95104
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • fade2black
    #77538
    troll mode on: de az nem jó mert beszarik. :D
  • F1End
    #77537
    Azért megjegyzem elég vicces "Igor" -ral dobálózni. Több, mint 40 éve az gyakorlatilag összes szovjet fejlesztésű harckocsi és önjáró löveg (és az önjáró aknavetők nagy része is) vagy automta vagy félautomata töltőberendezéssel rendelkezik ( T-64, 72, 80, 90 sorozatok, 2Sz1, 2Sz3, 2Sz19, Vasziljok, Nona). Ebből a szempontból pont, hogy sokkal kifinomultabbak és gyakorlatilag évtizedekkel vannak/voltak a NATO és egyéb országok előtt, lásd M109.
  • Kurfürst
    #77536
    Magyarán ha jól értem szerinted a jenki tüzérség (meg az ausztrál, szaudi, kanadai) mind baromira elavult és begyöpösödött, történelmileg meghaladott gondolkodású, hiszen még mindig olyan totál anakronikus cuccokból rendelnek 1000+ darabot, mint az M777 tábori tarack...
  • molnibalage83
    #77535
    Látom mostanában troll módban üzemelsz...

    Esetleg azt nézd már meg, hogy milyen hadsereg és költségvetésnél van pénz arra, hogy mindkettő nagy számban üzemeljen. A jenkiknél van mindkettő, de a németeknél tudtommal már csak PzH2000 van, vontatott tüzérségnek kampó. A jenkiknél is kb. COIN környezetben jó szóba, egy szovjet szintű ellenfél ellen használni azokat a nettó öngyilkosság kategóriája...
  • Kurfürst
    #77534
    Ebből a stb. volt szerintem a legütősebb érv.

    Az Archer meg annyira a történelmi fejlődés szele, hogy a svédeknek volt egy rakat M77-es D20 szerű tarackja, abból próbálták egy enyhén korrupció szagú történetben 77 darabot rásózni Indiára, akiknek végül nem kellett és csináltak belőle jobb híján Archert.

    Vontatott tüzérség (esetleg minimális önjáró képességgel) minden hadseregben van mind a mai napig, ezért full faszság, amit itt összehordasz különböző béna kommunikációs panelekbe ömlesztve.


    Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2016.10.05. 15:48:50
  • molnibalage83
    #77533
    Arra, hogy te valamiféle glóriát képzelsz el a manuális töltés és önjáróság irányába, mikor 40+ éves trend az efelé történtő elmozdulás... Ráadásul azt hiszed, hogy a gép kevésbé idiótabiztos, mint az ember, főleg harchelyzetben.
  • molnibalage83
    #77532
    A probléma az, hogy te a történelemmel mész szembe. Még a szovjet is vagodsta kifeje ezeke a vackokat 30+ éve és jött 2S1, 2S3, a Vasilek 82 mm és a Nona 120 mm aknavető is mobil alapra lett téve... A 2S1-ben sem manuális töltés van...

    A svédeknél is van tudtommal automata töltős aknavető.

    Stb.
  • Kurfürst
    #77531
    Ez a monológ mire akart válasz lenni?
  • Kurfürst
    #77530
    Ez mind igaz, csak éppen hány D20 meg Kraz jön ki 4,5 millió dollárból, ami egyetlen Archer rendszer kerül? Egy-kettő-három-négy teljes üteg, egy komplett tüzérségi dandár? Ha ebből kilőnek egy löveget egy félmilliós rakétával, hát, szomorú.

    Mert ha ebben a kontextusban nézed, tüzérségi támogatás szempontjából már baromira nem mindegy, hogy egy Archer balfaszkodik 5 percenként 3-at tüzelve a fronton, vagy egy komplett vontatott dandár ütegenkét szétszórva ad nagyságrenddel nagyobb tűztámogatást a teljes frontvonalon.

    A mondanivaló egyébként inkább az, hogy baromi drága, kisszámú és baromi nehezen pótolható fegyverrendszerrel azért nem lehet egy hadsereg gerincét alkotni. Ezek hasznos, specializált eszközök lehetnek, vagy alkalmasak arra, hogy egy kisméretű konfliktusban egyébként is komoly hátrányban lévő ellenséggel szemben minimalizálják a veszteségeket.

