95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
savaz #77755 Most ramjott az agymenes :-).
Mennyire hatekony egy modern harckocsi ellen egy nagy kaliberu gepagyu sorozat?
Mondjuk 40 mm bofors.
Mennyire eselyesek az egymashoz igen kozel becsapodo lovedekek, hogy lebontsanah egy ERA-t es az alatta levo pancelt, vagy egy Abrams kompozit panceljat, egy Armata tornyat? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77754
A legpontosabb irányítatlan rakéták, mint a CRV-7 is 1km-es lőtávon 3-4 méteres szórást produkálnak. Nem véletlen, hogy a Hydra 70-ből is folyamatosan precíziós verziót erőltetnek.
Ahogy Molni is írja, a (szilárd) rakétahajtóművek működésénél előfordulhatnak változók, irányított rendszernél ez nem probléma, korrigálja az avionika. Irányítatlan rendszernél viszont nincs mese, vagy bevállalod, vagy más eszközt keresel.
Ha ennyire egyszerű lenne a dolog, szerinted nem alkalmazná már boldog-boldogtalan, ahelyett, hogy 130-140-152mm-es lövegeket reszelgetnek, meg plazmagyújtással kísérleteznek és így tovább? -
#77753
A rakéta hajtómű tolóereje időben nem állandó és szórása van, az iránya sem középpontos. A méter alatti szórást megnövelné. -
savaz #77752 Azert egy mai harckocsi loszer mereteben el lehetne kepzelni egy iranyitas nelkuli raketat, aminek a meghajtas adna egy stabilizalo forgast.
Ez egy mai sima csovu harckocsilovegbol inditva kaphatna egy olyan kezdosebesseget ami a stabilitashoz es a ponossaghoz eleg, aztan a roppalyan meg novelhetne a sebesseget.
Mi befolyasolja a pontossagot ilyen esetben?
-
#77751
fél OFF
Valahol meg a fél ország karbidól :)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.10.19. 10:41:02 -
#77750
A RAP lőszerek problémája, hogy irányítás nélküli lövedéknél rontja a pontosságot. Márpedig a pontosság kiemelt fontosságú. Szóval amíg a KE lövedékek nem lesznek irányítottak, addig nem sok értelme lenne a RAP lőszernek se.
A Gyrojet egy kicsit más dolog, mivel ott a lövedékben volt a meghajtás, ez nem RAP (rakéta-póthajtás), hanem konkrétan rakétameghajtás, csak egy fegyvercsőből indították. -
#77749
Mert nincs értelme. 1500 méter felett mozgó vs mozgó cél esetén a találati arány drámaian kezd zuhanni, 2000 méter felett szinte elméleti a találat esélye. Álló célra 3000-3500 méterig még elmennek. Nem a lövedék kinematikája a szűk keresztmetszet.
Ezen felül akkora lenne a lövedék, hogy nem tudnád a mai torony méretek mellett betölteni. Túl hosszú és túl nehéz is lenne. -
savaz #77748 Harckocsiagyuknal miert nem terjedt el a raketa pothajtas?
Az elvileg jelentos sebesseget adhatna hozza a csonyomas novelese nelkul, vagy a csotorkolati sebesseget tovabb tartana.
Kezifegyvereben megvalositottak (Gyrojet), de ott az volt a problema, hogy rovid volt a cso, csotorkolatnal meg kezzel meg lehetett fogni a lovedeket. Mindezek miatt kis tavolsagon (10 m alatt) nem volt hasznalhato, illetve pont emiatt pontatlan volt.
Egy L52 harckocsilovegnel azert az inditotoltet adhatna neki egy jo iranyt es sebesseget, amit a raketa pothajtas 3-4 km tavig fenntartana.
-
#77747
Igen, ott még el tudnám képzelni, mondjuk kerozinnal menne a hajtómű is, meg ha lőni szeretnének az is egy másik tartályból amit azért össze lehetne kapcsolni. Viszont kézifegyverekig lekicsinyíteni nem tudom mennyire lenne értelme, mennyire érné meg. Mert láttam már akkora motort, hogy elfért a fémpénzen... szóval meg lehet csinálni mindent kicsibe, de mivel még senki nem készített, CLGG ágyúkkal is inkább a hobbi amatőrök szórakoznak -
_rudi #77746 Tökéletesen jellemezted a szegedi viszonyokat!
