95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #76618 Az utolsó mondatoddal kiegyezek. Mondjuk alacsony intenzitású az ukrán-orosz balhé is, mégis szerepet kap a modern tüzérség. :-) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#76617
Ez a konfliktustól függ. Alacsony-intenzitású hadviselésnél egy T-34-85 is félelmetes lehet, ha az ellenfélnél max. kézifegyverek vannak, lásd Jugó háború.
Nyilván a D-20 is jó, amíg az ellenfélnél nincs tüzérségi radar, a hagyományos HE lőszer is megteszi, amíg nem cél a minél kevesebb lőszerből való célleküzdés és a precíziós csapásmérés.
Én erre akartam rávilágítani. Tüzérségnek tüzérség így is, csak a képességek terén nem méltó egy modern NATO tagországhoz. -
JanáJ #76616 Végül is a Mark IV-es is tank, de ma már nem nevezném páncélos erőnek ami ebből áll fel. :-) Mondjuk a fő kérdés, hogy a szomszédaink ellen mit érne. Mert ha az ellennek van tüzérségi radarja, akkor hiába jók a tűzéreink, csúnyán elfogynának. Ellen példaként a T-72-ek sem Abrams gyilkosok, de legalább mobilisak. -
#76615
Ez mondjuk igaz, de ennak csak anyagi vonzata van. Az F-35 nélkül is dominál a USA légiereje.
Dominálni dominál. De az USMC és az USAF kvázi visszafogja a saját "legacy" fejlesztéseit, hogy az F-35-öst táplálja. Lásd F-16 állomány fejlesztéseinek elmaradása például, vagy az AV-8B kimaradása a modern fegyverek integrálásából...
Az US NAVY inkább csökkenti az F-35C beszerzéseket, és F/A-18E/F gépeket vásárol, illetve az C/D gépek élettartamát növeli...
Az F-35A árat mérd össze egy Rafale vagy EF-fel és aztán nézd meg az ár érték arányt.
Ez akkor igaz, ha Fly-away árat nézel csak, és a fejlesztés költségeit nem...
Ehhez képest 110 misi táján van hajtóművestűl az F-35A csak éppen ez azt jelenti, hogy megkapod vele az integrált TGP-t és FLIR-t, ami önmagában 10 millós tétel.
Lot 8 szerződés: F-35A 120 millió $, F-35B/C 151 millió $, ám ugye korábban írtam, hogy a Lockheed utólagosan kap pénzt a JPO irodától, amely az ezen felüli extra költségeket fedezi.
Export szerződések (csak gépek Fly-away ára, F-35A): Dél-Korea 157 millió $, Japán 226 millió dollár, Izrael 138 millió dollár
Szóval azért azzal a 110 millió dolláros árral óvatosan.
Az F-35A vígan repked ott, ahol a másik két gép egy lépést sem tehet.
Ezt a képességet hogyan költségelnéd....?
A másik két gép már most is teljes harcértékű, az F-35A még nem, így az összehasonlítás kissé fals, nemdebár?
A lopakodást extra költségek árán se kaphatná meg az EF például, de a jobb szenzorokat, sensor-fusiont, erősebb hajtóműveket, integrált póttartályokat igen. Vagyis a képességek közötti olló nyitása befolyásolható lenne adott esetben.
Ki van zárva, hogy a túlmelegedés miatt. A torlónyomásból nincs akkora melegedés. Van erre forrás vagy értelmezés, hogy ez miért is van? Mert én inkább a légerőkre tippelnék, mint túlmelegedésre.
Testing to characterize the thermal environment of the weapons bays demonstrated that temperatures become excessive during ground operations in high ambient temperature conditions and in-flight under conditions of high speed and at altitudes below 25,000 feet. As a result, during ground operations, fleet pilots are restricted from keeping the weapons bay doors closed for more than 10 cumulative minutes prior to take-off when internal stores are loaded and the outside air temperature is above 90 degrees Fahrenheit. In flight, the 10-minute restriction also applies when flying at airspeeds equal to or greater than 500 knots at altitudes below 5,000 feet; 550 knots at altitudes between 5,000 and 15,000 feet; and 600 knots at altitudes between 15,000 and 25,000 feet.
Above 25,000 feet, there are no restrictions associated with the weapons bay doors being closed, regardless of temperature.