    A tűzvezetést meg ne keverjük össze a töltéssel meg a mobilitással, mert semmi összefüggés nincsen.
  • molnibalage83
    #77529
    Szerintem egy általános téveszme az, hogy ami komplexebb ott több a hibaforrás. Az emberi elme az neked nem elég komplex? A bonyolult technológiai rendszerek esetén a fő hibaforrás maga az ember. Na, az automata töltő ezt iktatja ki. A baj az, hogy a műszaki hibát ez esetben az emberivel veted össze és emiatt te szimplán kifelejted a tényezőt és az egyik 0. Csak éppen kihagysz egy teljes forrást a modellből...

    Automata aknavető milyen gyakran csinál rátöltést? Hány haláleset is volt ebből a hadseregekben az évtizedek alatt? Történt már ilyen automata aknavetővel?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 15:17:22
  • Kurfürst
    #77528
    Jah, hogy mennyi értelme van a full automata töltésnek tüzérségi rendszereknél. Nyilván jobb meg hatékonyabb, mint Igor, ellenben több a hibaforrás és szakértelmet is kíván a sérülés/meghibásodás.
  • [NST]Cifu
    #77527
    A kettő felállás között mégis az az alapvető különbség, hogy Linus meg tudja csinálni azt, hogy pukkant hármat, majd gyorsan szedi a sátorfáját. Szóval mire egy válaszcsapás odaér, ő már több száz méterre, akár több km-re is járhat.

    Ez az, amit a Kraz vontatta D-20-as az életben nem tud utána csinálni.

    Értem, hogy mit mondasz, hogy akadnak olyan konfliktusok, ahol bőven ideális az "oroszos" (ami persze nem csak az oroszokra igaz, mert a Sherman se volt egy műszer éppen) megközelítés, és semmi szükség a számítógépekre és a precíziós technikára, ám ez csak az olyan hadszíntereken opció, ahol az ellenfél is hasonló szinten van.

    Ha az ellenfél fejlettebb technológiát birtokol, akár tényleg csak olyan nevetséges szinten, mint kommunikáció, tűzkövetés (legyenek csak kereskedelmi drónok) és mobilitás, akkor máris jelentős fölényben van. Ilyen esetben hiába megbízhatóbb és mindent túlélő az Igor szellemi színvonalára méretezett D-20, a harctéren alul fog maradni Linus-szal szemben...
  • molnibalage83
    #77526
    Most csak a töltési folyamatról van szó?
  • Kurfürst
    #77525
    Bizti nem tűnt még fel eddig, miről is megy a vaker. Olvass talán vissza.
  • molnibalage83
    #77524
    Aha... És a büdös és hülye Igor az édes anyaföldön kívül el is fog találni valamit?
  • Kurfürst
    #77523
    Azért annyi igazság van benne, hogy ha Linust vagy a laptopját történtesen mégis fejbekokizza a tüzérségi ellencsapásnál egy repesz, akkor az ágyú bedöglött, nem lesz aki megjavítsa. Ilyen szempontból Igor, aki nagy, büdös és erős és annyit kell tudnia, hogy a malacot be kell rakni a D20-ban és utána fülekre tapasztani a kezeket, könnyebben pótolható. Ahogyan az ósdi D20 is, mert adott esetben darabszámra olcsóbban kijön mint rápazarolt cirkálórakéta.

    Persze nem azt mondom hogy spec tüzérségi eszközökre a sokkal hatékonyabb ellencsapások korában nincs szükség, de hadsereg szinten azért a mennyiségi és az egyszerűségi szempontok is komolyan latba esnek.
  • [NST]Cifu
    #77522
    Mivel a sebesség először visszaesik M1-re és utána megint fel +M2.5-re ezért szerintem nem folyamatosan ég a hajtómű hanem - feltételezem - kétszer gyújtják be. Ahogy elnézem fizikailag elválasztották a tüzelőteret két részre - egy nagyobb (indítás, gyorsítás) és kisebb (újra gyorsítás) részre.


