95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #75834 A 17-es az konkrétan Mi-8MT más néven, nem új típus természetesen. A világ legnagyobb példányszámban gyártott heli típusáról beszélünk konkrétan, amit össze sem lehet számolni hány országban használtak/használnak. Akkor mondjuk a C-130 is egy ócska sz.r? Hiszen az 50-es évek elején tervezték. :)
Afganisztánban pedig pl. jobban bevált a Mi-8/17, mint a nyugati helik, zavarót, éjjellátót stb lehet használni ezekkel is. Igazából a Blackhawk baja, hogy kicsi (konkrétan az UH-1 utódjának szánták), teherszállításra tök alkalmatlan (kivéve külső függesztéssel), a Panther dettó. A CH-47 már nagyobb, de a minyó sem sokkal kisebb nála. -
#75833 nem tudom, az orosz helikopterektől általában a hideg kiráz, olyan kacsának néznek ki. nem tudom rendesen megfogalmazni, de a mi 17 is olyan mint pl a mi 8, gondolom látod a hasonlóságot, meg tudod hogy egymásból következik a fejlesztésük, valahogy mintha a 60 as évek designjából itt maradt valami lenne, amibe bele nem ülnék mert még velem zúg le. pedig tudom hogy később tervezték a 17-est.
az alul műszerezettség meg majdnem minden a modern harctéren szerintem, szóval nem ártana ha a legfejlettebb lenne, bár tudom amire ezeket a gépeket használják bőven megfelelnek abban igazad van, de én egy NATO misszióba már nem küldeném el őket. ahogy írtad jómagad is írtad már te is megrendelted volna az utódokat. az jó kérdés, hogy mit. mindenkinek más tetszik, nekem például a Blackhawk, de tudom már ő is régi, sajna arról meg semmi ismeretem nincs, hogy mikor jönne az újabb verziója. vagy pl a Eurocopter AS565 Panther, mondjuk ő nem igazán szállító, de rakás dologra jó. egyébként nincs olyan helikopter amit 2000 után terveztek és használnak is? :D mert szerintem a 70-es évek óta már volt nem is 1 ugrás a tervezés terén és jó volna valami újabb ezeknél. -
JanáJ #75832 Igen, én erre értettem az alul műszerezettséget. De te is tudod hogy a NV képességet sem tudtuk megőrizni, akkor meg miről beszélünk.
Amúgy szerintem nem hülyeség tovább életben tartani a minyókat, csak már meg kellett volna rendelni az utódokat. -
#75831 Maradunk a '70-es évek szitnjén... -
#75830 Nem én lettem megszólítva, de valahol ott kezdődne a dolog, hogy lesz rájuk IFF, éjjellátó, FADEC-es hajtómű, modern önvédelmi képesség (DIRCM), ne adj isten korrekt autopilot, stb.
Ezt meg lehet csinálni persze Mi-8/-17-el is, csak hát nem lesz, ez borítékolható...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.14. 11:25:45 -
JanáJ #75829 Nem támadás, de mi neked a "rendes vas"? Mert ha a Minyó nem az, akkor nem tudom mi. Ha arra gondolsz, hogy alul műszerezettek, az megint más kérdés. Bár minek a gyereknek csoki, csak össze keni magát. :-( (NV képesség) -
#75828 Farnborough:
-Mókás látni mennyi orosz (civil) gép van kint...
-Ez a Honda businessjet valami rém ronda...
-Szegény Lynx úgy néz ki, mint egy mutáns Transformers...
-Jó látni, hogy azért az Antonov még él (An-178 bemutatkozás), de hogy ki fogja a gépeiket megvenni, most az orosz szakítás után...
-Jött a hír, hogy 2020-ig az Francia-Brit FCAS (a Dassault nEUROn és a BAe Taranis folyománya) kap 2 milliárd fontot. A cél az, hogy a 2020-as évek közepére már sorozatgyártásra érett legyen a lopakodó könnyűbombázó UCAV.
-Az ESA standján csak az Arianespace saját rakétái voltak kiállítva (Ariane-64 és Vega), a Szojuz-2.1 nem. és jelenleg nem is tudni, lesz-e további Szojuz indítás Francia Guaianáról.
-A Bell V-280 Valor továbbra is csak makett formájában van jelen, egyre inkább úgy tűnik, hogy beindul a Valor jövője, mindenki azt várja tőle, hogy a V-22-höz képest döccenésmentesen álljon rendszerbe, minél hamarabb...
