95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#77555
Ami érdekes a videóban, JHMCS +AIM-9X szinte mindenkin, merev/flexi csöves utántöltés, és az infra csali amit előre lő ki az F-18-as.
(gondolom készültek Sztrela-10M ellen)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.06. 17:43:43 -
#77554
VFA-103 Jolly Rogers 2015-16 OIR
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77553
Sz-300V alatt, 2010-es képeken ráadásul, hm, ez nem is gyenge :D -
JanáJ #77552 Imádom ezeket. :-) -
#77551
Ezek a radarok egyébként mennyire elterjedtek? A NEBO különféle változatairól is folyton olvasni, ám nem igazán láttam az orosz légvédelemmel foglalkozó TV híradásokban vagy fotókon.
NEBO-SV a 202 зрбр-nél, közvetlenül a dandár alá rendelve (a jó öreg Parol párjaként).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.06. 15:11:16 -
#77550
![]()
-
Drubowski #77549 VFA-105, Perkins PC, Flight ops, remélem még nem volt. -
JanáJ #77548 "milyen kitételek esetén marad meg a vonatott tüzérség?"
Akkor, ha nem veted be, ha szépen lefested és kiállítod, vagy ha turbános arab vagy és szép homokfelhőket lősz, miközben az erforsz kering feletted. -
JanáJ #77547 Aham, szívesen szolgálnék alattad tüzérként, tök logikus, hogy kinyíratod az összes vontatott lövegedet az általad felvázolt szituban azért, hogy egyszer valamit megszórj.
Az ósdi vontatott lövegek kisebb lőtávolsággal rendelkeznek mint az önjárók. Az "új" M777 arany árban (azaz inkább titán) van. Csak ott van vontatott, ahol kell a légi szállítás, vagy nincs pénz másra. De biztos mindenhol hülye tüzéreket neveltek ki, csak te mondod a tutit.
A sok olcsó löveg nem biztos hogy olcsóbb. Több embernek több kaja,pia kell, több löveghez több lőszer, üzemanyag. Arról nem beszélve, hogy láttuk milyen hatékony a tömeg hadsereg, meg mennyire motivált a katona, ha a biztos halálba küldöd. -
#77546
vagy ha lehet lőtávon kívül telepítik,
A D-20 lőtávolsága RAP lőszerrel 24km, hagyományossal 17,4km.
Az Archer-é 30km hagyományos, 40km base-bleed lőszerrel, ~50km Excalibur lőszerrel.
(M777 is kevesebb egyébként, hiszen rövidebb csövű, mint az Archer, ott 24/30/40km a fenti sorrendben)
Sejthető, melyik tud a másik hatótávolságán túl települni...
A tűzvezérlés mozgóképes, az eszközöket pedig - pláne beásva - nem olyan egyszerű eltalálni (szórás...) és kellően megrongálni, nagyjából közvetlen találat kell hozzá.
Ez most megint a modern rendszerek hatékonyságára mutat rá, hiszen egy GPS irányítású lövedék, mint az Excalibur, cirka 4-5 méteres pontosságra képes.
Persze ez nyilván csak mind marhaság, neked van igazad és azért van több ezer vontatott tüzérségi eszköz ma is használatban szerte a világban és nem csak Alinál Afganisztánban.
Az US ARMY alapvetően kb. annyi M109-el rendelkezik, ahány vontatott tüzérségi eszközzel. Az FCS program keretében csak a légi szállítású egységeknél maradt volna vontatott löveg. Hovatovább az M777 is ezért született, hogy könnyű légi szállítású 155mm-es vontatott löveg lehessen. Mert hát az M109 ugyebár helikopter által nem szállítható...
Hasonlót lehet elmondani minden modern hadseregről, Dél-Koreában a vontatott lövegek nagy része már a tartalékosoknál vannak, az összes első vonalbeli egység már, vagy hamarosan átáll önjáró lövegre.
Ezen kívül pedig ne felejtsd el, hogy egy automata töltőberendezéses önjáró löveg rövid sortűz esetén 2-4 vontatottal ér fel a nagyobb tűzgyorsaság miatt. -
#77545
Most erre mit mondja? Menthetetlen vagy. Az oroszok által rendszerbe állított új tüzérségi eszközik immár 40 éve mobilak a 82 mm aknavetőtől a 155 mm tüzérségi lövegik. Az összes új 152/155 milis löveg mind automata töltőberendezéses és mobil.
