93868

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #92138 Nem F-35B-t vesznek rá? Azért az olcsóbb lenne, csak egy sánc kellene a hajóra. -
Indiai Tengerészeti Tejas tesztgép 2x R-73 és 2x I-Derby ER rakétával:
Nem tudom mennyire hivatalos / eredeti, de a Japán Izumo-osztály lehetséges CATOBAR átalakításáról egy diakép. Ez lehet(ne) a legkisebb CATOBAR hordozó...
-
Az USNavy "modern" fegyverprogramjáról írt a GAO erre.
Ebből pár érdekesség:
-Azt írják, hogy a jelenlegi SSL (Szilárdtest Lézer) energiaszintja 100-150kW, és ezt meg szeretnék duplázni, legalább 300kW-os szintre. Ez nekem meglepetés, mert a LaWS kb. 30kW-os volt, és eddig nem nagyon hallottam 100kW-os SSL-ről. A csúcs valahol 50-70kW körül volt, de az is fiberlézer elven (2-5kW-os modulokból "legózzák" össze a lézernyalábot.).
-Jelenleg három lépcsősre tervezik a programot:
1.: HELIOS (60kW), ami a drónok és optikai rendszerek ellen bevethető, ebből kettőt már megrendeltek, 14 továbbira opció van
2.: Olyan SSL, ami már képes oldalvást elhaladó rakétát leszedni (kb. 300kW alsó hangon)
3.: Olyan SSL, ami a beérkező rakéta orrkúpját képes kellően megrongálni (kb. 500kW alsó hangon)
-Írnak az SSL-TM tesztlézerről, amit októberben leszállított a NorthropGrumman cég. A tesztlézerről elég keveset tudni, így a teljesítményszintjét sem.
-Az elemzés még megemlíti az EM ágyúkat és az ágyúból indított irányított hiperszonikus lövedék (HVP) programját, ám új információkkal nem szolgál róluk. -
#92135
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A kíváncsiság
hmm mennyi migráncs elférne még ott
-
SZUsszan #92134 Upgradelte, igazából tök hasznos kis cucc és fun lehet vele a célbalövöldözés is:
Covert operation home defense és zombi apokalipszis esetén must have -
#92133
Lakosságban igaz, gazdagságban és területileg nem azonosak velünk. -
Egyfelől az, hogy korábban az F/A-18E/F esetén a kétüléseseket azért preferálták, mert a hátul ülő emberke kvázi lokális parancsnokként analizálhatja az adatokat és irányíthatja a rajt, vagy akár a századot. Az új Block III-as adatkapcsolattal viszont már nem kell a levegőben lenni ehhez, minden adatot megkaphat egy földi központban ülő tiszt is.
A másik érdekes tétel a fegyverzet terén. 64 gép, amihez AIM-120C7, AIM-9X, AARGM és JASSM. Finnország, vagyis Mo.-hoz hasonló méretű országról beszélünk...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.11.26. 15:46:51 -
#92131
Mi benne az érdekes? Nem vágom. -
Érdekes írás a finn légierő Hornet-helyzetéről. -
JanáJ #92129 Jogos. A komolyabb qadrocopterekre gondoltam. -
Milyen drónokról beszélünk? A civil quadrocopterekből a legalapabbak párszáz méterre. A komolyabbak 3-5km-re nyílt terepen, 1-3km-re városban illetve átszedett terepen (erdő, dombos vidékek, stb.).
A katonai drónoknál is lépcsők vannak, a kézből indítható drónoknál nyílt terepen 10-15km általános, kis katapulttal indított drónoknál (pl. Thales Fulmar X) már elérheti a 60-80km-t. -
JanáJ #92127 Hatótávra, üzemidőre mit tudnak a mai drónok? Milyen messzire tudnak eltávolodni a kezelőtől? -
Új drón, amelyet kifejezetten fegyverhordozásra fejlesztettek ki.
-
SZUsszan #92125 A lényegét nem kaptad el. Ez kifejezetten talpas íjászokat segít. És leginkább a kevésbé tapasztaltaknak ad nagy boostot.
Szóval a tömeges íjász csapat nagyjából leadott volna 2-3x annyi lövést akár célzottan, akár területre, mint a szemben álló másik talpas csapat.
