95001
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #75394
    A USMC tehát szándékosan hagyta lerohadni a Hornet flottát, vagy egyszerűen elfogyott a repóra?
  • [NST]Cifu
    #75393
    Ez egy kisavazott történet. A lényege annyi, hogy az USMC anno domini 1998-ban hozott egy döntést, nem fog F/A-18E/F-eket rendszeresíteni, ahogy az US NAVY, hanem ellesz az F/A-18C/D, az AV-8B és az EA-6B gépekkel addig, amíg megjönnek az F-35B/C gépek, valamikor 2006-ban. 8 évvel később már nem a körmükre, hanem az egész kézfejükre ráégett a gyertya, 276 Hornet-ből 87 volt repképes állapotban, és nyolc századot kellett volna ezekből alkotni. Ebből 40 gép harci bevetésekre való (hordozófedélzeti századoknál), 30 kétüléses gép kiképzési feladatokat lát el, és 17 gép maradt a század-szintű gyakorló-repülésekre, más szóval az éppen nem bevetésre kész század számára. Ezért kell a sivatagból visszahozni az életbe 30 gépet.

    De az USMC-nek nem csak ez a baja. Hanem az is, hogy az EA-6B-ket sem tudják pótolni. Mert az EA-18G-ből nem kértek. Az F-35A/B/C pedig EW terén azért még elég messze van akár csak az EA-6B-hez képest is. Úgyhogy a most még meglévő 18db EA-6B-ből szépen lassan 2019-re elolvad a bevethető állomány, és az USMC 2020-tól kezdve EW terén az US NAVY-re fog szorulni.

    Az USMC ráadásul eléggé mellényúlt az F-35B-vel is, a csúszás miatt 2023-ig az AV-8B és a TAV-8B is hadrendben marad, az F/A-18A+/C+ gépeknek pedig 2026-ig biztos hadrendben kell maradnia.
  • millerius
    #75392
    Piszok szerencséjük volt hogy a pilóta időben éppencsak meg tudta fogni a gépet, biztos húzta fel az EVK-t és vadul taposta a pedált, a keze viszont csúnyán megizzadhatott a visszacsűrés közben a botkormányon!!
  • davidbog
    #75391
    Igazából nem ezekre gondoltam. A 152 mm XM150E5/E6 és az M81 huzagolt löveg volt. Hanem például arra a lövegre ami az általad linkelt képen a 152 mm XM150E6 felett van: a 90 mm T208-ra és nagyobb testvéreire.
    Az '50-es évek második felében a leendő T95 MBT-t több löveg+torony kombinációval is vizsgálták. Négy huzagolt volt, kettő simacsövű.
    A két simacsövű a 90 mm T208 és a 105 mm T210 volt. Mindkettő L/73 kaliberhosszúságú a korabeli amerikai huzagolt lövegekhez (~330 MPa) képest nagyobb 371-386 MPa nyomású lövegek voltak. Eleve APFSDS lövedékkel tervezték őket nagyon magas 1570 és 1730 m/s-os csőtorkolati sebességgel és ennek megfelelően brutálisan nagy átütő erőt vártak el tőlük. Az átütő erőt produkálták is, de ennek az volt az ára, hogy a löveg élettartama nagyon kicsi lett a T208-nál alig 70 lövés, nagyon nagy hő terhelést kapott a löveg. És ha jól emlékszem a pontosságuk is pocsék volt.
    A harmadik löveg a 120 mm Delta Gun volt. Ezt már a '60-as évek elején készült. Ez sokkal kisebb méretű volt mint a korábbiak (kb akkora mint egy 105 mm L7). Egy megmaradt T95E8 harckocsiba be is építették és tesztelték. Az APFSDS lövedék szárnyainak a nyilazása után kapta a Delta nevet. Ezzel a megoldással akarták minimalizálni túlmelegedést. A Hunnicutt könyv nem írja mi volt vele a probléma. Valahol van egy dokumentumom erről a lövegről is de még nem igazán nézegettem.

    Amúgy az amerikaiak a '60-as évek első felében a Delta Gun mellett a brit 120 mm XM23-at is tesztelték. Ez volt az L11 egyik elődje. Végül a 120 mm-esek helyett a 152 mm XM150-et választották a következő generációs harckocsiba a későbbi MBT-70-be.

