Haditechnikai Topic

Kérdés, hogy mi pénzbe került a B, mert kb megnyomorította a programot. Szerintem rohadtul nincs szükség rá, bőven elég lett volna a másik kettő. Egy szigetet megtámadni, azért lényegesen könnyebb, mint egy mozgó hordozót. Tudom lehet pakolni SAM-eket, de akkor már nem is olyan olcsó és egyszerű sok szigeten lenni. A B program árából kisebb CATOBAR-okat építeni okosabbnak tűnik. Persze ezt innen a fotelból.

A két gugolo idióta volt az egészben a legszebb.
Szépen athuzta rajtzk a csövet.

Arab juggernaut.

Mondjuk sokat nem érhetett a dolog. Ha nem lőtték szitává az ajtóba totyogás közben, akkor ő sem sok mindent találhatott el. Mondjuk a földet biztos meglőtte, csoda, hogy oldalra nem lengett ki a haverjai felé.

ki az a rambo, pff...

Az USMC hátteréhez pedig egy kis adalék, hogy miért is kell léteznie egy "mini-hadseregnek" az amerikai fegyveres erők között: 1945-től 1947-ig Dwight D. Eishenhower vezetésével kvázi egy US ARMY hátterű mozgalom indult azért, hogy az USMC-t feloszlassák, és egységeit szétosszák a másik három haderőnem között, a maradék pedig megmaradna a ceremoniális és a diplomáciai intézmények véderőjének szintjén. Valójában már a II. Vh alatt csípte az US ARMY tábornokainak a szemét az, hogy az USMC kvázi szárazföldi hadseregként is viselkedik, holott a saját nézeteik szerint az USMC feladata maximum csak a partraszállás volt, hogy a US ARMY számára előkészítsék a terepet.

A II. Vh után az ARMY tábornokai és pár szimpatizáns politikus nekiállt a tervnek, hogy elsorvasszák a MARINES-t. Az USAF is gyorsan csatlakozott, magának követelte a szárazföldi bázisú repülőgépeket, ideértve az USMC repülőit is, de paradox módon még a NAVY-nél is találtak szimpatizást, hogy az USMC maradékát beolvasszák maguk alá. Hovatovább még Secretary of Navy székében ülő James Forrestal-t is sikerült meggyőzni arról, hogy ez nem az ördögtől való. Alexander Vandergrift tábornoknak, aki az USMC első négy csillagosa volt, kvázi egyedül kellett megvívnia a haderőjéért folytatott harcot.

A margóra: Forrestal szerepe ellentmondásos, mert alapvetően a NAVY admirálisainak véleményére adott, és a viharos politikai környezetben nem lehetett egyszerű dolog az USMC különálló haderőként való tovább létezését megkérdőjező érveket félresöpörni. Az USMC szemszögéből viszont Forrestal hátat fordított nekik, sőt, egyenesen olyan vélemények is "hétköznapiak", hogy valójában megvesztegették az éppen létrehozni kívánt védelmi miniszter pozícióval - cserébe azért, hogy az USMC-t elengedi.

A politikai csatározások a törvényhozási meghallgatásokban csúcsosodtak ki, ahol azonban Eisenhower megégette magát, mikor kiderült, hogy a JSC 1478 (JSC -> Joint Chief of Staff, vagyis az Egyesített Katonai Parancsnokság) számú papírja egy tervezet volt arra, hogy szüntessék meg a MARINES-t, és osszák szét azt a többi haderőnem között. A JSC 1478-at titkosították, így a törvényhozás sokáig nem is tudott róla, pedig a tartalma ugye nagyon is rájuk tartozott, hiszen nekik kellett volna felügyelni a hadsereget (mivel már nem volt háborús szükséghelyzet, így a fegyveres erőknek újra alá kellett vetni magukat a civil felügyeletnek, ami nehezen ment a számukra). Eishenhowert hazugságon kapták, mivel azt állította a törvényhozási meghallgatáson, hogy az ARMY-nak semmi köze az USMC elleni hadjárathoz, miközben a korábban született JSC 1478-ban ő maga írt az USMC felosztásáról.