Kassai meg egy egyéni rekorder. A generic lovasíjász tanítványai nem adnak le 14 lövést 20 sec alatt lóhátról. -
#92124
A magyarok alias hunok a gyorstüzelő funkciót már kimaxolták anno :)
Kassai bácsinak van könyve, videója, rekordjai..ect . . . lóhátról mozgócélpontra 14lövés 20sec. -
#92123
És sem értem, mert a felderítés és járőrözés alapja, hogy olyan nagy távolságból tedd olyan hatékonyan, hogy ne érdekeljen, hogy téged is lássanak. Repülőgépeknél ez az AWACS.
De egy gyalogos szintjén a lényeg a rejtve és csöndben. Ez repülős hülyeség pont az ellentettje. -
Az 1950-es és 60-as években járőrözésre, felderítésre szánták az ilyen személyi légi járműveket. Aztán az 1980-as években megint megvizsgálták a dolgot. Hadrendbe állítás nem lett, a feladatot ugye átvették a drónok. Hogy most mitől lett megint ilyen népszerű a repülgetés, nem tudom... :)
-
#92121
Használata közben fegyverhasználat kizárt.
Mit akarna vele vinni, ha kb. pár percet tud repülni?
Zajos, mint állat, ami limitálja a használhatóságát más téren is. -
SZUsszan #92120 Poén és sok extrém sportoló fog ilyennel marha fasza videókat készíteni, meg jópáran meghalni is.
De a valós hadi felhasználási területe azért korlátozott szerintem. -
#92119
Hol lenne lehetőség ezt használni? És mire? -
SZUsszan #92118 Oké, de azt tudod, hogy a hagyományos lövésnél az íjat fogo kezed és az íj között fekszik fel a nyílvessző? Tehát ha ez a szerkentyű egy tágas rekeszre van megcsinálva, ahol meg kirepül a nyílvessző egy 3 nyílvessző széles lyuk, akkor is szépen lehet vele lőni? Felfekszik az alján és kirepül az ideg miatt.
@Molni
1) Ez egy tök fölösleges állítás volt. Ha a fickó egy 100 fontos íjjal lő mondjuk 5-öt egységnyi idő alatt, akkor ezzel a cuccal akkor is gyorsabban fog lőni. Ha ki tudod húzni a 100 fontos íjjat, azt az időt spórolod meg, amíg lenyúlsz a földbe szúrt nyílvesszőért, feilleszted az idegre, odafogod és akkor kezded újra hátrafeszíteni.
2-3) Ezek valid pontok. Csata döntő fegyver lehet akkor is ideális esetben, kevés eső és normális íj és nyilvessző készítő mester céhekkel. -
Továbbra is kissé (nagyon) életveszélyesnek és nem reálisnak tartom a "rakétaember" illetve "rakéta-katona" koncepciót, de azért ez a videó nagyon adja... :) -
Itt is karbon nyilakat lövöldöz a srác. Fából készült nyílvesszőknél azért az átmérő nem hiszem, hogy garantált, és amiatt aggódnék inkább, meg esetleg a nem egyenes vesszők miatt.
Karbon nyilakkal nem csodálom a pontosságot.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.11.21. 16:28:24 -
#92115
1. Garantáltan nem akkora húzóerő volt a videón, mint ami kellene ahhoz, hogy ellőjél 200-220 méterre, mint a csatatéren. Ergo a tűzgyorsaság kis húzóerő esetén nagy csak, ami alkalmatlan harctéri alkalmazásra.
2. A fa megduzzad. Csatába meg nem esernyővel mentek. Viszont a hagyományos íjnál ezt senkit sem érdekelt, mer nem volt hova beszorulnia semminek.
3. Az alakhibás nyílvesszők esetén a megvezetés annyira fékezhet, hogy igen rövidre megy.
Ideális, a videón látott viszonyok között jónak tűnik, de a hosszútávú gyakorlati alkalmazáson elbukni látszik. -
SZUsszan #92114 Nem értek egyet.
Nézd meg a videókat. Ezek a srácok kezdő íjászként pontosabban lőttek vele, a profi íjászok nem fognak pontatlanabbul lőni.