Buzword, aha... Mindenki hülye, csak te vagy helikopter... Melyik részét nem értetted annak, hogy milyen kitételek esetén marad meg a vonatott tüzérség?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 19:45:48 -
Kurfürst #77544 Leszámítva persze megint csak a buzzword dobálás zajlik a legcsekélyebb hozzáértés nélkül.
A tüzérségi ellencsapás marhára nem új dolog. Az első világháborúban is volt, második világháborúban is volt, maximum a bemérési módszerek és sebesség változott. Radaros bemérés meg már a világháborúban is volt, legfeljebb nem volt még elterjedt, inkább vizuális megfigyelés volt a jellemző.
Ahogyan a taktikák sem és korlátok sem. Az üteget szétszórtan beássák, vagy ha lehet lőtávon kívül telepítik, a kezelőszemélyzetnek külön fedezékei vannak. A tűzvezérlés mozgóképes, az eszközöket pedig - pláne beásva - nem olyan egyszerű eltalálni (szórás...) és kellően megrongálni, nagyjából közvetlen találat kell hozzá. Egyébként meg lehet lefogótüzet lőni, addig a kezelőszemélyzet dekkol a fedezékben aztán előjön és folytatja ahol abbahagyta. Jöhet persze a légierő segíteni (csapatlégvédelem likes this!), meg lehet szórakozni precíziós fegyverekkel, ez esetben viszont többe kerül mint amit kiszedsz vele.
Ráadásul te valamiért azt hiszed hogy a tüzérségi ellencsapás az egy ilyen egyoldalú dolog, valamelyik fél bamba első világháborús pergőtüzet lő célokra, a másik meg roppant körmönfont módon és ravaszul beméri és kiszedi.
Persze nincsen semmilyen tűzvezető radarja vagy akusztikai eszköz a másik oldalon, sőt megfigyelők sem, még a rádiót is hírből ismerik. És persze nincsen semmilyen tartalékban tüzérségi eszköze amely pont válasz-ellencsapásra van beállítva, ha túloldalon az épp ezzel foglalatoskodó üteg felfedi magát..
A gyakorlatban sajnos az ellencsapást végrehajtó eszköz ellen ez a játék ugyanúgy alkalmazható, pontosan ugyanolyan eredményességgel. Bármilyen tüzérségi eszköz által.
Persze ez nyilván csak mind marhaság, neked van igazad és azért van több ezer vontatott tüzérségi eszköz ma is használatban szerte a világban és nem csak Alinál Afganisztánban. -
#77543
Pontosan addig kezeli el, amíg a 30 éve létező tüzérségi radaros ellennel nem találkozik. Akkor az elsütés utáni 2 percben vagy futva meneküljön - esélye nem sok van - hátha túlél vagy tuti halál, mert visszalőnek. A baj, hogy azt nem vagy képes mégéteni, hogy ha az első ilyen ellen szembejön, akkor neked meszeltek. És ha a költségvetés szűkös, akkor semm értelme mindkettőt rendszerben tartani nagy számban. A gerinc a korszerű tüzérség, a rég szart meg előszeded, ha kell és a körülmények megengedik, mint pl. Afganszitán, ahol Ali nem lő vissza...
Ennyi erővel mi a fasznak BVR rakéta, amikor jó a SR IR AAM is. Persze, amíg az első BVR képes ellenfél nem jön szembe és sorolhatnám a példákat...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 17:59:27 -
Kurfürst #77542 Kevered a szezont a fazonnal.
A D20 ellenpélda volt mint egy faék egyszerűségű vontatott tüzérségi eszköz (de akár lehetne a D30 is a példa, azt is Igor tölti) a marha trendi, "nextgen" és marha drága és komplex Archer rendszerhez képest, ami meg gyakorlatilag egy korrupciós botrányból kényszer szülte, kisszériában egy teherautóra összeeszkábált "eszköz".
Erre te felhozol önjáró tüzérséget ellenpéldának hogy bezzeg azon van automata töltő. Pillanatig se zavarjon, hogy a vita nem erről szól, hanem hogy az abszolút szükséges-e
Mellesleg az általad felsorolt eszközök egy része D30 alapú, csak azt hagyod figyelmen kívül hogy amíg a vontatott löveg mellett Igor kényelmesen tud dolgozni, addig ez az önjáró változatban (a zárt ABV) küzdőtér szűkössége miatt nem megoldható, leginkább ezért van az automata töltése az önjáró változatban... ahogy kései T harckocsikban is, a ruszki fejlesztés alapja a méretcsökkentés volt, egészen addig amíg a töltőnek már nem igazán maradt hely a harckocsiban.
