95109
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78023
Akkora bazi nagy ország az övék, szárazföldi repterekről bármeddig elérnek amíg az érdekszférájuk terjed, most komolyan honnan hiányzik az a tucat harmad terhelésen operáló Su-33?
Ugyan az, mint a Liaoning-nak. Tapasztalatszerzés. A szovjetek az 1950-es évektől kezdve álmodoztak repülőgép-hordozókról, de túl nagy kihívás volt folyamatosan, mert hát zéró tapasztalatuk volt vele. Anno a csatahajók hőskorában még lehetett olyat csinálni, hogy megbízol egy olasz, francia vagy brit hajótervező irodát, hogy tervezzenek neked egy hajót, esetleg egy abban az országban működő hajógyárat, hogy gyártsák is le neked, oszt majd összeszeded a tapasztalatokat, és a végén megépíted a sajátod csatahajódat is, miközben a harceljárásokat szépen gyakorolhatod.
Na a hidegháborúban a szovjetek már ezt nem játszhatták (a britek / amerikaiak igen, például). Ott voltak, hogy repülőgép-hordozót akarnak építeni, de azt sem tudták, hogy merre induljanak el. Szinte mentőöv volt nekik a STOVL vadászgépek megjelenése, amit aztán a Kijev-osztállyal együtt tesztelhettek. Nem teljes értékű hordozó, de elindultak valahol. Kidolgozták a hajófedélzeti üzemeltetés alapjait, pilótaképzést, stb.
Aztán jött az Uljanoszk-terv, ami szép volt, de például nem tudtak gőzkatapultot építeni. Ekkor jött a Kuznyecov-osztály ötlete. Szép, nem szép, ez is valami, az akkori STOVL gépekhez képest komoly előrelépés (érdekes kérdés mi lett volna, ha a Jak-141-est befejezik, és a Kijev-osztályt bővítik és üzemeltetik inkább....). Ha nincs a Kuznyecov-osztály, ott se tartanának, ahol most vannak.
Nem, nem teljes értékű hordozó, de ha belegondolsz, a franciák mennyit szenvedtek a CdG-vel, akkor valahol érthető, hogy nem szívesen vonnák ki a Kuznyecovot. A Franciáknak a II.Vh óta mindig volt hordozójuk, mégis nyögvenyelősen megy a dolog... Ha az oroszok a középtávoli jövőben saját hordozót akarnak, akkor szükségük van rá... -
JanáJ #78022 Hát ez azért barokkos túlzás. :-) Az argentinok a hatósugaruk szélén játszottak. Az angolok odafelé a franciákkal gyakorolták mit bírnak a Mirage-ok. Gyorsan kaptak hozzá új rakétát és emlékeim szerint amelyiket eltalálták az le is esett. Mondjuk ez asszem azóta is így van.
Hozzá teszem az amikon kívül senki nem villantott volna az angolok helyében. A szovjetek is max akkor ha van valami nekik a szigeten. -
JanáJ #78021 Igen, de mi a töknek? Két hordozót összetolva mindent lenyomnak az atomhatalmakon innen.
Az oroszok nem támadni akartak vele, hanem a saját hajók légvédelmét látta volna el. -
fonak #78020 A SZU anno úgy döntött, hogy kell nekik, persze sok értelme akkor sem volt, az Uljanovszkkal kellett volna kezdeniük.
A flotta légvédelmét erősítheti a szárazföldi vadászok hatósugarán kívül pl. Gondolom rájöttek, hogy a Kirovokat hiába pakolták tele SAM-ekkel, sok esélye nem lett volna a felszíni hajóiknak mondjuk az észak-atlanti vizeken, vagy bárhol ahová "ki akarnák vetíteni az erőt".
A kevés hangártér meg asszem annak köszönhető, hogy ragaszkodtak a bazi nagy Granit indítókhoz, ha már a repülők nem igazán használhatók hajók ellen.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.10.29. 16:45:32 -
Gunslinger #78019 Mikor megérkeznek az F-35B-k, akkor az LHA-k és LHD-k egyedül komolyabb légierőt tudnak majd emelni, mint a Kuznyecov, ami elvileg teljes értékű hordozó lenne vagy mifene.
