95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75333
Az IRST-SL-nél a rakétatest és hajtómű teljesen más, mint légi indítású változaté. Adat róla semmi, még tömeg sem. -
F1End #75332 Zavart érzek az erőben.
Az hogy lehet, hogy az IRIS-T SL minden irányba nagyobb HMZ -vel rendelkezik, mint a SLAMRAAM?
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75331
Az egész program anno a HUMRAAM/CLAWS-ként kezdődött, az USMC megbízásából, akiknek ugyebár dedikált légvédelmük nincs, csak FIM-92 Stingerek, az AV-8B / F-35B vadászgépeket leszámítva, illetve persze a hordozófedélzeti F/A-18C/D vadászgépeket nem nézve. A CLAWS (Complementary Low Altitude Weapon System) esetén a cél az volt, hogy a partraszálló egységeknek legyen egy jó mozgékonyságú, kis hatótávolságú légvédelmi rendszere, amely ugyanakkor kellően hatékony is, és légi szállíthatósága is megvan. Ezért kellett a HMMWV alváz. Érdekes, hogy ebben a koncepcióban sem volt elvárás a konténer, pedig hát a tengeri sós levegő / pár / víz azért tudjuk, hogy nem egy egyszerű dolog a korrozió terén...
Az USMC 1992-ben támasztotta az igényt, de a költségcsökkentések miatt csak 1997-ben indult meg a proof-of-concept verzió kidolgozása, ami a HUMRAAM elnevezést kapta. Érdekesség, hogy '99-ben volt olyan tesztindítás, ahol egy AEGIS romboló radarjaival derítették fel a célpontot, a HUMRAAM pedig azon adatok alapján lett indítva a szárazföldről. A HUMRAAM esetében 5 indítósínt használtak. 2002-2003 körül azonban a programot kihúzták a költségvetésből.
![]()
A HUMRAAM teszt-indítójármű
Az US ARMY kicsit később jött a képbe, 2000 körül kezdték el az SL-AMRAAM programot kergetni. A cél az AIM-120C-7 földi indítása, és a rendszerrel ki akarták váltani a járműre telepített Stinger-alapú légvédelmi rendszereket (Avenger, Linebacker). Fontos kitétel volt, hogy az indító platform bármi lehet. Megjelent 2x(2x2) indítósínes utánfutó, illetve 6 indítósines HMMWV és HIMARS alvázon. Felkerült a listára az AIM-9X Sidewinder is, mivel az indítósínekre bőven felhelyezhető volt. Az US ARMY azonban dettó nem igazán tudott pénzt szerezni rá, így a Raytheon külön próbálta meg értékesíteni a félkész rendszert.
![]()
Az SL-AMRAAM 8 indítós utánfutóra telepített változata
![]()
Az SL-AMRAAM koncepciója, 6 rakétás indítójárművekkel, radarral, központi irányító központtal
A háttérben közben jöttek a norvégok, és ugyanezt szerették volna pepitában. Csakhogy ragaszkodtak ahhoz, hogy a rakéták konténerben legyenek, 1998-ban állt a rendszer hadrendbe, mint Norwegian Advanced Surface to Air Missile System (NASAMS), vontatott 6 konténeres indítókkal és Merci G-Wagen alvázra telepített vezérőlvel illetve radarral.
![]()
NASAMS 1 rendszer
A NASAMS 2 esetében integrálták a Link-11 és Link-16 adatkapcsolatot, és új, Sentinel földi radarokat kaptak. Aztán jön a nagy meglepi, a kiemelt mobilitású NASAMS 3, amelynél 4 rakétás indítókat látni HMMWV alvázon. Igazából nehéz megérteni, hogy miért jó ez a norvégoknak. Korábban ugyanis ők voltak, akik konténerbe pakolták a rakétákat, és egyébként is csak 4 C-130J gépük van....
![]()
Végezetül egy kis ráadás, a különféle rendszerek HMZ-je -
#75330
A földön a 800 órából hányat mozog a platfrom? Változik a hőmérséklet +40 foktról akár -50-re 2 perc alatt? Vibráció? Stb.... 800 óra alatt hány leszállás és felszállás és hány termikus ciklusa van?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.18. 21:59:30 -
#75329
800 óra az mindösszesen csak egy hónap.