Ettől függetlenül a vontatott D30-at továbbra is Igor (Abdul, Kovácstizedes stb) vígan elkezeli (akár valamilyen hidraulikus rásegítéssel), mert sosem romlik el és könnyen pótolható, az eszköz pedig könnyű és olcsó, tömegesen alkalmazható. -
#77541
Pontosan ezt írtam, de ez neki valahogy nem volt érv...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 16:47:48 -
#77540
Hát igen. Lehet reszelgetni az M109, de az alapvető felépítése miatt data link vagy bármi egyéb ellenére is tűzgyorsaság és egyéb képességek összeségét nézve röhejsen elavult a cucc egy CEASAR, PzH2000, AS90, Msta vagy K9-hez mérve. -
#77539
Senki nem monda, hogy ott nem képesek fullba tolni a kertént... Az a szenátor, ahol a gyár van biztosan örül neki, meg a választói is, mert nem nekik kell majd azt használni...
Én egy darabot sem rendelnék már ezekből. A meglevőket tessék használni és ennyi. COIN környezetben el lehet velük bohóckodni, de egy M777-el üzemelő jenki alakulat egy korszerű mobil tüzérségtől, radarral, UAV felderítéssel meg amit akarsz olyan válaszcsapást szenvedne el, hogy utána asszem kemény kérdések lennének az adott konfliktus után a kivizsgálás során, hogy ezt mégis ki és hogyan gondolta...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 16:48:17 -
fade2black #77538 troll mode on: de az nem jó mert beszarik. :D -
F1End #77537 Azért megjegyzem elég vicces "Igor" -ral dobálózni. Több, mint 40 éve az gyakorlatilag összes szovjet fejlesztésű harckocsi és önjáró löveg (és az önjáró aknavetők nagy része is) vagy automta vagy félautomata töltőberendezéssel rendelkezik ( T-64, 72, 80, 90 sorozatok, 2Sz1, 2Sz3, 2Sz19, Vasziljok, Nona). Ebből a szempontból pont, hogy sokkal kifinomultabbak és gyakorlatilag évtizedekkel vannak/voltak a NATO és egyéb országok előtt, lásd M109. -
Kurfürst #77536 Magyarán ha jól értem szerinted a jenki tüzérség (meg az ausztrál, szaudi, kanadai) mind baromira elavult és begyöpösödött, történelmileg meghaladott gondolkodású, hiszen még mindig olyan totál anakronikus cuccokból rendelnek 1000+ darabot, mint az M777 tábori tarack... -
#77535
Látom mostanában troll módban üzemelsz...
Esetleg azt nézd már meg, hogy milyen hadsereg és költségvetésnél van pénz arra, hogy mindkettő nagy számban üzemeljen. A jenkiknél van mindkettő, de a németeknél tudtommal már csak PzH2000 van, vontatott tüzérségnek kampó. A jenkiknél is kb. COIN környezetben jó szóba, egy szovjet szintű ellenfél ellen használni azokat a nettó öngyilkosság kategóriája... -
Kurfürst #77534 Ebből a stb. volt szerintem a legütősebb érv.
Az Archer meg annyira a történelmi fejlődés szele, hogy a svédeknek volt egy rakat M77-es D20 szerű tarackja, abból próbálták egy enyhén korrupció szagú történetben 77 darabot rásózni Indiára, akiknek végül nem kellett és csináltak belőle jobb híján Archert.
Vontatott tüzérség (esetleg minimális önjáró képességgel) minden hadseregben van mind a mai napig, ezért full faszság, amit itt összehordasz különböző béna kommunikációs panelekbe ömlesztve.
![]()
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2016.10.05. 15:48:50 -
#77533
Arra, hogy te valamiféle glóriát képzelsz el a manuális töltés és önjáróság irányába, mikor 40+ éves trend az efelé történtő elmozdulás... Ráadásul azt hiszed, hogy a gép kevésbé idiótabiztos, mint az ember, főleg harchelyzetben. -
#77532
A probléma az, hogy te a történelemmel mész szembe. Még a szovjet is vagodsta kifeje ezeke a vackokat 30+ éve és jött 2S1, 2S3, a Vasilek 82 mm és a Nona 120 mm aknavető is mobil alapra lett téve... A 2S1-ben sem manuális töltés van...
