Haditechnikai Topic

Az a baj az ilyen "survival rifle"-kkel, hogy igazából semmire sem jók. Az eredeti túlélőpuskákat az USAAF rendszeresítette azért, hogy a pilóták kezében legyen egy fegyver, amivel elejthetnek vadállatokat a túlélésük érdekében, illetve adott esetben az ellenséges kutató katonáktól megvédjék magukat. Ehhez az M4 Survival Rifle-t rendszeresítették, amely .22 Hornet kaliberű, és hogy a Szentpétervári/Hágai egyezménynek megfeleljenek, nem expandáló teljesköppenyes lőszert rendszeresítettek hozzá. Utóbbi irtó nagy marhaság volt, lévén a .22 Hornet energiája elég szerény, szóval még a kisebb állatok elejtéséhez is létfontosságú szervet kellett eltalálni. Önvédelemre megint visszafogottan alkalmas egy négylövetű toló-forgó záras fegyver. Azonban mivel a fő cél az volt, hogy minél könnyebb legyen, a lehetőségeket bekorlátozta, 1.8kg-os tömegével az M4 pedig elég könnyű volt, hogy a célnak megfeleljen.

Az 1950-es években jött az utódja, az M6 Aircrew Survival Weapon, amely kétlövetű volt, egy .22 Hornet golyós és egy .410 kaliberű sörétes csővel. Az újratöltéshez letörhető volt a kettős cső. A fegyver harci alkalmazása megint viszonylagos, valódi tűzharchoz kevésbé volt alkalmas, de legalább a kisebb állatok elejtéséhez a sörétes csővel nagyobb esély volt.

A Vietnami háború hozta meg a nagy váltást: az ilyen "túlélőpuskák" felesleges koloncnak minősültek, és a pilóták inkább vittek magukkal egy Colt 1911A1-est, amivel legalább valamire való önvédelmi képességet kaphattak. Azóta pedig a 9mm-es M9 lett rendszeresítve erre.

A légierők tekintetében a Luftwaffe is adott a pilótáinak túlélőpuskát az Afrikai harci zónában szolgáló pilótáinak, de merőben más koncepció szerint: egy háromcsövű Sauer vadászpuskát rendszeresítettek Sauer M30 Luftwaffe Drilling néven, a két alsó cső .12-es kaliberű sörétes lőszert (ami nagyságrendekkel erősebb, mint a .410), a középső cső pedig teljes értékű 9.3×74R kaliberű vadászpuska kalibert rejtett. Érdekesség, hogy vadászfegyverként gondoltak rá, amellyel akár egy oroszlán ellen is hatékonyan lehet fellépni, emiatt nem teljesköppenyes, hanem erősen gombásodó vadászlőszert mellékeltek hozzá.

De kanyarodjunk vissza a lent említett AR-7 Survival Rifle-hez. Mik az előnyei? Könnyű, kis helyet foglal. Viszont a .22 LR olyan kaliber, amivel komolyabb vad ellen nincs esély, ha csak nem sikerül létfontosságú szerver eltalálni vele. Önvédelemre a 8 lőszeres tár és a félautomata működés miatt inkább alkalmasabb, mint az M4 vagy M6 katonai elődei, de lássuk be, ilyen célra is kissé nevetségesen hat. Gyakorlatilag annyira kicsinek se lehet nevezni, hiszen egy 6"-os csövű revolver kevesebb helyet foglal. .357 Magnum kaliberrel pedig egy olyan még mindig 1,5kg körül tartható, a megállító hatása pedig messze az AR-7-es felett van, megbízhatóság terén pedig még jobb is nála. Akkor miért is választana bárki ezt a fegyver?
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.02.02. 08:08:57

Találtam egy érdekes fegyvert. Igazából kicsit topicot tévesztettem vele, de meg szeretném mutatni 😊

linkelést választottam az időzítés érdekében

tudom, hogy nem hadi, meg nem is lenne a seregben nagy haszna egy ilyen fegyvernek (talán különleges erőknél valami nagyon elvont esetben) mégis érdekes

A civil szféra is olyasmit fog megvenni, aminek van használati értéke. Ha a túrázók járművön akarják tudni a cuccaikat, vesznek a Quad-ot, töredék pénzből, és valaki elvezeti. Szóval civil oldalon sincs értéke a Big Dog-nak...

ja nagyon is sajnáltam tavaly, hogy nem sikerült, remélem a civil szféra valahogy mégis életben tudja tartani, pl túrázók mellé egész jó megoldás, akár nem túl magas hegyekre is (mount everesten pl nem működne már a benzinmotor megfelelően szerintem) igaz elkergetne minden állatot, de kaja meg pia lehetne rajta bőségesen több ember számára is 😄

Maga a DARPA nem kutat semmit, mindössze ~230 alkalmazottja van, és külsős cégeket, egyetemeket támogatnak, illetve bíznak meg feladatokkal, amelyek eredményét a DARPA használhatja fel, adhatja tovább a haderőnemeknek.

