95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
_rudi #77795 Gondolom Iránra gondolsz mert az Oroszokról meg a Kínaiakról azért tételezzük fel hogy már megugrották ezt a szintet...
Irán javába reszelgeti azt a hordozórakétáját ami - valószínűleg - már nem csak a LEO pályákat éri el. A GPS műholdak pályájánál kevés dolgot ismernek pontosabban, úgyhogy ha elérik a ~20000 km es magasságot akkor harci résznek már egy zsák csapágygolyó is megteszi (kis túlzással
).
Nincsenek kétségeim hogy nemsokára ők is elérik ezt a szintet.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.19. 22:50:54 -
#77794
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
ИНТЕРПОЛИТЕХ-2016
[URL=http://below-the-turret-ring.blogspot.hu/2016/10/russia-is-mass-producing-improved.htmlRussia is mass producing the improved[/URL]
-
#77793
Köszi,róluk van amúgy szó :) De ezzel most nem lettem okosabb,mert az is érdekel,hogy mi volt benne,mitől más,mint mondjuk a sinoxid.
Érkezett még mellé 1 db műag 12-es hüvely-NiKés, és 5 üres papírdoboz ebből négy NiKés,meg egy Vadásztölténygyár Nemzeti Vállalatos is.Utóbbiban nem sörétes,hanem serétes lőszer volt :) Képet is rakok fel,ha valaki nagyon kíváncsi. -
#77792
Ezek alapján mondjuk az orosz GPS zavaró még értelmetlenebb, mint eddig...
Miért lenne értelmetlen? A jelenlegi (hagyományos GPS antennával felszerelt) JDAM-ek pontosságát alighanem eredményesen rongálhatja, így az ellent rákényszerítheti a GBU bevetésére, amihez meg a felhőalap alá kell ereszkedni. (akár Szíriában is)
Vagy az amcsikat rákényszeríti, hogy a meglévő JDAM-eket drága anti-jam GPS antennákkal átszereljék ami nem két-fillér.
-
#77791
Aha. Kérlek vázold fel, hogy mivel szednének le legalább 12 db GPS holdat, amik nem LEO pályán vannak, hanem vagy 20k km pályamagasságon. Még LEO pályára is alig van eszköz... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77790
Ilyesmi?
![]()
Ezek a Nitrokémia által gyártott papírhüvelyes sörétes lőszerek. A Nitrokémia a Trianoni elcsatolások után költöztette Fűzfőre a lőszergyártást, ott gyártottak ilyen papírhüvelyes lőszert. Valamikor az 1970-es, 80-as években álltak át a műanyag hüvelyre, majd 1990-ben eladták a Nike-Fiocchinak, 2010-től meg Haltech néven dolgoznak.
Ilyen papírhüvelyes sörétes patront ma már csak gyűjtőknél látsz... -
#77789
Köszi, ez jó info. Ezek alapján mondjuk az orosz GPS zavaró még értelmetlenebb, mint eddig... -
_rudi #77788 ...Nem bárhol, pontosan ismert a pozíciójuk ...
Természetesen. Én is ezt írtam ha végig olvastad. A műhold könyvtár alapján tudni fogja honnan várja a jelet.
De - ahogy írtad - ha csak egy db felfele néző fázisirács antennája van akkor szerintem nem több mint 90-120 fok irányból tud venni.
A maradék 90-60 fokban elég sok műhold lehet... -
#77787
Tudja valaki,hogy mi a fene az a Hungaroxid csappantyú?Hozzám keveredett egy 12-es papírhüvely és szeretném megtudni,hogy mi az.(Google barátunkat már próbáltam,de nem segített.)
Ha lesz válasz,akkor köszönöm. -
#77786
Ez azért érdekes mert a GPS műholdak pozíciója horizonttól horizontig tartó félgömb alatt bárhol lehet.
Nem bárhol, pontosan ismert a pozíciójuk (illetve mért a jelük késleltetése távolság függvényében), és ez alapján tudsz koordinátát kiszámolni. -
#77785
Minden Mobiltoronyra GPS zavaro
Még jobb lenne kórházak tetejére rakni...
