esetben ugyanakkora, csak az egyik esetben egy súlyával megegyező felhajtóerő hat rá, a másik esetben meg azzal megegyező alátámasztás. Vagyis a nyugalomban lévő test súlya és a testre ható gravitációs erő egyenlő nagyságú, de két különböző erő. Sehol nem számolják a képletbe a felhajtóerőt vagy az alátámasztást, sőt, maga a súly is azért "keletkezik", mert a gravitáció mellett valami ellentart vagy felfelé húzza a tömeget!
A súly és tömeg nem ugyanaz, az teljesen világos, tömeg egy állandó, a súly meg a gyorsulástól függ. 1G gravitációban állva a súlyod = tömeg x 1G. -
#74731
Most akkor tedd e mellé a 930km-es hatótávolságú AGM-153C-t. Úgy indíthatja 500km-ről, adatkapcsolattal megkapott céladatokkal még csak aggódnia sem kell, a legkevésbé sem.
Eközben a másik oldalról meg nem mindegy, hogy egy Arliegh Burke-osztály köré ~160-180km-es veszélyzónát rajzolsz fel, vagy ~800-900km-eset.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.06. 15:35:35 -
#74730
Nem tudom, hogy milyen összefüggéssel számolsz, de nekem a te paramétereiddel 228 km jön ki a horizontra. Egyébként meg tökmindegy. Percekben mérhető a rakéta repülési ideje ideáig a rakétának. Bőven van ideje a gépnek indítani bármilyen magasságban vagy már korábban horizont alá menni... -
#74729
Én nem a 400km-et, hanem a Harpoon hatótávolságát veszem figyelembe.
Ha 30 méteres antenna magasságot vesszük figyelembe, akkor a ~240km-es távolságot nézve 3400 méteres repülési magasság a horizont szintje, vagyis ~4 000 méteres magasság már simán LOS... Oké, nem egyenlő a HMZ-vel, de nem is biztonságos zóna...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.05.06. 15:26:50 -
#74728
Ez megint ott bukuk meg, hogy a 400 km-es HMZ nem kihasználható. 400 km-es távolságban 30 méteres antenna magassággal a horizont korlát. 11 km (!) magasan repülő gépet sem észlel a radar 400 km-ről, mert még pont a horizont alatt van.
Ha nem ad MCG-t aktív radaros rakétának, akkor az Sz-400 gyakorlatilag csak a célcsatornák számát illetően tud többet egy falka AGM-84 ellen, mint a 30 éves navalizált Sz-300PSz tudott. A 15 méteren közeledő AGM-84 kb. 33 km távolságban bújuk elő a horizontál és rohadtul nem számít, hogy a HMZ 75, 150, 250 vagy 400 km. Az Sz-400-nak elvileg több célcsatornája van egy osztályban, tehát adott idő alatt több célra tud dolgozni.
Márpedig mi adna? A helis AWACS megoldás röhejesen korlátozott megoldás, orosz hordozó fedélzeti AWACS a láthatáron nincs és nem is lesz STOBAR-ral... -
#74727
Szerintem előre dolgoznak. Az Ex-Kirov osztály felújításakor, lásd még Admiral Nahimov a hírek szerint tengerészeti Sz-400(F) lesz, 96 indítóval. Ha a rakéták azonosak, akkor a hatótávolságuk is ugyebár, 40N6 esetében ~400km, 48N6DM esetében ~250km. -
#74726
A NAVY sokrétű feladatokat lát el, a Harpoon leváltása az 1980-as évek óta téma, azóta kb. 3 különböző program indult el a szuper- vagy hiperszonikus hajó elleni robotrepülőgépek kifejlesztésére. Csak hát jött a hidegháború vége, jött a kongresszusi pénzügyi megszorítás... Így ezek a programok sose kaptak elég támogatást, hogy végig is vigyék őket (ez egyébként elég érdekes koncepció, hiszen ahogy a Zumwalt vagy az LCS program is bizonyítja, az US NAVY lobbystáinak fontosabb a hordozó platform, mint maga a fegyverzet...).
![]()
A Lockheed Martin BGM-178 RATTLRS promóciós képe -
#74725
Pedig nincs olyan naval SAM rendszer, ami bármilyen módon képes lenne az indítást meggátolni. A horizont is lehetővé teszi, hogy ennél a pontnál 4500 méteres is a horizont alatt vagy még éppen. Ha nincs ellenséges vadászernyő, akkor a US Navy annyi Harpoon platfromot nyom ide, amennyit csak akar. Egy Super Hornetnél a 4xAGM-84 teljesen reális konfig, még 1x pótos is felfér ehhez és 4xAIM-120 és 2xAIM-9 is, ha lenne vadász ellenállás, bár a gépeket amúgy is kísérné vadász. -
JanáJ #74724 Nekem ez sci-fi. A Navy nagyobb mint a többiek együttvéve és csak arra nincs felkészítve, hogy másokat lőjjön (alaa Harpon) meg hogy az ellen dárdái ellen védekezzen. Muhaha. -
Lysandus #74723 Tom, a két erő (g és a) kioltja egymást, ezért lebeg a tengeralattjáró, a súlya nulla, de nem a súlytalanság állapotában van. A súlytalanság más, abban az állapotban akkor lenne, ha szabadon zuhanna (csak a gravitációs gyorsulás hatna rá).