Példa a Big Dog. A Boston Dyanmics, a JPL és a Harvard egyetem fejlesztette több lépcsőben, Az első lépcsőben ~3+5 év alatt 32 millió dollárt fizetett a DARPA négylábú robotért, amely képes a terepen is közlekedni, stabilan 4 mérföld/órás sebességgel haladni (Big Dog és Alpha Dog). Az első változatot a DARPA túl gyengének tartotta (feltehetően amiatt, mert erre hivatkozva nem érdekelte az US ARMY / USMC erőit), ezért 2009-ben újabb 10 millió dollárt fizetett a Boston Dynamics-nak, hogy erősebb változatot gyártson le, ez lett a Legged Squad Support System (L3S). Újabb ~5 év, és az L3S-t kipróbálják 2014-ben a RIMPAC-en, illetve valós harci körülmények között az USMC erői (az US ARMY nem mutatott érdeklődést iránta).

2015-ben az USMC közölte, hogy nem tart igényt az L3S-re. Túl hangos, túl sok logisztikai problémát vet fel az esetleges meghibásodása (javítási lehetőségek) illetve sehogy sem tudják beilleszteni a meglévő egységekbe (ha nincs rá szükség a ~250kg-os robotot hogyan szállítsák az egységek - ill. minek a helyén). Úgy hogy aztán a Big Dog / Alpha Dog / L3S família itt ki is halt...

A DARPA nem inkább elméleti kutatásokkal foglalkozik?

Törökország vegyesen használ orosz és nyugati fegyvereket. Mivel a hadsereg nagy létszámú, de a költségvetés relative szűkre szabott, ezért általános, hogy párhuzamosan igyekeznek "state-of-the-art" és régebbi eszközöket is használni. Rendszerben van náluk párhuzamosan AKM, a HK33, a HK416, a SCAR-L, a TAR-21 és az M4A1 gépkarabély is. Géppuskáknál az MG3, az M60, az FN MINIMI (M249), az FN MAG és a PKM is.

Ez minden téren adott, helikoptereknél a Mi-17, a Cougar, az UH-1, UH-60 és a T-70 is párhuzamosan repül, harckocsiknál a Leopard 1, M60, Leopard 2A4 mellé érkezik az Altay (és váltja a már kivont M48-akat).

Az utóbbi kb. másfél évtized eredménye az, hogy igyekeznek járművek terén egységesíteni, lehetőleg helyben gyártott technológiákkal (Altay harckocsi, ACV-15 APC/IFV, Ejder gumikerekes APC, T-155 Firtina önjáró ágyútarack, YT-600 Yildirim rakéta-sorozatvető, Atılgan PMADS SHORAD, stb.).

Kézifegyverek terén keresik az opciókat, a HK 416A5-öt csak a török speciális egységek kapták meg, az FN SCAR-L elviekben a szárazföldi erőknél, de csak ~5000 gépkarabályt vásároltak abból is, ami nyilván túl kevés a teljes cseréhez. A lokálisan gyártott HK G3A7 és HK33 az általános kézifegyver gyakorlatilag.


2012-es kép a Török hadsereg fegyvereiről, a kék sapkások hegyi vadászok, a sisakosak sima hadsereg

Az elsütő embert majdnem elkaszálja az első lövés...

A támasztóláb előtt áll, mi kaszálná el?

A DARPA nem a "holnapi", hanem inkább a "holnap utáni" technológiákra való fejlesztéssel foglalkozik, vagy pedig olyan technológiákkal, amelyek közvetlenül nem, de hosszú távon hasznos képességeket nyújt. Például ezért adott pénzt a SpaceX-nek a Falcon-1 indításokra: a cél az volt, hogy legyen egy új cég a hordozórakéta piacon, amelyet az éppen egyesülő Boeing és Lockheed rakétacég monopolizált. Az előbbire példa a lépegető drónok fejlesztése, vagy az önvezető járművek versenye.

