95110
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #75623
    Nem kevered a Blowpipe-pal? A Rapier mitől volt szar? A Blowpipe videó alapján amit láttam az legfelejbb helikopter ellen használható, repcsi elllen nem nagyon...
  • molnibalage83
    #75622
    Erre egy repszim fejlesztő ezt mondta.

    who can claim he has never been shot down by AI in BMS ?

    nothing new here.


    BMS a Falcon 4.0 repszim leszármazott, de lehet ide tenni más repszimet is.
  • molnibalage83
    #75621
    A légrak sikerességét is eltúlzod, mert szép szép, hogy Hanoi felett X gépet lőttek le meg Vietnámban, de a dolgok technikai oldalát nem változtatták meg azok sem. Az más kérdés, hogy az erők aránytalansága elég nyilvánvaló volt.
  • JanáJ
    #75620
    Javaslom a "Fotók a felszabadulás utáni Magyar katonai repülésről" fb csoportot.
  • Hpasp #75619
    Urak!

    Van valakinek esetleg egy Magyar MiG-23MF-pilótafülkéjéről fotója, amin látszik ez a panel?
    (itt pont eltakarja a botkormány)

  • Hpasp #75618
    Azt akartam már kérdezni tőled, hogy az orosz és nem orosz kezelők közötti hatékonyságbéli különbségekről van infód SAM-re vonatkozólag? Mert a vadászoknál előjönnek orosz vagy legalábbis nem arab pilóták akik érdekes módon tudtak jól teljesíteni a lesajnált orosz vadászgépekkel.

    Vietnámi és Szerbiai kezelők általában sokkal eredményesebbek voltak (hasonló export technikával) mint az Egyiptomi, Szíriai, vagy Líbiaiak.
    Ennek okairól általánosságban volt már szó.

    Erről jut eszembe, a fixen telepített Szír KUB-ok esete (+Alajos), ami nem kezelői, hanem parancsnoki hülyeség...


    Persze egy reménytelenül szar lérakkal még a brit kezelők sem tudtak eredményt elérni. (lásd Rapier a Falklandoknál)

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.06. 15:41:40
  • JanáJ
    #75617
    Az előző oldalon volt már. Asszem ott áltunk meg, hogy nem tudjuk hogy az AI a saját - virtuális - szenzoraitól kap infót, vagy tud mindent ami a virtuális világban van.
  • SZUsszan
    #75616
    AI legyőzte dogfight szimulációban egy expert pilótát

    Nem találtam infót Colonel Gene Leeről, hogy valóban expert-e.
  • JanáJ
    #75615
    Azt akartam már kérdezni tőled, hogy az orosz és nem orosz kezelők közötti hatékonyságbéli különbségekről van infód SAM-re vonatkozólag? Mert a vadászoknál előjönnek orosz vagy legalábbis nem arab pilóták akik érdekes módon tudtak jól teljesíteni a lesajnált orosz vadászgépekkel.
  • Hpasp #75614
    Nem szerepem a Szovjet vadászok védelme (amik ellentétben a lérakkal, mindig mindenhol leszerepeltek ), de...

    Nálunk elvileg 9.13-as huszonkilencesek voltak Kiskunlacházán és Tökölön, 89-ben már bőven BVR fegyverzettel, ellentétben az akkori Aviánói F-16C-kel.
    A Migek el tudtak volna repülni É-Olaszországba (ellentétben a korábban sugalltakkal), miközben az F-16C-k mondjuk Ukrajna keleti részéig. (Kijevig már nem)

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.06. 13:25:53
  • molnibalage83
    #75613
    És lám, a max. combat radius 600 nm 5 perc harci őrjárattal. Ez ráadásul alsó becslés, és olyan curise speed értékkel, ami nagyobb, mint a 29-esé...

    Szerintem a supplementtel nézve magasabb fog kijönni. És ez unrefuelled és CL tank nélkül, mert oda mehet ECM. Ha ECM nincs - 9.12-es egyenérték - akkor még egy 300 gallonos pótos befigyel.