Még így is szükség volt a média nyomására, hogy a politikusok támogatni kezdjék az USMC megőrzését. A média felől érkező lobby alapvetően arra igyekezett ráfeküdni, hogy a JSC-n belüli tábornokok a civil felügyeletet kijátszva, saját hatalmi status quo-jukat igyekeznek minél jobban kiterjeszteni. A hasonlat a német tábornoki kar volt, mondván, hogy a náci Németországot is valójában a német tábornokok vitték bele a II. Világháborúban (ami minimum ferdítése a tényeknek, de ugye ez nem történelemóra, hanem kvázi propaganda volt).

A célt pedig elérték, az 1947-es, a haderőnemekre vonatkozó, és kvázi a Védelmi Minisztériumot életre hívó törvénybe (National Security Act) a következő passzuszt helyezték el:

"The United States Marine Corps, within the Department of the Navy, shall include land combat and service forces and such aviation as may be organic therein. The primary mission of the Marine Corps shall be to provide fleet marine forces of combined arms, together with supporting air components, for service with the fleet in the seizure and defense of advanced naval bases and for the conduct of such land operations as may be essential to the prosecution of a naval campaign."

Tömören: Az USMC-nek, amely a Department of Navy alá tartozik, rendelkeznie egy egységes szárazföldi és légi harci erővel, amelynek a fő feladata a tengeri bázisok elfoglalása és megvédére, illetve a tengeri hadjáratokban szükséges szárazföldi feladatok végrehajtása. Vagyis törvényileg kötelezték az USMC-t, hogy bírnia kell ilyen erőkkel, nem felet "szétbontani". Az ARMY és az USAF pedig nyelje le a békát, a tengerészgyalogosok igenis képesek lesznek szárazföldi hadműveletekre és önálló légi szárnyuk is lesz.

Most pedig vissza a kiindulási pontra: a fentiek alapján mondjuk az USMC-nek semmi keresnivalója nem lett volna Afganisztánban vagy Irak belső területein. De ugye kimaradni se akarnak semmi ilyesmiből...

Nem, de ezért nem is küldenék őket ilyen helyre. Ugyan akkor ahol tudnak, ott azért hasznos lehet pár tank.

Érdemes megjegyezni, hogy a MEU-ban mindössze 4db M1A1 van alaphelyzetben. Ha nincsenek ott az első vonalban a partraszálláskor, akkor utána tudnak csak segédkezni, és itt eljutottunk az egész helyzet fonákjához: ha nem a partraszállás a feladata az USMC-nek, akkor pontosan mi? Ezért kérdőjeles a harckocsik helyzete náluk. 1991-ben az USMC-nek konkrétan nem volt modern harckocsija, M60A3-akkal vonultak az Iraki határra, és sietve, utólagosan kaptak Blazer ERA-t, hogy azért az ATGM-ek ellen legyen némi esélyük.

A mai pct. rakéták esetén hasonló gondban lennének az M1A1 AIM harckocsik. Nem véletlenül szereli fel a sajátjait Thrupy APS-el a US ARMY. Ha innen egy gondolattal tovább megyünk, akkor egy 120mm-es ágyúval felszerelt Centauro II. és egy M1A1 között a legnagyobb különbség a passzív védelem gépágyú- és ágyútűz ellen. A géppuskatűz ellen a Centauro II. páncélzata is megvéd. Ezért gondolják sokan, hogy az USMC feltehetően nem látja értelmét a harckocsiknak...

