Haditechnikai Topic

Először is, tönkre nem fog menni a Northrop, azért még a mostani időkben is évi csaknem két milliárdos nyereséget produkál a cégcsoport. Csakhogy a repülőgép-gyártó részlege egyre inkább elmarad, miközben például radarok terén viszont nagyon jól állnak.

De ez egy macerás dolog. Igazából a hidegháború előtt megkezdődött már a katonai beszállitók brutális összeolvadása, de utána csak még jobban felgyorsult (például a Boeing az 1990-es években felvásárolta a McDonnel-Douglast, és a Rockwellt, amely hajdan a North American Aviatation és a Rocketdyne-t felvásárolta). Egyre kevesebb az állami megrendelésről szóló tender, és egyre élesebb a verseny a fentmaradó cégek között.

Gyakorlatilag a légierő terén most így meg lett mentve a Northrop, mert nekik a GlobalHawk/EuroHawk és az E-2D programon túl komolyabb repülőgépgyártói megrendelése nincs, nagyon reménykednek az haditengerészeti UCAV megrendelésben, de az lassan egy évtizedes húzd-meg-ereszd-meg játék, és a Boeing legalább annyira ott van a rajtvonalon (ráadásul a Boeing az elmúlt három évtizedben nagyon szoros kapcsolatot épített ki az US NAVY-vel).

Alapvetően a probléma az egyre dráguló gépek, és ugyanakkor a szoruló költségvetési hurok. Az F-35-ről már volt szó, a haditengerészet és a Boeing addig lobizzot, amíg a Super Hornet programot tovább tudta nyújtatni, mint a rétestésztát, de itt kb. el is vágták. Alapvetően nagyon ment a pletyka, hogy ha az LRS-B-t elveszíti a Northrop, akkor lehet, hogy túlad a repülőgépgyártó-részlegén, a vásárló pedig vagy a Boeing, vagy a Lockheed lesz, magyarul csak a két óriás marad. Ez most nyilván elmarad, és úgy tűnik lassan szegmentálódik a piac, a Lockheed a harci gépek terén áll jól, a Boeing ugyan most veszített a C-17 megrendelések leállításával, de a KC-46-al egy ideig ellesz még, és nagyon bíznak az US NAVY-ven. A Northrop pedig most jó 10-15 évre ellesz az LRS-B programmal. Ezek mellett a nagy kérdés a komolyabb UCAV-ok megjelenése lesz, de ahogy most kinéz, az nem most lesz, hanem 5-10 év múlva.

Az összedolgozást úgy, ahogy te felvezeted, nem hiszem, hogy el lehet képzelni. Egyfelől az amerikaiak büszkék a versenyszellemre építkező rendszerükre, és már így is éppen elég kritikus hang van a katonai beszállítók összeolvadása miatt. A haditengerészet LCS programja terén ilyen hangok miatt is történhetett meg az, hogy salamoni döntésként mindkét tenderező céget győztesnek hírdették meg, és két különböző hajót gyártanak párhuzamosan azonos célra. Természetesen ez a mélységében messze nem ilyen szép, a gyökerénél rohad az egész az állandó lobby-botrányoktól hangos Washingtonban.

Szóval állami összefogás nincs, viszont összefonódás az állami és a céges világ között bőven akad...

egyébként nincsenek államilag kicsit összefogva ezek a cégek? mert hogy tönkremenjen a Northrop kicsit meredek elképzelni. meg az összefogást úgy értem, hogy ne fejlesszen valaki valamit feleslegesen, kicsit dolgozzonak össze stb.

Hivatalos képek nincsenek. Gyakorlatilag semmi. Az egyetlen, amit láttam, egy látványosan elnagyolt modell a Boeing-Lockheed párostól, ami alig több, mint egy B-2 utánérzés:



Fantáziaképek kerültek elő, de ezek csak puszta fantáziák:



Annyira nincs, hogy a Northrop honlapán még csak említést sem tesznek róla (még mindig).

Egy elejtett Pentagon megjegyzés alapján az a spekuláció, hogy egy (sötét)szürke program keretében a két tenderező legalábbis méretarányos tesztgépeket gyárthatott, és ezek alapján hozták meg a döntést. Ha ez igaz is, feltehetően csak egy-két évtized múlva hallhatunk / láthatunk róla többet, ahogy az történt például a Boeing Bird-of-Prey vagy a Northrop Tacit Blue esetében.

Köszi 😊 Valami koncepció képed van? Vagy csak azok amiket a neten közzétettek?

Meg is jött a döntés, a Northrop kapta a várhatóan ~55 milliárd dolláros megrendelést. Oké, nem ennyire egyszerű, mert az első kör (LRIP, első 5 batch) 21 gépről szól csak, összesen cirka 100-120 bombázót szeretne a légierő és a várt gépenkénti költség 550 millió dollár körül kellene, hogy legyen.

