95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75434
Esélye? Nem más szot akartál it használni? A bibi az, hogy a 80-as evek közepén a nszk fronton M1ip és M1A1 elterjedtek vooltak a leo2 és 2A1 is. A nem csucs szovjet hk-nak ezek szerint legfeljebb az akkor már masodvonalas nato hk-k elle voltak jok... -
#75433
Nem olvastam a story-ját csak a képek alapján tippeltem, hogy a bár a felső páncéllemezt átütötte, de az alatta lévő rétegek eltérítették és a küzdőtérbe már nem jutott be, viszont a rétegek között a gumi (ha volt) az meggyulladhatott a hőtől innen a korom gondolom én .
---------------------------------------------------------------
Thai oldal Oplot képekkel :)
http://thaidefense-news.blogspot.hu/2013/09/oplot_9.html
http://pantip.com/topic/30962225 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75432
Anno a T-80 / T-80B-től indult a beszélgetés, a T-80B ugyanannyira "általános" volt a kelet-német fronton, mint az M1 vagy az M1IP az európai csapatoknál. -
#75431
1986-ig az M-60-ast bármely magyar T-55-nek ki kellett tudnia lőni a 3BM-8-as űrméret alattival, 1986 után meg már nem maradt a VSz-nek más esélye, a harckocsi felderítő alakulatokon kívül. (nuki neve fedésben) -
#75430
Ahogy a hozzá mért orosz pct. lőszerek is.
Sajnos nem találom azt a képet, ahol a sima M1A1 van a BM-32 / -42 pct. lőszer mellett.
A lőszerekről van ábra:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.26. 11:55:13 -
#75429
Csak hogy legyen értelme az összehasonlításnak (ugyanazt a kort nézzük)
USA jellemző harckocsi, és lőszer Nyugat Európában:
1980-81: M-60A1 Patton - M728 (APDS-T), M456 (HEAT), M393 (HEP)
1982-83: M-60A3 Patton - M735 (APFSDS-T), M456A1 (HEAT), M393 (HEP)
1984-86: M-60A3 Patton - M774 (APFSDS-T), M456A2 (HEAT), M393 (HEP)
1987-90: M1A1 Abrams - M829 (APFSDS-T), M830 (HEAT)
Desert Storm: M1A1 Abrams - M829 (APFSDS-T), M829A1 (APFSDS-T), M830 (HEAT)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.26. 11:55:11 -
#75428
M1A1HA csak a hidegháború végén/után jött ki. -
#75427
Line-of-Sight.
Ennyi a páncélzat fizikai vastagsága, de az RHA egyenértéke értelemszerűen nem azonos ezzel. A felső kép a LOS vastagsága, az RHA érték az alatta lévő. -
#75426
Mi az a LOS? -
#75425
Az említett harckocsikban közös a 125mm-es 2A46 löveg, és hogy korlátozott a nyíllövedék hossza. Most akartam írni jóóó sokat, de inkább berakom Militarysta által csinált ábrát, nyilván az adatok hozzávetőlegesek, de a nagyságrendek kb. stimmelnek.
![]()
A lényeg, hogy az M1A1 mikor kijött, bizony kemény dió volt még az élvonalbéli szovjet harckocsiknak is szemből, maximum nagyon közelről vagy nagyon szerencsés találattal volt esélyük ellenne. A másik oldalról a komoly változást a Kontakt-5 ERA jelentette, mert annak hatására az APFSDS lövedékekre nyugaton nem tudtak a hidegháború végéig.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.26. 11:06:22 -
#75424
Akkor az M1A1 a szovjet csúcsharckocsikat is erős pofozta volt a '80-as években? A T-80U, T-80BV, T-64BM, T-64BV és T-72 Obr 1987 ellen is állta volna a sarat? -
#75423
A Boston Dynamics jó ideje az Alphabet (alias Google-csoport) tulajdona, de tudomásom szerint per pillanat nincs futó katonai megbízása. Anno az US ARMY és az USMC is érdeklődött a négylábú teherszállító robotjuk (BigDog / LS3) iránt, aztán mégse kértek belőle, mert korántsem praktikus. A jövője kérdéses, mert nem úgy néz ki, hogy a lépegető robotépítés felfutna. -
#75422
A linkeket ismerem, a below-the-turret-ring az egyik legjobb blog most a témában, de persze ők is főleg a fofanov és btvt.ru oldalról táplálkozik, meg persze az orosz fórumokról.