Szárny összehajtogatás itt nem játszik?
(gondolom akkor nem maradna kompatibilis)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.18. 21:51:58 -
#75328
Hát ja. Viszont légiharc rakéta esetén az igénybevétel a repcsihez képest sehol nincs. -
#75327
Mondjuk a konténernernek azért van egyéb funckciója is, bár az az AIM-120, ami gépen 400-800 órát kibír meghibásodás nélkül csak kibírja a földön való hurcolászást is. -
#75326
A 1980-as évek óta mindenki konténerbe pakolja a lérakot, ők meg pont kiszedik belőle??? -
#75325
persze, hogy nem a hordozó jármű a lényeg, csak tetszik, hogy így is megvalósítható, olyan érzés mint mikor találsz még egy kis babot tegnapról és beleteheted a rizsedben és kész is van a mai ebéd 
komolyabbra terelve a témát, mennyivel karbantartás igényesebb így a rendszer, mintha konténerben lenne? több elfér meg könnyebb az egyértelmű, de az időjárást is rosszabbul bírja nem? persze nyilván feltalálták már a ponyvát. csak érdekel, milyen szempontok alapján hasonlítanád össze a két megoldást. -
#75324
A NASAMS lényege az, amit a platóra raknak, nem maga a hordozó jármű. A HMMWV például nincs is a norvég hadseregben rendszeresítve, és a NASAMS 3 esetében is a technológia kidolgozása a lényeg, hogy aztán milyen jármű platójára kerül fel, az már egy másik kérdés. Én azt tartom valószínűnek, hogy a HMMWV azért van a NASAMS 3 esetében képben, mert a Raytheon már évek óta kergeti a HUMRAAM koncepciót, a norvégok meg fizetnek azért, hogy a rendszert lekicsinyítsék annyira, hogy tényleg 4x4-es terepjárókra fel lehessen szerelni.
A NASAMS eddig is erről szólt, hiszen a konténerbe pakolt NASAMS is lehetett telepített, Scania vagy Sisu alvázon, függően attól, ki rendelte meg. A NASAMS 3 alapvetően abban különbözik a NASAMS 1/2-től, hogy a rakétákat nem konténerekbe, hanem sima indítósinekre szerelik, így kevesebb helyet foglalnak. Ettől még a hordozó jármű lehet akármi.
![]()
Raytheon teszt teherautóra szerelt NASAMS indítósines megoldással -
#75323
ezt nagyon jó ötletnek tartom, azon kívül az is tetszik, hogy a HUMWEE-kat úgyis hamarosan lecserélik, viszont így nem kell kidobni, újrahasznosítani, hanem egy kis átépítés, felújítás után lehet belőlük ilyen jármű. -
Jedicsaba #75322 Nem, a gép asszem bal oldaláról volt egy kép ahol a csavarok (szegecsek?) megnyúltak kicsit és kilógtak a repülő burkolatából. -
JanáJ #75321 Tessék visszaolvasni. Ezzel égettem magam eész nap. ;-) -
#75320
-
SZUsszan #75319 Érdekes sztori! -
JanáJ #75318 Köszi mindenkinek. Ez így oké, csak én azt gondoltam,hogy gy ilyen manőver mondjuk 2-3 G ahol már torzul picit az ember mosolya, nem pedig iszogat. -
#75317
Sőt, annál kisebb is lehet. Ha a 0,1G van felfelé, már akkor sem esik ki. Tehát valójában még könnyebben is mozoghat az ember... :) -
millerius #75316 Nem forduló, hanem palástorsó, ami olyan manőver, hogy a gép egy képzeletbeli fekvő hatalmas henger palástját követi le, függőleges tengelye pedig mindig a henger-pálya belsejébe, a henger tengelyére mutat. A túlterhelésnek meg nem kell túl nagynak lennie, csak annyi legyen, hogy mindig nagyobb legyen a normál, föld középpontja felé ható 1g-nél, így a víz mindig a repülőgép függőleges tengelyében, a földi gravitáció irányától függetlenül a gép padlólemeze felé fog folyni, így inni is lehet belőle. -
#75315
Most csak csúnya és durva becslés áll rendelkezésemre, de egy ilyen manőver 1.2-1.5G finoman végrehajtva. Vagyis csak kicsivel a Földi nehézkedés felett vagyunk. Vagyis kicsivel több energiát kell kifejteni a kezével, de látható, hogy nem remeg, nem küszködik és mivel viszonylag állandó a nehézkedés, így nem is "ugrál" a kezében a pohár.