A svédeknél is van tudtommal automata töltős aknavető.
Stb.
-
Kurfürst #77531 Ez a monológ mire akart válasz lenni? -
Kurfürst #77530 Ez mind igaz, csak éppen hány D20 meg Kraz jön ki 4,5 millió dollárból, ami egyetlen Archer rendszer kerül? Egy-kettő-három-négy teljes üteg, egy komplett tüzérségi dandár? Ha ebből kilőnek egy löveget egy félmilliós rakétával, hát, szomorú.
Mert ha ebben a kontextusban nézed, tüzérségi támogatás szempontjából már baromira nem mindegy, hogy egy Archer balfaszkodik 5 percenként 3-at tüzelve a fronton, vagy egy komplett vontatott dandár ütegenkét szétszórva ad nagyságrenddel nagyobb tűztámogatást a teljes frontvonalon.
A mondanivaló egyébként inkább az, hogy baromi drága, kisszámú és baromi nehezen pótolható fegyverrendszerrel azért nem lehet egy hadsereg gerincét alkotni. Ezek hasznos, specializált eszközök lehetnek, vagy alkalmasak arra, hogy egy kisméretű konfliktusban egyébként is komoly hátrányban lévő ellenséggel szemben minimalizálják a veszteségeket.
A tűzvezetést meg ne keverjük össze a töltéssel meg a mobilitással, mert semmi összefüggés nincsen. -
#77529
Szerintem egy általános téveszme az, hogy ami komplexebb ott több a hibaforrás. Az emberi elme az neked nem elég komplex? A bonyolult technológiai rendszerek esetén a fő hibaforrás maga az ember. Na, az automata töltő ezt iktatja ki. A baj az, hogy a műszaki hibát ez esetben az emberivel veted össze és emiatt te szimplán kifelejted a tényezőt és az egyik 0. Csak éppen kihagysz egy teljes forrást a modellből...
Automata aknavető milyen gyakran csinál rátöltést? Hány haláleset is volt ebből a hadseregekben az évtizedek alatt? Történt már ilyen automata aknavetővel?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 15:17:22 -
Kurfürst #77528 Jah, hogy mennyi értelme van a full automata töltésnek tüzérségi rendszereknél. Nyilván jobb meg hatékonyabb, mint Igor, ellenben több a hibaforrás és szakértelmet is kíván a sérülés/meghibásodás. -
#77527
A kettő felállás között mégis az az alapvető különbség, hogy Linus meg tudja csinálni azt, hogy pukkant hármat, majd gyorsan szedi a sátorfáját. Szóval mire egy válaszcsapás odaér, ő már több száz méterre, akár több km-re is járhat.
Ez az, amit a Kraz vontatta D-20-as az életben nem tud utána csinálni.
Értem, hogy mit mondasz, hogy akadnak olyan konfliktusok, ahol bőven ideális az "oroszos" (ami persze nem csak az oroszokra igaz, mert a Sherman se volt egy műszer éppen) megközelítés, és semmi szükség a számítógépekre és a precíziós technikára, ám ez csak az olyan hadszíntereken opció, ahol az ellenfél is hasonló szinten van.
Ha az ellenfél fejlettebb technológiát birtokol, akár tényleg csak olyan nevetséges szinten, mint kommunikáció, tűzkövetés (legyenek csak kereskedelmi drónok) és mobilitás, akkor máris jelentős fölényben van. Ilyen esetben hiába megbízhatóbb és mindent túlélő az Igor szellemi színvonalára méretezett D-20, a harctéren alul fog maradni Linus-szal szemben... -
#77526
Most csak a töltési folyamatról van szó? -
Kurfürst #77525 Bizti nem tűnt még fel eddig, miről is megy a vaker. Olvass talán vissza. -
#77524
Aha... És a büdös és hülye Igor az édes anyaföldön kívül el is fog találni valamit? -
Kurfürst #77523 Azért annyi igazság van benne, hogy ha Linust vagy a laptopját történtesen mégis fejbekokizza a tüzérségi ellencsapásnál egy repesz, akkor az ágyú bedöglött, nem lesz aki megjavítsa. Ilyen szempontból Igor, aki nagy, büdös és erős és annyit kell tudnia, hogy a malacot be kell rakni a D20-ban és utána fülekre tapasztani a kezeket, könnyebben pótolható. Ahogyan az ósdi D20 is, mert adott esetben darabszámra olcsóbban kijön mint rápazarolt cirkálórakéta.
