94976
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
SZUsszan #77810 Nem sikerült egyiknek sem megállítani. -
#77809
Egyáltalán nem. Ha nincs felhő, akkor a két bomba kinematikája dettó ugyanaz. A siklóbombák nem mindegyike JDAM...
Az orosz fanok szoktak mindig azzal jönni, mikor szembesítik a konvencionális hadviselés terén levő problémákkal, mennyiségekkel, hogy "akkor úgyis atom", meg "ki akarná megtámadni őket". Kicsit skizo az egész így...
A PGM ára senki sem érdekel, mert a célpontokhoz képest még mindig filléresek... -
#77808
Teljesen zárt felhőalap téli időszakban van. Akkor meg semmiféle magasság alá menés nincs, LGB haszálata egyszerűen lehetetlen.
Maradjunk annyiban, hogy LGB bevetéséhez sokkal közelebb kell menni, mint a JDAM-hoz.
Orosz föld ellen egy korlátlan atomháború előtt vagy után zuhanna GPS fegyver, szóval szerintem a linkelt hálózat kiépítése nennó pénzpazarlás főleg, hogy legfeljebb a CEP-et rontja.
Ezzel az indoklással pénzpazarlás minden hagyományos fegyver Oroszországban, és főleg a CONUS-ban.
Az akív radaros bomba esetén meg az egészet a hajadra kenheted...
Aktív radaros bomba még drágább mint a JDAM, sőt ahhoz is közelebb kell menni, és korántsem biztos hogy minden cél látszik a radaron.
Ennél még az anti-jam-GPS is olcsóbb tán.
Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy ne feketén - fehéren ítéljük meg a EW technikákat (amire sok laikus hajlamos), mindegyiknek van értelme, és lehet ellene védekezni, és szinte mindegyik egyre többe kerül.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.20. 10:16:53 -
#77807
Pontosan. -
#77806
Teljesen zárt felhőalap téli időszakban van. Akkor meg semmiféle magasság alá menés nincs, LGB haszálata egyszerűen lehetetlen. Orosz föld ellen egy korlátlan atomháború előtt vagy után zuhanna GPS fegyver, szóval szerintem a linkelt hálózat kiépítése nennó pénzpazarlás főleg, hogy legfeljebb a CEP-et rontja. Az akív radaros bomba esetén meg az egészet a hajadra kenheted... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77805
Dunno, a rendszer a Glonassz-t is zavarja, szóval valahol ön-tökön szúrás is, ha megbízhatatlan országoknak adja el... -
#77804
így az ellent rákényszerítheti a GBU bevetésére, amihez meg a felhőalap alá kell ereszkedni. (akár Szíriában is)
Vagy olyan eszközökre, mint a GBU-53/B Small Diameter Bomb II, amely aktív radarral és infravörös képalkotóval bír....
LGB-t akartam írni sorry.
Pontcélra gondolok, például hídpillér, vagy reptéri gurulóutak kereszteződése.
Ha sikeresen tudják a JDAM pontosságát degradálni (nyilván erről szól a cucc) akkor maradnak az optikai fegyverek amikhez viszont alacsonyabban kell repülni.
A hír arról szól, hogy Oroszországba telepítenék ezt a rendszert, a katonailag kiemelt fontosságú objektumok védelmében. Gondolod, hogy maholnap az USAF vagy bárki más JDAM-okat kezdene hajigálni mélyen Oroszország légterében?
Jajmár ne légy ennyire pacifista. Fegyverexport.
Minden új cuccot először Oroszországban (kifejlesztő országban) rendszeresítenek, és csak utána exportálják.
Ennyi erővel az Sz-400 is csak Oroszországot védi (fizikai exportra még nem került), + Kalinyingrád + Krím + Szíria + ... -
#77803
Szerintem minimum 300-400 tonnás rakéta kell hozzá és egy végfázisban infravörös és/vagy lokátoros önirányítású harci rész.
