95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#76635
Nem jellemző a hadihajóknál, de ehhez a fa hajóknál a hajótest állapota miatt volt így, általában 20-40 évet szolgáltak a vitorlás hadihajók, és utána szétbontották őket, ha addig nem érte utol őket a végzet más formában. Természetesen vannak kivételes esetek, a HMS Victory erre egy példa, de igazából ő is azok a hajók közé tartozik, amelyet többször is átépítettek, felújítottak. Akad még pár hasonló példa, például az HMS Expedition, de ezt például azért hoztam fel, mert jól lehet látni, hogy az 1679-es átadása után háromszor is átépítették (1699, 1714, 1740), így 1784-ig szolgálhatott a Royal Navy-nél. -
#76634
Irak-Irán háború igen érdekes momentumai. -
JYeti #76633 A Szaudiaknak nem megy túl jól ez a háborús dolog, lerobbant egy grúz gyártású Didgori mentő jármű (eltört a felfüggesztés), amibe belerohant egy LAV. Mindkét járművet kilőtték a hutik és a legénység is meghalt.
Hogy nem vette észre a hátulról érkező LAV, hogy előtte megállt a Didgori? (valószínűleg nem figyeltek, nem volt nagy a porfelhő, a videó alapján lehetett szerintem látni)
Miért maradt hátul a LAV? Miért nem vette fel a Didgori személyzetét és menekültek el? (talán nem volt már elég hely a LAV-ban? Megsérülhetett a futóműve az ütközéstől?)
Ilyenkor nem működik, hogy a LAV elvontatja a Didgorit?
http://defence-blog.com/army/houthis-have-destroyed-several-saudi-armoured-vehicles-due-to-breakage-of-georgian-made-didgori-medevac.html
Y -
#76632
Elképesztően hosszú ideig maradnak szolgálatban hidegháborús tervezésű cuccok. Volt a történelemben olyan, hogy egy kategóriában egy eszköz lényegében 60-70 évig adott elsővonalas szolgálatot az íjat, kardot és pajzsot leszámítva?
Tehát volt pl. olyan hajó, ami megépítettek mondjuk 1510-ben és 1570-ben is elsővonalas szolgálatra volt alkalmas?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.25. 13:43:30 -
#76631
Nem tudom ezt honnan veszed.
Azt állítom, hogy az F-35 program igencsak masszív fejlesztési költség árán valósul meg, és az eredetileg tervezetthez képest sokkal később és sokkal drágábban. Ezt állítottam a #76612 -ben, és nem többet. -
#76630
Pantsir-S1 a quadrocopter ellen. -
#76629
Érdekesség az US NAVY SSBN terveiről:
-18db Ohio-osztályú egységet építettek, ezekből ugye az első 4-et SSGN-é alakították át, és az összes többi Trident D5 SLBM-et kapott.
-2018-ra a 14 Ohio SSBN 24-24 indítótubusából 4-4-et deaktiválnak, hogy megfeleljenek a stratégiai nukleáris fegyvereket korlátozó egyezményeknek.
-A Trident D5-ök élettartamát meghosszabbítják 2042-ig, addig maradnak hadrendben az Ohio-osztállyal együtt.
-A Britek Successor-osztály SSBN-ei 8-8 indítótubussal fognak rendelkezni, Trident D5 marad a tervezett SLBM hozzájuk.
-2016 július 28.-án jelentették be, hogy az Ohio-osztályt váltó SSBN(X) program elnevezése Columbia-osztályú SSBN lesz.
-A Columbia osztály indítótubusainak méretei megegyeznek a Trident D5 tubusainak méreteivel, ám csak 16 darab lesz belőle hajónként.
-A Columbia osztály élettartama 42 év, és ez idő alatt nem kell lecserélni a reaktorának üzemanyagát.
-A hajó méreteiben az Ohio-osztálynál nagyobb lesz valamivel, a vízkiszorítása 20 000 tonna körül várható (Ohio-osztály: 18 750 tonna), személyzete 155 fő lesz.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.25. 13:35:20 -
#76628
Csak te folyamatosan úgy állítod be, hogy további masszív pénz költés/vas nélkül az F-35A soha nem lesz bevethető. Csakhogy ez nem igaz.. -
#76627
Mennyit fizettek eddig a külföldi megrendelők az F-35A-ért?
