Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#73178
Így van, de szembesülni először az iraki légvédelem szembesült vele, az eredmény pedig közismert.
Az orosz légvédelemmel jó eséllyel valamilyen elektronikus cuccal lehet kezdeni valamit, az ilyesmi pedig sokkal jobban rejthető mint egy gép.
Én nem hiszek a csodafegyverekben, csak az elemi logika szól belőlem. Adva van egy ország ami annyit tölt katonai költségvetésbe, mint szinte az összes többi együtt, a katonai doktrínája az abszolút légi fölényen alapszik, erre azt állítja valaki, hogy mivel az S-400 áthatolhatatlan és erre csak megvonják vállukat, hogy ez így jó... Másik miért beszélne valaki az új generációs fegyverekről? Hogy jó legyen az ilyen fórumok olvasóinak..
molnibalage83
#73177
Grammos? A kosár száz kilós nagyságrendben van. A boom kapacitása vadászgépeknél a kosorassal kb. azonos, mert a gépek tartályrendszere a korlát, de a nagy gépeknél kihasználható a max. kapacitás. És azok sokszor 15-20 percet lógnak a tankeron. Kosarassal az életben nem tankolnál fel egy C-5-öst vagy C-17-et.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Palinko
#73176
na igen játékokban a gumicső nincs szimulálva :) de azt hittem, hogy a kosár olyan aerodinamikusan van megoldva hogy viszonylag stabil, bár tudom hogy egy pár száz grammos alkatrészt nem lehet stabilizálni ekkora erőknél.

tetszik a doksi, soha nem fogom elolvasni, de átfutottam tetszett a 209, 231 és utána végig.
VO101Tom
#73175
A kosaras nehezebb, mert a kosár az irányítatlan, és a repülőgép körüli légmozgásra, időjárásra, és a repülőgépek mozgására is sokkal érzékenyebb mint a merev csöves. Gond lehet abból is, hogy a rugalmas cső könnyen be tud lengeni, az sem mindegy, hogy szárazon csatlakozol, vagy a csőben már van üza. Ráadásul a kosaras töltésnél a teljes pozicionálást és csatlakozást a pilóta végzi, míg BOM-nál az operátor csatlakozik - könnyebb a pilóta dolga.

Ha érdekel, van egy már nyilvánossá tett NATO doksi, ami leírja az eljárást, 300 oldal, de sok benne az olyan szabályzat, ami a csatlakozás előtti kötelékezésre, rádiózásra, formációra vonatkozik. A 200 oldaltól van az a rész, ahol a tanker fényjelzéseit mutatja a különböző típusoknál (BOM és kosaras is). 260. oldaltól vannak típus specifikus infók, A-10, Gripen, minden egyéb. Még F-22 is benne van (2010-es doksi)
http://www.raf.mod.uk/rafcms/mediafiles/849B8228_5056_A318_A82A98C97585EE00.pdf
(BMS-hez is ezt mellékelték, Falconosoknak nem kell leszedni :) )

www.pumaszallas.hu

Palinko
#73174
molnibalage: értem most már az elvet, akkor benéztem a földhátteret meg mindent :)

erről van egy jó történetem, mármint azon kívül, hogy a lámpák segítenek (mintha a lock onban is működött volna bár nem fogadnám le), van egy felfestés a gép hasán, talán szárnyán is, és mesélte egy pilóta hogy mindig úgy navigál, hogy az a felfestés egy mosolygó jelet adjon ki :) akkor van pozícióban :D viccen kívül. egyébként próbálgatva a légitankolást szimulátorba, nem tudom miért erőltetik az F16 és F15 ösöknél lévő verziót, mikor az F18, meg B2 nél használt kosaras tankolás sokkal könnyebb szerintem a pilótáknak. legalább is én jobban éreztem a virtuális világban. azt értem hogy sokkal egyszerűbb mert közvetlenül a tartályba megy, de szerintem egy kicsit veszélyesebb is az a módszer.
molnibalage83
#73173
Tudom.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#73172
Az F-117 első harci bevetése az 1989 decemberi panamai invázióban történt, de akkor még nem adták ki a sajtónak a hírt sem, de azért már sokan "szagot fogtak", elindult a célozgatás, hogy "valami spec van az USAF-nál". 1990 áprilisában mutatták be a gépet nyilvánosan a Nellis légitámaszponton, akkor készültek róla az első nyilvános fotók, attól kezdve tudta a világ nemcsak a létét, hanem a kinézetét is.
molnibalage83
#73171
Aminek sok köze nem volt a katonai célpontok áramellátásához...
Irak idején az F-117 ismert volt már...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#73170
A sejthető, megvédte az az iraki célokat? Nem. Hallott valaki grafit bombákról Szerbia előtt? Szerintem nem. Relatíve filléres cucc mégis gajra vágta szerb áramhálózatot.
molnibalage83
#73169
Ez így egyáltalán nem igaz. Sejthető volt, a konkrétum volt kevés. Az 1986-os Red Storm Rising könyvben benne voltak. Az ilyen semmiből előhúzott képesség az gyak. a városi legenda. Nagy léptéű képességet egyszerűen nem lehet eltitkolni. A pontos paraméterek igen, de a létezést...? Civil műholdak vannak odafent....

