-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75331
Az egész program anno a HUMRAAM/CLAWS-ként kezdődött, az USMC megbízásából, akiknek ugyebár dedikált légvédelmük nincs, csak FIM-92 Stingerek, az AV-8B / F-35B vadászgépeket leszámítva, illetve persze a hordozófedélzeti F/A-18C/D vadászgépeket nem nézve. A CLAWS (Complementary Low Altitude Weapon System) esetén a cél az volt, hogy a partraszálló egységeknek legyen egy jó mozgékonyságú, kis hatótávolságú légvédelmi rendszere, amely ugyanakkor kellően hatékony is, és légi szállíthatósága is megvan. Ezért kellett a HMMWV alváz. Érdekes, hogy ebben a koncepcióban sem volt elvárás a konténer, pedig hát a tengeri sós levegő / pár / víz azért tudjuk, hogy nem egy egyszerű dolog a korrozió terén...
Az USMC 1992-ben támasztotta az igényt, de a költségcsökkentések miatt csak 1997-ben indult meg a proof-of-concept verzió kidolgozása, ami a HUMRAAM elnevezést kapta. Érdekesség, hogy '99-ben volt olyan tesztindítás, ahol egy AEGIS romboló radarjaival derítették fel a célpontot, a HUMRAAM pedig azon adatok alapján lett indítva a szárazföldről. A HUMRAAM esetében 5 indítósínt használtak. 2002-2003 körül azonban a programot kihúzták a költségvetésből.
![]()
A HUMRAAM teszt-indítójármű
Az US ARMY kicsit később jött a képbe, 2000 körül kezdték el az SL-AMRAAM programot kergetni. A cél az AIM-120C-7 földi indítása, és a rendszerrel ki akarták váltani a járműre telepített Stinger-alapú légvédelmi rendszereket (Avenger, Linebacker). Fontos kitétel volt, hogy az indító platform bármi lehet. Megjelent 2x(2x2) indítósínes utánfutó, illetve 6 indítósines HMMWV és HIMARS alvázon. Felkerült a listára az AIM-9X Sidewinder is, mivel az indítósínekre bőven felhelyezhető volt. Az US ARMY azonban dettó nem igazán tudott pénzt szerezni rá, így a Raytheon külön próbálta meg értékesíteni a félkész rendszert.
![]()
Az SL-AMRAAM 8 indítós utánfutóra telepített változata
![]()
Az SL-AMRAAM koncepciója, 6 rakétás indítójárművekkel, radarral, központi irányító központtal
A háttérben közben jöttek a norvégok, és ugyanezt szerették volna pepitában. Csakhogy ragaszkodtak ahhoz, hogy a rakéták konténerben legyenek, 1998-ban állt a rendszer hadrendbe, mint Norwegian Advanced Surface to Air Missile System (NASAMS), vontatott 6 konténeres indítókkal és Merci G-Wagen alvázra telepített vezérőlvel illetve radarral.
![]()
NASAMS 1 rendszer
A NASAMS 2 esetében integrálták a Link-11 és Link-16 adatkapcsolatot, és új, Sentinel földi radarokat kaptak. Aztán jön a nagy meglepi, a kiemelt mobilitású NASAMS 3, amelynél 4 rakétás indítókat látni HMMWV alvázon. Igazából nehéz megérteni, hogy miért jó ez a norvégoknak. Korábban ugyanis ők voltak, akik konténerbe pakolták a rakétákat, és egyébként is csak 4 C-130J gépük van....
![]()
Végezetül egy kis ráadás, a különféle rendszerek HMZ-je