Ez attól függ, hogy melyik Lot-ba tartozó gépet kaptak, a két első Aussie F-35A 126,7 millió dollárba került, és az LRIP Lot 6-ban voltak - csakhogy ezek az árak hajtóművek nélkül értendőek, azok külön tételt képeznek (1,1 milliárdba került az LRIP Lot 6-hoz tartozó 38 hajtómű, ami cirka 29 millió dollár per hajtómű)...
Az F-35A minden helyszeten vígan operálhat az Sz-300PMU-1 HMZ-n belül jó vastagon. A többi gépnek meg gyakorlatialg area deinal és vagy lemennek alacsonyra vagy célzottan csak azért mennek be, hogy azt kinyírják. Ez oltári nagy különbség.
Én még mindig nem erről beszéltem...
Az F-35A pilanatnyi állapota WIP. Ha a szofver készen lesz, attól a vas nemf fog többe kerülni...
Onnan indultunk ki, hogy az F-35 költségei iszonyatosan elszálltak. Igaz vagy nem? -
millerius #76626 "Mi érdeke fűződne az USA-nak ahhoz hogy mondjuk a Norvégok degradált képességű gépeket kapjanak?"
- Még ha szövetséges is, nem árt az, ha egy kicsit függ a nagyhatalomtól, így mindig rá lesz szorulva annak segítségére. Ráadásul így kissé zsarolható is a külföldi tulaj, hogy esetleg nem pont az ízlése és érdekei szerinti Európán kívüli akciókban is részt vegyen, mert ha nem....... sokféle nyomásgyakorlás létezik.
- Ha esetleg egy világpolitikai felfordulás miatt bármelyik F-35 tulaj szembefordulna az USA-val, csak korlátozottan tudná a gazdi ellen használni a gépet. -
#76625
Tényleg érdekelne hogy erről mit lehet tudni?
Nem sokat. Az alacsonyabb lopakodó képesség is csak akkor került napfényre, amikor kipattant Ausztráliában, hogy csökkentett képességűek lesznek e téren az F-35A gépeik.
Esetleg az EW képességet is érinteni fogja?
Pontosan nem tudni, és ezek alapvetően kényes témák, amiket nem nagyon akar senki a nyilvánosság előtt megvitatni. Például alapvető kérdés, hogy kiadják-e az RWR, radar, ECM könyvtárakat, amelyekben a különféle veszélyforrások vannak katalogizálva, illetve az ellenük alkalmazott ellentevékenységek szerepelnek. Ezek ismerete ugyanis meghatározza, hogy a gép harci szituációban milyen módszerrel deríti fel a lehetséges veszélyforrásokat, mi alapján határozza meg típusukat és milyen módon tesz ellenük. Ha ez a "túloldal" kezébe kerül, akkor felkészítheti a saját rendszereit, hogy ne indítsa be a gép önvédelmi rendszereit, illetve hibásan azonosítsa őket, majd ebből fakadóan nem megfelelő ellentevékenységet folytossan, illetve adott esetben az illető ellentevékenységre felkészítik a következő generációs fegyvereket.
Ez egyébként nem amerikai sajátosság, például a szovjet/orosz rendszerek is menetrend szerint csökkentett képességűek voltak és vannak, lásd például az exportra gyártott légiharc rakétákat (R-27RE, R-73E, stb.).
Mi érdeke fűződne az USA-nak ahhoz hogy mondjuk a Norvégok degradált képességű gépeket kapjanak?
Érdeke annyiban fűződik, hogy az érzékeny technológiák csak a saját kezükben lesz, így csökkentik annak kiszivárgásának az esélyét. Ezen kívül pedig a lehetőséggel számolni kell, hogy adott esetben ellenfélként találkozzanak a saját fegyvereikkel. Lásd még a britek esetét Argentínával, amelynek korábban ők voltak a fő fegyverexportőrei... -
#76624
Mennyit fizettek eddig a külföldi megrendelők az F-35A-ért?