Érdekes volt hogy bár az AMD-t összesen egyszer használhattam, robbanóanyag volt rogyásig.
Legalább négyszer voltunk Dócon robbantgatni. Volt ott egy híd modell (két pillér, közte egy acél rácsszerkezet) és azon még a vágó töltetek elhelyezését is gyakoroltatták...
Az elszámolás a robbanóanyagokkal is hihetetlen laza volt. Este a körletben mindenki maréknyi plasztik robbanóanyagokkal szórakozott...
A szakkiképzést egy idős, már leszerelt tartalékos tiszt tartotta. Szerintem egyedül neki volt köszönhető az alapos oktatás. -
F1End #77745 A folyékony hajító töltetnek valójában ez az egyik előnye, hogy befecskenedzés révén jobban lehet szabályozni az égést, ezért nagyobb energiát is adhat át a lövedéknek, éppen ezért harckocsiágyúk esetében is kísérleteztek vele:
"The ability to control the rate of injection also makes it possible to achieve
higher average chamber pressures within a given peak pressure limit. This implies
higher projectile velocities than those feasible with comparable solid propellant
guns. The possible increase is of the order of 5 to 15 per cent but the actual muzzle
velocities achieved with all but one liquid propellant gun have been no more than
1700 m/s and therefore no higher than those of the more advanced solid propel-
lant tank guns.
The one exception to this is a two-stage liquid propellant gun with regenerative
injection devised by General Electric which exploits the travelling charge concept.
In this gun only one half of the charge is burnt in the chamber; the rest burns as it
moves with the projectile. The result of this is considerably higher muzzle veloci-
ties for a given propellant mass, the increase over comparable solid propellant guns
and charges being of the order of 30 per cent at velocities of about 2500 m/s.
Muzzle velocities of up to 3000 m/s have actually been achieved with an experi-
mental two-stage 30mm liquid propellant gun built by General Electric to explore
the concepts embodied in it."
Forrás: Richard M. Ogorkiewicz: Technology of Tanks I, Jane's Information Group -
#77744
Eléggé kóklerkedésnek tűnik, mert hol volt itt az 1:15-ös keverési arány, vagy bármiféle kompresszió.
Lőpornál meg nagyon nem mindegy, hogy milyen, múltkor láttam még klasszikus elöl töltős puskánál mutatta be, hogy ha véletlenül dupla mennyiséget töltesz be fekete lőporból még semmi gond, aztán megtöltötték a csövet meg 2 töltényt tettek bele ha totál hülye vagy még akkor sem robbant fel, csak nagyot szólt meg valszeg szétcsapta volna a lövész vállát, de túlélte volna.
Cserébe a füstmentes lőporból 1 egység már deformálta a fegyvert 2 egységnél meg szétszállt, eltört a tus stb. Új fegyveren próbáltak 3 egységet, ami ugye még mindig nagyon messze van a teljes cső megtöltésétől, akkor meg szublimált kb a fegyver a füstmentes lőporral.
Egy szó mint száz igaz benzinből is van több fajta, de lőporra ez hatványozottan igaz és látni még civilek számára elérhetőek között is van különbség, a katonai meg lehet ettől még jobb is akár. -
#77743
Bár én ki maradtam a katonaságból, saját tapasztalat szerint akik 80' évek végén voltak katonák azt meg tanulták pl. hogy hogy kell inni (nekem ilyen sztorikat adtak elő)
Pedig már az én generációmra is ráfért volna egy jó korrekt fél év katonaság, kis szigor, életre nevelés, a mai 14-18 körüliekről meg nem is beszélve.
Utoljára szerkesztette: Master91, 2016.10.18. 20:47:09 -
Lacusch69 #77742 Fél évet voltam ott. Előtte fél évet Vácon a Sallaiban.
Ég és föld volt a kettő...
Vác első lépcsős híradó kiképzőközpont volt, ott katonának éreztem magam.