    Akárhogyan nézem a F-16 CAP és sweep bevetésen is brutálisan nagyobb értelmezhető harcászati hatósugárral bír...
  • Palinko
    #75612
    ja értem már. összezavarja az agyat, hogy nem oda néz ahová az agy számolná hogy kéne. sajna nem próbáltam még VR szemüveget, nem tudom nálam mi a helyzet :( viszont ha már ott is jelentkezik, gondolom ennél a harckocsisnál még az sem segít, hogy félig látja a belső kezelőfelületet a kinti kép meg csúszik ahhoz képest. vagy talán pont ez segít? mert kevésbé zavarja össze az agyat így? nem tudom tényleg ki kéne próbálni hadgyakorlatokon.
  • [NST]Cifu
    #75611
    Félreértés. A latency itt azt jelenti, hogy a fejed forgatod, és közben a szemed elé kerül a kép ennek megfelelően változik, de a kettő nincs szinkronban. Ez a probléma a mostani VR sisakokkal is (Oculus Rift, HTC Vive, stb.), ez volt 15 évvel ezelőtt is (VFX1) és ez a gond az F-35-ben is.

    Tegyük fel elfordítod a fejed balra. A kép pedig késleltetéssel (latency) követi ezt. Ez az, ami most már megoldható, ha bivaly erős hardware van a képfeldolgozó számítógépben (ie.: most ez egy asztali Intel i5 procit, és egy Radeon Fury / RX480 vagy GeForce 1070/1080 szintű videókártyát jelent), ez esetben olyan 30-50ms van, ami még tűrhető. Optimalizálva, még erősebb gép mellett elérhető 20-30ms.

    A nagy késleltetés azt jelenti, hogy függően attól, mennyire van érzékeny erre, akár 5-15 perc múlva is szédülés és hányinger vesz erőt rajtad. Nem egységes a dolog, de cirka 10-20%-a a lakosságnak érzékenynek minősül. Itt a probléma, és amíg egy Oculus Rift-nél is azt javasolják, hogy egy óránként tarts pihit, addig egy harcjárműben ezt nem teheted meg.

    "Bocsi őrmester, tudom, hogy lőnek ránk, de szédülök, kell nekem egy tíz perc, addig leveszem a sisakom..."


    Szóval én ezért mondom azt, hogy szép ez az elképzelés, de megnézném, hogy tartós használatnál mik a tapasztalatok...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.05. 13:57:41
  • Palinko
    #75610
    igen ott én is felkaptam egy kicsit a fejem, de ha megnézzük, hogy egy átlagos reakcióidő az embernél 200-250ms ahhoz képest tényleg nincs latency :D bár ha azt mondod, hogy ehhez a 200-250-hez még hozzá fog adódni ez az 50-60ms késlekedés akkor megint csak neked lesz igazad :D bár szerintem eleve ritkán reflex műfaj a harckocsizás.
  • Hpasp #75609
    Itt lehet nyalakodni (F-16A) küldetés típusok alapján...
  • molnibalage83
    #75608
    Este majd lesz időm megnézni, de egy dolgot mondtok. A +2 AAM akár AIM-120 akár AIM-9 plusz légellenállása semmi a három pótoshoz képest.

    Az F-16A gépek LO-HI módban két Mk-84-gyel elmentek Oszirakba és vissza. Ez alacsonyan 1100 km csak oda. A fajlagos fogyasztás alcsonyan minimum a dupljána annak, ami 30k lábon van.

    Ez alapján HI-HI üzemmódban három pótossal és 4-6 db AIM-9-cel az F-16 C képes simán 30-40 percet CAP-elni, harcolni és mindezt cirka 600 mérföldre és nem km-re simán emlékeim szerint, de a supplementel majd este megnézem.

    Elég csúnya lenne, ha az MiG-29.12/13-hoz képest majdnem kétszer akkora keró mennyiséggel kevesebbre repülne a Vipera...

