Haditechnikai Topic

Én a ha már modernizálták, akkor repüljék ki elvet vallom. De mondjuk drónnal nem fogsz gépágyúzni, meg szerintem nem is bír annyi fegyvert cipelni. És bár most ez nem játszik, de Afganisztánban szerették a lelki terror részét is a dolognak. :-)

Rugdossuk a döglött lovat? 😊

Én azon a véleményen vagyok, hogy mivel az üzemeltetése olcsó, harci sérülés tűrőképessége igen jó, ezért a célnak megfelel. Hozzáteszem, hogy a drónok üzemeltetési költsége még alacsonyabb, tehát "terroristát kergetni" azok még inkább alkalmasabbak lennének...

Az A-10 megmaradásáról mi a vélemény? Tudom Molni szerint hülyeség. De terroristát kergetni jó.

Korábban már írt róla bővebben Molni, a kobra manőver kis magasságban végrehajtható igazából, viszonylag kis sebességnél. Egyik sem igazán jellemző a fordulóharcokra (amit jellemzően közepes magasságban, hangsebesség körüli sebeségeknél zajlik le). Szóval nem, a kobra nem olyan manőver, amit fordulóharcban sűrűn alkalmazna bárki is...

Molni majd kifejti, de ha jól értem, akkor ott, ahol ez az orosz fanok szerint segít, ott már halott vagy. Vagy a gépágyú csinosított ki, vagy már rég szétcincált valami rakéta. Közelharc pedig van, volt,lesz.

Pont ezt akartam kérdezni, hogy a manőver csak a repülős bemutatók egy látványos eleme, vagy ha közelharcba kerülnek a gépek (valamely eddig nem látott véletlen folytán), akkor egy hatékony manőver is lehet?

Erről jut eszembe "manapság" mennyire van közelharc? Vietnami háborúban már meghirdették a gépágyúk halálát, aztán mégis fent van a mai napig a legtöbb gépen.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.01.18. 13:14:56

Mármint a realitáshoz köze 0 alatt azt érted, hogy bár képes rá, ennek ellenére semmi értelme, mert azt az öt (?) pilótát is ledurrantanék közben aki épp meg tudná csinálni?

Tudom, de annyira jól néz ki. :-)

An-70 cikk

Ez valamelyi ostoba FPS játékban van. A realitáshoz köze 0.

Az Osza az hadosztály szintű, a gl. ho-k kaptak. Névlegesen 5 db harci osztály egyenként 4 db Oszával.

Az egész csehszlovák hadseregben 7 komplett hadosztálynak nem volt sem AAA sem IR SHORAD? Az igen...

Nem ismerem, de ha tippelnem kellene, akkor alighanem hasonló mint a Sztrela-1/10 passzív rádió-pelengátora.
Elvileg a cél rádió-magasságmérő jelét veszi, és abból ad hozzávetőleges cél azimuth-ot.

Hmmm... az mondjuk meredek. A MANPADS-okat elégségesnek tartották? Ahogy nézem volt egy Osa ezredük, de aztán slussz. Oké, magasabb téren jól el voltak látva (Kub, Sz-75, Sz-125, Sz-200).

Egyébként te hallottál erről a PRUS rendszerről? Elkezdtem utánanézni, de hamar feladtam, szinte semmi részletesebb adat nincs róla, számomra meg roppant furcsa, hogy egy (hivatalosan) passzív radar érzékelőt használjanak egy közellégvédelmi rendszernél. A potenciális NATO célpontok egy jó része nem is rendelkezett radarral (pl.: A-10, AH-64A, AH-1, OH-58, UH-1, UH-60). Ha meg nem csak radar, de rádiójel-kisugárzás alapján volt képes a célok felderítésére, akkor irgalmatlanul szofisztikált rendszernek kellett volna lennie...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.17. 15:42:29

Egen, három hadosztályuknál (összesem 10 hadosztályuk volt), ezekből a vz.53/59 -esből társítottak 4db-ot, 4db Sztrela-10M-hez ezredenként.
Az összes többi hadosztálynak egyáltalán nem volt ezred szintű lérak-ja.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.17. 14:10:50

Emm....

