94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#93293
43 percnél már a "Duna" objektumban beszél, a 8 magyarországi megerősített tároló egyikében.
Amúgy elég szakszerűen beszél (politikai felhangoktól eltekintve), lehet hogy olvasták a könyvünket a film készítése előtt.
:)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.09.03. 13:05:55 -
#93292
Ebből a témából páran írtunk már egy angol nyelvű könyvet...
OKSNAR - Fully Assembled State - Soviet Nuclear Weapons in Hungary 1961-1991
...ott részletesen (250 oldalon) kitárgyaljuk a témát:
- érintett alakulatok története
- tárolók
- tárolt spec fegyver típusok története, technikai adatai, és tárolt mennyiségük
- felhasználás tervezett módja
- aktuális időszakban tervezett támadás iránya
- hadgyakorlatok
- kivonás menete
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.09.03. 09:55:46 -
#93291
A kérdés jó, nem tudom.
Tippre vagy elírták, tévesen tudták vagy lehet más volt a szöveg környezet amit aztán átírtak csak az évszám tévesen megmaradt, pasz.
1953 nato -
#93290
És miért pont a Kelenföldi erőmű régi kapcsolótermében beszél? :)
Az is homályos, hogy mióta 1953-ban alakult a NATO. Jó az 1949-nek.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.09.03. 00:17:20 -
Ajánlom HPASP-nek.
Szigorúan titkos
magyar dokumentumfilm, 55 perc, 2019
Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.09.02. 23:08:51 -
Garga Pitic #93288 Érdekes dolgok. Más radarok körül látszik pár fokos vak terület, elsőre magas építmény kitakarására gondoltam volna.
Az eredeti kérdésen gondolkodtam, esetleg az antenna parazita nyalábjai okozhatnak ilyen fals maximumokat, a többit a forgatás intézi.
Utoljára szerkesztette: Garga Pitic, 2020.09.01. 09:56:44 -
Salgótarján felett is látszódik egy.
Ha tippelnem kéne akkor azok a meteorológia radarok csak, mintha valami elhangolódás vagy interferencia gond lenne velük, passz.
Érdekesség képen itt egy kis videó részlet, egy másik problémáról ami szintén a meteorológiai radarokat érinti.
EZÉRT ÁZOL EL! | Miért mond mást az időjárás?!
YT videó
Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.08.31. 23:31:50 -
Garga Pitic #93286 Nem haditechnika, de radar.
Nekem a ma esti zivatarban tűnt föl először:
Mi lehet a Pozsonynál látható koncentrikus jelenség?
A radar rádiós oldalán történik valami, vagy már a szoftveres térfélen? -
#93285
Egen, az egész írásom célja, hogy ismeretterjesztés által árnyalja az adott képet.
Remélhetőleg jól átment a pdf-ből a tanulság, hogy egy géptípus jele "MiG-23" semmit sem jelöl annak valós harci képességeiből. Azonnal fel kell tenni a kérdést, hogy milyen rakétákkal, milyen lokátorral, milyen besugárzásjelzővel, milyen képzettségű pilóták, milyen taktikát akartak megvalósítani.
A MiG-23MLD-nek nevezett alváltozat tipikus állatorvosi ló ami ugyanazon a név alatt, jelentős képességbeli és külalaki különbségekkel rendelkezik.
Szóval remélem átment a kép árnyalása, a tipikus szovjet jelölési kavarcról is, ahol ugyanaz a gyártmány akár három különféle jelöléssel is rendelkezik, és eközben van hogy három különféle képességekkel rendelkező gyártmány ugyanazt a jelölést kapja... -
JanáJ #93284 Köszi, ennek kapcsán merült fel bennem, hogy hátha van más is amiről lemaradtam.
Eléggé árnyalja az általános Tomcat a király/arabok hülyék vélekedést. Azutolsó mondatok közül az azért meredek, hogy a 29-nek nem látják értelmét.
-
#93283
Tom Cooper "Mig-23 Flogger in the Middle East" könyvét sorvezetőként használva, illetve tizenkét másik forrás felhasználásával a MiG-23-as alkalmazásának 40 éve a Közel Keleten témájában a HTKA fórumban sorozat került publikálásra.
Ezek lettek most egybegyúrva és közzétéve egy magyarul ilyen formában még tán nem megjelent anyagként.