A probléma valahol ott kezdődik, hogy noha például Kína vagy Oroszország, sőt India is rendelkezik olyan rakétával, amely képes GTO pályára műholdat állítani, ezek mind-mind folyékony hajtóanyagú hordozórakéták (Szojuz, Proton, Hosszú Menetelés-2, stb.). És drágák. És nincs belőlük annyi, hogy akkor maholnap elindítasz hirtelen egy tucatnyit.
Elvi szinten lehetséges, hogy egy manőverező utolsó fokozat elfogó pályára állít egy csomó kisebb vadász-műholdat, de ez erősen teoretikus dolog, plusz ugye kb. közvetlen hadüzenettel ér fel.
Dedikált ASAT rendszer, amely képes lenne MEO pályán keringő műholdat leszedni, nincs. Még a szovjet ISz-A/-P vadász-műholdak is 1,4 tonnásak voltak, és a Ciklon-1/2 indítórakéták ekkora terhet képtelenek lettek volna MEO-ra felküldeni.
Egyébiránt az, hogy mekkora rakéta kell, első sorban attól függ, hogy mekkora az elfogó műhold / harci fej, amelyet fel kell juttatni. Az SM-3 LEAP harci feje ~200kg. Hogy ezt MEO pályára feljuttas, egy 150-200 tonnás rakéta is elég lehet, mint a Zenyit például. -
#77802
Megvannak a kialakítás előnye (személyzet védelme) meg a hátrányai, hogyha érzékelőket megzavarják akkor nincs második esély.
A kialakítás előnye mellé tedd oda, hogy a torony méretét úgy alakíthatták ki, hogy nem kell bele személyzet, és a hírek szerint képes befogadni akár 152mm-es löveget is (az ágyúbölcső elég magasan van, tehát reális, hogy befér oda a 152-es is). A helyzet pedig az, hogy a modern harckocsiknál elég szerény a második esély, ha a fő EO/IR rendszert megzavarják...
Első tippre pl rakjanak a 30-40-57mmes IFV okoslőszerekbe olajos(nem könnyen lemoshat/törölhető) festékes vasport.
És gondolod, hogy a felületen feldurranó lőszertől majd minden csupa olaj és vaspor lesz és ettől elvakul a célpont?
Eközben az M1ek frontból közelről se tudták kilőni egymást M829el kérdésessé teszi, hogy elég e rá a 125.
MElyik M1-est (van egy pár fajta), melyik M829-es (már az A4-nél járunk), milyen távolságból? -
#77801
Képek jöhetnek, sose árt. :D
Sajnos erről a Hungaroxid-ról semmit sem találni, gondolom a gyúelegy valami saját találmány, és annak a fantázianeve volt... -
#77800
A jelenlegi (hagyományos GPS antennával felszerelt) JDAM-ek pontosságát alighanem eredményesen rongálhatja
A hír arról szól, hogy Oroszországba telepítenék ezt a rendszert, a katonailag kiemelt fontosságú objektumok védelmében. Gondolod, hogy maholnap az USAF vagy bárki más JDAM-okat kezdene hajigálni mélyen Oroszország légterében?
így az ellent rákényszerítheti a GBU bevetésére, amihez meg a felhőalap alá kell ereszkedni. (akár Szíriában is)
Vagy olyan eszközökre, mint a GBU-53/B Small Diameter Bomb II, amely aktív radarral és infravörös képalkotóval bír.... -
#77799
-
_rudi #77798 ...20k km-re nézd már meg, hogy milyen rakéták mennek fel...
Hát a NAAAGY rakéták
Szerintem minimum 300-400 tonnás rakéta kell hozzá és egy végfázisban infravörös és/vagy lokátoros önirányítású harci rész.