-
#77784
Miről van szó?
Mivel a GPS zavaró leginkább talajszinten lakik, és mivel nem tudja merre repül a cél amit zavarnia kell, így a teljes energiáját térben (360°x90° fokban) ki kell sugároznia.
A GPS-t használó repülő cél, ezzel szemben tudja hol vannak az égen a műholdak, így keskeny vételi nyalábok kialakításával (passzív fázisrács) gyakorlatilag negálni lehet a GPS zavarást.
BAE Systems
Raytheon -
_rudi #77783 Ez azért érdekes mert a GPS műholdak pozíciója horizonttól horizontig tartó félgömb alatt bárhol lehet.
Ha csak - mondjuk 90 fokban - felfele nézel lehet hogy túl kevés műholdat fogsz látni a pontos navigációhoz...
Több fázisrács vezérelt antennával, amiket a műhold könyvtár alapján megfelelő pozícióba állítasz, elképzelhetőbbnek tartanám a dolgot.
-
savaz #77782 Minden Mobiltoronyra GPS zavaro -
#77781
Ez nekem új, mint csecsemőnek az anyja melle. Miről van szó? 
-
#77780
Igazából volt már valahol szó GPS zavarás védett antennáról is.
(gyakorlatilag egy fölfelé néző passzív fázisrács, ami a keskeny nyalábjaival csak a műholdakra néz, ezáltal elnyomja a zavarást)
Persze GPS irányítású fegyverre még marha drága, de drónra már jó lehet.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.19. 17:10:11 -
#77779
A GPS zavarókra van megoldás, az SDB, amely képes a GPS zavarók jelére rávezetni magát...
Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy az INS rendszer is része a navigációs rendszernek - legalábbis a sorozatgyártásra kerülő elképzelésnél... -
_rudi #77778 A koncepciónak a lényege érthető: egyszerűbb egy előretolt kis egység (pl. egy Afgán hegytetőn ücsörgő századnyi katona) napi lőszer, MRE, stb.. ellátmányát ilyen formán kiszállítani mint veszélyes, földi konvojokban vagy helikopterekkel.
A gond viszont a GPS navigáció. Egy aszimmetrikus háborúban (pl. előzőleg említett Afganisztán) ez nem probléma, de egy kicsit is komolyabb ellenfél esetén a GPS zavarható (Kína, Orosz, Irán szcenárióban pedig v.színű azokat lőnék le elsőnek)
Én tennék rá a helyükben valami inerciális + tercom navigáció szerű dolgot is olyan opcióval hogy közelítésnél / leszállásnál a fogadó fél átvehesse a manuális irányítását a szerkezetnek...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.19. 15:43:36 -
#77777
Érdekes koncepció:
Most kapott 77 millió dollárt a DARPA-tól. Oké, ettől még nem biztos, hogy ebben a formában megvalósul (lásd a Big Dog esetét). -
#77776
Gyakorlatilag egy kizárólag amcsiknál jelentkező hisztiről beszélünk, ami megoldódna, ha kidobnák az egész M szériát a francba és rendszeresítenek helyette végre egy normális gyalogsági fegyvert (pl. AK 74, G-36, AUG)... csak ugye miért is akarna a Colt licenc alapján mást gyártani.
Bezzeg a németek nem hisztiznek. Ja, de. Ők G3-akat porolták le Afganisztán kedvéért...
![]()
![]()
![]()
-
#77775
mert a ruszkik végül rendszerbe állítottak egy olyan megoldást (távirányítású torony), amellyel egyébként nyugaton is szemeztek de végül elvetettek a hagyományos kialakítású harckocsik javára?
Korábban már beraktam a Block III harckocsi képét ( #77595 ), oké, ott külső fegyverelhelyezés volt "csak", de a lényeg ott is az lett volna, hogy a személyzettel ellátott torony hosszú távon zsákutca. Csak jött a hidegháború vége, és a Block III program annyi más programmal együtt ment a levesbe....
