95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #75314 Az hogy ezt forduló közben. Gondolom a fejemben túl van dramatizálva a G hatás. Azt hittem jobban megterheli az embert egy ilyen manőver. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75313
Ukrán T-64 upgrade terv, a T-14-hez hasonló koncepcióban, de a T-64 BM Bulat alvázán.
![]()
![]()
A személyzet a jármű elejébe kerülne át, a T-14-hez hasonló megoldással, a személyzet nélküli torony nagyon keskeny profilú, de a 125mm-es szovjet-hagyaték lövegre és a T-64 automata töltőberendezésére épül még mindig. A torony végén egy 12,7mm-es RWS található, a parancsnok EO/IR periszkópjával egybeépítve. A páncélzatot kompozit elemekkel erősítenék meg, és Duplet ERA lenne a védelem első vonala. Aktív védelmi rendszert nem látni a képeken.
A 39 tonnás tömeg igen jónak számít, és nem mellesleg az 1000 lóerős 6TDF motor is elégséges lehet a megfelelő mozgékonyságra. -
#75312
Challenger 2 upgrade tervek:
![]()
Érdekesség, hogy ez csak az EO optikát érinti (ami elég fontos egyébként, mert a Challenger 2 parancsnokának nincs független éjjellátó rendszere, éjszaka csak az irányzó hőkamerájának a képét látja), és a tűzvezető rendszert (ami detto nem egy friss darab).
A Challenger 2 két további égető problémájára azonban nem nyújt megoldás, az egyik a meglehetősen gyengécske, 1200 lóerős motor, és az L30A1 löveg, illetve annak 3 részből álló osztott lőszere. Utóbbinál jó válasz egyébként nincs, a CLIP (Challenger Lethality Improvement Programme) keretében vizsgálták a Rheinmetall 120mm L/55 löveg beépítésének lehetőségét, ám az osztott lőszerekhez készült lőszerátoló rekeszek helyére maximum hat 120mm-es egybeszerelt lőszert lehet pakolni. Vagyis drasztikus átépítés nélkül nem fog menni új ágyú beépítése... -
#75311
Súlytalanságban, vagy fejjel lefele is tudsz inni, mi a hihetetlen benne? :) -
JanáJ #75310 Azt értem miért nem folyik ki, csak hihetetlennek tűnik az hogy iszik közben. -
#75309
Egyáltalán nem kamu. Palástorsót csinált és a gyorsulás miatt a gyorsulási erő mindig a pilóta lába felé mutat.
2:30-nál. -
#75308
140mm-esről raktam be anno képet, volt német egybeszerelt a Leopard KWS programban. Itt meg egy angol:
![]()
Azonban itt is az a gond, hogy ezt már kézzel nehézkes pakolni (hajón még volt rá példa, hogy 40-50kg-os egybeszerelt lőszert kézzel pakoltak, de ott azért több volt a hely a torony belsejében), szóval esélyesen automata töltő kell.
Az egybeszerelt lövedék hossza ez esetben a hajítótöltet mennyiségétől függ leginkább, kétlem, hogy a 130mm-esnek a nyíllövedéke végigéri a hüvelyt, ahogy a DM-63-ban végigéri. Lehetőség lenne arra, hogy még nagyobb töltényűr nyomást csináljanak akár 120mm-es löveggel is, vagyis hosszabb töltényűr lesz, amibe hosszabb lőszert lehet pakolni. Alant volt szó a Leo2 fejlesztéséről, és a nagyobb csőnyomású 120mm-esről. Az feltehetően így fog működni. A probléma, hogy a csőben keletkező nyomást kordában kell tartani, mert egyszerűen nem tudnak elég erős csövet gyártani. A 120mm-es NATO lövegek általában 300-500 teljes értékű APFSDS lövedék kilövésére képesek, aztán a csövet cserélni kell. Elviekben lehetne 120mm-es lövegből is elérni akár 20Mj torkolati energiát (a mostani 120mm-esek 12-14Mj-t tudnak), de ha egyből felépülő nyomás van, akkor a lövegcsőre (és a töltényűrre) akkora terhelés jut, hogy azt nem nagyon tudják kezelni, vagy túlságosan is nehéz lövegcső kellene hozzá.
