95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #75154 Mi a vélemény a Meteorról? Mert eddig csak istenítést olvastam. Ennyire csodafegyver lesz? Miből gondoljuk, hogy AMRAM szintű a buksija? MErt jó hogy kimegy a világból, de ha nem talál célt, vagy nem annyira, akkor mindegy hogy ez 10 vagy 100 km-re tudja. Elég fejlett az EU hadiipara, hogy jó legyen? -
JanáJ #75153 Mondjuk hülye volt a kérdés, mert ha "elzavarja" az ellent akkor már dolgát végezte a SAM. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75152
Ezzel a magyarázattal azért vannak gondok. Lásd még IRIS-T SLM vagy az Umkhonto-ER-IR rakéták esetén 30km feletti hatótávot írnak, ezek felszínről indított rakéták, és bőven LOAL képességről beszélünk. Nyilván a pálya elején és közepén a céladatokat külön adják meg a rakétának.
Ez kivitelezhető lenne légi indítás esetén is... Az persze tény, hogy nagyon nem erőlködnek a képességgel, mert hát aktív radar rávezetéssel jobb és egyszerűbb az élet... Csakhogy pont az IRIS-T SL/SLM számomra azt mutatja, hogy az IR önrávezetés már nem csak rövid távon életképes és nem csak itt kell számolni vele... -
#75151
ÖÖÖÖ, zavart érzek az erőben. Jelenleg csak így megy megbízhatóan és ez örökké így marad elvileg... Elvileg lehetne LoaL-os MCG-s IR végfázis, csak éppen időjárásfüggő BVR rakéta a legnagyobb ordas hülyeség lenne, mert a világ nagy részén csak átreülsz egy felhőn és a rakétának annyi. Vagy éppen az év felében zárt felőalap van, stb. -
#75150
A jelenlegi optikai infra érzékelők nem tudnak célt keresni, csak az indítás előtt célkövetésbe vett célt követni, ellentétben az aktív rádiólokációs érzékelőkkel, amik el tudnak fogni célt indítás után jóval később is.
Eccerűen kevesebb az rádiólokációs zavar, mint az infra (nap, felhők, felszíni visszaverődések, stb...) -
F1End #75149 Annak mi lehet az oka, hogy a legtöbb nyugati ország a nagy hatótávolságú F&F légiharcrakéták esetében az aktív radaros vezérlést részesíti előnyben?
Kissé furcsa, hogy van MICA IR meg R-27T, de AMRAAM IR vagy Meteor IR gondolatáról sem hallottam még. -
#75148
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#75147
TDMA=?
bocsi, szakmai ártalom...
Már a LB-2 alatt (1972-ben Hanoi-ban) megszületett a döntés, MiG-ek nappal repülnek, lérak éjjel dolgozik.
IFF = OFF -
fade2black #75146 Súlyra is lehet nézni, egy 190kgs rakéta az már nem shorad. 2019től elvileg lesz hozzá amraamer is. -
#75145
a végén azért ők is írják a true long-range SAM-et.
Venni kell bele ESSM-et.
+1 link
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 14:38:09 -
#75144
Ha a HMZ szélén van az AMRAAM, akkor azért már van rá esély. A rakéta max. G értéke 25-28 táján van, de M1.2 végfázis táján ennyit már nem tud belehúzni és a célgép közötti kis sebessége difi miatt a cél manőverzés miatt a mozgáis energia elfogy. -
#75143
Vajon mennyi esély van kimozogni egy AMRAM-ot?
NASAMS-II indítás esetén csak ha a pilóta (vagy egyéb fedélzeti rendszer) időben vizuálisan kiszúrja. (esetleg egy AWACS, bár nehézkes mert rövid a repülési idő)
Ugyanis az indításra nem utal rádiótechnikai jellemző. (nincs RWR figyelmeztetés)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 14:17:58 -
JanáJ #75142 Elnézést. :-) Én valamiért 6km-es max magassággal számoltam. A 10 km az tényleg nagyon sok. De a végén azért ők is írják a true long-range SAM-et.