A Northrop számára ez kb. a repülőgépgyártó részleg megmenekülését jelenti, hiszen gyakorlatilag az RQ-4 Global Hawk-on kívül nem is gyártanak közvetlenül semmit (beszállítóként persze jelen vannak több más programban). Az utolsó nagy bukásuk az EADS-al közös KC-30 program volt, amit először megnyertek, majd a Boeing panasza után újra kiírta a légierő kvázi kifejezetten a KC-46-ra, amit annak rendje és módja szerint meg is nyert. A JSF tender utolsó körébe be se jutottak, az ATF tenderen pedig ugye a Lockheed F-22-esével szemben maradtak alul (aminek gyártását mondjuk szintén befejezték pár éve).

A vesztesek közül a Lockheed orra aligha lóghat, nagyon meredek lett volna, ha ezt is elviszik (az F-35-el így is egyedüliek a hidegháború után tervezett harci gépeknél). Az F-35-el ők úgy 20 évre biztosítva vannak. A Boeing a KC-46 nyerésével valamennyire visszanyerte a katonai légijármű beszállítói jövőjét, de a harci gépek terén bajban van a jövőt illetőleg, mert 2017-ben szállítja le az utolsó F/A-18E/F-et a haditengerészetnek, és utána már csak a külföldi megrendelőkben bízhat (most nagyon hajtanak a Kanadaiakra, a francia Dassault és a svéd Saab mellett, hogy az F-35 programból várhatóan kiszálló Kanadaiak következő megrendelését elnyerjék), állítólag 65 F/A-18E/F megrendelésével 2020-ig kihúzhatja a St.Louis-i gyáruk, és bíznak benne, hogy utána az F/A-XX programot végre berúgja a NAVY. Az F-15-ös gyártósor érdekes módon 2019-ig még húzza, köszönhetően a Dél-Koreai megrendelésnek...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.10.27. 23:03:46

Órákon belül be kellene jelenteniük. Napok óta megy a körömrágás, a Pentagon ugyanis rövidre akarja zárni az ügyet. A két pályázó ugye a Northrop és a Boeing-Lockheed páros, és érdekes módon sok szakmai oldalon borítékolják utóbbiak győzelmét, mondván az iparág két monstrumáról van szó, míg a Northrop egy ideje már igencsak parkolópályára került repülőgépek építése terén.

Cifu a LRS-B projektben van előrelépés, vagy megint eltolták? Nem lepne meg 😊

Danke sehr!

Lesz mit olvasgatnom... <#idiota>

Viszont. Az általad leírtak is főleg a 60-as és 70-es éveket takarják be. A modern eszközökről mit lehet tudni?

olvasnivaló EW topic...
http://simhq.com/forum/ubbthreads.php/topics/3735258/Electronic_Warfare_(EW),_inclu

http://falcon.blu3wolf.com/Docs/Electronic-Warfare-Fundamentals.pdf

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.27. 16:31:36

Hogy a probléma nagyságát jelezzem, a zavarás mindig bizonyos frekvenciákat, illetve tartományokat kell takarjon, az EA-6B és E/A-18G Growlereknél egy AN/ALQ-99 konténer egy szűk tartományt képes zavarn

Ez így, ebben a formában butaság.

Az EW-nél (Electronic Warfare - Elektronikai Hadviselés) talán csak az IW (Information Warfare - Információs Hadviselés) kevésbé "nyilt", vagyis nagyon nehéz megbízható információkhoz hozzájutni a képességek és lehetőségek terén.

Ez meg rosszul esik. Az igazság ezzel szemben az, hogy az újságírók általában lusták magukat beleásni az EW topic-ba.
<#fejvakaras>

pl:
http://www.amazon.com/The-History-Electronic-Warfare-Volume/dp/0970379404

Yepp, erről jut eszembe, a tervezett T-50 gyártási ütem:

2016 - T-50-9, T-50-10, T-50-11.
2017 - T-50-12 (statikus tesztgép), T-50Sz-1,2.
2018 - T-50Sz-3,4
2019 - T-50Sz-5,6,7,8, PMI 1,2.
2020 - T-50Sz-9,10,11,12, PMI 3,4.

A T-50Sz a szériagép, a PMI az indiaiak részére gyártott sárkány/hajtómű (amibe nem orosz avionika kerül).
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.10.27. 11:02:58

Az EW-nél (Electronic Warfare - Elektronikai Hadviselés) talán csak az IW (Information Warfare - Információs Hadviselés) kevésbé "nyilt", vagyis nagyon nehéz megbízható információkhoz hozzájutni a képességek és lehetőségek terén. Az, hogy a különféle kommunikációs vonalakat zavarják, régóta ismert dolog, gyakorlatilag évszázados hagyománya van, alighogy elkezdett terjedni a rádió, a rádióbemérés és rádiózavarás is megjelent. Az, hogy ez most hol tart, arról szerintem nagyon nehéz jó képet kapni, mert mindenki csak nagy általánosságokban beszél a saját, de még az ellenfél rendszereiről is, így én legalábbis csodálkoznék azon, hogy ha nem benfentes pontosan átlátná azt, hogy XY rendszer mire képes és mire nem.