Ezért emelik az űrméretet, mert nagyobb űrméretnél azonos torkolati energiát kisebb nyomáson lehet elérni, illetve azonos csőnyomás mellett nagyobb torkolati energiát. Anno a Rheinmetal azt írta, hogy ~23Mj-t tud az 1990-es évek elején készült 140mm-es NpKn löveg, azonos technológia mellett. Most azt mondják, hogy a 130mm-es fog tudni ~50%-al nagyobbat, mint a 120mm-es löveg, tehát várhatóan 22Mj körülit hoznak ki 130mm-elből. Mivel nincs szó ETC-ről, vagy más trükkről, feltehetően ez továbbra is "hagyományos" technológia, vagyis az anyagtechnológia ennyit fejlődött / fejlődik 1990 óta, hogy már 130mm-el is meg tudják csinálni ezt a torkolati energiát.
A hajófedélzet és tüzérségi 155mm-es más kategória, mivel a különböző lőtávokhoz jó, ha a hajítótöltet mennyisége változtatható, emiatt nem egybeszerelt lőszert használnak. Az AGS esetében a lövegékek tömege 90-102kg, és az LRLAP lövedék hossza 224cm. Viszont a csőnyomás "csak" 3,164 kg/cm2. Miközben a 120mm-es hk. lövegeknél az 5500-6000kg/cm2 is előfordul...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.17. 11:26:34 -
JanáJ #75307 Most így egymás mellett a 120-assal kicsit megütött.
Más: ez kamu, vagy ennyire tépi? video link -
#75306
A 150/155 (?)-ről tett be képet anno asszem Cifu. Drabális darab, valami 50 kiló a cucc. -
JanáJ #75305 Jézus mennyivel nagyobb a 130 milis skuló. A 150-es akkor már hajók ellen való. -
#75304
A Raytheon benne volt a HUMRAAM / CLAWS és a NASAMS projektben is, szóval annyira nem meglepő. Gondolom méret vagy tömeg okból csökkentették le az indítóállványt 5/6 rakétásról 4 rakétásra, de amúgy a kettő indító járműve nagyon hasonló:
![]()
Korai HUMRAAM koncepció, AIM-120B, AIM-9(X?) és FIM-92 rakétákkal
![]()
HUMRAAM/CLAWS 4db AIM-120B-vel és két AIM-9X-el
![]()
HUMRAAM 5 rakétás indítóval, a NASAMS 3-nál látott antennákkal
![]()
NASAMS 3 makett
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.17. 10:22:38 -
#75303
Képz (Ximix szabin van? :) ):
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Fekete Mi-28NE, mielőtt leszállítják az Iraki hadseregnek, Irak összesen 30db orosz harci helikoptert vásárolt
![]()
MV-22 az USS Wasp fedélzetén, éjszakai művelet közben
![]()
FibroTex álcarendszer, állítólag megfelezi, megharmadolja az IR érzékelők hatékony észlelési távolságát
![]()
Rafael stand, elől a Thropy LV aktív védelmi rendszer, ami érdekes, hogy hány ország rendszeresítette már.
Hátul a SandCat páncélozott terepjáró, távirányított tornyában géppuska és 2db Spike-LR rakéta
![]()
![]()
Leopars 2A4 Advanced Technology demonstrator, álcázó rendszerrel (IR/RF/optikai) és aktív védelmi rendszerrel felszerelve
![]()
Boxer alvázon 155mm-es önjáró löveg és 30mm-es gépágyú torony
![]()
SPREOS aktív védelmi rendszer IR önirányítású MANPADS-ok és SHORAD-ok ellen, Ku-hullámhosszon dolgozó "tűzvezető" radarral
![]()
A Rheinmetal új 130mm-es L/51-es csőhosszúságú hk. lövegének prototípusa
![]()
A Rheinmetal 130mm-es lövegéhez készült APFSDS-T lövedék makettje egy 120mm-es DM-63 APFSDS-T makettje mellett
Eurosatory 2016 dinamikus bemutató
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.17. 08:06:54 -
#75302
Ez kicsit hajaz a HUMRAAM koncepcióra. -
#75301
Egyébként ha már NASAMS. A NASAMS 3 jövőre áll majd hadrendbe, a lényege, hogy C-130J szinten légi szállítható legyen, vagyis HMMWV szintű járművekre telepítik át az egészet...
