Haditechnikai Topic

Homályos? A Közel-keletet sajnos a józan ész jó ideje elkerüli... Ennek eredményét láthatod ma...

Akkor mégis mi az orosz vezetés célja? Ki adja majd a paraparancsokat, kivel müködnek együtt hadmüveleti szinten? Mi a cél egyáltalán. Kicsit kezd homályos lenni számomra ez a konfliktus és nem látom, hogy hamar befejeződne.

A "jobb technika" viszonylagos, eleddig nem láttunk élvonalbeli technikát náluk, a BTR-80A nem modern, és akkor finoman fogalmaztam.

A terep nem túl kemény és továbbra is tartom magam azon véleményemhez, hogy egy jól szervezett modern reguláris hadsereg átmegy a helyieken mint kés a vajon.

Melyik helyieken? Óriási problémák vannak ott a küzdő felek azonosítása és hovatartozása, összefogásuk között. Nagyon fognak örülni az oroszok, ha hirtelen mondjuk a Török légierő "véletlenül" a nyakukba dob pár bombát. Ha úgy hozza az élet, "nagyon" nyugodtak lehetnek, hogy a Hezbollah lesz a hátuk mögött.

Nem fognak ők sem megoldást nyújtani ott, ahogy az USA vezette koalíció sem tudott Irakban. Sőt. Lehet visszakapják a kölcsönt, a nyugat-barát országok nekiállnak a kormányellenes erőket támogatni katonailag (pl. a Kurdok is kaptak már német fegyvereket, márpedig a Kurdok nem Szíria jelenlegi kormányzatáért harcolnak...).

Van néhány érdekes pont:

-például Patria AMV XP lövészpáncélos esetén ott a videóban a 32 tonnás tömeg - a honlapon meg a max. 30 tonnás harci tömeg. Aham. Nincs már túlterhelve, ugye? Továbbá a "holnap" harci rendszere aligha a személyzettel rendelkező, a küzdőtérben helyet foglaló torony.
-Type 26 bemutató videó, ahol egy Szu-27 valamiért R-27-est indít a hajó ellen?!

"egy jól szervezett modern reguláris hadsereg átmegy a helyieken mint kés a vajon"

Groznij mellett érdemes még előhozni Falujjahkat is. Egy szupermodern UAVok levegőben, A10/AH64/GBU-29 bármikor rendelhető, relative jól szervezett és képzett, váltásban jön friss/pihent utánpótlás/váltás... haderő mellett 45nap!!! alatt sikerült elfoglalniuk, 2.ostromnál 100+főnyi KIA!!! mellett.

Eféle gerilla hadviselés esetén és arrafele ez van, imo nincs kés a vajon, elhúzódás, vér, veríték és könnyek annál több. De szivesen hallanák példákat ahol ez ment mint kés a vajon...

Szerintem arra céloz, hogy a PA-63 és az RPG-7V még mindig általánosan használt és rendszerben lévő fegyverek.

Ez annak az esete, amikor egy "trendi" döntés született. "Divat" a külső, távirányítású géppuskatorony, hát felszerelik rá. Hogy ettől 4 méter magas lesz a jármű, az mellékel...

Miért értünk "jó" alatt? A számuk miatt szerintem súlytalanok lesznek. Tehát harcászati szinten érhetnek el jó eredményeket, de a helyzetet megváltoztatni nem fogják...

Ha gerillaharc lesz, akkor nem túl fényesen. Ha normál összecsapás, akkor a jobb technika, jobb képzettség miatt simán átmennek, mint kés a vajon. Kérdés, hogy az orosz vezetés, hogyan akarja őket bevetni.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.09.21. 09:46:10

Fél OFF, de szerintetek hogy fognak muzsikálni az orosz egységek Szíriában? Máshova nem merem írni, mert nincs átmenet a medve nem játék és a lásd Afganisztán/Csecsen föld szintű kommentek között.
Szerintem jól fognak szerepelni oroszos véráldozatok árán. Elit egységeket küldtek, saját tengerészeti bázisuk és repterük van, megoldott az utánpótlás, kevésbé érzékenyek - politikailag - az emberveszteségekre (mind a saját, mind az ellen oldalán). A terep nem túl kemény és továbbra is tartom magam azon véleményemhez, hogy egy jól szervezett modern reguláris hadsereg átmegy a helyieken mint kés a vajon.
Ami gond lehet, hogy egy dandárral csodát nem lehet tenni.

