Haditechnikai Topic

Méghülyébb kérdés fordítva.

A repcsiken már elterjedtek az optikai MANPAD indítás érzékelők.
A harckocsi elleni páncéltörő rakéták általában jóval lassabbak (10~20sec becsapódásig) a MANPAD-oknál.

Miért nincs a harckocsikon optikai rakétaindítás érzékelő? (radaros cuccok helyett)
Automatán indíthatná a ködgránátokat, és a tornyot a fenyegetés felé fordíthatná (ott a legerősebb páncél).


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.03. 17:00:12

A hülye kérdésem az lenne, hogy felspékelve miért nem használják ezt hajókon CIWS rendszernél? RPG méretű célt megfog? Akkor hasonló harci részes rakéta milyen hatékony lenne? Vagy csak közelségi gyújtós 105 milis hajóágyú nem lehetséges? Ha csak méteres pontossággal lő már jó. Ez 105 milis ágyú gránáttal filléres egy rakétához képest és 3-4-es effekív lőtvája simán lenne. Senki nem gondolkozott még el ilyen CIWS fejlesztésen? Őszintén, a 105 milis hajóágyúkat mikor és ki használta utoljára bármire is élesben...?

Afghanisztánban a szemből jövő RPG-k 80%-át megfogta, de akkora volt az áldozatok száma a harckocsikat kísérő gyalogságnál, hogy a SV (hadsereg) felhagyott az egész programmal.
A VMF (tengerészgyalogság) rendszeresítette kis számban, mer olcsóbb volt felrakni a T-55/62-re mint új harckocsit rendszeresíteni.

Mennyire vált be az első?

Az első harckocsira telepített aktív rakétavédelmi rendszer a világon az 1983-ban rendszerbe állított szovjet Drozd 1030M volt. A Drozd három fő elemből áll: két-két rakétakonténer a torony oldalán, egyenként 2-2 db 107 mm-es elhárító rakétával, felette egy-egy milliméter-hullámhosszon működő radar, valamint a torony hátulján elhelyezett vezérlő egység. Ha a radar egy rakétát érzékel, akkor a felé néző konténerből a megfelelő időben elindít egy elhárító rakétát, amely a beprogramozott találkozási ponton felrobbantja a 19 kg-os harci részt, és a rakéta előtti területet repeszfelhővel borítja be.


Drozd 1030M egy T-90 harckocsira szerelve

A rendszer képes a harckocsihoz közeledő rakéták elpusztítására, amennyiben azok sebessége 70-700 m/s közé esik, illetve a torony előtti 80 fokos megsemmisítési zónában közelednek. A rendszer teljes tömege kevesebb, mint egy tonna. Az utódja is elkészült már, a Drozd-2 kisebb elhárító rakétákat használ, és a torony két oldalán 5-5 van elhelyezve belőle, úgy, hogy az első változatnál sokkal nagyobb védőzónával rendelkezik, a torony előtti 240 fokos területet képes lefogni.

Forrás (10 éves cikkem. 😉 )
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.09.03. 15:50:19

A FoFA-hoz készült ma már nyilvános anyagban benne van, hogy néhány méterre szükséges a harckocsitól Mk-82 méretű bomba ahhoz, hogy komoly kárt okozzon és öléshez közvetlen találat kell.

Mi az a Drozd? A képekből nekem nem derül ki.

"Én meg mégegyszer mondom, hogy egyfelől nem feltétlen 500 fontos bombákat fognak dobálni a harckocsikra, másodszor egy álcázó füstfelleg kiterjedése lazán lehet 30-50 méter is. Azért ha csak 25-30 méterre sikerül elszambáznia a becsapódástól, az már elég lehet a túléléshez..."

+1

Világháborús teszteket láttam ugyan csak, a németek szórakoztak 250 kg (500+ fontos) bombákkal zsákmányolt harckocsikkal és a benne helyet foglaló sertés alanyokkal. Emlékeim szerint igencsak közeli, kb. 5 méteren belüli találat kellett hozzá, hogy bármi hatás legyen, többnyire akkor is inkább csak a teszthez használt állatkákat nyírta ki a légnyomás (modern NBC-védett harckocsinál kapásból kérdéses ugyanezen hatás), illetve a könnyebb, főleg a szegecselt építésű harckocsikat néha felnyitotta.