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#73168
Komolyan nem értem, hogy miért hagyják futni ezt az LCS programot.

Inercia... meg persze a rengeteg valaszto a sok beszallitoi es a ket gyarto allamban (AL,WI). Egyszeruen mas magyarazat nincs, hiszen szakmailag minden szempontbol katasztrofa a program, foleg a Lockheed fele valtozat, akik egyebkent pont a napokban jelentettek be, hogy meg csak nem is foglalkoztak Mobus bejelentesevel (40db egyseg), hiszen ok a USN-nel szerzodtek, oket nem erdekli a DoD.

Ennyire magabiztosak a gyartok, holott szakmai korokben mar jo ideje, csak mint a "legdragabb self-propelled 57mm gun" jelzovel illetik az egysegeket, a Little Crappy Ship mellett. Es ezekutan jonnek olyanokkal, hogy majd jol rakunk ra egy NSM/Harpoon box-launcher-t (melyet meg a hajo Combat Information rendszerebe sem voltak kepesek integralni, egy kulon konzolrol kell bevinni manualisan az adatokat) es akkor milyen remek stand-off punch kepesseget kapnak... ezzel szemben korabban azzal hazaltak, hogy mennyire fontos a LO hajotorzs.

Katasztrofa az egesz...

#73167
Az orosz légvédelmi rendszerek nem újdonságok. Fogalma sincs viszont senkinek az amerikai fekete fejlesztésekről. Az öböl háború előtt félévvel derült ki, hogy van lopakodó, ami alapjában változtatta meg a légi harcászatot. Simán lehet most is ilyen ász a kabátujjban. Másik az orosz rendszerek se lettek tesztelve, egy masszív nyugati támadással, amikor több ezer zavaró cucc egy rakat lopakodóval stb. egyszerre el kezdi az indikátorokat színezni.
repvez
#73166
//www.youtube.com/embed/YjcI3SLTkik

A tanker hasa alatti lámpák segitenek neki , hogy mikor van jó helyen és hogy merre helyesbitsen., illetve a boom operátor a boomon lévő kis szárnyakat irányitja és ezzel segiti a megfelelő pozicióban tartani a csővet.
#73165
Merev csöves légitanknál mihez navigál a pilóta? Honnan tudja, hogy most jó helyen lesz? Gondolom nem a gyere, gyere, állj-ot használják.
#73164
Nekem azért izzadna a tenyerem a boton miközben nyugodtan várom, hogy közelebb jöjjön. :-)
molnibalage83
#73163
Az Sz-300 első generáció 6 célra tudott szimultán dolgozni. Az újabbakat bevallom nem tudom, majd Hpaps megmondja. A CUDA-ból az F-35 belső térben vagy egy tucatot elvinne. Nem kell nekem korán lelőni a rakétát, ha úgyis megteszi azt a szívességet, hogy felém jön és akkor ráadásul még lassabb is.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

molnibalage83
#73162
Nem. Az M7.0-es tartomány az arról szól, amikor a Patrot és Sz-300PMU és társai meg Sz-400 rakétái miatt van. Azok gyakorlatialg végfázis vezérléses ballisztikus rakéták. Indítás után 7-10 másodperc alatt a rakéta eléri az M5.0-7.0 táján a céltávtól és emelkedéstől függően és felülről zuhannak rá a célra úgy, hogy a végfázisban világíták meg nekik a célt. Lényegében a rendszer a célkörzetbe dobálja a rakétákat és azok ott rámennek a számukra megvilágított célpontokra.