DSEI 2015
Ylink

?

"egy elektromosan töltött légtéren átrepülve a piezó kristálytól függetlenül lehetne adni a gyújtáshoz elegendő feszültséget, nem?"

Egy sima occo/eccerű fémhálós Faraday kalicka ettől megvéd, márha maga az orrkup önmagában nem Faraday kalicka.... szóval baromi olcsó lenne védekezni.

Ha RPG akkor az akár több rétegű tyukketrec hatékony védelmet kínál. Nem mellesleg olcsó, nem magas a karbantartás igénye... és ritkán romlik el. 😊

ezekkel a videokban az a szomoru ,hogy még mindig aktuálisak, mind az eszközök ,mind a folyamatok amit bemutat.Pedig azóta rengeteget változott a világ harceljárásban és egyéb technikában,csak mi valahogy azt a vonatot mindig lekéssük.

Az orosz bemutató videóknál néha előkerülnek ilyen alkalmazások, hogy ez pontosan mi akar lenni nem tudom.
link, és van még egy ilyen próbálkozás is Richag AV .

Nem a piezó kristályra értettem a hatást, azt tudom, hogy térfogat változásra "süt ki" elektromosságot.

Hanem maga a robbanóanyag gyújtása elektromos szikrával történik. Most az elektromosságot a piezo kristály szolgáltatja a becsapódáskor.

Én erre gondoltam, hogy egy elektromosan töltött légtéren átrepülve a piezó kristálytól függetlenül lehetne adni a gyújtáshoz elegendő feszültséget, nem?

Ha egy rakétára célra tudunk tartani lézerrel, akkor ez sem lehet leküzdhetetlen feladat, nem olvastam utána a vezeték nélküli elektromosság határainak, körülményeinek, csak felmerült bennem, mint egy jövőbeni lehetőség.

Szia,az RPG elháritás igy nem tud müködni,mivel a piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik.
Az RPG gyújtószerkezete csapódó gyújtó amiben a piezokristály biztositja,hogy a detonáció,a páncéltól optimális távolságban következzen be.
A kristály mechanikai behatásra reagál,elektromos eröterekre nem.
Marad a jó öreg,matracrugó,és tyúkketrec,amivel körbeveszed a jármüvedet.

9:40-től érdekes dolgot hallottam.

A robbanást kiváltó szikra a becsapódáskor egy piezo kristállyal kiváltott feszültség okozza?

Nem lehet valami olyan aktív rendszert fejleszteni, ami elektromos részecskékkel töltött mezőt hoz létre, amin átrepülve az rpg robbanófej aktivizálódik még a levegőben?

Ma már vezeték nélküli áram is van. Legalább is kis japán tudósok 50 mről egy háztartási gépet üzemeltettek vezetéknélküli árammal. Ehhez meg annyi nem kell.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.09.20. 20:14:31

alapismeretek
(ballisztikai fogalmak 12.perctől)



RPG-7 kézi páncélelhárító gránátvető


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.20. 19:07:28

CV90 MK III

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Oktatás sörétesre, M32 és M203-ra

Kötélhúzás , Osprey vs Marines

Stinger-re gyorstalpaló

Hitler atyuska se aprózta el a dolgokat ha arról volt szó 😊


Aztán még van ez is V-3 cannon csak 130 méter cső hossz <#zavart1> 165 km max lőtáv

A pásztázott lőtávolságot (2m magas cél esetén) meg is szokták adni a Szovjet lövegekre.

Hú, ne zavard össze, hogy behozol egy új fogalmat, ami alapján igazoltnak véli a mondandóját.Mind a pásztázott lőtávolság felett, mind alatta közvetlen az irányzás, ha látják a célt, ez ettől független, maximum kevesebb lőelemet vesznek figyelembe a célzásnál. De azért pásztázott lótávolság esetén is ismerjük a cél viszonylagos távolságát, hiszen tudjuk, hogy benne van vagy sincs (meghatároztuk), illetve maga a lövegtávcső belső jelzései (a görbe vonal amit harckocsi magasságához illesztve meghatározom annak távolságát) is eleve megmutatják a cél távolságát, amint rávittem a célra.