A képsorozatnál szerintem átütötte a páncélzatot, ha megnézed, az egész belső tér finom fekete/szürke porral van borítva, ott bizony égés történt, tehát feltehetően áthatolt a páncélzaton. -
#75421
A légrés adja akkor a védelem javát?
A légrés azért kell, hogy a lemezek el tudjanak hajolni, illetve a légrésekben a hő és a kumulatív sugár energiája bizonyos szintig el tud távozni, így csökkenti az átütőképességet. Vagyis egy egyszerű NERA-t csináltak. Egy könnyebb, mintha több rétegbe különböző anyagokat alkalmaztak volna szendvicsként, csak térigényesebb.
![]()
Egy T-72B3 front páncélzata, jól láthatóak a lemezek, és közöttük a rések
Az M1IP, akkor a "szódával" elmegy kategória volt a csúcs szovjet hk elen 1983-tól, csak a jobb tűzvezető rendszerben bízhatott és mázliban, hogy jó helyen találja el?
Az M1IP a T-80B-hez képest tűzerő terén kb. egy szinten mozgott 1983-85 között, mozgékonyság terén volt a szovjet hk. előnyben. Ahol az amerikai volt, az valóban az a páncélzata, a tűzvezető rendszer és az éjjellátó (mondjuk én továbbra is abszurdumnak tartom, hogy az M60A3 TTS jobb éjjellátóval bírt, mint az utódja...).
"Szódával elmegy" tehát egy picit erős, tény, hogy ha az M256 gyártásánál nincs késlekedés, és 1983-ban DM23, ne adj isten M873 lőszerrel odaálltak volna a T-80B-k elé, akkor annak csúnya vége lett volna a szovjetek részéről. De nem álltak, így marad a méret / éjjellátó / tűzvezető rendszer és persze a személyzet, mint döntő tényező.
A szovjeteknél a BM-32 APFSDS-DU pct. lőszerrel vált valamennyire esélyessé az M1IP / M1A1 kilövésére, de mind ez, mint a BM-42 (Wolframmagvas) lőszer csak lassan terjedt el, igaz, a frontvonalba, kiemelt egységeknél ott volt a hidegháború végén. Azonban a szovjetek lemaradása itt már látványos kezdett lenni, az M1A1 ellen csak a 1991-ben kijött BM-46 volt valóban hatásos, csakhogy ekkor már ugyebár az US ARMY első vonalbeli egységeinél M1A1HA vagy HA+ / HC verzió volt, amivel a T-64/-72/-80/-90 család 125mm-es hk. lövege már nem nagyon tud mit kezdeni.
Akkor viszont a jelek szerint még az M1IP viszont hülyére pofozta volna a keletnémet, lengyel és csehszlovák másodvonalas hk-kat, nemhogy az M1A1 és a Leo2 és 2A1.
Simán és probléma nélkül, miközben a második vonalbéli egységeknek esélyük se volt az említett első vonal béli nyugati harckocsikat kilőni... -
#75420
de úgy van hogy nem akar már ilyesmiket a sereg nem? csodálkoztam is, hogy nem csukták be a Boston Dynamicset és nem röppentek szét a mérnökök más robotikai cégekhez, vagy nem vásárolta fel őket valaki. mert egyelőre játék amit csinálnak, mondjuk abból a legjobb lenne ha piacra dobnák, csak nagyon drága :D -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
----------------------------------------------------------------------------
Die Entstehungsgeschichte des Kampfpanzer Leopard 2
----------------------------------------------------------------------------
![]()
Kampfpanzer Leopard 2 Prototyp beim Tag der offenen Tür der WTD 41 in Trier am 10.09.2005
-----------------------------------------------------------------------------
https://youtu.be/kqXK06aTMwI
-----------------------------------------------------------------------------
50 Jahre gepanzerte Kampftruppen
----------------------------------------------------
Gugli képek
-
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
http://www.liveleak.com/view?i=46d_1419417512
------------------------------------------------------------
http://fofanov.armor.kiev.ua/Tanks/MBT/t-90_armor.html
Az előző link főoldala
------------------------------------------------------------
Ebbe
![]()
Itt ment be
![]()
és ilyen lett belül
![]()
( a kép alapján elég laposan kapta el a rétegeknek mintha sikerült volna megfognia ?)