Nincs olyan rakéta a világon, ami 3-4 km-es magasság alatt tartósan képes lenne tartani a M3.0 táját. Nincs az az orrkúp, radar és elektronika, ami kibírná ezt a hőterhelést.

A lenti ábra radaraokra vonatkozik, de a rakéták azok mindig felülről érkezének.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#73161
Értem. De ha a SAM - papíron - ellő 400 km-re, te meg egy -papíron - 100 km-es légiharcrakkal mész, akkor mire mész vele? Simán túlterhel, akkor már előbb lőném a SAM-et, ott elég ha egy talál. De lehet hülyeséget írok.
Palinko
#73160
Igen durva ez a radar már sok mindent lát te biztosan fel kéne készíteni egy olyan rendszerhez. mert azokon a problémákon kívül amit felsoroltál még az is eszembe jutott, hogy mégis csak földháttérben lenne a légvédelmi rakéta. de már azok a sebességek is durvák amiket írtál.

molnibalage83
#73159
Nagy méretű légvédelmi rakéta ellen a jövőben ez lehet, hogy nem lesz elképzelhetetlen. A probléma a repfedélzeti radar szerintem. A PRF-től kezdve a vaksebességig n+1 olyan tényező van, ahol meg kéne oldalni, hogy az M6-7 relatív sebességel közeledő és mondjuk M2.0 sebességgel távolodó célt is érzékeld úgy, hogy még távolsági és RCS követelmények is vannak. Izé... A rávezetés pontosságávan már nincs baj. Az F-35 számára tervezett CUDA-ba nem szánnak harci részt és a PAC-3 is közvetlen ütközéssel dolgozik.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Palinko
#73158
nem az indítóállás elleni rakétákra gondoltam, mert azt már csináltam én is A10-el a Lock On-ban <#idiota>, hanem hogy magát az ellenséges rakétát támadná be egy a célpontjáról indított rakéta, ha sikerül 100 méteren túl megsemmisíteni, szerintem nem okoznak már jelentős kárt a repeszek, vagy ha 3-4 km-re sikerül úgy károsítani, hogy a szárnyait megsérti már könnyen kimanőverezik a gép előlük. persze az a baj, hogy a támadó gépnek kell üzemanyag, egyéb feladatánál használt bombák, rakéták és ezen felül nem tudom hogy férne el, helyett meg nem tudom hogy érné meg. mert a légvédelem fogja és indít 3 rakétát hiába semmisít meg 2-őt az aktív védelem, ha már kifogy rakétákból a védelmi rendszer a 3.-ra sokkal könnyebb "túl spammelni" a földről a légvédelemnek mint a levegőben utaztatni az önvédelmi rendszert. ha meg egy nagy gép kéne hogy biztosítsa ezt a védelmi rendszert a kötelékben elég lenne csak azt egy szerencsés lövéssel lekapni, aztán már csökkenne jelentősen a kísért gépek védelme is
#73157
Sokkal messzebbre csap oda a SAM szerintem. Meg lelépni jobb döntésnek tűnik.

Molni: Még egy. Az Sz-300-nak nem minden létező verzióját összegyűjtötték már az amik? Vagy ez csak az én fejemben van meg?
#73156
Nem beszéltem ODS féle veszteségekről. Erős túlzással egy gyakorlaton nagyobb veszteségeik lettek volna.

Nem lenézem sem az oroszokat, sem a SAM-eket, de mire ez a technika exportra kerül harmadik félnek addigra azért 35-ök hasítják az eget. Nem az a mondás, hogy ők messzebb lőnek, mint hogy látnák őket a SAM-ek?

Lövésem sincs mekkora kihívás ma egy nem orosz Sz-300 a jenkiknek. :-(

A NASAMS mennyire megvalósítható másból? Mert az AMRAM-nak tudtommal nincs - nem nyugati - párja.