A stabilizátor lehetnene műanyag és lehetne toll is. Teljesen mindegy. A szerkezetben van kivágott helye, beleejted és az ideget hátrahúzva a vesszőt lövöd el vele. A toll/műanyag stabilizátor meg elvan magától is.
A víztől mi baja lehet, ami a hagyományos íjnak ne lehetne? Ez egy sima fa rekesz, benne egy darab rugó. Gondolod az az íjász sokáig élne, amelyik az íját a sárban húzza keresztül?
Erölködés nélkül kilőtt 15 mp-en belül 6 nyílvesszőt, amúgy újratárazni kb. 4-5 mp és újra lőhet hatot. Tehát durván 40 másodperc alatt 10-12-t tud lőni tárazással együtt célozva. Egy perc alatt akár 18 célzott lövést is leadhat.
És a napoleoni muskétás taktikák is működnek vele. Első két sor kitáraz, hátrasétál és közben betáraz újabb 4-6 nyílvesszőt. addig a 3-4. sor kitáraz. Mire végeznek az első két sor hátraért és tűzkész. Mindezt minimális kiképzés mellett is meg lehet tenni.
A kezdő íjász elsajátítja, hogy az ideget mindig ugyanannyira húzza ki, ne húzza túl, mert a kezébe lövi, ne húzza rövidebbre, mert akkor gyengébb erővel lövi ki. Mindig az arccsontjához/füléhez/állához húzza ki mint referencia pont.
Itt ez rögtön adott, mert a kattanásig kell húzni és az állát a fára téve rögön van refencia pont is.
Rövidebb nyílvesszőket is ki lehet vele lőni. Extra előnye, hogy az ellenfél nem tudja azt visszalőni és nagyobb sebességgel is repülnek majd a könnyebb vesszők miatt.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2019.11.21. 16:26:31 -
#92113
Meg aminek nem műanyag és merev a stabilizáló vezérsíkja.
Milyen hamar tömődne el esőben, sárban átcipelve a fél világon háborúba menet? Egy sima íj esetén, ez nem probléma, főleg ha csak területtüzet adnak vele. Picit nő a szórás és csá a piszkos vagy nedves nyílvessző esetén.
Kicsit szélesebb objektívval nézzük szerintem.
A lonbowmenek meg enélkül is majdnem ilyen tűzgyorsaságot értek el, ha földbe szúrt vesszőket lőttek ki. Mert a töltés és húzás folyamat egy mozdulatsor része volt. Tártöltés meg nem volt...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.21. 16:06:19 -
SZUsszan #92112 He?
Ennél az eszköznél pont nem számít a mérethelyesség sem. Lehet sokkal rövidebb nyilvesszőt is kilőni vele, mert végigvezeti. Arra gondolsz, hogy görbe a nyílvessző, vagy vastagabb?
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2019.11.21. 16:01:11 -
Tényleg zseniális ötlet, de azért ókor-kompatibilitás terén a nyílvesszők mérethelyes sorozatgyártását problémásnak érzem... :) -
SZUsszan #92110 Nagyon komoly!
Egy ilyen találmány csatákat nyerhetett volna meg és a Merlyn eyes-iránzéktól eltekintve teljes mértékben akár ókor kompatibilis a cucc:
Ráadásul az öreg nagy csúzlis, de béna íjász a saját bevallása szerint is. Ezzel a találmányával minimális gyakorlással gyorsabban tudott lőni, mint egy mai longbow expert és a pontossága is sokkal jobb lett.
Egy másik videón lovasíjász reflexíjhoz is gyártott egyet. Az emberünk kb. 6 mp alatt újratárazta a 4 vesszőt és máris lőhetett egy újabb sorozatot. -
#92109
-
kiskorúbézoltán #92108 Csak feltételezni tudom. Gondolom egy tankos tudna mondani még 1000+1 hibát amiből menteni kell a meder alján a jószágot. A műszaki meg másik 1000+1-et amitől a mederfenék+egyéb körülmények mégse olyan mint gondolták.