Amúgy tényleg, a Kuznyecovnak mi értelme azon kívül, hogy remekül lehet vele bosszantani a norvég fúrótornyokat meg kétes értékű státusz szimbólum, mert a jóval kisebb CDG is kétszer annyi repülőt képes befogadni, mint amivel a Kuznyecov bír. Akkora bazi nagy ország az övék, szárazföldi repterekről bármeddig elérnek amíg az érdekszférájuk terjed, most komolyan honnan hiányzik az a tucat harmad terhelésen operáló Su-33? -
fonak #78018 Az angolok mondjuk ettől még pár tucattal leverték az argikat. ASF-nek is éppenséggel bevált a Mirage III/Dagger és Skyhawk ellen :)
(Az, hogy a hajókat nem tudták mindig megvédeni az az AEW hiánya miatt volt. Mondjuk az is egy olyan háború volt, ahol egy kicsit jobb ellenfél úgy pofán keni a brit "birodalmat", hogy Maggie Thatcher vagy kénytelen nukihoz nyúlni, vagy nemzeti megaláztatás (és garantált kormánybukás) a vége, így meg pont az ellenkezője lett.) -
JanáJ #78017 A Harrierig, nem azóta. STOL ASF-et akartak, de csak Harrier lett belőle. Ehhez képest a kopoltyú semmi. A 21-ek is fel lettek készítve a füves üzemre, oszt az sem kellett. Mondjuk nem tudom ez mennyit rontott a gép képességein.
De ettől kicsit elszakadva az mennyire életszerű, hogy lopakodó F-35 kell az LHD-ra? :-) -
#78016
Én csak az ábrákat néztem meg és elfogott a röhögés. Azt sem tudom, hogy hol kezdjem el szétcincálni ez alapján az írást, akkora marhaságok vannak az ábrákon. -
#78015
Mennyi energiát...? A Harrier óta egy sem épült és annak harcászati kapacitása hidegháborús szinten vicc volt. ASF-ként egy kalap szar, mert szubszonikus, de VTOL módban a csapásmérő képessége meg kb. két bomba. Akkor az nem PGM volt, legfeljebb nukival volt komolyan vehető. -
#78014
Noha kétségkívül tanulságos és alapos írás, pár dologban meg lehet támadni a gondolatmenetet.
1.: Nem számol a stand-off fegyverek és robotrepülőgépek hatótávolságával. Az 1960-as évekig a szabadesésű légibombák jelentették az elsődleges csapásmérő fegyverzetet, és még 1991-ben is főleg azokat hajigálták a tengerészet gépei. Ma már alsó hangon ott vannak a siklóbombák (15nm, ~25km hatótávolság), de inkább a csapásmérő rakéták és bombák (ott lenne a JDAM-ER, ha rendszeresítenék (80km), de ott van a SLAM-ER (170nm, 250km), a JSW (70nm, 130km) és a JASSM (230nm, 370km) illetve a JASSM-ER (620nm, 1050km). Tehát ha teljesen korrekt akar lenni, akkor ezeket is bele lehet venni a gépek hatótávolságába is. Hiába volt a Skyraidernek 1140nm a hatósugara, ha át kellett repülnie a célpont felett.
2.: Tök jó, hogy felhozza a Tomcat-et, de annak konkrétan 500nm volt a hatósugara. A Crusadernek mindössze 450nm. A Phantom II-nek pedig 367-422nm, függően a változóktól.
Igen, a Corsair II-nek 1070nm, az Intrudernek dettó 1000nm felett. De mit csinálnak légi fedezet nélkül, ha megjelenik az ellenséges légierő? Ráadásul mindkettő szubszonikus sebességre képes csak. Értjük, logisztikai szempontból így is tétel, hiszen csak a vadászgépeket kell után-tankolni (3x), hogy a teljes hatótávot ki tudják használni. De pepitában ugyanez a helyzet az UCAV-okkal. Nem véletlenül van egy (viszonylag hangos, de az utóbbi időben jól helyre tett) drón-támogató csoport a NAVY-n belül, ott a közvetlen légi támogatás hiánya nem veszélyeztet pilótaéletet. -
JanáJ #78013 Kérdés mi az olcsóbb, a drága géppel két kör, vagy külön erre tartani egy olcsóbbat. Ráadásúl az LHD-re csak ez az opció. Ettől még tényleg vicc, hogy a überszuperpower Navy "nem tud" rendesen utántölteni. :-) -
JanáJ #78012 A 29-esnél miért hülyeség? Tudtommal nem azért van, hogy ne kelljen takarítani a "fő repteret", hanem hogy kevésbé tiszta, fronthoz közelebbi repterekről is üzemelhessen. Ha megnézed mennyi energiát toltak bele nyugaton a STOL vadászokba - eredmény nélkül - akkor már nem olyan hülyeség. A modernizált 29-esnél meg már el is hagyták, mert már nincs értelme. -
_rudi #78011 Múltkor olvasgattam ezt az anyagot a US NAVY hordozó kötelékeinek hatósugaráról és utántöltő képesség problémájáról.