Nem SEAD képesség. Az F-35A minden helyszeten vígan operálhat az Sz-300PMU-1 HMZ-n belül jó vastagon. A többi gépnek meg gyakorlatialg area deinal és vagy lemennek alacsonyra vagy célzottan csak azért mennek be, hogy azt kinyírják. Ez oltári nagy különbség.
Az F-35A pilanatnyi állapota WIP. Ha a szofver készen lesz, attól a vas nemf fog többe kerülni... -
_rudi #76623 ...A gép export változatának képességei alacsonyabbak, mint az amerikai változatoké...
Tényleg érdekelne hogy erről mit lehet tudni? Tényleg csak a STEALTH képesség (más a bevonat?) Esetleg az EW képességet is érinteni fogja?
Mi érdeke fűződne az USA-nak ahhoz hogy mondjuk a Norvégok degradált képességű gépeket kapjanak?
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.08.25. 11:17:10 -
#76622
Jelen estben senkit nem érdekel. A fejlesztést kifizették az franciák és az európai államok. Ha venni akarsz eurokacsát, akkor ennyibe kerül.
Akkor viszont az F-35A esetében is az export képességet és az export árakat nézd, és ne az USAF fly-away árakat...
Jó akkor óvatosan. Ellenben az Sz-300PMU-1-től felfele úgy kapja le a nem stealth gépeket, hogy ihaj. Az F-35A meg vígan repked ennél kisebb távolságon is...
Most csak és kizárólag a SEAD képességre akarod kihegyezni egy többfeladatú harci gép képességeit?
Talán a teljes EF és Rafale flotta multirole...?
Innen nézve F-35A nothingrole per pillanat, az EF és a Rafale gépek képességei viszont ma is megvannak, miért akarod a teljes flottákat összenézni? -
#76621
Ez akkor igaz, ha Fly-away árat nézel csak, és a fejlesztés költségeit nem...
Jelen estben senkit nem érdekel. A fejlesztést kifizették az franciák és az európai államok. Ha venni akarsz eurokacsát, akkor ennyibe kerül.
Lot 8 szerződés: F-35A 120 millió $, F-35B/C 151 millió $, ám ugye korábban írtam, hogy a Lockheed utólagosan kap pénzt a JPO irodától, amely az ezen felüli extra költségeket fedezi.
Export szerződések (csak gépek Fly-away ára, F-35A): Dél-Korea 157 millió $, Japán 226 millió dollár, Izrael 138 millió dollár
Szóval azért azzal a 110 millió dolláros árral óvatosan.
Jó akkor óvatosan. Ellenben az Sz-300PMU-1-től felfele úgy kapja le a nem stealth gépeket, hogy ihaj. Az F-35A meg vígan repked ennél kisebb távolságon is...
A másik két gép már most is teljes harcértékű, az F-35A még nem, így az összehasonlítás kissé fals, nemdebár?
Talán a teljes EF és Rafale flotta multirole...?
A lopakodást extra költségek árán se kaphatná meg az EF például, de a jobb szenzorokat, sensor-fusiont, erősebb hajtóműveket, integrált póttartályokat igen. Vagyis a képességek közötti olló nyitása befolyásolható lenne adott esetben.
A stealth képesség miatt akkora rés van, hogy értelmetlen összemérni a F-35A-val egyetlen 4. gen gépet is. Egyszerűen az, hogy a harctéren adott távolságon túl "láthatatlanul" grasszálsz elképesztő előnyt ad. Pakolhatsz te akrámit a gépekre, a BVR AAM és SAM alkalmazást olyan szinten zúzza le stealth, hogy perpillanat azzal senki nem tud semmit kezdeni. Még az F-35A sem egy másik stealth gép ellen.
Oké, elismerem, rosszul fogalmaztam eredetileg, zárva nem lehet a bombatér ajtaja magas külső hőmérsékletnél (32°C felett), kis magasság és nagy sebesség esetén 10 percnél tovább...
Azért ez így nagyon más, bár tényleg zavaró ennyi pénzért.
Mindkettő alkalmazási függvény, nem képesség függvény. A gépek képesek lennének rá, ha végrehajtanák a már kidolgozott upgrade programot.