Vajon mennyi esély van kimozogni egy AMRAM-ot? Mert a repfedélzeti az agyon dicsért. Gondolom a korán indított elől egy hátraarc még segíthet, bár ez esetben már elvégezte a feladatát a légvédelem. -
#75141
Sajnos Kocek is csak tőmondatokban dicsekedett el róla anno, kb. annyit mondott, amennyit most leírtam róla. :) -
#75140
Az ALQ-128. Nagyon mást nem tudni róla azon kívül, hogy van... -
#75139
Valamikor 1999 körül oldották fel a Vietnami alkalmazására vonatkozó titkosítást. A pletykák szerint az 1970-es és 80-as években az F-15-ösökre is került ilyesmi, azok még most is titkosítottak. -
#75138
Nemcsak Cifu + Molni áradozik a NASAMS-ról, én is eddig a legjobb SAM-nek gondolom...
... és mégvalaki:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Washington DC légvédelme - 3db NASAMS
![]()
-
#75137
Azért ne SHORAD-ozzuk le a NASAMS-ot.
Csapásmérők 10km felett harci helyzetben ritkán repkednek (B2-t kivéve).
Finn lérak beszerzés irányítójától...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
NASAMS II (ItO 12): In 2004 new project began for both medium- and long range SAM acquisition. ... In final round in 2009, competition narrowed down between SAMP/T (with Aster missiles) and NASAMS II (which uses AMRAAMs). Key requirement was ability to cover both capital region, and 'one military target' simultaneously. SAMP/T was more in the class of Patriot or S-300. It had long range, but was somewhat cumbersome and vulnerable. NASAMS was much more resilient, cheaper and networked, so it won the contest. Synergy advantage for using same missile as Air Force was also mentioned (though this is IMO rather dubious advantage). NASAMS offered 'more bang for a buck': Chief-of-Defence commented that "Instead of a Cadillac, we bought four Volvos". Total cost of the contract was 346 million Euros.
NASAMS II is somewhat different beast compared to earlier variant which lost out to Buk M1 in mid-90s. Radar is much improved AN/MPQ-64 Sentinel, with detection range of 75 kilometres. This is not too long for missile of this class (and probably made worse by low mounting of the radar) but adequate given it's cheaper cost (which means more radars). In addition the system has MPS 600 electro-optical sensor, which has FLIR, TV camera and laser range finder; under good conditions it can detect targets from up to 40km range. Several different communication links are used, including Link 11B and Link 16. As AMRAAM uses it's own radar for terminal guidance, the system does not have dedicated fire control radar; target information can be fed to missile from either surveilance radar, IR sensor or even some outside source. Thus the system has 'fire and forget' capability, which Buk doesn't have. All vehicles are wheeled; terrain capability is thus much worse than with its predecessor, but on the plus side, vehicles are cheaper to maintain.
Biggest downside is that missile's range is meagre 25km and maximum ceiling is just 10km: this is insufficient for several current and prospective threats, so the system would need a true long-range missile alongside to cover this shortcoming, but there doesn't appear to be any money available for such system. Potentially, new missiles could be fitted to the system in the future to partly cover these shortcomings.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 11:51:23 -
#75136
Kiktőőőőőőőőőőőőőőőőőőőől...? Én meg Ostravában azt hallottam, hogy az F-16C Block 30/32 ellen is kínszenvedés a dogfight annyival erőteljesebb a Viper... -
JanáJ #75135 Ezt most nem értem, azt mondtad úgy támadtak, mintha lenne Sz-300.