Forrás
Oké, elismerem, rosszul fogalmaztam eredetileg, zárva nem lehet a bombatér ajtaja magas külső hőmérsékletnél (32°C felett), kis magasság és nagy sebesség esetén 10 percnél tovább...
Az EF flotta nagy részét a multirole képesség hiánya miatt minek neveznéd? A gépek egy részének gyak. buta bombázó képessge van és kész, amit nem is használnak, mert nincs pénz reptetni a gépeket...
Mindkettő alkalmazási függvény, nem képesség függvény. A gépek képesek lennének rá, ha végrehajtanák a már kidolgozott upgrade programot.
Ööö, lásd EF. Alig néhány fegyvert látni rajta az összes alkalmazó országot nézve. A európai EF gépeken a briteket leszámítva én még nem láttam csapásmérő fegyverzetet... Mondjuk nem is kerestem nagyon...
Ismét, ez az alkalmazó országtól függő dolog, a géphez való integrációk megvannak.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.25. 09:10:00 -
#76614
Képz:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A-4 Skyhawk - szerencsés vagy kevésbé szerencsés pozítúrában...
![]()
Két horvát MiG-21BisD, 2-2 R-60MK rakétával -
#76613
A gép fejlesztése rengeteget csúszott és csúszik, jelentős mértékben mert menet közben került bele több új fejlesztés is, a gyártó cég pedig nem mérte fel, mekkora kihívás lesz ezek megvalósítása.
Ez mondjuk igaz, de ennak csak anyagi vonzata van. Az F-35 nélkül is dominál a USA légiereje.
A gép költségei iszonyatosan elszálltak, részben az előbbi okokból kifolyólag.
Az iszonyatosan költői túlzás. Az F-35A árat mérd össze egy Rafale vagy EF-fel és aztán nézd meg az ár érték arányt. Hát izé... Az F-35A hülyére pofozza. Mindkét gépet csupaszon kb. 90-100 misiért kapod meg. Ehhez képest 110 misi táján van hajtóművestűl az F-35A csak éppen ez azt jelenti, hogy megkapod vele az integrált TGP-t és FLIR-t, ami önmagában 10 millós tétel. Erre jön még rá az AESA radar - egy maroknyi Rafale-ban van, EF-ben nincs - és a DAS. Ha ezeket hozzáírod a másik két géphez, akkor azok már drágábbak, holott nem is stealth gépek és a hatósugaruk is kisebb.
Az F-35A vígan repked ott, ahol a másik két gép egy lépést sem tehet.
Ezt a képességet hogyan költségelnéd....?
Még mindig sok megoldásra váró problémát kell megoldani, például az F-35-ös továbbra se nyithatja ki a fegyverkamra ajtóit hangsebesség felet repülve, a légellenállásból fakadó túlmelegedés problémája miatt.
Ki van zárva, hogy a túlmelegedés miatt. A torlónyomásból nincs akkora melegedés. Van erre forrás vagy értelmezés, hogy ez miért is van? Mert én inkább a légerőkre tippelnék, mint túlmelegedésre.
Ezek miatt a korlátozások miatt még feltehetően jó ideig nem lehet teljes harcértékű gépnek tekinteni.
Az EF flotta nagy részét a multirole képesség hiánya miatt minek neveznéd? A gépek egy részének gyak. buta bombázó képessge van és kész, amit nem is használnak, mert nincs pénz reptetni a gépeket...
Sok eredetileg alkalmazni tervezett fegyverrendszer nem került bele az integrációba, avagy csak sokkal később fog belekerülni. Például az eleve az F-35-ösnek szánt SDB II. integrációja legalább 2022-ig elcsúszott...
Ööö, lásd EF. Alig néhány fegyvert látni rajta az összes alkalmazó országot nézve. A európai EF gépeken a briteket leszámítva én még nem láttam csapásmérő fegyverzetet... Mondjuk nem is kerestem nagyon...
A gép export változatának képességei alacsonyabbak, mint az amerikai változatoké, noha így is igen jó képességű gép marad, de ugyanakkor az amerikai változatra igaz képességek töredékére képes csak az export-változat.
A stealth-en kívül mit butítanak le?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.25. 08:31:17 -
#76612
Szép videó, de kb. annyira részlehajló, mint a "haters" videók. Az igazság a kettő között van - még mindig.