-
#75827 mennyivel kisebb a kijelző :O azt hittem hasonló mint a raptornál, de ez még letisztultabb, közben meg egy bonyolult gép, de élmény lehet vezetni ha ilyen jól kitalálták :) -
#75826 Farnborough International Airshow 2016
videók
Аэрокосмический салон в Фарнборо закончился, не успев начаться...
egy 2060x1036-os F-35 belső Katie-vel :)
-
Rue East #75825 A könyv volt már téma. Én továbbra is fenntartásokkal kezelem, a könyv fő forrásai interjúk az iráni pilótákkal. -
Lacusch69 #75824 Talán volt már: iráni F-14-esek harcban
LINK -
#75823 Be jó kis anyag Stinger / Javelin témában. -
SZUsszan #75822
Mennyivel másabb volt ez gyerekszemmel! =D -
#75821 -A hír címe megint félrevezető, hiszen nem helikopter-tender, hanem helikopter-nagyjavítás tenderről volt szó.
-Szomorú, hogy a kedden aláírt szerződésről a HM még csak egy nyúlfarknyi hírt sem volt képes kirakni az honlapjára. Minden másról van szó, erről especiel nincs... :(
-Feltehetően ez csak gyorstapasz, ismét, mint anno a finn minyók beszerzése.
-Érdemes megjegyezni, hogy a Mi-24-esekről még ennyi info sincs... -
#75820 Oroszok nyerték a magyar helikopter tendert. Tudom hogy nem lenne keret rendes vasakra, de hát... -
#75819 Ballisztikus rakétáknál az égésvégi sebesség a csúcssebesség.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 15:01:10 -
#75818 Ez nem ilyen egyszerű. A sebességgel nő a légellenállás, csak éppen a légkör meg egyre ritkább. A lenti diagram alapján azért a sebesség miatti ellenállás erőteljesebben nő, mint ahogy az ellenállás csökkene.
Ez viszont azt jelenti, hogy az elején lesz nagyon nagy gyorsulása. A bibi az, hogy a gyorsulás relatív lassulását az határozza meg, hogy a tolóerővel állandó tömeg esetén hol lenne az elérhető max. sebeeség. Ha ez nagyon magas lenne, akkor a gyorsulás szinte lineáris. Ha nem, akkor viszont nagyon nem lineáris...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.13. 14:59:24 -
#75817 Ha viszont a rakéta úgy működik, hogy az elején irgalmatlanul gyorsul és aztán lassulva, akkor magasabb értékek jönnek ki.
Nagyjából állandó tolóerőt ad le (számolhatsz nyugodtan 9s égésidővel, a többi -+50 fokra igaz), szóval alacsonyabb a valós érték.
-
#75816 Legprimtívebb modell.
45 fokos emelkedés.
Lineáris gyorsulás.
12 sec égésidő.
Akkor az átlagsebességed 450 m/s. Megtett út ezalatt 5400 méter. 45 fokos emelkedésel ez ugyebár a négyzet átlója, tehát gyök2 a vízszintes és függőleges vetület ami 3900 méter. Ha viszont a rakéta úgy működik, hogy az elején irgalmatlanul gyorsul és aztán lassulva, akkor magasabb értékek jönnek ki.
Ezen felül BM-nél az M3.0 az égésvégi vagy ball. végfázis sebesség? Mert én az utóbbira saccolok vagy esetleg csúcspontira. -
#75815 Sz-200VE esetén is van lehetőség az indítás utáni célelfogásra.
(lásd SAMSIM manuál SA-5B_Magyar.pdf 50. oldal A “ЗАХВАТ ЦЕЛИ ГСН” (GSzN célfelderítés módja) kapcsolót a bal szélső, “Β ПОЛЕТЕ Vцр≤0” (cél elfogása repülés közben, cél sebessége≤0) állásba kapcsoljuk.)
De itt ugye nagy távolságon lévő célokról beszélünk, amik irányszöge nem változik jelentősen az elfogásig.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.13. 14:41:31 -
#75814 Ez mind szép, de milye magassában és milyen szögnél van az M3.0?
Elvileg a Luna-M szilárd hajtóműve 6~12 másodperc alatt (külső hőmérséklet függvényében) égette el a durván 1 tonnányi hajtóanyagot.