TG

Balázs, nem erről beszéltél, Te mindenáron a közvetlen és a közvetett irányzás közötti megkülönböztetéshez be akarod vonni a távolság és a röppálya adatot, ami nem számít. Egy számít van-e rálátás a célra a lövegtől, vagy nincs, ettől, és csak ettől függ a különbség, lásd a lexikonból vett idézetet.

De menjünk vissza és tegyük fel, hogy igazad van (amúgy nincs és továbbra sem érted a különbséget) Légy szíves válaszolj nekem három kérdésre:
1. Mekkora az a lőtávolság km-ben, amely szerint még ha a lövő látja a célt már nem közvetlen irányzásról beszélünk (konkrét adatot kérek)?
2. Mekkora az a röppálya magasság méterben, amely szerint még ha a lövő látja a célt már nem közvetlen irányzásról beszélünk (konkrét adatot kérek)?
3: A fenti két eset közül mindkettőnek, kell teljesülnie, vagy elég az egyiknek, hogy a célra való közvetlen rálátás esetén se legyen szerinted közvetlen az irányzás?

Hangsúlyozom konkrét adatokat kérek és mellesleg hivatkozást is, amire alapozod ezt az állításodat!

TG

lehet a tiéd nagyobb, de az enyém nagyobbat szól 😄 tisztára beteg belegondolni a mai világban hogy akkor ilyet terveztek:

A pásztázott lőtávolság egy osztott lőszeres tüzérségi lövegnél is igen könnyen összejön főleg ha maximális töltet használja ami nem tudom, hogy erősebb e, mint az egyesített, de valószínűnek tartom.
Azaz bizonyos távolságon belül nem kell számolni csak a "közepére" gyors rávinni a célkeresztet és bumm .

"Van egy olyan fogalom, hogy pásztázó lövés. A célpont alsó, középső részére lövök, és a röppálya sehol nem megy magasabbra, mint maga a célpont. Ha látom a közepét és az alsó szélét, valahol biztos eltalálom, lézer nélkül, és számolni sem kell. Hatalmas fegyver. Ez a T-55-nél
1200 m, a T-72-nél űrméret alatti gránáttal 2400 m."
http://katpol.blog.hu/2015/09/05/olajbuvar_iii_harman_pancelban
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.18. 23:32:13

Közvetlen irányzás alatt azt értem, amikor rálátnak ÉS nem kell a lövedék ballisztikájával törődni. Ezt saccra is megmondom a kezdősebességből, hogy kb. 2 km. Afelett már a szél és más játszik. Ha nagyon szarul lőnek, akkor a második már jó helyre fog menni helyesbítés után.

Ez a pásztázott lőtávolság lesz, ahol adott lőtávolságon a lövedék esése még belefér a cél magasságába.
T-72 harckocsi lövegnél a
- a Mach6 BM-12 szárny-stabilizált nyíllövedék (APFSDS) esése 1,7m 2km távolságon, 4km-en már 8,6m
(vagyis 2km-ig nem feltétlen szükséges a távolságmérés)
- a Mach3 BK-14 kumulatív gránát (HEAT) esése 10m 2km távolságon, 4km-en már 90m
(vagyis ezzel csak 1km-ig nem szükséges a távolságmérés, ahol 1,9m az esés)

Erről beszélek irányzék. Ez a közvetlen irányzás. A sniper meg néha úgy számolgat, mint a tüzér, amikor 20 km-re lő...