Alapvetően egyetértek azzal, hogy USA szempontjából a hordozós F-35B -nek nem volt értelme.
Viszont innen a karosszékből nézve egész hasznos lehet ez a változat is, ha egy Csendes-óceáni konfliktusról van szó:
Kisebb szigetekre kitelepítve az NSM inditási távolságát sok száz mérfölddel ki tudják tolni, egyfajta area denial képességet létrehozva az ellenséges felszíni hajók számára.
- Valószínűleg rengeteg olyan sziget van, ahol a méret és egyéb földrajzi tényezők miatt nem lehetséges (vagy csak rendkívül nagy energiabefektetéssel) olyan leszállópálya létrehozása, ami a hagyományos/CTOL gépek alkalmazását lehetővé tenné. Azonban VTOL/STOL gépek ezeknél egy nagyságrenddel kisebb területről is üzemelhetnek.
- Igen, tudom, hogy még így is kell felkészülés az F-35B magas hőmérsékletű/nyomású gázsugara miatt, de szerintem egy ilyen terület még mindig sokkal gyorsabban és olcsóbban létrehozható, mint egy rendes kifutópálya.
- Mivel elég jó érzékelőkkel rendelkezik és stealth kialakítású a gép, önállóan képes lehet harcfeladatok végrehajtására, mindössze pár darab is.
- További előny, hogy nagyobb mennyiségű kis reptér esetén "island hopping" elven nagy mértékben kitólható a gépek hatósugara, nem szükséges az indító területre leszálni, ha egy másik helyen is tudják fogadni/tankolni.

Mondjuk 40 gép széttelepítve 10 db szigetre + 5 másik szigeten tartalék reptérrel elég masszív területen tudja fenyegetni az ellénséges hadi- és ellátóhajókat.

Nem, de ezért nem is küldenék őket ilyen helyre. Ugyan akkor ahol tudnak, ott azért hasznos lehet pár tank. Feltételezem most a kínaiak miatt adják ezt fel.
Az F-35B szerintem a világ hülyesége nekik. Én már a bőrnyakú repszázadokat sem értem. A csúcs a Hornettes bőrnyakúak. Ellenben milyen ütős hajókká válnak tőle a többi állam mini hordozói.

Komolyan védett partszakaszon pont annyira tudnak partraszállni M1el mint M1 nélkül.

Sztem az egész mini hadsereg elképzelés hibás. Lesz felhördülés de rég össze kellett volna Navyval. Onnan nem lenne F-35B, meg USMCnek hordozói nincs vetélkedés Navy adja ha partra kell szállni a légtér fedezetet.

Kérdés mire akarják használni őket. Mert komolyabban védett partszakaszon már nem nagyon tudnának partra szállni, valami helyi diktátor befenyítését meg majdhogynem önerőből megoldanák a Navy szárnyai alatt. Ha ilyen elnök által is küldhető mini hadseregnek tekinted, akkor meg nem olyan rossz valami vastagabb bőrű egyed a sorok között. Évtizedekig ment a rinya, hogy ők a legtökösebb, mégis legrosszabbul felszerelt haderőnem, mostanra meg szinte fordult a kocka. Lásd az említett Villám 2-t.

Mindig is azon a véleményen voltam, hogy USMCnek hülyeség az MBT. Vmilyen alap IFV alapkell. Ez ha könnyű lehet akár úszóképes is. Fejlett szenzorokkal, ADSel, atgmel. Lehet akár 120mmes mortar verzió is csövesnek. És sokféle képp konfigurálható legyen. A németek Boxer alapja pl elég jó.

USMC rendszeresen NAVYnak gondolja magát (F-35B....) máskor meg Armynak (M1 Abrams)....

szerk: htka forum kvázi Orosz agitprop forummá vált az elmúlt ~2évben.


Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.03.26. 15:35:04

Nekem úgy rémlik, hogy az oroszok is 1:3 -hoz rakéta:csöves arányt cserélik le 3:1 -re. Bár könnyen lehet, hogy rosszul emlekszem. Még itt olvastam pár hónapja egy hozzászólásodban, ami az orosz hadsereg fejlesztéséről/alakításáról szólt, csak most nem találom.
Utoljára szerkesztette: F1End, 2020.03.26. 09:30:41

Nem ilyen drasztikusan, de a rakétatüzérséget előnyben részesítik a jövőben. Náluk az az indok, hogy a rakétatüzérség rövid idő alatt hatalmas területet tud lefedni, majd gurulhatnak is odébb. Ugyanez ágyútüzérséggel nem megvalósítható. Ez az, amikor egy Szmercs 12db rakétát tud indítani 38 másodperc alatt akár 70-80km-re is, míg 12 lövéshez egy MSzTA-Sz esetében cirka 2 percre van szükség, és nem rendelkezik ekkora lőtávolsággal.