A teljes történet valahogy így nézet ki: A Csehszlovákok akartak egy új, önjáró légvédelmi gépágyút, tudni kell, hogy nekik az Praga vz.53/59 'Lizard' volt a mobil légvédelemi gépágyújúk. A Zsu-23-2-őt tesztelték, de a két rendszert azonos képességűnek tartották, és nem redszeresítették az orosz gépágyút, később pedig a Zsu-23-4-re is nemet mondtak (nincs pontos információm arról, hogy miért).


Praga vz.53/59 'Lizard', 2x30mm-es önjáró légvédelmi gépágyú

Eredetileg a Lengyelekkel karöltve akartak egy önjáró légvédelmi gépágyút kifejleszteni, de politikai okokból (lengyel belső instabilitás) végül csak Csehszlovák program lett belőle. Az első cél egy új tűzvezető rendszer kifejlesztése volt, amely passzív radarérzékelésen, illetve optikai csatornán keresztül működött volna (megj.: ezek alapján feltételezem, hogy a Shilkával az aktív radar volt a problémájuk). Ezért egy BVP-1 alvázra felszerelték a Vz.59 tornyát, és hozzá az új tűzvezető rendszer tesztváltozatát 1982-ben, ezt a járművet hívták STROP-nak (~mennyezet, tető). A passzív érzékelők PRUS I. és PRUS II. néven futottak. A tesztek 1984-ig folytak, és bár bizonyos limitációk adódtak (például a gépágyú alacsony tűzgyorsasága és szűkös tűzkész lőszerkapacitása miatt, illetve nem tudott mozgás közben megfelelő pontossággal tüzelni), a koncepció alapvetően életképesnek lett nyilvánítva, és a továbbfejlesztés mellett döntöttek.


A STROP-1 a lőtéren


A STROP-1 belső küzdőtere

A STROP-1 tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy a saját 30mm-es gépágyú használatát mellőzik, és körbenéztek, milyen opciók merülnek fel. Az orosz 2A38 mellett döntöttek (ugyan az, mint a Tunguzkán, csak ugyebár ott kettő van), amelynek 2000-2500 lövés/perc tűzgyorsasága megfelelőnek volt tartva, hogy a feladatot elláthassa. A lőszerjavadalmazása 1300 lőszer volt, 260 lőszeres konténerekben, melyekből kettő tűzkész. Ugyanakkor a ~4km-es effektív lőtáv a modern pct. rakéták mellett már elégtelen volt, így másodlagosan Sztrela-2(M) rakétaindítókban gondolkoztak (megj.: számomra picit furcsa ez az indok, hiszen a Sztrela-2M hatótávolsága is mindössze 4,2km).

A megfelelő alváz kiválasztása takarékosságból és logisztikai okokból a Tatra 815 alapú Dana 152mm-es önjáró ágyútarackéval azonos volt, sőt, még a tornyát is átvették. Az 1986-ban kezdődött STROP-II fejlesztés viszont lelassult (feltehetően anyagi problémák miatt), és csak 1989-ben fogtak hozzá a két STROP-II prototípus legyártására. A DANA alapú torony viszont hibás döntésnek bizonyult, túl nehéz és lassan forgatható volt a légvédelmi feladatkörhöz. Érdemes megjegyezni, hogy a kialakítás és a hidraulikus talpak alapján eredendően álló helyzetből való működés feltételezhető, ami kicsit furcsának hat.


A STROP-II egyik prototípusa, jól látható a két Sztrela-2M indító a torony oldalán

A Cseh-Szlovák szakítás után a STROP-II a Szlovák oldalon folytatta életét, de a Sztrela-2M helyett négy Igla indítót helyeztek el, illetve újabb elektron-optikai torony jelent meg rajta (nem tudni, hogy a PRUS passzív radarérzékelő továbbra is része volt-e a tűzvezető rendszernek, de minden esetre említve nem volt később vele kapcsolatban). Ezt átkeresztelték BRAMS-ra, de senki sem harapot rá (megj.: sok helyen 2x30mm-es gépágyút említenek, de jól láthatóan csak egy 2A38 fedezhető fel a tornyon), és mára eltűnt a gyártó honlapjáról is.