Szóval nyugaton is jött volna valami hasonló, csak a hidegháború vége ezt elkaszálta. Amíg az oroszok / kínaiak a T-72 reszelgetésénél tovább nem merészkedtek, ők is nyugodtak voltak a Abramssal, Leoval, Leclercel. Most kevésbé nyugodtak...
Mindaddig, amíg a páncélvédettség, tűzvezetés és tűzerő nem lényegesen jobb, mint a jelenleg rendszerben álló nyugati harckocsik, nem lehet nagyobb harcértékről beszélni.
Védettség terén a T-14 felette van szerintem a nyugati harckocsiknak. Hovatovább a Merkava Mk.4-en kívül sehol sincs APS még. A tűzvezetés / tűzerő tekintetében ha megelégedtek a 125mm-essel, annak feltehetően oka van. Mivel pedig nincs belátható időn belül olyan ellenfél, amely ellen ez ne lenne elég, így nekik is megfelel...
Ez max. egy szemantikai vita, hiszen gyakorlatilag egy súlycsoportban vannak, mindkettő harci tömege (már amennyire források megbízhatóak) 47-48 tonna körül van ami gyakorlatilag kerekítési hiba az új motor és nagyobb löveg fényében, a T-14 pedig valamennyivel keskenyebb is.
![]()
Forrás? Mert ez eddig egy önmagának ellentmondó magánvélemény - amely egyúttal önmagát cáfolja, t.i. egy jóval kisebb torony állítólag nehezebb harckocsiban aligha a gyengébb páncélvédettségre utal... a torony tömege egy mai harckocsinál alapvetően meghatározó.
Annyiból volt félreérthető, hogy a torony páncélzata szánalmasan gyenge. Ezt viszont korábban már körbejártuk: a torony külső borítása alatt nem látható se ERA, se azok tartóeleme(i). Vagyis önmagában a torony maradt.
![]()
Anno a rajzokból és a fotókból ki lehetett következtetni, hogy a lövegbölcső a torony elejétől mindössze ~100mm-re van, vagyis max. ilyen vastag lehet a torony vastagsága. Mivel a lövegpajzs így is a legtöbb harckocsinál gyenge láncszem, erősen valószínű, hogy ez a maximális páncélvastagság. 100mm minden mai harckocsihoz képest kevés, a Leo2A5-nek is majdnem félméteres vastagságú a lövegpajzsa. A logika alapján érthető a megoldás, a páncélzat feladata a 20-30, talán 40mm-es gépágyúktól való védelem, az ennél nagyobb kaliberű veszélyforrásoktól az Afganit APS védi meg a tornyot (és a járművet).
A T-14 nem szélesebb mint a T-90, hanem keskenyebb,
Ez teljesen jogos, rossz képletet néztem. Korábban arról volt szó, hogy a lőszertároló nagyobb átmérőjű a T-14-nél, ezt a verziót azóta elvetették, és újabban a feltételezések és pletykák szerint függőlegesen tárolják a lőszert:
![]()
![]()
míg a T-14 rendszerben hasonló a rendszer, de a lövedékek már a torony hátuljában vannak, tehát lehet később szinte tetszés szerint növelni a méretet.
Őőő.... Most nem teljesen értem. Az automata töltő a torony alatt van. Van a torony végében egy lőszertároló, de az külső elhelyezésű, nincs kapcsolatban az automata töltővel.
Ha azt mondod, hogy a torony alatt csak a hajító töltetek vannak, a lövedékek meg a torony hátuljában, akkor ezt mire alapozod?
Ilyen szempontból tényleg racionális, hozzáteszem, valszeg jól ellettek volna a mostaniakkal és/vagy egy hagyományos elrendezésű, modernizált harckocsival is egy darabig, ilyen szempontból politikai presztízskérdés.
Még mindig megmarad a T-64/72 fő problémája, hogy az automata töltő / lőszertároló a torony alatt van, így korlátozva vannak a lőszerméretek. Modernizálni hogy modernizálod? Mint a T-84-120, a hosszan túlnyúló lőszertárolójával, amit nem tudnak rendesen páncélozni se?