Ennek megfelelően a tisztikar többsége is elég képzett volt.
Szeged egy hatodik lépcsős műszaki dandár ('90-'91). Hát itt inkább bohócok voltunk.
Nagyrészt alkoholista tisztek, iskolázatlan sorállomány.
A híradóknál én voltam az írnok, mert egyedül nekem volt érettségim...
Akkor már nagyon kevesen voltunk, a köcsög szdpk. meg minden xar szolgálatot elvállalt. Volt, hogy nem adta ki a létszám a szolgálatvezénylést.
Akkora diliház volt, hogy inkább minden másnap beírtam magam őrségbe (őrpk. / felvezető). Ott legalább nyugalom volt.
A színvonalra jellemző, hogy a hírszázad nem tudott ÖK-t csinálni 2db R105-ös rádióval a folyosó két végéről. A tisztek sem.
Amikor megkérdeztem (kopaszként), hogy füttymélypontra hangolták-e, azt sem tudták miről beszélek.
Jé, fél perc alatt megvolt az ÖK, amikor behangoltam őket...
Ennek a fél évnek tökéletesen semmi értelme nem volt, leszámítva azt, hogy megtudtam milyen hitvány / balfax emberek is léteznek.
Utoljára szerkesztette: Lacusch69, 2016.10.18. 20:37:16 -
#77741
lőpor vs benzin
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.18. 20:13:35 -
#77740
Várjunk csak, fegyvereknél nem csak az számít, hogy mennyi energia van valamiben, hanem hogy milyen gyorsan adja azt le!
Mikor pontosan le tudták már mérni az égés gyorsaságát, akkor keresztelték át a robbanómotorokat belső égésű motorokká és ez nem véletlen. El tudom képzelni, hogy pl a benzin 30%-a ég el mikor a lövedék elhagyja a csövet, aztán valóban leadja az extra energiát de már tök fölöslegesen a katona vállába :D
Egy ágyút mennyivel reálisabb lenne ilyen alapra tervezni és azokból is ilyen barkácsokat látunk szíriában, nem a hivatalos hadrendben.
Tehát ha nem jó a benzin-levegő keverék, találni kell más folyadékot, csak kérdés, hogy mit ami elég gyorsan elég, mégsem instabil, mégsem koszol,kémialilag nem agresszív tehát nem marja ki a fegyvert, biztonságosan szállítható, mondjuk nem csak rázásra nem, hanem más miatt sem gyullad be magától, saját katonákra nem jelent veszélyt pl kézre, szembe kerüléskor. Érdekes, de a benzin pl teljesítené azt a követelményt amit a puskapor nem, hogy nyílt lángra nem robban be, egyszerűen csak hűteni kéne, meg nem szabadna teret hagyni a párolgásnak :D Kísérletező kedvűek kipróbálhatják saját felelősségre, hogy télen majd ha lesznek mínuszok, egy kis fém dobozba öntenek benzint, akkor el bírják benne oltani a gyufát, mert ha nem párolog nem is gyúlékony :D
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Szerencsére nem kell kísérleteznünk a youtubeon úgyis kipróbálta már valaki:
-
#77739
Én sem fogok sajnos ott lenni. Még szerencse, hogy nyáron tudtam vele beszélni. -
#77738
Hétköznap este 6 órás előadás Szentendrén... Hát ezt nem nekem találták ki... 
-
JanáJ #77737 Ó b+, persze hogy ma betegedem le. Ha megy valaki és valahova felteszik írásban,videóban, az kérem jelezze. -
_rudi #77736 Ott! Egy egész évig. 
-
Lacusch69 #77735 A Kossuth laktanyában voltál? -
SZUsszan #77734 Igen.
Apám is mesélte, hogy ő géppuskásként kiemelt lőszerjavadalmazással 2-3 hevedert is ellőtt a gyakorlatokon, de a szovjetek meg szó szerint egész nap lőttek és a bokorugrók is, nem csak a géppuskások. -
_rudi #77733 ...VSz erők leginkább csak segéderőknek feleltek meg...
Vagy talán még annak sem.