    Furcsa. Leginkább azért, mert alapjaiban két óriási probléma is van ezzel. Először is az AIM-120D égésvégi sebessége csökken a C szériához képest. Lehet látni, hogy a piros vonal cirka M3.7-ig megy, míg a zöld csak cirka M3.1-ig. A másik az ebből fakadó helyzet - feltehetően az elméleti 50%-os plusz hatótávot tehát úgy érik el, ahogy az ábrán van. A rakéta egészen M1-ig lelassul, ami távolodó célnál kínosabb eset. Megnéznék egy olyan diagramot, ahol a repülési idő/távolság a két vektor. Élek a gyanúval, hogy a "régi" AMRAAM előbb éri el a hatásos hatótávolságának, vagy nevezzük úgy, hogy HMZ-jének határát, mint ahogy az "új" AMRAAM ugyanezt a távolságot eléri.

    Oké, közeledő célnál majdnem mindegy, no de azért mégis...

    A másik, amit Molni mond. A Meteorhoz képest ez még mindig iszonyatosan elavult megoldásnak tekinthető...

    Mellesleg az anyagban szó volt egy projektről és egy rakétáról amiről én még nem hallottam és láttam.


    Mintha pár éve olvastam róla, hogy ilyen hibrid ramjet hajtóművel felszerelt megoldáson gondolkoznak. Ezzel szeretnék a folyékony hajtóanyaggal való problémákat megoldani (tárolás, feltöltés indítás előtt, stb.).
  • molnibalage83
    #77521
    Erről sem hallottam. Sajnos egyre kevésbé tudom az újdonságokat lekövetni és a múlt megértése jobban köt le, mert annak fényében értékelhető az újdonság.
  • _rudi
    #77520
    Milyen hajtómű van benne?


    A NAMMO-nak egy prezentációjában volt, úgyhogy feltételezem ők gyártják...

    Valódi két fokozat vagy kétszer gyújtható be a cucc?


    Mivel a sebesség először visszaesik M1-re és utána megint fel +M2.5-re ezért szerintem nem folyamatosan ég a hajtómű hanem - feltételezem - kétszer gyújtják be. Ahogy elnézem fizikailag elválasztották a tüzelőteret két részre - egy nagyobb (indítás, gyorsítás) és kisebb (újra gyorsítás) részre.

    Mellesleg az anyagban szó volt egy projektről és egy rakétáról amiről én még nem hallottam és láttam.



    Ismerős valakinek?


  • molnibalage83
    #77519
    Milyen hajtómű van benne? Valódi két fokozat vagy kétszer gyújtható be a cucc? Egyébknét még ezzel sem éri el a Meteor szintjén. Annak szabályozható tolóerjű hajtóműve van. Képes megválasztani az utazósebességét, magasságát és akkor gyorsítani és tartani a tempót, amikor akar.
  • _rudi
    #77518
    ...Mert az AMRAAM passzív szakaszban mindig lassul, a Meteor meg fogja magát és begyorsít a végfázisban...


    Múltkor egy norvég oldalon láttam ezt az ábrát és azt írták hogy ez a AMRAAM-D sebesség / távolság görbéje:


  • Hpasp #77517
    Ezek a nagyobb vasak a jelenlegi gyászos hatómagasság miatt vannak inkább, arra meg jó még az AN/MPQ-64 F1 Improved Sentinel.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.04. 16:15:40
  • molnibalage83
    #77516
    Mindenre én sem emlékezhetek.
    Viszont, ha a Meteornál gond a befogás, akkor az AMRAAM-ER-nél is az lehet, ezen felül azonos kinematikai hatótáv esetén is a difi nagy. Mert az AMRAAM passzív szakaszban mindig lassul, a Meteor meg fogja magát és begyorsít a végfázisban. Mindig tudja azt, hogy spórol a számolt hatótáv szélén úgy, hogy a max G értékét tudja, ha beáldoz némi hatótávot a végfázis gyorsításért.
  • [NST]Cifu
    #77515
    Ne mond már, hogy nem hallottál róla, még én is szóba hoztam ( #75300 ).
  • millerius
    #77514
    Három függesztési ponttal tervezték, egy középen az orrfutótér mögött, kettő a szárnyak alatt, így vihetett volna két póttankot+egy rakétát/szárnyasbombát, vagy fordítva. Na meg az sem volt mindegy, hogy megtanulták rajta a titán-technológiát, megmunkálást, munkavégzést, akkoriban az még elég nagy újdonság volt, tehát ilyen szempontból technológia-kísérleti gép is volt (techdemo).
  • ximix #77513
    Vitaly is csinált 3 galériát az ARMY-2016-ról
    ez a 3. Air defence, trucks and wheeled armored vehicles