![]()
![]()
-
#75300
A NASAMS koncepciója szerint "dual-use", vagyis kettős célú rakétákra épít. Vagyis olyanokra, amelyek az adott ország légvédelmében is megtalálhatóak, hiszen a rendszer legdrágább elemei a teljesen feltöltött rakétaindítók. Mivel a Meteor még csak most állt rendszerbe, és egyik per pillanat a NASAMS-ot használó ország sem alkalmazza a Meteort, így a kereslet-kínálat per pillanat még nem találkozott. A Raytheon látja a problémát és a veszélyt, ezért dolgozik az AMRAAM-ER-n, ami elviekben nem azonos az AIM-120D-vel. Ezzel vágna alá a Meteor-NASAMS integrációnak.
A NASAMS ugyanakor nyílt rendszer, így már eddig is tervben volt az Iris-T-SL és SLM integrációja, vagyis lesz hozzá választható IR önirányítású rakéta is. De szóba került az ESSM is, ez dettó dual-use, már amennyiben az adott ország haditengerészeténél rendszerben van az ESSM. Szóval a NASAMS roppant jól áll e téren. Itt azonban megint a lent már említett probléma áll fent - a NASAMS-hoz per pillanat nincs integrálva közvetlenül hosszú távú felderítő radar. Természetesen külső forrásból kaphat céladatokat, de a saját radarjai nem a Meteor hatótávjához mértek. Vagyis nincs radar vagy bármilyen más érzékelője, amely kellően nagy távolságból képes a célt érzékelni, és a rakétát rávezetni. Mert azért a Meteor radarja nem elég érzékeny ahhoz, hogy 50-60-70 vagy még több km-ről befogja a célt... -
#75299
nehéz lesz lemásolni az észak koreaiaknak 
-
#75298
A 7 részes behind the scenes itt lesz. Feltöltés alatt. -
#75297
Feltámadt műhold. -
#75296
Akkor a jelenleginél sokkal nagyobb keresőradar kellene hozzá, de kinematikailag naná, persze. -
SZUsszan #75295 Németben él egyik rokon. Küldött egy kis videót.
-
fade2black #75294 meteor, nasamshoz visszakanyarodva: Nem a meteor lenne a NASAMS ideális rakétája? Pont a hatótáv/NEZen dobna egyet, könnyen integrálható, nem mellesleg europai fejlesztés nincs US függés/HW kodok...
és hamár meteor ami nagyot dobhat rajta az a Japánnal való MBDA megállapodás. Egyrészt kap egy legleg AESA radart a meteor, másrészt japán integrálni akarja F-35höz.
MBDA JAPAN F-35 METEOR
Az mondjuk érdekes, hogy a top Thales+MBDA meteor radar nem elég jó japóknak... -
#75293
Imhol ugyanez sebesség (km/h) és távolság (km) alapon.
Ez ugye egy 126kg-os dualthrust rakéta (25g túlterhelés képességgel), amit minimális helyszögön lőttek ki, 0 magasságon.
![]()
A lenti AIM-7M sebesség görbe egy vicc.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.16. 18:16:44 -
#75292
Russian Special Forces Deliver Swift Justice To Crooked Cops
figyelmeztető lövés?