    Az igazság az, hogy az L11A5 löveg L15 APDS lövedékének teljesítményekor én csak a 60°-os (függőlegestől) páncélzatra vonatkozó adatokat vettem alapul. A 0° és 30°-os (függőlegestől) páncélzatok ellen már jóval nagyobb volt a 120 mm L15 APDS előnye a 105 mm L36 APDS-el szemben.
    Csak szerintem erre az időre ez már nem volt releváns, szinte minden lövegnél a 60°-os adatot adták már meg, mert a '60-as évek végén mindenki ilyen vagy ennél jobban döntött homlokpáncélzatú harckocsikat gyártott.
    Illetve mind az L11A5 mind az L7 kapott a későbbiekben újabb lövedékeket amelyeknél már jóval nagyobb volt a 120 mm-es előnye.


    Utoljára szerkesztette: davidbog, 2016.06.24. 11:05:51
  • molnibalage83
    #75390
    Köszi.

  • molnibalage83
    #75389
  • ximix #75388
    https://youtu.be/U30_-crRpUg?t=1m6s
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Lockheed F-117 Nighthawk in Detail
    -------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Elvileg két ilyen gömb alakú optika van a nagyobb az orrban a kisebb a futó mellett ilyen "szúnyogháló" mögött alap állapotban elvannak forgatva nehogy rátapadjon valami futó homok

    Ez egy makett, de a képek között van pár a valódi gépről is.

    http://forum.largescaleplanes.com/index.php?showtopic=45431
    ---------------------------------------------------------------------------------------------------------
    F-117A: Upgrades I
    ----------------------------------------------------------------------------------------------------------






    ----------
    +1 ráadás
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.06.24. 00:20:13
  • molnibalage83
    #75387
    Ezt repcsivel ismerem kétféle formában. Rengeteg változata van, ez néhány.



    Ez is.


    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.23. 21:07:38
  • Hpasp #75386
    Így nézne ki egy rakéta, ha a tervező részlegeket szabadon engednék...



  • JanáJ
    #75385
    Vagy a hajtóművek elé repülve leállíthatta volna az egyik oldalt. Ezt asszem játszották is jó időben. CSak gondolom itt az idő faktor miatt nem játszott, hogy ne tudjon elmenekülni.
  • molnibalage83
    #75384
    A nyomjelzős gépágyúval lő a Szu-15 akkor sem feltétlen veszik észre. Én azt nem értem, ha vizuálisan ennyire jól látszott a gép - naná, ki van világítva - akkor mi a faszért nem repült a dicsőséges Szovjetunió kiváló vadászpilótája a kabin mellé elé és gyújtott fáklyát. (utánégetőt) Azt biztosan észrevette volna a világ legvaksibb embere is. Ehelyett lőttek és navigációs tévedés és paranoia miatt megöltek egy rakás embert...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.23. 16:21:31
  • JanáJ
    #75383
    Azt értem, hogy valahonnan oda kellett téblábolni a géphez. Bár ugye az eredeti célpont, az RC-135 sem teleporttal került oda... Azt is értem, hogy elfogyott a nafta, jött más. Meg azt is, hogy a Szu határai miatt ki/be járkált a határon. A wikin fent lévő összefésült rádiózásból viszont a töketlenség csúcsa rajzolódik ki. Ha igaz, hogy nem fényjelzőssel lőttek, az is szép. Ha igaz, hogy a véletlen pont akkor megkezdett emelkedést kitérő manővernek gondolta a pilóta az is szép. Az hogy a meg/lelőtt gépet elveszítették mert felhők közé repült az is szép.
  • molnibalage83
    #75382
    Az elfogási időkből adódik. Első esetben már kilépett Szu légteréből, nem lőhettek. Bár korábban többször sem őket, sem a észak-koreaiakat nem zavarta a nemzetküzi légtérben replő felderítők lelövése, a komancs az már csak ilyen népség volt...