Az USMC csak azt tervezi, hogy a harckocsizó századokat megszünteti. Ettől még lehet "könnyű harckocsi" helyettük, például a Centauro II.-höz hasonló megoldás az ACV alapjain. Könnyebb partra szállni vele (talán még az úszóképességét is megőrizheti), közben pedig azonos alapokon lenne, mint a szabvány nyuszibuszuk.

Régóta ajánlanak ilyen 8x8-as alvázra helyezett 105 vagy 120mm-es löveget, de eddig legalábbis nem volt túl nagy lelkesedés érte. A lengyelek a Rosomak, a finnek a Patria AMV alvázára raktak Cockerill tornyokat...


Rosomak + Cockerill XC-8-120 torony


Centauro II.

Ezek érnek annyit, sőt, többet, mint a britek Scorpion könnyű harckocsijai...

Hát ha angolul is megfelel, akkor javaslom a libgen adatbázisát. Csak googlizz rá, hogy "libgen" és az első találat lesz.

Érdekes. Nem valami hasonló arányban változtattnak az oroszok is a szárazföldi csöves és rakéta tüzérség arányokon?

hamár könyvek valaki talált már az ingyen elérhető e könyvek között a repülés dinamikájával, aerodinamikával vagy a repülögépek szerkezetével foglalkozó könyvekkel? amiben képletek, ábrák és magyarázatok vannak a különböző kialakítások előnyére hátrányára hatásaira?

Valamelyest érintőlegesen kapcsolódik talán csak a topik szellemiségéhez, de a vírushelyzetre tekintettel az Osprey kiadó most négy hétig hetente öt-öt könyvet ingyen kínál, úgyhogy akit érdekel a szasszanida lovasság vagy a Martini-Henry puska például, az pillantson ide.

Bizony.
Most olvasgatom a Falkland szigeteki szárazföldi harcokat, eddig azt sem tudtam, hogy a Britek vittek könnyű harckocsikat a szigetre, és minden gyalogsági zászlóaljukat két könnyű harckocsi támogatta, meg persze eszméletlen tüzérségi előkészítés.
A beásott Argi sorozott gyalogság nemcsoda hogy elszaladt.



Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.03.24. 16:09:52

A tankot temették már városban, dzsungelben és hegyvidéken is amíg nem kellett gyakorlatban is ott harcolni. Pont ez a tengerészgyalogság pont szigeteken szerzett sok tapasztalatot harckocsikkal, akkoriban beváltak.
Nem mondom, hogy most is így lesz, nyilván sok és külön-külön is sokkal okosabb emberek döntöttek így, pro és kontra komolyan megalapozott érvekkel. Akár az is lehet, hogy vegyes zászlóaljak lesznek és oda tagozódnak be, ilyesformán csak mint külön század szűnnek meg. Persze ez csak hasraütés.
Nem hinném, de azt' ki tudja, hogy amerika feladná a "bárhol partra tudok tenni komoly erőt" képességét és beérné a "bárhol tudok bombázni"-val.
Az se tiszta, hogy védeni akar szigetet vagy támadni/elfoglalni. Ha partvédelmi hajó ellen akar robotrepcsit akkor a'szinné az ember hogy támadni akar valahol.
Az azé' látszik, hogy komoly változásokat akarnak nagyon gyorsan. 10 év ilyen nagy változásra igencsak rövid idő.

Nem voltam biztos a magyar szakszónak, inkább írtam így, mert nem voltam biztos, hogy a század = üteg megfelel-e a valóságnak. :)

Most már tudom, hogy igen.

A HTKA-n megy az agysejtosztás. A feltételezések szerint az USMC alapvetően inkább afféle csendes-óceáni sziget-védelemre készül fel. Ott a harckocsik hasznossága viszonylagos, inkább a beásott erők és a tüzérség a fontos. Ugyebár a másik, itt nem említett dolog, hogy az USMC tervezi partvédelmi hajó elleni robotrepülőgépek (NSM) rendszeresítését.

