95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #75253 Nekem ezekkel az a bajom, hogy tuti ezen fogják reptetni a pilótákat, mert ez olcsóbb.
Felderíteni nekünk meg mit kell? Max egy lezuhant kis gépet keresni a susnyásban. Mert menteni úgyis csak a minyókkal tudnak.
Kabin: FB-on majdnem bekommenteltem, hogy tarkon csapnám a szájhúzós tinit. Engem miért nem vitt senki MIG-29-est nézni?
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2016.06.16. 09:10:36 -
JanáJ #75252 Köszi -
fonak #75251 Az szerintem csak elmaradott terminológia, nyilván nem leveleket akarnak továbbítani vele. (Angolul úgy hívják a futárgépet, hogy liaison aircraft, jó ez meg helikopter...)
Amúgy meg a határ szemmel tartására pont megfelelnének ezek a sárga madarak, bár arra az R-44 is akár.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.06.16. 08:43:15 -
#75250
F-15 kabin upgrade.
![]()
-
#75249
A XXI. századi kommunikációs berendezések mellett olyat mondani, hogy futárgép. Epic... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75248
A citromsárga, komolyabb EO / IR / radar nélküli Écureuil pont ideális a felderítésre. Esetleg 40 nyelven rá lehetne írni, hogy 'Ne lőjj, fegyvertelen magyar felderítő vagyok!'. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.16. 06:38:48 -
#75247
Hát nem ott van?
Az ünnepélyes átadáson beszédet mondott a honvédelmi miniszter, kiemelve, hogy a két forgószárnyas képességnövekedést jelent a Magyar Honvédség számára: a gépek felderítési, kiképzési és futár feladatkörökben is alkalmazhatóak lesznek, segítve ezzel a meglévő Mi-8/Mi-17-es flotta összetett munkáját.. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.
Már csak 1-2 darab R22 kell. Ezzel segítve az AS-350B Écureuil flotta összetett munkáját.
Bocsánat! A Monty Python ló..sz, sehol sincs a magyar valósághoz képest.
Utoljára szerkesztette: qtab986, 2016.06.16. 05:26:37 -
JanáJ #75246 Vajon az új fegyverzeti eszközök mit takarhat. Végül tényleg megkapja a teljes KME az emnégyet? -
#75245
Ez az az eset, amikor erdőtüzet porraloltóval kezelnek... -
SZUsszan #75244 Nem vagyok lenyűgözve. Vagy kellene? -
JanáJ #75243 A 28-nál nem a tűzbe halt bele? Mondjuk túl jó állapotban nem lehetett, ha nem tudott kiugrani a gépből. -
millerius #75242 Ha csak úgy natúr lezuhan, akkor mindegy (láthattuk tavaly a Mi-28 lezuhanásakor, meghalt a pilóta), autorotációs kényszerleszállásnál segíthet megelőzni a súlyos sérülést/halált az ütéscsillapítóval ellátott ülés. -
#75241
Mondjuk helikopternél is érdekes, hogy ha a heli lezuhan, akkor a becsapódást csillapító ülés ellenére mit kaphat a pilóta.. -
millerius #75240 Nem csak a katapultálás, hanem a manőverező légiharccal járó sűrűn változó irányú és intenzív túlterhelés is veszélyes lehet rá. Ha az orvosi vizsgálatok alapján felmerül, hogy vadászpilótaként már túl veszélyes lenne neki tovább repülni, akkor át szokták irányítani szállítógépre vagy helikopterre. -
#75239
Nagyon jó kis anyag a Szovjet robotrepcsikről.
-
JanáJ #75238 Köszi, ez gyak egy vadászgép. Kb egy MIG-19-es. :-) -
JanáJ #75237 Bár igazad van, de a "jaj"-t hagyd le legközelebb, mert ő jó szándékkal telve válaszolt, nem pedig trollkodott. :-) -
#75236
Nos akkor, mikor hadrendben állt, elviekben első sorban még repülőgépekkel szemben, de az 1958-ban már hadrendbe állt az SS-N-1 (P-1) hajó elleni robotrepülőgép, a Kildin- és Kanin-osztályú szovjet rombolókon, és függően a forrásoktól, 1955-től vagy 52-től rendszerbe állt a KSz-1, amelyet Tu-4 és később Tu-16 bombázók szárnyai alól lehetett indítani. Mindkettő 40km-es hatótávolsággal bírt alapállapotban, a rombolókon két indítóállvány volt, és 12 robotrepülőgép.