Elég hosszú (72 oldal) de szerintem megéri...
-
#78010
A problematika ott kezdődik, hogy az egyik verzióban egy géppel, egy úton leszállítod egy komplett hajtóművet. A másik esetben két úttal tudod leszállítani (két gép / egy forduló vagy egy gép két forduló).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.29. 11:38:40 -
#78009
Ez kicsivel több munka a szerelőknek, ez tény. Viszont a hajóművek 40+ éve modulárisak, szét lehet szedni őket így. Hol itt a gond? Már nem azért a két fillérért, de nem totális helypazarlás kényelmi szempontból összeszervelve szállítani dokokat? Ez kb. ahhoz hasonló, mint a 29-es zárható beölője és kopoltyúja. A gép harcászati értékét csökkentik azzal, hogy arra tervezék, hogy a szovjet pályák szarok és mocskosak... -
#78008
Igen, "megoldották". Úgy, hogy a hajtóművet 5 részegységre bontják, és speciális szállítókeretekbe helyezik. Ezt az eljárást dolgozták ki az LHD-k részére, az USMC számára, és tavaly májusban tesztelték élesben az USS Wasp fedélzetén:
![]()
![]()
![]()
Egy darabban sehogy sem fér el egy V-22-es rakterében, ha csak nem lesz a CMV-22B raktere nagyobb, mint a "sima" (C/H/M)V-22-esé, márpedig nem lesz, az egyetlen átalakítás a nagyobb hatótávolság biztosítása miatti extra üzemanyagtartályok beépítése. -
#78007
Én úgy hallottam, hogy ezt megoldották és tudja majd vinni az F135-öt. Viszont akkor is a C-2/E-2 méret melett valahogy ökörségnek tűnik az egész... -
#78006
Nehezen átlátható az egész, de erősen úgy tűnik, hogy az US NAVY-n (és az USMC-n) belüli lobby az, amely gyakorlatilag kiheréli a logisztikai, tanker és ASW gépek beszerzését. Anno a CSA (Common Support Aircraft) ideális lett volna a NAVY-nek, egy modern, hatékony gép, amelynek az alapján szállítógépet (C-2 utód), tankert (KA-6 / S-3B utód), ASW gépet (S-3B utód), EW gépet (EA-6B / ES-3 utód) és majdan az E-2D utódját is létre lehet hozni. Csakhogy a CSA folyton alulmaradt a pénzügyi húzd-meg-ereszd-meg vitákban, hol az F-35C, hol a P-8, hol az LCS, hol az EA-18G, de valami mindig fontosabb volt.
A kötélhúzás vége az lett, hogy az EW platform az F/A-18E/F lett (EF-18G), az ASW feladatokat az SH-60 és a P-8 vette át, végül csak a logisztikai és a tanker feladatkör maradt. Nehéz megérteni, milyen zárt ajtók mögötti megbeszélések után jöhetett a döntés, hogy a V-22 (CMV-22B pontosabban) lett a logisztikai gép. A C-2 felújítása vagy a boneyardon lévő S-3 átalakítás egyaránt logikusabb döntés lett volna, mindkét gép takarékosabb és már ezerszer bizonyított. Plusz nagyobb terhet vihet messzebbre. Ehelyett a NAVY konkrétan tökön rúgta saját magát, hiszen az F135 hajtómű egyszerűen nem fér bele a CMV-22B raktérbe (annyi extrát egyébként eleve kapott, hogy ~15%-al több üzemanyagot visz magával ez a változat, hogy kellően nagy legyen a hatótávolsága).