Ja kérem az pénz, ami gyak. a gép árát emeli. Valahogy nagyon az F-35A árát karcolgatjuk úgy, hogy még mindig nem tud egy rakás dolgot a többi gép... -
#76620
Csak, hogy ne sikkadjon el, itt gondolom a NASAMS-ra gondolsz. -
JanáJ #76619 Szerintem azt ne hagyd ki a dologból, hogy valamire úgyis költenék a pénzt, hogy meg maradjon a technikai fölényyük. Ha bele reszeltek volna mindent a 16-15-18-okba és nem vagy kevesebb lenne a 35-ös akkor most valami drónt vagy halál csillagot fejlesztenének térhajtóművel. Szóval olcsóbb nem lenne az sem. Vagy még 3x lecserélnék az egyenruhát. Az ami fegyveres erők olyan mint a gyerek, mindig fagyi pénzért rinyál és amit kap azt egyből el is költi. :-) -
JanáJ #76618 Az utolsó mondatoddal kiegyezek. Mondjuk alacsony intenzitású az ukrán-orosz balhé is, mégis szerepet kap a modern tüzérség. :-) -
#76617
Ez a konfliktustól függ. Alacsony-intenzitású hadviselésnél egy T-34-85 is félelmetes lehet, ha az ellenfélnél max. kézifegyverek vannak, lásd Jugó háború.
Nyilván a D-20 is jó, amíg az ellenfélnél nincs tüzérségi radar, a hagyományos HE lőszer is megteszi, amíg nem cél a minél kevesebb lőszerből való célleküzdés és a precíziós csapásmérés.
Én erre akartam rávilágítani. Tüzérségnek tüzérség így is, csak a képességek terén nem méltó egy modern NATO tagországhoz. -
JanáJ #76616 Végül is a Mark IV-es is tank, de ma már nem nevezném páncélos erőnek ami ebből áll fel. :-) Mondjuk a fő kérdés, hogy a szomszédaink ellen mit érne. Mert ha az ellennek van tüzérségi radarja, akkor hiába jók a tűzéreink, csúnyán elfogynának. Ellen példaként a T-72-ek sem Abrams gyilkosok, de legalább mobilisak. -
#76615
Ez mondjuk igaz, de ennak csak anyagi vonzata van. Az F-35 nélkül is dominál a USA légiereje.
Dominálni dominál. De az USMC és az USAF kvázi visszafogja a saját "legacy" fejlesztéseit, hogy az F-35-öst táplálja. Lásd F-16 állomány fejlesztéseinek elmaradása például, vagy az AV-8B kimaradása a modern fegyverek integrálásából...
Az US NAVY inkább csökkenti az F-35C beszerzéseket, és F/A-18E/F gépeket vásárol, illetve az C/D gépek élettartamát növeli...
Az F-35A árat mérd össze egy Rafale vagy EF-fel és aztán nézd meg az ár érték arányt.
Ez akkor igaz, ha Fly-away árat nézel csak, és a fejlesztés költségeit nem...
Ehhez képest 110 misi táján van hajtóművestűl az F-35A csak éppen ez azt jelenti, hogy megkapod vele az integrált TGP-t és FLIR-t, ami önmagában 10 millós tétel.
Lot 8 szerződés: F-35A 120 millió $, F-35B/C 151 millió $, ám ugye korábban írtam, hogy a Lockheed utólagosan kap pénzt a JPO irodától, amely az ezen felüli extra költségeket fedezi.
Export szerződések (csak gépek Fly-away ára, F-35A): Dél-Korea 157 millió $, Japán 226 millió dollár, Izrael 138 millió dollár
Szóval azért azzal a 110 millió dolláros árral óvatosan.
Az F-35A vígan repked ott, ahol a másik két gép egy lépést sem tehet.
Ezt a képességet hogyan költségelnéd....?
A másik két gép már most is teljes harcértékű, az F-35A még nem, így az összehasonlítás kissé fals, nemdebár?
A lopakodást extra költségek árán se kaphatná meg az EF például, de a jobb szenzorokat, sensor-fusiont, erősebb hajtóműveket, integrált póttartályokat igen. Vagyis a képességek közötti olló nyitása befolyásolható lenne adott esetben.