Balázs, attól mert nem vettek elő papírt és ceruzát, és a lövedék nem emelkedett mondjuk 5 méterrel a talaj fölé, attól még amikor az egyik harckocsiból lőtték a 2 km-re lévő harckocsit, a lövedék még ballisztikus pályán mozgott, mivel hatott rá a föld gravitációja. A ballisztikus pálya teljesen független attól, hogy mekkora távolságra és mekkora csőemelkedéssel lősz. Jó lenne ha a ballisztika fogalmát megfelelő értelemben és nem egy általad kitalált jelentés szerint alkalmaznád. Mellesleg a ballisztikus pálya miatt más csőemelkedéssel lőttek 1 km-re, mint mondjuk 2-re, csak ezt nem számolták az általad leírt módon, hanem az irányzékkal tudtak távolságot is mérni és ezáltal meg tudták határozni a megfelelő csőemelkedést.
Mellesleg egyszerű puskánál is a távolság függvényében állítod az irányzékot és ezáltal a nem ugyan úgy lősz 500 méterre, mint 800-ra, ezt egyszerűsítve éred el de ettől még a lövedék más csőállás mellett fogja elhagyni a lövedéket és úgyan úgy ballisztikus pályát ír le.
Az a gond, hogy ahogy látom Te két össze nem illő dolgot akarsz mindenáron összemosni, az irányzásmódját és a lövedék röppályáját, de ezek egymástól független fogalmak.
Jütlandnál 18km-es lőtáv, a 30°-os csőemelkedés, az 5-6 km-es röppálya magasság ellenére is közvetlen irányzású lövéseket adtak le, mert látták a célt, látták a becsapódás helyét, és ezek alapján helyesbítették a tüzet.
Megint mellesleg egy tábori löveg közvetlen irányzásánál nem csak azért "számolgatnak", mert a lövedék más sűrűségű légrétegekben halad, hanem, pl figyelembe kell venni a csőkopást, de még azt is, hogy milyen sorozatba tartozik a lőszer. Egyébként ezt sem számolgatják, mert erre nincs idő, hanem előveszik a megfelelő lőtáblát, ahol ezeket a változókat mind figyelembe vettek. De pl a csőkopást a páncéltörő lövegnél is figyelembe kell venni, még akkor is ha csak 1 km-re lő. persze itt sokkal kisebb lesz az eltérés, mint 20 km-en de lesz. Magas szögcsoportban, azaz 45°felet már a középkorban is lőttek pl ostrommozsarakkal, amikor még nem számoltak pl a széllel, akkor ők közvetlen irányzással lőttek, de ha ma ezt egy hiper-szuper, meteorológiai szondával, tűzvezető (általad ballisztikai) számítógéppel ellátott önjáró löveg teszi, akkor az meg közvetett irányzású lesz, mert van egy új paraméter amit a célzásnál figyelembe veszenek a pontosabb találat érdekében?
Szerintem az hogy melyikünk kever dolgokat, arról ne nyissunk vitát, a kérdés válaszokra vagy kíváncsi, vagy arra hogy igazat adjon valaki az elméleteidhez?

ballisztika

És idézek most a Hadtudományi lexikon irányzás címszavából (I kötet 601 oldal):
"A módszert, amikor a kezelőszemélyzet a rendszerint nyílt tüzelőállásból ía leküzdendő célt, és a műveleteket mind függőleges, mind vízszintes síkban a rálátás feltételeivel hajtja végre KÖZVETLEN IRÁNYZÁSNAK nevezik. Azt az eljárást, amikor a cél többnyire (ellenség felől) fedett tüzelőállásból nem látható és a műveleteket vízszintes síkban a lövegtávcső egy kisegítő pontra (célra) való állításával, függőleges síkban pedig a szintező segítségével valósítják meg MEGOSZTOTT (KÖZVETETT) IRÁNYZÁSNAK nevezik."

Bocs a nagybetűért ,de máshogy nem tudtam kiemelni a lényeget!

Mint a szövegből látható szó sincs benne a lövedék röppályájáról csak arról, hogy milyen módon veszik azt célba, úgy hogy rálátnak, vagy úgy hogy nem és ekkor kisegítő célt alkalmaznak. Az meg hogy most számolsz vagy a négyjegyű függvénytáblázathoz hasonló lőtáblázatokat használsz, vagy mindezt egy számítógépbe viszed be, mint az is, hogy mennyi új változóval számolsz nem több mint technikai kérdés

TG

Én nem 10 métert írtam hanem 3-6 m, 10 mről még rosszabb a helyzet. Elég megnézni a tegnapi német fegyverhasználatot.

