94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • fade2black
    #93090
    Japán fekszik Kínától 600kmre vagy US? Japán Kína szembenállás van historikusan "genetikailag" kodolva vagy a Kínai US? Ha bármi lenne/lesz ki tud lokálisan valós erővel Japán oldalon megjelenni? btw Japán US által megszállt terület? O_o
    Jelenleg is de a jövőben főleg a térségben így-úgy de vagy "behodolsz" Kínának vagy az US "barátságát" keresed. Japán, Taiwan... érthetően egyértelműen az utobbit. Ennél sztem sokkal érdekesebb első blikkre, hogy pl még Vietnam is pedig nekik nem csak a Kínai megszállással de az US féléről is van sejtésük.

    @palinko Sztem bármi ilyesmi jelenleg elképzelhetetlen vagy nagyon necces. Egy Japán esetén pl brutál erőket kéne partra rakni. Hogy, mivel? Komoly profi hadsereg meg 110millió Japán aki nem kedvel bármit ami nem Japán ha meg Kínai akkor zsigerből gyülől.

    Katonailag ez az egész persze eléggé egyértelmű terep. Ma még a Kínai katonai kiadások "csak" akkorák mint mondjuk az Orosz+Angol+Francia. 10év múlva viszont már lehet a Kínai akkora lesz mint a US. 15-20év múlva pedig akkora mint a US+Orosz+Angol.... máris nem elképzelhetetlen akár Japán megszállása sem.
    De sztem a Kínai álomban legalább ennyire domináns a soft power. Ellop, ledömpingel, tönkretesz/megvesz. Autoriter rezsimeknek "kölcsön ad" akármilyen hülyeségre majd miután nem tudnak fizetni csúnyán benyújtja a számlát. "Egy út." Eközben egy olyan totális kontrolt épít ki Kína Kínában ami még Orwell legbrutálabb rémálmaiban se volt. Ezt persze késöbb értékesíteni is fogja "baráti" autoriter rezsimeknek. Moon is migránsveszély van nemde?
  • Palinko
    #93089
    Vajon Kína ha egy nagyobb levegőt venne mennyiből állna Japánt, Taiwant, Dél Koreát (Északi segítséggel) bedarálni? Akkor brutális szuperhatalom lenne, már csak Szingapúr maradna ki de az mégis városállam nem érné meg a hajcihőt, a maradék országok mind India, Fülöp Szigetek, Indonézia meg úgyis csak leginkább közép szintig tudnak termékeket előállítani, konkurenciájának felét nagyjából bekebelezné csak ezen 3 ország elfoglalásával és azok nem közép szintű termékek hanem elég durván high tech cuccokat gyártó országok. Szóval nem véletlen hogy amerika nagyon figyel mind a 3-ra hogy inkább magához csábítsa őket :D
  • F1End
    #93088
    Én ezzel is vitába szállnék. A Japán vs Kína ellentét szerintem erősebb, mint a Japan vs bármi más. Az ő szempontukból elég hasznos, hogy mögöttük áll az USA. Persze technikailag lehetnének az oroszokkal is jóban, de ugye törtnélemileg máshogy alakult, de abban az esetben sem lenne túlságosan más a helyzet, akkor meg minek változtassanak.
  • repvez
    #93087
    inkább úgy fogalmaznék, hogy az usának van szűksége japánra, fordítva már nem biztos ,hogy igaz lenne. inkább emiatt amolyan hosszú pórázon tartott megszállt területként kezeli japánt az USA és pont annyi engedményt enged neki ami fenntartja ezt az egyensúlyi helyzetet és nem akar máshonnan fegyvert venni vagy nem akar/tud fellázadni és ezáltal elveszteni ezt a stratégiai helyet.
  • molnibalage83
    #93086
    Én sem értem repvez csodálkozását. Az F-15-öt licenszben gyártották, ahogy az F-4-et is. Az F-2-höz jenki transzfert kaptak.
  • fade2black
    #93085
    sztem a kiindulási pont rossz.