A másik meg, hogy szerintem te csak repülőkben gondolkodsz. Tudom, a mobil cuccokat szívás eltalálni, de a jenkiknél az - olvadó - technikai fölény, a mennyiségi és kiképzési fölény is.
Palinko
#73155
ez most könnyen lehet orbitális baromság lesz, de milyen szinten gondolkoznak az aktív repülőgép védelemben? eddig láttuk a lézert ugye amit most hagyjunk is, de pl egy ellen rakétát indítani a légvédelmi ellen mennyire lenne elszállt dolog?
molnibalage83
#73154
Ez így nem egészen igaz. A korszerűbb szovjet-orosz légvédelmi rendszerek tényleg olyan komoly falatot jelenthetnek adott esetben, hogy szó nem lenne ellenük a Sivatagi Vihar során összehozott igen kedvező veszteségekről.

Ezen felül - bár ez csak az én saját magánvéleményem - a Sz-300PMU és azt követő légvédelmi rendszerek a légvédelem javára billentették az egyensúly olyan képességek terén, ami régen nem volt. A hidegháború végén kevés kivételtől eltekintve, egy rendszer, egy célcsatorna volt a marginálisan kevés Buk-ot leszámítva a csapatlégvédelemnél (Sz-300V Eurpóában nem is volt!), Sz-300PVO rendszer volt az akkor TAC-ot és 1993 után a megmaradó egy USAF számára nem volt tényező.

Ma azonban egyre inkább terjed az Sz-300 és olyan területeken, ahol az USAF nem klasszikus PVO szerepkörben talákozhat vele.

A NASAMS szerű légvédemi rendszerek ellen meg konkrétan az USA is tehetetlen lenne, kb. vaktában vadászna rá. És ezen nagyon nehéz lesz változtatni. A repülőgépek által hordozott tűzcsatorna = párhuzamosan indítható fegyverzet. És ezt nemigen tudják növelni, kivéve, ha fegyver kisebb. Akkor meg hogyan lesz annak elég HMZ-je? Hmhm....

Félreértés ne essék, ha az USAF és US Navy feltűri az ingujját és bevállalják, amit a II. vh óta nem tettek arányaiban, akkor ledózerolnak elég sokmindent. Csak ma már nem ez a módi. Pedig előbb utóbb lesz olyan, hogy az AF és ODS féle "diatalmenet" szóba nem jöhet. Vagy, ha ez lenne, akkor a jenki megy és a légvédelmi rendszer háború nélkül megoldotta a feladatot.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#73153
Ez mennyire BS/pénzkuncsorgás és mennyire valós? Ennyire nagy tech és méret különbség még sosem volt az amcsik javára. Miért olyan nehéz egy ilyen rendszert túlterhelni? Most nem Orosz o. vagy Kína ellen, hanem azok ellen akiknek eladják.
[NST]Cifu
#73152
Komolyan nem értem, hogy miért hagyják futni ezt az LCS programot. Az JAST/JSF/F-35 program hozzá képest diadalmenet...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#73150
"The U.S. Navy’s Littoral Combat Ship struggled in drills at sea to fend off a swarm of small attacking vessels like the Iranian boats it could encounter in the Persian Gulf, according to the Pentagon’s chief weapons tester.

The fast-attack boats were ultimately defeated by the USS Coronado during three mock engagements in August and September to test its guns and targeting gear. But in two exercises an attacker came too close, penetrating the vessel’s “keep-out” zone, Pentagon testing director Michael Gilmore said in his annual report on major weapons submitted to congressional defense committees." (teljes cikk)

#73149
Én is így látom, csak nem tudom hogy lehet ezreddé duzzasztani őket úgy, hogy ne engedj a szintből. Milyen különleges az ahol 4-5e "normálra" jut 1 ezer különleges. Persze csak velük, meg a Griffekkel lehet nemzetközi vállalásokat tenni mióta a misszióknak vége. A KMZ-t ráadásul az amik is tolják felszereléssel.
#73148
Vagy hamis alkohol...

#73147
Igen elég magas.

Felmérés és válogatás nélkül vannak besorozva és bevetve? Tiszti kar sem lehet a helyzet magaslatán.