    Másodjára odaért a gép és lelőtte.
  • JanáJ
    #75381
    Tegnap a Légikatasztrófák sorozatban [nem röhög!] a KAL007-ről volt szó. Most a ki volt hülye szálat félre téve. Tényleg ennyit tudott akkor a szovjet PVO? Nem voltak képesek "normálisan" lelőni egy egyenes vonalon, egyszer magasságot változtató kivilágított utasszállító gépet? Másodjára nagy nehezen oda keveredtek mögé, de még a lelövés tényét sem tudták igazolni, mert eltűnt a felhők között. És ugye ez egy top secret terület körül, ahol éppen a tilosban jártak.
  • Hpasp #75380
    F-117A IRADS (Infra Red Acquisition and Designation System)


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.23. 14:21:49
  • millerius
    #75379
    Kompresszor-pompázs, ami gyakorlatilag a kompresszorlapátok szárnyprofilhoz hasonlóan történő aerodinamikai/áramlástani átesését jelenti.
  • Hpasp #75378
    Az F-117 lézeres célmegjelölője hol van? Az istennek sem találok róla képet, csak a FLIR-ről


    Ez az:

  • molnibalage83
    #75377
    Én is arra gondoltam, de fotó (vajon miért...?) nincs róla.
  • _rudi
    #75376
    Szerintem az orrfutó aknaajtótól jobbra lévő "ajtó" mögött lehet


    Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.06.23. 11:16:27
  • molnibalage83
    #75375
    Az F-117 lézeres célmegjelölője hol van? Az istennek sem találok róla képet, csak a FLIR-ről.Az F-117 lézeres célmegjelölője hol van? Az istennek sem találok róla képet, csak a FLIR-ről.
  • molnibalage83
    #75374
    És a Shillelagh átütése mennyi lett volna? Mert a 250 mm-es átütés mér a T-72 ellen is totálisan elégtelen, ami azért valahol vicces, mert az MBT-70 eszméletlen drága lett volna. A T-72 ezzel szemben tudtommal olcsó volt mint a szemét...
  • molnibalage83
    #75373
    Mármint a cső rohadt hosszú ahhoz képest, hogy csak 15%+ a 105 mm-hez képest? A jenkik a saját 105 mm-es lövegükkel a '80-as évek MI1P esetén valami lőszerrel elértek olyan átütést, mint egyes 120/125 mm-es lőszerek.
  • JanáJ
    #75372
    Tudom, index, de akkor is a USMC-on és a Horneten kívül mi stimmel még a cikkben? Csóri bőrnyakúakat ne sajnáljuk már le, az országok 90%-át egyedül megennék reggelire...
  • [NST]Cifu
    #75371
    Szerintem első sorban az M60A2 / M551-es esetében előkerült M81 152mm-es sima csövű ágyú és a Shillelagh-rendszerre gondolt, amit az amerikaiak az XM150 néven tovább fejlesztettek, és ez került a saját MBT-70 kísérleti harckocsijukba, automata töltőberendezéssel. Némileg mókás, hogy a problémák javát a hüvely nélküli hajítótöltet okozta, amely hatalmas előrelépés lett volna, csak hát nem véletlen, hogy a G11-nél is a Dynamite Nobel megküzdött vele. Az XM150 esetében a hajítótöltet a nedvességtől megduzzadhatott, és így a töltőberendezés nem tudta az űrbe betolni, lövés után a forró űrben pedig magától beindulhatott, így meglehetősen veszélyes volt. Paradox módon a Shillelagh rendszerrel nem is volt annyi probléma.


    Az XM150E6


    Az 152mm-es XM578 APFSDS-T wolframmagvas pct. lövedék, amely az MBT-70-hez készült, meglehetősen szerény volt a teljesítménye, ~250mm RHA


    MBT-70 tesztlövészet Shillelagh rakétával
  • [NST]Cifu
    #75370
    Számomra a meglepő az, hogy a brit források mennyire oda és vissza vannak az L11-től és az L30-tól, csak az utóbbi időben olvastam már olyat, hogy hát annyira nem is volt jó löveg. Az L11 eleve L/55-ös csőhosszúságú volt, nem igazán csodálom, hogy sem az amerikaiak, sem más ország nem vette komolyan, mint beépíthető löveg, egyszerűen az általad említett teljesítmény plusz az L7-hez képest egy nudli a hátrányokhoz képest.
  • [NST]Cifu
    #75369
    Képz (Tegnap kislányos zavaromban az űrkutatás topicba raktam be :P)
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    AWACS ünnepi dresszben


    Viselete szír T-72B homokzsák-kiegészítésse


    Nem csak a PAK-FA esetében fordul elő compressor stall (ennek mi a magyar szakszava? - Kompresszorlapát átesés - by Molnibalage), itt egy C-17A bal belső hajtóműve szenved ettől