A DARPA ugyanakkor komplett katonai programot nem képes megfinanszírozni, egyfelől nem ez a célja, másfelől nincs ehhez elég forrása, per pillanat kevesebb, mint 3 milliárd dollárból gazdálkodik. Ennyiből a sok-sok program részére csak pár, vagy pár tízmillió dolláros összegek jutnak évente. Egy vadászgépek számára használható szilárdtest vagy fénnyel pumpált lézer fejlesztési költsége ennél legalább egy, de talán több nagyságrenddel több pénzt igényel.

Én a váz hátra billenésére gondoltam amikor a támasztólábak mélyebbre süllyednek, ilyenkor ezt is figyelembe kell venni a következő lövésnél gondolom, vagy optikával gyors vissza kalibrálják vagy egyéb elektromos ketyere segít benne ?
pár M777 pdf

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

M777A1 Howitzer Cost Reduction Efforts
CAST TITANIUM CUTS COST OF M777
Towed Artillery Digitization

Lehet hülyeség, de szerintem a malac már rég a levegőben mire elkezd hátra csúszni.

Itt van még pár M777 videó, a linkeden látszik nem ma kezdték, a töltő úgy áll ott, mint Mari néni az őszi naplementében kosárral kezében<#zavart1>

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ha nagy a töltet és rossz a talaj akkor vannak érdekességek az elő lövéseknél főleg ha löveg is kis szögben áll, nem tudom mennyire hat ki ez a pontosságra manapság, de valószínűleg megjelölt célra lőnek és a korrekció számolás "automatikus" lehet

Kis töltetnél nem ficánkol, jól megfogja a lövegcsillapítás

D-30 cövekes verzsön

-----------------------------------------------------------------------------------
ba-ba-ba-bam<#hehe>

Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.01.31. 22:27:57

És szerintem nem airsoftosok: FB link

Rossz vicc. Egy felöl összekeverhetőek, más felől meg ha a "rendes" hivatásos/szerződéses állomány fegyver nélkül megy, akkor ők miért nem? Mert meglepődnék, ha ez jogszerű lenne. Max ha korhű felszereléssel csinálják. Legyen az airsoft vagy hatástalanított.

A 777-es mocsok drága és desszantolható. Tuti nem viccből akarták ilyenre. Önjáróból ezt nem tudták volna megoldani. Meg nincs mindenkinek önjáró tüzérsége működő tüzérségi radarral.

Üdvözlet!
Ez egy kvázi beásott, fix telepítésű tarack. Valamirevaló ellenség max. a második lövése után visszalő és jó jó eséllyel kiüti. Akkor mi van? Addig nem viszi el a helikopter... Asszimetrikus hadviselésben, dárdahajító zulu fejvadászok ellen jó lehet, de modern háborúban? Vagy pont ez a lényege? Olcsó megoldás gyenge ellenség ellen?
Zzoli

Ez most komoly? Mert viccnek eleg szar.
MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalji

A törökök komolyan a 7.62-es NATO mellé PKM-et is használnak? Vagy ez valami SF specialitás?
FB link

Nagyobb gödröt ásnak. Ráérnek, katonák. :-)

Ez abnormális. Az elsütő embert majdnem elkaszálja az első lövés...

Mi a francot csinálnak hóban, télen vizes saras földön?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.31. 20:24:29

Omega Tanker KC-707 Air Refueling Procedures Brief

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

http://www.cruiser-feeder.eu/downloads/manfriani-righi---aerodynamic-design-of-a-boom.pdf
-----------------------------------------------
http://thevickers.tumblr.com/

valószínűleg én tévedek, de én nem úgy gondolom, hogy a légierő költségvetéséből kéne megoldani, hanem például ott van a DARPA. azért gondolom így mert légierő profitálhat belőle, kitárgyaltuk, tengerészet profitálhat belőle? bár sokszor nagy a pára azt nem szereti a lézer, de okvetlen úgy gondolom, hogy mégis profitálhat belőle akár már rombolótól felfelé mindenki. szárazföldi egységek? már kevésbé valószínű, de valamire ott is jó lehet.

egyébként lehet tudni manapság mivel foglalkozik a DARPA?

