Haditechnikai Topic

De mind a két példámmal az a baj, hogy szinte korlátlan forrásokból dolgozott.

A JSF pedig vadászgépekhez mérten korlátlan forrásokból.

Hát ehhez hasonló problémák, korlátozások végigkísértek sok típust, osztán azokat mégsem minősítették használhatatlannak. 😊 Az amikon kívül nem is kerültek nyilvánosságra az ilyesmik, nem csak az oroszoknál, az európaiaknál sem nagyon, legfeljebb utólag.
A sajtó "szakértő" munkásai mindig szerettek célba venni egy-egy programot vagy típust és azt ekézni orrvérzésig, hogy "használhatatlan", "életveszélyes" stb. Ha rajtuk múlt volna még mindig Mustangok és Liberatorok repkednének.

Én örülnék neki, de szerintem max az amik/NATO általi noszogatás miatt mehetünk. Bár 250 misi az nagyon sok bakkancs, egyenruha, reddot, meg kanál gép lenne. :-)

Jah, titkos volt, de csak tudtak róla páran. Meg dolgoztak benne pár ezren. De mind a két példámmal az a baj, hogy szinte korlátlan forrásokból dolgozott. Most itt nincs ilyen, nem lesz semmi, ha csúsznak vele. Meg persze a gyártók és az egyenruhások is most élősszőr hurrá optimisták és most elsőként mutatják a dolgok napos oldalát. :-) Milyen vicces lenne mikor az LM nem a leg "elméletibb" de legkorábbi dátumot mondaná, vagy csak azt, hogy "Talán 2012, de lehet csúszunk 10 évet, meg ha minden szart beleképzeltek akkor mocsok drága is lesz." :-) Lehet pacifisták és így belülről bomlasztják az ember ölő szerkezetek kifejlesztését. <#banplz>

"The Czech Republic, which operates 14 supersonic Jas-39 Gripen fighters, is negotiating with Hungary about the formation of an international air squadron after a similar project with the neighbouring Slovakia failed so far, daily Lidove noviny (LN)) wrote on Wednesday.
<...>
Now, Czechs and Hungarians are negotiating a joint air policing over Iceland in October.

"It would be advantageous as well as logical for both countries. First, they could share costs and second, Hungarians would train flying in the areas where they have not operated yet," a strategist, from the Defence Ministry, told LN.

If the deal is struck, each country will send some 30 soldiers and two fighters to Iceland. The Czech military would thereby save a half of the planned 40-million-crown costs, it adds." (Teljes cikk)

A Manhattan projekt szigorúan titkos volt, így azt momentán nem nagyon kritizálta senki.

Az Apollo programot nagyon komolyan kritizálták az 1960-as évek második felétől, ami miatt meg is kurtították. Viszont határidőre el is érte a célt, amiért létrehozták, hogy 1969-re embert juttattak a Hold felszínére.

Ami miatt az F-35 programot kritizálják, ott olyan problémák vannak, mint például hogy 2012-re ígérték anno a rendszeresítést, ehhez képest az USAF által előírt IOC képesség 2022 előtt aligha valósulhat meg, illetve ahogy most kinéz, meg fog valósulni, úgy, hogy az elvárt képességek egy részét lehúzzák az IOC követelmény listából...

Nekem ez kicsit olyan mintha annak idején a Manhattan tervet vagy az Apollo programot kritizálták volna. Nem mondom, hogy nem jogos, csak azt, hogy szinte minden fejlesztésre igaz az, ami miatt köpködik szegény gépet. Egy nyomorult egyenruhával mit tudott bénázni a sereg 10 (?) év alatt.

POGO F-35 program éves jelentés.

Nem kímélik a JSF-et, annyi szent, effektíve úgy néz ki, hogy 2022 előtt valóban harcképesnek nem lehet tekinteni a típust, és noha az USMC-nél korlátozottan harcképesnek minősítették, valójában rengeteg dolog terén kompromisszumokról kell még beszélni. Rengeteg mindent felhoznak, a Block 3i programverziónál tapasztalt radar-szoftvermodul lefagyásaitól kezdve a teljes üzemanyag mennyiség mellett 3G-ben maximált max. terhelhetőségen át a jelenleg max. Mach 1.2-nél nyitható fegyvertér-ajtókig...