A BRAMS, jól látható az új EO torony

A Csehek ugyancsak a DANA / ZUZANA alvázra a svájci Oeriklon 35mm-es légvédelmi gépágyú tornyát képzelték el, ám ez ha jól tudom nem jutott túl a tervezőasztal-fázisnál...


A STYX makettje, érdemes megjegyezni, hogy a makett letalpalva látható
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.17. 11:46:31

A Strop ugyanazon az alvánoz van, mint a Dana löveg?

Igazad lehet, teljesen jogos az észrevétel.

A negyedik képen UB-16-57 helyett inkább B-8 blokkok vannak felszerelve (80 mm-es rakéták indításához), az UB-16 nem volt ennyire kövér. Ráadásul azt már régen tudták keleten is, hogy az 57mm-nek túl kicsi a hatása, és túl kicsi a hatótávolsága is, tehát túl közel kell vele menni az ellenhez ami egészségtelen mellékhatásokkal járhat, mert előfordulhat hogy visszalőnek....

Baj nincs, vele ilyen szempontból, megegyezik a Ceasar megoldásával, csak a fülke borítása olyan, mintha egy Transformers filmhez készítették volna... 😊

Mi a baj az elsővel? A tömegközéppont és a reakció erő helye?

Évfordulós esemény.

Mer eddig (2013) nem volt amivel lecseréljék.
Azért az Sz-400-asok sem tömegével ömlenek ki az Almaz gyár kapuján.
(Orosz GDP valahol az Olasz körül)

Mások voltak a prioritások.
Moszkva-flotta kikötők-Kalinyingrád - újabban DA repterek

Sz-400 rendszeresítés...

2007 1 - 1 Электростали Подмосковье.
2009 1 - 1 Электростали Подмосковье.
2011 2 - 2 Дмитрове Подмосковье.
2012 4 - 2 Звенигороде Подмосковье. 2 Находке
2013 4 - 2 Калининградской области. 2 Новороссийске
2014 4 - 2 Подольске 4-й полк в Подмосковье. 1 Кольском полуострове. 1 Камчатке.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.15. 12:02:40

Vajon van arra válasz, hogy miért maradt egy ennyire kiemelt régióban ilyen sokáig az Sz-200D rendszerben?

Sikerült kiváltani az utolsó Sz-200D Dubna (SA-5C) rendszert (300km + 100km hatásos lőtávolság), ami eddig Kalinyingrádban szolgált, egy hozzá mérhető lőtávolságú Sz-400 Triumph-al (SA-21).
Meg is indult a diplomáciai box...

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.15. 11:37:11

-Ha már annyit volt az A-10 téma...
Az USAF úgy döntött, hogy a Szírai események miatt még legalább FY2017-ig üzemben tartja az A-10-eseket...

-Buk-M3 ábra (a nagyobb rakéták ugyebár különálló tubusokba kerültek):

Ezt nekem már nagyon régen megküldted. 😊

Ugyanez a téma, kissé mélyebben kivesézve, lérak szempontból. (angolul)
www.mediafire.com/view/ggtptp52yqwftxv/Jamming-1.doc

Pontosabban azt írja az F-117A Flight Manual (4-95 fejezet):

"The weapon inventory for the attack modes includes nuclear bombs, laser guided bombs, unguided unitary bombs, and cluster bombs...
... The attack modes normally utilized by the weapons delivery system include the following:
- Level Weapon Delivery
- Loft
- Manual Release (MAN)"

+ nuki bomba

Egyik sem igaz. Az F-117 GBU-27-en kívül soha semmilyen más fegyverzettel nem bírt egészen a JDAM integrációig. Már, ha az megtörtént egyáltalán... RWR biztosan nem volt rajta.

A lopakodós cikk egy-két részletén felvontam a szemöldököm, de persze ki tudja, akár igazak is lehetnek.

(Konkrétan pl. azon az állításon, hogy a poszt szerint az F-117 mindig hordozott egy HARM-ot a belső fegyvertérben végszükség esetére, illetve, hogy az F-117-es rendelkezett besugárzásjelzővel, tudtommal egyik sem igaz. Bár ez nem jelent semmit.)