A 100 oldalas, PDF formátumú anyag letölthető innen.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.08.30. 08:04:56 -
JanáJ #93282 
-
#93281
Persze, nyilvános ez a fórum is. -
JanáJ #93280 Oh, köszönöm! Ezek fele tuti kimaradt. A linkek szabadon oszthatóak? -
#93279
Illetve itt van a félig kész nuki bombákról szóló írásom, amiből a 4. generáció ismertetése még teljesen hiányzik.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.08.27. 18:17:31 -
#93278
Molni által fazonírozott írásaim:
Szovjet-bombázó-fenyegtés-amerikai-légvédelem [HUN] (Hpasp)
U-2-berepülések [ENG]
-
#93277
Megtisztelő kérdésed.
Voltak még ezek:
History of the Electro-Optical Guided Missiles
OAF Dogfight Debriefs
Radar egyenlet alkalmazása
Soyuz History Eng
Sz-300 család története
-
Xsillione #93276 "Amugy a robbantások helyén nem okoz maradandó sugárzást ?"
A korai bombákban 5-10 kg hasadóanyag volt, a későbbiekben sem sokkal több, egy reaktorban több tonna hasadóanyag akad, ami messze több, még akkor is, ha a dúsítás sokkal kisebb, ráadásul ez a grafittal keveredve "égett" csernobilnál, és ebből eredt a gond, szépen terült a sugárzó grafit, így növelve a mennyiséget.
A két japán bomba helyén ma már nem igazán kimutatható a az ertedeti bombák nyoma műszerrel sem, és vélhetően a cár bomba hatása sem mérhető magában az adott helyen (persze ha ott további teszteket végeztek, akkor együtt lehetnek kellemetlen hatásai.) Egy atomháborúnak nem a hátramaradó sugárzás a tartós problémája. -
savaz #93275 Olyasmiről is hallottam, hogy, ha a hatóerejéhez optimált magasságban robbantják, akkor a tűzgömb viszonylag hamar kiér a sűrűbb légrétegek fölé és a hatóerő igen jelentős része a világűr felé megy el. Tehát hiába növelik a hatóerőt, a növekmény az elsősorban fölefelé hat és veszendőbe megy. -
JanáJ #93274 A Tengo, szonár, MiG-23 ez és a MBT anyagon kívül van még valami fent HTKA-n tőled? Mert én erről az uránosról lemaradtam.
Ha lehet kérni, akkor továbbra is reklámozd itt is.
Amúgy a műkedvelők szeretik az irományaidat, szerintem megérné egy blogot nyitni neki. Lásd mint pl. ModernWartech. Mert most "kéz alatt" ;-) pdf-ezünk. -
#93273
Eredetileg az UR-500 ballisztikus rakétát ennek a töltetnek a célbajuttatására tervezték, és csak (tán) később nevezték el Protonnak amikor űrállomások fellövésére használták. -
#93272
A 27 tonnás bombát amúgy se tudta volna az USA-ba elvinni semmi, max. Európába. De úgy is elég viccesen, mert félig kilógott a gépből. Csak propi értéke volt az egésznek, mert a Jetter ciklus nélküliséget sokkal kisebb hatóerővel is lehetett volna tesztelni Hpasp leírása alapján. -
JanáJ #93271 Nincs értelme ekkora bombát dobni/lőni. Tőbb kisebb bummal jobb hatást érsz el. Meg amennyire én tudom a fix célokra több bombát terveztek be, hogy tuti elfüstöljenek. Ezért mondjuk ment volna SRBM, de utána tervbe volt mondjuk repülős bombázás is.
Az oroszok volt hogy tavat robbantottak és kis idő múlva a helyi politikai fejes úszott benne. Az amiknál meg ötlet volt kikötőnek öböl robbantása. A kedvencem a magyar tanulmány a levegőben robbantott nukival történő aknamezők felszámolásról. Szóval annó kicsit máshogy kezelték a nukit. -
#93270
A HTKA-n volt régebben egy az atomtöltetekről szóló sorozatom, itt kezdődik:
https://forum.htka.hu/threads/atomt%C3%B6ltetek.787/page-17
Tárgyaltam benne az alapanyag dúsítás, illetve a fegyverek tervezésének alapjait.
A 202-es gyártmányról szóló rész itt:
https://forum.htka.hu/threads/atomt%C3%B6ltetek.787/page-24#post-561376
Egy üres példánya ma már múzeumban van, bárki megtapogathatja.
Az ok amiért "csak" 50Mt hatóerővel robbantották, az az hogy a Tu-95-ös hordozója csak így bírta el.