Ami számomra némileg meglepő volt, hogy az USAF és az USN/USMC még eltérő lőszert is használ a gépágyúhoz. Az USAF 25 mm x 137mm PGU-48 Frangible Armor Piercing (FAP) lőszert használ (majd), míg a tengerészet és a tengerészgyalogság PGU-32/U Semi-Armor Piercing High Explosive Incendiary-Tracer (SAPHEI-T) lőszert választott.

Ehhez az kellett, hogy Svédország ismét félni kezdjen Oroszországtól. Az Ukrán polgárháború volt az első pont, ahol Svédország először még finoman (a SAAB csoportot támogatva) akarta 'visszaszerezni' a Kockums-ot, majd a Krími-félsziget orosz elfoglalása után jött az adott eset, amikor úgy döntöttek, hogy a Svéd nemzetbiztonsági érdekek miatt lépniük kell.

The wheels have turned,” Hultqvist said. “The government, possibly in response to Russia’s aggression in Crimea and the Ukraine, has decided that a strong industrial defense capacity that is Swedish-controlled will be the cornerstone that underpins defense policy and future capability.”
Forrás

Peter Hultquist, a Svéd védelmi bizottság elnöke szavaival: "A világ megváltozott. A kormány, részben a Krím és Ukrajna elleni Orosz agresszióra válaszolva úgy döntött, hogy a Svéd irányítású erős védelmi ipari képesség lesz a sarokkő, ami meghatározza a védelmi eljárásokat és a jövőbeni képességeket."

A tettet nem nézték jó szemmel Európában sem. A védelmi ipar ésszerűsítése régóta téma Brüsszelben, és az, hogy kvázi öt cég gyárt tengeralattjárókat (BAe, DCNS, ThyessenKrupp, Navatnia, Kockums) túl sok a politikusok szerint.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.03.16. 06:40:42

2014 áprilisban az FMV utasította a hadsereget, hogy segédkezzen a Kockums-nál lévő tervrajzok és dokumentációk lefoglalásában, ami azt jelentette, hogy két teherautónyi katona és az FMV képviselői kvázi megszállta a Kockums főhadiszállását. A Kockums vezetésének parancsára, a személyzet megpróbálta az ajtók bezárásával megakadályozni az eljárást, de érthető okokból ez visszafogottan volt csak sikeres.

Ez lenne a híres svéd liberális jogállamiság? Hadsereggel beavatkozni a magánszektor ügyeibe?

Afgán toborzó-rap-videó... 😄

Érdekes videó a szovjet/orosz ABM rendszerről és ennek politikai hátteréről.

Anglia és Franciaország 2 milliárd euróból 2025-re egy új UCAS demonstrációs gépet hoz össze. A Future Combat Air System (FCAS) program célja egy olyan lépcsőfokra való eljutás, ahonnan 2030-ra már hadrendbe állítható gépeket lehessen kifejleszteni.

Érdekes, hogy Norvégia most Németországhoz fordul a következő SSK osztály közös kifejlesztésével kapcsolatosan. Norvégiának 6db Ula-osztályú SSK-ja van, ezeket a német Thyessen csoport építette az U-205 széria alapján, de abból továbbfejlesztve jöttek létre. A hat egységet már évek óta le akarják cserélni, de az utód nehezen akar megszületni.

Eredetileg jó tíz éve még egy "skandiván" kezdeményezésre a Viking-osztály váltotta volna őket. A Viking-osztályt Svédország, Norvégia és Dánia fejlesztette közösen, Finnország megfigyelőként és potenciális vásárlóként vett részt benne. 2004-ben Dánia úgy döntött, hogy felszámolja tengeralattjáró-flottáját, és nem is rendszeresít legalábbis egy ideig új egységeket, úgyhogy 2005-ben a programot beszántották.

Svédország továbbvitte a(z amúgy a Gotland-osztály alapjaira építkező) tervet, és A26 néven dolgoztak rajta, de ekkor történt egy kis 'baleset'. A történet még 1999-ben kezdődött, amikor a német HDW hajógyár megvette a Kockums-ot, és ekkoriban dolgoztak a Viking-en. Csakhogy 2005-ben nem csak a Viking-et lőtték le, de a HDW-t, és vele a Kockums-ot megvette a ThyessenKrupp, a Kockums nagy riválisa, az U-212/214 gyártója. A németek így a konkurenciát megették, és úgy vélték, hogy a Kockums inkább a kisebb tengeralattjárók fele forduljon, így ne legyen belső konkurenciája az U-212/214 családnak. A ThyessenKrupp fő konkurense így a francia DCNS (Scopéne és Marlin) és a spanyol Navatnia (Scorpéne és S-80) maradt, leszámítva a kínai és orosz tengeralattjáró-gyártókat.