Szóval a bombázás épeszű méretű bombákkal már akkor sem volt hatékony, nem véletlenül álltak át a nagy űrméretű gépágyúkra.

OFF
Próbálkoznak a heal-lel,de egyik sem rakta még rá a skillpontokat a supportolás/gyógyítás képességre <#banplz>

Biztos nem ez. Ott homok színű 72-est vakítottak meg, a sofőr meghalt, mert valahol elöl betaláltak valami RPG-vel. A töltő és a pk. megúszta, mert jöttek segíteni. Egy műszaki mentő kivontatta őket. Asszem Cifu linkelte ide.

Náluk ez olyan, mint a japán meg kínai írásjelek némelyike. Több jelentéstartalommal bír. Kb. mint nálunk a bazd meg és ragozásai.

Lövés előtt halkan suttogják, afféle fohászként a hadiszerencséért. Boostolják a statokat, ha úgy tetszik. =)
A találatkor teli torokból kell üvölteni, mert akkor az ellenfelet nagyobb sebzés éri, visszakapják a mana egy részét, kiadják magukból a felgyülemlett feszkót.

És szokták keservesen is mondani, ha egy társuk meghal. Allah hatalmas (és mégse segít, de más kérdés).

Embertelen ez a folyamatos "Allahu Akbar"-ozas... 😊

Nem biztos, hogy ez a videó ezt örökíti meg, de lehetne az is:



Fogalmuk sincs honnan lőnek a gyalogosok rájuk.

Pedig viszonylag nagy látótávolság van és kevés fedezék:





Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.09.03. 10:08:32

ARENA, ERA, 'Afganit' APS, vagy a Drozd harctéri alkalmazása esetén a harckocsi elveszíti saját gyalogsági támogatását (senki sem lehet a hk. közelében amíg ezek a rendszerek üzemelnek)...

Attól tartok itt némi félreértés van.

1.: Az ERA (robbanóanyagos) reaktív páncélzatot takar. Ilyen minden modernebb harcjárművön van, és bár nem teljesen veszélytelen a közelben lévőkre, azért jegyezzük meg, hogy a rajta elműködő kumulatív robbanófejnek is van repeszhatása, tehát nem az ERA lesz a fő veszélyforrás akkor sem.


M2A3 Bradley Irakban, oldalán a Rafael-féle ERA kockákkal, szűk utcában, a "saját" katonái által kísérve.

2.: Az ARENA aktív védelmi rendszernél volt egy olyan kitétel, hogy 50 méteren belül ne nagyon tartózkodjon gyalogos. Ezt az APS-t (aktív védelmi rendszer) azonban senki sem rendszeresítette. A szovjetek/oroszok a Drozd APS-t használták Afganisztánban, a T-14/T-15 esetében pedig az Afganit hasonló aktív rakétás rendszere látható. Ez "csak" a frontális (T-15 esetén amerre a test néz, T-55M és T-14 esetében amerre a torony néz) 120°-ban véd, és ~7 méterre robban fel a járműtől. A működésének feltételéből fakadóan a harckocsi tornya előtt nem biztonságos tartózkodni. De megint megjegyezném, hogy az sem biztonságos, ha a harcjármű páncélján elműködik egy kumulatív robbanófej, különösen egy eleve nagy repeszhatású HEAT-MP gránát.


Állítólag Afganisztánban 1988/89 körül készült kép, az előtérben két T-55M üres Drozd vetőkkel, hátul egy harmadik T-55M, leponyvázott Drozd vetőkkel

3.: Talán nem nyúlok mellé nagyon, ha azt mondom, hogy a városi hadviselésben az IDF eléggé ott van a toppon, ha nem ők maguk a legjobbak. Namost az IDF az élvonalbeli harcjárművein évek óta használja a Trophy APS-t, városi hadszíntéren is. Még a Merkava Mk.4-en is, ami az egyik legjobban védett harckocsinak nevezhető talán. A hírek szerint már mentett is meg harcjárművet működés közben. Szóval talán ez a kockázat mégsem olyasmi, ami elrettent az alkalmazásától.


Izraeli Merkava Mk.4 Trophy APS-el, mellette gugoló IDF gyalogosokkal, a kép nyilvánvalóan beállított, de ettől még az üzenet egyértelmű

Esetleg a régi (gyalogsági támogatás nélküli) harckocsi ezred koncepció éledne újjá, vége az MBT-k korszakának?