    Olyan Japánon csodálkozni mindha németeken csodálkoznánk. Mindketten megvehetik. Mindkettő demokratikusa alapjaiban baráti ország. Az F35 nem F22 nem szent tehén. Nem kell hudenagy strat szövetségesnek lenni ahoz, hogy megvehesd.
  • [NST]Cifu
    #93084
    Összetett dolog. Az Egyesült Államoknak is szüksége van Japánra, hiszen nélkülük nem tudja Kínát "kordában" tartani. Korábban pedig a Szovjetuniót. Ha az USA nem adja át az F-35-öt, akkor Japán máshoz fog fordulni, megtették korábban is, ha szükség volt rá. Anno az F-22 kapcsán is hosszas húzd-meg-ereszd-el viták voltak, eladhatja-e a típust Japánnak..
  • savaz
    #93083
    https://444.hu/2020/07/13/robbanas-volt-es-tuz-utott-ki-egy-amerikai-hadihajon
  • Bucser
    #93082
    Szukseg torvenyt bont. Az USA-nak szuksege van ellenerore az kinai tengeren ami Nem orosz es Nem kinai. India elegge onjaro lett es mindenhonnan rendel, tehat Del Koreat es Japant fegyverzik inkabb akik meg mindig elegge az USA-ra hagyatkoznak military teren.
  • molnibalage83
    #93081
    75+.
    A diplomáciában és geopolitikában érdekek vannak.
    És de, sokan mai napig nem szeretik az USA-t emiatt.

    Persze arról nem szól a fáma, hogy a japán háborús bűnöket hogyan bagatellizálják mai napig. Lásd 2005 (?) táján a japó miniszterelnök egy bocsánatkérésbe kis híján belebukott.

    Japánban olyan embereknek van "háborús" emlékműve, amiért Európában holokauszttagadás miatt lebontanák a művét.

    Japán elég skizofrén egy ország, múltjával sok téren 75 év után sem nézett szembe...

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.13. 00:22:25
  • repvez
    #93080
    hamár hajók, akkor ez meg kigyulladt
  • repvez
    #93079
    Azért milyen gyorsan változik a világ , 50 évvel ezelött még a legnagyobb ellenségek voltak, most meg a legjobb szövetséges aki megkapja a legujabb fejlesztéseket is.
    Ugy látszik japán nem haragtartó amiért atomot dobott rá az USA
  • [NST]Cifu
    #93078
    Az 1985-ben vízre bocsátott Marsal Saposnyikon Udaloj-I. osztályú fregatton 2017-ben felújítást kezdtek meg, de 2018-ban tűz ütött ki rajta. Így némi késéssel, de a hajó két napja került hivatalosan is újra hadrendbe.



    Az átalakítás során eltávolították az első fedélzetről a két AK-100-as löveget, az első helyére egy AK-190-1 ágyú kerül, a második helyére pedig 2x8db UKSzK VLS konténer került, amelyek 3M-54M Kalibr szárazföldi vagy hajó elleni robotrepülőgépet, 3M-55 Onyx hajó elleni robotrepülőgépet vagy Zircon hajó elleni robotrepülőgépet indíthatnak. Az osztály jellegzetes 2x4-es Silex indítókonténerei eltűntek, a híd előtt/alatt 2x4 Uran (Kh-35) hajó elleni robotrepülőgép-indító konténert helyeztek el. A Kinzal (tengerészeti TOR) légvédelmi rendszerét is modernizálták (kb. a TOR M2-KM szintjére).


    A híd előtti felépítmény a felújítás előtt és után

    A több fegyverzet legalábbis nem változott: 4db AK-630 CIWS a közellégvédelemre, 2x4db 533mm-es torpedóvetőcső tengeralattjáró-elleni és hajó elleni torpedókhoz, illetve két RBU-6000 reaktív mélységi bombavető.