-
#75291
Na ott a bibi... Megcsináljam a tesztet legközelebb idő és távolság alapon is? -
#75290
Most próbálom fejben megfejteni, de hozzá kell tenni, hogy az OSza diagramján a vízszintes skála idő alapú, és nem távolság alapú. Ez némileg magyarázatot ad arra, miért ilyen lankás a légi indítású rakétákhoz képest, de még így sem stimmel teljesen. A Falcon 4 fizikája szerint csak ~1250km/h sebesség alatt kezd lankásodni a rakéták sebesség/távolság grafikonja, ami nekem sehogy sem jön össze.
Vagy annyira magasra törnek a rakéták, hogy a légkör már ennyire ritka lenne? Azért ezt kétlem...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.16. 16:52:17 -
#75289
Ez oké, de a #75281 esetében az égésvég után konkrétan egyenes, és csak a legalsó részük emlékeztet távolról az OSza diagramjára. -
#75288
Adott sebesség alatt ez is elég lineáris jelleggű lesz. Azt nem látni rajta, hogy a rakéta magassága mekkora, ami komoly faktor... -
#75287
Így néz ki az Osza rakéta sebességvesztése:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#75286
Nem tudom, most próbálom értelmezni, és azért vannak még itt furcsaságok, például hogy miért ilyen lineáris a rakéták sebességvesztése.
De az is tény, hogy nyilván részletes információkat közkézen sose fogunk ezekről a rakétákról látni, szóval ennél jobbat nehéz lenne prezentálni... -
#75285
Az sajnos nincs. Viszont ugyanezen fizikai motorral működő Sz-75/125 rendszer rakétái 3%-on belül hozzá a lőtéri profilt. Tehát, ha az alaptest Cd/Cl értéke viszonylag pontos és a km. is adott, akkor az eredmény jó lesz. -
#75284
Igen, 1998 óta. Nem véletlen volt akkora durranás a Falcon 4.0 anno. Ezzel szemben a DCS az 1.5--ös frissítés óta sem számol minden rakétánál fizikával, tudtommal van, ami most is szkriptelt.
Azért egy program által számolt fizika (pl légellenállási együttható sokminden függvényében), szerintem bőven lehet pontatlanabb mint egy valódi lőtéren mért lövészet adatait felhasználó szkript.
Jó lenne ezeket a grafikonokat valódi lövészeti adatokhoz hasonlítani, ahhoz hogy ex-katedra kijelentsük hogy melyik szimulál pontosabban.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.16. 14:42:17 -
#75283
Az R-77 alaktényezőjét nem néztem meg. Az átmérője azonos mint az AIM-7-mé, csak éppen könnyebb. Tehát azonos drag force esetén az bizony jobban lassul...
Itt is igaz az, ami a repülőgépeknél megírta, csak kifacsart módon. A repcsiknél többet tart meg a repteljesíményből az a gép, aminek üresen azonos a Ps-e. Tehát, ha még airshow konfigban a Gripen tudná a Szu-27 teljesítményét - rohadtul nem tudja - akkor azonos mennyiségű fegyverzettel a Gripen sokkal többet veszít.
A légiharc rakétánál dettó ez van égésvégi sebeseségnél. Ha a két rakéta légellenállása azonos, akkor melyik lassul jobban? Hát a kisebb tömegű...
Az AIM-7F égésvégi sebessége 510-130 font = 380 font = 172 kg. Ez pont annyi, mint az R-77 induló tömege... Arányosan nézve a kiégett R-77 tömege 106-110 kg táján lehet. A kettő töeg közötti arány 110/172 = 0,6! Tehát az AIM-7 60%-kal lassabban lassul, ez a sebesség diagram gradiense. Hoppá, ki is jön...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.16. 14:43:29 -
#75282
Az R-27R/ER gyengélkedést még megértem, sőt, ez alapján az R-27T/ET még többet nőt a szememben, csak nem picit gyanús, hogy az oroszok sem igazán használják...
Az R-77 értékeinél viszont vakarom a fejem. Átmérőre azonos az AIM-7-essel (200mm), mégis sokkal gyorsabban kopik a sebessége minden másnál, még az R-27-esnél is. A grid fin légellenállása miatt számol így a program? -
#75281
Igen, 1998 óta. Nem véletlen volt akkora durranás a Falcon 4.0 anno. Ezzel szemben a DCS az 1.5--ös frissítés óta sem számol minden rakétánál fizikával, tudtommal van, ami most is szkriptelt.
