95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75194
Mégis lazán összekeverte az MiG-23-ast a DC-8-cal. Erősen kétlem, hogy a két gép mérete egy kategória lenne. -
#75193
99-ben F-15C 16~17 mérföldről (~25km) tudták azonosítani a szerb MiG-29-es típusát.
(ha az feléjük repült)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.13. 19:11:31 -
#75192
Lapát számolás és radarkép (gép mérete) alapján mondja meg (tippeli meg) a típust. -
#75191
Egyáltalán nem általánosan. A hidegháború után ez a képesség is leépült, nem volt pénz a fenntartására. Ezen felül olyan géppel, amivel soha nem találkozták, azt nem tudod beazonosítani NCTR alapján.
A lapát számolás alapján semmiféle fegyverzet infód nincs. -
#75190
Az már most is működik, hogy a hajtómű lapátok alapján felismeri a hajtóművet, a radarképből meg a gép méretét (ehhez kell a jobb felbontás*). Ebből jó eséllyel megmondja, hogy milyen típusról van szó. Adatbázisból azt is megmondja milyen fegyverekkel lehet felszerelve, és az ECM-et, zavarást azonnal hozzá is kalibrálja. És ehhez nem kell 5. gen vadász sem. Amelyik cél meg nem szembe jön, annál az indítási távolság is sokkal kevesebb, távolodó, vagy beamelő célra nem fogsz meteorral sem lövöldözni 200 km-ről, ott elég lehet a sniper pod is.
*Az F-22 kapcsán van pár sztori, hogy red flagen az új radarja mennyivel tisztábban és messzebbről érzékelte a gépeket, sokkal előbb felismeri a típust, mint az F-15 vagy az F-16 radarja, akkor is ha azok szoros kötelékben repülnek. -
JanáJ #75189 A 22-es a lengyeleknél még repül, de ez lerágott csont. De nem értem miért nem lehetett elajándékozni. Tuti bele mentek volna az oroszok. -
#75188
A NCTR két módszert takar.
JEM: Jet engine modulation (aka fan blade counting). This is simpler to process and more widespread but works only within a frontal arc of 15* degress offset from the target’s front (so that the fan blades are visible to the radar).
NBILST: Narrow-beam Interleaved Search & Track (aka synthetic pseudo-imaging). This is far more demanding computationally and is possible only with phased-array radars, but can work regardless of target aspect.
*Egyes források 30 fokot írnak, vagy a +/- 15 = 30 fok váltási hiba van.
Az elsőnél semmiféle felbontás nincs, hanem a frekvencia modulálcióval történő kompresszor számlálást. Amihez meg egy adatbázist kell felépíteni. Alig várom annak lehetőségét, hogy hogyan fogsz te kínai és új orosz gépekről ilyen összehozni, amik gyakorlatilag nem járnak külföldre. Ezen felül a fizikának is vannak korlátai. Az F-15C gépeken a MiG-23-at igen gyakrnak DC-8-nak azonosította és fordítva.
Az alakfelismeréses módszer nem nem tudom, hogy csak elmélet-e, de annak hatótávolsága biztosan kisebb. -
#75187
Az új radarok NCTR képessége (gondolok itt az F22-esére pl) sokkal jobb mint a régebbieké, nagyobb felbontással messzebbre látnak, pontosabban azonosítanak. A nagyobb rakéta hatótávnak szükséges, hogy sokkal messzebbről tudja elkülöníteni a gépeket egymástól. -
#75186
Nem mintha ezeknek az eszközöknek bármi harci értéke is lenne manapság.