1956-tól már az SS-N-2 (P-15) is hadrendbe állt, szintén ~40km-es hatótávolsággal, ~500kg-os harci fejjel, először a Komar-, aztán az Osza-osztályú rakétás gyorsnaszád, a Tarantul- és Nanucska-osztályú korvet, illetve a Koni- és Kotor-osztályú fregattokon, illetve később megjelent a korábban említett Kidlin- és Kanin-osztályú rombolókon. Ezek jó része szovjet-barát haditengerészeteknél is megtalálható volt, és különösen az Osza-osztály roppant elterjedt típus volt. Egy-egy naszádon jellemzően 4 robotrepülőgép konténere kapott helyett.
Tehát a Colbert-nek már a hadrendbe állásakor hajó elleni robotrepülőgépek ellen kellett volna helyt állnia. Az SS-N-1 és a KSz-1 még nem volt valami szofisztikált rendszer, de ha többet is indítottak, akkor a csöves légvédelemnek lehetett vele dolga.
Az 1967-es Arab-Izraeli háborúban két Komar-osztályú naszád effektíve egy öbölből indította P-15-öseit, és süllyesztette el az izraeli Eliat rombolót, amelynek a légvédelmébe 5db 40mm-es Bofors is tartozott tűzvezető radarral együtt. Ekkoriban a szovjet hajó elleni robotrepülőgépek még ~100-250 méter között repültek, és lassú süllyedésben közelítették meg a célpontot, így a Masucra rendszernek még volt esélye elfogni. A probléma a korábban említett két célcsatorna és lassú utántöltés volt. miközben egyetlen rakétás naszád 4 robotrepülőgéppel bírt. Arról sajnos nincs megbízható információm, hogy a franciák hogy álltak a zavarással / csalikkal, mivel az izraeliek az 1973-as Arab-Izraeli háborúban az erőteljes rádiótechnikai zavarás és csalik alkalmazása miatt eljutottak oda, hogy egyetlen P-15-ös sem talált, noha több tucatot indítottak az Egyiptomiak és Szíriaiak.
Az 1960-as években a szovjet hadihajókon már általános volt a 8 indító (P-5, P-35) és eleve rajokban való támadással terveztek támadni.
Ezek fényébe a francia haditengerészet légvédeleme viszonylag szerény erőt képviselt. A Foch-nak az 1970-es években egy flottilában például a Colbert (már Masucra-rendszerrel), és két légvédelmi T-47 (RIM-24B Tartar rendszerrel), illetve két további ASW feladatkörű T-47 volt a kísérete. Figyelembe véve a Foch vadászgépeit is, azért ez elég komoly védelmi erőnek tűnik elsőre, ám minden attól függ, hogy mi ellen, hiszen például Egyiptom fél tucat Komar és még ennyi Osza-osztályú naszáddal, illetve több tucat Tu-16 bombázóval és hozzájuk való KSz-1, KSz-10Sz és KSzR-2 robotrepülőgépekkel. Hát, ha ezek összehangolt támadást indítanak, akkor nem jelenthet problémát a légvédelem túlterhelése...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.15. 13:00:57 -
#75235
Nagyjából. -
#75234
Jaj...
1. Az ICBM az nem hajók ellen volt.
2. Mozgó flottát lehetetlen lett volna eltalálni sőt, még fix célokkal is voltak bajok. Az első ICBM-ek körkörös szórása (CEP) kb. 8 km volt... Tehét, két rakétából jó eséllyel egy ért volna a célpont 8 km-es körzetében...
3. Eszméletlen minimális mennyiség volt még a '60-as évek elején is ICBM-ből, tucatnyi amerikában és néhány a Szu-ban.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.15. 12:40:19 -
JanáJ #75233 Magyarul simán tovább tudna repülni, csak nem szabad, mert a következő katapultálás kinyírhatja? -
#75232
Ez már 52-ben rendszerbe került, tervezték Koreában bevetni, de végül nem került rá sor...
-
JanáJ #75231 ICBM-el hajó ellen? Pláne azzal a "kettővel" ami volt? Nem hinném. -
czihaki #75230 igen voltak amerika és a ruszki már 1957 ben megalkották az interkontinentális balisztikus rakétáikat. Ez a két barom, szinte versenyzett egymással a hidegháború idején. -
SZUsszan #75229 A tár tetején a darabkák szerintem a fegyverből származnak. Nekem leginkább a tárakasztó/kioldó fülnek tűnik. -
#75228
Itt csak a műanyag tár adta meg, jól látom? -
#75227
Csigolya hajszálrepedéses törése vagy súlyosabb kompressziós törése. Egy ismételt katapultálás után a pilóta lebénulhat. -
JanáJ #75226 
Milyen típusokkal szemben kellett volna ezeknek teljesíteni? Egyáltalán voltak már használható hajó elleni rakéták a 60-as években? -
#75225
2007-ben zuhant le egy Gripen azért, mert a pilóta belehúzott egy jó 7-8G-s fordulót, a felfújódó G ruha meg elindította a katapultálást (katapult indítókar volt rossz helyre tervezve). A pilótának biztos szar napja volt, de szerencsére néhány apróbb sérüléssel megúszta.