(eredetileg ezt a töltetet is rakétára szánták)
A bomba töltete gömb alakú (meghatározza a bomba átmérőjét), és a test közepén helyezkedik el, nem az orrban.
A 25t súlyú uránium héj nélkül, "Jetter ciklus" nélkül működött el, így nem keletkezett tartós kiszóródás, tulajdonképpen ez volt a világ első neutron bombája.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.08.27. 05:35:22 -
#93269
Sztem egyszerüen megijedtek a saját kreálmányuktól , nem hiába léptek vissza a 100mtonnás verziótol. Gondolom ,hogy nem lineárisan növekszik a hatás és nem voltak benne biztosak, hogy egy ekkora vagy ennél nagyobb robbanás milyen következménynel járna. főleg ha elérte volna a légkör legfelső határát is.
Amugy a robbantások helyén nem okoz maradandó sugárzást ? vagy ennek a hatásait akkor még nem vették számításba ? azokon a helyeken nincs ma már nagyobb sugárveszély mint mondjuk csernobilnál?Mert mig csernobilnál még mindig nem lehet ott élni, addig japánpan mindkét helyszinen már visszaépitettek mindent és élik világukat.
Manapság a harcok nem csak a két szembenálló fél helyezkedik el nagy terepen ahová civil áldozatok nélkül lehet csak ugy bombákat dobálni.
Oké, a 2 atom bomba sem épp csatatérre lett dobva, de sztem ez ma már nem férne bele semelyik szembenálló félnél. -
#93268
Én meg azt nem értem az amcsik hogy nem szálltak bele a versenybe, mert értem hogy más volt a taktika és hatékonyabb ha kazettás bomba szerűen szórják az áldást, de a hétköznapi embernek mégis többet mond egy nagy szám nem? Vagy olyan drága lett volna átméretezni valamit, ők nem voltak kíváncsiak mennyire mehetnek el? Ma már lehetne ettől is erősebb bombát gyártani gondolom, nincs gyakorlati haszna, legalábbis reméljük soha nem lesz már nukleáris fegyver bevetve, meg ha lesz is a taktikait preferálja ma már mindenki, de tényleg annyira letünt a nagy bombák kora? -
#93267
Azért kiváncsi lennék a valós adatokra is, mert azért tudjuk ha oroszország (szovjet unio) és propaganda párositás az nem feltétlen jelent egyet az adatok a valóságnak megfelelnek.
Gondolom ebben a videoban is van néhány rész ami nem azon a bizonyos napon került felvételre hanem csak eljátszották vagy a gyakorlás alkalmával egy makett elött forgattak egy jelenetet.
Az külön mosojogtató volt, mikor mondták, hogy orákkal a robbanás után semmi radioaktivitást nem mértek és bemehetett a földi egység. Meg, hogy nem történt számottevú pusztitás .
Ha azzal számoltak , hogy valószinüleg a dobó gép nem éli tul a robbanást, akkor a kisérő gépekkel is ez volt a szituáció vagy náluk nagyobb sebesség miatt biztonságosabb távolságra tudtak eltávolodni és nem tartották az alakzatot a dobó géppel ?
Azért a 8m hosszt és a 2m átmérót 27 tonnával párositva nem mondanám kicsinek. -
gosub #93266 Meglepődtem milyen kicsi a bomba és üreges. Az a két bot az elején nagyon fontos lehetett mert folyton betekergetik. Ami az orrkupola alatt van az az atombomba? -
SZUsszan #93265 Kiadták a Cár bombáról a propaganda felvételeket. -
#93264
De egyelöre, ne egy harci helyzethez mérd.
Ez egy teszt, a teszten , föleg ilyen kezdő szinten, még nem szokás ilyenekkel számolni, hogy MANPAD, meg egyéb dolog , amugy sem ez a célja most a tsztnek akkor minek belekeverni.
A legnagyobb gond ezzel , hogy egy másik cikkben azt irták, hogy az AI vs pilota harcot valóságban akarták megrendezni las vegas felett, nem virtuálisan.
Na ha ez igy van akkor azért arra számitottam, hogy az AI legalább tisztában van a saját gépével , de a video alapján azt láttam, hogy a gázadás és a kormánylapok kitéritése olyan gyorsan változott , hogy egy valós gépen szinte semmi hatása nem lenne rá, mert anyni idő alatt még csak le sem tudja reagálni a gázadást,nem hogy hatása legyen a repülési sebességére.