    Ezen felül NATO gépeknél van AAR. Szóval a 29-es harcászati hatósugara a Vsz-ben egy vicc volt összemérve az F-16-tal vagy F-15-tel...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.05. 12:36:31
  • molnibalage83
    #75607
    Az F-16CJ supplement ennél sokkal pontosabb képet ad.
  • Hpasp #75606
    És akkor kiszámoltam a MiG-29-est 2db R-73 -assal, és 3 pótossal, hogy az F-16C (Block25)-el összevethető legyen:

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    gép 14360kg 230*
    2xR73 656kg 30*
    2xüa 2006kg 74*
    1xüa 1316kg 22*
    Total Weight 18338kg 356*
    üa (incl 7% reserve) 6000kg
    *Drag Index

    Optimum cruise alt 32000ft
    0,79Mach 450knots
    6kg/NM 833km/h
    231,5m/s

    taxi-takeoff 400kg
    1min fight 500kg
    total flight distance 850NM
    range 787km


    Szóval tényleg rövidebb a MiG-29 425NM harci hatósugara (2 rakétával) az F-16C 495NM-hoz képest (szintén 2 rakétával), de azért nem annyival mint azt a nyugati sajtóban sugallják.
    :)
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.05. 11:45:07
  • JanáJ
    #75605
    Lehet ordenáré nagy hülyeséget írok, de a knots az itt naut mi / óra? Azaz 1.85-el számoljam a km/h-t? Mert akko a 495 naut mi és 482 knots-ot "ugyan akkorának" véve, azaz ~500 mérföld/órával, 500 mérföldre tud elrepülni, akkor sacc ez a 15-20 perc jön ki.
  • JanáJ
    #75604
    Igaz, nem írtam mihez képest rövid lábú. A negyed óra őrjáratozás az nem a vicc kategória? Messze menni ott a 27-es. Földi csapásmérésben meg nem túl acélos a 29-es. És WW3-ban szerintem a fák fölött 20 centivel közlekedne mindenki, nem utazón. Meg neki nem az lett volna a dolga, hogy kőrözik a földiek felett és védőernyőt ad a lentieknek? Azt meg gondolom magasan tenné, mert onnan messzebb lát(hat). Az más kérdés, hogy sosem értettem miért a "hibája" az a gépnek, hogy nem tud valamit amire nem tervezték.
  • Hpasp #75603
    F-16C Block 25 2 pótossal, és csak 2 (!!!) AIM-9L -el: 495nm (itt nemtom mennyi időt számoltak őrjáratozásra)

    És persze 3km magasban neki is rövidebb lenne a lába :)

    Persze a légi utántöltés lehetősége jó helyi konfliktusnál (teljes légifölény esetén), de WW-3 -ban igen csak korlátozottan működhetett volna szerintem...



    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.05. 11:14:51
  • Hpasp #75602
    Nem rövidlábú, csak a német azt emeli ki, hogy 3000m-en (ahol amúgy a manpadok miatt amúgysem repkednek) nagy a légellenállása.
    Normális utazómagasságban még állig felfegyverkezve, 15 perces őrjáratozással is 338nm ~625km.
    (ez ugye Kiskunlacházáról indulva a Garda tó vagy Augsburg München után)
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.05. 10:51:09
  • JanáJ
    #75601
    Miért gond, hogy a 29-es rövid lábú? A kérdés inkább az, hogy volt-e a szovjeteknek elég Szu-27-e. Ha igen, akkor gondolom gond nélkül "előre hozhatták volna őket". A Migek meg vonultak volna előre a fronttal, miközben dicsőséges csapataink eltiporják a gaz, tészta zabáló imperialistákat.
  • Hpasp #75600
    at FL 100 (10,000 ft) we have a radius of only 100 nm..

    Azért a mai gépek inkább FL300~400 között üzemanyag takarékosak. (és ez szintén igaz az utasszállítókra is)
  • Hpasp #75599
    Én pont a németek flight manuáljából matekoztam:

    gép 14571 kg 230*
    4xR73 656 kg 60*
    2xR27 626 kg 48*
    1xüa 1316 kg 22*
    total
    Weight 17169 kg 360*
    *Drag index

    üa: 5820l, 4950 kg

    Optimum cruise alt 34000 ft
    0,62 Mach 360 knots
    5,7 kg/NM 667 km/h
    185,2 m/s

    taxi-takeoff 400 kg
    1min fight w AB 500 kg
    total flight 700 NM
    range 648,2 km 117 min