A tankergép feladatkör pedig végképp kabaré. Már az is az volt, hogy az UCLASS program keretében tankernek akarnak felhasználni egy lopakodó drónt. De végül az, hogy a V-22-essel próbálkoznak jelzi, hogy a probléma adott, de jó megoldásuk nincs rá...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.29. 08:02:51 -
#78005
Mai napig nem értem az S-3 kivonást. A gépekből tudtommal nem fogyott el a repidő. Most meg a Supert Hornet horrár áron játsza a tankert vagy az USAF adja szárazföldről... -
JanáJ #78004 Hát ennek a lapos tetejűnek így nincs is értelme. Erőt kivetíteni vicc, másra meg nem indokolt. -
#78003
Mert az R-27ER sem nagyon lett rendszeresítve. Egy maréknyit legyártottak belőle, aztán kb. ennyi. R-27R (az R-27T sincs soha sehol felfüggesztve, amit nem teljesen értek, de biztos van oka) és R-73M. Pont. Az elmúlt 25 év ennyit tud. Most tavasszal legalább a Szíriában állomásozó Szu-35Sz gépekre elkezdtek R77-1 rakétákat pakolni, de csak ott és csak azokra. Még az orosz hátországban repkedő gépeken nem láttam olyat.... -
#78002
A Navy szenved a légi tankolással, mióta kivonta a KA-6D-t. Az S-3 relatíve jól ellátta a feladatot, de annak a kivonásával egy rohadt nagy űr van a rendszerben itt. Ráadásul nem sikerült pénzt keríteni, vagy ha sikerült, akkor nem sikerült befejezni a légi utántöltésre alkalmas típus fejlesztését (Common Support Aircraft program). Most ilyen félmegoldásokkal kísérleteznek hát... -
#78001
-A Szu-33 "légifölény" gépek zéró update-et kaptak. Pont arra képesek, mint 25 éve...
Ráadásul már máshol is láttam, de elvileg még R-27ER rakétákat sem visznek, csak azt amit már mi is kukáztunk: R-27R.
-Látványos, hogy az egészt nem másnak, mint kvázi harci körülmények közötti gyakorlatozásnak tekintik az oroszok...
Egen, de ha felsülnek, akkor lehet hogy a flat-top flottát Putyin is kukázza mint elődei.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.28. 22:18:37 -
#78000
On August 29, a successful initial aerial demonstration of a MV-22, equipped with a roll-on, roll-off prototype refueling system, occurred with a F/A-18C/D Hornet in the skies above north Texas.
According to Chad Sparks, manager of V-22 Advanced Derivatives for Bell Helicopter, "The Hornet flew within 30 feet of the MV-22's drogue chute in a lateral offset position during the flight trial, with no significant wake turbulence reported."
V-22 Aerial Refuel - ASW - COD - Capacities for CVFs? -
#77999
Pár megjegyzés:
-A Szu-33 "légifölény" gépek zéró update-et kaptak. Pont arra képesek, mint 25 éve...
-A Ka-52K-k feladata lesz egy új ATGM tesztelése. Igazából egy éve kéne tesztelni (akkor jelentették be), de a hivatalos szöveg szerint "nem tudták eljuttatni azt Szíriába." (az Sz-400-tól kezdve bármit eljuttatak, de pár ATGM-et nem sikerült... így kommunikálják le, hogy megcsúsztak a programmal...)
-Valahol irtó mókás, hogy az oroszok még mindig csak TV irányítású precíziós fegyvereket visznek a vadászgépeikhez...
-Látványos, hogy az egészt nem másnak, mint kvázi harci körülmények közötti gyakorlatozásnak tekintik az oroszok...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 22:13:20 -
#77998
A faramuci LCS tendernél volt olyan pletyka, hogy a haditengerészet azért döntött mindkét pályázó "mellett", mert ha az egyiket kihirdetik nyertesnek, a másik úgy is meg fogja támadni a döntést, aztán fél-egy év huzavona következhet, és addig egy gyufaszálat nem rakhatnak keresztbe...