Ez valószínűleg első lövés volt, a talaj függvénye, hogy hányadik lövés után állapodik meg.
http://www.dailymotion.com/video/x327m8j

Erre olvastam valahol, hogy ezzel be is ásta magát. Ez volt az első lövés.

Ez az ára az alacsony tömegnek. Az M777 tömege mindössze 4,2 tonna, még a sokkal kisebb torkolati energiájú D-20-as is 5,7 tonna, az M777 előd M198 pedig hét tonnánál is nehezebb.

Miközben egy Sz-300P/400 rendszer 6 célra összesen 12 rakétát tud rávezetni (célonként 2-t), akár 250km távolságra is (az fölött már a föld görbülete komolyan belejátszik a felderítési lehetőségekbe a cél magasságának függvényében), erre csak 105 fokos azimuth-ban képes.

A maradék 255 fokos azimuth-ban a rendszer sebezhető.



Innentől már a támadók taktikáján esetenként több múlik, mint az eszközeiken.



Mondjuk az extra nagy hatótávolságú és sebességű, ramjet, lopakodó HARM-ról elég keveset hallani mostanában, inkább csak sejteni lehet hogy ez egy lehetséges megoldás...



Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.31. 16:15:11

Ez így normális? Kicsit sokat mozog az ágyú elsütés után.

a lézeres dolognál meg kicsit úgy érzem, hogy majd '22-ben lesz rá pénz? ez kicsit, olyan hogy most tuti nincs rá pénz, volt shutdown, meg hitelkeret emelés stb, de maaaaajd talán '22-ben lesz rá pénzünk 😊 mintsem olyan, hogy '22-ig félreteszünk évente x milliót, milliárdot hogy legyen a programra pénz.

Az USAF a YAL-1A esetében csúnyán megégette már magát a lézerfegyverekkel. 2001-ben indult úgy, hogy másfél milliárd dollár lesz az első példány, és képes lesz 800 km-re lévő, éppen gyorsítási fázisban lévő rakétákat lelőni. 9 évvel és 5 milliárd dollárral később ott tartottak, hogy a második YAL-1A ára másfél milliárd dollár lett volna, egy gép éves üzemeltetési költsége 100 millió dolláros nagyságrendet képviselt, és a lézer effektív lőtávolsága a 800km helyett valahol 250 és 400 km közé esik inkább. Szóval amikor a programot leállították, még az USAF-nál is úgy nyilatkoztak, hogy nincs senki, aki úgy véli, hogy a YAL-1A valaha is bevethető, harcba küldhető eszköz lesz.

Miután az USAF költségvetése így is roppant feszes, tele F-35, LRS-B, KC-46 és pár hasonló, de kisebb programmal, a lézerfegyver programnak sokszáz millió dolláros éves költséget nem tudnak összehozni. A #73134 -es hsz.-ben van egy előre felvázolt költségvetés, noha ez korántsem kőbe vésett, de a nagyságrendeket lehet látni. Ide beszúrni egy olyan programot, amely várhatóan éves szinten több száz millió dollárt fog kérni, nos az nem fog menni. Az USAF köszöni szépen, de nincs erre most pénze. 2022-ig elég szépen elő van jegyezve mit és hogyan fognak elkölteni...

Akkor ezért "nem voltak normálisak" (ámbár a gyakorlatuk megvolt hozzá!), most meg azért, mert felszámolták a légierejüket! :-(

Ezek nem normálisak.

17,30-tól 18,10-ig "barrel-roll", vagyis palást-orsó összecsatlakozva!:-)

köszi!

Erről soha nem tudtam, de ha már van ilyen, akkor rákerestem. Gyors volt. 😊



Kép is van a hátsó gépből.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.31. 12:36:18

ezt találtam, szerencsére nem vágták ki a reklámokat, igazi élmény <#idiota> átpörgettem a felvételt elég kis ugrásokkal, de nem láttam benne az említett jelenetet 😞

szerencsére így sem maradtam hajmeresztő dolgok nélkül 😄

Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.01.31. 12:26:30

köszi a kielégítő választ, igen ez a halfraam és cuda szerű dolgok pont olyanok mint amit elképzeltem 😊 a lézeres dolognál meg kicsit úgy érzem, hogy majd '22-ben lesz rá pénz? ez kicsit, olyan hogy most tuti nincs rá pénz, volt shutdown, meg hitelkeret emelés stb, de maaaaajd talán '22-ben lesz rá pénzünk 😊 mintsem olyan, hogy '22-ig félreteszünk évente x milliót, milliárdot hogy legyen a programra pénz.