    Az elektronikai rendszerét is alaposan felújították, a radarokat lecserélték modernebbekre, ebből a leglátványosabb a híd tetején és a hátsó felépítményen lévő 3R95 radarok lecserélése Bagira-M radarokra. Modernizálásra került az ECM/ECCM rendszert (TK-25-2-re), beépítették az R779-28 műholdas kommunikáció rendszert és a PURGA-115 tűzvezető rendszert.

    A hajó a felújítás előtt:


    És a felújítása után:

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.07.12. 18:28:30
  • molnibalage83
    #93077
    Kis Oszirak elmélkedés.
  • [NST]Cifu
    #93076
    Megint Japán: az amerikai törvényhozás jóváhagyta az eredetileg még 2018-ban felvázolt japán F-35 beszerzést, amely 63 darab F-35A-ról és 42db F-35B gépről, 110 darab F135 hajtóműről, komplett karbantartási és földi kiszolgáló rendszer (ALIS included), csalik és ECM/ECCM rendszerekről szólt, összesen 23 milliárd dollár értékben.

    Az igazán érdekes ugye az F-35B beszerzés, ami kvázi előre vetíti, hogy a két japán "Helikopter-hordozó", a DDH-183 Izumo és a DDH-184 Kaga valójában F-35B hordozóvá lép elő, és a 2. Világháború óta Japánnak először lesz újra repülőgép-hordozója.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.07.12. 14:45:30
  • Wampapa
    #93075
    First female soldier graduated army green berets school
  • Hpasp #93074


    A Vega rakéta gyorsítófokozatainak orra azért áll ferdén, hogy leválasztásuk után Mach2 fölött keresztbe forduljanak a menetiránynak, és így pillanatok alatt lefékeződjenek...


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.07.10. 11:10:06
  • F1End
    #93073
    Elméletileg van annak valami akadálya, hogy a leválás után kinyíló ejtőernyőt (vagy ilyemit) helyezzenek a gyorsító fokozatba?
    Nyilván egy kis magasággban pillanatok alat leérő 9M311 esetében talán nem sokat segítene, de azért egy pár km magasból lehulló SM vagy Sz-xxx rendszert már jelentősen lelassíthatna, nem?
  • Hpasp #93072
    Háát ahol nagybalhé esetén átvonult egy harcoló szovjet vagy ukrán front, ott reálisan úgysem maradt semmi sem.
    ;o)
  • molnibalage83
    #93071
    Kivéve Sz-300V ugye. És ráadásul az mivel csapatlégvédelmi rendszer, bárhol IS lehet. :)
    Annál aztán kétlem, hogy sakkozgattak volna, hogy "na akkor hova fog leesni". Ha jön a cél, akkor megy a rakéta.
  • Hpasp #93070
    Itt ugye a 60-as 70-es évek komplexumairól van szó, a 80-as évek óta a korszerű komplexumok mind ballisztikus pályán indítják egyfokozatú rakétáikat.

    Kedvenc videóm...
  • molnibalage83
    #93069
    Ráadásul a helyzet még súlyosabb, mert nagyobb sebességnél lehet csak a célpont felé fordulni, ami a mozgási energia valóságos pazarlása.
  • repvez
    #93068
    én is ezekre a megoldásokra jutottam, de ezek egyáltalán nem optimális dolgok , hogy az elérhető hatótávot korlátozzák amiatt,, hogy az első fokozat csak függőlegesen mehet , miközben akár a cél felé is megtehette volna azt a távot.
    vagy csak sokkal több egységgel tudják a körkörös védelmet kialakítani.
    bár ez a második megoldás még mindig jobbnak tünik, hogy több idö marad egy esetleges második indításra az ellen aki az első kísérleten átjutott.
  • Hpasp #93067
    a kérdésem pont erre irányult volna, nem arra, hogy a rakétát hogy irányítják, hanem ,hogy mit kezdenek azzal a helyzettel, ha olyan irányból , jön a támadás ahova elvileg nem lőhetnének, a leváló fokozat miatt és a sűrűn lakott terület miatt.