Az Irániak jelenlegi legnagyobb rakétája - ha jól tudom - úgy 85 tonna körül van (ezzel küldözgetnek majmokat LEO pályára)
Ezt fehizlalni 300 tonnára szerintem több mint lehetséges és a hírek szerint dolgoznak is rajta évek óta...
A GPS műholdak pályája ismert...az Irániak nem rossz matematikusok, ki tudják számolni hogy mikor milyen irányban kell indítani hogy a harci rész elfogja a bazi nagy, nem manőverező GPS holdat.
-
fade2black #77797 Ez az Oroszok meglépték, meg jobb harcérték nekem itt annyira kehés. Megvannak a kialakítás előnye (személyzet védelme) meg a hátrányai, hogyha érzékelőket megzavarják akkor nincs második esély. Első tippre pl rakjanak a 30-40-57mmes IFV okoslőszerekbe olajos(nem könnyen lemoshat/törölhető) festékes vasport.
Eközben az M1ek frontból közelről se tudták kilőni egymást M829el kérdésessé teszi, hogy elég e rá a 125. -
#77796
A probléma nem ennyire egyszerű. Az, hogy felzavarsz ilyen pályára egy holdat, majd utólag kicsit még manőverezel vele a helyén, hogy jó legyen az egy dolog. Viszont lelőni úgy, hogy elsőre eltaláld, egészen más. 20k km-re nézd már meg, hogy milyen rakéták mennek fel... -
_rudi #77795 Gondolom Iránra gondolsz mert az Oroszokról meg a Kínaiakról azért tételezzük fel hogy már megugrották ezt a szintet...
Irán javába reszelgeti azt a hordozórakétáját ami - valószínűleg - már nem csak a LEO pályákat éri el. A GPS műholdak pályájánál kevés dolgot ismernek pontosabban, úgyhogy ha elérik a ~20000 km es magasságot akkor harci résznek már egy zsák csapágygolyó is megteszi (kis túlzással).
Nincsenek kétségeim hogy nemsokára ők is elérik ezt a szintet.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.19. 22:50:54 -
#77794
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
ИНТЕРПОЛИТЕХ-2016
[URL=http://below-the-turret-ring.blogspot.hu/2016/10/russia-is-mass-producing-improved.htmlRussia is mass producing the improved[/URL]
-
#77793
Köszi,róluk van amúgy szó :) De ezzel most nem lettem okosabb,mert az is érdekel,hogy mi volt benne,mitől más,mint mondjuk a sinoxid.
Érkezett még mellé 1 db műag 12-es hüvely-NiKés, és 5 üres papírdoboz ebből négy NiKés,meg egy Vadásztölténygyár Nemzeti Vállalatos is.Utóbbiban nem sörétes,hanem serétes lőszer volt :) Képet is rakok fel,ha valaki nagyon kíváncsi. -
#77792
Ezek alapján mondjuk az orosz GPS zavaró még értelmetlenebb, mint eddig...
Miért lenne értelmetlen? A jelenlegi (hagyományos GPS antennával felszerelt) JDAM-ek pontosságát alighanem eredményesen rongálhatja, így az ellent rákényszerítheti a GBU bevetésére, amihez meg a felhőalap alá kell ereszkedni. (akár Szíriában is)
Vagy az amcsikat rákényszeríti, hogy a meglévő JDAM-eket drága anti-jam GPS antennákkal átszereljék ami nem két-fillér.
-
#77791
Aha. Kérlek vázold fel, hogy mivel szednének le legalább 12 db GPS holdat, amik nem LEO pályán vannak, hanem vagy 20k km pályamagasságon. Még LEO pályára is alig van eszköz... -
#77790
Ilyesmi?
![]()
Ezek a Nitrokémia által gyártott papírhüvelyes sörétes lőszerek. A Nitrokémia a Trianoni elcsatolások után költöztette Fűzfőre a lőszergyártást, ott gyártottak ilyen papírhüvelyes lőszert. Valamikor az 1970-es, 80-as években álltak át a műanyag hüvelyre, majd 1990-ben eladták a Nike-Fiocchinak, 2010-től meg Haltech néven dolgoznak.