Nem hiszem, az oroszok direkt 'nehéz' páncélos dandárokat/ezredeket képzelnek el, T-14 harckocsikkal, T-15 nehéz lövészpáncélosokkal és T-16 műszaki járművekkel, vagyis ezekben csak Armata alapú járművek lennének. A kulcs az, hogy vegyes, vagyis harckocsi és gyalogságot szállító nehéz nyuszibusz is együtt mozog, ebből fakadóan ha kell, kiszállnak a gyalogosok, és fedezik az előre nyomulást.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.09.03. 09:46:32

Valamelyik harckocsizót kérdezték, hogy mennyire örültek a bokorugrók, ha megjöttek a tankok, mire azt válaszolta, hogy annyira, mint mi, ha megjött a gyalogság. :-)

Az "elit" szír egységeket hagyjuk már. :-) Csecsen földről volt már szó. Nem jött be a magányos hk. "koncepció". Egy hk.-ból kb semmit nem látsz, csak egy kis "lukon" kukucskálsz. Városban a tetőre fel sem tudsz lőni. A gyalogságot ki fogja lőni? Mert mé az IFV-k is kevesen lennének ehhez. Hidd el, kell az ember. Szíriában egy AK-val megvakítottak egy 72-est...

Igen, hallottam GT autókról. Annál sem volt ajánlatos közel állni ott, ahol a fütsgáz kijött, de ott legalább a tömegáram kisebb.

Hm, azt nem is tudtam, hogy ennyire rövid nyíl lövedékeket tudott csak a T sorozat.

@HPASP: Miből gondolod, hogy a gyalogsági cuccokat nm fogja meg? Vagy azért mert olyan kzelről indítják? Pl városi környezetben.

Nekem úgy tűnik, mintha pont a lőszerrekeszt találná el a rakéta.
Ha zárva volt az ajtó, valószínűleg semmi bajuk sincs. Szerintem itt pontosan azt láttuk, amit #70297 -ben ximix is belinkelt, csak más szögből.
Oldalról meg modernebb páncéltörő rakéta gyakorlatilag bármilyen harckocsit ki tud lőni, szóval annyira nem rendkívüli az, amit itt láttunk.

Hpasp #70350
Már mostanában is látható a változás Szíriából vannak videók melyen, a MBT.-k nyuszibuszt bekísérik a frontvonalig ott kiszállnak a katonák megcsinálják a küldit, egy ilyen háborús övezetekben a katonák manapság már nem nagyon sétálnak.
A régi vh.-s kísérjük a harckocsit már nem opció, de ott azok a hk.-k direkt gyalogságtámogatására készültek (legalábbis a németeknél)
Az IFV-k és a MBT-k együtt mozognak ha beleakadnak valamibe akkor a IFV kiszórja a katonákat a pocakjából és indul a harc, gyalogság megmarad az MBT-k mellett csak tisztes távolban. A löveg légnyomása és a reaktív páncél miatt így is csak mögötte lehet menni ha kell, de egy hő- vagy Flir- kamera ami a MBT-ben vagy a IFV-ben van szerintem hamarább talál célpontot, mint egy katona aki a MBT "mellett sétál".

off
molnibalage83 #70351
Ezt a "csoda" járgányt ismered ?

edition.cnn.com/2015/08/27/politics/loose-nut-air-force-crash/index.html?iid=ob_article_organicsidebar_expansion&iref=obnetwork

Fedélzeti tűz és több mint 60millás kár - dollárban - egy meghúzatlan oxigéncső-csatlakozó miatt egy USAF-gépen. Jó hogy nem lett belőle nagyobb baj...

ARENA esetén a harckocsi 50m-es körzetében nem lehet tartózkodni...
... pl ezeket a scenariókat el lehet felejteni.






Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.02. 20:37:30

Az alkalmazott harceljarasok fognak valtozni. Ma is igen riman simul egy gyalogos egy hk-hoz kulonosen, ha az gt hajtasu.

Ezek az aktív harckocsi védelmi rendszerek jól hangzanak papíron, gyakorlatban viszont nem hiszek bennük.