Akkor viszont úgy érzem, hogy te keverszt valamit. A közvetlen irányzás az, amit pl. a II. Vh-s pct. lövegek csináltak. Nem számolgattak, hanem közvetlen irányzással lőttek. Ránéztek a célra, távolságot becsültek és minimális alá/fölé tartással durr. Nem ezt jelenti a közvetlen irányzás...?

Az, amikor pusztán számolgatva tüzelsz az a nem követlen irányzás. Szóval mindegy, hogy te 50 km-ről rálátsz a célra, attól te nem közvetlen irányzással fogsz lőni, hanem számolgatsz, mert a lövedéknek nem lapos röppályája van, hanem baromi nagy íve és eltérő sűrűségű légrétegeken és szélsebességeken megy át.

Az, hogy mi a közvetlen irányzás nem a LOS határozza meg, hanem a lövedék ballisztikája. Csak mivel a terep az eset 99%-ban sík, ezért a LOS gyakorlatilag összekapcsolódik a közvetlen irányzással. A harckocsik lövegével pusztán ballisztikailag el lehet lőni akár 8-10 km-re is, csak éppen a tűzvezető rendszere és ballisztikai számítógépe ilyen célokora alkalmatlanná teszik, mert az közvetlen irányzással lő, csak nem II. vh-s tech szinten.

Vagy akkor most én nem értek valamit?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.18. 21:17:43

Balázs, már ne haragudj, de pont Te szoktál kiakadni azon, ha valaki saját értelmezéssel él szakkifejezésekkel kapcsolatban. Teljesen mindegy, hogy Te mit értesz rajta, az attól még nem lesz az. Mindig kell a lövedék ballisztikájával törődni, most pont neked magyarázzam el a pl. ferde hajítást? Ha látod a célt 50 km-ről bizony az közvetlen irányzás lesz, még akkor is a lövedéked a röppálya csúcsán akár 10 km magasságban is lesz, és közvetett irányzás lesz akár két km-re is ha az aknavető egy erdő mögötti célt lő, úgy hogy mincs rálátása és a lőelemeket nem maga, hanem más határozza meg.
Könyörgöm, legalább pont Te ne találj ki maghatározott fogalmakra más jelentéstartalmat, mint amiről szól!

Nem teljesen ide tartozik, de van többféle ballisztika, van pl. belballisztika, amely azt a mozgást írja le, amikor a lövedék a csőben halad (egyenesen), van külballisztika, amikor azt a mozgást írják le amikor a lövedék a levegőben halad, és még létezik a ballisztikának egy olyan része is amikor a lövedék mozgását a célban, pl emberi szövetekben, vagy egy páncéllemezen való áthatolás közben írja le, és mindegyikhez létezi töménytelen mennyiségű képlet.

TG

Ez beteg 😄D abba a csőbe aludni tudnék

Közvetlen irányzás alatt azt értem, amikor rálátnak ÉS nem kell a lövedék ballisztikájával törődni. Ezt saccra is megmondom a kezdősebességből, hogy kb. 2 km. Afelett már a szél és más játszik. Ha nagyon szarul lőnek, akkor a második már jó helyre fog menni helyesbítés után.

Tudom, hogy a DLOS és a távolság nem minden esetben szétválaszható a LOS miatt ezért nagyrészt együtt kezelik a kettőt. Egy hegytetőről 50 km-re is ellátni és ellőni, de attól az még nem közvetlen irányzás. Viszont mivel az esetek 99%-ban a LOS és maga a tűzvezetés hiánya összefügg...