Ugyanez igaz a vízszintesen repülő repülőgépre. A gravitáció lefelé mutató vektorral hat a gépre, a felhajtóerő pedig ellenkező irányú felfelé mutató nyíl. A súlytalanság állapotában akkor lenne, ha szabadon esne, tehát a felhajtóerő nem hatna rá. Az akcelerométer pedig vízszintesen repülve vagy a Földön állva csak a Föld gravitációs gyorsulását méri, a felhajtóerőt nem, azaz helyesen mutatja az 1G-t. Ugyanis a gravitációs gyorsulás ebben az esetben a tömegtől (jelen esetben a Föld tömegétől) függ nem a súlytól, vagy a felhajtóerőtől (vagy mondjuk a fordulóban ébredő erőktől). Ezért lényeges különbség, hogy súly és tömeg nem ugyanaz. Ezt próbálom már hangsúlyozva az elejétől.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 14:11:42 -
#74722
Hamu a fejemre, 150 tengeri mérföld, az ~240km, tényleg. Ezzel együtt is keveslik... -
#74721
A legújabb Harpoon változaté bőven 200 km felett van. -
#74720
Nincs erőforrás szuper- vagy hiperszonikus fegyver kifejlesztésére. Ezt viszonylag rövid idő alatt meg tudják építeni, a hatótávolsága pedig a repülési profiltól függően akár 930 km is lehet, mert ez a második probléma. A modern légvédelmi rendszerek közelébe nem jó dolog küldeni az indító repülőgépeket, a Harpoon-al meg az a baj, hogy a hatótávolsága ~160km-nél nem nagyobb, akárhogy is hajítják el. A felszíni hajók követése nem akkora kihívás, így a fegyver hatótávolságát kell növelni ahhoz, hogy biztonságos távolságból indíthassák.
A CIWS elleni tevékenység a csökkentett IR kisugárzás, csak passzív (RF és IR) érzékelők (vagyis nem árulja el működő radar a közeledtét) és a lopakodó kialakítás, illetve az AGM-153C-k közötti adatkapcsolat, így megosztják egymással a céladatokat, és azt, hogy melyik robotrepülőgép melyik hajót veszi célba. -
#74719
Ööö... szerintem itt valami félreértés van, a lebegő tengó pontosan tömeg x 1G-vel nyomja az "alátámasztást", ami jelen esetben a hidrosztatikai felhajtóerő (feltételezve, hogy a víz sem mozog), vagyis a súlya megegyezik a felfelé ható erővel, ezért nem mozdul el. Kiegyenlítik egymást, ez igaz, de nem jelenti azt, hogy a tengóra ható gravitáció, vagy a súlya eltűnt volna. Ha szabadesésben esne a föld felé, azt nevezik súlytalanságnak. A repülőgépben az accelerometer is alapesetben (földön állva, vízszintesen repülve) 1G-t mutat, nem nullát. -
#74718
Ennél a geoizé módszernél még arra lennék kíváncsi, hogy mekkora az észlelési távolsága
Elviekben műholdakról is, bár kis magasságban keringő műhold kell hozzá (a GOCE ezért kering 260km-en), az egyéb paraméterek függően kismillió dologtól...
A magnetométeres módszernél sem tudtam soha, hogy mekkora távolságról érzékelte a tengót és milyen vízmélységig működött...
A probléma az a MAD szenzor esetében, hogy a céltárgy mágnesességétől függ minden. Egy mágnesesen "aktív" nuki tengót pár km-ről lehet észlelni még jobb esetben is. A kis méretű, frissen demagnetizált vagy nem mágnesezhető testű tengók (a'la Alfa- és Sierra-osztály) szinte csak közvetlenül felette elrepülve lehet észlelni...
A másik gond, hogy maga a hordozó repülőgép elektronikus rendszerei is zavarják a MAD szenzort, hiszen azok elektromagnetikus zavarait is összegyűjti. Ez az oka, hogy a régebbi gépeken a farokrész külön számára épített nyúlványába helyezték el, újabban pedig kábelen vontatják a MAD szenzort. -
#74717
Ezeket az infókat csak akkor fogod megtudni, amikor már elavult lesz a rendszer... vagy akkor sem :) -
JanáJ #74716 Én ilyenekre bármit elhiszek a techstorys orosz Legenda műhold óta. :-) -
JanáJ #74715 Nem az volt eddig is a baj a Harppal hogy subsonic? Vagy a kis RCS minden ellen megvéd. -
Lysandus #74714 Súly: "A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza."
