95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #76075 Ezek díszsortüzet adnak, de pl. államfők fogadásakor és ilyeneknél fatusás fegyvert szoktak vinni általában. Vagy már nem? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#76074
Óóóó...
[spoiler]![]()
M14 // US NAVY
![]()
M4 // USMC
De a legdurvább...
![]()
Mossberg 590 // Fullerton Police Honor Guard
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.03. 13:19:20 -
fonak #76073 Díszszázad kezében feltétlenül szebb egy régimódi fatusás fegyver, mint egy gépkarabély nyilván. Nálunk is SzKSz-szel szoktak felállni. -
#76072
Azért kérdeztem az M14-et, mert rengeteg dísz alakulatnál látom meg fotón ellenére, néha már ikonikusabbnak érzem a fegyvert, mint a M16-ot. (Szerintem szebb nála.) -
#76071
Ez pontosan mit jelent?
SZUsszan és Palinko leírta a lényeget. Az fegyvert eredetileg egyes lövésre szánták, a sorozatlövés inkább csak az épületharcban illetve szükség esetén fedezőtűz / támogató tűz esetében lett volna használatos. Ezért is nézett ki úgy az M16 tűzváltója, hogy biztosított -> egyes lövés -> sorozatlövés (és nézett ki az AK tűzváltója úgy, hogy biztosított -> sorozatlövés -> egyes lövés).
A gyakorlat viszont az volt, hogy a katonák Vietnam-ban szinte folyamatosan sorozatlövéssel lőttek...
Az M14 ennyire rövid ideig volt használatban? Vagy ki használja ezt a jenkiknél most?
1959-ben rendszeresítették, 1964-ben váltotta az M16, mint elődleges lőfegyver a gyalogságnál.
Ugyanakkor az M14 a mai napig rendszerben van, az 1960-as évektől mint "szalutáló fegyver" és kisebb számban speciális alakulatok illetve mesterlövészek használták.
2003 után a Designated Marskman (DM) alapfegyvere lett az M14 és/vagy az alapján készülő M21/M24.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.03. 13:05:55 -
fonak #76070 Több M14 változatot használtak végig speciális alakulatok, illetve mesterlövészek (M21, M25), illetve ma is (Mk 14), illetve USMC-nél DMR-ként használták (M39 néven ma is). A hadsereg is Afganisztánban szakaszonként két darabot osztott ki. Ezek a változatok persze már mind polimer tusát és előágyat, szereléksíneket, optikát stb. kaptak, illetve hosszabb csövet, precíziós kivitelűek stb. Szóval kihalni nem halt ki az M14. Ja, meg Ruger Mini-14 néven egy .22-es változatot is gyártottak, amit a jamaikai "hadsereg" is rendszeresített, talán az egyetlen katonaság volt, amelyik ilyen kalibert használt.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.08.03. 13:06:39 -
#76069
ez pontosan azt jelenti, hogy vietnámban 200+ ezer lőszer jutott egy ellenség megölésére a sima rifleman esetében, a mesterlövészek 1,3 lövésből kihoztak egy ölést. -
SZUsszan #76068 Azt jelenti, hogy az átlag gyalogos addig tüzelt egybefüggő sorozatot, amíg el nem fogyott a lőszere a tárból, esetleg "csak" feleslegesen hosszú- 10-15 lőszeres sorozatokkal operáltak.
Azonkívül, hogy erősen növekedett a lőszerfogyasztás, az első 2-4 lövedéken kívül a többinek érdemben nem volt esélye sem eltalálni a célpontot. Ezért nyomatták a korai M16-ban a 3-as sorozatot.
Ha kétszer egymás után küld ki két rögzített 3-as sorozatot a baka, még mindig több esélye van eltalálni a célpontot, mint egy 6-os sorozattal.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2016.08.03. 11:57:20 -
#76067
Mikor kiderült, hogy a katonák a sorozatlövést nem egészen úgy használták, ahogy azt elképzelték az irodákban, jött az M16A2 és a 3-as rövid sorozatot lőni képes gépkarabélyok kora
Ez pontosan mit jelent?
Az M14 ennyire rövid ideig volt használatban? Vagy ki használja ezt a jenkiknél most? -
#76066
Ez a kézifegyverek fejlődésének és a harci eljárások változásának volt köszönhető.
A géppisztoly már megjelent az I.Vh-ban, de használhatóságát nem sikerült egyértelműen megállapítani a lövészárok-hadviselésben, ahol a telepített géppuskák uralták a hadszínteret. Utólagosan "mókásan" hat, hogy a lövészárok-hadviseléshez az átlag baka hosszú puskát és szuronyt kapott, de akkoriban a harctéri elemzése nem volt erős oldala a harceljárásokat kidolgozó tiszteknek.