Egyébként a Gripen normál használatban 9 G-t enged, de ha áthúzod a botot a kattanáson, akkor 13,5 G-t. Ha ilyen "túlhúzás" van, akkor már át kell vizsgálni, de nem a sárkány, hanem a hajtómű miatt. A 12-14G egy F-16-nál sem hiszem, hogy olyan nagyon drámai lenne, hogy fotók készüljenek róla. -
JanáJ #75224 Nekem is ez a 20G volt meg katapultálásra és 45G rémlik mell-hátban a rakéta szánoknál.
Mi "romlik" el a szervezetben ami miatt utána nem repülhetnek a pilóták? -
millerius #75223 Katapultáláskor a túlterhelés 16-20G fej-láb irányban, tizedmásodpercekre, ezt az előírt testhelyzetben (szorosra húzott bekötő-hevederekkel) elvileg egészségkárosodás nélkül kibírják a pilóták. Ennél többet is túl lehet élni, mell-hát irányba sokkal többet is, de ilyen túlterheléseknél már utána sok dolguk lesz az orvosoknak, és a páciens nagy valószínűséggel ezután már csak utasként fog repülni. -
#75222
A haditengerészeti légvédelem fejlődése a hideg-háborúban a Francia haditengerészeten bemutatva:
A Colbert légvédelmi cirkáló 1959-ben állt hadrendbe, a francia hordozók légvédelmét látta el, a hatalmas (11,100 tonna vízkiszorítású) hadihajó a II.Vh-s tapasztalatoknak megfelelően brutális légvédelmi tüzérséggel bírt, 8db ikercsövű 127mm-es és 10db ikercsövű 57mm-es légvédelmi ágyú alkotta a fegyverzetét, természetesen mindezeket 8db különálló tűzvezető radar által vezérelve.
![]()
A Colbert elég rosszkor jött ki, hiszen ekkor már gőzerővel folyt a rakéta-légvédelmi rendszerek fejlesztése, a franciák saját rendszere a Masucra névre hallgatott, és már 1948 óta fejlesztették, ám csak az 1960-as évek közepére készült el, és menet közben is folyamatosan fejlesztették, miután a saját rendszerük nehézkes fejlesztése miatt az amerikaiaktól megkapták a RIM-2 Terrier és RIM-24 Tartar légvédelmi rendszereket, és az ezeknél szerzett tudást is beépítették a saját rendszerükbe.
A rendszer részei:
-Egy DRBI-23 3D radar (DRBV-20C és -23C 2D keresőradar illetve DRBI-10 magasság-megállapító radar a Coulbert esetében)
-Két DRBR-51 tűzvezető radar
-Tűzvezető számítógép
-Egy két karos indítóállvány
-Alatta egy rakéta-előkészítő helység, ahol az indítóra helyezés előtt a vezérsíkokat fel lehet szerelni a rakétákra, illetve innen emelik fel a rakétát az indítóállványra.
-Két függőleges rakétatár összesen 17db összeszerelt rakétához, és egy rakéta összeszerelő / ellenőrző állvány, ahol a szétszerelt rakétákat összeállíthatják.
-Egy raktár, ahol a szétszerelt rakétákat tárolják. Normális esetben a hajón 48 rakéta található (2db az előkészítő helységben, 17db a rakétatárban és 29db a raktárban szétszerelve), a napi összeszerelési norma 12db rakéta volt.
A rakéta két fokozatú volt, az 1,1 tonnás gyorsító fokozat 5 másodpercig működött, és 800m/s sebességre gyorsította a 950kg-os rakétát, amely csak ez után kapcsolta be a félaktív radar-érzékelőjét. Ebből fakadóan a rakéta minimális lőtávolsága mintegy 4-4,5km volt, azonban a maximális lőtávolsága a maga korában nem is rossz 55km. A rendszer viszont nem tűrte jól a kis magasságú célokat, így 30m alatti célpontok ellen, vagyis a kis magasságban közeledő hajó-elleni rakéták és támadó harci gépek ellen kvázi hatástalan volt. A Franciák azzal próbálták ezt a hiányosságot letudni, hogy 100kg-os harci fejet helyeztek a rakétára, és bíztak abban, hogy a nagy hatású robbanófej elég közel robban fel ahhoz, hogy a beérkező veszélyforrást megrongálja (mivel a rakétát csak közelségi gyújtóval szerelték fel, ez azért érdekes megközelítés).
