95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#76595
Olyat meg még senki nem csinált, hogy csak úgy a határ túloldalán miden gépre lelőjön, mert neki ahhoz van kedve...
Háborús zónában biz megesik az ilyen, még kultúrnépekkel is...
-
#76594
Miért vágna ki? A török légtérben repülő és még semmit sem csináló F-16-ra mégis miért indítana egy Sz-400? A rakéta indítása után, ha valami mágia átlal azonnal tudtak volna a Szu-24-re dolgozásról, akkor sem tehettek volna semmit. Ez pusztán technikai kérdés.
Olyat meg még senki nem csinált, hogy csak úgy a határ túloldalán miden gépre lelőjön, mert neki ahhoz van kedve... -
#76593
az Sz-400 semmit sem tehetett volna török légtérben repülő török gépekkel...
Hát persze hogy nem. Sőt még egy a Budapesti szerződés által garantált szuverenitású szomszédos országot sem lehet lerohanni...
... mindenesetre a Török gépek az Sz-400 telepítése után nagy-ívben kerülték a határt.
(szerintem itt fejezzük abba mer Cifu kivág minket - amúgy jogosan)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:21:41 -
#76592
Egyetlen Sz-400 osztály 105 fokos tűzívvel rendelkezik. Egyszerűen 3 irányból támadó buta bombás gépek szétszedik némi veszteséggel kellő számoban, nemhogy HARM-os török F-16-os gépek... Ezen felül az a terület minden, csak nem sík, ami szintén a támadókat segíti.
A Szu-24 lelövésnél meg, ha lett volna Sz-400, akkor is ledurrantják, mert az Sz-400 semmit sem tehetett volna török légtérben repülő török gépekkel... -
#76591
Az Sz-400 érdemei elismerése mellett azt kell hogy mondjam, hogy ennek semmi köze az Sz-400-hoz. Ha egyeten darab lenne sem ott, Törökország akkor sem bombázgatna ott semmit politikai okokból. Ha akarná, akkor szét tudna cincálni egy Sz-400 osztályt.
Törökország nem bombázgatott, hanem konkrétan ledurrantott egy Orosz bombázót.
Utána jött az Sz-400, és azóta nem durrantott le senkit sem. (persze puszi pajtások is lettek azóta, de az már politix)
Azért egy Török légierő által előadott Sz-400 szétcincálásban én inkább engedelmeddel nem hiszek.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:05:11 -
#76590
Az Sz-400 érdemei elismerése mellett azt kell hogy mondjam, hogy ennek semmi köze az Sz-400-hoz. Ha egyeten darab lenne sem ott, Törökország akkor sem bombázgatna ott semmit politikai okokból. Ha akarná, akkor szét tudna cincálni egy Sz-400 osztályt. -
#76589
Szvsz arra céloz, hogy egy ezred 105 fokot fog le, magyarul oldalba/hátba támadható.
"oldalba/hátba támadható" a világ összes lérakjára igaz, tán egyetlen kivétellel.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:01:12 -
#76588
Hívjuk inkább osztálynak. Azt most fejből nem mondom meg, hogy ezrednek hívják-e az oroszok. -
#76587
Egyenlőre annyi történt, hogy egyetlen (fél) Sz-400 osztály sikeresen távol tudta tartani egy NATO tagállam (Törökország) ALU gépeit (F-16) az Orosz érdekszférától. (Szíriai légtér)
Nem több, de nem is kevesebb.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 15:01:56 -
JanáJ #76586 " továbbra sem értem hogy került elő a 105 fokos tűzív"
Szvsz arra céloz, hogy egy ezred 105 fokot fog le, magyarul oldalba/hátba támadható. És mivel nem hülyék, ezért nem így fogják letenni. -
#76585
Akkor az bizony egy dandár negyede szerintem. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#76584
Félve írtam le, amit leírtam, mert nem teljesen egyértelmű. 1 Regimentet írnak, az 1 ezred. Azt írják, hogy 1 Command Post és 3 Battalion tartozik bele. A Battalion zászlóalj elméletileg. -
#76583
Az Sz-300VM ezred az egy dandár negyede lenne? -
#76582
Vietnam 2003-ban nem egész 300 millió dollárt fizetet két Sz-300PMU-1-ért (Forrás)
Persze a modernebb verziók többe fájnak, Egyiptom valamivel több, mint 1 milliárd dollárt fizetett egy Sz-300VM (Antej-2500) ezredért (3 üteg plusz parancsnoki központ) és kiképzési költségekért. -
#76581
150...? Kicsit több. Inkább 250-300 mrd. Iránnak valami 8 osztály Sz-300PMU-1-et akartak 2 mrd USD táján eladni. (Így fejből.)