"a rakétatüzérségi századokat kvázi átfegyverzik rakéta-tüzérségre" WTF? :D

Amúgy a tüzérségi századot lehet ám szépen tüzér ütegnek is írni magyarul. ;) Ha meg rakettás és többet lövős akár sorozatvető ütegnek is. :)

Mondjuk nem ez lenne az első eset amikor sehol nem áll tökig golyózáporban egy haderő és elkezdik temetni a tankokat. Aztán ha sűrűsödik a szar akkor meg szednek elő mindent a naftalinból. :)

Kikerült egy tervezet az USMC átalakításáról. A változások elég durvák, megdupláznák a drón-századokat (3-ról 6-ra), a rakétatüzérségi századokat kvázi átfegyverzik rakéta-tüzérségre (a 21 csöves tüzérségi századból lesz 5, miközben a rakétás tüzérségi századoknál 7-ről 21-re emelik a számukat), megszüntetik a harckocsizó századokat (!!!) velük együtt a hídvetős századokat is (!), a gyalogsági dandárok számát 24-ről 21-re csökkentik, a billenőrotoros századok számát 17-ről 14-re, 7-ről 5-re csökkentik a harci helikopter századok számát és 8-ról 5-re a nehéz szállító helikopter századokét. Érdekes módon a C-130 századokat bővítik, 3-ról 4-re, a vadászbombázó-századok száma pedig marad 18...



Mi következik ebből? Először is a hagyományos nehéz-egységeket kvázi megszüntetik, nem szerepel harckocsi a terveikben. A hídvető egységek megszüntetése érdekes dolog, ez egy sima egységnél is hasznos lehet, nem csak a harckocsizóknál. Ami megdöbbentő, hogy a helikopter- és billenőrotoros egységeket is visszanyesik, pedig azt hinné az ember, hogy ezekre helyeződne át a hangsúly. Nos, nem, a tervek inkább arról szólnak, hogy kevesebb gyalogos dandár lesz, viszont ők több drón-támogatást kapnak, illetve nagyobb hatótávolságú rakétás tűzérség fogja támogatni őket. Ez utóbbi azért érdekes, mert az USMC is erősen hitt eddig abban, hogy majd irányított 155mm-es gránátokkal fogják a jövőben megoldani a tűzérségi támogatást - most már a rakétatüzérségben hisznek inkább...

Hát... túl életképesnek ebben a formában én se gondoltam... :D

Hm, Juba likes it

Az 1990-es évek végén az US ARMY vizsgálta, hogy milyen olcsó, de hatékony módon lehetne a városi hadviselés eszköztárát bővíteni, a programról most kikerült pár kép, többek között erről az... izéről. Egy darugém végére erősített kosár, amelyben az irányító foglal helyet, a kosár oldalán pedig egy 7-es FFAR indító...

Tegyük hozzá az airsoftosok 99%-a akkor is elsétál melletted, ha civilben lehasalsz.

Fegyvernek azért erős nevezni ezeket az eszközöket.
A probléma pont az velük, hogy az emberek es a rendőrök is annak gondolják, holott a gazpisztoly nem mas mind egy durrano tobblovetu gázspray.

Na ja, de terepszín vs. egyszínű játékon meg 50 méterről már nagyon meresztgetni kellett a szemünket, hogy ellenség vagy barát jön szembe.

Még amikor AirSoftoztam voltak fanatikusok akik aznap 2hval korábban kimentek terepre és megcsinálták az álcaruhájukat. Volt, hogy kb elsétáltunk ketten-hárman mellette mire jött a jelzés, hogy akkor lehet menni respawn pontra

Hát most inkább valami ilyesmiben kellene gondolkodni:

Ha nem gond, akkor megint egy kicsit divergálnék a a valós haditechnikától az airsoft álcázás felé. Végül is van közös vonásuk.
A custom őszi álcámat tovább javítgattam és összehasonlítottam a DPM, VSO Medusa, SS Leto mintákkal.