+Lopakodó képesség, amely tényleg "must-have" a modern hadviselésben.
+Csúcs kategóriás érzékelők, radar, EO, IR szinten.
+Sensor-fusion, vagyis az össze saját és beérkező adatok összesítése és párhuzamos értelmezése.
+Hatalmas belső üzemanyagkészlet, nagy hatótávolság.
+Nagy teljesítményű hajtómű
+Belső fegyvertér, ami a lopakodóképességre, elérhető végsebességre és a légellenállás miatt a hatótávolságra is hatással van.
+Pontosan még nem ismert, de kétségkívül jelenlévő és jelentős EW képesség.
-A gép fejlesztése rengeteget csúszott és csúszik, jelentős mértékben mert menet közben került bele több új fejlesztés is, a gyártó cég pedig nem mérte fel, mekkora kihívás lesz ezek megvalósítása.
-A gép költségei iszonyatosan elszálltak, részben az előbbi okokból kifolyólag.
-Még mindig sok megoldásra váró problémát kell megoldani, például az F-35-ös továbbra se nyithatja ki a fegyverkamra ajtóit hangsebesség felet repülve, a légellenállásból fakadó túlmelegedés problémája miatt. Ezek miatt a korlátozások miatt még feltehetően jó ideig nem lehet teljes harcértékű gépnek tekinteni.
-Sok eredetileg alkalmazni tervezett fegyverrendszer nem került bele az integrációba, avagy csak sokkal később fog belekerülni. Például az eleve az F-35-ösnek szánt SDB II. integrációja legalább 2022-ig elcsúszott...
-A gép export változatának képességei alacsonyabbak, mint az amerikai változatoké, noha így is igen jó képességű gép marad, de ugyanakkor az amerikai változatra igaz képességek töredékére képes csak az export-változat. -
#76611
Más a cél. A DIRCM rendszerek a beérkező IR(/EO/UV) irányítású rakéták érzékelőit tudják elvakítani / megrongálni, így semlegesítve a veszélyforrást. Ezek elektromos gerjesztésű lézereket használnak, a lézer optikai teljesítménye pedig legfeljebb pár száz watt.
A SHiELD azonban a beérkező veszélyforrás elpusztítását célozza meg, így bármilyen, tehát akár radar irányítású vagy rávezetésű rakétáktól is meg tudja védeni a vadászgépet. A SHiELD még nem tisztázott, milyen lézert használna, most még az optikai torony és a légköri korrekciós rendszer kifejlesztése a cél. De ehhez a feladathoz 100kW, vagy még nagyobb nagyságrendű lézerre lenne szükség, ezt pedig egy repülőgép most még legalábbis reálisan csak kémiai lézerrel tudja megvalósítani, ami rengeteg problémát vet fel (kell üzemanyag a lézerhez, a lézert gerjesztő konténernek elég nagynak kell lennie, hogy a reakciótér meglegyen, az üzemanyag erősen toxikus, egy-egy lövéshez nagyobb mennyiségű üzemanyag kell, a reakciótermékeket a légkörbe szórják ki, stb.).
Már 10 éve is arról beszéltek, hogy majd 2020 körülre lesz már 100kW nagyságrendű szilárdtest lézer. Na ez az optimizmus nem jött be, per pillanat az elektromos gerjesztésű lézerek optikai szálon való "összeadása" (aka Fiber-lézer) az egyetlen valóban járható út, így ér el a LaWS is 30kW optikai teljesítményt az US NAVY programjában, 3db 10kW-os modullal. A Fiber-lézerekkel kvázi korlátlan lehet az elérhető teljesítmény, csak persze minél több modult használsz, annál bonyolultabb és összetettebb lesz a rendszer. Azonban elég magas a lézer energiaigénye, hűtésigénye, hiszen a hatásfokuk még most is max. 17-25% körül mozog, tehát egy 100kW-os lézer bizony 400kW elektromos energiát kér legalább, és 300kW-nyi hulladékhőt termel - ezt még egy hajón csak-csak meg lehet oldani, de egy vadászgép méretű repülőgépen most még legalábbis reménytelen táplálni, illetve a hőt elvezetni.