Egy Buk M1 dandár negyedét vették meg mai áron a finnek 250 milló USD-ért a dandrá szintű eszközök nélkül. Hogy mennyi rakétával az egy javadalmazáson túl az talán Hpasp tudja. -
#76580
Egen, utólag akartam még hozzáírni, hogy természetesen meg lehet onnan is közelíteni, hogy "falkában" támad mondjuk 100db JASSM, és ennyi bejövő célpontot úgy sem tudnak lekezelni a közel-légvédelmi ütegek és maga az Sz-300/Sz-400, csak hát ez alsó hangon is 70 millió dollár, plusz a bevetéshez szükséges hordozóeszközök költsége.
Onnan megközelítve, hogy egy Sz-300 nemzetközi piacos ára 150 millió dollár körül mozog, még mindig nem drága....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.24. 13:20:29 -
#76579
A túlterhelés mindig működik. Ha egy rendszer kifogy a rakétáiból, akkor annak annyi. Ez presze ma egyre nehezebb technikailag, de ennek bizony már anyagi vonzata is van, hogy ki, miből és mennyit engedhet meg magának. -
#76578
Persze ha USAF példa és jelenleg is rendszerben álló megoldás kell akkor ott a JASSM, bár megjegyzem hogy az elmúlt 10-20 hozzászólásban ahol az F-35-ről meg annak az EW képességeiről volt szó szintén erősen csak a jövő zenéje...
Valahol ez is jogos, meg hát az általam emlegetett SDB II. integráció is csak 2022 körül történik meg az F-35-öshöz, a Block 4a szoftvernél.
Viszont a JSOW-ER feltehetően sose fog hadrendbe állni. Az USAF letette a voksát a JASSM mellett, feltehetően a mellett a JSOW-ER nem fog labdába rúgni.
Az alapkérdés számomra továbbra is nyitott: ha egy feladatot - S300/400 rendszer leküzdése - meg tudnak oldani több száz km távolról minek küldenék be az F-35-öt néhány tucat km-re?
Mert bizony nem lenne egyszerű a robotrepülőgépekkel semlegesíteni a közel-légvédelmi rendszereket, mint a Pantcír, Tor, Tunguzka, amelyek az Sz-300/Sz-400 szintű légvédelmek közvetlen védelméért felelnek. Itt a probléma. Ehhez ugyanos oda kell menni, és semlegesíteni (zavarni) kell azok radarját is, hogy ne tudják a beérkező robotrepülőgépeket leszedni...
Erre kell egy EW platform, ami pilóta nélküli gépen per pillanat nem elérhető, legalábbis tudomásom szerint. -
_rudi #76577 A JSOW-ER fejlesztését 2014-ben befejezték és várják a megrendelést.
Azért ezt hoztam példának mert kb. u.azt tudja mint a JASSM (GPS, INS, képalkotó IR végfázis, datalink, +300 km-ről indítható) csak a JASSM több mint kétszer nehezebb (nagyobb a harci rész) és persze több mint kétszer többe is kerül.
Persze ha USAF példa és jelenleg is rendszerben álló megoldás kell akkor ott a JASSM, bár megjegyzem hogy az elmúlt 10-20 hozzászólásban ahol az F-35-ről meg annak az EW képességeiről volt szó szintén erősen csak a jövő zenéje...
A MALD-ból a US Air Force már +1000 db nál tart és a NAVY specifikus MALD pedig fejlesztés alatt áll.
Az alapkérdés számomra továbbra is nyitott: ha egy feladatot - S300/400 rendszer leküzdése - meg tudnak oldani több száz km távolról minek küldenék be az F-35-öt néhány tucat km-re?
(+ továbbra sem értem hogy került elő a 105 fokos tűzív?) -
#76576
Krím most már orosz föld, legalábbis az oroszok szerint.