Hogy mi segítené? A lámpák, igen. Több van belőle. De boommal sem lehet vontatni semmit, ugyanúgy kell tartani a formációt, mint kosarassal, vagy mint csatlakozás előtt, különben végállás közelében lekapcsol.

Megtalálható a neten "Australian bicentenary air show" címszó alatt :-))

Amíg egyenes vonalú a repülés, addig nem olyan nagy problem, erre van kitalálva a robotpilóta. Ha viszont fordulni is kell közben, akkor ügyeskedhet az, aki a katapultban ül. Mindenesetre én láttam filmfelvételt már jó 25 éve, ahol egy légibemutatón új-zélandi Skyhawk-ok tankolásra összecsatlakozva - hajlékony csövessel - vezetett orsót repültek úgy, hogy a kötelék többi gépe meg ott volt körülöttük kísérő pozícióban!! Hát azok se voltak kezdők...

A boom azért elég komoly erőhatásokat kíbír. Ha a csatlakozás megvolt, az segíti azért a kapcsolat megtartását.

😮 sokkal kisebbnek tűnt 😄 meg gondoltam valami könnyűfém, hogy ne verje össze vissza a gépet, ha esetleg kacsázik és nekicsapódik. azért 20 percig megtartani a 2 gépet pozícióban nem kis teljesítmény.
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.01.31. 12:02:31

Így van, csak elfelejtettem kitenni a "vigyorit" :-)

Félreértettél, azt mondtam, hogy a Kh-31A tengerszint közeli magasságban tud M2+ sebességet tartani, ez (hasracsapok, nem számoltam utána) azért nagyságrendileg olyan terhelés lehet, mint M3 sebesség 3-4km magasan.

Az M2+ az nem M3+ tája. A Kh-31 tudtommal M2.2-2.5 táján tartja körülményektől függően és adott esetben a végfázisban felgyorsíthat. M3.0-ra tengerszinten talán még tolóereje sincs.

Nincs olyan rakéta a világon, ami 3-4 km-es magasság alatt tartósan képes lenne tartani a M3.0 táját. Nincs az az orrkúp, radar és elektronika, ami kibírná ezt a hőterhelést.

Kh-31A azért 5 méter magasan M2+ sebességet tart, pedig az sűrűbb légkört jelent...

Az aktív védelem évtizedek óta mozgatja a fantáziáját a légierő és a beszálló cégek embereinek, de a légierő arra nem hajlandó, hogy teljesen megfinanszírozzon egy valóban harcképes rendszer kifejlesztését, mert a CGI képek valóságba való átültetése kb. annyira kiszámítható, mint a lottó számok megsaccolása.


F-35 lézerfegyverrel... valamikorra meg fog valósulni

Hajdan az volt az elképzelés, hogy két póttartály-méretű konténer lesz a gépeken, az egyikben a kémiai reaktorok és a lézer fókuszáló egysége, a másikban pedig a kémiai lézer üzemanyaga. A lézer üzemanyagát pedig majd a repülőgép légi újratankolásához hasonlóan, menet közben meg lehet oldani. Ez addig tűnik jó ötletnek, amíg nem tudjuk, hogy a YAL-1A esetében a kémiai reaktorok egyenként 5 tonnát nyomtak (egy ilyen reaktor tudott kb. olyan teljesítményt, amit a légierő elvárna a vadászgép méretű lézerfegyvertől, vagyis ~100-150kW-ot) és egy-egy lövésnél még egy reaktor is közel kétszáz kg-nyi üzemanyagot használ el. Vagyis reális szinten a 100kW-os vadászgép-kémiai lézer a teljes hasznos terhelést lefoglalja, és cirka 10 lövést adhat le a lézerrel, mielőtt újra kellene tankolni a tartályait - erősen toxikus üzemanyaggal, amitől mindenki fázik.

A következő ötlet az F-35L koncepció volt, ahol az F-35B sárkányát veszik alapul, de az emelő légcsavar helyére egy nagy generátor és kondenzátor telep kerül, illetve elektromosan (fény) generált lézer. Előnye, hogy nem kell hozzá külön lézer-üzemanyag, és hát milyen elegáns megoldás. Apró probléma, hogy 100kW-hoz az F-35B sárkánya kicsi lesz, és vagy kevés a gázturbina által meghajtott generátor, vagy pedig hatalmas kondenzátor-telepek kellenek, amelyek feltöltése pár percet is igénybe vehet egy-egy teljes energiájú lézercsapáshoz (persze lehet kisebb 15-20kW-os csapásokat is csinálni sűrűbben, amivel például egy rakéta infravörös képalkotó fejét el lehet vakítani).