Ki van zárva, hogy a túlmelegedés miatt. A torlónyomásból nincs akkora melegedés. Van erre forrás vagy értelmezés, hogy ez miért is van? Mert én inkább a légerőkre tippelnék, mint túlmelegedésre.
Testing to characterize the thermal environment of the weapons bays demonstrated that temperatures become excessive during ground operations in high ambient temperature conditions and in-flight under conditions of high speed and at altitudes below 25,000 feet. As a result, during ground operations, fleet pilots are restricted from keeping the weapons bay doors closed for more than 10 cumulative minutes prior to take-off when internal stores are loaded and the outside air temperature is above 90 degrees Fahrenheit. In flight, the 10-minute restriction also applies when flying at airspeeds equal to or greater than 500 knots at altitudes below 5,000 feet; 550 knots at altitudes between 5,000 and 15,000 feet; and 600 knots at altitudes between 15,000 and 25,000 feet.
Above 25,000 feet, there are no restrictions associated with the weapons bay doors being closed, regardless of temperature.
Forrás
Oké, elismerem, rosszul fogalmaztam eredetileg, zárva nem lehet a bombatér ajtaja magas külső hőmérsékletnél (32°C felett), kis magasság és nagy sebesség esetén 10 percnél tovább...
Az EF flotta nagy részét a multirole képesség hiánya miatt minek neveznéd? A gépek egy részének gyak. buta bombázó képessge van és kész, amit nem is használnak, mert nincs pénz reptetni a gépeket...
Mindkettő alkalmazási függvény, nem képesség függvény. A gépek képesek lennének rá, ha végrehajtanák a már kidolgozott upgrade programot.
Ööö, lásd EF. Alig néhány fegyvert látni rajta az összes alkalmazó országot nézve. A európai EF gépeken a briteket leszámítva én még nem láttam csapásmérő fegyverzetet... Mondjuk nem is kerestem nagyon...
Ismét, ez az alkalmazó országtól függő dolog, a géphez való integrációk megvannak.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.25. 09:10:00 -
#76614
Képz:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A-4 Skyhawk - szerencsés vagy kevésbé szerencsés pozítúrában...
![]()
Két horvát MiG-21BisD, 2-2 R-60MK rakétával -
#76613
A gép fejlesztése rengeteget csúszott és csúszik, jelentős mértékben mert menet közben került bele több új fejlesztés is, a gyártó cég pedig nem mérte fel, mekkora kihívás lesz ezek megvalósítása.
Ez mondjuk igaz, de ennak csak anyagi vonzata van. Az F-35 nélkül is dominál a USA légiereje.
A gép költségei iszonyatosan elszálltak, részben az előbbi okokból kifolyólag.
Az iszonyatosan költői túlzás. Az F-35A árat mérd össze egy Rafale vagy EF-fel és aztán nézd meg az ár érték arányt. Hát izé... Az F-35A hülyére pofozza. Mindkét gépet csupaszon kb. 90-100 misiért kapod meg. Ehhez képest 110 misi táján van hajtóművestűl az F-35A csak éppen ez azt jelenti, hogy megkapod vele az integrált TGP-t és FLIR-t, ami önmagában 10 millós tétel. Erre jön még rá az AESA radar - egy maroknyi Rafale-ban van, EF-ben nincs - és a DAS. Ha ezeket hozzáírod a másik két géphez, akkor azok már drágábbak, holott nem is stealth gépek és a hatósugaruk is kisebb.
Az F-35A vígan repked ott, ahol a másik két gép egy lépést sem tehet.
Ezt a képességet hogyan költségelnéd....?
Még mindig sok megoldásra váró problémát kell megoldani, például az F-35-ös továbbra se nyithatja ki a fegyverkamra ajtóit hangsebesség felet repülve, a légellenállásból fakadó túlmelegedés problémája miatt.
Ki van zárva, hogy a túlmelegedés miatt. A torlónyomásból nincs akkora melegedés. Van erre forrás vagy értelmezés, hogy ez miért is van? Mert én inkább a légerőkre tippelnék, mint túlmelegedésre.
Ezek miatt a korlátozások miatt még feltehetően jó ideig nem lehet teljes harcértékű gépnek tekinteni.