(az égésvégi pont nem lehetett túl magasan a vadászokhoz képest)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.13. 14:34:10 -
#75813 Soha nem értettem, hogy az R-27R miért nem lett dual thrust. Egyszerűen kinematiakilag teljesen hazavágja a rendszert. Félaktív raklétánál nem tudom, hogy mikor fogja be a célt a rakéta. Az Sz-200-nál a sínen, de hogy más rendszernél...
A Kub elvileg vakon is indítható volt és később világítottak alá, legalábbis a legendák szerint így szedték le O' Grady-t. -
#75812 Igen, eszméletlenül fontos és számít a dual thrust. Ezért olyan - már elnézést - hulladék az R-27R az AIM-7F/M-mel összevetve.
Nem hiszem hogy attól lenne hulladék. 1975-ben az Osza rakéta már dual-thrust volt, tehát a hajtómű technológiájuk meg volt.
Szerintem (nemtom, csak tippelek) inkább az R-27 érzékelő GSzN/TGSz érzéketlenségénél lehet a gond.
R-27R-nél a célt még az indítósínen, az indítás előtt be kellett fogni a rávezető fejnek?
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.13. 14:16:05 -
#75811 Ez mind szép, de milye magassában és milyen szögnél van az M3.0? -
#75810 Igen, eszméletlenül fontos és számít a dual thrust. Ezért olyan - már elnézést - hulladék az R-27R az AIM-7F/M-mel összevetve. -
#75809 Nem is értem, hogy Hpasp vagy bári hogyan képzeli azt, hogy a bolgár mizéria 100 km+os ballisztikus hatótáv összejön M2.0-val..
Luna-M Frog-7 égésvégi sebessége Mach3, és max 70km-re repül el.
Ezt álló helyzetből, és 0 magasságból indítják.
HARM esetén a Mach2+ az önálló sebesség lehet, amihez +hozzá kell adni a hordozó sebességét és magasságát.
Közepes magasságról és taktikai sebességről (valahol Mach1 alatt) a HARM elvi lőtáv 43nm.
-
#75808 Mivel forrásunk nincs, így marad a hírhedt Szófiai indítás, ahol ~90km-t tett meg a HARM ~5 perc alatt.
-
#75807 Sparrow 7F manuálban 2,9Mach van. Azért vigyáznék a szimulátor játékokkal (én már csak tudom).
:)
HARM-ra eddig csak Mach2+ -t láttam hivatalosan, persze kérdés hogy ehhez hozzáadódik-e az indító sebessége.
Shrike-ról például van részletes beszámoló...
There were three different rocket motors developed to power the Shrike. Two of these, the Mk 53 and the Mk 78, were used in Desert Storm. The Mk 53 was used on the AGM-45As while the Mk 78 was on the AGM-45Bs. The Mk 53 was a pure boost motor with a nominal 2.8-second burn time producing 7,800-pounds of thrust. The Mk 78 was a boost-sustain design, with a 1-second boost phase producing 7,200-pounds of thrust followed by a nominal 19-second sustain phase which produced about 550-pounds of thrust; total impulse was the same with both motors. The reason for the change was to increase missile Pk. The Mk 53 accelerated the missile to Mach 1.75 over the launch aircraft’s velocity at firing while the Mk 78 only accelerated the missile to 0.9 Mach over aircraft launch velocity, but maintained this speed throughout the sustainer’s burn time.
... amiből látszik hogy nagyon számít a dual-thrust arány. -
#75806 Ha pedig már németek. A Luftwaffe megbízta az Airbus Defense & Space (AirbusDS) céget, hogy dolgozzon ki koncepciót a Tornado leváltására. A Luftwaffe jelenleg azt tervezi, hogy akár még 2030-ig repteti tovább a Tornado-t, igaz, részben azért, mert megnyirbálták a költségvetését az Eurofighter-beszerzéshez. Most azt vizsgálja a Luftwaffe és az AirbusDS, hogy merre tovább. A program jelölése NGWS, Next Generation Weapon System.