//www.youtube.com/embed/oDJBHrUpLyA


Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2020.03.21. 13:41:28

Egy kis hadtörténelem: Még a Szíciliai partraszállásnál téma volt, hogy a US ARMY-nal szüksége van tüzérségi felderítő repülőgépekre. A célra rendszeresítve is volt az L-4 (alias Piper Cub), csak éppen menet közben derült ki, hogy a gépeket nem igazán tudják a célkörzetbe jutattni, maximum szétszerelve, márpedig az összeszerelés és miegymás mellett túl sokáig kellene nélkülözni őket. A repülőgép-hordozókon nem látták szívesen őket, szóval egy bizonyos Brenton Devol százados azt javasolta, hogy akkor építsenek kifutót egy LST fedélzetére, azokból úgy is van bőven. Az ötletet mindössze 36 óra alatt meg is valósították, az LST-386 fedélzetére egy cirka 65 méter hosszú, 3 méter széles felszállópályát építettek fából és fémrácsokból. 4 gépet a felszállópálya két oldalán tároltak, az ötödik a felszállópályán lehetett, és a mindössze 550kg-os járműveket kézzel emelték fel a kifutóra.









A megoldás olyan sikeres lett, hogy tovább is fejlesztették, a felépítmény előtti részt kibővítették, így már 9 darab L-4-es is elfért a fedélzeten, illetve több más LST-n is felszerelésre került (906 és 356). Az LSTCV-nek csúfolt megoldás nagy hátránya volt persze, hogy leszállni nem tudott rajta a repülőgép, azt minden esetben a baráti vonalak mögött kellett megejteni, és később már innen is szálltak fel a további küldetésekre.

Csakhogy ez nem működött az olyan helyeken, mint a Csendes-óceán, ahol a kis szigeteken nem volt mód leszállni az L-4-esekkel. A megoldást James Brodie százados próbálta felvázolni, aki a teherhajókon használt darukból merítve ihletet azt találta ki, hogy a hajó mellett kifeszített drótkötélpályán egy futómacskára függesztett, drótokból kialakított négyzetes "gyűrűt" használna, amelyre a repülőgép szárnya felett elhelyezett kampót akasztanának. A felszállásnál a kampót beakasztva, a motort felpörgetve indulhat el, és ha a gép eléri a megfelelő sebességet, illetve a futómacska a drótkötélpálya végét, akkor leakad, és a gép gond nélkül repül tovább. Leszállásnál fordítva működne a dolog, a hátul lévő futómacska-gyűrűt próbálja a gép a kampójával elkapni.


A City of Dalhart féle tesztjármű rajza

Elég öngyilkos dolognak hangzik, de működött. Brodie a City of Dalhart nevű teherhajón próbálta ki ötletét egy Stinson L-5 felderítő géppel, amely majdnem kétszer nehezebb volt, mint az L-4. Ám tíz sikeres indítást és leszállást hajtott végre, meggyőzve a hadsereg illetékeseit, hogy érdemes az ötleten tovább dolgozni. Két LST-t át is építettek a cél érdekében, ám menet közben az indítást inkább egy kifordítható katapulttal oldották meg. 4db (más források szerint akár 5) L-5 géppel a fedélzetén a Csendes-óceánon több bevetést is végrehajtott ez a két LSTCV. A megoldás viszont annyira ingatag volt, hogy a világháború vége után gyorsan ki is vonták a hajókat, és igyekeztek elfeledni, hogy valaha is ilyen marhaságot találtak ki...




Az LST-776 már katapulttal

//www.youtube.com/embed/7Wrz20iLAEA
A Brodie-leszállórendszer tesztjéről készült videó
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.03.20. 15:18:07

Szerintem - innen a fotelból - a második mondatod a kulcs. Olyan ez mint a 2 nanoszekundumos tárcserék. Valamiért a "profik" nem ezt erőltetik.

Érdekes az a videó, szerintem ezért külön irányzékot ezért feltenni túlzás, de ha az alap irányzék sarkában jelenítené meg a számot az hasznos lehetne.