A két tűzvezető radar két célcsatornát jelent, noha elviekben lehetőség lenne arra, hogy két rakéta indítása után újabb két rakétát indítsanak (két másik célpontra), és a célvezető radarok az első két célpont megsemmisítése után álljanak rá a következő célpontokra, gyakorlatilag a két második rakéta előkészítése és indítóállványra emelése tovább tart, mint amíg a két első rakéta eléri a célpontját (avagy a hatótávolságának határát).
A teljes rendszer tömege mintegy 450 tonna volt, így cirka 5000 tonna vízkiszorítás feletti hadihajóra lehetett csak telepíteni. Eredetileg a Suffren-osztályú fregattok fegyverzetébe került volna, de a 8 hajóra tervezett hajóosztályt idejekorán 2-re csökkentették. Egy harmadik Masucra rendszert legyártottak még, amely eredetileg a Jeanne d'Arc helikopter-hordozó számára készült, ám végül a Colbert felújításánál került felhasználásra, több példány nem is készült belőle. Így az 1970-es és 80-as években a Francia flottának négy T-47-es osztályú, 3800 tonna vízkiszorítású légvédelmi rombolója volt RIM-24 Tartar légvédelmi rakétával (2 célcsatorna, de csak egy karos indító, 40db rakéta, 20km-es max. célmagasság, 30km-es hatótávolság RIM-24B rakétával), a két Suffren-osztályú fregatt és a Coulbert cirkáló (2 célcsatorna, két karos indító, 48db rakéta, ebből 2+17 harckész, 30km-es célmagasság és 55km-es hatótávolság).
![]()
A La Bouver (D624) francia T-47 osztályú romboló légvédelmi átépítése után, RIM-24 Tartar rendszerrel
![]()
A Suffren fregatt, a DRBI-23 radart hatalmas műanyag radardóm alá telepítették
![]()
A Coulbert az 1972-es átépítése, illetve az 1982-es nagyjavítása után
A Coulbert a Masucra rendszert 1972-ben kapta meg, az 57mm-es iker légvédelmi tornyaiból a hátsót leszerelték, ide kerültek a tűzvezető radarok, az orrába két 100mm-es kettős célú, egy löveges torony került, illetve 2x2db MM38 Exocet hajó elleni rakéta-indítót kapott az 1982-es nagyjavításakor a híd előtti platformra, a korábban itt lévő három 57mm-es ikercsövű torony helyére.
![]()
A Masucra iker indítója a Colbert hátsó fedélzetén, rajta két rakétával
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.15. 08:52:40 -
#75221
Ennyit bárki kibír elvileg. Pillanatokra kapott ennyit a videó szerint. A katapultáláskor is ennyit kap az ember. -
#75220
Képz...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Indonéz Szu-30MK alacsony áthúzás közben
![]()
Centauro II, 120mm-es löveggel és Hitfist RWS-el
![]()
General Dynamics LAV Konsberg MCT-30 toronnyal
![]()
Dassault Rafale impresszív felszereléssel
![]()
B-52H szép kis díszkisérettel
![]()
Egy F2H-2 Banshee az USS Wasp-ról véletlenül az USS Coral Sea-n szállt le, a kiszolgáló személyzet így bocsátotta útjára...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.15. 07:20:13 -
#75219
Azért a túlzott könnyítésnek és a nem megfelelő tesztelésnek vannak hátrányai... -
#75218
-
JanáJ #75217 30-40G? Ki volt a csóka, Superman? -
#75216
Nem az F-15-re gondolsz és videóra?
A maradó alakváltozást nem látnád fotón legfeljebb néhány tized vagy 1-2 mm.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.14. 23:44:31 -
Lacusch69 #75215 Facebook link -
Jedicsaba #75214 Sziasztok, volt régebben egy kép egy 12, talán 14 G-túlterhelésnek kitett F-16-ról, azt tudná valaki linkelni? (Hogy kell keresni csak a fórumban?)
Utoljára szerkesztette: Jedicsaba, 2016.06.14. 20:13:18