Szíriában jelentéktelen mennyiség van, csak erőfitogtatás céllal. Azt a mennyiséget ma úgy taposná el a jenki, ha akarná, hogy meg sem izzadna. -
fonak #76575 A Krím az már orosz föld:) Legalábbis szerintük és de facto is. -
#76574
Sz-400 csak orosz földön van. Moszkva és pár helyen.
Ühüm, meg-még Szíriában és a Krímben, és majd bárhol máshol is ahol az Oroszok éppen érdeket érvényesíteni akarnak.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.24. 10:15:39 -
#76573
Ez is igaz valahol. -
#76572
Az, hogy Sz-400 széleskörűen terjedjen el, az is odébb van...
Sz-300 szintű rendszerből jelentősebb mennyiség Oo-n kívül egy országban van. Kína... -
#76571
Azt nem igazán értem hogy miért kéne az F-35-nek nekiállni bújócskázni egy S-400 ezreddel amikor a "hagyományos" 4. gen. gépek a MALD - JSOW-ER párossal ugyan ezt a feladatot meg tudják oldani.
A JSOW-ER nincs hadrendben sehol, a sima JSOW is Amerikában csak az US NAVY-nél, míg a MALD csak az USAF-nál (per pillanat), a MALD-X majd megy állítólag az US NAVY-hez, de az még odébb van.... -
_rudi #76570 OK, akkor legyen S-300. 4 ből 3 pont kilőve.
A 105 fokos tűzívet fejtsd ki pls.. Hogy jön ez a MALD eregetéshez?
-
#76569
Meg az egész forgatókönyvet továbbra sem értem.
1. Sz-400 csak orosz földön van. Moszkva és pár helyen. Ergo azzal a jenki nem fog küzedni.
2. A proxi országoban még nincs.
3. Ha lesz is, akkor sem orosszal összemréhető mennyiségben.
4. Ha van is, akkor még egyéb dolgok is kellenek mellé, mert a 105 fokos tűzív az 105 fokos tűzív... -
_rudi #76568 Az elmúlt 10-20 hozzászólás kifejezetten érdekes volt.
Azt nem igazán értem hogy miért kéne az F-35-nek nekiállni bújócskázni egy S-400 ezreddel amikor a "hagyományos" 4. gen. gépek a MALD - JSOW-ER párossal ugyan ezt a feladatot meg tudják oldani.
Állítólag a taktika úgy nézne ki hogy egy C-17-esből akár 1000 km-ről elindítanak több tucat MALD-ot amivel elég nagy felfordulást okoznak a radarok képernyőjén.
Innentől jön a tipikus SAM probléma. Ha bekapcsolnak és ugranak a MALD-okra akkor a következő hullámban jönnek a JSOW-ER-ek a bemért célokra.
Persze sok MALD-ot meg JSOW-t leszednek eleinte de a lényeg hogy a MALD filléres cucc, messziről gyakorlatilag korlátlan számban eregethetik és JSOW-ból sem tudják mindet leszedni. Néhány átcsúszik és találni fog.
A lényeg hogy előbb-utóbb elkopik az S-400 ezred....
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.08.23. 22:49:17 -
#76567
Az EO esetén mindig az a szűk km, hogy mennyiről derítesz fel. Optikánál, ha klasszik kamerában gondolkodik az ember, akkor vadászgép méretű célt is lehet követni tiszta időben 100 km-ről. A bibi az, hogy azzal pásztázni és keresni nem lehet... -
#76566
Alapvetően én is erre jutottam, de EO esetén mekkora lehet reálisan az észlelési és azonosítási távolság? 100-120km körül? Még mindig nem elég messze...
Viszont elég csúnya veszélyforrás az F-35-ösökre. Mivel védekezhet? Lézeres önvédelmi rendszer?
Szépen lefektetjük itt az elkövetkezendő 50 év légvédelmi és SEAD harcászati alapjait. :P -
#76565
Egyébként itt jön a következő lépcsőfok, hogy a légvédelem mit tesz az új veszélyforrás ellen.
Vietnám után (SA-2/3) mindenki a kisugárzott nyaláb átmérőjét és teljesítményét csökkentette (SA-10A/B, Patriot AN/MPQ-53), hogy ne legyen több HARM szüret (mint Líbiában).