Hasonló a probléma az ezekkel kapcsolatos hírekkel is, amik már az IW alá esnek. Szépen hangzik az, hogy egy orosz SzU-24 összezavarta egy Burke-osztályú romboló radarrendszerét, és többször megközelítette, de az, hogy ez idő alatt a Cook pontosan milyen képességekkel is rendelkezett, vagy vesztett el, azt a személyzetén túl más aligha tudhatta. Hovatovább az orosz állítások szerint 1000 méteres távolságra közelítette meg többször a hajót, márpedig 1000 méteres távolság már bőven a Phalanx CIWS hatótávolságán belül van. A Cook ugyan Flight I.-es Burke, a CIWS-ét pedig nem újították még fel (nincs elektronoptikai célzórendszere, csak a radarjára támaszkodhat), de van saját EW képessége, tehát adott esetben képes ő is zavaró jeleket küldeni - vagy éppenséggel elemezni az ellenség zavaró képességét.

Az USS Ross hasonló esetében az US NAVY nagyon egyértelműen nyilatkozik, a hajó személyzete megállapította, hogy a SzU-24-es szárnyai és törzse alatt nem volt fegyverzet, tehát nem jelentett veszélyt a hajóra, így nem volt okuk tüzet nyitni arra.

Innentől kezdve megint az IW pályáján mozgunk, ha a SzU-24M2 változatok mászkálnak az amerikai hajók mellett, akkor kb. nulla haszna van az egésznek. Ha MR változatok, akkor azok szép fotókat és infravörös képeket készíthetnek a hajóról ilyen távolságból (ezt kikötőkben civil kémek is megtehetik olcsóbban), ha pedig MP változatok, akkor azok képesek a hajó elektronikai rendszereinek kisugárzását mérni, követni, elemezni, és elviekben zavarni. A másik oldalról nézve viszont így "lebukik" az MP zavaróképessége, tehát az amerikai hajók elemezhetik, hogy az MP mennyire tudja zavarni a hajó rendszereit, illetve milyen ellentevékenységet képes adott esetben ez ellen tenni a hajó.

Hogy a probléma nagyságát jelezzem, a zavarás mindig bizonyos frekvenciákat, illetve tartományokat kell takarjon, az EA-6B és E/A-18G Growlereknél egy AN/ALQ-99 konténer egy szűk tartományt képes zavarni, és általában három konténerük van (plusz két HARM és két póttartály), namost egy Burke-osztályú hajón eleve van ugyebár egy AN/SPY-1D radar, ami különböző frekvenciákat képes használni, van külön célzóradar a rakéták rávezetésére, vannak radarjai a Phalanx CIWS-eknek, és akkor még vannak kisebb radarok a navigáció részére. Ezt mind zavarni nem kis feladat, és feltehetően egyetlen gép képtelen is rá. A hangsúly a feltehetőn van, de azért így már némileg átlátható, miért is nem lehet egyszerűen ráfogni, hogy márpedig egyetlen SzU-24-es, ha valóban MP változat (amiből 10db van az orosz légierőben) képes megvakítani egy Burke-ot. Mert nem tudjuk. Az US NAVY nyilván nem fogja elárulni, pontosan milyen eredményű volt a zavarás (ha egyáltalán tényleg volt), mert ezzel elárulnák az oroszoknak, hogy mennyire is hatékony a rendszerük.

Visszatérve az idézett cikkhez. Az, hogy milyen szintű a zavaróképessége az oroszoknak, egy dolog, van egy másik, hogy milyen szintű a zavarvédettsége az amerikai erőknek. Itt még zűrösebb a kép, mert például az US ARMY nemrégen panaszkodott, hogy az egységek közötti digitális adatkommunikációs rendszer megbízhatattlan még békebeli helyzetekkben is, és hogy ezen fejleszteni kell.

A másik erős kérdés, hogy milyen mennyiségű zavaróeszközük van. Az már említve volt, hogy eleddig mindössze 10db Szu-24MP-t figyeltek meg az orosz légierőben, ami irgalmatlanul kevés, az US NAVY-nek 111db EA-18G-je van viszonyításképpen (és hat az Ausztrál légierőnek). Az orosz haderő egyik kiemelkedő problémája, hogy hiába vannak modern eszközei, a hatalmas hadsereg (légierő és haditengerészet) jelentős része elavult fegyverekkel és felszereléssel rendelkezik. Például hiába van mindenhol címlapon a T-14 harckocsi, ha a hadrendbe állítása még legalább másfél-két évre van, miközben a viszonylag modern T-90-eseikből nek mindössze másfél száznak van modern (francia) éjjellátó rendszere, és a hadsereg jelentős része a T-72-eseket használja még mindig. Pénzügyi okokból ezért döntöttek a T-72B3 felújítási program mellett, ami még mindig alatta marad a T-90C/M harckocsik képességeinek, de mégiscsak továbblépés a csaknem harminc éves színvonalat képviselő T-72B-khez képest.

Ugyanez a helyzet a zavaróképességgel is. Egy darab teherautóra telepített zavarórendszert láttak a Szír légibázison, és máris kongatják a harangot, holott nem tudni, hány rendszer van még egyáltalán - az sem kizárt, hogy ez ugyan az a rendszer (vagyis jármű), amit idén tavasszal mutattak be a nagyközönségnek.