A hagyományos elrendezésnél egyszerűen csak átváltanak a jó öreg, kevésbé sérülékeny teleszkópos vagy periszkópos optikára és a harcképességet legalább részben megőrzik...
Lásd Archer vs. D-20 vita. Hiába lenne "régi" megbízhatóbb, harcértékben nem versenyképes.
De felhozhatom az F-35-öst is. Abban sincs még csak egy analóg műhorizont se. Vajon ettől lesz vesztes gép? -
Kurfürst #77774 Ez a szép bennük, hogy mindenevők. :) -
Kurfürst #77773 Magyarán azért, mert az M16-os egy sok szempontból szar konstrukció (és egyébként valóban rohadt hosszú, épületharcra kvázi alkalmatlan), a mérete pedig tusmegoldása miatt nem csökkenthető), megszorozva a GI rinyafaktor meg az amcsi fegyverlobbi politikai érdekérvényesítő képességével...
Gyakorlatilag egy kizárólag amcsiknál jelentkező hisztiről beszélünk, ami megoldódna, ha kidobnák az egész M szériát a francba és rendszeresítenek helyette végre egy normális gyalogsági fegyvert (pl. AK 74, G-36, AUG)... csak ugye miért is akarna a Colt licenc alapján mást gyártani. -
Kurfürst #77772 Egyelőre. De ki fogja váltani a frontegységeknél a T-90(A)-t és a T-80U-t... Hamarabb, minthogy az első vele egy kategóriás nyugati harckocsi sorozatgyártása megkezdődjön. A Leopard 3 fejlesztése 2030 előtt nem fejeződik be várhatóan, az Abrams utódját pedig effektíve el sem kezdték fejleszteni, az M1A3 is csak az évtized vége előtt jön...
Már bocsánat, de szerinted miért is szükséges ahhoz "egy kategóriás" teljesen új harckocsi fejlesztése csak azért, mert a ruszkik végül rendszerbe állítottak egy olyan megoldást (távirányítású torony), amellyel egyébként nyugaton is szemeztek de végül elvetettek a hagyományos kialakítású harckocsik javára?
Mintha megint csak keveredne a hardverpornós megközelítés azzal, hogy hogy eltérő megoldás = nagyobb harcérték. Mindaddig, amíg a páncélvédettség, tűzvezetés és tűzerő nem lényegesen jobb, mint a jelenleg rendszerben álló nyugati harckocsik, nem lehet nagyobb harcértékről beszélni.
[qoute]Ehhez képest nagyobb / nehezebb lett a T-14, mint a T-90A/Sz....[/qoute]
Ez max. egy szemantikai vita, hiszen gyakorlatilag egy súlycsoportban vannak, mindkettő harci tömege (már amennyire források megbízhatóak) 47-48 tonna körül van ami gyakorlatilag kerekítési hiba az új motor és nagyobb löveg fényében, a T-14 pedig valamennyivel keskenyebb is.
[qoute]A T-14 páncélvédettsége szánalmas a mai harckocsikhoz képest. Alapvetően a kisebb kaliberű gépágyúk ellen nyújt védelmet. A nagyobb lövedékek és a rakéták ellen az soft- és hardkill rendszerek védik meg (soft a ködgránátvetők, hardkill az APS). A test rendelkezik komolyabb páncélvédettséggel, így a sorrend a védelemnél így alakult: legénység > mozgékonyság > fegyverzet. [/qoute]
Forrás? Mert ez eddig egy önmagának ellentmondó magánvélemény - amely egyúttal önmagát cáfolja, t.i. egy jóval kisebb torony állítólag nehezebb harckocsiban aligha a gyengébb páncélvédettségre utal... a torony tömege egy mai harckocsinál alapvetően meghatározó.
Nincs, így ahhoz képest, hogy mennyi mindent pakoltak a toronyba (töltőberendezés, radar, EO rendszerek, soft- és hardkill rendszerek) még viszonylag kicsi is maradt. Ráadásul a löveg maga egyszerűbb például az által, hogy nem kell lőporfüst-elvezetés például...