87-ben HKSZ-nél nálunk a járművek átlag 50% jutott el a HKSZ körletig (~20 km sugarú körön belül)
Utána napokig tartott hazavontatni a sok lerobbant dögöt...
A mi csapatunk - szegedi műszaki - legfeljebb út torlasznak lett volna jó...
-
#77732
Ezen egyszer már rágódtunk. Igen, elementális különbség volt a szovjet frontcsapatok és a magyar átlagos egységek harcképességei között. Még ha jól rémlik te alkalmaztad azt a kijelentést, mely szerint a VSz erők leginkább csak segéderőknek feleltek meg.... -
#77731
Akkor kijelenthetjük, hogy az átlagos magyar sorkatona a '80-as években a szovjethez képest gyakorlatilag nem tudott lőni?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.18. 14:40:46 -
#77730
Székesfehérvári lőtéren ugyan ez pepitában.
Aki anno fegyverismereti vizsgán oktatott, ott volt lőtérvezető. A magyar bakáknak már akkor sem nagyon jutott 30 lőszer fejenként a teljes lőkiképzésre. A szovjetek meg fejenként ezerrel jelentek meg, és ezt évente 3-4 alkalommal ismételték... -
_rudi #77729 ...Hát azon elmondásokhoz, hogy a szovjetek anno milyen lőkiképzést csináltak (jöttek a szásák fejenként egy fadoboz lőszerrel...), én másképpen vélekedek....
Ezt szemtanúként alá tudom támasztani. Tényleg így volt...
Zsenge ifjú koromban többször együtt voltunk a dóci lőtéren az oroszokkal. (Ők lőttek, mi robbantgattunk...
)
Csinálták minden létező fix pozícióban (állva, ülve, fekve, stb..), mozgás közben, álló és mozgó célra... látványos volt!
A legjobban a mesterlövészeik kiképzése tetszett. A tiszt a gyakorlat közben a saját fegyverével hátulról sorozatokat lőtt a gyakorló kiskatona feje felett, szerintem csak azért hogy szokjon hozzá hogy célzás közben lehetnek zavaró tényezők. Majd mikor nem volt elégedett a kiskatona lő eredményével, akkorát rúgott a földön fekvő srácba hogy az szó szerint gurult egyet...majd odahúzott mellé egy láda lőszert és a azt estig el kellett lőnie
Ezek után mi (magyarok) elég csöndben voltunk...
-
#77728
![]()
-
JanáJ #77727 Akkor akadályt kiáltasz és jön a következő. Ezt pl már nagyon rég nem csak a különlegesek gyakorolják. Ennyire minden esélytelenre nem egy plusz kütyü, hanem a gyakorlás a megoldás. -
JanáJ #77726 Ne csak a mondatom elejére reagálj. A te példád sántít, mert a Volvo itt megmenti az életed. Inkább olyan, mintha nem egy hanem két vezetéken tudnád állítani a gumi nyomást a kerékben. Felesleges túlbonyolítás. A fékkörnél már nem olyan hülyeség duplikálni. :-)
Pl az autósportban ötpontos öv van, meg bukósisak. A civilek mégsem így indulnak a Balatonra.
A drágább lőszeres részt nem értem. Nem csodalőszer a drágább, de biztos kevesebb akadályt okoz. Csodát ez sem tesz, de a te dupla gyújtásod sem. Simán megszorulhat a hüvely a csoda gyújtás mellett is. -
#77725
Hát azon elmondásokhoz, hogy a szovjetek anno milyen lőkiképzést csináltak (jöttek a szásák fejenként egy fadoboz lőszerrel...), én másképpen vélekedek. Ahogy ugyebár anno az amerikaiak is rájöttek, hogy van értelme szituációs lőgyakorlatokat is tartani, mert ez jobban felkészít az éles tűzharcra, mint a lőlapra való puttyogtatás...
