95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#77995
Őket pöfögtetik lefelé...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77994
Megy ez gyorsabban is...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77993
Northrop Grumman fejlesztheti a B-21 -est a Boeing helyett
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77992
Őőőőőőő.... A tengeralattjárókat borítják be gumirozott téglákkal, lásd #77893 -as hsz. De ezek alapvetően az aktív szonár ellen vannak, amikor leadsz egy hangot, és a visszaverődést várod.
Általánosságban most a passzív szonár az elsődleges érzékelő, ahol a más járművek által kibocsátott zajt figyeled. Ezért kellenek akkora hidrofonok, mint a lenti képeken. Ezekkel egy nagyobb (zajosabb) hajó, mint egy repülőgép-hordozó mozgása akár 100km-esnél is nagyobb távolságból bemérhető.
A torpedók márpedig zajos népek, hiszen hatalmas sebességre kell képesnek lenniük, több, mint 40 tengeri csomó (~74km/h) az alsó határ, ennél inkább gyorsabbak. Na most a meghajtást nem nagyon tudod elcsendesíteni. Igen, lehet csőbe dugni a propellereket, és a többi, de ezek jellemzően olyan 10-15 csomóig hasznosak. A tengeralattjáróknak is van egy "csendes" sebességük, ami típustól függően 4-14 csomó körül alakul, ennél a sebességnél haladnak csendesen. Ha ennél nagyobb sebességre kapcsolnak, akkor már elég messziről meg lehet hallani őket...
A kérdésedre a válasz tehát nem a borítás, hanem a meghajtás. Bizonyos torpedóknál is van "csendes" sebesség (15-25 csomó között), amikor annyira nem zajosak, így például ha szemből vagy oldalról közelíti meg a célt, akkor a hajó szonárja (függően a képességeitől) annyira messziről nem veszi észre. De ez is több km-es távolság. Ilyen sebességgel hátulról indítani felesleges, mert egyszerűen nem éri utól a célpontot, ha az tempósabban halad.
Egy teljes sebességgel haladó torpedót viszont akár több tíz km-ről meghall egy érzékenyebb szonár... Ezzel semmit sem tudsz csinálni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 17:47:08 -
#77991
Állítólag ez a végleges HAL AMCA vadászgép-design. Leginkább az YF-23-asra emlékeztet...
![]()
Ez meg egy norvég CV9030N gyakorlat 360°-os felvétellel:
-
overseer-7 #77990 Szerinted lehetne csinálni CSENDES torpedót.. amit olyan anyaggal lehetne borítani ami nagyon hasonló a vízhez.. de hangalenyelő.. nem visszaverő tulajdonsággal rendelkezik?
Ilyen kocsonyás akusztikusan csillapító anyagból készülhet a borítás.
Egy ilyen cucc értékes lehetne.. torpedó amit nem lehet bemérni.. nem detektálható..
-
_rudi #77989 Lehet....
Amúgy a képeken a USS San Francisco van. 2005-ben teljes sebességgel nekiment egy víz alatti hegynek 160 m mélyen (legalább is ezt mondják). Nem sok hiányzott hozzá hogy elsüllyedjen...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.28. 17:33:24 -
#77988
Szerintem félreértés történt. Molni és HPASP a vízrebocsátás előtti letakarásról beszél.
![]()
![]()
-
_rudi #77987 Igen igyekeztek letakarni, de az első kép még azelőtt készült hogy sikerült volna... 
Ezen a képen már le van takarva...
![]()
-
#77986
Régen pedig még a tengók orrát is letakargatták...
Igen, de azt a torpedónyílások elrendezése miatt.
Jól látszik hogy míg a szovjet hajón a szonár felett vannak a nyílások (így nem is lett volna sok értelme gömb alakú szonárnak), addig az amcsi hajó teljes orra a szonár dóm, és a torpedó vetők mögötte a test oldalán vannak. -
_rudi #77985 Van kép amerikairól is bár ez egy kicsit "gyűrött"... 
![]()
-
savaz #77984 Dangerous Waters rulez!
website -
#77983
Na még egy kis képz...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Még egy kis szovjet szonár :)
![]()
Egy Victor I.-es (?) szonárkezelő-állása
![]()
A gumiborítás és rögzítése közelről
![]()
Még egy sérült orrú tengó... -
#77982
Régen, de akkoriban olyan titkolódzás volt, hogy ha valaki fényképezőgépet vitt be egy hajógyár területére, kb. instant kivégezték.