Az hogy megspóroltak egy ventit a lövegen, azért elég vicces előny. A (nettó) toronyméret csökkenésnek egyetlen gyakorlati előnye lehet, hogy könnyebb páncélozni magát a löveget. Ez viszont majdhogynem édes mindegy ha egyébként ezek a részek csak kevésbé páncélozottak és torony(széli)találat esetén megy az egész tűzvezetés, megfigyelő- és aktív/passzív védelmi rendszerek ugyanúgy megy levesbe (harckocsi teljesen vak és harcképtelen), a lényegében a korábbival megegyező módon a torony alatt tárolt lőszer ugyanúgy berobban.
[qoute]Alapvetően a probléma az, hogy a T-72/T-80 szériát tovább reszelgetni nem nagyon éri meg. Ezt mutatja a T-84 Oplot-M és a T-90MSz is. Mindkettő a T-64 óta alkalmazott elven, a torony alatt tárolja a lőszert, és a kialakításuk miatt korlátozva vannak a lövedékek hosszai - így nem tudják tovább fejleszteni úgy, ahogy a nyugati harckocsiknál tették az egyre hosszabb APFSDS lövedékekkel. A T-14 esetében azért maradtak a 125mm-es lövegnél, mivel az új töltőberendezés képes jóval hosszabb lövedékek befogadására (ezért is szélesebb, mint a T-90), így jóval nagyobb torkolati energiára képes, vagyis felveheti a versenyt a nyugati harckocsikkal. A T-64/72/80/84/90 család esetében ehhez hatalmas toronyra lenne szükség, amely a torony végében tárolja a lőszert, ezt az ukránok megcsinálták a T-84-120 Jatagán esetében, de brutálisan hosszú és nagy lett tőle a torony, amelynek a lőszertárolóját nem is tudták megfelelő páncélozni. Szóval pont, hogy racionális okokból döntöttek a T-14 rendszeresítése mellett. A T-90Sz és a T-72B3 alapvetően a Leo2A4 szintje, ahogy Németország vagy Franciaország nem engedheti meg magának, hogy elavult harckocsikat tartson hadrendbe, úgy az oroszoknak se érdeke ez... [/qoute]
A T-14 nem szélesebb mint a T-90, hanem keskenyebb, ellenben lényegesen hosszabb a test, jórészt a legénység új elrendezése és a nagyobb motor miatt.
A korábbi T szériáknál alkalmazott automata töltős megoldás méretkorlátai miatt elérte fejlesztési határait az alkalmazható lövedékhossz tekintetében, ezért nem éri meg, illetve nem is lehet nagyon tovább fejleszteni. A T-14 ilyen szempontból majdnem biztos hogy a töltőrendszert csak részben változtatta meg - a T-72-nél a lövedéket, és a töltet is a torony alatt kapott helyet egymás alatt, míg a T-14 rendszerben hasonló a rendszer, de a lövedékek már a torony hátuljában vannak, tehát lehet később szinte tetszés szerint növelni a méretet. Emellett a korábbi T harckocsik nagyrészt motorizációs szempontból is elavultak, az agyonfoltozott jó öreg V-2 diesel helyett kellett már valami más, ahhoz pedig új teknő is kell. Ilyen szempontból tényleg racionális, hozzáteszem, valszeg jól ellettek volna a mostaniakkal és/vagy egy hagyományos elrendezésű, modernizált harckocsival is egy darabig, ilyen szempontból politikai presztízskérdés.
[qoute][A távirányításos toronynak előnyei pedig kérdésesek.] Nem kérdésesek. Ma már ez annyira természetes dolog a mai EO érzékelők és automatizálás terén, hogy inkább csak előnyei vannak. A "hagyományos" kialakítású harckocsiknál is képernyőt néz a parancsnok és az irányzó már...[/qoute]
Vagy fekete képernyőt. Ez esetben a harckocsi harcképtelen. A hagyományos elrendezésnél egyszerűen csak átváltanak a jó öreg, kevésbé sérülékeny teleszkópos vagy periszkópos optikára és a harcképességet legalább részben megőrzik... -
#77771
Upsz, csak az első felére feleltem.