Az ugye megvan, hogy DoD költségvetését durván megvágták 2008 óta és kell ok a pénzszerzésre? Az ilyesféle tupírozással lehet. Nincs új a Nap alatt, egy 2004-es jenki-indiai gyakorlat után is olyan ökörségeket írtak meg, hogy azóta is azt idézik vissza, pedig semmi másról nem volt szó, hogy adjanak pénzt az F-22-re. Nem adtak...

Generálisan az oroszok akkora lemaradásban vannak a jenkikhez képest, hogy ihaj. A légvédelmi rendszereiket leszámítva, ami még mindig a hidegháború lelcsapódása se mennyiségben se minősében meg sem közelítik a jenki technikai színvonal átlagát sem, nemhogy a csúcsát az orosz. Nem véletlen van az összes exportált harci gépükben igen komoly mennyiségű nem orosz elektronika...

Tessék már felébredni. a COCOM lista nem viccből volt és az oroszok és az egész keleti blokk nem viccből próbálta megkerülni ott ahol tudta. Pl. a szovjet tengók a '80-as években értéke el azt a zajszintet, amit a jenki tengók a '60-as évek végén tudtak. Hogyan? Akkora sikerült Japánból beügyeskedni világszínvonalú gépeket, amivel sikerült olyan hajócsavarokat gyártani amilyet. Volt is belőle botrány rendesen. Keress rá Toshiba-Kongsberg scandal ügyre. És ez csak egy konkrét eset...

Tehát a COCOM lista 1990-ig brutálisan éreztette hatását, aztán jött még 10+ év tetszhalott állapot az orosz K+F-ben. Az orosz GPD még mot is kevesebb, mint fele a németnek. A DoD teljes költségvetése nagyságrendileg összemérhető a teljes orosz GDP-vel. (Mégis milyen álomvilágban kell élni ahhoz, hogy bárki azt higgye, hogy ilyen kevés pézből és 10+10 év lemaradás nemhogy eltűnik, de egyáltalán csökken? A PAK-FA program reálisan mutatja az oroszok lehetőségeit... A tecdemó első felszállás cirka 20 évvel az YF-22/23 után volt. A jenki megengedhette azt, hogy két ilyen techdemót épített és aztán az egyiket kukázta. Aztán azóta van F-35, ahol az X-32 szintén ment a levesbe. A PAK-Fa program úgy döcög arra szavak alig vannak. 2010 óta a gépek összesen kb. 1000 órát repültek. A legtöbett nyúzott F-35 sárkány repült egyedül ennyit... A PAK-FA úgy döcög ennyire, hogy a ép szinte egyetlen fő eleme sincs kész. Se az eredetileg tervezett hajtómű - az orosz optimista tervek szerint lesz 2017-ben először gépe építve - se az radar, se más. Súlymaketteket láttunk eddig. Az orosz vadászgépeken végre talán most megjelenik az R-77 egy változata. Talán. Egy részén. 25 évvel az AIM-120A után.

És sorolhatnám még a példát napesetig. Szóval, hát izé. Ordító a difi...
Ezek után abban a hitben élni, hogy az orosz EW egyáltalán egyenértékű vagy superior elég vicces.

Hát ugye, kinek mi a "nagy". Van akinek a NYTimes vagy ilyen ECFR az. Hogy a Defensenews hova tartozik, én nem tudom.

Valamiért ezek az írások sosem a nagyoknál jelennek meg. :-)

Ok, köszi. Én egyáltalán nem értek a haditechnikához, azért kérdezem. Mindenesetre furcsa, hogy ez így hirtelenjében már a második írás, ahol az oroszokat magasztalják, és nem oroszok. Már úgy értem, hogy nem fizetett propagandaoldalak.

Ukrajnába ha jól tudom az amik szállítottak, un. nem halálos katonai eszközöket, amibe beleférnek a különböző radar és kommunikációs rendszerek. Itt a vélemény sem az ukránoktól, hanem amerikaiaktól érkezett.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.10.27. 08:22:34

Az AGM-88 HARM rakétának egészen biztosan van home on jamming üzemmódja, azaz a zavaró jel vezeti célra. Az Amraam is tud ilyet elvileg.
A nagy energiájú széles spektrumú zavarás más részről a saját kommunikációjukat is jelentősen zavarja a harcmezőn.
Mondjuk az oroszok hozzászokhattak, hogy a saját rendszerük nem működik, de az amcsiknak ez inkább szokatlan.

Sokkal veszélyesebbnek tartom az olyan módszereket, mikor rakétákkal, tüzérséggel, vagy repülőről sok kicsi zavaróadót szórnak szét az ellenség területén, mert azokat sokkal nehezebb kiiktatni.
Lehet, hogy békeidőben meg tudták vakítani a radarjait annak a rombolónak (bár tudomásom szerint a radar zavarás már harci cselekménynek számít), de ha háborúban zavarást észlelnek, már megy is a rakéta a forrás felé.