Persze nem azt mondom hogy spec tüzérségi eszközökre a sokkal hatékonyabb ellencsapások korában nincs szükség, de hadsereg szinten azért a mennyiségi és az egyszerűségi szempontok is komolyan latba esnek. -
#77522
Mivel a sebesség először visszaesik M1-re és utána megint fel +M2.5-re ezért szerintem nem folyamatosan ég a hajtómű hanem - feltételezem - kétszer gyújtják be. Ahogy elnézem fizikailag elválasztották a tüzelőteret két részre - egy nagyobb (indítás, gyorsítás) és kisebb (újra gyorsítás) részre.
Furcsa. Leginkább azért, mert alapjaiban két óriási probléma is van ezzel. Először is az AIM-120D égésvégi sebessége csökken a C szériához képest. Lehet látni, hogy a piros vonal cirka M3.7-ig megy, míg a zöld csak cirka M3.1-ig. A másik az ebből fakadó helyzet - feltehetően az elméleti 50%-os plusz hatótávot tehát úgy érik el, ahogy az ábrán van. A rakéta egészen M1-ig lelassul, ami távolodó célnál kínosabb eset. Megnéznék egy olyan diagramot, ahol a repülési idő/távolság a két vektor. Élek a gyanúval, hogy a "régi" AMRAAM előbb éri el a hatásos hatótávolságának, vagy nevezzük úgy, hogy HMZ-jének határát, mint ahogy az "új" AMRAAM ugyanezt a távolságot eléri.
Oké, közeledő célnál majdnem mindegy, no de azért mégis...
A másik, amit Molni mond. A Meteorhoz képest ez még mindig iszonyatosan elavult megoldásnak tekinthető...
Mellesleg az anyagban szó volt egy projektről és egy rakétáról amiről én még nem hallottam és láttam.
Mintha pár éve olvastam róla, hogy ilyen hibrid ramjet hajtóművel felszerelt megoldáson gondolkoznak. Ezzel szeretnék a folyékony hajtóanyaggal való problémákat megoldani (tárolás, feltöltés indítás előtt, stb.). -
#77521
Erről sem hallottam. Sajnos egyre kevésbé tudom az újdonságokat lekövetni és a múlt megértése jobban köt le, mert annak fényében értékelhető az újdonság. 
-
_rudi #77520 Milyen hajtómű van benne?
A NAMMO-nak egy prezentációjában volt, úgyhogy feltételezem ők gyártják...
Valódi két fokozat vagy kétszer gyújtható be a cucc?
Mivel a sebesség először visszaesik M1-re és utána megint fel +M2.5-re ezért szerintem nem folyamatosan ég a hajtómű hanem - feltételezem - kétszer gyújtják be. Ahogy elnézem fizikailag elválasztották a tüzelőteret két részre - egy nagyobb (indítás, gyorsítás) és kisebb (újra gyorsítás) részre.
Mellesleg az anyagban szó volt egy projektről és egy rakétáról amiről én még nem hallottam és láttam.
![]()
Ismerős valakinek?
-
#77519
Milyen hajtómű van benne? Valódi két fokozat vagy kétszer gyújtható be a cucc? Egyébknét még ezzel sem éri el a Meteor szintjén. Annak szabályozható tolóerjű hajtóműve van. Képes megválasztani az utazósebességét, magasságát és akkor gyorsítani és tartani a tempót, amikor akar. -
_rudi #77518 ...Mert az AMRAAM passzív szakaszban mindig lassul, a Meteor meg fogja magát és begyorsít a végfázisban...
Múltkor egy norvég oldalon láttam ezt az ábrát és azt írták hogy ez a AMRAAM-D sebesség / távolság görbéje:
![]()
-
#77517
Ezek a nagyobb vasak a jelenlegi gyászos hatómagasság miatt vannak inkább, arra meg jó még az AN/MPQ-64 F1 Improved Sentinel.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.04. 16:15:40 -
#77516
Mindenre én sem emlékezhetek. 
Viszont, ha a Meteornál gond a befogás, akkor az AMRAAM-ER-nél is az lehet, ezen felül azonos kinematikai hatótáv esetén is a difi nagy. Mert az AMRAAM passzív szakaszban mindig lassul, a Meteor meg fogja magát és begyorsít a végfázisban. Mindig tudja azt, hogy spórol a számolt hatótáv szélén úgy, hogy a max G értékét tudja, ha beáldoz némi hatótávot a végfázis gyorsításért.