Gyilkosság se kevés. Meg, amit nem értek az a mérgezés. Vagy egy nagy baleset történt valahol, mert nem tudom elképzelni, hogy több kisebb esetből áll ez össze.

[NST]Cifu
#73146
Nem harci cselekmények miatt bekövetkezett halálesetek az ukrán hadseregben 2014-2015 között (597 nem-harci cselekményből bekövetkezetett halálos áldozat volt):

Öngyilkosság: 171
Egyéb baleset: 137 (33 közülük vízbe fulladt, 39 mérgezés miatt halt meg)
Közúti baleset: 112
Biztonsági előírások be nem tartása: 87 (ebből "Nem megfelelő kezelési lőfegyvernek vagy lőszernek": 66)
Gyilkosság: 90 (64-et saját katonatársaik, 26-ot civilek követtek el)

Itt főleg az öngyilkosságok magas száma figyelemre méltó.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.30. 08:34:22

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#73145
Eddig legalább kétezer halottja lehet az ukrán válságnak

"A Donyec-medence területén zajló fegyveres konfliktusban eddig 2269 ukrán katona vesztette életét - közölte Petro Porosenko ukrán elnök pénteken."

"A katonai főügyész szerint viszont több mint 1000 katona nem harci cselekmények során vesztette életét."

Hogy lehet ezer embert nem harci cselekményben elveszíteni??
Bár aztán lejjebb olvastam, hogy a baráti tűzet nem harci cselekmények közé sorolják be. Meg, hogy részeg katona kézigránáttal dobálózik, saját magát lövi le stb.

Félelmetes állapotok lehetnek ott akkor.

qtab986
#73144
//www.youtube.com/embed/tzm_yyl13yo

molnibalage83
#73143
Az embernek ilyenkor szorul ökölbe a keze... Legabbis az enyémmel ezt történt..

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

repvez
#73142
A " ha, talán, akár, lehet" szavak sürü előfordulása nem jelent jót sehol.ÉS minden amit elmondott le lehet papirozni ami nem kerül pénzbe.
Milyen képesség bővités az ami már egyszer volt és most ujra akarják keezdeni? 10 helyörségbe önkéntes képzés.
Egy képességet vagy bármit, könnyebb fenntartani mint ujra kezdeni a semmiből
[NST]Cifu
#73141
Üres szavak, általánosságok, a legtöbb esetben nincsenek keretszámok, határidők, például az illetmények és a személyi felszerelések vagy a tartalékos rendszer terén. Az önkétes tartalékos rendszerről nincs átfogó elképzelés, végrehajtási terv, törvényi előkészítés.

Szép dolog beismerni, hogy a Honvédséget a "haderőreformok" csak leépítették, de arra vonatkozólag nincsenek célok meghatározva hogy is fog ez most valóban másképpen működni.

Különleges Rendeltetésű Ezred...

Nézzük hogy néznek ki a honvédség harcoló alakulatai a bejelentés előtt:

-MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen, Hódmezővásárhely, Hajdúhadház)
-MH 25. Klapka György Lövészdandár (Tata)
-MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (Szolnok)

-MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)
-MH 86. Szolnok Helikopterbázis (Szolnok)

-MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (Győr)

A zöld ugyebár a közvetlen gyalogsági / légideszant / stb. harci erőket képviseli, a kékek (kvázi) a légierő, a vörös a légvédelem.

A harcoló létszáma a honvédségnek valahol 4-5 ezer körül mozog, ennek most cirka negyede esne a Különleges Rendeltetésű Ezred (KRE) alá. Külön érdemes kiemelni, hogy a helikopterek szükségességénél a KRE ismét szóba került, hogy hát szállítani kell őket. Az, hogy a két (elvileg) nagyobb dandárnál a szállítás miként lesz megoldva, milyen harcjárművekkel, milyen támogató járművekkel, nem kerül(t) szóba.