Bár az oroszok tudtak nagyokat alkotni, azért ha megnézed még a precíziós bombáik se túl precízek. Az 5. gen vadászuk se teljesen 5 gen. És a csúcs vadászuk egy toldozott-foldozott gép. (Ettől még nem rossz.) Szóval meglepődnék, ha most feltalálnák a halálcsillagot. Igazi propaganda nayag: mindenre jó, nem tudsz védekezni ellene, stb. Szép teljesítmény hogy a sokkal nagyobb O.o. le tudja nyomni az ezer éves orosz technikát használó ukránokat, akik annyira jól állnak, hogy kaját meg ruhát gyűjtenek a katonáknak...

Szinte semmi.

Ebből vajon mi igaz? Link

Gregory Griffin alezredes, az amerikai hadsereg elektronikus hadviselésért felelős divíziójának a parancsnoka szerint már az Egyesült Államok is dolgozik az oroszokéhoz hasonló, kimondottan offenzív EW-fegyverrendszer kifejlesztésén. Az MFEW (Multifunctional Electronic Warfare) azonban csak 2027-re várható, hogy teljes egészében bevethetővé váljon.

Laurie Buckhout, a divízió korábbi parancsnoka szerint az USA blokkoló képessége talán tizede az oroszokénak. „Nagyon jól tudunk hallgatózni, de borzasztó védtelenek vagyunk a hálózatunkat érő támadásokkal szemben”. Az amerikaik főleg a frekvenciák közötti véletlenszerű ugrálással képesek védekezni a blokkolás ellen.

A radarok megvakításával az orosz technika képes megakadályozni, hogy az ellenség válaszolhasson például egy tüzérségi támadásra, így az orosz egységek retorzió nélkül tüzelhetnek. Az ukrán félnek a légvédelmi és rakétaelhárító képességeit is drasztikusan csökkentették a Krashukák, hiszen így nem láthatták még a beérkező rakétákat sem. „Ha nem látod a feléd jövő lövedékeket, akkor az ellentámadást sem tudod koordinálni” – mondja Buckhout.

A Krashukák ráadásul lényegében mozgó légtérzárat tudnak létrehozni, hiszen képesek a hatókörükbe kerülő repülők fedélzeti elektronikáját tönkretenni. Emellett az ellenfél által kijelölt légtérzárat is semlegesíteni tudják, mivel a Krashuka által árnyékolt zónában nincs mivel leszedni a tilosban járó gépeket. Igor Sutyagin, a Royal United Services Institute nevű londoni székhelyű thinktank kutatója szerint Putyin így tudta megakadályozni az Ukrajna fölötti légtérzárat, és tarthatta meg a térségben a légi fölényét.

Az EW-hadviselés tökéletesen kapóra jön a nemzetközi reflektorfényben levő Putyinnak, hiszen amellett, hogy rendkívül hatékony módszer, a külvilág számára láthatatlan, és nem tűnik túl agresszívnak sem.

Mert ennek fényében a USS Donald Cook mattolása sem biztos hogy csupán legenda.

HMS Trent szintén gyárlátogatós videója.

Gyonyoruseges skot akcentus... 😊

Egy gyorstalpalós Проект 636 gyárlátogatás.

HMS Trent szintén gyárlátogatós videója.

F-35 sityak és katapult próba.

IED kezdő pakk

Brave Warrior 2015

2015. szeptember 17 megkezdődött a Brave Warrior 2015 elnevezésű hadgyakorlat, amely október 21-ig tart.
A NATO-gyakorlatsorozat részeként a hat hét alatt Győr térsége, Újmajor és Várpalota térségében tartanak közös kiképzést és harcászati gyakorlatokat.

Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban meg Boszniában is nagy népszerűsége lenne ezzel a névvel 😄 (protipp: google translatebe írja be valaki a vezetéknevét -ina végződés nélkül (ugye náluk Keresztnév Vezetéknév a forma))

Márciusban közöltek képet a protoról (pl. itt láthattad), ez már sorozatérettebb, de amit a Redditen írnak, az is mind jogos. Nincs előkészítés szíjnak, a felhúzókar nem kétkezes alaphelyzetben, stb.

De összeségében modern és viszonylag korrekt fegyvernek tűnik, én mondjuk a teljes kétoldali kezelőszerveket (felhúzókar included) ma már alapértelmezettnek nevezném, az hiányzik nekem. Azt sem nem mutatja mondjuk, hogy hány méterről produkált ilyen szórásképet.

Azt hittem új dolog, pedig nem. Ez a videó 2015. okt. 12-én lett közzétéve.
Utoljára szerkesztette: qtab986, 2015.10.24. 05:45:35

Jaroslav Kuracina tette ki a facebook-ra. Grand Power Stribog S9.


Itt olvastam: https://www.reddit.com/user/hyperprapor

igen ez a humwee "felöltözködés" ha jól tudom elég jól követhető a generation kill HBO minisorozatban. annyi biztos hogy nagyon jól sikerült és ha jól emlékszek erről is van benne szó 😊
pont iraki felderítőket követ nyomon a sorozat és nagyon ki voltak akadva, hogy mikor odamentek a humweek még nyitottak voltak.