A lényeg, hogy ez a technológia sem olyan, ami maholnap megvalósítható, úgyhogy a légierő 2013-ban rövidre zárta a dolgot azzal, hogy laborban lehet kísérletezgetni, meg 2022 körülre legyen egy légi tesztplatform (ie.: akkor lesz rá több pénz), és majd valamikor 2030 körülre eljöhet az idő, hogy tényleg rendszerbe álljon a lézerfegyver.

Na micsoda véletlen, hogy a Lockheed 2013-ban előhozakodott egy új koncepcióval, mégpedig egy "Halfraam"-nak (fél AMRAAM, szójáték) csúfolt rakétával, amely effektíve egy olyan AMRAAM, amelynek nincs harci feje, mivel közvetlen találattal pusztít, rövidebb a rakétatest és a hajtóműmodul, teljesítményben pedig az AMRAAM és az AIM-9X2 között lenne, de képes a cirkálórakéták és a beérkező levegő-levegő rakéták megsemmisítésére is.


A CUDA makettje 2013-ban, az orrán lévő sok kis furat a kormányhajtóműveké, amelyek a PAC-3-hoz hasonló módon irányítják a rakétát

A légierő lassan a sajátjává tette a koncepciót, de a Lockheed mellett a Raytheon is be lett volna a Small Advanced Capability Missile (SACM) programba. Hogy szépítsük a dolgot, az egésznek van egy olyan program-oldala is, hogy Miniature Self-Defense Munition (MSDM), ami a nevéből fakadóan kis méretű önvédelmi rakétákat takar. A koncepció lényege, hogy egy AMRAAM helyén két kisebb méretű rakéta legyen.

Nem keményebb fiúk, hanem a szokásos "majd én magoldom", a fegyvernemek közöti rivalizálás eredménye. Boom-os tanker nem fér el hordozón, buddy-buddy módszerral meg az KA-6, A-6 vagy bármi más képes tankolni, tehát a US Navy nem szorul a USAF segítségére. Elvben. A gyakorlat az, hogy a SV óta elég durva arányban tankol USAF tankerről a Navy is.

Nem áthatolhatatlan. Inkább úgy mondanám, hogy veszteségek nélkül szinte az, vagy olyan szintű minőségi és minőségi tűzerő fölény kell, hogy az sci fi.

Számomra érthetetlen a HARM-hoz való beteges ragaszkodás. Gyakorlatialg csak pénzkérdés lenne egy extrém nagy hatótávolságú ARM összerakása. Anno volt ilyen, a Standard, csak ott nem érte meg a nagy rakéta a primitív elektronika mellett. Egy AGM-78 majdnem 10-szer annyibe került, mint egy AGM-45 és alig tudott többet nála. Az egyikből százat, ha indítottak - egy dokufilmben benne van a pontos szám - AGM-45-ből meg 10k+ csak Vietnámban...

Ma sem kellene más. Fogni az SM rakétát és belerakni a HARM szenzort. 10-12 km magasból indulva 150-200 km távolságra erőlködés nélkül elmegy.

Egyébként a jenkik már a Tomahawk ARM változatán is gondolkodak. Ott kering a célkörzeben és amikor a SAM akivizálja magát, akkor szép csendben elindul felé. És a mai data link mellett a távolabb levő EW gépektől is kaphat updatet. Az olyan méregdrága és potens rendszerek ellen, mint az Sz-300PMU1 és utni cuccok ez is simán megéri.

Pontosan ezért találta ki az USAF a boom-os takolást, hogy ne az akár 6-8-10 órás bevetésről hazatérő hullafáradt, stresszes, esetleg sérült pilóta/sérült géppel kísérletezzen a felcsatlakozással, hanem csak pozícióba kelljen állni a tanker alatt, a többi a boom-operátor dolga legyen (a NAVY-pilóták ezek szerint keményebb fiúk, ráadásul őket a bevetés végén még várja a hordozóra való leszállás is, ami állítólag a világ leg-stresszesebb pilóta-tevékenysége!).