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    Ha Berkut111 féle galériából kell valakink, valamiről nagyobb kép a forrásokból ki lehet bogarászni a kép linkjét, majd a két méret adatot "Original"-ra kicserélve megkapjuk a legnagyobb felbontást elvileg
    pl: Tu-popo
  • molnibalage83
    #77512
    Eddig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. A rakéta hajtómű mérete ok, hogy nagyobb, de ez akkor most miben tér el az ESSM-től? Még külsőre is hasonló.
  • [NST]Cifu
    #77511
    Nocsak-nocsak, pozitívum... :)
  • [NST]Cifu
    #77510
    A szárnyai alatt vitt volna két Kh-45-ös robotrepülőgépet. Alapvetően hasonló képességekkel bírt volna, mint a Tu-22M3 később, csak persze M3.0 sebességgel.
  • _rudi
    #77509
    Speciel én eddig nem láttam videót arról hogy NASAMS indítóból AMRAAM-ER-t indítanak de most már ez is megvan...


  • molnibalage83
    #77508
    Ez lehet, hogy csak techdemó volt. Ha nem, akkor én sem értem. Korábban már én is töprengtem ezen. Már elve a program léte is vicces. Az XB-70-et lelőtték ennek első felszállása előtt 3 évvel. A CONUS elleni támadást akkor már cirka 6 éve (!) feladták és a K-20 + Tu-95K/KM gépekkel a jenki hordozók ellen mentek volna, a CONUS ellen százszámra volt ekkora már ICBM.

    A programnak régesrég kéziféket és törlést kellett volna kapnia... Ehelyett az első gép felszállt 1972-ben. Apró hiba, hogy semmi értelme nem volt már.
  • fonak
    #77507
    Szuhoj T-4... Igazából rejtély nekem, hogy mit akartak vele. Belső fegyvertérnek láthatóan nem volt hely rajta.

  • ximix #77506
    Tényleg jó sok kép, ha kilépünk a főoldalra ott még van további három galéria (air, support, soldier)
  • JanáJ
    #77505
    Simán el tudom hinni. Bár ezt az oroszos igénytelenséget én előnynek írnám fel, mert akkor tömegre kellett gyártani. Az atom olvasztotta a lapátos és lapát nélküli tankokat is. Ma már viszont azt a kevés vasat amit hasznlnak, azt jó minőségben kell(ene) gyártani.
  • molnibalage83
    #77504
    Inkább a szegecselésről lehet szó a 21-enél.
  • [NST]Cifu
    #77503
    Számomra mindkettő hihető, bár az előbbiről még nem hallottam (az utóbbiról igen).

    Tatán is azt mondták a harckocsizók, hogy a Csehszlovák és Lengyel T-72-esek gyártási minőségükben lepipálták a szovjet gyártmányokat...
  • savaz
    #77502
    Allitolag anno erkezett Magyarorszagra egy T-34-es, amelyiknel benne hagytak a torony ontesekor a homok mintaban a lapatot. De nem igazan zavartattak magukat, levagtak a kiallo reszt aztan mehetett tovabb.

    Van errol valainek valami bovebb infoja, esetleg foto?

    Kozelebbrol megnezve ezeket a vasakat hajlok ra, hogy el is higgyem.
    Olyat is olvastam, hogy a Csehorszagban gyartott Mig-21-esek is 40-50 km/h-val gorsabbak voltak, mint az ugyanolyan, de Moszkvaban gyartott gepek, mert annyival simabbra alakitottak a csekek a lemezelest.
  • [NST]Cifu
    #77501
    Teljes képernyős nézet -> Irfanview -> 'C' (képernyőmentés) -> Save
  • Berkut111
    #77500
    Hogy szedted ki a kepét?
  • F1End
    #77499
    2Sz25M Szprut SzD