Az A26-on való munka hosszú ideig csigaként haladt előre, a ThyessenKrupp egyszerűen sehol sem promózta, nem is indította egy tenderen sem, mindenhol az U-214-es, vagy annak egy változata került bevetésre. Ez a svédeket érthetően frusztrálta, és 2013-ban az FMV (a svéd katonai beszerzéseket felügyelő minisztérium) azt javasolta a SAAB-nak, hogy tegyen ajánlatott a Kockums-ra, az állam pedig anyagilag támogatja a tranzakciót. A ThyessenKrupp nyersen elutasította az ajánlatot, mire a SAAB más módszerrel támadott: a saját SAAB Naval System cégéhez igyekezett csábítani a Kockums mérnökeit, amire a ThyessenKrupp extra bérjuttatásokkal reagált.

2014 áprilisban az FMV utasította a hadsereget, hogy segédkezzen a Kockums-nál lévő tervrajzok és dokumentációk lefoglalásában, ami azt jelentette, hogy két teherautónyi katona és az FMV képviselői kvázi megszállta a Kockums főhadiszállását. A Kockums vezetésének parancsára, a személyzet megpróbálta az ajtók bezárásával megakadályozni az eljárást, de érthető okokból ez visszafogottan volt csak sikeres. Mindössze egy hétre rá a ThyessenKrupp felvette a kapcsolatot a SAAB-al, hogy az eladásról tárgyaljanak, amit villámgyorsan, két hónap alatt nyélbe is ütöttek. Majd Svédország két A26-os tengeralattjárót rendelt meg a SAAB AB alá tartozó Kockums-tól, illetve a svédek agresszív marketingbe kezdtem az ausztrál (ahol a német ThyessenKrupp-al és a japán Mitsubishi-Kawasaki cégekkel versenyez) és a holland haditengerészetnél az A26 értékesítéséről, és reménykedtek a norvégoknál való sikerben is.

A SAAB-Kockums marketing videója az A26-osról

Ahogy most kinéz, ez utóbbi az első bekezdésben említettekkel elbukott, a norvégok a németeket választották...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.03.15. 12:43:59

Szépnek néz ki, de ha egy kicsit profibb lett volna a fotós, még jobb lett volna. 😊

Múzeum...

Azért egy kicsit mókás...

A Carrier Strike Group 15. parancsnokát, Richard Williams ellentengernagyot eltávolították posztjáról, mégpedig azért, mert pornót nézett 'órákon keresztül' a szolgálati számítógépén...

Nem tudtak róla, és azért légvédelmi lőteret (Magyarország méretű területekről beszélünk) leginkább ritkán lakott sivatagos, vagyis déli részeken lehet csak kreálni.
Kapustin Yar szolgált a csak szovjet kísérletekre, és Asuluk a VSz gyakorlatokra.

Az oroszok nem figyeltek az ilyenek titkosítására...? Erről az oroszok tudtak? Ha igen, akkor miért nem vitték máshova a lőteret? A Szu elég nagy volt...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.13. 09:57:44

Olyasmi, mint a szovjet bombázó / vadászgép tesztek esetében, amikor például erősen túlbecsülték az M-4 Bison stratégiai bombázót?

Iránból prímán ráláttak (elektronikusan) a légvédelmi lőterekre (Kapustin Yar, Asuluk), és a telemetria vételével pontosan ismerték a kipróbált rakéták adatait. (Hajtómű működési ideje, sebesség, stb)
Viszont előfordult hogy nem tudták rendszerhez kötni a kimért rakétát.
Lásd pl SA-5 Griffon rakéta, ami a Dál V-400-asa, azt a keverték az Sz-200 V-880 (SA-5 Gammon) rakétájával.
Pontosabban a Griffont gondolták az Sz-200-as rakétájának.

2km-en nem vicc az átütésük a lövedékeknek?