Ma, a mobiltelefonos korszak ezt rendesen kivégezte, illetve lazábbak a biztonsági elvárások is. Persze például a hajócsavarokat mostanában is le szokták takarni.
Ellenpélda is van ugyanakkor. Az indiaiak az INS Arihant és az osztály többi tagjával (még 3-at építenek) kapcsolatosan például kb. semmit sem árulnak el. Fogalma sincs senkinek, hogy néz ki a vízvonal alatt, csak tippelgetések mennek, hogy a Project 971 (Akula) osztályt másolták le alapvetően.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 12:40:09 -
#77981
Régen pedig még a tengók orrát is letakargatták... -
#77980
Valószínűleg működik. Az US Navy hosszú ideig nem is volt tisztába a veszéllyel, és teljesen megbíztak az akusztikus alapú zavarókban / elnyelőkben, mint a Nixies. Aztán a hidegháború végével az SzOKSz-ről lehullt a lepel, és elkezdtek gondolkodni, mit lehetne tenni vele. Kb. semmit, ha mozog a hajó. Annyi hátránya van a sodorvonal-követésnek, hogy csak a célpont mögül lehet indítani a torpedót. De utána max. a "hard-kill", vagyis a torpedó-elhárító aktív védelem marad.
Most az US NAVY ezen dolgozik...
![]()
![]()
-
#77979
Molni, én folyamatosan kapom az ívet a páromtól, hogy mindent elfelejtek (és tényleg 
), de a topicban nem ez az első, ezt garantálom. ;)
Most nem keresem ki őket, de pár érdekesebb:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Ezt már beraktam, egy "új" iráni szonár a tengeralattjáróikhoz, azért raktam be, mert ez kb. az 1950-es évek színvonala, egy sornyi hidrofonból felépített, hengeres szonár.
![]()
Ez egy modernebb, nagyobb átmérőjű (több elemből álló) és két soros hidrofonokból épített szonár-rendszer, a több modul miatt precízebben lehet a hang forrásának irányát megállapítani
![]()
Ismét elővesszük ezt a képet, az amerikaiak átálltak a gömb alakú szonárra az 1970-es években, a gömb alak ugyanis 3D-s helyzetmeghatározást tett lehetővé, tehát már nem csak az függőleges tengelyhez mért irányát tudták megmondani a hangnak, hanem azt is, hogy a vízszintes tengelyhez képest merre van (magyarul hogy felette vagy alatta van-e). Az oroszoknak ez nem nagyon ment, inkább tehát a hengeres elrendezést erőltették, minél több hidrofonnal
![]()
Egy Delta IV. osztályú SSBN szonárja, valamennyire halad a gömbhöz, de kevesebb elemből épül fel
![]()
A SeaWolf gömb alakú fő szonárja, látható, mennyi részelemből áll, minél több részelem - annál precízebb célirány-meghatározás. Az alsó "nyomott" gömb az aktív szonár.
![]()
A Virginia Block III-tól a korábbi gömb alakú szonár helyett lekerekített háromszög alakú lett. Ezzel még finomabban lehet meghatározni a szemből érkező hangok irányát, az oldalról érkezők észlelését az oldalsó szonárok vették át teljesen
![]()
Az oldalra néző szonárok elhelyezkedése és lényege, megjegyzem, hogy elsőnek a Project 971 (Akula) osztályon jelentek meg az oldalra néző szonárok, az US NAVY az utolsó LA osztályú tengón tesztelte (USS Cheyene), majd a Seawolf-nál lett széria
![]()
Mivel a hajócsavar mögött "vakfolt" van, ezért vontatott szonárral oldják meg a "hátrafelé" hallgatózást, itt van a lényege a rendszernek
![]()
A Project 971 Akula osztályon csak egy vontatott szonár volt, amely a felső oldalkormány tetején trónoló csepp alakú házban lakik
![]()
Jellemzően a két hátsó mélységi kormány végén vannak a vontatott szonárok elhelyezve, tehát két darab is van, mint ennél a Project 941 (Typhoon-osztály) SSBN-en. A két vontatott szonár általában eltérő frekikre is figyel...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 12:24:00 -
#77978
Jó képek. Valóban ritka tengó szonárt látni. Ez a hullámos rendszer valóban működik vagy csak egy sátán-2 mindenben jobban vagyunk kategória? -
#77977
van pár fent a neten...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.28. 11:50:29 -