ARENA, ERA, 'Afganit' APS, vagy a Drozd harctéri alkalmazása esetén a harckocsi elveszíti saját gyalogsági támogatását (senki sem lehet a hk. közelében amíg ezek a rendszerek üzemelnek)...
... a nélkül pedig a mai gyalogsági páncéltörő fegyverek korában, a hk. csak könnyű célpont az ellenfél gyalogságának.

Esetleg a régi (gyalogsági támogatás nélküli) harckocsi ezred koncepció éledne újjá, vége az MBT-k korszakának?
<#fejvakaras>

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.02. 20:07:50

Lehet én vagyok a hülye, de nem értem ha csak az első és hátsó görgő állítható, attól hol lesz jobb a terep járási képesség.

Értelemszerűen az első futógörgők "találkoznak" először a megváltozott talajjal, és lánctalpnál ugye az utolsó "engedi el". Ha gyorsítasz, akkor a hátsó(k) terhelődnek, ha lassítasz, az elsők. Ha ezeknek a viselkedését tudod aktívan befolyásolni, akkor már komolyan tudod a harckocsi test viselkedését befolyásolni.

Igen, a teljes aktív felfüggesztés jobb, de nem mindegy költségek terén, hogy 2x7 felfüggesztésből mind vagy csak 2x3 aktív. Márpedig a hírek szerint az Objekt 195 bukásának egyik oka a túl magas ára volt...

Amit írtál az alapján nekem az jön le, hogy eddig a T sorozat nagyon le volt maradva, ha beérik a T-14, akkor picit jobb lesz és van benne fejlesztési potenciál a nyugati vasakkal ellentétben.

A T-sorozat az 1990-es évekig kb. pariban volt a nyugati harckocsikkal, a védelem terén a Kontakt-5 és a Stora-1 mellettük szólt, és többé-kevésbé még a páncéltátütés terén is tartották a lépést. A probléma a 90-es években következett be. A nyugati harckocsik páncélzata tovább erősödött, megjelent a Leo2A5 és az M1A2, amelyek már 900-950mm RHA vs. KE szintű torony frontpáncélzatot tudtak felmutatni. Velük szemben a T-90A az új réteges kompozit páncélzattal plusz Kontakt K-5-el, majd a T-90AM a Relikt ERA-val rendelkezik. ERA nélkül (Stora-1 modul felszerelve) ~600-650mm vs. KE szintű páncélzatuk van, ehhez a K-5 olyan 150-200mm, a Kaktus talán 200-350mm-t tudott hozzátenni (az oroszok 1000mm feletti összesített védelmi értékeket említenek a T-90AM/MSz esetén, ezt én némileg túlzásnak érzem....).

Aztán jöttek a hosszú, akár 900mm-es nyillövedékek, és az ultrakönnyű levállóköppenyek a nyugati lövedékeknél. A T-72B széria max. 650mm, a T-90A max. 750mm hosszú nyillövedékkel tud operálni az automata töltőberendezés fizikai méretkorlátai miatt.

Magyarul mind védelem, mind páncéltátütés terén a T-72B3 és T-90 széria lemaradt, nem igazán tudtak hova fejlődni. A T-90MSz megint eljátszott az új toronnyal, de az alváz nem elég erős ahhoz, hogy egy nyugati szintű páncélvédelemet felmutató, torony végébe száműzött automata töltős toronnyal lássák el. Az ukránok megcsinálták a T-84 Oplot / Oplot-M-el, de úgy, hogy áttervezték a teknőt is, új motort adtak alá és a tömeg is megnőtt 51-52 tonnára (a T-90A kb. 46 tonna, a T-90AM kb. 48 tonna). A T-72 bázisú megoldások lehetőségeik határánál vannak, legalábbis a hagyományos kiépítésben. A T-72/T-90 bázisán is lehetne külső elhelyezésű fegyverzet, és/vagy személyzet nélküli torony, de ahhoz nincs elég hely, hogy 3 embert és a T-14-eséhez hasonló méretű torony valahogy beleférjen úgy, hogy a test eleje megkapja az elégségesnek nevezhető 1000+ mm RHA vs. KE szintű frontális védelmet. A T-14 teknője nem véletlenül lett 2 méterrel hosszabb, mint a T-90-esé...

Az 500 fontos bombára írtam, hogy mindegy hova megy a füstben, az a hk.-i nem megy már sehova.