Jó értem, hogy lényegében azért nem éri meg ma harckocsira rakétát tenni, mert az aktív védelmi rendszerek úgyis jó eséllyel vágják haza, ha egyszerre csak egy van úton? Akkor inkább a sokkal olcsóbb KE gránátokkal próbálkoznak, mert az ellen az akív rendszerek (nem ERA, hanem más aktívan működő) lényegében semmit sem tudnak tenni?
Sacc per kábé ez a kép kezd kialakulni. Egyre inkább minden az APS-ekről szól, az M1A3 és a Leopard 2A7+ is tartalmazni fogja, a T-14 és a Merkava Mk.4(Baz) már most bír vele.
Az APS az APFSDS-ek ellen nem nagyon tud megvédeni, tehát azok ellen marad a passzív / reaktív páncélzat... -
#77770
IFV-k, vagyis lövészpáncélosok esetén (pl. Marder, BMP-1/-2/-3, M2/M3 Bradley). Harckocsiknál ez az opció max. felmerült, de még proto szintre se igen jutottak el. -
#77769
A Spike az nem felülrő támad?
A Spike-MR/LR/ER mindkettőre képes (direkt és felülről). Az NLOS viszonylag magasról támad, de hogy direkt top-attack-e, azt nem tudom.
Felülről egy hk-t 200 mm RHA képesség is tudtommal röhögva jó.
Annál azért több kell, nézd meg például a PUMA páncélzatát:
![]()
A test tetején lévő rugalmas réteggel használt NERA kiegészítő páncélzat a fém test felett
![]()
A test a NERA páncélzat nélkül, lehet látni a távtartókat
![]()
A torony teteje, rajta a műanyag "tüskés" rész, ami a korai indításért felelős
-
#77768
hogy egy fegyverben egyesítsék egy géppisztoly és egy mesterlövész puska előnyeit...?
Nem ez a probléma a hadszíntereken folyamatosan. Irakban a "hosszú" és sorozatlövésre nem képes M16-osokat szapulták. Mert épületharcokban nem volt jó.
Afganisztánban meg a rövid és gyenge M4A1-eseket, és nagyobb energiájú lövedékeket használó, nagyobb kaliberű fegyverekre hajtottak (M14, G3 és társai). -
savaz #77767 Elvileg tobbszor kiprobaltak az agyu+raketa kombot, de mindig nagy agyuval. Kiprobalhatnak a gepagyu+ sok raketa kombot is. Megkuldenek egy sorozatot, az lebonja az ERA-t + erzekeloket, meghulyiti az aktiv vedelmet, utana rogton megy a raketa sokkal nagyobb esellyel.
-
#77766
A Spike az nem felülrő támad? Mert 25 km esetén biztosan nem LOS vezérlés van, akkor meg felülrő nemhogy 1000mm, de 700 mm sem kell. Felülről egy hk-t 200 mm RHA képesség is tudtommal röhögva jó.
Jó értem, hogy lényegében azért nem éri meg ma harckocsira rakétát tenni, mert az aktív védelmi rendszerek úgyis jó eséllyel vágják haza, ha egyszerre csak egy van úton? Akkor inkább a sokkal olcsóbb KE gránátokkal próbálkoznak, mert az ellen az akív rendszerek (nem ERA, hanem más aktívan működő) lényegében semmit sem tudnak tenni?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.19. 11:52:04 -
Kurfürst #77765 A megoldandó technikai problémáktól függetlenül hol van arra igény, hogy egy fegyverben egyesítsék egy géppisztoly és egy mesterlövész puska előnyeit...? A gond az hogy egyik fegyvertípus előnyei sem fognak jelentkezni a szükségszerű ballisztikai követelmények miatt, ahhoz alapvető paradigmaváltozás kell, pl. elektromágneses úton lövedéket lövő fegyverek. Addig is egy másfél méteres géppisztolynak nincs se értelme, se létjogosultsága, ahogyan egy pontatlan mesterlövész fegyvernek sem. -
#77764
Hát azért nem pontlövők, még álló célpontnál se, nézd meg:
De egyébként a svédek is úgy vannak vele, hogy ha harckocsik ellen mész, akkor inkább pct. rakétát vigyél...