#77976
Wow. Ez az első kép, amit tengó szonárról látok. -
#77975
A tengeralattjáró mozgásából származó vízáramtól. A szonárház maga tele van vízzel normális helyzetben, tehát nem nyomásálló, így egy viszonylag vékony üvegszálas műanyag borítás elég, hogy a sodoráramlástól megvédjék. -
JanáJ #77974 Mitől védi a szonárt a műanyag? -
#77973
Project 971 (Nato: Akula) osztályú tengó érdekes képek:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Az orrban lévő fő szonár az orr "nyílásán" át, lehet látni, hogy több rétegű műanyag borítás védi a szonárt
![]()
Egy másik kép a szonárról
![]()
A SzOKSz érzékelők a tornyon
![]()
A SzOKSz érzékelők a testen. A Viktor / Sierra / Akula osztályon megtalálható SzOKSz kvázi hullám-érzékelők, nem akusztikus, hanem víznyomásmérési elven működnek. A céljuk az, hogy a tengeralattjárók által gerjesztett hullámokat érzékeljék. A szovjetek / oroszok még adatbázist is létrehoztak, amely a felszíni hajók és a tengeralattjáró-típusok hullám-jellemzőit tartalmazza, így akár több tíz km-ről lehet érzékelni egy tengeralattjáró mozgását, amennyiben hátulról / oldalról lát lát a SzOKSz-el felszerelt tengeralattjáró. A rendszerhez külön torpedót is kifejlesztettek (Type 53(-27, -65) és UGSzT típusok), amelyek dettó nem akusztikus, hanem hullám-jellemzőket követnek. Érdekesség, hogy a szovjetek emiatt (is) csinálták minél áramvonalasabbra a tengóikat, hogy minél kisebb mértékű legyen az általuk generált hullámzás. Mindenhol téma, hogy az amerikai tengók mennyivel csendesebbek, de arról senki sem beszél, hogy a hullám-jellemzőik vajon jobbak-e...
A SzOKSz nem eleme az Indiának lízingelt Akuláknak.
![]()
A K-551-es (Vlagyimir Monomah) Borej-osztályú SSBN tengeralattjáró, az orrát egy be nem fejezett Akula-tól örökölte, így tudták orosz viszonyok között relatíve hamar megépíteni
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 10:49:24 -
#77972
9. PAK-FA készül csak ? elég lassúcska
Inkább csak reális.
Az Orosz GDP nagyjából az Olasz szintjén áll:
Italian Air Force - 1 in use for testing; 7 on order, with 30 more to be ordered by 2020; up to 60 total F-35 planned.
-
#77971
amúgy durván tolja, de annyira azért tényleg nem...
![]()
...Etna kitörése, 2003
-
#77970
Az. Ezzel a tempóban a jelenlegi konfigos gép nem lesz bevethető 2040-re. Egy nagyon alapszintű berepülési program 20-30 ezer óra. Az összes PAK-FA repült 2010 óta cirka 1500 órát. A legtöbbet nyúzott F-35A ennél kb. 1,5 éve többet repült már egyedül...
És még nincs benne a végleges hajtómű...
Nincs benne a végleges harcászati avionika...
Az DAS szerű rendszerről szép marketing képek votlak eddig...
Stb...
Rohadt nagy a szakadék az USA és az oroszok között minden púderezés ellenére... Mire az oroszok gépe építik az első F-119/F135 szintű hajtóművet, addigra annak másfeldetik iterációja is már lassan létezni fog. (Mint a F100-PW-229 az -100/200 változathoz képest.) -
#77969
De mémnek nagyon jó mert azóta röhögök :D -
#77968
9. PAK-FA készül csak ?
elég lassúcska -
#77967
Upsz, sorry, akkor benéztem. :( -
#77966
Ezt már javították valahol. Az első képen az Etna kitörése van. -
#77965
Képz:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A Kuznyecov vonulása a világűrből Nem az...
![]()
A korábban említett Ka-31 AW&C heli Szíria partjainál
![]()
A 9. PAK-FA proto végszerelésen
![]()
Egy másik kép a 9. PAK-FA protoról
![]()
BUK M3
![]()
BUK M3
![]()
BUK M3
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 08:13:34 -
#77964
Nem, minden haderőnem felépít egy saját igényt, hogy X fegyverzettel, Y magasságon, Z küldetésprofillal repül, és így meddig kell eljutnie. Egy 2009-es PDF-ből:
![]()
![]()
![]()
![]()
Kérdések száma a fentiek alapján: végtelen.