Persze, hogy van. Minden lőfegyvernél téma, hogy tudd, mikor kell tárat cserélni. Mindig más-és-más megoldás volt rá a válasz. Régebben mondjuk volt olyan taktika gépkarabélyoknál, géppuskáknál, hogy az utolsó két-három lőszer fényjelzős volt. Így egyértelmű volt, hogy hopp, most tárat kell cserélni, és nem onnan tudtad, hogy üresen csetten a fegyver.

Persze, nagyon gyakorlott lövőnél ez nem volt probléma, ők érezhetik kézből azt, mennyire nehéz a fegyver, ezt említette kiskorúbézoltán. Azonban erre egy hadseregnél nem lehet feltétlen építeni, ezért jelentek meg az áttetsző műanyagból készült polimer tárak, vagy legalább is a lőszermennyiség-állapotjelző furatok a tárakon. Egyszerű megoldás egy problémára.

Egy pisztolynál ez viszont nem opció, hiszen a markolatban van a tár, tehát nem látsz rá. A fegyver súlyából egy gyakorlott lövész sejtheti, hogy mennyi lőszere lehet még, de egy tűzharc hevében erre építeni minimum rizikós. Szóval especiel értelme van, hogy ha az alsó kép nem photoshoppolt, akkor mondjuk itt erre egy rohadt bonyolult megoldást választottak, mivel az a Windows 10 BSOD képernyője, a Win10-nek van IoT változata, feltehetően az fut egy i.MX 6 szintű SoC-on. Meg lehetne oldani egy PLC-vel, meg a hozzá írt pár tucat soros programkóddal, de itt gondolom pont arról volt szó, hogy a fejlesztők brillírozhassanak a MicroSoft-nak, mi mindenre jó az IoT operációs rendszerük.

BTW hasonlót 3 éve gépkarabélyhoz mutattak már be:

//www.youtube.com/embed/XxgsmZCkc7g

Senki nem mondja neg egy tűzharcban mennyi lőtt konkrétan el. A szabály amit oktatnak az, ha tudod, hogy felét előtted akkor cserelj tarat.
Ha nem tudod hogy mennyit lőttél akkor mindenképpen cserelj tárat az első adandó alkalommal.
A pisztoly pedig egyáltalán nem másodlagos szükségfegyver.
Épület átvizsgálásnak kutatasnal ahol a lotav 0-15 m között illetve autóban stb.
elsődleges fegyver mert pl. szabad az egyik kezed szekrényt ajtot stb. kinyitni.
Alkalmas közelharcra is pl. egy szűk folyosón késes támadó ellen,
Joval kevesebbet takar ki a szobából mint egy karabely es meg par dolog.
Nem véletlen hogy az army most akar HP pisztoly lőszert rendszeresiteni.

hogy kiszedték a pilótát? <#worship>

Pisztivel én a környékén nem voltam soha annak a szintnek, hogy érzésre megmondjam hányannyi golyóbis van benne, de Ak variánsoknál, a hossztengely mentén meglötyögtetve meg lehetett megmondani, hogy tele, kb félig vagy kevés/semmi van a tárban. Lehet pisztinek is van valami trükkje.

Igen valami olyasmi lesz. Az armynak biztos nem mert ott vészhelyzetben pisztolyoznak csak akkor meg úgy sem a golyókat számolja. Rendőröknél is vagy beleereszti amit tud, vagy ha úgy gondolja cseréli a tárat gondolom, nem reális hogy nézegetné hogy áh van benne még 2 töltény ellőjem vagy újratöltsek-e ugye? Súlyra amúgy mennyire lehet érezni? Nyilván 2-3 töltényt nem de hogy félig negyedig van azt lehet érezni vagy a visszarúgástól úgy elzsibbad a kéz, hogy nem igazán, csak úgy nagyjából fejben számolja az ember?

Szerintem egy ilyen fejlesztést nem az armynak és nem is a rendőrségnek készítenek.

A lőtéren meg sokan csak hobbiból lőnek. Nekik pont jó lenne villogni vele, már ha éppen nem szomorú kékhalálos.

Videójátékokban jól mutat de van ennek értelme? Nem érzi ezt egy tapasztalt lövész?
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2020.03.13. 11:36:42

Nem lesz sikeres fejlesztés. =D