    Volhov/Nyeva esetén a dandár vagy az osztály parancsnok dönt, és vállalja a felelősséget.

    Líbiában 82-ben több kárt okoztak civil épületekben a lehulló Nyeva gyorsító fokozatok, mint az amcsik támadása, akik (a Francia követségen kívül) szinte csak katonai célpontokat bombáztak le.
    A Líbiaiak utána a TV-ben mutogatták az angol feliratos Nyeva gyorsító fokozatot, ami telibevert tán egy kórházat is.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.07.09. 18:52:50
  • Hpasp #93066
    Budapestet például körberakták komplexumokkal, amiket igyekeztek a lakott területektől azért távolabb elhelyezni, így valamelyik osztály számára kintről jött az ellen.
  • [NST]Cifu
    #93065
    Az adott esetben a körkörös veszélyzóna abból fakad, hogy a rakéták függőlegesen indulnak el a gyorsítófokozat kiégéséig, ellenben a szél nagyban befolyásolhatja merre hulljanak le. Tehát a lenti képen látható példa szerint ha a tenger felől fúj a szél, akkor akár 700 méternyi egy reális buffer zónának tekinthető. De emlegettek 1000 méteres értéket is, noha komolyabb széllökések esetén...
  • [NST]Cifu
    #93064
    Valószínűleg nem, esélyesn F-15C-k lehettek az elfogók.
  • molnibalage83
    #93063
    Igen, ez lenne. A legideálisabb ballisztikus pálya helyett egy ideig kötött irányba emelkedhetne csak az oldalszög szerint. Ez a min. HMZ-t is korlátozná, nem csak a maximálisat.
  • repvez
    #93062
    a kérdésem pont erre irányult volna, nem arra, hogy a rakétát hogy irányítják, hanem ,hogy mit kezdenek azzal a helyzettel, ha olyan irányból , jön a támadás ahova elvileg nem lőhetnének, a leváló fokozat miatt és a sűrűn lakott terület miatt.
  • molnibalage83
    #93061
    Meg lehetne oldani szoftveresen azt, hogy adott irányba ne emelkedjen, csak ez odaverne a HMZ-nek egyes irányokba.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.09. 17:43:09
  • repvez
    #93060
    Azt hogy oldják meg ha nem lehet körkörösen kialakítani ilyen zónákat, mert sűrűn lakott rész és abból az irányból érkezne egy támadás, nem lőnének abba az irányba?
  • z0ty4
    #93059
    Saudi F-15 Shoots Down Iranian Drones Over Yemen
    ezek már a legújabb sasok?
  • Hpasp #93058
    Egy Mach1 körül lehulló gyorsító fokozat elég nagyot üt.

    Az amcsi Nike Ajax és Nike Hercules légvédelmi rakétakomplexumok rakétái a függőlegeshez képest pár fokkal megdöntve indulnak, ami indítóállás specifikusan volt beállítva, így az első fokozatok mindig egy az állás környékén kijelölt zónába zuhannak.
    (így meg tudták oldani például a sűrűn lakott Észak Olaszországban is a telepítést a helyi lakosság veszélyeztetése nélkül)
    A HAWK és a Patriot komplexumok rakétái meg eleve egyfokozatúak.

    Még a szovjetek is sokat foglalkoztak ezzel.
    Moszkva körül eleve nem lehetett, csak egyfokozatú rakétát telepíteni, ezért ott az Sz-25 Berkut után az Sz-300PT, PM, majd az Sz-400 jött, a kétfokozatú Dvina, Gyeszna, Volhov, Nyeva, Vega komplexumok nem kerültek telepítésre.