Én csak vakon tippelgetek. Ennek a tankmentő szörnynek még a képét is most látom először... :D
Akár még az is lehet, hogy rendszeresen iszapba ragadnak vagy sziklára hasalnak, ahogy feltételezted. -
Kínai H-6N (ami ugye egy Tu-16 folyomány) hasa alatt CH-AS-X-13 hajó elleni légi indítású ballisztikus rakéta:
-
Ezek szerint az ilyen mentőjárműnek leginkább a műszaki hibás harckocsikat kellett volna "csak" mentenie? -
kiskorúbézoltán #92105 Az iszapos-sziklás témához csak annyit tennék hozzá, hogy pont az ilyen dolgok miatt nem lehet bárhol átkelni a folyón. Sem úszva, még kevésbé mederfenéken. Elég sok körülménynek kell egyszerre megfelelőnek lennie. Be és kihajtás meredeksége, meder és talaj minősége, folyó sebessége gondolom a legalapvetőbbek. Ha valahol iszap van amibe bele lehet ragadni vagy szikla amire fel lehet hasalni, akkor ott egyszerűen nem alkalmas a hely. Ilyen körülmények nélkül is elég bonyolult a meder alján csörömpölni.
Mondom mindez úgy, hogy nem értek hozzá, szóval tekintsük csak kósza gondolatoknak. ;)
Majd a topik polihisztorai megszakértik. -
#92104
Igen ezért nem értettem mert ha olyan rossz a környezet akkor egy egész lánc kialakulhat a tó fenekén :D -
SZUsszan #92103 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#92102
Подводный трактор "Краб" (Krab) ("Rák" A vízalatti traktor)
link
-
Az már halmazati eset. Mint amikor a darus kocsi az árokba borult autó kiemelésekor a nem megfelelő letalpalás miatt szépen ráborul a kiemelni szánt járműre... -
#92100
Jó de most mi is garantálja hogy a mentő jármű nem ragad be? -
Egy érdekesség: mindig zavart a szovjet / vsz folyó-átkelő harckocsi koncepciónál (ugye a légtornyos kialakítású, mederfenéken végigkavirnyáló harcskocsis eset), hogy mi történik, ha beleragad egy iszaposabb részre, vagy fennakad egy sziklán a harckocsi, esetleg lefullad a motor. Na a múlt héten jött ez szembe velem: MTR-3 a neve, és bár alapvetően műszaki mentő jármű, de egyben felkészítették arra, hogy a mederben megakadt harckocsikat kiszabadítsa. Több, mint 150 példány épült belőle, ez az egy kép, amit találtam róla ilyen meder-mentő módban:
Marokkói AH-64E Guardian, Marokkó 24 darabot rendelt belőle, a leszállítást 2022-ig végzik el:
A Lockheed Martin keményen beleszáll a Raytheon felségterületében, eddig Solid State Radar (SSR) néven folyt az AEGIS rendszerhez szánt új radarjának fejlesztése, de a DoD most hivatalosan AN/SPY-7(V)1 jelölést osztotta ki számára. A japán Aegis Ashore rendszerekhez, illetve az új Kanadai fregattokhoz már megrendelték, a spanyol F110 fregattoknál is biztos befutónak tűnik, de pályázik a US NAVY féle FFG(X) tenderen is.
A Navatnia F110 fregatt makettje, SSR-el...
A briteknél aláírták közben a szerződést a Type-31 osztály 5 egységére, a Type-31 ugyebár egy kényszer szülte helyzet, a Type-26 fregattok cirka 1 milliárd fontos vételára egyszerűen túl sok a Royal Navy-nek, hogy lecseréljék az elaggott Type-23-asokat egy-az-egyben, így a 13 egységre vonatkozó terveket megvágták 8-ra. A maradék ötöt a Type-31 váltaná, melyek darabára mindössze 250 millió font, de egy csomó fegyverrendszernek és felszerelésnek csak a helye lesz meg, a fegyverzete a vízrebocsátásakor mindössze 1x 57mm-es és 2x 40mm-es lövegekre, illetve 12 vagy 24 CAMM légvédelmi rakétára korlátozódik, hajó elleni fegyverzet terén kérdőjelek vannak, nincs vontatott szonárja és nincs torpedóvető-csöve sem. A radarja a Thales NS110, a hajótest pedig a dán HDMS Iver Huitfeld osztály egy némileg átdolgozott változata lesz.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.11.18. 11:54:18