Fából nehéz vaskarikát csinálni. A HMMWV esetében eredetileg alacsony tömeget álmodtak meg, aztán elkezdték felpáncélozni őket, és az eredeti tömegük csaknem duplájára híztak. Ezek után nem lehet csodálkozni az ilyen homokpartos balesetnél. Egyébként ez megint egy felderítési probléma, a gyakorlatnál meg kellett volna vizsgálni, hogy a partszakasz alkalmas-e arra, hogy nehéz járművek mozogjanak benne. Ez feltehetően nem történt meg, az eredmény meg jól látható. De ezért vannak a gyakorlatok, a következő alkalommal tuti, hogy a partraszállást tervezők első kérdése az lesz, hogy milyen a partföveny. 😊

A JLTV az első mondatban foglaltakból született. A HMMWV könnyűnek készült viszonylag, de nem volt vele szemben elvárás, hogy ballisztikai védelmet nyújtson. Aztán jött az Iraki és Afganisztáni hadszíntér, és hirtelen a páncélozás nélküli HMMWV szörnyen sebezhetőnek tűnt az IED-k és meglepetésszerű útmenti támadásokkal szemben. A JLTV-vel szemben már elvárás volt, hogy a 7,62x54R lövedékkel szemben is megvédje a bentülőket, meg persze az IED-kkel szemben. Azt viszont csak nehéz páncélzattal tudják megoldani. Így jutottunk el oda, hogy egy négy személyre szabott terepjáró több, mint hét tonna lesz. Logisztikailag pont ellentéte a korábbi "könnyűjármű" tendenciának, és az eredménye is az, nem könnyíti, hanem nehezíti az egység mozgatását. De per pillanat a katonák biztonsága fontosabb, mint a logisztikai lábnyom...

JLTV egyébként jól néz ki, de múltkor láttam mikor melléállt valaki, ez már kisteherautó méretű. aztán nem vagyok benne biztos hogy jóra vezet ha a "könnyű" dolgok is csak relative igazak, igazából ez a könnyű 7 tonna ami gondolom egy alap ha telepakolják mindennel felmegy ez 10 re. aztán láthattuk mit okoz a nehéz humwee egy portugál partszakaszon, úgy láttam erről még nem volt szó. miért nem lánctalpasokkal gyakorlatoztak?

Az F-4K és M esetében nem találtam dedikált loadout chart-ot, de alapvetően ezek F-4J gépek, annak megfelelő lehetőségekkel.

Függesztmények terén ez a legjobb, amit tudok nyújtani: F-4C weapon chart 1. és F-4C weapon chart 2.. Remélem ezek segítenek. 😊

Meg van egy képem...


A képen a bombák Hunting BL 755 kazettás bombák, TER-en, az alsó függesztési pontot kihagyva. Ezt használták úgy is, hogy Matra 155, 19 csöves rakétakonténert raktak rá (dettó az alsó pontot üresen hagyva). Értelemszerűem így AIM-9L/M rakétát már nem nagyon vittek.

Az ECM konténert illeti, az hiszem a vezetékek meg voltak hozzá, de igazából komoly ECM podja nem volt a briteknek. Volt egy Phantom Electronic Warfare Training (PWET) konténer, de ez kb. a vicc kategória volt. Beépített ECM-ről nem tudok, bár néha ECM-ként hivatkoznak az RWR beépítésekor (1975-től kezdve szépen lassan mind az FGr.Mk.1 és Mk.2 gépeken elkezdték beépíteni az RWR-t, ez a függőleges vezérsík tetején lévő szögletes dobozról felismerhető, a beépítés viszont később már csak nagyjavításoknál volt esedékes, így még az 1980-as évek közepén is lehetett látni brit gépet "sima" függőleges vezérsíkkal).


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.10.23. 18:59:26

A bombákat a külső szárnyfüggesztőn is vihették?
ECM konténere nem is volt a gépeknek vagy beépített ECM?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.23. 17:16:39

-Izraeli műholdképek az Orosz bázisról Szíriában.

-A JLTV program nagyon szenved, hiába nyerte meg az Oshkosh az 55,000 járműves tendert, a Lockheed Martin panasszal élt, és amíg a GAO nem dönt, vagyis December végéig, a programot befagyasztották. A Lockheed nem nevezte meg pontosan mi miatt él panasszal, hivatalosan csak annyit mondanak, hogy szerintük a tenderre benyújtott ajánlatuk minden szempontból jobb, mint a nyertesnek hírdetetté....


Az Oshkosh nyertes (?) JLTV járműve

-Az új Kanadai miniszterelnök katonai beszerzés döntéseire várnak most elég sokan. Az egyik választási ígérete az volt, hogy leállítja az F-35 beszerzést. Ez fájni fog a többi partnernek, hiszen ha kevesebb a megrendelt gép, akkor a darabár magasabb lesz, előzetes számitások szerint 1%-al, vagyis cirka 1 millió dollárral. A kanadaiak döntését a Boeing is várja, ugyanis erősen valószínű, hogy az F/A-18E/F felé fordulnak majd, vagy, alternatívaként a Rafale felé, ami mondjuk szép fricska lenne az USA irányába. A Lockheed azonban igyekszik csitítani az aggodalmakat, mondván hogy Finnország például nagyon aktívan igyekszik bekerülni a programba, így legalábbis részben, kiválthatják az ő megrendeléseikkel a kiesett Kanadai gépeket.