Ezt anno egy HTKA-s vitához csináltam. A loft paraméterek nem azonosak, de be tudom állítani, hogy az legyen moddolással az összes rakétánál azonosra.
Tökéletesen látszik, hogy az R-27R dual trust mentes hajtóműve mennyire űberszar az AIM-7F-hez képest úgy, hogy a fajlagos imp. gyakorlatialg azonos. Ennyit számít az, hogy még tovább gyorsít a semmire a rakéta ahelyett, hogy tartaná a sebességet inkább. No meg a +1 hüvelyk átmérő = 25%-kal nagyobb keresztetszet. Azonos alaktényezőt feltételezve is ennyire vérszegény az R-27R.
Az R-27ER nagyobb loftolással sokkal jobb lehetne anélkül láható, hogy még az is szarabb, mint az AIM-7F. Az végre elérte, hogy a burnoutnál echte azonos a sebeseség, csak az a fránya +25% keresztmetszet ennyit számít. Pedig az üres tömege is nagyobb, tehát nagyobb erő kell a lassításához...
A teszteket 10k lábas indítással csináltam 10k lábon repülő közeledő cél ellen. A távolság az indítási pontttól mért távolsága a rakétának.
![]()
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.16. 14:14:59 -
#75280
Oh, fizikával számolja ki a rakéta teljesítményeit? Az érdekes lehet.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.16. 13:58:54 -
#75279
Megnézhetem BMS4-ben, hogy arányosítva a tömeget a Sparrow és AIM-120-nál is leveszek 7,5%-ot a maradék tejes szerkezeti tömegből. -
#75278
Szigorúan szvsz, de azért ha csak 7,5%-al számolunk, az is számottevő, főleg ha más jellegű tömegcsökkentés is belejátszik, például az elektronikát még könnyebbre cserélik. 7,5%-os tömegcsökkentés mekkora plusz sebességet jelenthet, mennyivel csökkenti a rakéta tehetetlenségét manővereknél, ami miatt sebességet koptatna?
Szvsz csak ha a HPASP által említett tömegcsökkentésre mennek rá, és elérnek mondjuk 10%-os tömegcsökkentést, az a hatótávban alapból jelenthet mondjuk 15-25%-ot, függően az indítási és a célparaméterektől. Az optimalizált szoftverrel takarékosabb lehet a mozgási energiával, például finomabban kezelheti a vezérsíkokat, mellőzve a túlzott manővereket.
Oké, ez csak papíron lehet elég az 50%-hoz, de azért jelentősnek mondanám, én legalábbis ezt a fejlődést is... -
JanáJ #75277 Köszi. Meg HPASP-nak is a ruszki cirkáló bigyókat. Az egy nagyobb lélegzetvétel lesz míg átnyalom. :-) -
JanáJ #75276 "az eddigi tényleges légi harcokban, politikai és egyéb RoE okokból szinte mindig beengedték az ellent vizuális távolságra, hiába figyelt fent a BVR fegyverzet"
Ezért kérdeztem, hogy mennyi pluszt ad. Bár rég volt, de saját helit is durrantottak már le. -
#75275
Az AIM-7F-nél a rakéta teljes tömege 510 font.
A hajtómű teljes tömege hajtóanyaggal 210 font, ebből a hajtóanyag 130 font.
A harci része 85 font.
Tehát már a raklta tömegének 60%-nál vagy és akkor még sehol nincs a vezérlése, az antenna és egyebek. A rakéta tömegének legfeljebb 15%-a lehet a rakétatest úgy saccra, ha ennek a tömege is a felére csökken, akkor kb mi van? Hát nem sok. Az AIM-120-nál a harci rész arányaiban kevesebb, mint az AIM-7F-nél, de a tömeg ott sem csökkenne számottevően.