  • molnibalage83
    #75598
    Meg én is. Még, ha igaz lenne a 400 km körüli hatósugár, az sem elégséges. Hpaps száma igaz, csak 0 őrjáratozással. Annak esélye, hogy te odamész, ott vagy kb. max. 5 perces és harcolsz bárkivel elég marginális. Mondjuk Taszárra leszáva ott tankolva és onnan visszatérve Lacházára vagy Tökölre picit segít, csak éppen komplikált...
  • [NST]Cifu
    #75597
    A németek máshogy számoltak:

    If a mission started with 4400 kg of fuel, start-up, taxy and take off took 400 kg, 1,000 kg were required for diversion to an alternate airfield 50 nm away, and 500 kg for the engagement, including one minute in afterburner, leaving only 2,500 kg of fuel.

    Koeck explains that “If we need 15 minutes on station at 420 kts that requires another 1000 kg, leaving 1500 kg for transit. At FL 200 (20,000 ft) that gives us a radius of 150 nm, and at FL 100 (10,000 ft) we have a radius of only 100 nm.”


    150 nm = 277km
    100 nm = 186km
  • [NST]Cifu
    #75596
    A nulla késleltetést (zero latency) nehezen hiszem el, eleve az LCD képernyőknek van egy cirka 10-25ms késleltetése. A képfeldolgozásból fakadóan dettó lesz valamennyi (függően a rendszertől 20-50ms ma már reális lehet). Szóval ott tartunk, hogy még a legjobb esetben is 30ms késleltetés van, de inkább 50-60ms. Ami még mindig nagyon jó (az F-35 esetében még 80-100ms körül járnak), de nem nulla.

    Egyébként jó dolog, és megszünteti a periszkópok miatt meggyengített páncélzatot, illetve lehetővé teszi, hogy a sofőr végre kikerüljön nyugodtan a jármű orrából úgy, hogy körben nem vész el a kilátása...
  • Palinko
    #75595
    ez aztán bejövős, de ha már a repülőktől veszünk át technikákat, nem kéne valami radart is összekötni a kamera rendszerrel meg egy kép elemző szoftvert? mert be lehetne akkor rögtön jelezni ha közeledik valami fém tárgy, akár egy autó akár más. még tovább ki lehetne egészíteni egy olyan mellénnyel ami berezeg abból az irányból ahonnan a fenyegetést észlelte a radaros-kép elemzős szoftver. tudom bonyolultan hangzik de szerintem megoldható.

    mert szép és jó hogy átlát a tankon, de ha rossz felé néz akkor nem sokat ér, pörögni folyton meg nem a legjobb.
    egyébként ez átalakíthatja valamennyire a tornyot a jövőben, talán alacsonyabb tornyok készülhetnek, bár nem vagyok ebben biztos, mert úgy néz ki mégis az automata töltő fog elterjedni a nagy kaliberek miatt, szóval lehet mégsem lesznek alacsonyabbak azok a tornyok :D
  • Hpasp #75594
    A MiG-29 legnagyobb problémája, hogy a csapatok feletti légteret tudták volna csak felügyelni, nem volt elég üzemanyaguk, hogy "előre" törjenek. Ez a Szu-27P/Sz feladata lett volna, de az meg még kevésbé volt errefelé jellemző...

    Állig felfegyverezve (4xR73+2xR27+üa tank) Hi-Hi-Hi ~650km rádiusz (Lo-Lo-Lo ~410km). (1 perc légiharc AB használattal beleszámolva)
    Elvileg Tököl/Kiskunlacházától Észak Olaszország bőven belefért
  • Berkut111
    #75593
    This IronVision Helmet Can See Through Armor
  • [NST]Cifu
    #75592
    Természetesen. A Blazer és Super Blazer ERA esetén az volt a cél, hogy az 500 méterről kilőtt 23mm-es AP-T lövedék ne hozza működésbe, de e téren egyedül áll.