De hiába fedsz le nagy területet vele, ha nincs mellette valami más, akkor simán elrepülnek felette. Nem? Mondjuk ez azért gondolat kísérlet, mert az amcsik, vagy a nyugat kis eséllyel fut bele ebbe, az oroszok, vagy pl a kínaiak esetében meg nem kell nyugati szintű légierővel számolni. Ettől persze ha venned kell valami SHORAD "szerűséget" akkor lehet ez a legjobb az általad leírtak szerint. -
JanáJ #75134 Nekem ez új. Én még a Mig-29, Grif méregetésből azt szűrtem le, hogy a nagyvas körbeautózná a Grifet, csak ez nem szempont, mert a Grif pici, nem kormol és nem mellesleg BVR, szóval nagyon be kell nézni valamit, ha a 29-es dogfight helyzetbe kerül. Erre most kiderül, hogy a "kis műanyag játék" Grif madárnak élesek a karmai. -
#75133
Az Sz-300 valós megléte esetén egészen máshogy zajlott volna le az AF. A NASAMS a SHORAD és valódi középkat rendszerek (Hawk, Nyeva, Kub) és SHORAD (Tor) között van féluton.
Ezen felül azért nem igaz a HMZ megjegyzés sem, mert egyetlen indítónak van ilyen HMZ-je, de egy "üteg" által lefedett terület nagyobb, mint több nagy hatótávolságú SAM ütegé. Pontosan arról van szó, hogy egy NASAMS üteg akkora területe fed le lazán, amihez egy Buk dandár (!) kellene. Nem osztály, dandár. -
JanáJ #75132 Az Sz-300-as "hibáját" már említettétek, de csórikám nem mai darab és az sem érzem a hibájának, ha úgy tudják kiütni, hogy az utolsó csavarját is ismerik. Persze ez a végeredményen nem változtat. Nem trolkodásból, de pont úgy nem ért volna semmit az AF alatt, mint a NASAMS az amik ellen.
A NASAMS előnyeiről már áradoztatok Cifuval. Nem is vonom kétségbe, de ez akkor is csak egy SHORAD, nem lesz game changer. A modern ellen pont úgy fog félni tőle, mint a MANPADOK-tól. Persze értem én, hogy combosabb, de telepíteni akkor is csak olyan helyre érdemes, ahol van valami hosszabb "kezű"SAM is. Míg a MANPAD bárhol lehet. Persze a kettő nem zárja ki egymást. -
#75131
Az Sz-300 család (PVO vagy akár Sz-300V) minden erénye ellenére 105 fokos tűzívben képes dolgozni és az összes indító és a radar gyakorlatialg egy kupacban van és a rávezetés alatt végig HARM érzékeny. Az Sz-300V a TELAR-ok ellenére a 9Sz32 Grill Pan nélkül üzemképtelen, elég azt szétcincálni.
Igen, a 105 fokos tűzíven belül lelövöldözgeti a HARM-ot is, csak arra is megy a rakéta és a célcsatorna. Viszont közben a többi irányból büntetlenül kap be bármi mást. Az ellen, aki ellen tervezték, ha nem települ több egymás mellé, akkor több irányból bezavart CM-mel és gépekkel bizony elkapja ezeket. Az egész 1999-es AF-et úgy tolták le, hogy feltételezték Sz-300 jelenlétét. A SEAD kötelékek nem véletlenül 105-120 fokos irány eltéréssel repültek a célok felé, az esetleges oldalszirmokon való HARM alkalmazás miatt és nem véletlenül kezelték az ALE-50-et úgy, mint otthon a hitelkártyát, sehova nem mentek nélküle.
A NASAMS indító ehhez képest teljesen random szét van szórva és kussol. Fogalmad sincs arról, hogy hol van még akkor sem, ha a rendszer keresőradarja felkapcsol, mert semmit sem árul el arról, hogy az indítók hol vannak és a HMZ meddig terjed. És arra is csak pillanatokra van szükség, mert a cél megtalálása után - ha már sokan bele vannak pistulva az ISRT/optikai rendszerbe - ilyen módon is lehet követni a célt és mehet a rakéta. Bármerre. Annyi célra, ahány rakétád van. A rendszer a klasszikus módon gyakorlatialg SEAD-elhetetlen, mert nincs rávezető állomás, legfeljebb az infókat adó keresőradart tudod kiiktani, de az állványokat ARM-mal nem. Atomdurva.