Megy ez a "Taking Fire" sorozat már az 5. epizódnál tart, érdemes nézni és megítélni hogy az átlag 101-es Joe mire használja a karabélyát (szinte kizárólag csak fedezőtüzet lőnek), és hogy a szomszéd hegyoldalon kívül mit is talál el. (persze a túloldal sem bír egyeneset lőni...)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.18. 08:42:04 -
#77724
Speciális felhasználási területeket leszámítve
Van egy fegyvered. Elhúzod az elsütőbillentyűt. Ekkor két független elsütési rendszer lép működésbe. Egyik mechanikus másik elektronikus. Mindegyik célja az, hogy a lőpor begyulladjon és a lövedék ki legyen lőve. Ha a saját vagy mások élete a tét az mennyire speciális felhasználási terület? Érted? El kell sülnie a fegyvernek. Érted mi a tét? :)
Van egy fasza SCAR-od, prémium lőszereid, CQB ben vagy. Nem tudsz időt kérni, hogy SRY. Meg kell néznem az ütőszeget. De lehet hogy WD40-el megoldom. PLZ! Csak egy kicsit vájunk. A statisztika szerint olyan kicsi volt az esély h nem sül el. PLZ! Csak 2 percre mindenki álljon le, cigire vagy nézzen a facebookra. Majd szólok és folytatjuk.
Ha meg csak elektronikus elsütésű a fegyver akkor meg ugyanez, csak nem WD40 hanem száraz kontakt spray. -
#77723
Túl bonyolult? Akkor ne vegyek Volvo-t? Olyan kicsi az esélye, hogy autóbalesetet szenvedek. Erre a Volvo mit csinál? Állandóan a környezetet figyeli. Ha észleli, hogy ütközni fogok akkor már előre elkezd fékezni. Az ütközés előtt behúzza a kormányt, hogy ne törje össze a bordáim. Az ülést a fejtámlát ideális pozícióba állítja. megfeszíti az övet. Megfelelő időben az ideális nagyságra felfújja a légzsákot. Még a testsúlyommal és a magasságommal is kalkulál. Ez csak egy része annak amit a Volvo azért csinál, hogy mentse az irhám. Fel se tudnám sorolni.
Mert lehet többet segít egy drágább lőszer.
Mondjuk 100 darab csappantyút legyártasz. Akkor szétszeded a gyártósort és ellenőrzöd az állapotát a csappantyúkból meg kiveszel 5 db-ot és kipróbálod. Ha valami nem jó akkor az egész mehet a kukába vagy olyan lőszerbe amit a lőtérre szánnak gyakorlásra. Egyenként nem ellenőrizhetsz mindent. Aztán ha a fegyverben törik a rugó, ütőszeg? Hiába prémium a csappantyú.
A tisztán elektromos/lézeres elsütésnek nem tudom lenne-e jelentős előnye
De én arról írtam h miért vagy ez vagy az, lehetne mindkettő egyszerre. -
#77722
Nem, a hajító töltet konkrétan folyadék, tehát a lőpor helyett a lövedék mögötti töltényűrbe folyadékot fecskendezel, és annak égése/robbanása által generált gázok hajtják a lövedéket a csőtorkolat vége felé. Vannak még előnyök, amit HPASP nem sorolt fel, például lehetne szabályozni a fegyver energiáját a befecskendezett hajítótöltet mennyiségével.
Tehát lehet egy géppisztoly szerű üzemmód, montjuk 500 Joule torkolati energiával, nagy tűzgyorsasággal, épületharcra. Lehet egy közepes mennyiségű hajítöltetű üzemmód, 3 lövéses rövid sorozatra, mondjuk 2000 joule torkolati energiával, gépkarabélyként való hajsználatkor. És lenne nagy energiájú üzemmód, teljes töltettel, mondjuk 4000 joule torkolati energiával, hosszú távú mesterlövész puskaként való használatkor. Mindezt egy fegyverrel, ugyanolyan lövedéket használva...
Szabadalom-ábra erről.
Egy 2011-es anyag a működés finomításáról.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.17. 21:07:16 -
#77721
Egy folyadék-hajtótöltetes karabélynak/golyószórónak lehet létjogosultsága, én inkább itt érzem hogy túl konzervatív a fegyveripar.
Ez olyan, mint az űripar esetében az SSTO technológia. :)
Komolyabb összeget kellene belefektetni, de amíg az ez által nyerhető előny nem kifizetődő, addig nem foglalkoznak vele.