    Hamár teher - kínai Y-20 tehergép, Il-76 átdolgozás


    A legújabb F-35, az F-35I

  • molnibalage83
    #75368
    Mi baj volt a jenki simacsövő löveggel? Melyikre érted a bajt? A 105 mm vagy 120 mm-re?
  • Garga Pitic #75367

    M18 Claymore: Univerzális Szóvalígyállunk

  • davidbog
    #75366
    Az 120 mm L11 már valóban nem volt olyan nagy előre lépés mint annak idején a 105 mm L7. Viszont műszakilag nagy gond nem volt vele (nem úgy mint az amerikai simacsövűekkel). Az L11 megjelenésekor az első APDS lövedékével, talán olyan 10-15%-al nagyobb átütő erőt biztosított mint az L7, ami nem sok. Feltételezem ez volt az egyik ok, ami miatt nem lett annyira sikeres mint az L7. Ekkora plusz átütésért nem érdemes leváltani az L7/klónjai löveget és átfegyverezni egy harckocsit. Az L11A5 eleve 500 kg-al nehezebb és 1 méterrel hosszabb mint az L7, ez már az a kategória ahol már a torony átépítése is szóba jöhet. De ha ezt meg is ússzák a torony kiegyensúlyozását már nem és az osztott lőszer miatt a lőszertárolókat is erőteljesen módosítani kell. Illetve eltököltek vele a britek. A tervektől a rendszeresítésig majd 10 év telt el. Legjobb esetben is a '60-as évek végére tudták volna exportálni a britek. Addigra meg már az MBT-70 kapcsán azért lehetett tudni hogy a németek is dolgoznak a saját simacsövű 120 mm-esükön.

    Leopard 1-ről korábban már társalogtunk. Az A3-ig nem beszélhetünk páncélzatról még a tornyon se. Nemhogy a 115 mm U5TS lövedékeit nem fogja meg (mondjuk nem is ez ellen tervezték) de még a 100 mm D-10T lövedékeit (de még ez ellen se, mondjuk azért ez ellen illett volna :)) se igen. Viszont A3-tól felfelé valóban azt tudja amit írtál, az már egész elfogadható, pláne olyan mozgékonyság mellett amivel rendelkezett.

    F1End: Ez érdekes, hogy úgy gondolták nem elég a korábbi löveg. Azt lehet tudni valamilyen dokumentumból, hogy mit takar az hogy "nem elég"? Vagy azt hogy milyen adatokat kaptak a magyaroktól?

    Hpasp: Azért az 1957-es követelmények még igencsak optimisták voltak. Az egyik könyvem szerint az általad felsoroltak mellett a 30 LE/tonna fajlagos teljesítmény és a 2,2 méteres magasság is szerepelt még. Abból, hogy ezek közül végül csak a 20 mm-es lövedékek elleni védelem valósul meg, a többi messze nem, látható az, hogy mennyire elnagyoltak voltak.
  • molnibalage83
    #75365
  • [NST]Cifu
    #75364
    A Leopard-1 még a T-62 ellen sem volt olyan rossz, amíg hull-down-ban volt, mert a tornya szemből a BM-6-os APFSDS-T lőszernek is ellenállt, no persze nem közelről. Szóval a 115mm-es BM-21 megjelenéséig (1975) még a T-62 ellen is játékban volt. Horrible dictu, még a korai 125mm-es ellen is állta a sarat a Leo1A3/A4, mert annyira gáz volt a BM-9 és a BM-12 (a BM-9 így aztán gyorsan ki is lett vonva a szovjetektől, és exportba ezt adták a korai T-72-esek mellé. 1972-ben jelent meg a 125mm BM-15, ami már kezdte elhozni a Leo1 végét, mert egyszerűen az alváz nem nagyon bírt el nagyobb tornyot, nem volt további fejlődési potenciál védelem terén.

    A Leo2A0 nem annyira a T-62, hanem már a T-64 ellen ment szerintem, a páncélzata bőven meg is ugrotta nem csak az 1970-es évek közepén és végén megjelent 115 és 125mm-es lövegek pct. képességét, hanem még az 1980-as években is megfelelő volt (oké, az ágyúpajzs gyenge pontja, de ez igaz volt a szovjet harckocsikra is).
  • Hpasp #75363
    Esetleg centivel megmérni a páncélvastagságokat a búvónyílásoknál, az ágyúcső mellett, stb...