Repülsz és az első figyelmeztetés amit kapsz, hogy bevillan egy keresőradar és akár néhány másodpreccel később meg már az AMRAAM radarja rádlockol a célra. Vagy még azt sem. Ja, és a rakéta gyakorlatialg füstmentes...
A rendszer elvileg radar nélkül is üzemképes, bár erősen (?) korlátozott képességgel.. Ha a cél vizuálisan látszik vagy bárkitől adatkapcsolaton a cél helyzete ismert, akkor maddog módon indítva az AIM-120 elindul és amit talál a radar arra lockol rá. Data linkes megoldás esetén természetesen nincs korlát, az akkor van, ha se radar, se data link.
Nem tudom, hogy milyen data linkje van. Ha pl. AWACS-szal van komibinálva, akkor még a keresőradar sem kell. Namármost az '80-as évek beli alap Patriot is koomunikált már az E-3 gépekkel. Ennek fényében eléggé sanszosara venném azt, NASAMS igény esetén ezt is tudja, ha megveszed hozzá a szükséges földi cuccot, ahogy a Griffhez is van ilyen. Az AWACS áttolja a célkoordinátát és számított elfogási ponot és indul az AMRAAM. A becsapódás előtt meg 4-5 másodperccel villan be az RWR-n az AIM-120. Sok szerencsét az ellenakcióhoz... Akármennyi HARM-od lehet semmit sem tudsz csinálni. Az első indítás után egy jenki szintű AWACS, JSTAR és n+1 EW gép beméregetheti az indítókat, de előtte... Hát izé. És rendszer minden eleme mobil, akár helikopter is felpakolhatja az indítót és a radart is hegytetőre, ahova út sem vezet, tehát nem biztos hogy számít rá bárki, hogy oda van telepírva SAM.
Nem véletlen választották a finnak a Buk-szal szemben annak ellenére, hogy nincs semmiféle ABM képessége (finneknek felesleges) és a HMZ-je kisebb. A túlélőképessége,flexibilitása a rendszernek eszméletlen és maga a nehéz vas része elvileg töredéke egy Buk osztálynak is, ami egy dandár negyede. Egy osztályban van 3 db Buk üteg. A dandár szintű eszközök nélkül mai áron 250 millió USD egy Buk osztály. A NASAMS esetén mega legdrább elem rakéta...
No, sikerült az új HT összefoglaló egy részét elspoilerezni... :) -
JanáJ #75130 TDMA=? -
JanáJ #75129 De a 300-as nagyon megdolgoztatja az ellent, míg ez max felkergeti magasra. Bár ez a heliknél nem opció. A kereső radarja ennek is támadható, nem. A nélkül meg halott. -
#75128
Egyébként a Finneknél a NASAMS rendszeresítésekor komoly döntési szempont volt, hogy a rendszer az F-18-asaik meglévő AMRAAM rakétáit alkalmazza.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 09:06:35 -
#75127
A Combat Tree mikor lett nyilvános infó? -
#75126
Az ilyen improvizált rendszerek nem azért születnek, mert a többi SHORAD rendszerhez fogható harceszközt szeretnének fillérekért, hanem azért, mert nincs lehetőség "normális" SHORAD rendszert beszerezni. Az iraki vagy az általam mutatott boszniai és szerbiai rendszerek sem költséghatékonyság miatt születtek meg, hanem azért, mert egy működő SHORAD hasznos lehetne, és a kéznél lévő dolgokból próbáltak összerakni valamit.
Nem. Mindkét bandának volt SHORAD rendszere.
Valójában azért születtek ezek a megoldások, mert a MiG-jeik reménytelenül alulmaradtak a támadókkal szemben, és ha már fel sem szállhattak akkor legalább a fegyverzetüket alkotó, raktárban ezrével porosodó rakétákat akarták valamire használni.