Egyébként én is úgy vélem, hogy a mai technológiával a korábbi problémák egy része kiküszöbölhető lenne...
És akkor mindjárt felmerül, hogy mi lenne ha az átlag nyúl nem tudna sorozatot lőni (úgysem talál el semmit sem), csak 3-as rövid sorozatokat?
Megcsinálta az US ARMY és az USMC az M16A2-vel és az M4-el. Csakhogy aztán kiderült a harctéren, hogy épületharcban és rövid lőtávon a sorozatlövésnek mégiscsak van értelme. Jött az M16A3 és az M4A1, immár sorozatlövéssel...
Az ideális megoldás a kettő kombinálása. Tudjon a baka sorozatot lőni, de hosszú lőtávon ne használja, hanem a rövid sorozatokat...
Esetleg meg lehetne tanítani a nyulat pontosan lőni, de erre még a világ egyetlen tömeghadserege sem vette a fáradtságot/erőforrást.
Hát azon elmondásokhoz, hogy a szovjetek anno milyen lőkiképzést csináltak (jöttek a szásák fejenként egy fadoboz lőszerrel...), én másképpen vélekedek. Ahogy ugyebár anno az amerikaiak is rájöttek, hogy van értelme szituációs lőgyakorlatokat is tartani, mert ez jobban felkészít az éles tűzharcra, mint a lőlapra való puttyogtatás... -
#77720
Fegyver elsütőbillentyűjének elhúzásakor történő hibázás csak a marok lőfegyvereknél áll fent. (értsd - pisztolyok)
Karabély, puska esetén azok tömege és tartása miatt nem.
Bocsánat, de nem értek egyet. Eleve mesterlövész-puskáknál még állítható is az, hogy mekkora ellenállást adjon az elsütőbillentyű (hány N erő kell az elhúzásához - a kisebb erő finomabb elsütést jelent, a nagyobb erő viszont a vétlen lövés esélyét csökkenti le drasztikusan).
Ha gondolod, valamelyik hétvégén gyere le, és TOZ-8-al vagy Zul-al kipróbálhatod, hogy számít-e az elsütés ereje... :) -
#77719
Az Armata egyelőre ugyanis egyelőre egy kis szériás valami, ami nem váltotta ki a mostani harckocsikat és egy jó darabig nem is fogja.
Egyelőre. De ki fogja váltani a frontegységeknél a T-90(A)-t és a T-80U-t... Hamarabb, minthogy az első vele egy kategóriás nyugati harckocsi sorozatgyártása megkezdődjön. A Leopard 3 fejlesztése 2030 előtt nem fejeződik be várhatóan, az Abrams utódját pedig effektíve el sem kezdték fejleszteni, az M1A3 is csak az évtized vége előtt jön...
de alapvetően a 70 éve folyamatosan megfigyelhető trendjeik mentén (méretcsökkentés/optimalizálás)
Ehhez képest nagyobb / nehezebb lett a T-14, mint a T-90A/Sz....
a toronyból a testbe helyezett legénység, elvégre így kisebb, könnyebb lehet a torony, fajlagosan magasabb páncélvédettséggel.
A T-14 páncélvédettsége szánalmas a mai harckocsikhoz képest. Alapvetően a kisebb kaliberű gépágyúk ellen nyújt védelmet. A nagyobb lövedékek és a rakéták ellen az soft- és hardkill rendszerek védik meg (soft a ködgránátvetők, hardkill az APS). A test rendelkezik komolyabb páncélvédettséggel, így a sorrend a védelemnél így alakult: legénység > mozgékonyság > fegyverzet.
Érdemben miben hoz előrelépést? Nincs ember a toronyban?
Nincs, így ahhoz képest, hogy mennyi mindent pakoltak a toronyba (töltőberendezés, radar, EO rendszerek, soft- és hardkill rendszerek) még viszonylag kicsi is maradt. Ráadásul a löveg maga egyszerűbb például az által, hogy nem kell lőporfüst-elvezetés például...