A két világháború között eljött a géppisztolyok aranykora, a Thompson, Suomi (PPS), MP39 és társaik az épületharcokban megfelelőek voltak. A "probléma" az volt, hogy a puska és a pisztoly lőszerek között nem volt semmi. A puskalőszert tüzelő sorozatlövő fegyverek, mint a BAR ott voltak, de azzal kézből sorozatot lőni inkább kihívás, mint életképes harceljárás volt. Mindegyik ország küzdött ezzel a problémával, ki így (pl. a németek is használták "kézből" az MG34-et, az amerikaiak a .30 caliberes géppuskát), ki úgy (amerikai BAR vagy brit Bren táras géppuska), ám a "sima" bakának továbbra is a hosszú puska volt a fegyvere, mivel a harceljárások alapvetően továbbra is a nagy lőtávolságot preferálták (a gyakorlat más volt, a szovjetek ezt átlátva a városi hadviseléshez inkább a PPS géppisztolyt adták a katonáiknak).
Vagyis volt a hosszú távú (~150 méternél messzebb) és volt a rövid távú (50-100 méternél nem messzebb) szóló felhasználási igény, és egy-egy, ehhez megfelelő fegyverosztály.
A gépkarabély "megszületéséhez" arra volt szükség, hogy a hadseregek ráébredjenek, hogy sem a puskalőszert tüzelő hosszú lőfegyver, sem a pisztolylőszert tüzelő géppisztoly nem ideális mindkét hadszíntérre. Volt két olyan kompromisszum, amely feláldozza az egyik feladatkört a másikért.
Kellett egy új, köztes fegyver, amely mindkettő feladatát elláthatja, vállalható kompromisszumokkal. Ez mind a németeknek (Stg-44, 7.9x33mm), mind a szovjeteknek (SzKSz / AK-47, 7.62x39mm), mind kicsivel később a briteknek (EM-2, 7x43mm) sikerült is. Csakhogy jött az amerikai lobby, amely elvárta a hosszú lőtávon is a megfelelő erőt, és az 1960-as évekig ők és a NATO maradtak a 7.62x51mm-es puskalőszernél (M14, FN FAL, HK G3, stb.).
Szóval valahol a "begyepesedett" nézetek miatt nem terjedt el a köztes lőszert tüzelő gépkarabély nyugaton (és ne feledjük el, hogy keleten is nehezen ment, az AK-47 első éles bevetése 1956-ban, Magyarországon volt, eddigre terjedt el megfelelő méretben, de még az 1960-as és talán még az 1970-es években is akadt szovjet gyalogsági alakulat, amely PPS-el volt felszerelve...).
A harci tapasztalatok pedig újra és újra felülírják a korábban bevett dolgokat. Az US ARMY az M14 után nagy nehezen rendszeresítette az 5.56x45mm-es M16 gépkarabélyt (illetve először az USAF, majd az USMC, végül az US ARMY). Mikor kiderült, hogy a katonák a sorozatlövést nem egészen úgy használták, ahogy azt elképzelték az irodákban, jött az M16A2 és a 3-as rövid sorozatot lőni képes gépkarabélyok kora. Mikor az 1980-as években elkezdett a optikai irányzék elterjedni a kézifegyvereknél is (a Steyr AUG-al, amit az osztrákoknál is nehezen fogadtak el, mert a sima "vas" irányzékot a katonák megbízhatóbbnak tartották), akkor a sorozatlövés megint háttérbe szorult. 2003 után pedig Irakban és Afganisztánban a katonák "sírtak" a "gyenge" ballisztikai képességű 5.56x45-ös miatt, és inkább örültek volna a puskalőszert tüzelő M14-esnek...
Szóval nem egyszerű ez...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.03. 11:31:17 -
#76065
Számomra az nem világos, hogy ha már az I. vh alatt kihasználták a visszarúgást a pisztolyoknál és szánnal automatikus töltés volt, akkor a gépkarabélyok miért csak a II. Vh legvégén, de igazából csak utána jelentek meg...? Ok, hogy a szános megoldás gépkarabélynál nem működik ennyire direktbe, de akkor sem értem. -
#76064
Nagyon jók!
Érdekes látni, hogy azonos problémára hány megoldást találtak ki. :) -
SZUsszan #76063 Jópofa röntgen gifek I VH-s kézifegyverekről -
#76062
Máshol is AN-2-el irtsák a szunyogot ? A filingje olyan második világháborús, ahogy messziről hallani a morajlást ami közeledik majd kb 50 méterre elzúg a ház felett . (kéne vennem már egy kamerát/fényképezőgépet) -
Drubowski #76061 AC-130
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
JanáJ #76060 OFF
Kb igen. De senki nem akar, csak ha nagyon muszáj. Én pl a gyerekek elött szivesen lettem volna tartalékos "hétvégi katona" ha normális lenne a rendszer, de itthon ez scifi, mint ahogy az is, hogy ehhez a munkátatóm jó pofát vágjon.