A másik, meg hogy az ellenfél gépét mi alapján deriti fel a mozgását mi alapján követi le?
A tesztnél igazságosabb lett volna az egy találat egy halál elvet alkalmazni , hogy a sérülés mértékének a meghatározását kivonják a képletbol, mivel itt most arra ment ki a játék, hogy az AI képes e a dogfight helyzetet kezelni és nyertes pozicioba kerülni.
Ez tisztán manöverezés, nem kell semmi fegyverrendszer és más zavaró tényezőt belevonni.
De ami a manőverek végrehajtásához kell azokat viszont fontos lett volna meghatározni. azt sem láttam, hogy valahol számított volna az üzafogyás, mert lehet valamelyik gyözött, de a valóságban meg már elfogyott volna az uzemanyaga, vagy nem ér haza mire a gyöztes találatot bevitte. látszólag ezzel nem számoltak.
mindegyik csapatnak egyforma kiindulási alappal kellett volna kezdeni, minden kört.
-
#93263
Már joggal várnák az emberek hogy 20 év alatt sikerült elérni valami fejlődést azért :D -
#93262
Csak 1v1 légiharc volt. Vagyis még egy F-35A szintű gép esetén se lenne lövése az MI-nek, hogy milyen mozgásparaméterekkel bír a célpont, ami ellen küzd, mert csak relatív elmozdulást tudna mérni. Itt meg minden adatot megkapott...
Ezen felül a kismagasságú sok G húzás is jópofa, de élesben, hacsak nem "ég a ház", nem mennek le 10k láb alá, mert MANPAD és IR SHORAD lehet bárhol. Ameddig mondjuk manőverezik a cél és még gyors is nehéz odalentről lelőni a HMZ szélén, de ezért is nem mennek fentebb.
Namármost egy valódi F-16, ami haza is akar repülni, van rajta TGP, ECM pod és 4xAAM és pótos eldobása esetén is pilon 5 km magasan még 5G-t se tud húzni csak M0.8-0.9 táján. Itt meg kismagasságon élvezte a G előnyt az MI. Csak a valóságban oda nem mennek le a gépek.
Érdekes volt a küzdelem, de azért ne extrapoláljunk belőle a végtelenbe. A kereskedelmi repszimek 20 éves MI-je is képesek lelőni valódi pilótákat is olyan hátszéllel, mint amt ezek kaptak. Egyesek meg úgy kezelik, mint valami csodát. -
#93261
Azt hittem, hogy ekkora hirverés miatt egy kicsit komolyabb lesz. Igy egy csomo dolog megkérdőjelezhető.
És mégcsak azt sem láttam, hogy mindegyik csapat vagy mindegyik kör egyforma esélyekkel indult volna, azokat a meccseknél amiket belepörgettem, mindig változo magasságon kezdték. az elsőnél például 1500lábon, ott nem igazán tudtak fülöleges manöverbe kezdeni és a legtöbb esetben egy sima körkörös fordulózás lett. -
#93260
Jah hogy az ahhoz kapcsolódik, még a videót sem ismertem fel ilyen hirtelen :D Lényeg hogy elolvasva a hozzászólásodat felháborító hogy ennyi pénzt elköltenek és ilyen basic a szimuláció, ha nem a lézerfegyverekre szimulálták már 
-
#93259
Eggyel lentebb a link... -
#93258
Ez mennyire van így és mennyire médiaszagú dolog? -
#93257
Ha ez ugyanaz... -
#93256
Azért arra kiváncsi lennék, hogy milyen szenzorokból és milyen adatok alapján számolja ki a repülögép mozgását és milyen szabályok mellett zajlik a dogfight.
És mivel pilóta nélküli gépről beszélünk engedélyezve van e a gépre engedélyezett maximális terhelések használata.
Mert a pilótás gépnek azért itt egy kis hátránya lenne. -
SZUsszan #93255
-
#93254
RPD light machine gun
In service 1944–present
Cartridge 7.62×39mm
Action Gas operated long stroke piston, flapper locking and fires from the open bolt
Rate of fire 650 RPM
(801 lövésig bírta)
RPK light machine gun
In service 1961–present
Cartridge 7.62×39mm M43
Action Gas operated, rotating bolt; closed bolt
Rate of fire 600 RPM
(1232 lövésig bírta)
Vesztett az RPD pedig nyitott a zár lövés előtt. Érdekes.