Ha pl. egy harceszköz a korábbi harcértékének 110%-át tudja de 2x annyiba kerül (tehát fele annyit lehet belőle rendszeresíteni), elgondolkodtató, hogy hadsereg szinten mi ad ki nagyobb ütőerőt. Általában ezen véreznek el az új fegyverfejlesztések, Oroszországnak viszont presztízskérdés, nem feltételenül a racionális okok számítanak.
Alapvetően a probléma az, hogy a T-72/T-80 szériát tovább reszelgetni nem nagyon éri meg. Ezt mutatja a T-84 Oplot-M és a T-90MSz is. Mindkettő a T-64 óta alkalmazott elven, a torony alatt tárolja a lőszert, és a kialakításuk miatt korlátozva vannak a lövedékek hosszai - így nem tudják tovább fejleszteni úgy, ahogy a nyugati harckocsiknál tették az egyre hosszabb APFSDS lövedékekkel. A T-14 esetében azért maradtak a 125mm-es lövegnél, mivel az új töltőberendezés képes jóval hosszabb lövedékek befogadására (ezért is szélesebb, mint a T-90), így jóval nagyobb torkolati energiára képes, vagyis felveheti a versenyt a nyugati harckocsikkal. A T-64/72/80/84/90 család esetében ehhez hatalmas toronyra lenne szükség, amely a torony végében tárolja a lőszert, ezt az ukránok megcsinálták a T-84-120 Jatagán esetében, de brutálisan hosszú és nagy lett tőle a torony, amelynek a lőszertárolóját nem is tudták megfelelő páncélozni.
Szóval pont, hogy racionális okokból döntöttek a T-14 rendszeresítése mellett. A T-90Sz és a T-72B3 alapvetően a Leo2A4 szintje, ahogy Németország vagy Franciaország nem engedheti meg magának, hogy elavult harckocsikat tartson hadrendbe, úgy az oroszoknak se érdeke ez...
A távirányításos toronynak előnyei pedig kérdésesek.
Nem kérdésesek. Ma már ez annyira természetes dolog a mai EO érzékelők és automatizálás terén, hogy inkább csak előnyei vannak. A "hagyományos" kialakítású harckocsiknál is képernyőt néz a parancsnok és az irányzó már... -
SZUsszan #77718 Azt már egyszer kitárgyaltuk, hogy a rögzített hármas sorozat nem hülyeség, de hogy kizárólag azt tudjon lőni, teljes sorozatot meg nem, az nem életképes koncepció.
Amúgy meg mire gondolsz, hogy az átlag katona nem tud lőni? Melyik országra célzol? Elég sokat lőnek Joek és Ivánék is gyakorló pályán. -
#77717
Márminhogy nem puskapor lenne a lövedék végében, hanem nagynyomású gázkeverék? -
#77716
Egy folyadék-hajtótöltetes karabélynak/golyószórónak lehet létjogosultsága, én inkább itt érzem hogy túl konzervatív a fegyveripar.
+ folyékony hajtóanyag nagyságrenddel több energiát tárol a lőporhoz képest (még a sima benzin is)
+ sokkal több (csak) lövedéket vihetne a katona magával
+ hüvely / gyutacs felesleges (benzin begyújtása már Benz óta egészen megbízhatóan megy)
+ benzin (jellegű hajtóanyag) tárolása már megszokott/elfogadott a civil életben is
- persze az elektromos begyújtás továbbra is nagy gond...
- súlytöbblet: akku/gyertya/gyújtótrafó
- megbízhatósági probléma: mocsárba merítés után is lesz -e szikra?
SzVSz nem az pisztoly elsütésénél jelentkező berántás amit ezek a fejlesztések megoldhatnának, hanem az átlag nyúl lőszerkészletének növelését. És akkor mindjárt felmerül, hogy mi lenne ha az átlag nyúl nem tudna sorozatot lőni (úgysem talál el semmit sem), csak 3-as rövid sorozatokat?
Nahát, mindjárt egy apró kis vasdarab bereszelésével meg is oldottuk a lőszer kérdést...
Esetleg meg lehetne tanítani a nyulat pontosan lőni, de erre még a világ egyetlen tömeghadserege sem vette a fáradtságot/erőforrást.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.17. 20:01:39