Ilyen papírhüvelyes sörétes patront ma már csak gyűjtőknél látsz... -
#77789
Köszi, ez jó info. Ezek alapján mondjuk az orosz GPS zavaró még értelmetlenebb, mint eddig... -
_rudi #77788 ...Nem bárhol, pontosan ismert a pozíciójuk ...
Természetesen. Én is ezt írtam ha végig olvastad. A műhold könyvtár alapján tudni fogja honnan várja a jelet.
De - ahogy írtad - ha csak egy db felfele néző fázisirács antennája van akkor szerintem nem több mint 90-120 fok irányból tud venni.
A maradék 90-60 fokban elég sok műhold lehet... -
#77787
Tudja valaki,hogy mi a fene az a Hungaroxid csappantyú?Hozzám keveredett egy 12-es papírhüvely és szeretném megtudni,hogy mi az.(Google barátunkat már próbáltam,de nem segített.)
Ha lesz válasz,akkor köszönöm. -
#77786
Ez azért érdekes mert a GPS műholdak pozíciója horizonttól horizontig tartó félgömb alatt bárhol lehet.
Nem bárhol, pontosan ismert a pozíciójuk (illetve mért a jelük késleltetése távolság függvényében), és ez alapján tudsz koordinátát kiszámolni. -
#77785
Minden Mobiltoronyra GPS zavaro
Még jobb lenne kórházak tetejére rakni...
-
#77784
Miről van szó?
Mivel a GPS zavaró leginkább talajszinten lakik, és mivel nem tudja merre repül a cél amit zavarnia kell, így a teljes energiáját térben (360°x90° fokban) ki kell sugároznia.
A GPS-t használó repülő cél, ezzel szemben tudja hol vannak az égen a műholdak, így keskeny vételi nyalábok kialakításával (passzív fázisrács) gyakorlatilag negálni lehet a GPS zavarást.
BAE Systems
Raytheon -
_rudi #77783 Ez azért érdekes mert a GPS műholdak pozíciója horizonttól horizontig tartó félgömb alatt bárhol lehet.
Ha csak - mondjuk 90 fokban - felfele nézel lehet hogy túl kevés műholdat fogsz látni a pontos navigációhoz...
Több fázisrács vezérelt antennával, amiket a műhold könyvtár alapján megfelelő pozícióba állítasz, elképzelhetőbbnek tartanám a dolgot.
-
savaz #77782 Minden Mobiltoronyra GPS zavaro -
#77781
Ez nekem új, mint csecsemőnek az anyja melle. Miről van szó? 
-
#77780
Igazából volt már valahol szó GPS zavarás védett antennáról is.
(gyakorlatilag egy fölfelé néző passzív fázisrács, ami a keskeny nyalábjaival csak a műholdakra néz, ezáltal elnyomja a zavarást)
Persze GPS irányítású fegyverre még marha drága, de drónra már jó lehet.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.19. 17:10:11 -
#77779
A GPS zavarókra van megoldás, az SDB, amely képes a GPS zavarók jelére rávezetni magát...
Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy az INS rendszer is része a navigációs rendszernek - legalábbis a sorozatgyártásra kerülő elképzelésnél... -
_rudi #77778 A koncepciónak a lényege érthető: egyszerűbb egy előretolt kis egység (pl. egy Afgán hegytetőn ücsörgő századnyi katona) napi lőszer, MRE, stb.. ellátmányát ilyen formán kiszállítani mint veszélyes, földi konvojokban vagy helikopterekkel.