Az EF flotta nagy részét a multirole képesség hiánya miatt minek neveznéd? A gépek egy részének gyak. buta bombázó képessge van és kész, amit nem is használnak, mert nincs pénz reptetni a gépeket...
Sok eredetileg alkalmazni tervezett fegyverrendszer nem került bele az integrációba, avagy csak sokkal később fog belekerülni. Például az eleve az F-35-ösnek szánt SDB II. integrációja legalább 2022-ig elcsúszott...
Ööö, lásd EF. Alig néhány fegyvert látni rajta az összes alkalmazó országot nézve. A európai EF gépeken a briteket leszámítva én még nem láttam csapásmérő fegyverzetet... Mondjuk nem is kerestem nagyon...
A gép export változatának képességei alacsonyabbak, mint az amerikai változatoké, noha így is igen jó képességű gép marad, de ugyanakkor az amerikai változatra igaz képességek töredékére képes csak az export-változat.
A stealth-en kívül mit butítanak le?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.25. 08:31:17 -
#76612
Szép videó, de kb. annyira részlehajló, mint a "haters" videók. Az igazság a kettő között van - még mindig.
+Lopakodó képesség, amely tényleg "must-have" a modern hadviselésben.
+Csúcs kategóriás érzékelők, radar, EO, IR szinten.
+Sensor-fusion, vagyis az össze saját és beérkező adatok összesítése és párhuzamos értelmezése.
+Hatalmas belső üzemanyagkészlet, nagy hatótávolság.
+Nagy teljesítményű hajtómű
+Belső fegyvertér, ami a lopakodóképességre, elérhető végsebességre és a légellenállás miatt a hatótávolságra is hatással van.
+Pontosan még nem ismert, de kétségkívül jelenlévő és jelentős EW képesség.
-A gép fejlesztése rengeteget csúszott és csúszik, jelentős mértékben mert menet közben került bele több új fejlesztés is, a gyártó cég pedig nem mérte fel, mekkora kihívás lesz ezek megvalósítása.
-A gép költségei iszonyatosan elszálltak, részben az előbbi okokból kifolyólag.
-Még mindig sok megoldásra váró problémát kell megoldani, például az F-35-ös továbbra se nyithatja ki a fegyverkamra ajtóit hangsebesség felet repülve, a légellenállásból fakadó túlmelegedés problémája miatt. Ezek miatt a korlátozások miatt még feltehetően jó ideig nem lehet teljes harcértékű gépnek tekinteni.
-Sok eredetileg alkalmazni tervezett fegyverrendszer nem került bele az integrációba, avagy csak sokkal később fog belekerülni. Például az eleve az F-35-ösnek szánt SDB II. integrációja legalább 2022-ig elcsúszott...
-A gép export változatának képességei alacsonyabbak, mint az amerikai változatoké, noha így is igen jó képességű gép marad, de ugyanakkor az amerikai változatra igaz képességek töredékére képes csak az export-változat. -
#76611
Más a cél. A DIRCM rendszerek a beérkező IR(/EO/UV) irányítású rakéták érzékelőit tudják elvakítani / megrongálni, így semlegesítve a veszélyforrást. Ezek elektromos gerjesztésű lézereket használnak, a lézer optikai teljesítménye pedig legfeljebb pár száz watt.
A SHiELD azonban a beérkező veszélyforrás elpusztítását célozza meg, így bármilyen, tehát akár radar irányítású vagy rávezetésű rakétáktól is meg tudja védeni a vadászgépet. A SHiELD még nem tisztázott, milyen lézert használna, most még az optikai torony és a légköri korrekciós rendszer kifejlesztése a cél. De ehhez a feladathoz 100kW, vagy még nagyobb nagyságrendű lézerre lenne szükség, ezt pedig egy repülőgép most még legalábbis reálisan csak kémiai lézerrel tudja megvalósítani, ami rengeteg problémát vet fel (kell üzemanyag a lézerhez, a lézert gerjesztő konténernek elég nagynak kell lennie, hogy a reakciótér meglegyen, az üzemanyag erősen toxikus, egy-egy lövéshez nagyobb mennyiségű üzemanyag kell, a reakciótermékeket a légkörbe szórják ki, stb.).