---------------------------------------------------------------
The armor protection of the T-72 tank
--------------------------------------------------------------
M60 szelet és lőszerek
--------------------------------------------------------------
Ha van pár fűrészlapod elmehetünk egy tényfeltáróra :)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.06.26. 00:21:38 -
#75417
Az utolsó részét nem értem a kommentnek. A légrés adja akkor a védelem javát? Az M1IP, akkor a "szódával" elmegy kategória volt a csúcs szovjet hk elen 1983-tól, csak a jobb tűzvezető rendszerben bízhatott és mázliban, hogy jó helyen találja el? Az M1IP védelme mekkora volt?
Akkor viszont a jelek szerint még az M1IP viszont hülyére pofozta volna a keletnémet, lengyel és csehszlovák másodvonalas hk-kat, nemhogy az M1A1 és a Leo2 és 2A1. -
#75416
Város közepére...? -
JanáJ #75415 Lakott területre? Mert akkor nekik is a kur... Azóta azért csak eltelt 17 év... -
#75414
Próbálom felgöngyölíteni...
Kampfpanzer.de:
(A Keiler (Vaddisznó) kísérleti harckocsiról szólva (ebből kettő épült, 1968)):
Central element of the turret front is the 105mm smoothbore gun, which is mounted in a new mantlet,
which was sloped to the front.
...
Main armament of the experimental development was a new developed 105 smoothbore gun. To support higher
chamber pressure and limit vibrations, a comparatively thick gun was used. The gun has no bore evacuator, but a
thick mantling on the rear part.
This design resulted in a high mass of the gun, which had a negative impact on the vehicles center of gravity and
the performance of the turret drive. Because of these characteristics, the gun was not selected as future
armament for any other battle tank and a more powerful 120mm model was developed instead.
Vagyis egy nagy csőnyomású, sima csövű 105mm-es löveg került beépítésre, ha jól értem, az ágyúpajzs a löveggel egybe volt építve, és az egész löveg elég nehéz volt.
Leopard 2K (K = Kannonen, ez az ágyús verzió, ugyanis papíron játszottak az amerikai 152mm-es XM150 löveggel és a Shillelagh rakétával, ez volt a Leopard 2FZ (FK = Flugkörper, vagyis rakéta)):
The first ten turret prototypes were equipped with a 105mm smoothbore gun without bore evacuator. The later
seven turrets finally received the 120mm smoothbore gun.
Vagyis az első tíz Leo2 torony proto 105mm-es simacsövű, a maradék hét pedig 120mm-es löveget kapott. Megjegyzés: 16 alváz és 17 torony készült, és próbálgatták a különféle összeállításokat is. Az alvázak terén eltérés volt például a felfüggesztés, az alkalmazott lánctalp megoldások, illetve az APU meglétét illetőleg is. A 11. számú tornyon egy 20mm-es gépágyú is helyet kapott.
Érdekesség, hogy említik az 1974-es XM1 vs. Leo2AV tesztet. A 19. alváz és 19. torony együtt ment amerikába, a 20. alváz csak súlymakettel rendelkezett, a 20. torony Németországban maradt. A németek ekkor még analóg tűzvezető számítógépet és optikai távolságmérőt terveztek, amely megegyezett a Leo1A4-esével. Az amerikaiak javaslatára került a képbe a Hughes EMES15, amely már lézeres távolságmérővel bírt, és nem volt fizikai kapcsolat az irányzó optikája és a löveg között, ez a 21. számú toronyba lett beépítve. A németek, a saját alternatív EMES13A1-et javasolták, szintén lézeres távolságmérővel, de nem vált be, és végül az EMES15 maradt.