Ez egy ügyesen prezentált trükk, ennyi és nem több.
Ha rendesen megtépné a botot, hogy 5-6G-s manőver legyen belőle, akkor aligha tudta volna valóban kivitelezni a bemutatott dolgott, de itt nem erről szólt a videó... -
JanáJ #75314 Az hogy ezt forduló közben. Gondolom a fejemben túl van dramatizálva a G hatás. Azt hittem jobban megterheli az embert egy ilyen manőver. -
#75313
Ukrán T-64 upgrade terv, a T-14-hez hasonló koncepcióban, de a T-64 BM Bulat alvázán.
![]()
![]()
A személyzet a jármű elejébe kerülne át, a T-14-hez hasonló megoldással, a személyzet nélküli torony nagyon keskeny profilú, de a 125mm-es szovjet-hagyaték lövegre és a T-64 automata töltőberendezésére épül még mindig. A torony végén egy 12,7mm-es RWS található, a parancsnok EO/IR periszkópjával egybeépítve. A páncélzatot kompozit elemekkel erősítenék meg, és Duplet ERA lenne a védelem első vonala. Aktív védelmi rendszert nem látni a képeken.
A 39 tonnás tömeg igen jónak számít, és nem mellesleg az 1000 lóerős 6TDF motor is elégséges lehet a megfelelő mozgékonyságra. -
#75312
Challenger 2 upgrade tervek:
![]()
Érdekesség, hogy ez csak az EO optikát érinti (ami elég fontos egyébként, mert a Challenger 2 parancsnokának nincs független éjjellátó rendszere, éjszaka csak az irányzó hőkamerájának a képét látja), és a tűzvezető rendszert (ami detto nem egy friss darab).
A Challenger 2 két további égető problémájára azonban nem nyújt megoldás, az egyik a meglehetősen gyengécske, 1200 lóerős motor, és az L30A1 löveg, illetve annak 3 részből álló osztott lőszere. Utóbbinál jó válasz egyébként nincs, a CLIP (Challenger Lethality Improvement Programme) keretében vizsgálták a Rheinmetall 120mm L/55 löveg beépítésének lehetőségét, ám az osztott lőszerekhez készült lőszerátoló rekeszek helyére maximum hat 120mm-es egybeszerelt lőszert lehet pakolni. Vagyis drasztikus átépítés nélkül nem fog menni új ágyú beépítése... -
#75311
Súlytalanságban, vagy fejjel lefele is tudsz inni, mi a hihetetlen benne? :) -
JanáJ #75310 Azt értem miért nem folyik ki, csak hihetetlennek tűnik az hogy iszik közben. -
#75309
Egyáltalán nem kamu. Palástorsót csinált és a gyorsulás miatt a gyorsulási erő mindig a pilóta lába felé mutat.
2:30-nál. -
#75308
140mm-esről raktam be anno képet, volt német egybeszerelt a Leopard KWS programban. Itt meg egy angol:
![]()
Azonban itt is az a gond, hogy ezt már kézzel nehézkes pakolni (hajón még volt rá példa, hogy 40-50kg-os egybeszerelt lőszert kézzel pakoltak, de ott azért több volt a hely a torony belsejében), szóval esélyesen automata töltő kell.