Már 10 éve is arról beszéltek, hogy majd 2020 körülre lesz már 100kW nagyságrendű szilárdtest lézer. Na ez az optimizmus nem jött be, per pillanat az elektromos gerjesztésű lézerek optikai szálon való "összeadása" (aka Fiber-lézer) az egyetlen valóban járható út, így ér el a LaWS is 30kW optikai teljesítményt az US NAVY programjában, 3db 10kW-os modullal. A Fiber-lézerekkel kvázi korlátlan lehet az elérhető teljesítmény, csak persze minél több modult használsz, annál bonyolultabb és összetettebb lesz a rendszer. Azonban elég magas a lézer energiaigénye, hűtésigénye, hiszen a hatásfokuk még most is max. 17-25% körül mozog, tehát egy 100kW-os lézer bizony 400kW elektromos energiát kér legalább, és 300kW-nyi hulladékhőt termel - ezt még egy hajón csak-csak meg lehet oldani, de egy vadászgép méretű repülőgépen most még legalábbis reménytelen táplálni, illetve a hőt elvezetni.
Szóval a SHiELD arra koncentrál, amit már most is tudnak fejleszteni, az optikai rendszer és a légköri zavarszűrés. Hogy mögötte milyen lézer lesz, az még a jövő zenéje...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.25. 08:05:16 -
#76610
-
_rudi #76609 A Northrop elég régóta fejlesztett már egyfajta DIRCM rendszert az F-35-höz és ígérte hogy konténerben elérhető lesz a többi gépnek is (F-15,16,22)
Nem lehet hogy arról van szó? Mondjuk azt szerényen csak "Threat Nullification Defensive Resource"-nak hívták.
Northrop - Threat Nullification Defensive Resource
-
#76608
Tüzérség, mert attól, hogy kb. az 1960-as évek szintjén megálltak, még továbbra is 152mm-es malacokat tudnak potyogtatni, ami az egészségre súlyosan káros hatással van, ha melletted ér földet.
Igen, egy modern hadseregű NATO tagországnak illendő lenne 155mm-es önjáró tüzérségből és vontatott tüzérségből, megfelelő meteorológiai eszközökkel, tüzérségi radarral és precíziós lőszerekkel is rendelkeznie. Ezekből pontosan 0 áll a honvédségben hadrendben. -
#76607
Ahogy a hírben is áll, ez egy kísérleti program, se nem túl nagy lendületű (2021-ig szól), se nem túl nagy költségvetésű (39,3 millió USD). Alapvetően az optikai torony kifejlesztése a célja szuperszonikus gépekhez. Az a mókás, hogy ugyanezt már kétszer megcsinálták, igaz nagyobb méretben az ALL-hez (1970-es évek) és a YAL-1-hez (1990-es és 2000-es évek).
Ebből még további 3-5 év, amíg a legjobb esetben is valóban harcban bevethető fegyver lesz.... -
JanáJ #76606 Nem károgásból, de szerintem ami nekünk van azt én nem nevezném tüzérségnek és ezzel nem a tüzéreket szólom le.
Hasonló: valamelyik nemzetközi hadgyakorlaton a magyarok számolgattak jobra balra, majd beállították a műhold vevő tányérját, az osztrákok -asszem - meg megnyomtak egy gombot és az övék beállt magától.
A magyaroknak akadozott a rádió összeköttetése Afganisztánban, az amik budira is műholdas rádióval mentek... -
#76605
Olyat meg még senki nem csinált, hogy csak úgy a határ túloldalán miden gépre lelőjön, mert neki ahhoz van kedve...
Azért errefelé a vadkeleten a határt nem veszik annyira komolyan... -
#76604
Northrop Grumman to develop laser pod to protect USAF fighters -
#76603
Hát hajdan volt az Árpád-M1/M2, de mostanában nem nagyon láttam a Tataiakról készült éleslövészeti képeken. Szóval én úgy sejtem, hogy már Árpád sincs. Meteorológia állomás sose volt, talán még a szélpuskák megvannak, tehát 800 méterig még úgy-ahogy lehet valamennyire megbecsült dolgokat megadni. De ennyi.