Picit itt érzésem szerint keversz fogalmakat. Van olyan közvetlen irányzás (direkt) amikor rálátsz a célra, és van olyan, hogy közvetett (indirekt) amikor meg nem.Ez csak annyiban távolságfüggő, hogy a terep és a föld görbülete mennyire zavar be. Lehet közvetlen irányzású tüzet leadni, akár öt kilométerre is, az megint más kérdés, hogy ilyenkor a lövedék pályagörbéjének a csúcsa, milyen magasan lesz, de ez is ballisztikus pálya. Magához az kétféle irányzáshoz használhatnak két külön irányzótávcsövet, de ez lehet egyesített is, A követett irányzástűzhöz használt irányzótávcsövet Görtz lövegtávcsőnek legalább is nálunk, de persze lehet, hogy máshol is.
Olyan nincs, hogy ballisztikai számítógép, minden tüzérségi lövedék ballisztikai pályán mozog. Olyan van, hogy tűzvezető számítógép, de az szerintem az esetekben mindkét tüzelési mód esetén kiszámolja a lőelemeket.
Mellesleg a szovjet tábori tüzérség majd minden eleme bezárólag a 152 mm-ig fel volt készítve közvetlen páncélelhárításra (nem véletlen volt lövegpajzsa mind az M-46-nak, vagy a D-20-nak. A nagyobb űrméret esetén pedig, mint azt amerikai helységharc példák is mutatják, simán használták pl, a155 mm-es Long-Tomot, vagy a szovjetek a 203 mm-es M1931 B-4-es tarackot közvetlen irányzással házakon olyan rések ütésére, amelyen keresztül aztán a rohamgyalogság behatolhatott, illetve egy-egy ilyen találat akár az egész homlokzatot lebonthatta, ami után a ház tarthatatlanná vált.

TG

Köszi.

Gvozidka, M109, Akáciának még HEAT páncéltörő lövedéke is van önvédelemre.


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.09.18. 15:31:03

Szvsz ez a távolság max. 1-2km lehet, nem több.

A 203mm-esek, legalábbis az M110 képes erre, de szigorúan csak előre, letalpalva.

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.09.18. 15:05:46

Másképpen kérdezve, mikor állnak át követlen irányzásról ballisztikai számítógép használatára? Az M109 képességéből extrapolálva, akkor sanszosan minden SP Arty képes erre? A 203 milisekkel mi a helyzet?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.18. 14:27:10

Simán lehet használni őket. Az izraeliek 1982-ben, Libanonban direkt erre is használták a saját M109-eseiket, mivel a Merkava-k 105mm-es lövegeinek HE gránátjai elégtelenek voltak a betonépületek ellen, ezért "második vonalba" elkezdték az M109-eseket vinni magukkal, és közvetlen irányzással lőni az ilyen épületeket.

Az M109 egy 4x nagyítású irányzékkal rendelkezett erre a célra. Tűzvezető számítógépe nincs ilyen feladatra, tehát mozgó célt eléggé nehézkesen találnának csak el. A minimális, maximális lőtáv pedig viszonylagos, hiszen minimális lőtáv a lövedék biztosítója (dunno, talán 150 méter?), a maximális meg nincs.

A 105 mm-es önjáró tüzérségi eszközöktől felfele jellemzően mennyire bírnak a követlen irányzással bíró tüzelés képességével egészen a 203 milis lövegekig bezárólag? Tehát az Abbot, Gvozidka, M109, Akácia, Msta és a 2S7 Pionra és társaira gondolok. Kíbíra az alváz, ha nagyon alacsony csőemelkedéssel lőnek? Mi a jellemző min/max lőtáv aránya?

Bomba hír. (Muhaha)

Jobb az, ha mozgó helikopteren gyakorolnak:

Csipa puttyogttat heliről


Animáció a Richag AV -ról



-----------------------------------------------------------------------------
Master91
Itt egy jóféle gyorsan telepíthető, mobilis . . .<#ravasz1>


Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.09.17. 22:21:45

Koncepció szintjén már az APA is eljátszott vele 7 éve. Másfelől viszont a CUDA esetében is ott volt (van) az asztalon a két fokozatú megoldás.

Mondjuk ez tény. Ha direct impactes lenne az AIM-120 elférne még benne hajtóanyag, akár cellára bonva. Vagy mikor gondolkoznak el kétfokozatú légiharc rakétán? Az első fokozat szinte csak hajtómű lenne és a második megvégfázisban működhetne? Vagy túl macerás? Vagy túl kicsi a nyereség?

De, valóban volt Akácia, arról meg is feledkeztem...

Azonos mértek mellett csak kisebb robbanófej / irányítórendszer árán lehet növelni. A méretet pedig a belső fegyvertér meghatározza...