Innen a fotelból nekem úgy tűnik, hogy mivel a Bercsényisek lassan évtizedek óta a HM legsikeresebb, legkiemeltebb, legjobban felszerelt és legkomolyabban megtámogatott alakulata, jött az ötlet, hogy hát duzzasszuk fel a zászlóaljat, és epítsük (továbbra is) rájuk a honvédelem "sikerét". Hogy a többiekkel mi lesz (minusz légierő), nem szól a fáma, Harckocsik, páncéltörő rakéták, légvédelem fejlesztés? Ugyan már... <#whatever>
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.29. 16:32:31

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#73140
molnibalage83
#73139
Hát ja,
Viszont nagyon jól mutatja azt, hogy még ma is mennyivel túl vannak a saját lehetségeiken és gazdasági racionalitáson...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#73138
Mókás látni a Moszkva-osztály CV-nek besorolva. Ahogy azt sem árt tudni, hogy az orosz haditengerészet egységeinek bevethetőségi rátája 40-45% körül mozgott már az 1980-as évek végén is, számtalan egység papíron még bevethető volt, ám gyakorlatilag nem tudott volna kifutni - ahogy sok egység részben vagy teljesen harcképtelenül mászkált a tengereken (a Kuznyecov pl. semennyire sem volt harcképes állapotban 1990-ben, hiába vették át a haditengerészetnél, a radarjai nem működtek, a rakétatárolói nem voltak feltöltve, a repülőgépeit pedig csak 1993-ban kezdték el a fedélzetére telepíteni).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Jeffjohnson
#73137
Nem gondoltam volna, hogy ennyire drasztikus a csökkenés. Félelmetes flotta volt ez.

molnibalage83
#73136

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#73135
Ezeket nem árt erős fentartásokkal kezelni. Kezdve ott, hogy...

US NAVY Aircraft: Az UCLASS és az F/A-XX illetve ezek utód-programjai előre fognak törni, az US NAVY-nél mindkettőt csendben, de meglehetősen akkurátusan tolják. Tehát a CIS elemzését hibásnak tartom abban, hogy úgy veszi, hogy az US NAVY mindkét programot minimális költségekkel kifuttatja (az UCLASS-ra még 2022-ben is évi kevesebb, mint 1 milliárd dollárt mutat, ez kevés, a feladatot tekintve). Én pont arra számítanék, hogy az F-35B/C programot fogják tovább nyesegetni, és noha az F-35B biztos kezekben van (az USMC-nek kell, pont), de az F-35C inkább egy átmeneti megoldás lesz és csapásmérésre az UCLASS, légifölényre az F/A-XX fogja átvenni a stafétát. Én úgy gondolnám, hogy 2025 környékén igencsak időszerű lesz a UH-1/AH-1 utód fejlesztése, hiszen a legöregebb UH-1Y/AH-1Z helikopterek ekkor már 20 év környékén fognak járni.

US NAVY Ship/Submarine: Ezen az ábrán a legdruvább a DDG-51 program kvázi folyamatos futtatása 2030-ig. Ami biztos nem történik meg, az US NAVY átmeneti megoldásnak látja, ők a CG(X) program végleges elbukása után mentek csak bele egyáltalán a DDG-51 gyártásának újraindításába, és a Flight III verzió véglegesítése körüli állapotok is azt feltételezi, hogy még csak B tervként sem gondoltak a Burke további gyártásában. Szinte biztos, hogy az US NAVY neki fog esni még egyszer a következő CG(X) tervnek, a DDG-1000 tapasztalatai alapján.
Tengeralattjárók terén nincs a táblázatban az SSN(X). Ez a program eredetileg még 2005-ben indult, de némi ötletelésen túl másra nem volt akkor pénz (azért a Virginia upgrade-ek részben ebből nőttek ki). 2014-ben úgy volt, hogy 2025-től kezdve egy új hajóosztály jön a Virginia után, ezt 2015-ben visszatolták 2033-34 környékére. Azonban ebben a tervben is az szerepel, hogy legkésőbb 2025 környékén egy teljesen új hajóosztály fejlesztését kell megkezdeni, amely már az új technológiákat (első sorban UUV, UUCV, UAV, UCAV) jobban kihasználja.