Én meg mégegyszer mondom, hogy egyfelől nem feltétlen 500 fontos bombákat fognak dobálni a harckocsikra, másodszor egy álcázó füstfelleg kiterjedése lazán lehet 30-50 méter is. Azért ha csak 25-30 méterre sikerül elszambáznia a becsapódástól, az már elég lehet a túléléshez...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.09.02. 15:35:48

Lehet én vagyok a hülye, de nem értem ha csak az első és hátsó görgő állítható, attól hol lesz jobb a terep járási képesség.

Amit írtál az alapján nekem az jön le, hogy eddig a T sorozat nagyon le volt maradva, ha beérik a T-14, akkor picit jobb lesz és van benne fejlesztési potenciál a nyugati vasakkal ellentétben. Továbbra is azt mondom, hogy nem kezdeném el tördelni az ujjam ha nyugati harckocsizó lennék. :-)

Az 500 fontos bombára írtam, hogy mindegy hova megy a füstben, az a hk.-i nem megy már sehova.
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.09.02. 14:48:05

Az aktív és passzív közötti különbséget ismerem. Ezt a hibridet nem értem miért jó.

Eszembe jutott egy régebbi videó. Hasonlít rá, mégis más.

Tank vs fal

A futó görgős részt nem értem, és ha csökken a talaj nyomás?

Akkor könnyebben, gyorsabban fordul.

Plusz hiba lehetőség, minimal előny.

A fő lényeg, hogy stabilabban, jobban tud a terepen mozogni, a forduláskori előny nem az elsődleges, az csak példa, ahol látni lehet működés közben.

Nem értelek, akkor egy mai Leo/M1/stb már esélytelen a mai ellenfelekkel szemben (azonos hk/pc. törő fegyverek/stb)?

Természetesen itt erősen tippelés megy, mivel a páncélzatok és a páncéltörő fegyverek egymáshoz való viszonyát csak élesben való kipróbálással lehetne vizsgálni.
~8
Minden estre ha az orosz "saját" adatokból indulunk ki (1,17x nagyobb torkolati energia a 120mm L/55-öshöz képest, és a DM-53-ast figyelembe véve), akkor ~900 mm RHA értékű páncéltörő energiát tud a 2A82-1M az új "Vákum-1/-2" lőszerekkel 2km-ről. Ez papíron kevés az M1A2 (~950mm vs. KE), és talán éppen elég a Leo2A6/A7 (~900mm vs. KE) toronyfront ellen. A kérdés, hogy mekkora fejlődési potenciál van a 2A82-1M lövegben és a hozzá való lőszerekben, de azt talán kijelenthetjük, hogy a nyugati harckocsikban már nem lehetnek olyan nyugodtak a harckocsizók, mint voltak mondjuk a T-72B vagy T-90-el szemben.

A fő probléma, hogy már mind az M1 Abrams, mind a Leopard 2 elérte azt a szintet, ahol a tömeg további növelése már erősen káros a futóműre és a hajtásláncra, ráadásul már így is meghaladták azt a tömeget, ami a közúti közlekedésnél nem korlátozó tényező (ami egyébként valahol 50-55 tonna körül mozog).

De nem látom azt a nagy dobást benne, hogy mondjuk lenullázta volna a nyugati vasakat.

Technológiai szempontból régóta az a terv, hogy a személyzet irány a testbe, a torony pedig alig kap páncélzatot. Az amerikaiak már az M1 Tank TestBed (M1 TT😎 program keretében az 1980-as évek második felében így képzelték el a jövőt:




Az M1 TTB az 1980-as és a 2000-es években

Szóval az irány jó ideje megvolt, de húzták-halasztották nyugaton, mondván a T-90 / Type-96 szintű ellenfelek ellen bőven elég az M1A2SEP / Leo2A6M is. A gond az, hogy a T-14 már más kategória, minden szempontból. A mai nyugati harckocsiknak a T-90MSz is már lassan kihívás lesz, csak éppen a T-90MSz-ben nem nagyon van fejlesztési potenciál, míg a T-14-ben még rengeteg van.

Természetesen ezer és egy megválaszolatlan kérdés van még. Kezdve ott, hogy vajon üzemeltetéskor mennyire lesz megbízható a T-14. Mennyire lesz harci körülmények között megbízható, sérülésálló. Ezek olyan kérdések, amikre még senki sem tudja a választ.