Nem, az APFSDS lövedékek átütési képessége még elég korrekt marad 3-4km-ig. Utána kezd esni, mert kiesnek az átütési 'sweet point'-ból.


Talán nem a legautentikusabb, de a célnak megfelelő ábra az amerikai APFSDS-DU lövedékek átütési képességének változását szemléltetve a lőtávot figyelembe véve

Már egyenrangú ellenfél ellen.

Ezt elég nehéz értelmezni. A T-72 széria például alapból nem versenyezhetett a Challenger 1 / Leopard 2A0-A4 szériák ellen. De a Kontakt-5 ERA-val a nyugati harckocsik az 1980-as évek második felében, 1990-es évek elején mégis nagy eséllyel nem üthették át ott, ahol a K-5-el védve volt. Erre volt válasz a brit L27 Charm 3 DU magvas és a német DM-63 Wolframkarbid magvas APFSDS lövedék, ahol a penetrátor rudat ellátták egy acél köpennyel, melynek célja a nyíró irányú erőkkel szembeni védelem (pontosabban a mag lehet, hogy eltörik a kereszt irányú erők hatására, de a köpeny megakadályozza, hogy több darabra váljon szét, ezáltal csökkentve a hatást).

Az 5 km-es találat is komulatív volt emlékeim szerint.

Nem, az egy Charm 1 APFSDS-DU lövedék volt egy Chally 1-esből, egy T-62 ellen.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.03.13. 09:01:40

(általában idejében kiszúrták, bár gyakran hibásan értelmezték a teszteket)

Olyasmi, mint a szovjet bombázó / vadászgép tesztek esetében, amikor például erősen túlbecsülték az M-4 Bison stratégiai bombázót?

Pontosan, a tervező...

2km-en nem vicc az átütésük a lövedékeknek? Már egyenrangú ellenfél ellen. Az 5 km-es találat is komulatív volt emlékeim szerint.

És azért a kutatáshoz felhasználtam a Raspeltin által vezetett iroda visszaemlékezés gyűjteményét (~500 oldal), és a Fakel által vezetett rakéta tervező iroda (~250 oldalas) visszaemlékezését.
+ ~10Gb historykpvo.narod2.ru scannelt korabeli dokumentumot.

Ezen kívül az FOIA (CIA) gyűjteményt is végigtúrtam, hátha a nyugat látott valamit az esetleges lérak kísérleti tesztekből.
(általában idejében kiszúrták, bár gyakran hibásan értelmezték a teszteket)

Szal lehet hogy létezett papíron Sz-275, de hogy kísérleti lőtérre nem jutott ki, az szinte biztos.
Valószínűbb hogy az Sz-300 akkora előrelépés volt, hogy kihagytak egy számot, a politikusok kedvéért.
(lásd utána Sz-300PMU2 átnevezése Sz-400-ra)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.12. 20:38:27

Saját rövid tapasztalatom az, hogy nem érdemes vitába szállni akkor, ha a másik fél nem tényeket hoz fel.

Az a probléma, hogy az ilyen témákban az, hogy van példa akár 5km-ről elért sikeres 'kill'-re is (Chally 1 vs. T-62 az ODS alatt), ebből pedig levonják a következtetést, hogy ez teljesen reális és bármikor megismételhető, bármilyen hadszíntéren. Azonban ezt nem sok minden (ie.: szinte semmi) sem támasztja alá.

Pláne, hogy a rendelkezésre álló adatok főleg lőgyakorlatok adatait képezik, mint például a lenti Görög tendert.

Erre van egy II.Vh-s példa a Jentz' Osprey féle Stug könyvből:

7,5cm StuK 40 L/48, PzGr lőszerrel elért találati arány százaléka (gyakorlat / éles)
100m: 100/100
500m: 100/99
1000m: 99/71
1500m: 77/33

Főleg az 1500 méter a figyelemre méltó. Hiába talált a gyakorlaton 4 lövedékből 3 a célba, az éles helyzetekben már inkább 3 lövedékből egy volt az arány...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.03.13. 08:27:16

Sz-125 Nyeva (SA-3)

Na ezt megint benéztem...

Ez mikori hki tender volt?

2004

Van esetleg róla másik link(ek)?