    Mindenesetre 1957-re már elő is álltak a Leo követelményekkel; egy 30 tonnás, 20mm lövedéket kibíró páncélozottságú, 150mm döntött páncél leküzdésere elegendő teljesítményű ágyú. (T55/62 100mm-es)

    Amcsik meg egyszerűen az M48 alapjaira építették az M60-at, szintén a Brit adatok alapján.
  • JanáJ
    #75362
    Az 55-ös ugye "sima" öntött torony. Elég volt megfúrni? Vagy "ránézésre" elég tudni hogy 2 cm vastag vagy 20 cm. [sarkítok]
  • molnibalage83
    #75361
    A Centurion Mk5 L7-es lövegével amennyire tudom halál kényelmesen ki lehetett lőni szemből a T-55/T-62 '80-as évek előtti upgradejeit.
  • F1End
    #75360
    Páncélvastagság. Elvileg az ebből következtetések miatt rendszeresítették a britek a tárgyalt L7 löveget, mert úgy vélték, hogy az addigi löveg elégtelen a T-54/55 védettségével szemben.
  • molnibalage83
    #75359
    Leo2 szeritnem nem a T-62 ellen, annak lenyomására elég volt még a Leo1A4. Úgy ahogy A T-72 hordák ellen kellett már a Leo2 no meg a szovjet T-64 ellen sem ártott az.

    A '70-es évek legvégi és '80-as évek közepi ugprade-kel papíron még jók voltak a T-64BM és T-72B/B1-nek bőven megvolt a tűzereje és páncélvédettsége ERA-val a Leo2 és A1 ellen is még. Az Leo2A4-nél fogyott el a lendület, annak frontpáncélja ellen már csak mázlival ért valamit a Svir és a löveggel is közelebb kellett már menni. Az más kérdés, hogy a T-64BM és T-72B/B1 tűzerő és páncélvédettség terén reggelire megette a 105 mm-es lövegű M1-et, M60A3-at és az összes NATO harckocsit (AMX-30 lol...). A tűzvezetés volt, ahol sanszosan el voltak maradva. A Chieftain Mk.10/11-nek kb. T-72A szintű páncélvédettsége volt szemből tudtommal és azoknál kicsit jobb pct. átütő képessége a '70-es évek végén. A mozgékonyságuk és megbízhatóságukra meg a lenti idézet ül. Hát izé...
  • JanáJ
    #75358
    "amit 1956-ban Budapesten tudtak a Britek megvizsgálni"

    A brit követségre vitt T-55-re gondolsz? Ha igen akkor mit tudsz róla? Mert nekem nem tiszta meddig volt ott és volt-e ott bárki írástudó aki meg tudta vizsgálni. Meg eleve mit tudsz megnézni rajta? Irányzék, belső tér, lőszer készlet. Gondolom pár lövedéket is elvittek diplomáciai postával.
  • molnibalage83
    #75357
    Hát, nagyon viszonylagosan. Még a Leo1A4 páncélzata is alig volt egyenértékű egy '60-as évek közepi T-62-vel. A tűzereje volt kb. megfelelő ehhez, de a T-72A 125 mm-se lövege és páncélvédettségéről elég szépen lepattant volna a Leo1A4 is...
  • Hpasp #75356
    Érdemes azt nézni, hogy melyik harckocsi típus, mely ellenfél legyőzésére lett tervezve.
    Leo-1 és korabeli társai a T-55 ellen (amit 1956-ban Budapesten tudtak a Britek megvizsgálni)
    Leo-2 és korabeli társai a T-62 ellen, amit a VSz nem is rendszeresített...
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.21. 11:03:46
  • [NST]Cifu
    #75355
    Pontosan. A Leopard 1 is viszonylagosan nevezhető jó harckocsinak, a Leo2 és a 120mm-es Rheinmetal löveg volt az az MTU motorral, ami már rendesen összeállt. A britek még a Burlington / Cobham páncélzattal előhoztak valamit, ami valóban jól sikerült, de ott is már a motorizáció volt a gond. Az L11 löveg mondjuk szerintem már határeset, nem volt olyan világbajnok, mint az L7, nem véletlen, hogy nem is rendszeresítették más harckocsiban. Kb. annyira mellément, mint az amerikai 152mm-es tarack/rakétaindító (MBT-70, M60A2).