-
fade2black #77963 "Valóban nem csökken a harcászati hatósugár? Ezt le is írják valahol?"
A harcászati hatósugár lényege nem pont az, hogy gép feladatától függően pl HI-LO-HI vagy/és 10-15perc aktív légiharc, 15-60perc loiterrel?
Mert ha ezek nem kellenek akkor kb duplázódik a 625nm pl wiki szerint:
Combat radius on internal fuel[671] 625 nmi (1,158 km)
vs
Range >1,200 nmi (2,220 km)
Ezért is baromi nehéz "hivatalos" CRt hasonlítgatni. US terminologia amúgy ahogy én látom ebben elég szigorú, Su-30nál olvas az ember 3000km+os CRt is ami max "fery" rangre hihető. -
#77962
Ahogy megnézi az ember a tartalék lánctagokat a homloklemezen,ott is lehet látni a vezetőtaréjokon,hogy nem stimmel valami.Viszont azokon nincs gumipárna.OFF:A lánctalpakon lévő gumipárnákról az jut eszembe,hogy lehet,hogy csak végiggördültek pár méter friss rekortánon velük :)
Nevetséges,hogy több réteg festés van rajtuk-le vannak festve a tartalék lánctagok,sőt a homlokgéppuskák is.Utóbbi inkább néz ki vízvezetékcsőnek.Sőt,a torony tetején a ventik nyílásaira külön kis lemezek vannak rögzítve. -
#77961
Minden gépnél úgy van, hogy a harcászati hatósugárt mellé X perc légiharcot rendelnek utánégető használattal. -
#77960
Ugyanis elfelejted, hogy az ilyen komment a 600 nm harcászati hatósugár mellett van
Valóban nem csökken a harcászati hatósugár? Ezt le is írják valahol?
Ez még annyira sem marketing duma, mint a külső függesztésű gépeknél. Ez valós harcászati képesség.
Véleménykülönbségen vagyunk, maradjunk ennyiben. -
#77959
Bocs, de ez nem jó példa. Mert az F-35 ezt harci terheléssel képes előadni a belső tér miatt. A Gripennek meg rohadtul nincs ilyen képessége felfegyverezve...
A további rész is értelmetlem. Ugyanis elfelejted, hogy az ilyen komment a 600 nm harcászati hatósugár mellett van. Fizikailag az F-22 is képes tovább szupercirkálni, mint 5 perc csak akkor a harcászati hatósugár lesz olyan, amilyen. Egy BVR légiharcnál 5 percnél több nem kell.
Ez még annyira sem marketing duma, mint a külső függesztésű gépeknél. Ez valós harcászati képesség. -
#77958
...és akkor megint ott tartunk, hogy akkor a JAC-39A/B/C/D Gripen is tud szupercirkálni, ha nincs rajta póttartály, csak levegő-levegő rakéták...
Az F-35 szupercirkálás képessége akkor létezik, ha az üzemanyag-készlete kb. 1/4-e, de lehet hogy csak 1/5-e van már csak meg, plusz nem maximális fegyverterhelése van, plusz persze a nagy magasság. A hivatalos LM nyilatkozat szerint: ...the F-35 is able to maintain Mach 1.2 for a dash of 150 miles without using afterburners.
Szedjük szét: 150 mérföld M1.2-vel ~11,4 perc, az ismert fogyasztási adatok mellett ~700kg üzemanyag. Ez a belső üzemanyag készlethez viszonyítva elenyésző (F-35A: 8 382kg). Magyarul ez az "F-35 tud szupercirkálni" egy marketingduma, még 50%-os üzemanyagmennyiség plusz belső fegyverterhelés mellett sem valószínű, hogy képes rá...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.27. 09:11:41 -
#77957
Az USA-nak is volt folyékony hajtóanyagú, azokat leszerelték?
Az USA-nak a Minuteman III. szárazföldi bázisú és a Trident II. D-5 tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétája van rendszerben. Mindkettő három fokozatú, mindegyik fokozat szilárd hajtóanyagú. Az előbbi még legalább 2030-ig, utóbbi legalább 2042-ig rendszerben marad a mostani tervek szerint. -
#77956
Az LM terminológia szerint nem tud, menrt M1.5-öt nem tudja, M1.2-vel tud nagy magassában.
_at_Ingalls_in_1959.jpg)