A lemerült és kiegyensúlyozott tengó súlya 0. (Ennyivel húzza vagy nyomja az "alátámasztást".) Levezetve: a súly egyenlő tömeg szorozva gyorsulás (G=m(g+a)), csakhogy a gyorsulásnak két komponense van. A g, ami a gravitációs gyorsulás, ezt írod te is. Ám még ott az "a", ami jelen esetben a felhajtóerő, és pontosan akkora, csak negatív előjellel, mint a g, hiszen ellenkező esetben a test akár felfelé, akár lefelé elmozdulna. Így aztán g+a=0, azaz nullával szorozzuk meg a tömeget, tehát súlynak is nullát kapunk. Tehát a lemerült és kiegyensúlyozott tengeralattjáró súlya pontosan 0, azaz nulla.
A tömege viszont megmarad, a tömeg a klasszikus fizikában alapmennyiség. Nem változik bármit csinálsz vele. (Relativisztikus fizikában is max nőni tud, de ahhoz relativisztikus sebesség kell, mondjuk a fénysebesség 10 százaléka.) És mérhető mennyiség is, például úgy, hogy a plusz tömeg miatt, annak helyén, nő a gravitációs gyorsulás mértéke is.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 13:11:29 -
#74713
Ennél a geoizé módszernél még arra lennék kíváncsi, hogy mekkora az észlelési távolsága. A magnetométeres módszernél sem tudtam soha, hogy mekkora távolságról érzékelte a tengót és milyen vízmélységig működött... -
fade2black #74712 Természetesen " ki van egysensúlyozva".
Ettől még a sürüsége változó. -
#74711
Pont ez a probléma. Hogy a tengeralattjáró össz sűrűsége azonos az őt körülvevő tengervízzel, de a belső tere nem. Márpedig ez már elég lehet ahhoz, hogy gravitációs anomáliaként azonosítsák...
Ha hátul sűrűbb lenne, és nem lenne kiegyensúlyozva (több ballaszttal hátul) akkor farral lefelé függőlegesen állna a vízben...
-
#74710
Remélem még nem volt bent a cikk. Harpoon utódja. -
#74709
Pont ez a probléma. Hogy a tengeralattjáró össz sűrűsége azonos az őt körülvevő tengervízzel, de a belső tere nem. Márpedig ez már elég lehet ahhoz, hogy gravitációs anomáliaként azonosítsák... -
#74708
"15 cm-es felbontással tudják földben lévő különböző ásványok sűrűségét, tömegét mérni a gravitációs változásból" ... fontos részlet, hogy mindezt repülőről mérve. -
#74707
Én sem ismertem ezt, kicsit utánaolvasva találtam cikkeket, amiben a polgári felhasználásról írnak, 15 cm-es felbontással tudják földben lévő különböző ásványok sűrűségét, tömegét mérni a gravitációs változásból (persze, kérdés milyen magasról és mekkora területet lefedve egy időben, de polgári műszerek adataiból amúgy is csak annyit lehetne sejteni, hogy a katonai legalább ennyit tud). így akkor a tengóknál is fölösleges az egész hajó vízkiszorításával foglalkozni, mert nyilván a reaktor sokkal sűrűbb, a levegővel töltött ballaszttartály meg sokkal ritkább mint a körülöttük lévő tengervíz, és a mérete meg bőven a szkennelhető határon belül van. Hatótáv, felbontás persze kérdéses, de kétlem, hogy erről bárhol lenne hiteles adat. -
fade2black #74706 wiki eléggé érthető még nekem is :)
Már az ohion is van, navigálás végett. Mindenesetre ha tényleg követni tudják vele az technikailag meg képességre is hihetetlen... de végülis sosus is pont ilyen hihetetlennek tűnt...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.05.05. 23:09:15 -
Lysandus #74705 Pont ez a lényeg, hogy nem cseréled ki. Hozzáadod. -
Sequoyah #74704 Oke, es hanyadik tizedesjegynel fog elterni a fold gravitacioja a a tengeralattjaro belsejeben, illetve 100m-rel arrebb a vizben? Es mi koze ennek az aktualis kerdeshez? A fold gravitacioja ha mas is egy icipicit attol fuggoen, hogy a fold melyik pontjan jarunk, ez maximum akkor szamit, ha navigaciora akarnank felhasznalni. Egy adott tengeralattjaronyi helyen a fold gravitacioja pedig az utolso tizedesjegyik valtozatlan lesz attol, hogy azon helyen a vizet kicsereled azonos tomegu es terfogatu (=surusegu) tengeralattjarora.