A 19. és 20.-es toronyban 105mm-es L7 löveg volt (hopp!), mivel az US ARMY erre tartott igényt (az XM1 esetében is). Később a 19.-es tornyot tesztelték a 120mm-es Rheinmetall löveget is, illetve a 21.-es tornyot eleve már ezzel gyártották le.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.25. 14:17:11 -
davidbog #75413 Engem is meglep, hogy simacsövű löveg volt a Leo 2 prototípusokban, én is azt hittem L7. Kizárt, hogy a 105 mm T210-el tesztelték volna. 1959-1960 körül törölték azt a projectet. De érdekesen nézett volna ki mert az majd 8 méter hosszú löveg volt.
-
Ezek szerintem szintén a kis ejtőernyős páncélelhárítók , úgy néz ki kell nekik fény a cél beazonosításához ? Elsőnek a megvilágítják a célt majd később látni ahogy a levegőben elműködnek a robbanófejek. -
#75411
Azért 99-ben az amcsik is dobtak fürtöst gazdagon... -
Nem tudom pontosan mi váltja ki az elműködést az ejtőernyős páncélelhárítónál, képesek e élő erőre átkalibrálni vagy magasságra időzíteni miszerint, ha van cél, ha nincs elműködjön vagy érzékenysége mire terjed ki egy mosógépre, hűtőszekrényre is tüzet nyit vagy csak autóméretű fémtárgyakra....., de a tojások azok a becsapódás után robbannak és nincsenek tekintettel semmire és senkire. Tehát elvileg állhatsz 15-20 méterre egy harckocsi mellett és épp bőrrel megúszhatod a bombázást míg, a tojásoknál az volt az utolsó kép amit láthattál.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.06.25. 12:09:00 -
#75409
Russia Burns Entire Neighborhoods With Incendiary Bombs
ez is elég durva -
JanáJ #75408 Mi a különbség? Már nem a fegyverek között, hanem hogy min változtat? Fürtös cuccokat szórnak lakott területre. Ha a sivatag közepén dobálnák, akkor nem zavarna, de ez így sanszosan terror bombázás (is). (bezzeg az amcsik SZŐNYEGbombázták Irakot, muhaha)
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2016.06.25. 10:32:15 -
Csak óvatosan, mert amikor először felmerült, hogy az oroszok ilyet dobálnak akkor is egy ilyen videó volt csak messzebbről ahol a levegőben elműködtek a töltetek, már pedig az akkor a radaros páncélelhárítós verzsőn nem ez a sok kicsi tojás, ami a földön robbanna . -
#75406
A világ aktív SSBN/SSGN tengói:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.25. 09:49:11 -
#75405
![]()
Az US NAVY egyik ünnepi díszbe öltözött F/A-18D gépe, amely a 100 éves tengerészeti repülésre emlékezik
![]()
Airbus Defense Barracuda -
#75404
T-80 (1976) -> T-64A torony új, hosszabb alvázzal, az alváz páncélzata erősebb frontálisan, mint a T-64A-é. Mindössze 250db készült belőle.
T-80B (1978) -> Új torony, lézeres távolságmérő, új tűzvezető rendszer, 9K112 Kobra pct. rakéta rendszer.
A T-80B páncélzata a test orrán:
vs APFSDS: ~470mm RHA
vs HEAT: ~540mm RHA
A tornyon:
vs APFSDS: 420-510mm RHA (belül kisebb, és kifele haladva nő)
vs HEAT: 540-630mm RHA (dettó)
A 105mm-es M833 ~490mm RHA-val bírt, ha a torony közepén találta el, átvitte, de ha a külső ~2/3 részen, akkor már esélyesen nem vitte volna át.
![]()
A T-72B/B1-et idekeverni azért macerás, mert az évek alatt folyamatosan változott a páncélzat, főleg a test orrán.