Az hogy inkább szétrohasztják őket mint hogy kiállítanák, az sajna jellemző. -
JanáJ #75185 Pl civil gép, vagy másik nemzet gépe. Nem tudom mennyit javult a dolog, de régebben voltak meredek "mellé" lövések. Persze ez nem von le semmit a rakéta képességeiből. -
JanáJ #75184 Nem tudom, hogy ez így látszik-e. A pápai rep "temető" a Fotók a felszabadulás utáni Magyar katonai repülésről fb csoportból. Sírok. -
#75183
Repülőgép típust mivel tudnak messziről felderíteni? A NCTR módszer leszámítva TGP AA móddal van erre lehetőség és kb. ennyi... -
#75182
Igen, ezt tudom, de ez a II. vh öröksége. Ez a valami meg olyan, mintha az USA-ban Texas nekiállna ütni Új-Mexikót úgy, hogy egy keménykezű diktatúra van elvileg.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 15:10:10 -
#75181
Az indítás után arányaiban erőteljesebben igyekiszik magasságot gyűjteni a rakéta, hogy minél messzebbre vitorlázhasson a ritka levegőben. Mivel a kezdősebességeés repmagassága magasabb a platfromnak, ezért a pálya optimalizáció máshogy mehet. -
#75180
Milyen harmadik félre gondolsz? Egyrészt a repülőgép típusát már nagyon messziről fel tudják deríteni, a földi radarok és az AWACS az útvonalat tudja követni, olyan nincs, hogy harci zónába csak úgy betéved valaki, és senki nem tud róla semmit. Másrészt viszont aki semleges, de katonai géppel, bekapcsolt transzponder nélkül repked egy hadviselő fél harci zónájában, az ne csodálkozzon, ha bárki ellenségnek nézi. -
JanáJ #75179 Én most harmadik félre gondoltam. Nem feltétlen lehet ilyen távolságok mellett aki nincs velünk...-et játszani. -
millerius #75178 A Szu.-ban II. vh. után emlékeim szerint még közel 5-10 évig folyt fegyveres ellenállás a kommunista hatalom ellen főleg Ukrajnában és a Baltikumban. Eddig tartott, míg a belügyi szervek minden ellenállást letörtek, vérbe fojtottak. A Haditechnika-ban pár éve volt is erről cikk. -
JanáJ #75177 A felszálló szállító gép vajon hogy tette hátra magát? Az első (?) felszálló vadász az nem volt semmi, hogy dobta a pótost és csak utána pattintott. Mondjuk lehet ez az életébe került. -
JanáJ #75176 "Az AIM-120D-nél az az érzésem, hogy az F-22 számára szofveresen teljesen más loft paraméterek vannak belőve a sima 4. gen vadászokhoz képest."
Ezt mit jelent? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75175
Ha megnézed, ahol katapultálnak is, pl. 0:55-nél, ott sincs ideje kinyílnia az ejtőernyőnek. Ezek még nem 0/0-ás (akár földön gurulva, álló helyzetből is használható) katapultülések, van megadva egy specifikált működési tartománya, jellemzően 50-150 méteres alsó határral és 150 km/h körüli vízszintes sebességgel. Szóval jó oka volt a pilótáknak, hogy nem katapultáltak. A vízbe csapódó gépből még ki lehet mászni, a mellénnyel a felszínre lehet úszni. Ha viszont a korai katapultálás miatt megsérülsz, akkor gubanc van... -
#75174
nincs sok katapultálás :( -
#75173
Az örmény-azeri összecsapások 1988 februárjában kezdődött, már ekkor is több tucat halálos áldozat volt. A szovjet vezetés igyekezett politikai úton rendezni a dolgot, de nem tudott olyan megoldást kitalálni, ami mind az örményeknek, mind az azerieknek megfelelt volna. Az odaküldött katonák pedig az Azeri oldalt támogatták. Ennyi.
Ha a hivatalos(abb) oldalakat nézed, általában úgy írják le a dolgot, mint ahol az örmények lázadtak fel fegyveresen. -
#75172
A három említett gép egyike sem rendelkezik IRST-vel, például, miközben az Eurofighter / Rafale és a Gripen E is bír vele. Nem, nem tudom, mekkora távolságból lenne képes például egy F-22A-t észrevenni egy Gripen E, de az opció ott van.
A Super Hornet és a Growler AN/APG-79-ese nem jelent komoly teljesítménybeni előrelépést a hagyományos radarokhoz képest. "...operational testing did not demonstrate a statistically significant difference in mission accomplishment between F/A-18E/F aircraft equipped with AESA and those equipped with the legacy radar." (forrás)
Szóval az inkább érdekes lehet, hogy az újabb (és jobb teljesítményű) radarok hogy teljesítenek majd.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.13. 11:41:14 -
#75171
A Szu 1991 decemberében oszlott fel. 1988 feburárjában még azért Afganisztánban is ott voltak és a Szu szétesése azért nem volt napirenden, legfeljebb kezdett a vörös oroszlán fogakat veszteni. Ennek fényében, ez valami elépesztő. Vagy az 1988-as dátum afféle jelképes valami, de akkor még nem lőttek? -
#75170
A jelenlegi csúcsak gépek esetén is a saját data link megosztás és visszaosztás talán a legbiztosabb IFF.