Szóval a SHiELD arra koncentrál, amit már most is tudnak fejleszteni, az optikai rendszer és a légköri zavarszűrés. Hogy mögötte milyen lézer lesz, az még a jövő zenéje...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.25. 08:05:16 -
#76610
-
_rudi #76609 A Northrop elég régóta fejlesztett már egyfajta DIRCM rendszert az F-35-höz és ígérte hogy konténerben elérhető lesz a többi gépnek is (F-15,16,22)
Nem lehet hogy arról van szó? Mondjuk azt szerényen csak "Threat Nullification Defensive Resource"-nak hívták.
Northrop - Threat Nullification Defensive Resource
-
#76608
Tüzérség, mert attól, hogy kb. az 1960-as évek szintjén megálltak, még továbbra is 152mm-es malacokat tudnak potyogtatni, ami az egészségre súlyosan káros hatással van, ha melletted ér földet.
Igen, egy modern hadseregű NATO tagországnak illendő lenne 155mm-es önjáró tüzérségből és vontatott tüzérségből, megfelelő meteorológiai eszközökkel, tüzérségi radarral és precíziós lőszerekkel is rendelkeznie. Ezekből pontosan 0 áll a honvédségben hadrendben. -
#76607
Ahogy a hírben is áll, ez egy kísérleti program, se nem túl nagy lendületű (2021-ig szól), se nem túl nagy költségvetésű (39,3 millió USD). Alapvetően az optikai torony kifejlesztése a célja szuperszonikus gépekhez. Az a mókás, hogy ugyanezt már kétszer megcsinálták, igaz nagyobb méretben az ALL-hez (1970-es évek) és a YAL-1-hez (1990-es és 2000-es évek).
Ebből még további 3-5 év, amíg a legjobb esetben is valóban harcban bevethető fegyver lesz.... -
JanáJ #76606 Nem károgásból, de szerintem ami nekünk van azt én nem nevezném tüzérségnek és ezzel nem a tüzéreket szólom le.
Hasonló: valamelyik nemzetközi hadgyakorlaton a magyarok számolgattak jobra balra, majd beállították a műhold vevő tányérját, az osztrákok -asszem - meg megnyomtak egy gombot és az övék beállt magától.
A magyaroknak akadozott a rádió összeköttetése Afganisztánban, az amik budira is műholdas rádióval mentek... -
#76605
Olyat meg még senki nem csinált, hogy csak úgy a határ túloldalán miden gépre lelőjön, mert neki ahhoz van kedve...
Azért errefelé a vadkeleten a határt nem veszik annyira komolyan... -
#76604
Northrop Grumman to develop laser pod to protect USAF fighters -
#76603
Hát hajdan volt az Árpád-M1/M2, de mostanában nem nagyon láttam a Tataiakról készült éleslövészeti képeken. Szóval én úgy sejtem, hogy már Árpád sincs. Meteorológia állomás sose volt, talán még a szélpuskák megvannak, tehát 800 méterig még úgy-ahogy lehet valamennyire megbecsült dolgokat megadni. De ennyi.
Egyébként önmagában a kézzel való számítás nem lenne probléma, nyugaton is olykor már visszakerül a tananyagba, mert a mostani tüzérségi tisztek "meghaltak", ha a ballisztikai számítógép nem működött. Kézzel nem tudták a megfelelő adatokat kiszámolni. Oké, ez vészhelyzeti dolog, de nem árt tudni. A hatékonyság pedig azért elsődlegesen még mindig a modern eszközöktől függ...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.24. 17:31:03 -
#76602
Kézzeeeeeeeeeeeeeeeeel....? Én azt hittem, hogy vagy 30-40 éve mindenki legalább elektromechnikus számológépet használ, célszámítógépet.
Az első belövést pont így képzeltem el. Valami üres területre, a lényeg az, hogy az ideálizált légkör modellhez képest kimérhető legyen a pillanatnyi eltérés.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.24. 17:16:31 -
#76601
Ha danger close kér tüzérségi támogatást valaki, akkor ahhoz mindenképpen először valami biztos területre végeznek belövést, ha nincs minden információ a kezükben. De ezt az adott eset is meghatározza (pl. az első tűzcsapás direkt még kicsit messzebb megy, és csak utána közelítenek a saját csapatokhoz).
Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy az US ARMY-nak irtó pontos meteorológiai adatok állnak folyamatosan rendelkezésre, és nagyon korrekt ballisztikai számítógépek. Szóval amit itthon kézzel kell számolni, becsülni, azt ott két gombnyomással megtudja. -
#76600
Lényegében ezek hiányában nincs lehetőség a korrekcióra. A linkelt anyagot nem olvastam, de az első lövéssel egyáltalán hova lő a jenki? Mert az mért adatok terében lőnek egyet aztán a saját radar méréssel lehet a nem mérhető szélsebesség korrekciót megtenni és a többi lövés lesz pontos. -
#76599
Alapvető különbségek vannak, például ott, hogy itthon ha jól tudom nincs meterológiai állomás a tüzérséghez, nincs torkolati radar, pláne nincs tüzérségi radar.
Ezért írta ott a szerző is azt, hogy nem csak lövegeket kell beszerezni, hanem modern meterológiai és ballisztikai műszerezettséget is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.24. 17:00:32 -
#76598
Ez az elmélet, de anno valaki linkelte a Us Army féle szabályzatot. A tüzérségi suppotrnál a jenkiknél asszem 300 yard a limit.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.24. 15:54:29 -
_rudi #76597 Most volt csak időm elolvasni a csatolt jegyzetet a tüzérségről.
Komolyan meglepett amit a szerző a 65. oldalon ír, miszerint is az USA szabályzatban a teljes előkészítésnél (friss meteor adatok, kezdősebesség mérés, stb...) a jellemző távolsági hiba 0,15-0,25%/lőtávolság, míg a magyar honvédségnél u.ez az érték 0,7-0,9%/lőtávolság.
Az u.ezen az oldalon szereplő táblázatban látszik hogy 30 km lőtávolság esetén a magyar honvédség egy 240 m sugarú körbe (ami inkább ellipszis) tudja lőni a gránátok 50%-át az US Army pedig egy 60 m sugarúba (ha minden a szabályzat szerint megy)!
Nem tudom mekkora a maradék 50% szórása - legyen mondjuk kétszerese a felső 50%-nak - de ez azt jelenti - ha jól értem - hogy az amerikai gyalogos 30 km-re a lövegtől kérhet az állása elé cca. 180 m-re tüzérségi támogatást, a magyar baka pedig u.ezt 720 m-re kérheti (anélkül hogy attól kéne félnie hogy néhány gránát az ő állásait találja el).
Javítsatok ki ha nem így van pls. Mindenesetre ha nem tévedtem akkor igen s..r a helyzet tüzér vonalon. Ekkora különbségre nem számítottam.
-
#76596
Itt mit keressek...? Hol van itt SAM?
OFF
Cristina Fernández de Kirchner nyilatkozata epic. Háborúban egy hadihajó elsüllyesztése háborús bűn. Epic. Arrafelé ezek szerint 30 év után sem lettek a politikusok okosabbak vagy gerincesebbek...
ON
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.24. 15:45:00 -
#76595
Olyat meg még senki nem csinált, hogy csak úgy a határ túloldalán miden gépre lelőjön, mert neki ahhoz van kedve...
Háborús zónában biz megesik az ilyen, még kultúrnépekkel is...
-
#76594
Miért vágna ki? A török légtérben repülő és még semmit sem csináló F-16-ra mégis miért indítana egy Sz-400? A rakéta indítása után, ha valami mágia átlal azonnal tudtak volna a Szu-24-re dolgozásról, akkor sem tehettek volna semmit. Ez pusztán technikai kérdés.
Olyat meg még senki nem csinált, hogy csak úgy a határ túloldalán miden gépre lelőjön, mert neki ahhoz van kedve... -
#76593
az Sz-400 semmit sem tehetett volna török légtérben repülő török gépekkel...
Hát persze hogy nem. Sőt még egy a Budapesti szerződés által garantált szuverenitású szomszédos országot sem lehet lerohanni...
... mindenesetre a Török gépek az Sz-400 telepítése után nagy-ívben kerülték a határt.
(szerintem itt fejezzük abba mer Cifu kivág minket - amúgy jogosan)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:21:41 -
#76592
Egyetlen Sz-400 osztály 105 fokos tűzívvel rendelkezik. Egyszerűen 3 irányból támadó buta bombás gépek szétszedik némi veszteséggel kellő számoban, nemhogy HARM-os török F-16-os gépek... Ezen felül az a terület minden, csak nem sík, ami szintén a támadókat segíti.