Ha pl. Irakban egy HARM betalált egy KUB SzURN-ba, attól még az SzPU-k épek maradnak, vagyis más feladatot lehet találni nekik, és így találkozott az SzPU a homokba ásott MiG rakétájával.
IFF-et meg keleti légierő balhéban (az eddig elmaradt 3. VH-t leszámítva) szerintem nem nagyon használt a Combat Tree bevallása óta.
LB-II alatt is inkább átálltak a TDMA-ra.
:)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 08:44:34 -
Lacusch69 #75125 Köszi mindenkinek!
Nekem első blikkre a régi MIM-72 Chaparral rendszer ugrott be a cikkről, amit több ország is rendszeresített. -
#75124
Az általános +50% hatótávval kapcsolatban több, mint szkeptikus vagyok. Ennyi csak loftból akkor sem lehet összehozni, ha eddig nem loftolt soha. Márpedig ez tutira nem igaz... -
JanáJ #75123 Mi a tök van? Most meg a svájci bemutató csapat amortizált le két gépet. -
#75122
Ciki. A google ferdítés sokat ront az érthetőségen, mert például azt írják, hogy az 1 vs. 1 légiharcban nem a pilóta, hanem a gép számít. Én eddig ezt fordítva tudtam.
Ezzel együtt fordulóharcban a JAS-39C jó, anno én is azt hallottam a magyar pilótáktól, mikor kirepültek olaszba, hogy először megverték az F-16-osokat, aztán utána az Eurofightereket is. Jól kezelhető kis gép a Griff, vannak hibái, de a fordulóharc nem tartozik közéjük. -
#75121
AIM-120C-8 -> AIM-120D, sorry. Régen így hívták, nekem csak a plusz 50%-os hatótávolság rémlett, és a C-8 jelölés, ami hozzá tartozott. Azóta ugyebár meg ez már AIM-120D néven fut...
Az ESSM-nél én 50+ km hatótávolságot tudok. Neked van valami jobb forrásod?
-
JanáJ #75120 Vélemény? -
#75119
AIM-120-C8? Az mi...? Nincs olyan AMRAAM-aminél 20-25 km-nél nagyob HMZ elépzelhető és ott is szubszonikus végfázis lesz... Az ESSM-re ránéztem, de ott sem nagyon realizálható ez csak akkor, ha közeledő cél esetén a HMZ-t összekeverik az indítási távolsággal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.09. 16:55:20 -
#75118
Nekem a NASAMS-ban a modularitása tetszik. Jön egy új radar. Segond, beintegrálják, és hajrá. Jön egy új rakéta? Segond, ha befér az indító konténerbe, akkor még csak az indító járműveken se kell semmit változtatni, IRIS-T SL, AIM-9X, AIM-120A/B/C/D AMRAAM, ESSM... még válogathatsz is, milyen rakétát használsz...
Az egyedüli hátulütője, hogy ugyebár a hosszú távú képessége per pillanat korlátozott. mivel mind az AIM-120C-8, mind az ESSM esetében ~50-60km-es max. lőtávolsággal lehet számolni. -
#75117
Ez a kérdés megint koncepcionális. A Pantsirnál van olyan, hogy tűzcsatorna és tűzív, amin belül dolgozik a rendszer. A NASAMS-nál, meg ahány rakétád van, annyi célra mehet és nincs sem célmegvilágító radar sem rávezető állomás. A NASAMS valami irtózatosan köcsög rendszer. A Sz-300 HMZ-je lehet akármekkora, de rugalmassában és túlélőképességben labdába nem rúg a NASAMS mellett. -
#75116
A norvég NASAMS (ami a földi indítás AMRAAM) jó példa arra, hogy működhet a dolog. Ilyen az IRIS-T SL is, ami detto beépült egy SAM rendszerbe. Szóval igen, működhet.