-Szintén F-35 hír, hogy a gép következő fejlesztési spirálját most kellene lezárni, és meghatározni, hogy mely fejlesztési igények kerülnek bele ebbe, és melyek nem. Az egyik példa az előbbire nagy valószínűséggel az EW (Elektronikus Hadviselés) rendszerek integrálása, a másik oldalra nincs példa, de olyanok versenyeznek, mint a lézerfegyver beépítése és a Meteor integrálása, sok, ennél reálisabb opcióval.

-Érdekesség, hogy az amerikai politikai vezetés szeretné valahogy egy tető alá terelni az NRO-t (az amerikai kémműholdakat felügyelő szervezetet) és a védelmi minisztérium USAF vezetésű űrparancsnokságát. Alapvető probléma, hogy jelenleg két teljesen független és egymásról majdhogynem tudomást sem vévő csoportosulásról van szó, ez nem lesz egyszerű. Az NRO hallani sem akar a dologról, mondván az ő biztonsági standardjaik messze az USAF fölé mutatnak, és ebben lehet is valami - az NRO belső működése is hétpecsétes titok, míg az USAF űrközpontjába akár kamerát is be lehet vinni előzetes egyeztetéssel. Azonban a politikusoknak nem tetszik, hogy párhuzamosan fizetnek mindenért, és amiatt is aggódnak, hogy nincs effektív együttműködés, ami például nagyon káros lehet, ha például támadás érné az amerikai műholdakat. Most 5 milliárd dollárt szavaztak meg az űrvédelemre, ám kikötötték, hogy javítani kell a két csoport közötti kommunikációt, és elő kell készíteni őket a szorosabb együttműködésre, ami a végén annyit tenne, hogy kvázi összeolvadnának....

-Kezdetét vette a Trident Juncture 2015 hadgyakorlat, ami a NATO legnagyobb közös hadgyakorlata 13 éve. 36,000 katona, 140 repülőgép, 60 tengeri jármű összesen 30 különféle államból. A hadgyakorlat forgatókönyve egy, a NATO-n kívüli érdekszféra védelme külső erőkkel szemben. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy ez egy Krími-félsziget vagy Ukrajnai beavatkozáshoz hasonlót lássunk bele, és üzenet Oroszországnak. A hadgyakorlat honlapja erre található

-Az US NAVY-nek újabb külső/belső harcokat kell megvívnia a Ford-osztályú hordozók felett. A vita alapja az 1990-es években megváltoztatott doktrína, mely szerint viszonylag rövid távolságra kell csapást mérni, de sok fordulóval. A Nimitz-osztály "képessége" 120 harci bevetés per nap, vagyis ennyi harci bevetésre tud gépet indítani (nyilván úgy, hogy az első bevetés után érkező gépek leszállnak, újratöltik és fegyverzik őket, és indulhattnak a második bevetésre). Na, a Ford osztály erre készül, EMALS-al, optimalizált kiépítéssel akár napi 160 bevetést is indíthat. Úgy, hogy 62 repülőgépes Air Wing (~repülő hadtest) áll csak a rendelkezésére az elvi maximum 90 helyett.

Most ezt a doktrínát több irányból is támadják. Az egyik ok az, hogy ha csak ~2/3-ad szintre lesz feltöltve a hajó Air Wingje, akkor minek kellett ekkorára építeni, miért nem csinálták kisebbre, amely olcsóbb lehetne.

A másik durva támadási pont a hatósugár, mégpedig nem mástól, mint John McCain szenátortól, aki egy 550NM hatósugarú A-4 Skyhawk-al repkedett. Az F/A-18E/F "csak" 500NM-el bír, és bár az F-35C papíron 615-el fog rendelkezni, az F-35A csökkentett értékei alapján valószínű, hogy az F-35C is csak valahol 550NM-et tud majd. Hogy akkor hol a fricska? Ott, hogy az UCLASS dróntól legalább 1,000NM-et várnak. Azonban az US NAVY pénzügyi kérelmeiben az UCLASS messze az F-35C (és az F/A-18E/F) mögött van csak. Magyarul a prioritás listában a sereghajtók közé tartozik. Ez az a pilóta vezette gép vs. drón vita, ami lassan már egy évtizede dúl az US NAVY-n belül.

(A hatótávolsághoz egy adalék: az 1990-es években a doktrínaváltással távoztak olyan gépek, mint az A-6E (hatósugár: 890NM) vagy az F-14D (656NM harci hatósugár)).