Azonban gyorsan rájöttek hogy a gyenge teljesítményű tűnyaláb már nem az igazi (pláne lopakodó célokkal szemben), így mind az SA-20 mind az AN/MPQ-65 már komoly teljesítményt tol ki a tűnyalábjaikon.
Szóval ami most látszik tendenciaként, az nagy-teljesítményű tűnyalábok (időben elcsapni a lopakodókat), hálózatos működés (kiháromszögelni a zavarókat), és ami átjutott az ellen közeli védelem (aktív közeli lérak/gpu, felfújt csalicélok - megfelelő RCS-el és alakkal, csali adók, gyors áttelepülés, stb)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.23. 17:52:22 -
#76564
Azért a befogási távolság (legyen mondjuk 50~60km) esetén jóval több osztály tűzzónájába kerül be a cél.
Az összes osztályt zavarnia kell (ami látja), mert bármelyik indíthat.
Ha az összes osztályt zavarod egy időben (amire az AESA képes) akkor meg ott vagyunk a Patriot ICC problémánál (ami kiháromszögel).
Erre vonatkozott az a javaslatom, hogy szimultán kell a többi osztályt is támadni... -
#76563
NASAMS szerű rendszer, hálózatban EO szenzorokkal is, de stealth gép ellen MCG és IR/UV szenzor végfázis vezérlés sem árthat. -
#76562
Én értem, csak a lényeg az, hogy az F-35-ösök (vagy bármely másik lopakodó / AESA radarzavarásra képes gép) csak a legközelebbi radarral kell foglalkozzon, amelyik be tudja fogni.
Azért a befogási távolság (legyen mondjuk 50~60km) esetén jóval több osztály tűzzónájába kerül be a cél.
Az összes osztályt zavarnia kell (ami látja), mert bármelyik indíthat.
Ha az összes osztályt zavarod egy időben (amire az AESA képes) akkor meg ott vagyunk a Patriot ICC problémánál (ami kiháromszögel). -
#76561
QRC-249 + vgpo. -
#76560
Ha egy ezred (legyen Patriot hogy jobban csússzon :) véd egy objektumot, akkor annak osztályai 30~50km távolságban is lehetnek egymástól. Lényeg hogy a cél berepül a tűzzónába és ott már több osztály is rá tud mérni.
Én értem, csak a lényeg az, hogy az F-35-ösök (vagy bármely másik lopakodó / AESA radarzavarásra képes gép) csak a legközelebbi radarral kell foglalkozzon, amelyik be tudja fogni.
Adott esetben a felvázolt helyzethez három géppár F-35-ös kell, egy radarral egy géppár foglalkozik, és vonalba fejlődve egyszerre csinálják ki a három közelebbi radart. A negyedik már csak a rózsafüzérben bízhat...
2022 után, mert akkor kerül a SDB II. az F-35 fegyverzetébe...
Ezért jó egy lérakos a háznál...
De még mennyire!
Egyébként itt jön a következő lépcsőfok, hogy a légvédelem mit tesz az új veszélyforrás ellen.
Én könnyű megoldást nem látok. LIDAR és/vagy EO észlelés lehet megoldás, de az nem minden időjárási körülmények között működő megoldás.
A másik a NASAMS szerű rendszer, ahol a rakéták indítás után magukat vezethetik rá, és nem akkora gond, ha egy radart kiszednek (hiszen eleve kettő radar is lehet egy-egy osztálynál).
A harmadik pedig az, hogy meg kell oldani a beérkező veszélyforrások leküzdését. Jöhetnek a lézer-SPAAG-ok, esetleg EM-ágyú SPAAG-ok...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.23. 17:38:03 -
#76559
És annak eredménye mi volt? -
#76558
Én azért ilyen messzire nem mentem volna el, pedig állítólag én vagyok jenkifan... :)
Egyszerű a jenkik dolga, csak be kell küldeni egy F-35 köteléket White Sands felett egy Patriot GEM ezreddel szemben.
(amúgy pont ezt csinálták a HAWK rendszeresítése után is x évtizeddel ezelőtt) -
#76557
Hmm.... Kezdem megérte az egész F-35 koncepció lényegét. Kicsit lassan ment, de így már hirtelen teljesen logikus az egész.
Ezért jó egy lérakos a háznál...
-
#76556
Én azért ilyen messzire nem mentem volna el, pedig állítólag én vagyok jenkifan... :)