Itt dettó ez történt, 2015 októberben (csaknem egy éve) kihírdették a Northrop Grummant a B-21 tenderen győztesnek, a Boeing persze megtámadta, oszt egy évig malmoztak, amíg a GAO döntést nem hírdetet... -
JanáJ #77997 Sokkal egyszerübb légi indítással "dobni" a torpot. -
SZUsszan #77996 Dehogynem, direkt lopakodó, lassan haladó, célkövető torpedót kellene használni. =)
Eleve egy lassan haladó, ninja tengo felderítené az ellenfelét és ráküldene egy hasonlóan lassan haladó kis csomagot. Időnk mint a tenger. -
#77995
Őket pöfögtetik lefelé...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77994
Megy ez gyorsabban is...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77993
Northrop Grumman fejlesztheti a B-21 -est a Boeing helyett
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77992
Őőőőőőő.... A tengeralattjárókat borítják be gumirozott téglákkal, lásd #77893 -as hsz. De ezek alapvetően az aktív szonár ellen vannak, amikor leadsz egy hangot, és a visszaverődést várod.
Általánosságban most a passzív szonár az elsődleges érzékelő, ahol a más járművek által kibocsátott zajt figyeled. Ezért kellenek akkora hidrofonok, mint a lenti képeken. Ezekkel egy nagyobb (zajosabb) hajó, mint egy repülőgép-hordozó mozgása akár 100km-esnél is nagyobb távolságból bemérhető.
A torpedók márpedig zajos népek, hiszen hatalmas sebességre kell képesnek lenniük, több, mint 40 tengeri csomó (~74km/h) az alsó határ, ennél inkább gyorsabbak. Na most a meghajtást nem nagyon tudod elcsendesíteni. Igen, lehet csőbe dugni a propellereket, és a többi, de ezek jellemzően olyan 10-15 csomóig hasznosak. A tengeralattjáróknak is van egy "csendes" sebességük, ami típustól függően 4-14 csomó körül alakul, ennél a sebességnél haladnak csendesen. Ha ennél nagyobb sebességre kapcsolnak, akkor már elég messziről meg lehet hallani őket...
A kérdésedre a válasz tehát nem a borítás, hanem a meghajtás. Bizonyos torpedóknál is van "csendes" sebesség (15-25 csomó között), amikor annyira nem zajosak, így például ha szemből vagy oldalról közelíti meg a célt, akkor a hajó szonárja (függően a képességeitől) annyira messziről nem veszi észre. De ez is több km-es távolság. Ilyen sebességgel hátulról indítani felesleges, mert egyszerűen nem éri utól a célpontot, ha az tempósabban halad.
Egy teljes sebességgel haladó torpedót viszont akár több tíz km-ről meghall egy érzékenyebb szonár... Ezzel semmit sem tudsz csinálni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 17:47:08 -
#77991
Állítólag ez a végleges HAL AMCA vadászgép-design. Leginkább az YF-23-asra emlékeztet...
![]()
Ez meg egy norvég CV9030N gyakorlat 360°-os felvétellel:
-
overseer-7 #77990 Szerinted lehetne csinálni CSENDES torpedót.. amit olyan anyaggal lehetne borítani ami nagyon hasonló a vízhez.. de hangalenyelő.. nem visszaverő tulajdonsággal rendelkezik?
Ilyen kocsonyás akusztikusan csillapító anyagból készülhet a borítás.
Egy ilyen cucc értékes lehetne.. torpedó amit nem lehet bemérni.. nem detektálható..
-
_rudi #77989 Lehet....
Amúgy a képeken a USS San Francisco van. 2005-ben teljes sebességgel nekiment egy víz alatti hegynek 160 m mélyen (legalább is ezt mondják). Nem sok hiányzott hozzá hogy elsüllyedjen...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.28. 17:33:24 -
#77988
Szerintem félreértés történt. Molni és HPASP a vízrebocsátás előtti letakarásról beszél.
![]()
![]()
-
_rudi #77987 Igen igyekeztek letakarni, de az első kép még azelőtt készült hogy sikerült volna... 
Ezen a képen már le van takarva...
![]()
-
#77986
Régen pedig még a tengók orrát is letakargatták...
Igen, de azt a torpedónyílások elrendezése miatt.
Jól látszik hogy míg a szovjet hajón a szonár felett vannak a nyílások (így nem is lett volna sok értelme gömb alakú szonárnak), addig az amcsi hajó teljes orra a szonár dóm, és a torpedó vetők mögötte a test oldalán vannak. -
_rudi #77985 Van kép amerikairól is bár ez egy kicsit "gyűrött"... 
![]()
-
savaz #77984 Dangerous Waters rulez!
website
_at_Ingalls_in_1959.jpg)