A harmadik támadási pont az elsőhöz köthető, és az árakon és a csúszásokon lovagol. A két első Ford osztályú egység egyenként cirka 2,4 milliárd, összhesen 4,7 milliárd dollárral kerül többe, mint eredetileg számolták, és a JFK hordozó 5 évvel az eredetileg tervezett után állhat csak hadrendbe. McCain szenátor 'America's Most Wasted' kampánya keretében még látványos bemutatót is kerekítettek ezen tények köré:


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.10.23. 15:35:20

OFFJobbulást, bár nem tudom, hogy lehet abban megsérülni, elég biztonságosnak tűnik.<#ravasz1>

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

annak idején telephely ügyeletre mentem, késésben voltam és egy kb 2m-es kerítés tetejéről jégre ugrottam, amit a hó eltakart, egy boka repedéssel megúsztam, meg persze gipszhegyekkel. A járógipsznek már örültem, de télen annyira lehűlt napközben, hogy az ágyban pokrócot kellett rátenni, mert a másik lában lefagyott mellette

Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.10.23. 13:46:08

A britek nem ragaszkodnak a huzagolt csőhöz, ha lenne rá pénz, már ők is átépítették volna a Chally 2-ket német simacsövű 120mm-esre - de ehhez át kell építeni a tornyot, vagy teljesen új torony kell. Az meg nem fér bele a költségvetésbe....

Az Arjun fejlesztése még az 1980-as évekig vezethető vissza, ők még hittek a huzagolt csőben, azóta meg viszik magukkal keresztként.

Én is folyton látom, hogy ezt hozzák elő indokként, de ezért megéri a fő feladatként ott lebegő ellenséges harckocsik leküzdését csorbítani. A brit Charm 3 APFSDS-DU L/55-ös, huzagolt csőből kilőve tud kb. annyit, mint az amerikai M829A2 (nem az A3!) L/44 sima csövűből...

Az utász páncélosokon rövid csövű, nagy kaliberű mozsárágyú van. Arra a célra tényleg jó a HESH, de abban a formában. Egy harcskocsinak nem biztos, hogy ezt a feladatot is magára kellene vállania...

Nekem is itt van a polcomon, de az az 1980-as évek eleji kiadás, az "csak" 30 éves. Viszont már abban írtak a különféle kompozit páncélokról...

Nem tudom, a wiki szerint még igen, de a nagyrészét már tartalékba helyezték, vagy átadták a National Guardnak sőt SWAT-teameknek stb.

Az még rendszerben van? Az angoloknál az a Centurion AVRE néven futott.

Bunkerek ellen is hatékony a HESH, talán azért ragaszkodnak még hozzá a britek, meg az indiaiak is huzagolt csövű löveget tettek az Arjunba szintén a HESH kedvéért. Amcsik is használják utász (vagy mi lenne a combat engineer magyarul) M728 járműhöz.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.10.22. 21:56:09

Anno nagyon-nagyon gyerkőc koromban, úgy 40 éve, volt a "Haditechnika fiataloknak" füzet-sorozat. (Később volt egy utánérzése is)
Abban írtak erről, a Hopkinson-hatást említve. (Olyasmi, mint a Newton-bölcső)
Akkor azt mondták, bármilyen páncélvastagság ellen hatásos. (Még nem volt szó kompozit páncélokról)
Meg is van

Utoljára szerkesztette: Lacusch69, 2015.10.22. 20:59:47

A szovjetek a T-62 esetében 1961-ben hozták be a sima csövet, a T-55-öst viszont az 1980-as évek elejéig gyártották, az végig huzagolt csövűvel volt. Nyugaton a német 120mm-es ugyebár 1970-es évek vége, az amerikaiak csak az 1980-as évek közepétől használják az M1A1 óta, a franciák csak az 1990-es évek elején a Leclerc-el.

A sima cső jó a kumulatív gránáthoz és az APFSDS-hez is, szóval harckocsiba mindenképpen ez a jobb döntés.

Köszi.

Huzagolt lövegő hk mióta nincs? Régen az összes huzagolt csövű hk lövegét akkor lecserélték, mikor a nyíllövedék elterjedt és a kumulatív gránát kiment a divatból? A kumulatív sugárnál nem érekelt senkit a forgása a gránátnak? A lenti csapágyas kép arról szólna, hogy érdekelt, de érdemben nem tudtak mit kezdeni vele?

Jobbulást.

Combustible (cartridge) case. Van teljesen elégő és részlegesen elégő hüvely is. Utóbbinál a hüvely feneke réz, és abban van a gyutacs is.


Modern lőszer részei, alul a fém hüvely, felette a részben elégő hüvely


Orosz 125mm-es lőszer, a jobb oldali hajítótöltet feneke itt is fém, a lövés után csak azt vetik ki...

Mi a tököt csináltál magaddal?

OFF
Kollega pár éve volt Kubinkában, de pár óra után megunta és eljött, pedig WOT-ozik. Én nem vagyok II.VH. fan, de még mindig ott lennék.

A HESH-ről sem tudom, hogy mi. 😊 Valami HE/gyalogság elleni cucc?

Harckocsi elleni páncéltörő rogyókúpos lőszer.
MBT.doc 120..122. oldal

http://www.mediafire.com/view/pdi8bkzp2jar5f2/MBTs.pdf