Egyébként önmagában a kézzel való számítás nem lenne probléma, nyugaton is olykor már visszakerül a tananyagba, mert a mostani tüzérségi tisztek "meghaltak", ha a ballisztikai számítógép nem működött. Kézzel nem tudták a megfelelő adatokat kiszámolni. Oké, ez vészhelyzeti dolog, de nem árt tudni. A hatékonyság pedig azért elsődlegesen még mindig a modern eszközöktől függ...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.24. 17:31:03 -
#76602
Kézzeeeeeeeeeeeeeeeeel....? Én azt hittem, hogy vagy 30-40 éve mindenki legalább elektromechnikus számológépet használ, célszámítógépet.
Az első belövést pont így képzeltem el. Valami üres területre, a lényeg az, hogy az ideálizált légkör modellhez képest kimérhető legyen a pillanatnyi eltérés.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.24. 17:16:31 -
#76601
Ha danger close kér tüzérségi támogatást valaki, akkor ahhoz mindenképpen először valami biztos területre végeznek belövést, ha nincs minden információ a kezükben. De ezt az adott eset is meghatározza (pl. az első tűzcsapás direkt még kicsit messzebb megy, és csak utána közelítenek a saját csapatokhoz).
Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy az US ARMY-nak irtó pontos meteorológiai adatok állnak folyamatosan rendelkezésre, és nagyon korrekt ballisztikai számítógépek. Szóval amit itthon kézzel kell számolni, becsülni, azt ott két gombnyomással megtudja. -
#76600
Lényegében ezek hiányában nincs lehetőség a korrekcióra. A linkelt anyagot nem olvastam, de az első lövéssel egyáltalán hova lő a jenki? Mert az mért adatok terében lőnek egyet aztán a saját radar méréssel lehet a nem mérhető szélsebesség korrekciót megtenni és a többi lövés lesz pontos. -
#76599
Alapvető különbségek vannak, például ott, hogy itthon ha jól tudom nincs meterológiai állomás a tüzérséghez, nincs torkolati radar, pláne nincs tüzérségi radar.
Ezért írta ott a szerző is azt, hogy nem csak lövegeket kell beszerezni, hanem modern meterológiai és ballisztikai műszerezettséget is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.24. 17:00:32 -
#76598
Ez az elmélet, de anno valaki linkelte a Us Army féle szabályzatot. A tüzérségi suppotrnál a jenkiknél asszem 300 yard a limit.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.24. 15:54:29 -
_rudi #76597 Most volt csak időm elolvasni a csatolt jegyzetet a tüzérségről.
Komolyan meglepett amit a szerző a 65. oldalon ír, miszerint is az USA szabályzatban a teljes előkészítésnél (friss meteor adatok, kezdősebesség mérés, stb...) a jellemző távolsági hiba 0,15-0,25%/lőtávolság, míg a magyar honvédségnél u.ez az érték 0,7-0,9%/lőtávolság.
Az u.ezen az oldalon szereplő táblázatban látszik hogy 30 km lőtávolság esetén a magyar honvédség egy 240 m sugarú körbe (ami inkább ellipszis) tudja lőni a gránátok 50%-át az US Army pedig egy 60 m sugarúba (ha minden a szabályzat szerint megy)!
Nem tudom mekkora a maradék 50% szórása - legyen mondjuk kétszerese a felső 50%-nak - de ez azt jelenti - ha jól értem - hogy az amerikai gyalogos 30 km-re a lövegtől kérhet az állása elé cca. 180 m-re tüzérségi támogatást, a magyar baka pedig u.ezt 720 m-re kérheti (anélkül hogy attól kéne félnie hogy néhány gránát az ő állásait találja el).
Javítsatok ki ha nem így van pls. Mindenesetre ha nem tévedtem akkor igen s..r a helyzet tüzér vonalon. Ekkora különbségre nem számítottam.
-
#76596
Itt mit keressek...? Hol van itt SAM?
OFF
Cristina Fernández de Kirchner nyilatkozata epic. Háborúban egy hadihajó elsüllyesztése háborús bűn. Epic. Arrafelé ezek szerint 30 év után sem lettek a politikusok okosabbak vagy gerincesebbek...
ON
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.24. 15:45:00