![]()
1976, T-72 'Ural': 60mm RHA + 105mm STEF + 50mm RHA
1982-1984 T-72A/M1: 16mm HHS + 60mm RHA + 105mm STEF + 50mm RHA
1984 T-72B: 60mm RHA +15mm air gap + 15mm RHA/HHS +15mm air gap + 15mm RHA/HHS + 15mm air gap + 15mm RHA/HHS + 15mm air gap + 50mm RHA
1985-1987 T-72B: 60mm RHA + 10mm air gap + 10mm HHS + 10mm air gap + 10mm HHS + 10mm air gap + 20mm RHA + 10mm air gap + 20mm RHA + 10mm air gap + 50mm RHA
1989 T-72B model 1989: 60mm RHA +5mm rubber +3mm HHS +19mm air gap +3mm RHA + 5mm rubber +60mm HHS +10mm anti-radiation layer +50mm RHA
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.25. 08:33:30 -
#75403
nekem inkább a gyorsan a pincébe vagy legalább egy árokba jutott inkább eszembe.
itt látszik, hogy néz ki a belseje elég érdekes videó ez is:
-
#75402
Hát, ez tipikusan majdnem a jól nézd meg, mert többet élve nem látsz ilyet. -
#75401
T-80B páncélvédelme tudtommal RHA egyenértéknen a T-80-hoz képest alig 10%-kal nagyobb és kisebb, mint a T-72B1/B-é. -
#75400
Russian Cluster Bombs Filmed From Directly Below -
#75399
Az alap T-80 alatt mit értesz? Az első széria nagyon kis számban valósult meg, a T-80B pedig 1981-ben a kelet-Németországban állomásozó egységekhez került, ez ellen az M833 már határeset...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.24. 17:57:02 -
#75398
Nehéz erre egyértelmű választ adni, ahogy ugyanis most olvasgatom az USMC elemzéseket, és két párhuzamos kép kezd kirajzolódni.
Az egyik az, hogy folyamatosan az F-35-ösre építettek, és szemellenzős módon nem voltak hajlandóak 'B' tervet letenni az asztalra, egészen valamikor 2013-ig, amikor mégis csak szembesültek vele, hogy az AV-8B nem fog nyugdíjba menni 2018-ban, és az F/A-18A/B/C/D nem fog nyugdíjba menni 2022-ben. Számomra ez kissé meredeknek tűnik, mert nagyon optimistának kellett lenni már ekkor is, hogy ennyire bízzanak ebben. Azt eddig is tudtam, hogy az USMC egészen embertelen módon ragaszkodik az F-35-öshöz, de ennyire brutális mellényúlást azért talán nem gondoltam volna.
A másik kép az, hogy az USMC eleve azzal számolt, hogy kitolja az F/A-18C/D élettartamát, először 6000-ről 8000 órára (ez esetben 2026-ban menne az utolsó Hornet nyugdíjba a bőrnyakúaknál), majd mikor ez becsődölt, akkor 10000 órára, és így kb. 2030-32 körül mehetne az utolsó Hornet nyugdíjba. Hibát csak ott követtek el, hogy ezt az élettartam-kitolást elszúrták egy kicsit, tovább ültek rajta, mint egészséges lett volna. Egyes fórumos megjegyzések szerint a Boeing szerette volna a Super Hornet felé tolni az USMC-t, és akadályozta az élettartam-kitolást a régi sárkányokon, de nem tudom, ebben van-e ráció.
Olvasnivaló: USMC Aviation Plan 2016
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.24. 17:40:06 -
#75397
Iegn, az M833 DU APFSDS-re gondoltam. Az alap T-80 ellen miért is volt kevés? -
#75396
Upsz, teljesen jogos, azok kimaradtak, én meg megint elfelejtettem, hogy az M81 / XM150 esetében a löveg huzagolt volt, csak a rakétán volt egy "szakál", ami egy, a lövegcsőben kialakított "vályúban" végighaladva megakadályozta azt, hogy a rakéta forogni kezdjen. Valamiért mindig az volt bennem, hogy ezek a lövegek simacsövűek... 
Viszont ha már fel lett hozva, az első Leopard 2 protokban tudod, hogy milyen sima csövű 105mm-es került? Nem lehet, hogy T210? Mikor most nézegettem a forrásokat, megütötte a szememet a sima csövű löveg jelzője. Valamiért az volt bennem, hogy L7 volt a lövegük, erre tessék, meg lettem lepve... -
#75395
Mármint a cső rohadt hosszú ahhoz képest, hogy csak 15%+ a 105 mm-hez képest? A jenkik a saját 105 mm-es lövegükkel a '80-as évek MI1P esetén valami lőszerrel elértek olyan átütést, mint egyes 120/125 mm-es lőszerek.