-
JanáJ #76059 Most az új ruha vagy a cikk nem tetszik? -
fonak #76058 Ezek szerint bárki bevonulhat ilyen tartalékos bohóckodásra? Nem is értem, hogy nem jelentkeznek többen:) -
Berkut111 #76057 Nem kétségbe vonva az egyen bátorságát, hozzáértését, de ez egy vicc. Annak is elég szar.Egyenruha/Misszió -
_rudi #76056 Ennél is a konténer négy csappal van rögzül a gép sárkányához, és a lenti videón látható szóráskép (kb. 20 méterről?) is "érdekes"...
![]()
-
#76055
Az F-35-nél sem klasszikus konténer van, hanem Harrier szerű módon van röhgzítve. -
_rudi #76054 Eddig nem igazán voltak sikeresek a törzs alatti gépágyú konténerek.
- Az F4-nél Vietnamban nem jött be;
- Az F-16-nál - ezzel kísérleteztek kiváltani az A-10-est - nem jött be.
link: tapasztalatok az F-16-tal CAS szerepkörben
A GAU22 elődje a GAU12 a Harriernél bevált, de ott kicsit más volt a felállás. Az inkább a törzsön kívülről rögzített gépágyú volt és nem gépágyú konténer.
A probléma pont a szórással volt. A konténeres beépítés esetén a szórás óriási volt.
Kiváncsi vagyok az F35-nél hogy válik be...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.08.01. 16:07:08 -
#76053
Tudomásom szerint az Izraeli M48 és M60 harckocsik eredetileg nem rendelkeztek folyóátkelési légzőcsővel, a Sabra-hoz biztos, hogy elkészítettek ilyet, de használni tudomásom szerint sose használták.
A TWMP megvolt nekik, még ők is gyártották.
![]()
Izraeli TWMP egy Centurion harckocsin, bemutató alatt.
A bemutató a Leopard AS1-hez szánt TWMP bemutatója volt (rendszeresítve is lett az ausztráloknál) -
Freeda Krueger #76052 Az Izraeli M60 as harckocsik használták valaha a légzőcsövet?Megkapták hozzájuk? És a TWMP-t?
-
#76051
Felesleges, van már lőtéri tapasztalat a GAU-22A-val:
![]()
A kérdés max. az lehet, hogy a konténerbe pakolás mennyiben befolyásolja ezt. Használni biztos nem használ, de talán rontani sem ront túl sokat. -
#76050
Ha a négyzetek mérete ismert lennea lőlapon, akkor MoA szóráskép számolható lenne ebből, de minium becsülhető. -
#76049
Ez nagyon kis távolságra mért szóráskép (ha jól rémlik, mikor olvastam róla, akkor talán 100 yard volt említve), szóval annyira nem mérvadó. A gatling-gépágyúk nem a jó szórásképről ismertek, csodálkoznék, ha itt csodát vittek volna végbe... -
#76048
én láttam már egy korábbi tesztet, de ezt még nem, azért a szóráskép lenyűgözően jó sztem. -
SZUsszan #76047 Hátha új valakinek még:
F-35B 25mm GAU-22 Gun Pod Test
-
#76046
Sajnos nem találtam azt, amit szerettem volna. :(
Azért köszi. :) -
#76045
Szerintem erre gondolsz. A Declassified Data alatt találod őket. -
#76044
A műholdas doksi miatt eszembe jutott valai. Régen volt egy oldal, ahol meg lehetett venni a régi jenki felderítő holdak képeit. Nem találom ezt az oldalt. 1-2 helyet lehet, hogy szívesen megnéznék, hogy hogyan nézett ki évtizedekkel korábban itthon. Nem rémlik valakinek, hogy ez melyik oldal lehetett? -
JanáJ #76043 http://airbase.blog.hu/2016/07/30/randevu_gretchennel -
#76042
Érdemes az egész oldalt végigrágni, csomó törölt minősítésű történelmi anyag van a KH sorozatról fent, egy rakat korabeli fotóval.
-
#76041
Köszi, eddig nem láttam még, vannak benne érdekességek, ahogy belelapoztam. De még a korábban linkelt Abrams anyagot sem rágtam végig.... 
-
#76040
-
#76039
Jó kis írás, ezt ismered?
www.nro.gov/history/csnr/gambhex/mapping1.pdf -
fade2black #76038 Célzott likvidáláshoz nem ürfegyver, lézerfegyver hibádzik, hanem intel. -
#76037
Ezt inkább a II. Vh topikban kérdezd meg. A normandia előtti szövikkel koordinált akcióknak volt értelme. A többi tevékenységüknek - amik jellemzően felnagyítanak - szerintem már kevésbé. A lelőtt szövi pilóták visszajuttatása morális szempontból jó volt, de az ilyen pilótákat Európában nem vették be újra, mert ismételt lelövés esetén veszélyeztette volna az ilyesféle mentéseket. (Yeager külön engedéllyel repülhetett újra.) -
#76036
Az Almaz-űrállomásokon (Szaljut-2, Szaljut-3 és Szaljut-5) volt egy 23mm-es gépágyú is, amit a Szaljut-3 esetében sikeresen teszteltek is. ;)
Erről itt írtam.