Ez most nagyon jó, a prec fegyverzet és pár korábbi az viszont nem annyira. Az látszik, hogy a témában mozog. :-)

Én meg pontosan az ellenkezőjét érzem. Nagyon jól megtalálta a középutat a műszaki mélységben.

Korábban lelkiztem belinkeljem-e, de végül nem tűnt túl szakmainak, nagyon - még hozzánk képest is - laikusoknak szólt. Amúgy szerintem örvendetes, hogy ha valaki összeszedi/lefordítja és ezzel több ember számára elérhetővé teszi a témát. Pl a techstorys srác írásait imádom.

Egyszer mintha már linkelted volna az oldalt. Nem rosszak a cikkek, de némi copy-paste utánérzésem volt pl. az Almaz cikkből, igaz mentségére legyen szólva, hogy a cikk alján ott van, hogy Kibra oldala alapján.

(Egyébként néha egész érdekes és korrekt haditechnikai írásokat is lehet már találni magyarul, örömteli ez, lássuk be 😊 )

VIDEO ANALYSIS OF DPRK SLBM FOOTAGE

Akkor így stimmel. 😊

Igen.

Délen 3 Krug, Balatontól északra 4 Buk.
(Móron 2 Buk osztály települt)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.13. 19:49:49

Ez alatt a hadsereg és front szintet érted? Ezek akkor Krugok és Buk-ok? A körök számából nem igazán jön ki nekem a mennyiség.

Szovjet Dél Hadsereg Csoport hadosztályfüggetlen légvédelme a '80-as évek végén.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Egy ELINT rendszernel ez kez a kezben van. Maximum nincs minta az adott radar karakterisztikajarol, de itt ketlem, hogy ez lenne a helyzet. Feltetelezem a Longbow es az Arbalets meg csak nem is ugyanazon a freqkvencian uzemel.

Ez eddig rendben van, viszont amennyiben nincs azonosítás, az RWR csak annyit fog mondani, hogy abban az irányban van egy működő radar. Ami aztán jelenthet kismillió dolgot...

Amugy a restriktiv LoS miatt a felderito platformnak is megfelelobb lenne egy helikopter, mintsem egy felszini jarmu. Az RWR persze ettol fuggetlenul szuksegszeru lehet.

Inkább a drónok lennének ideálisak, már csak azért is, mert pusztán egy, a frontvonalban dolgozó ELINT felderítő platform nem biztos, hogy életbiztosítás. 😊

Nem pusztán az észlelésről van szó, hanem azonosítani kell

Egy ELINT rendszernel ez kez a kezben van. Maximum nincs minta az adott radar karakterisztikajarol, de itt ketlem, hogy ez lenne a helyzet. Feltetelezem a Longbow es az Arbalets meg csak nem is ugyanazon a freqkvencian uzemel.

Amugy a restriktiv LoS miatt a felderito platformnak is megfelelobb lenne egy helikopter, mintsem egy felszini jarmu. Az RWR persze ettol fuggetlenul szuksegszeru lehet.

Őőő... attól tartok itt némi félreértés van. Nem pusztán az észlelésről van szó, hanem azonosítani kell, hogy például az a radar nem egy hk. vadász helikopteré (pl. AH-64D Longbow vagy Mi-28N 'Arbaleszt' radarral), hanem az Arena APS radarja, mert ugyebár ez két jelentősen eltérő veszélyforrás.

A kérdés az, hogy ezt a frontvonalban haladó harcjármű (harckocsi, lövészpáncélos, akármi) vagy a mögötte haladó ELINT rendszerrel szerelt támogató jármű fogja észlelni és azonosítani. Utóbbi esetén ugyanis még valahogy (adatkapcsolat ma jellemzően, de akár rádión is) az információt tovább is kell küldeni a frontvonalon lévőknek.

A probléma valahol itt kezdődik, mert városi hadszíntéren nem biztos, hogy az ELINT jármű észlelési távolságon belül lesz, ez esetben viszont ésszerű lenne a harckocsikra megfelelő RWR-t telepíteni...

A Drozd APS K-savban uzemel, ami nem jelent gondot meg a regebbi ELINT eszkozoknek sem, de az Arena mm-wave radarjat is tudjak mar a korszeru vevok.