-
#77763
Nem mondtam, hogy problémamentes, csak egy lehetséges előnyt, amit adott esetben ki lehet használni.... -
savaz #77762 Pont az lenne a lenyeg, hogy egy 5-os sorozat eleg hamar kimegy, aztan mondjuk 50 cm en belul egymas utan becsapodva az elso ketto lebontja az ERA-t, a masodik ketto felszantja a pancelt, az otodik meg atjut. Mondjuk valtogathatjak a tipust is (pl. repesz, repesz, panceltoro ,panceltoro, heat) a sorozaton belul.
Ket repesz utan, nem biztos, hogy olyan gyorsan vissza tud loni a tank, nem olyan gyorsan fordul a torony, meg a tuzvezeto szamitogep is rebootol.
Mennyire pontosak ezek a gepagyuk? -
#77761
Öntökön-lövés esete. Most kezdenek az APS-ek elterjedni, direkt a 600-900, az oroszoknál már 1500m/s beérkező sebességig. Vagyis a rakéták elleni védekezés átveszi a passzív páncél feladatát irányított fegyvereknél. A páncélzat pont az irányítatlan APFSDS lövedékek és a kisebb kaliberű lövedékek miatt kell még mindig.
Mi a helyes döntés? Az izraeliek megcsinálták a Pereh rakéta-hordozó harcjárművet / harckocsivadászt (tankvadászt), Spike-NLOS rakétákkal, max. 25km-es lőtávval. Szép és jó, de elvesztette a löveg által nyújtott fő előnyt, hogy olcsón és hatékonyan tudjon kevésbé páncélozott vagy statikus célokat leküzdeni. Tehát inkább harckocsi-vadász, mint harckocsi.
![]()
![]()
A Pereh jóval a Merkava Mk.4 előtt érkezett, miért nem készült akkor a Merkava Mk.4 is inkább rakétafegyverzettel? Hát azért, mert a rakétafegyverzet árán be kellett volna áldozni a 120mm-es löveget. Vagyis az épületek / gyengén páncélozott célok ellen is a drága rakétákat küldözgetheti, és közben aggódhat, mert ha az ellenséges harckocsin van APS, akkor a rakétáit teljesen feleslegesen eregetheti (vagy max. reménykedhet, hogy előbb fogy ki az APS gránátokból, mint ő a pct. rakétákból).
A lövegcsőből indított rakéták nem lennének rosszak, csak hogy hatalmas löveg kell hozzá. A Spike-ER átmérője 170mm, így tud ~700mm RHA @CE átütést. A Spike-NLOS tud 1000mm RHA @CE átütést, pontosan nem tudni milyen átmérővel, de a képek alapján 200mm felettivel. Na most akkor megint jöjjön vissza az M60A2 152mm-esénél is nagyobb átmérőjű, rövid csövű löveg? Abból APFSDS-t nem indítasz.
Az egyetlen reális remény a fejlődésre az EM ágyúk megjelenése lenne, ott megoldható, hogy nagy tömegű nyíllövedéket lövedéket indítson nagy torkolati energiával, illetve hogy nagy átmérőjű rakétát indítson egy fegyverből.
A Rheinmetal a jelek szerint a 130mm-es hagyományos löveg fele lép... Valamit csak tudhatnak... -
savaz #77760 Valami regi westernfilmben lattam, hogy az oreg harcos 10 centesekkel toltotte meg a soretest, mert pont passzolt az atmero :-).
-
Kurfürst #77759 Elméletben jól hangzik, csak a gyakorlatban egy belső égésű motorról vagy egy nagyon high-tech, folyadéktöltetű muskétáról beszélünk modern lőfegyver helyett, egy baromi bonyolult adogató rendszerrel, ami a növeli a súlyt és a méretet, ami kézifegyvereknél nem túl szerencsés.