@JanáJ
Vannak különféle egyéb módszerek is. A Sivatagi Vihar alatt a gépek "félkört" igyekeztek leírni, adott ponton mentek be Irakban és a másikon jöttek ki. Olyan légtér részek is lehetnek, ahol csak BARCAP van és adott irányból bárki és bármi jön, az leszedik. Pl. őrjáratozó MiG-31 Mokszvától északra alacsonyan repülő 900 km/h-val Moszvka felé repülő célt szó nélkül leszedne, elég egyértelmű, hogy az micsoda.
Egy NATO vsz. VSz háború esetén is adott frontszakaszon a BARCAP így ment volna. Ha nincs saját tevékenység a körzetben, akkor ott BARCAP mindent bejövő légicélt leszed és kész. Senki nem repül csapataink fölé, amit óvni kell.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 11:31:07 -
#75169
Az azeri-örmény konfliktus a szovjetunió széthullásakor kezdődött már, itt is szembesülni lehetett a szovjetunió széthullásával, hiszen nem tudtak rendet tartani a központi vezetésből, illetve az azeri katonai egységek kvázi félkatonai szervezetként funkcionáltak, közvetlen szovjet vezetés nélkül. -
#75168
A jelenlegi Red Flag beszámolók alapján az F-22-őt néha WVR távolságban sem sikerült efogni és nem gyengébb gépekkel, hanem Super Hornet, Growler, Hornet és F-16C CIIP gépekkel. Az F-22 volt, hogy beült az F-16C mögé WVR távolságban úgy, hogy az F-16 pilótának fogalma nem volt erről.
A jelek szeritn az F-22 geometriai stealth tulajdonságai elég elképeszőtek a sebességével és manőverező képességével megy egyéb képességeivel kombinálva. -
#75167
Ki a jó és a rossz, azt többféleképp lehet megállapítani, IFF-en kívül azonosíthatod radarral (erre kellenek ugye az új radarok), azonosíthatod a felszállási helyétől követve (AWACS azért eléggé jól tudja, hogy ki honnan szállt fel, ki a saját, ki jön ellenséges területről - ami még nem automatikusan ellenség, de "gyanús" . Brevityben ezeket meg is különböztetik, "hostile" az ellenség, "outlaw" pedig az, aki pl. gyanús, hogy ellenséges területről szállt fel). Az új típusú adatátviteli rendszerek pedig nagyságrendekkel több adatot tudnak egymás közt megosztani, saját pozícióról, radarképről, minden szarról. A Link16 az elméletben 300 kb/s-os sebességre volt képes, gyakorlatban 100 kb/s-el volt használható, az MADL viszont több Mb/s -os adatátvitelt tud. -
#75166
Stealth gépek ellen nem sokat ér, mert a nagy HMZ nem kihasználható,
Bocsi, de ezt így ebben a formában ne... A lopakodó gépek is felderíthetőek, ha megfelelő radar vagy más érzékelő áll rendelkezésre. Innen kezdve ez a kijelentés akkor igaz, ha egy gyengébb képességű radarral felszerelt vadászgépről akarod indítani, amelynek nincs semmi más célinformációja, csak a radarja, amellyel meg csak kis távolságról lenne esélye befogni a lopakodó gépet.
Egyébként én várom, hogy a Meteor-nak majd jöjjön az IR érzékelős változata, vagy az IRIS-T SLM megnövelt hatótávolságú változat légi indítású változata. -
#75165
Ezt megmagyarázná valaki? Soha nem értettem, hogy a Szovjetunió léte alatt is fegyveres harc volt a Szu-n belül....? 