Fantáziarajz az új gépről, kétüléses, két hajtóműves, nagy méretű, F-15E / Szu-27 szintű gép
A hálózati rendszer vázlata, a gép előtt komplett rajnyi UAV/UCAV repül, amelyek felderítik az ellenfeleket, szükség esetén befogják/megsemmisítik őket, miközben más UAV-k elektronikai hadviselést folytatnak, a hálózat része további UCAV-ok, illetve 'legacy' platformok, mint az Eurofighter
Az előbbi folyománya, itt már felismerhető, hogy a drón-rajokhoz Barracuda drónokat, illetve az EuroHawk felderítő-drónt rajzolták be. Figyelemre méltó maga a gép is: az F-15SE-hez hasonló FAST illeszkedő konténer a beömlők oldalán, póttartályok (?) és Meteor rakéták a szárnyak alatt.
Érdekesség, hogy a németek soha nem érdeklődtek az F-35 illetve az F-22 iránt. Az F-4 kivonása óta pedig amerikai harci gépük nincs rendszerben. Ugyanakkor az NGWS potenciális partnerek terén meglehetősen légüres térben mozog, hiszen a franciák a Rafale-nak nem akarnak még utódot, ellenben dolgoznak egy csapásmérő drónon (nEUROn projekt), az angolok, olaszok, norvégok, hollandok, dánok mind-mind az F-35-öst választották, a spanyolok jelenleg nem gondolkoznak az Eurofighteren túl. Tengerentúli kooperációra sincs sok esély, Japán saját megoldást akar, Ausztrália az F-35 mellett tette le a voksát, Kanada még nem döntött, de esélyesen marad a CF-35-nél, India saját gépet fejleszt, Brazília megegyezett a Saab-al, más potenciális partner pedig nem nagyon maradt.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.13. 13:19:29 -
#75805 A források teljesen értelmezhetetlen statikus értékekat adnak meg. SL M0.4 platfrom esetén az AIM-7M vízszintesen repülve nem éri el a M3.0-at. 30k lábon meg enyhén loftolva M1.3 gépről röhögve töri át az M4.0. A források meg mit írnak? Egy értéket M4.0 az optimistát.
A HARM esetén az M2.0+, az alsót adták meg.
Nem is értem, hogy Hpasp vagy bári hogyan képzeli azt, hogy a bolgár mizéria 100 km+os ballisztikus hatótáv összejön M2.0-val... -
JanáJ #75804 Nem tudom, ötletelek. Minél több funkciója van valaminek, annál kevésbé jó egy- egy funkcióra. -
#75803 Nem megkérdőjeleztem, csak rácsodálkoztam. Eddig nem nagyon láttam sehol M3.0, pláne M4.0 sebességet említve a HARM-al kapcsolatosan. -
#75802 A Sparrow lazán ment M3.0 fölé még 3 km-es indítási magasság esetén. Ok, hogy a HARM átmérője nagyobb, de a rakéta is nagyobb. A kinti fórumon anno fent voltak a tolóerő, hajtómű és hajtóanyag adatok is. -
#75801 Érdekesség: a német haderő rendelkezésre álló / működőképes / rögtön bevethető állománya:
-
#75800 Ez egyszerű fizika és a BMS4 is kihozza. Ugyanazzal a motor, ami 2-5%-os pontossággal produkálja a SAM lőtéri eredményeket ezt adja ki. Az Osa kisebb rakétája felmegy 800 m/s-ra úgy, hogy 0 m/s-ról indul és 0 méter magasságban. 3-4 km magasan egy 250 m/s-mal haladó platromnál mi a meglepő a 900 m/s feletti égési sebességben?
Max. M2.0 sebességgel még 12 km magasan indítva sem vitorlázna el 100 km+ra a HARM...
A HARM egy kb. AIM-7F/M kinematikával bíró rakéta aminek a számolt értékeit már linkeltem. A HARM ráadásul a végén magasságot veszít, mert ugyebár a cél a földön van és nem a levegőben.
-
#75799 Upsz. Ez engem is meglepett, Mach 2+ van mindenhol feltüntetve, de M3.0? -
#75798 forrást kérnék
-
#75797 Közepes magasságban 15 km-ről indítva a HARM simán M3.0 fölé gyorsul. A végfázis végén zuhanásban nagyon talán lassul 700 m/s alá ilyen kis távolság esetén. Nagy magassában lazán M4.0 fölé mászik, ha platfrom M0.8 táján repül. -
#75796 700 m/s? Hm... Akkor a közelről indított HARM-mal lehetnek problémái a rendszernek.
Miért?
HARM nem max. Mach2? -
#75795 700 m/s? Hm... Akkor a közelről indított HARM-mal lehetnek problémái a rendszernek.