(Belső) ballisztikai szempontból még neccesebb a dolog, hiszen azért a lőportöltet és a csőhossz között van "némi" összefüggés, elegendő csőhosszt kell ugyanis biztosítani ahhoz, hogy a nagyobb töltet teljes mértékben elégjen és gázt fejlesztve gyorsítsa a lövedéket, kisebb töltet esetén meg nem sok értelme van a nagy töltetekhez való lóbaszó nagy (és ezért nehéz, adott esetben szükségtelenül orrnehéz) csőnek, mert ha a felénél elég a töltet onnantól kezdve csak fölöslegesen súrlódik a csőben.
A csőhuzagolást kapásból elfelejtheted ilyen extrém módon változó töltetnél, elvégre az is adott lövedékhez, sebességhez és töltetre van kitalálva, szépen megnő a szórás is. Esetleg próbálkozhatsz sima csővel is, valamilyen (vagy kapásból több fajta) köpenyes lőszerrel.
Csak minek. Sokkal egyszerűbben megoldható, ha egyátalán nem álproblémáról beszélünk.
Jó hír viszont, hogy az ezen tulajdonságokat felmutató fegyvert már több száz éve feltalálták és sikeresen használták, csapatpróbákon, háborúkban bizonyított. A töltet tetszés szerint változtatható, bármely lövedéket (gömblövedék, köpenyes lőszer, sörét, üveggolyó) tetszés szerint tüzel különböző célokra. Max. kap egy szénszálás tust meg egy picatinny sínt, rábasznak egy red dotot, azzal már akár 50 méterig is kielégítően pontos.
![]()
-
#77758
Az Armata tornya nagyon könnyen páncélozott, esélyesen az ilyen 30-40mm-es gépágyúk szépen lassan lebonthatják, az optikát tönkretehetik (de az amúgy minden harckocsin sérülékeny, tehát kisebb kaliberű (pl. 12,7mm-es géppuska) fegyverekkel is "sebezhető").
A 40mm-es Bofors egyébként azért nem optimális, mert csak 5 lőszert befogadó adogatók vannak hozzá, tehát menet közben kézzel kell az irányzónak etetni. A 40mm-es CTE vagy 50mm-es Supershot inkább tétel ilyen téren.
A kérdés egyébként jogos, nem véletlen, hogy megint előkerültek az 57mm-es automata lövegek opcióként. Ezek simán lebontják a NERA / ERA blokkokat. Oké, nagyon szerencsésnek kell lennie a támadónak, hogy a harckocsi ezt békésen tűrje, ő meg képes legyen kb. azonos helyre összpontosítania a saját találatait, de az elméleti esély megvan.
A gond az, hogy a harckocsi közben kilő egy 120/125mm-es APFSDS-t, és a te járműved egyből mehet a szeméttelepre. Nem olyan esélyek, amelyet szívesen bevállalna bárki. -
#77757
Az ERA fanok szerint nem bontja le, szerintem meg igen. Nem fog az egész ERA berobbani, de a találat helyén az ERA működésképtelen lesz. -
#77756
Azt látva, hogy hydra méretű rakéta is irányított és van tüzérségi PGM lőszer valahogy furcsának találom, hogy a harkocsinál nem gyúrnak az irányított fegyverekre.
Ok, hogy az oroszoknál volt csőből indítható ATGM a '70-se évektől (és a bukott jenki MGM-51 Shillelagh), de a mai HEAT páncévédettségén azok szemből teljesen esélytelenek tudtommal. A Leo2A4 ellen még a 9M119 Refleks és a Svir talán még ok, de 2A5, M1A2 és ezek ellen esélytelen tudtommal, nemhogy a mai csúcs hk-k ellen.
KE lövedék elejére meg nehéz PGM szenzort szerelni és azt sem tudom, hogy a nagyobb becsapódási sebsségnél meddig bírná maga a lövedék, hogy mennyire nőne effektíve az átütő erő, hogy a rúdhatás miatt mikor jön el az a pillanat, hogy a lövedék inább törik, mintsem átütne...