Amikor az M60A2 és a T-64 eljött, mindenki azt gondolta, hogy a lövegek hamarosan pct. rakéták helyett már pct. rakétákat fognak inkább eregetni. Aztán kiderült, hogy ez rohadt drága, és főleg a Shillelagh rendszer roppant megbízhatattlan. Aztán visszatértek a "hagyományos" páncéltörő lövedékekhez a rakéták helyett.

Az biztos, hogy a "hagyományos" harckocsiépítési koncepció nem képes igazából továbbfejlődni. Azonban a harckocsizók nagyon tartanak az újdonságoktól, és attól, hogy teljesen a gépekre kell hagyatkozniuk. Automata töltő ide vagy oda, még a T-90A ágyúját is meg lehet tölteni és lehet vele harcolni kézi erővel, ha valami gond lép fel. A T-14 és a következő generáció erre már nem lesz képes. Ez pedig ellenállást fejt ki (az amerikai harckocsizók erősen ellenállnak az automata töltőnek is).

A felfelé füstölgést sem értem. Ha jön az 500 fontos bomba, akkor nem mindegy, hogy mellé megy, vagy telibe? A tank kiesik, a személyzet meg itt annyira nem számít

Nem annyira 500 fontos bombákat dobálnak a harckocsikra, hanem pct. rakétákat indítanak. Legyen az Maverick, Hellfire vagy az utód JAGM. A lényeg az, hogy a "felfelé füstöléssel" kompletten el tudja fentről is fedni magát, eleddig alapvetően "szintből" vagy alancsony magasságból érkező veszélyforrások jelentették a fő veszélyt, mostanra egyre inkább a 2000-6000 méteren repkedő drónok...

De ha 500 fontos bombákat is akarnak dobni, az feltehetően lézer-irányzású lesz, amit dettó hazavág az álcázófüst...

JanáJ #70334
Alap és aktív futkosómű teszt.
https://youtu.be/B2TVSsv7AaQ

JanáJ #70343
A képről nem egyértelmű teljesen, de a harckocsi balra fog kanyarodni, csökkentette az első görgő előfeszítését ez miatt az felemelkedett ezáltal kismértékben csökken a tapadó felület bal oldalt (szerintem) + lövéseknél is kitud támasztani ha kell nem himbálódzik hk. teste mint hajó a vízen.

Cifu #70336
Ami még érdekes a T-14-ben az, hogy kapott valami új hajtásláncot és ezáltal szakítottak a kézi váltogatós rendszertől, volt egy videó ahol a felvonulás után az utca végén 90°-ban bekanyarodnak a régi tankok mind kapcsolgatnak vissza vagy erőből majd lefulladásig nagy gázzal kanyarodnak az T-14 meg szinte ugyanazon a fordulatszámon, mint egy autó bekanyarodik (ha emlékeim nem csalnak😊
Azt a videót persze nem találom most, de itt látszódik egy rövid ideig .
Dö ez ám az ismeretterjesztés https://youtu.be/PrB5WXxDYBs?t=48s
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.02. 12:51:40

A futó görgős részt nem értem, és ha csökken a talaj nyomás? Plusz hiba lehetőség, minimal előny. (Tuti ők tudják jobban és nem én, de nem tiszta.)
Nem értelek, akkor egy mai Leo/M1/stb már esélytelen a mai ellenfelekkel szemben (azonos hk/pc. törő fegyverek/stb)?
Azon nem vitatkozom, hogy a T-14 a jövő. A 72 sorozat után megérte ekkorát ugrani. De nem látom azt a nagy dobást benne, hogy mondjuk lenullázta volna a nyugati vasakat. Még ha a légierőt nem is nézem akkor sem.
A felfelé füstölgést sem értem. Ha jön az 500 fontos bomba, akkor nem mindegy, hogy mellé megy, vagy telibe? A tank kiesik, a személyzet meg itt annyira nem számít (az ellenség szempontjából).

"Rommel pedig nem jutott el Szíriáig :😊"

Ez igaz, de a vh után Pz.IV-esek is álltak szolgálatban Szíriában (a SzU-ból vették őket, mint zsákmányanyagot)

Pontosan ez ugrott be nekem is. 😊

Bár kicsit politika, de nektek hiszek az ilyesmibe.