-
SZUsszan #75164 Egy kis érdekesség:
Spectacular Aircraft Carrier Landing Crashes - 1960's-80's -
#75163
A C-8 = D. A sajtó egyre pongyolább mindig és ilyen témában nem homályosítanak fel senkit. 50% HMZ növekedés általánosan lehetetlen. Ez egyszerű fizika. Az AIM-120D-nél az az érzésem, hogy az F-22 számára szofveresen teljesen más loft paraméterek vannak belőve a sima 4. gen vadászokhoz képest. -
#75162
Lehet. Sanszos, hogy erről pontos infónk csak akkor lesz, amikor majd kivonják. :) De a D amraamot már régóta tesztelik (C-8 ugye), lövöldöznek vele légi célokra is, valamiért csak tartja magát ez az 50%-os hatótáv növekedés, nem hiszem, hogy csak az oroszokat hülyítenék vele. Az ottani tesztpilóták/szaksajtó már borította volna a bilit, ahogy minden más fejlesztésnél is sokat cikkeznek arról, hogy mi miért szar/qrvadrága/felesleges. -
JanáJ #75161 Kösz. Nekem az nem tiszta, hogy mennyire kihasználható. Nem tudom mennyire egyértelmű ilyen távolságokból ki a jó és ki a rossz. Mondjuk gondolom közelebbről is megvan a tech fölény, max nem a Meteor miatt. -
#75160
Az F-22-be szimplán fizikailag nem férne el szerintem, a belső tér az AMRAAM számára lett tervezve. Ha módosítanák is, akkor kb. kettő vagy esetleg négyet vihetne 6 db AIM-120 ellen, de ehhez teljesen új függesztők kellenek. A beömlőkkel alul a rakéta befoglaló mérete inkább egy 1000 fontos bomábhoz áll közel. Ezen felül az integrációs is problémás.
Ezen felül presztízs és anyagi okok miatt sem esélyes. A jenkik nem finanszírozták a fejlesztést, soha nem emlékszem olyan nyilatkozara, hogy nekik kellene a Meteor. A Meteor egy európai rakéta.
A gép stealth képessége és a nagyobb kezdősebesége és 10-12 km-es magasság miatt elvileg bőven a 4++ gépek észlelési távolságán kívül hajigálhatja az AIM-120D-ket.
A D-nél 50%-os HMZ növekedést írnak, amit én nem veszek be, biztosan nem általános. Nem nagyobb hajtóművel, hanem elvileg röppálya optimalzációval érik ezt el. Ez fizikai képtelenség általánosan, ennyit akkor sem nyernél, ha eddig nem loftolt volna és hárompontos elvben vezetné rá magát a rakéta kutyagörbe pályán. Sanszosan az F-22 esetén extrém nagy loftolásra állították be a rakétát és annál lehet bizonyos profillal indítva ekkora HMZ ugrás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 10:35:00 -
#75159
Ahány kecsói pilótával beszéltem, a meteort mindenki game changernek tartja, azok miatt is amit Molni leírt, meg a kétirányú adatkapcsolat miatt is. Jóval kilövés után is változhat a cél, amire küldöd, a saját kijelződön követheted is, hogy épp hol tart, feltűnik a radaron egy másik cél, ami mondjuk veszélyesebb akkor a rakéta pályát változtathat elfogni azt. Végfázisban is gyorsíthat, az a kitérő manőverek ellen nagyon hatásos. És olyan nagy lett a hatótávja, hogy a Gripenbe új radart kellett tenniük a svédeknek. Egyetlen hátránya, hogy a radaron jobban látszik maga a rakéta is, F-22-be valszeg ezért nem akarják betenni, bár hallottam olyat is, hogy az amerikaiak azért nem ugrálnak érte, mert a D amraam-ban is hasonló paraméterekkel fog rendelkezni (hatótáv valamivel kisebb - bár a mostaniakhoz képest az is duplája-, de szoftveresen tudni fogja ugyanezt). Mondjuk az F-22 már manapság is olyan magasan és gyorsan repül, hogy a C amraam-ot is majdnem kétszer olyan messziről indíthatja, mint a hagyományos gépek. Ehhez képest a D lehet akár meteorral összemérhető hatótáv is F-22-ről indítva. -
#75158
Vannak benne azért meredek dolgok, de érdekelne, hogy melyik része számomdea a legfájdalmasabb. -
#75157
Hagyományos gépek ellen igen durva dolog. Lehet, hogy platfrom RCS-ét komolyan megdobja, de ez nem komoly tényező. Az AMRAAM-hoz képest a NEZ-e cirka 3-4-szeres magasságtól függően és a legdurvább az, hogy a NEZ szélén képes gyorsítani, tehát a végfázisban lehet nagy sebessége manőverezéshez. Stealth gépek ellen nem sokat ér, mert a nagy HMZ nem kihasználható, de 4++ vs 4++ esetben ideális esetben a Meteoros gép lényegében zárójelbe teszi az AMRAAM-osat vagy bármilyen más aktív rakétásat. Kb. Az AIM-120-hoz képest 15%-nal nagyobb tömegből az AIM-54-gyel összemérhető HMZ-t ad a Meteor. -
#75156
-
JanáJ #75155 Lazabibi - passzív radarok