Az L7 L/52-es volt, 52x105mm = 5,46 méter a csőhossz (egyébként 5,89m a teljes löveg.
Az L11 L/55-ös, 55x120mm = 6,6 méter a csőhossz (a teljes löveg 6,85 méter).
A Rheinmetal 120mm-ese L/44-es, 5,28 méter a csőhossz, és a teljes löveg 5,6 méteres.
Az L7 családnál az M111 Hetz volt egy elég nagy ugrás, a monoblock APFSDS lövedékével. Ez az izraeli lövedék a Merkava Mk.1 és Mk.2 esetében be is lett vetve 1982-ben, Libanonban, Szíriai T-72-esek ellen. Ahol állítólag 9 Szír T-72-est ki is lőttek, amit komoly propagandának is lehet nevezni, mivel azt mondták, hogy az M111 előtt a NATO úgy gondolta, hogy a 105mm-es löveggel nem lehet szemből kilőni a T-72-est. Ők meg állítólag kilőtték.
A propaganda mögött viszont volt egy csúnya kis intermezzo, ugyanis Libanonban három Magach-5-öst (M48A5) zsákmányoltak, és ebből egy Kubinkában kötött ki, ahol a szovjetek az M111 lőszerből is kaptak párat. A tesztek alapján a T-72A tornya ellenállt az M111-nek, viszont a test frontpáncélzata nem. Ami óriási meglepetés volt a szovjet mérnököknek, így aztán gyorsan egy megerősített orrpáncélzatú verziót hoztak ki, ez volt a T-72M1.
Az M111 például a németeknél hadrendbe került, DM-23 néven. Egyébként ~390mm RHA-t volt képes átütni. Az amerikai M735 ennél valamivel többet, ~410mm-et. Az 1983-as M833 DU APFSDS volt még egy ugrás, de az is "csak" 490mm-es RHA-val bírt el, ami viszont a T-72 ellen már elég volt. A T-80 ellen kevésbé... Valahol itt kezdett eldőlni, hogy az Abrams-nál is jönnie kell a 120mm-es lövegnek.
A 105mm-esek az 1980-as évek elején DU lőszerrel még tartották a lépést a 120mm-es Rheinmetal löveg hagyományos lövedékeivel (DM13), aztán a DM23 már ellépet némileg (wolframkarbit maggal), viszont az 1987-ben megjelent DM33 már egy komolyabb ugrás volt, a ~600mm-es RHA pct. képességével. A brit lövegek helyzetét az jellemezte, hogy a DM33 teljesítményét L/44-es lövegből az L/55-ös L30 bő tíz évvel később, a DU magvas CHARM3-al tudta csak elérni. Miközben a németeknél már megjelent az L/55 löveg, és a DM53, amely párosítás 800mm RHA-t tudott hozzávetőleg. Ezt pedig az angolok azóta sem érik utol...
És a Shillelagh átütése mennyi lett volna? Mert a 250 mm-es átütés mér a T-72 ellen is totálisan elégtelen, ami azért valahol vicces, mert az MBT-70 eszméletlen drága lett volna. A T-72 ezzel szemben tudtommal olcsó volt mint a szemét...
Forrástól függően 390-470mm RHA CE. Ha az ágyúpajzsot kapja el, akkor simán átüti (~330 RHA CE), ahogy a torony széle felé halad egyre kevésbé esélyes az átütés. Igazából a Shillelagh kudarca annyiból volt pozitív, hogy jött a TOW, ami olcsóbb volt, nagyobb a lőtávolsága már alapból, és az 1976-os BGM-71C ott ütötte át az alap, ERA-val nem védett T-72-est, ahol akarta.
Az MBT-70 vs. T-72 összevetés viszont szerintem nem helyes, inkább a T-64-el kellene összevetni, ahhoz mérhető a tűzvezető rendszere is. Az tény, hogy akármivel is vetjük össze, az MBT-70 kurta drága mulatság lett volna, az US ARMY effektíve azt a (látványra megragadó) technikai fölényt akarta, amit kb. az F-111 képviselt volna az égen. Csak hát ez nekik sem jött össze.