Szeretnék utána olvasni (nem mindenegybeblog.hu meg ilyen ökör oldalakra gondolok) hogy tulajdonképpen hogy jutott ide néhány ország, hogy ennyire megindult a vándorlás?

Annyira rég óta nem figyelem a keleti dolgokat, hogy tudjam hogy pl. Szíriába a szír felkelők harcolnak a szír hadsereggel (?), afrikából is miért érkeznek, ilyesmi.

Ha tudtok valami ilyen cikket (lehetőleg magyart), ami viszonylag jól össze foglalja hogy mi vezetett idáig, megosztanátok?

"Sebaj, majd azt Mondjuk, hogy Rommel küldte karácsonyra" 😄

Ez a leFH 18M, nem a leFH 18, a csőszájfékről könnyen megkülönböztethető. Rommel pedig nem jutott el Szíriáig :😊
Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.09.01. 22:02:49

Egy újabb világháborús fegyver aktív használatban. Szerintem még Rommel hagyta ott a szíreknek 😊

Hm, mi az előrelépés? NEm csak járó motor mellett tudja mozgatni a tornyot?

Is, illetve a hidraulikus folyadék tűzveszélyes ugyebár, valamint a hidegben meg tud dermedni (pl. a norvégok emiatt akartak elektromosat).

Mire jó, hogy csak részben aktív a futómű? Így mi értelme?

Olcsóbb, mintha mindegyik görgő felfüggesztése aktív. A részben aktív futómű még így is előrelépés a hagyományos megoldáshoz képest, továbbá a forduláskor "megemelve" az első futógörgőt lehet a talajellenállást csökkenteni.


Érdemes a bal első görgőt figyelni...

Tök jó a nagy páncélvédettség, de az "csak" a személyzet túlélését biztosítja, a hk.-ét nem.

Mert a mai szintű veszélyforrásokkal szemben nem lehet.

Egy "old school" vas használható, míg nem lövik át, ez már nem.

Egy "old school" vas olyan szintű páncélvédelemmel, amit nem lő át a mostani és a most következő pct. lövedék (a T-14 ugyebár jövő idő) tényleg 100-120 tonnát nyomna. A T-14 még legjobb esetben is kevesebb, mint fele ennyi.

Az elektronika szintjén szerintem még mindig le vannak maradva, igaz ez később cserélhető.

Ezt nehéz megmondani, de abból, amit eddig láttunk pl. a T-90MSz esetében, azért a lemaradás már messze nem olyan szintű, mint az 1990-es években volt. Én azt mondanám, hogy most kb. ott járhatnak, mint a nyugati technológia a 2005-2010-es időszakban.

Egy fiktív orosz - nyugat harcnál még mindig inkább egy nyugati teknőben ülnék a felettem jövő precíziós fegyvereket évtizedek óta dobáló vasmadarak miatt.

Pont, hogy a T-14 jobb ebben, mivel képes saját maga fölé füstfelleget generálni a felfele néző gránátvetőivel. A hagyományos előre-felfele vetett gránátok esetében időbe tellik, amíg az álcázófüst felülről is teljesen betakarja a harckocsit.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.09.01. 15:45:11

Nem értettem miért lövöldözik valaki egy FN FAL-lal tankra. :-S
Nekem ez is kicsit sántít, de oké.

Mire jó, hogy csak részben aktív a futómű? Így mi értelme?

Kicsit fenntartásaim vannak. Szerintem is előnyösebb ez a kialakítás, mint a klasszikus és emlékeim szerint neked is a szíved csücske. 1:1-ben lehet megeszi a a nyugati vasakat, de a német példa okán nem vagyok meggyőződve, hogy pl komoly adatkapcsolat van a saját hk.-ik között. Tök jó a nagy páncélvédettség, de az "csak" a személyzet túlélését biztosítja, a hk.-ét nem. Egy "old school" vas használható, míg nem lövik át, ez már nem. Persze inkább ebben ülnék. Az elektronika szintjén szerintem még mindig le vannak maradva, igaz ez később cserélhető.

Egy fiktív orosz - nyugat harcnál még mindig inkább egy nyugati teknőben ülnék a felettem jövő precíziós fegyvereket évtizedek óta dobáló vasmadarak miatt. Persze az már nem a T-14 sara, hogy hol tart az orosz légierő. :-)

Hm, mi az előrelépés? NEm csak járó motor mellett tudja mozgatni a tornyot?