A TankNet-es volt az eredeti, aztán a StealBeasts fórum. A Militaryphotos-on is volt szó róla. A Militaryphotos-on lévő topicot kár, hogy nem mentettem le, a második nagy tisztítótűznek esett áldozatul, rengeteg ukrán vs. orosz vs. nyugati (főleg lengyel 😛) flém volt, de tele volt hasznos információkkal.

Ez mikori hki tender volt?
Van esetleg róla másik link(ek)?

Ezt nem fogják fel egyesek egy kinti oldalon, mikor a Wargame Red Dragon kapcsán megjegyzem, hogy a 2 km felett ez lenne.

Nagyon érdekes írás, nekem újdonság volt.
<#worship>

Régebben 25-ösével haladtak, de néha politikai okból kihagyhattak. (Sz-300, Sz-400, Sz-350)
Sz-125 Nyeva (SA-3) <#awink>
Sz-150-ről még nem sikerült semmit sem feltúrnom.
(lehet hogy ez lett volna a Dál, rendszeresítés esetén, de ez csak egy tipp)
Sz-275 lehet hogy nem is létezett.

Sz-25 Berkut/Sosna - SA-1 "Moszkva"
Sz-50 Sosna - SA-1 "Leningrád"
Sz-75 Dvina/Desna/Volhov - SA-2
Sz-100V "Leningrád" - AVR (Automatikus Vezetési Rendszer)
Sz-125 Neva/Pechora - SA-3
Dál (SA-5 Griffon)
Sz-175
Sz-200 Angara/Vega/Dubna - SA-5 "Tallin"
Sz-225 Azov (ABM-X-3)
Sz-250 Elektron
Sz-300 Biryusa/Volhov - SA-10






Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.12. 18:16:48

A H-K tesztnél ~1200-1500 méterről adták le a lövéseket, a hk.-k viszonylag sík terepen, a lőtéren mozogtak.

Átszedett terepen mozgás közben azért még a legjobb stabilizátorral szerelt harckocsi is csodaszámba menően találna célba...

Nagyon jól lehet látni, hogy az egyszerűséget beáldozták az ergonómiáért. Az első (gyenge kezes) pisztolymarkolat nagyon magasan van a második (erős kezes) pisztolymarkolathoz képest.

Az alsó hüvelykidobás hátránya is látszik, ugyan bal oldalról látjuk a "sima" lövészetet, de látható, hogy a jobb alkarja a lövésznek a kieső hüvelyek útjába esik, vagyis ilyen esetben (meztelen alkarral) való lövés esetén elég kellemetlen lehet a harmadik típusú találkozás. Igaz még mindig kellemesebb, mintha az arcodba dobná... 😊

Köszönjük! <#taps>

Valójában milyen számozási módszert használtak? 25-ösével haladtak? Mert akkor az Sz-125 és az Sz-150 is hiányzik...

Köszi. Közben angolul megtaláltam. A hunter-killer teszteknél milyen lőtáv volt? A hk-k terepen mozogtak közben?

Következik jövő héten az Sz-175 rendszer...

Biztosan elgondolkozott minden Szovjet lérakkal foglalkozó, hogy miért ennyire foghíjas a honi légvédelmi komplexumok számozása...

Sz-25 Berkut (SA-1)
Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2)
Sz-125 Nyeva (SA-3)
Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5)
Sz-300 (SA-10)

Vajon mi történt a kimaradt számokkal?

Nos imhol a második történet...
Sz-100 Leningrád rendszer

Angolul
Magyarul

#66846

A görög harckocsi tenderes kommentek linkjét megkaphatnám megint? 😊

SW => Sidewinder :-) Akkor hülyeséget beszélek, én azt hittem radarral alak meghatározás már mehet. Persze nem AMRAAM méret és sebesség mellett. NEm a SAR-ra gondoltam. De pl a Sidewinderben lehetne ilyen, de a mind a kettőnk említett tipus probléma miatt felesleges rugózni rajta.

Atyaisten..

A cikk szerint:



A valosagban:



Pedig ott elol a kis clam shell ajto mogotti Kashtan(?) az nagyon tetszett, meg az AK630-asok ossze-vissza 😊

Április-1 még odébb van ugyan...
link
... előre is elnézést kérek.

Akkor két aktív Kirov osztályú hajó lesz a tervezett egy helyett?