A Pantsir-al való összevetés nem egészen korrekt, a két rendszer ugyanis alapvetően eltérő. Az AMRAAM aktív RF rávezetéses, és a NASAMS egy komplex légvédelmi rendszer. A Pantsir egy önálló SHORAD egység, a 57E6 rakétája viszont parancsközlős.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.09. 16:43:30 -
#75115
Nem így nézett ki a dolog, hanem valahogy így:
-Az ügyfél az 1990-es évek közepén egy össz-nato fregatt/romboló fejlesztésében vett részt (NFR-90), ami azonban széthullott. Majd csatlakozott a Francia-Olasz Horizon-osztályú romboló programhoz, ahonnan nézetkülönbségek miatt 1999-ben kiszállt.
-Az ügyfél azt mondta, hogy neki kell egy hadihajó ilyen és ilyen képességekkel, nagyságrendileg milyen árért tudnátok megcsinálni?
-A gyártó összeállít egy tervet, és készít egy pénzügyi tervet mellé, hogy kb. mire számíthat.
-Az ügyfél és a gyártó leül, és megírnak egy szerződést, amiben általában oldalakon keresztül részletesen dokumentálják mire kell képesnek lennie, és ezért mennyi pénzt fizetnek, ha elkészül. A tényekhez jó tudni, hogy eredetileg 12db rombolót szeretett volna az RN, ezzel írták alá a szerződést. 2004-ben ezt levitték nyolcra, majd 2006-ban már mindössze 6 egységről volt szó.
-Az adott esetben a gyártó már eleve csúszni kezdett, a terveket átdolgozták, miközben megpróbálnak megfelelni az igényeknek.
-A fejlesztés közben kiderül, hogy több rendszer sem képes teljesíteni azt, amit elvártak tőle. Emiatt az eredeti szerződést újra és újra módosítani kell. Példa a Sea Viper rendszer (a hozzá való két radar és az ASTER rakétákkal együtt) csúszása, amelyhez a hajógyártónak közvetlenül nem volt köze.
-A csúszás egyben magasabb költséget is jelent, hovatovább ha a szerelők nem azért nem képesek beépíteni az ütemterv szerinti rendszereket, mert azok egyszerűen nem érkeztek meg, attól még a bérüket ki kell fizetni. Ezt folyamatosan lehet tovább vetíteni a többi hasonló témára (raktározás, szállítás, speciális daruk, szállító járművek bérleti és várakozási díja, stb.).
-A módosítások egy része olyan jellegű, ami miatt újra és újra át kell tervezni a hajót, például miután már az első kettő építése megkezdődött, az RN előállt azzal, hogy 155mm-es löveget szeretne a következő (akkor még 6, később 4) egységre. Mikor a BAe kidolgozza a terveket, és a költségeket is leteszi az asztalra, fél éves huzavona után kiderül, hogy nincs erre pénz. Mindegyik egység a 4,5 hüvelykes ágyúkkal épül meg.
-A tervezéskor és az igénylistában szerepel a hajó elleni és a tengeralattjáró elleni fegyverzet, de ahogy emelkednek a költségek, az RN ezektől eláll, a hajó elleni rakéta / robotrepülőgép később telepíthető a szabadon maradt VLS térben, ám torpedóvető csöveket utólag már nehézkesen lehet a fedélzeten elhelyezni.
-Mivel eleve 3 évet késtek az első hajó elkészültével, az RN és a BAe megegyezett, hogy az RN úgy fogja hadrendbe állítani a HMS Daring-ot, hogy még nincs kész - például a Skynet 5 nevű katonai adatkapcsolatot nélkülözi és nem kerültek fel a Phalanx CIWS-ek sem. Az RN mégis átvette és rendszerbe állította őket, mivel már így is nagy volt a program körül a córesz.
-Az ügyfél kérte, hogy folyamatosan fejlődő igényeknek is megfeleljen a hajó, és legyen hely az új rendszerek beépítésére, ám ezekre a rendszerekre a kezdetektől fogva nem különített el több pénzt. Erre pedig a gyártó nem hívta fel az ügyfél figyelmét, nem építette be a saját pénzügyi tervébe...