Az egybeszerelt lövedék hossza ez esetben a hajítótöltet mennyiségétől függ leginkább, kétlem, hogy a 130mm-esnek a nyíllövedéke végigéri a hüvelyt, ahogy a DM-63-ban végigéri. Lehetőség lenne arra, hogy még nagyobb töltényűr nyomást csináljanak akár 120mm-es löveggel is, vagyis hosszabb töltényűr lesz, amibe hosszabb lőszert lehet pakolni. Alant volt szó a Leo2 fejlesztéséről, és a nagyobb csőnyomású 120mm-esről. Az feltehetően így fog működni. A probléma, hogy a csőben keletkező nyomást kordában kell tartani, mert egyszerűen nem tudnak elég erős csövet gyártani. A 120mm-es NATO lövegek általában 300-500 teljes értékű APFSDS lövedék kilövésére képesek, aztán a csövet cserélni kell. Elviekben lehetne 120mm-es lövegből is elérni akár 20Mj torkolati energiát (a mostani 120mm-esek 12-14Mj-t tudnak), de ha egyből felépülő nyomás van, akkor a lövegcsőre (és a töltényűrre) akkora terhelés jut, hogy azt nem nagyon tudják kezelni, vagy túlságosan is nehéz lövegcső kellene hozzá.
Ezért emelik az űrméretet, mert nagyobb űrméretnél azonos torkolati energiát kisebb nyomáson lehet elérni, illetve azonos csőnyomás mellett nagyobb torkolati energiát. Anno a Rheinmetal azt írta, hogy ~23Mj-t tud az 1990-es évek elején készült 140mm-es NpKn löveg, azonos technológia mellett. Most azt mondják, hogy a 130mm-es fog tudni ~50%-al nagyobbat, mint a 120mm-es löveg, tehát várhatóan 22Mj körülit hoznak ki 130mm-elből. Mivel nincs szó ETC-ről, vagy más trükkről, feltehetően ez továbbra is "hagyományos" technológia, vagyis az anyagtechnológia ennyit fejlődött / fejlődik 1990 óta, hogy már 130mm-el is meg tudják csinálni ezt a torkolati energiát.
A hajófedélzet és tüzérségi 155mm-es más kategória, mivel a különböző lőtávokhoz jó, ha a hajítótöltet mennyisége változtatható, emiatt nem egybeszerelt lőszert használnak. Az AGS esetében a lövegékek tömege 90-102kg, és az LRLAP lövedék hossza 224cm. Viszont a csőnyomás "csak" 3,164 kg/cm2. Miközben a 120mm-es hk. lövegeknél az 5500-6000kg/cm2 is előfordul...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.17. 11:26:34 -
JanáJ #75307 Most így egymás mellett a 120-assal kicsit megütött.
Más: ez kamu, vagy ennyire tépi? video link -
#75306
A 150/155 (?)-ről tett be képet anno asszem Cifu. Drabális darab, valami 50 kiló a cucc. -
JanáJ #75305 Jézus mennyivel nagyobb a 130 milis skuló. A 150-es akkor már hajók ellen való. -
#75304
A Raytheon benne volt a HUMRAAM / CLAWS és a NASAMS projektben is, szóval annyira nem meglepő. Gondolom méret vagy tömeg okból csökkentették le az indítóállványt 5/6 rakétásról 4 rakétásra, de amúgy a kettő indító járműve nagyon hasonló:
![]()
Korai HUMRAAM koncepció, AIM-120B, AIM-9(X?) és FIM-92 rakétákkal
![]()
HUMRAAM/CLAWS 4db AIM-120B-vel és két AIM-9X-el
![]()
HUMRAAM 5 rakétás indítóval, a NASAMS 3-nál látott antennákkal
![]()
NASAMS 3 makett
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.17. 10:22:38 -
#75303
Képz (Ximix szabin van? :) ):
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Fekete Mi-28NE, mielőtt leszállítják az Iraki hadseregnek, Irak összesen 30db orosz harci helikoptert vásárolt
![]()
MV-22 az USS Wasp fedélzetén, éjszakai művelet közben
![]()
FibroTex álcarendszer, állítólag megfelezi, megharmadolja az IR érzékelők hatékony észlelési távolságát
![]()
Rafael stand, elől a Thropy LV aktív védelmi rendszer, ami érdekes, hogy hány ország rendszeresítette már.