A Nakhimov 2019-re van datálva, hogy hadrendbe áll újra. A Nagy Péter viszont ekkor megy a szárazdokkba 3 évre, hogy megkapja azokat az átalakításokat, amiket a Nakhimov-on most csinálnak meg. Vagyis előre láthatóan csak 2022-re, mikor a Nagy Péteren is végeznek, lesz két aktív Kirov osztályú egység - viszont mindkettő nagyjavítás/felújítás után.

Az UKSK az valamiféle VLS rendszer?

Igen, első sorban a Klub/Kalibr rendszerhez van kifejlesztve.

Akkor a 20 db P-700 helyett lsez 80 db Onyx? Tehát lényegében inkább a mennyiség felé mozdulnak el a nagy sebesség helyett?

A P-800 Onyx mindössze egy Tarantul IV. osztályú egységre került kísérlet képpen, amúgy pedig csak a Bastion-P partvédelmi rendszerként került hadrendbe. Az UKSK elviekben tudja fogadni, de eleddig nem nagyon került más hajókra. Esélyesen inkább a 3M-54 Klub hajó elleni verzió kerül a konténerekbe, de ez csak feltételezés.
Az Onyx sebessége nem sokkal marad el a P-700-tól, a hatótávolsága már inkább (repülési profiltól függően 150-300km, egyes források 600km-et említenek, de ez feltehetően egy agyonoptimalizált pályán lehetséges csak), és persze a harci fej is kisebb. Képességek terén itt inkább a mennyiség a fontos, mivel a US NAVY közellégvédelme jelentős fejlődésen ment át az elmúlt időszakban (réteg alapúan: SM-2/SM-6, ESSM, SeaRAM/Phalanx), így a korábbinál feltehetően több hajó elleni robotrepülőgép egyszerre való támadásával próbálnák meg túlterhelni.

Ezt most nem értem. Akkor két aktív Kirov osztályú hajó lesz a tervezett egy helyett? Az UKSK az valamiféle VLS rendszer? Akkor a 20 db P-700 helyett lsez 80 db Onyx? Tehát lényegében inkább a mennyiség felé mozdulnak el a nagy sebesség helyett?

Nocsak-nocsak. Hírek a Admiral Nakhimov-ról. Az orosz haditengerészet bejelentette, hogy a tavaly elkezdett felújítás után 2019-ben aktív állományba kerül ismét - mégpedig azért, hogy a Nagy Pétert leváltja, amely 3 év alatt ugyanazt a felújítást megkapja, mint a Nakhimov.

Az Admiral Nakhimov felújításáról szóló hír egy évvel ezelőtt

A felújítás részeként a 20db P-700 indítókonténer helyére 10db UKSK kerül, amelyekbe egyenként 8db Klub családba tartozó vagy pedig Onyx robotrepülőgép kerülhet.
Az Sz-300F rendszer helyére egy tengerészeti Sz-400 változat kerül, más változtatásokról egyenlőre nem került ki információ.

Mi az az SW?

A SAR radarkép készítés vadászgép méretű antennával ad 2-4 méteres felbontást úgy, hogy másodpercekig pásztáz a radar és után szül egy képet a pásztázott területről. (Régen még tovább tartott...)

Ez nem működik gyorsan mozgó cél ellen, teljesen másra készült. A terep jellegzetességeinek felismerésére és mozgó célok azonosítására az állókhoz képest, de azok sebessége 0 egy repülőgéphez képset.

Az AMRAAM radarja amúgy is kicsi ezen felül nem túl gyakrnak hangoztatják, hogy a SAR kép valójában nem készíthető olyan irányba tudtommal, amerre a gép repül, hanem kb. +/- 30 fokra balra vagy jobbra kell nézni. Ekkora előretartással meg ritkán repül egy rakéta.

Szóval nagyon nem megy. Anno próbálkoztak alakfelismerő radarral gépek esetén, de olyan nevetséges távolságban működött, hogy semmi értelme nem volt. Ennél még az optikai alakfelismerés is megbízhatóbb ma már végfázisban, de ez sem segít, ha pl. azonos típusú gépek lövöldöznek egymásra vagy a "baráti" gép már nem baráti. Lásd iráni F-4 vs szaúdi F-15. Ide tetszőlegese nemzet kombója és repülőgépei behelyettesíthető lenne...