    Az orosz Kontakt EDZ és Kontakt-5 esetén a 7,62x51mm-es AP-T az, aminek ellenáll. A Kaktus és a Duplet esetén nincs info, de a képek alapján ez is max. a 7,62mm-es lövedékektől nem indul be, persze ott elve legalább 2 (Kontakt-5) vagy akár 3-4 réteg (Duplet) áll a lövedék útjában, tehát legfeljebb a külsőt indíthatja be.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.04. 16:55:53
  • molnibalage83
    #75591
    Szerintetek a mai 25-40 mm-es gyorstüzelő ágyúk elműködetik az ERA-t a harckocsikon?
  • molnibalage83
    #75590
    A repcsik elleni killeket nézd és vond ki a lelőtt C-130-ast. 85% feletti AAM kill. 5. arab balhénál ~1,2%. A Sivatagi Vihar alatt 0. Totálisan irreleváns a gépágyú a nyugati légierő gépein főleg akkor, ha az ellenséges gépeket dispenser csak szovjet gépeken volt.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.04. 14:05:19
  • Hpasp #75589
    A AIM-9L szintű AAM-ek korában a gépágyú megléte totálisan irreleváns. 1982-ben hány ágyús kil volt az IAF részéről? Asszem 1 db a 80+ db-ból. Lényegtelen

    Falklandoknál, 1982-ben:
    26 AIM-9L indítás eredményezett 19 kill-t. (1 műszaki hibás volt, 4 out of range, 1 pilóta hibázás) Egy célt 2 rakéta talált el.
    Aden 30mm gpu: 4 vadász és 4 helikopter kill

    Egyáltalán nem elhanyagolható a 30%.
  • [NST]Cifu
    #75588
    Alpha Jet infók
    Alpha Jet @ Air Vectors

    A német Alpha-k dedikált feladatot is kaptak, helikopter-vadászok voltak AIM-9L rakétákkal és gépágyúval.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.04. 13:57:00
  • molnibalage83
    #75587
    A AIM-9L szintű AAM-ek korában a gépágyú megléte totálisan irreleváns. 1982-ben hány ágyús kil volt az IAF részéről? Asszem 1 db a 80+ db-ból. Lényegtelen.

    Olaszország igencsak a MiG-21-es harcászati hatósugarának a szélén volt...

    Block 15 ADF kivételével nem volt AIM-7 használat F-16 gépen bár egyes legendák szerint néhány belga gép technikailag képes volt rá, de ez csak elmélet.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.04. 13:51:41
  • Hpasp #75586
    36 F-4F, 36 F-104S (ebből 12 F-104ASA)*, 48 F-16C
    84 MiG-21 (ebből 48 Bis, többi MF), 54 MiG-23 M és MF, 78 MiG-29**

    Ebből BVR:
    36 F-104S (ebből 12 F-104ASA)*, 48 F-16C (blok 25-ösön volt sparrow egyáltalán?)
    vs
    54 MiG-23 M és MF, 78 MiG-29**
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.04. 13:49:47
  • Hpasp #75585
    Az F-104ASA (olasz) gépeknek még BVR képessége is volt, RWR meg dispenser. A magyar MiG-21MF és bisz ellen tökéletesen elég volt az is vagy lelövöldözni a szovjet Szu-24-esket.

    Olasz
    F-104S fegyverzete AIM-9B, AIM-7E, no gun(!)
    F-104ASA fegyverzete AIM-9L, Aspide 1A, no gun(!)

    G-91/Alpha Jet-ről van valakinek könyve/manuálja? (fegyverzet, hatótáv, stb...)
  • [NST]Cifu
    #75584
    Igen, de itt szerintem még nem volt akkora technológiai különbség és volt olyan mennyiségbeli, ami ezt kipótolta. Magyarán nem volt annyival jobb az F-4, F-104 és F-5 a MiG-21 és MiG-23 -asnál, amennyivel azokból több volt


    Molni már utalt a rakéták közötti különbségre. Az 1970-es évek végén jött az AIM-9L, majd M, és ezek messze az K-13, R-60, R-23T/-24T rakéták szintje. Amire az R-27R elterjedt, már az AIM-120 kopogtatott...

    A MiG-29 legnagyobb problémája, hogy a csapatok feletti légteret tudták volna csak felügyelni, nem volt elég üzemanyaguk, hogy "előre" törjenek. Ez a Szu-27P/Sz feladata lett volna, de az meg még kevésbé volt errefelé jellemző...