A Szu-24 lelövésnél meg, ha lett volna Sz-400, akkor is ledurrantják, mert az Sz-400 semmit sem tehetett volna török légtérben repülő török gépekkel... -
#76591
Az Sz-400 érdemei elismerése mellett azt kell hogy mondjam, hogy ennek semmi köze az Sz-400-hoz. Ha egyeten darab lenne sem ott, Törökország akkor sem bombázgatna ott semmit politikai okokból. Ha akarná, akkor szét tudna cincálni egy Sz-400 osztályt.
Törökország nem bombázgatott, hanem konkrétan ledurrantott egy Orosz bombázót.
Utána jött az Sz-400, és azóta nem durrantott le senkit sem. (persze puszi pajtások is lettek azóta, de az már politix)
Azért egy Török légierő által előadott Sz-400 szétcincálásban én inkább engedelmeddel nem hiszek.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:05:11 -
#76590
Az Sz-400 érdemei elismerése mellett azt kell hogy mondjam, hogy ennek semmi köze az Sz-400-hoz. Ha egyeten darab lenne sem ott, Törökország akkor sem bombázgatna ott semmit politikai okokból. Ha akarná, akkor szét tudna cincálni egy Sz-400 osztályt. -
#76589
Szvsz arra céloz, hogy egy ezred 105 fokot fog le, magyarul oldalba/hátba támadható.
"oldalba/hátba támadható" a világ összes lérakjára igaz, tán egyetlen kivétellel.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:01:12 -
#76588
Hívjuk inkább osztálynak. Azt most fejből nem mondom meg, hogy ezrednek hívják-e az oroszok. -
#76587
Egyenlőre annyi történt, hogy egyetlen (fél) Sz-400 osztály sikeresen távol tudta tartani egy NATO tagállam (Törökország) ALU gépeit (F-16) az Orosz érdekszférától. (Szíriai légtér)
Nem több, de nem is kevesebb.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:01:56 -
JanáJ #76586 " továbbra sem értem hogy került elő a 105 fokos tűzív"
Szvsz arra céloz, hogy egy ezred 105 fokot fog le, magyarul oldalba/hátba támadható. És mivel nem hülyék, ezért nem így fogják letenni. -
#76585
Akkor az bizony egy dandár negyede szerintem. -
#76584
Félve írtam le, amit leírtam, mert nem teljesen egyértelmű. 1 Regimentet írnak, az 1 ezred. Azt írják, hogy 1 Command Post és 3 Battalion tartozik bele. A Battalion zászlóalj elméletileg. -
#76583
Az Sz-300VM ezred az egy dandár negyede lenne? -
#76582
Vietnam 2003-ban nem egész 300 millió dollárt fizetet két Sz-300PMU-1-ért (Forrás)
Persze a modernebb verziók többe fájnak, Egyiptom valamivel több, mint 1 milliárd dollárt fizetett egy Sz-300VM (Antej-2500) ezredért (3 üteg plusz parancsnoki központ) és kiképzési költségekért. -
#76581
150...? Kicsit több. Inkább 250-300 mrd. Iránnak valami 8 osztály Sz-300PMU-1-et akartak 2 mrd USD táján eladni. (Így fejből.)
Egy Buk M1 dandár negyedét vették meg mai áron a finnek 250 milló USD-ért a dandrá szintű eszközök nélkül. Hogy mennyi rakétával az egy javadalmazáson túl az talán Hpasp tudja. -
#76580
Egen, utólag akartam még hozzáírni, hogy természetesen meg lehet onnan is közelíteni, hogy "falkában" támad mondjuk 100db JASSM, és ennyi bejövő célpontot úgy sem tudnak lekezelni a közel-légvédelmi ütegek és maga az Sz-300/Sz-400, csak hát ez alsó hangon is 70 millió dollár, plusz a bevetéshez szükséges hordozóeszközök költsége.
Onnan megközelítve, hogy egy Sz-300 nemzetközi piacos ára 150 millió dollár körül mozog, még mindig nem drága....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.24. 13:20:29 -
#76579
A túlterhelés mindig működik. Ha egy rendszer kifogy a rakétáiból, akkor annak annyi. Ez presze ma egyre nehezebb technikailag, de ennek bizony már anyagi vonzata is van, hogy ki, miből és mennyit engedhet meg magának.