USAF: A légierő rohadt nagy szószban van. Kell nekik minden áron az LRS-B, és nem engednek belőle. Az F-35A-ból sem, sőt, igyekeznének pénzt szerezni a különféle új technológiáknak, mint a repülőgép-fedélzeti lézerfegyver-fejlesztések. A KC-46A legalább ennyire érinthetettlen, tehát a CIS megállapításai teljesen megalapozottak.
Viszont itt sem hiszem, hogy az USAF megállna itt. Nagyon látványos, hogy a Reaper / Global Hawk mellett nincs másik UAV/UCAV program a listában, márpedig fejlődési marzs nem nagyon van a Reaper-ben. A következő generáció (Avenger) már itt van, és az utána következő generáción is el kellene kezdeni dolgozni. Szinte kizárt, hogy 2030-ig erre nem kerülne sor. Persze itt jön az, amire a CIS is felhívja a figyelmet: erre két lehetőség van, vagy nekiállnak megvágni a három nagy (elviekben sérthetettlen) beszerzést, vagy pedig emelni kell a DoD költségvetését, hogy az új programok beférjenek a büdzsébe.

US ARMY: Szegény sártúrók helyzetét és érdekérvényesítő képességét jól mutatja a kis táblázatuk, amelyben a komolyabb programok összköltsége még külön-külön is alatta marad az F-35A illetve az F-35B/C programszárnynak. Ami ott van, az két oldalról meglévő eszközök (Paladin, Abrams) felújítás, a JLTV kényszer-szülte, ahogy az AMPV is évtizedek óta húzódó igény. A legfélelmetesebb az, hogy sok elemzést olvastam tavaly, de egyben sem szerepelt új harckocsi, tűzérségi eszköz vagy lövészpáncélos. Mintha beletörődnének, hogy az M1, M2/M3, M109 triónak egyelőre maradnia kell. Ami a táblázatban nincs, de az ARMY-nál lassan kezd teret nyerni, az a saját UAV/UCAV programok helyzete. Itt óriási érdekellentét van az US ARMY és az USAF között, lévén az US ARMY úgy tekint az UCAV-okra, mint az AH-64-esek opcióira (Hellfire rakétákkal), míg az USAF inkább az A-10 opciójaként fogja fel (Hellfire ill. LGB függesztménnyel) - tehát mindkettő a sajátjának érzi az igényt.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#73134
#73133
Mikor adnának Ivánék CAS-t, hisz prec fegyverzetet is alig dobnak.
ximix
#73132
Ha az Rpg7-ben lévő töltetet téglalap alakúra formázva csak rárakod egy a pl videóban szereplő első üvegre, akkor kb lesz egy nagy durr és megreped az üveg és kb ennyi, de ha megvan formázva egy fémkúp mögé akkor félelmetes erőt tud koncentrálni egy irányba és távolságra, pedig ez csak kb ~1kg körüli lehet A Gránitnál ez 518-750 kg + a maradék üzemanyag, ami szétporlad és keveredik a levegővel, majd a detonációkor belobban.
[NST]Cifu
#73131
Sokkal több probléma van a megállapításokkal. Azt mondja, hogy két vagy több ASM közel egy időbe való beérkezése már elegendő a védelem áttöréséhez, és (többek között) ezért is azonos a szuperszonikus és szubszonikus ASM-ek esélye a túlélésre ilyen téren. Hogy pl. a Kirov és Kijev osztály oldalanként 4db AK-630-as rendelkezett, a Sovremennyy, Kara és Kresta-II osztály oldalanként 2db-al, nincs számitásba véve.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#73130
A 13. oldal alján levő bal oldali táblázat az, ami érdekes. Az elméleti úton becsült találatok száma célsebességtől függően CIWS gépágyúval. Izé...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#73129
Érdekes olvasmány, de tele van olyan megállapításokkal, amelyek már 1997-ben is túlhaladottak voltak. Ilyen például, hogy a szuperszonikus rakétákat csak magas repülési magasságban tudja elképzelni, de a Kh-31/MA-31 esetben 5 méter magasan Mach 2.5 sebességet realizáltak már, 1996-ban - ez mintha meg se történt volna, és nem tudtak volna arról, hogy a szovjet/orosz ASM-eknél több példa is volt az ilyen repülési pályára. Hasonlóképpen nem látom, hogy a RF passzív SAM-akkel foglalkozna (1992-ben már rendszerben volt a RIM-116 RAM az US NAVy-nél, amely erre épült).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!