    A magyar nagy hatótávolságú Sz-200VE osztálycsoport szintén azért lett a Mezőfalvi pusztába kirakva, hogy a V-880E gyorsító fokozatai lakatlan területre essenek.
    (mondjuk azok a gyorsítók Mach2 fölé gyorsulnak 4s alatt, viszont volt megoldásuk a lefékezésre)
    A lakott terület környékén diszlokált magyar Sz-75M Volhov, és Sz-125M Nyeva alakulatok tűzvezető tisztjének oldalszög indikátorán meg be voltak jelölve az indításra tiltott oldalszögek.

    Szóval szerintem jogos a Japcsi felvetés.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.07.09. 09:33:48
  • [NST]Cifu
    #93057
    Több olvasata is van a dolognak, Japánban amúgy is van egy pacifista vs. militarista/nacionalista szemléletütköztetés, és az előbbi nézet képviselői számára nyilván bármilyen indok jó indok arra, hogy egy katonai bázis ellen tüntessenek és aláírást gyűjtsenek.





    A másik olvasat viszont az, hogy az AEGIS Ashore rendszer egyszerűen egy tengeri rendszer, ahol az adott probléma sose volt tényező a fejlesztésnél. Lásd szovjet vélekedés arról, hogy csapat-légvédelemnél két fokozatú légvédelmi rakéta megengedett-e, avagy sem. Ez esetben még mindig lehetne azzal játszani, hogy mondjuk a tengerpartra száműzik a bázis, esetleg egy úszó platformra telepítik. Bevallom nem tudom, ez esetben ez miért nem volt opció...


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.07.09. 06:28:12
  • molnibalage83
    #93056
    Éles rakétaindításra ma nagyon ritkán van szükség. A mai SAM-eknek saját gyakorló üzemmódja van, digitális céljeleket gyártanak és csá.
    A Dvina és Volhov idején erre szobányi berendezések kellettek, ma nem. Videón is lehet ezeket már látni a YT-n. A Tor-M2-ről van is ilyen linkem valahol eltéve.

    10-20 millás rakétákat nem lövöldöznének el gyakorlásképpen. Ennyire senki nem gazdag... A RIMPAC-on szoktak régebbi SM-ekkel lövöldözni, de tudtommal a legújabb csúcskategóriás 10-20 millás rakétákkal ott sem.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.08. 22:23:32
  • Palinko
    #93055
    Gondolom nem sokat érne ha nem gyakorlatozhatnának az indítási helyekről csak valahol máshol
  • molnibalage83
    #93054
    Bocsátnak, de ez mennyire kreténség. Ha atomtöltetű koreai rakéták miatt van, akkor már bocsánat, de a kis a tökömet érdekli egy esetleges ilyen veszteség? Az atomfegyverhez képest kerekítési hiba se lenne.

    Ha meg csak sima hagyományos BM miatt rettegnek, akkor még érthető. Bár ott se nagyon annyira.
  • [NST]Cifu
    #93053
    Japán visszalép a két tervezett Aegis Ashore bázis kiépítésétől. Eredetileg egy-egy lett volna az ország déli és északi részén, kiegészítve a tengeri Aegis hajók ballisztikus rakéta-elhárító képességeit.

    A problémát az okozta, hogy az SM-3 Block IIB rakéták gyorsító fokozatának visszahullásával kapcsolatban komoly civil aggodalmak léptek fel. Noha végül már csak pár km-es körön belül érhet földet a bázisról indítótt rakéták gyorsító fokozata, de így sem tudják garantálni, hogy az vagy a tengerbe, vagy katonai tulajdonú területre essen vissza. Mivel így az a veszély áll fent, hogy szélsőséges esetben akár egy iskolára zuhanjon a fokozat, a közhangulat eléggé a bázisok megépítése ellen hangolódott, mivel nincs alternatíva az SM-3 Block IIB helyett, amit pedig hajóról való indításra terveztek, ahol ugye ilyen problémával nem szokás foglalkozni...

  • [NST]Cifu
    #93052
    Látványos... :)
  • Drubowski
    #93051
    Serbian military gets reconnaissance drones and missiles from China