Yupp, az ECM mellényúlás volt.

Miért előtte milyen toronymozgató motor volt?

Hidraulikus.

Tömören címszavakban:

-Teljesen új koncepció, a hagyományos páncélzat csak a személyzetet védi komolyabban, a torony és a test többi része ERA / NERA / rácspáncélzat, illetve aktív védelmi rendszerek (füstgránátvető 4x12 gránáttal (2x12 toronyban, 2x12 felfele néz) illetve 2x5 Drozd-szerű APS).

-Az 'Afganit' APS, ahogy hívják a hírek szerint 1700m/s beérkezési sebességű lövedékeket is képes semlegesíteni. Ez megint újdonság, mert az eddigi APS-ek, mint a Throphy vagy a Drozd max. 600-700m/s szintig működtek, vagyis a pct. rakéták elleni védelemre voltak jó. Az 1700m/s azt jelenti, hogy a harckocsiágyúk nyillövedékei ellen is hatásos lehet.

-A löveg 125mm-es 2A82-1M, úgy tűnik nem, vagy csak kicsit hosszabb, mint a 2A46M (ami L/48-as). Az új nyillövedékek már 800-900mm hosszúak is lehetnek az új automata töltőberendezésnek hála, amelyben függőlegesen vannak a lőszerek és a hajítótöltetek elhelyezve. A lőszerkészlet 32 az automata töltőben, 8 (?) a torony hátulján lévő tárolóban - viszont a hivatalos adat 45 lőszer, szóval valahol még 5 lőszer bújkál.

-A futómű részben aktív, az első és a két hátsó futógörgő esetében van mód a magasság állítására, így nincs mód a "lehasalásra" és hasonló trükkökre, amit a koreai K2 például csinál.

-Nem tudni a pontos tömegét, egyes források szerint 48 tonna (plusz 5 tonna a kiegészítő páncélzat), más források szerint 55 tonna.

-1500 lóerős teljesítmény esetén akármelyik esetén is igen jó a teljesítmény-tömeg aránya (55 tonna esetén is több, mint 27 Le/tonna). A mozgékonysága igen jó lehet.

-A tornyon lévő külső borítás lehet, hogy ideiglenes, vagy akár teljesen felesleges. Láthatóan teljesen eltérő megoldású, mint a harckocsi egyébb részei. A külső borítás csapokon lóg, és ezek végén lévő furatokba elhelyezett sasszegek rögzítik. Ez gyors le- és felszerelést tesz lehetővé adott esetben, de nem illik sehogy a képbe. (Megj.: A radarokat fényes fekete fedőpanel fedi a torony felső részén).



-Önmagában a harckocsi mindenképpen hatalmas előrelépés, nem vitás, hogy megelőzi a nyugati harckocsikat, a kérdés, hogy vajon milyen nem ismert gyermekbetegségei vannak (az eddigi 20 jármű egy része (vagy az egész) valójában prototípus). Feltehetően ezért is csak 12 jármű tűnt fel májusban, ezek néztek ki azonosan. Ha nagy tömegben elterjed, az komoly kihívás elé állíthatja a nyugati páncél-elhárító erőket. A 152mm-es löveg beépítésének lehetősége pedig komoly fejlesztési potenciált takar...

T72B3 vs. Fal

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

A 9.12-es gépeken nem votl ECM soha. A legtöbb ország ezt kapta meg. A 9.13-at hova exportálták a Szu ideje alatt? Talán még a VSz országok sem kaphatták volna meg...

Városban és Afganisztánban bőven elég lett volna a TUSK, vagy még egyszerűbb ha lazítanak "picit" a ROE-n. <#violent>

Nem mondom, hogy tökéletesek, de pl nézzük meg hogy ki (USMC/Army) hogyan, és mire cserélte le az egyenruháját... :-)

A könnyű hadsereg egy vicc szerintem. Azt megértem, ha van valamekkora kerekes alakulat, ha valahol valakit ki kell verni a bozótból, de ezt már az USMC ás a franciák is kitalálták már.

Az oroszok miért égtek a tankokkal? Már mint égni égtek, de nem a tankok miatt. Az M1-et pont ugyan úgy felnyitották volna felülről.