Hátul a SandCat páncélozott terepjáró, távirányított tornyában géppuska és 2db Spike-LR rakéta
![]()
![]()
Leopars 2A4 Advanced Technology demonstrator, álcázó rendszerrel (IR/RF/optikai) és aktív védelmi rendszerrel felszerelve
![]()
Boxer alvázon 155mm-es önjáró löveg és 30mm-es gépágyú torony
![]()
SPREOS aktív védelmi rendszer IR önirányítású MANPADS-ok és SHORAD-ok ellen, Ku-hullámhosszon dolgozó "tűzvezető" radarral
![]()
A Rheinmetal új 130mm-es L/51-es csőhosszúságú hk. lövegének prototípusa
![]()
A Rheinmetal 130mm-es lövegéhez készült APFSDS-T lövedék makettje egy 120mm-es DM-63 APFSDS-T makettje mellett
Eurosatory 2016 dinamikus bemutató
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.17. 08:06:54 -
#75302
Ez kicsit hajaz a HUMRAAM koncepcióra. -
#75301
Egyébként ha már NASAMS. A NASAMS 3 jövőre áll majd hadrendbe, a lényege, hogy C-130J szinten légi szállítható legyen, vagyis HMMWV szintű járművekre telepítik át az egészet...
![]()
![]()
-
#75300
A NASAMS koncepciója szerint "dual-use", vagyis kettős célú rakétákra épít. Vagyis olyanokra, amelyek az adott ország légvédelmében is megtalálhatóak, hiszen a rendszer legdrágább elemei a teljesen feltöltött rakétaindítók. Mivel a Meteor még csak most állt rendszerbe, és egyik per pillanat a NASAMS-ot használó ország sem alkalmazza a Meteort, így a kereslet-kínálat per pillanat még nem találkozott. A Raytheon látja a problémát és a veszélyt, ezért dolgozik az AMRAAM-ER-n, ami elviekben nem azonos az AIM-120D-vel. Ezzel vágna alá a Meteor-NASAMS integrációnak.
A NASAMS ugyanakor nyílt rendszer, így már eddig is tervben volt az Iris-T-SL és SLM integrációja, vagyis lesz hozzá választható IR önirányítású rakéta is. De szóba került az ESSM is, ez dettó dual-use, már amennyiben az adott ország haditengerészeténél rendszerben van az ESSM. Szóval a NASAMS roppant jól áll e téren. Itt azonban megint a lent már említett probléma áll fent - a NASAMS-hoz per pillanat nincs integrálva közvetlenül hosszú távú felderítő radar. Természetesen külső forrásból kaphat céladatokat, de a saját radarjai nem a Meteor hatótávjához mértek. Vagyis nincs radar vagy bármilyen más érzékelője, amely kellően nagy távolságból képes a célt érzékelni, és a rakétát rávezetni. Mert azért a Meteor radarja nem elég érzékeny ahhoz, hogy 50-60-70 vagy még több km-ről befogja a célt... -
#75299
nehéz lesz lemásolni az észak koreaiaknak 
-
#75298
A 7 részes behind the scenes itt lesz. Feltöltés alatt. -
#75297
Feltámadt műhold. -
#75296
Akkor a jelenleginél sokkal nagyobb keresőradar kellene hozzá, de kinematikailag naná, persze. -
SZUsszan #75295 Németben él egyik rokon. Küldött egy kis videót.
-
fade2black #75294 meteor, nasamshoz visszakanyarodva: Nem a meteor lenne a NASAMS ideális rakétája? Pont a hatótáv/NEZen dobna egyet, könnyen integrálható, nem mellesleg europai fejlesztés nincs US függés/HW kodok...
és hamár meteor ami nagyot dobhat rajta az a Japánnal való MBDA megállapodás. Egyrészt kap egy legleg AESA radart a meteor, másrészt japán integrálni akarja F-35höz.
MBDA JAPAN F-35 METEOR
Az mondjuk érdekes, hogy a top Thales+MBDA meteor radar nem elég jó japóknak...