A gond viszont a GPS navigáció. Egy aszimmetrikus háborúban (pl. előzőleg említett Afganisztán) ez nem probléma, de egy kicsit is komolyabb ellenfél esetén a GPS zavarható (Kína, Orosz, Irán szcenárióban pedig v.színű azokat lőnék le elsőnek)
Én tennék rá a helyükben valami inerciális + tercom navigáció szerű dolgot is olyan opcióval hogy közelítésnél / leszállásnál a fogadó fél átvehesse a manuális irányítását a szerkezetnek...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.19. 15:43:36 -
#77777
Érdekes koncepció:
Most kapott 77 millió dollárt a DARPA-tól. Oké, ettől még nem biztos, hogy ebben a formában megvalósul (lásd a Big Dog esetét). -
#77776
Gyakorlatilag egy kizárólag amcsiknál jelentkező hisztiről beszélünk, ami megoldódna, ha kidobnák az egész M szériát a francba és rendszeresítenek helyette végre egy normális gyalogsági fegyvert (pl. AK 74, G-36, AUG)... csak ugye miért is akarna a Colt licenc alapján mást gyártani.
Bezzeg a németek nem hisztiznek. Ja, de. Ők G3-akat porolták le Afganisztán kedvéért...
![]()
![]()
![]()
-
#77775
mert a ruszkik végül rendszerbe állítottak egy olyan megoldást (távirányítású torony), amellyel egyébként nyugaton is szemeztek de végül elvetettek a hagyományos kialakítású harckocsik javára?
Korábban már beraktam a Block III harckocsi képét ( #77595 ), oké, ott külső fegyverelhelyezés volt "csak", de a lényeg ott is az lett volna, hogy a személyzettel ellátott torony hosszú távon zsákutca. Csak jött a hidegháború vége, és a Block III program annyi más programmal együtt ment a levesbe....
Szóval nyugaton is jött volna valami hasonló, csak a hidegháború vége ezt elkaszálta. Amíg az oroszok / kínaiak a T-72 reszelgetésénél tovább nem merészkedtek, ők is nyugodtak voltak a Abramssal, Leoval, Leclercel. Most kevésbé nyugodtak...
Mindaddig, amíg a páncélvédettség, tűzvezetés és tűzerő nem lényegesen jobb, mint a jelenleg rendszerben álló nyugati harckocsik, nem lehet nagyobb harcértékről beszélni.
Védettség terén a T-14 felette van szerintem a nyugati harckocsiknak. Hovatovább a Merkava Mk.4-en kívül sehol sincs APS még. A tűzvezetés / tűzerő tekintetében ha megelégedtek a 125mm-essel, annak feltehetően oka van. Mivel pedig nincs belátható időn belül olyan ellenfél, amely ellen ez ne lenne elég, így nekik is megfelel...
Ez max. egy szemantikai vita, hiszen gyakorlatilag egy súlycsoportban vannak, mindkettő harci tömege (már amennyire források megbízhatóak) 47-48 tonna körül van ami gyakorlatilag kerekítési hiba az új motor és nagyobb löveg fényében, a T-14 pedig valamennyivel keskenyebb is.
![]()
Forrás? Mert ez eddig egy önmagának ellentmondó magánvélemény - amely egyúttal önmagát cáfolja, t.i. egy jóval kisebb torony állítólag nehezebb harckocsiban aligha a gyengébb páncélvédettségre utal... a torony tömege egy mai harckocsinál alapvetően meghatározó.
Annyiból volt félreérthető, hogy a torony páncélzata szánalmasan gyenge. Ezt viszont korábban már körbejártuk: a torony külső borítása alatt nem látható se ERA, se azok tartóeleme(i). Vagyis önmagában a torony maradt.
![]()
Anno a rajzokból és a fotókból ki lehetett következtetni, hogy a lövegbölcső a torony elejétől mindössze ~100mm-re van, vagyis max. ilyen vastag lehet a torony vastagsága. Mivel a lövegpajzs így is a legtöbb harckocsinál gyenge láncszem, erősen valószínű, hogy ez a maximális páncélvastagság. 100mm minden mai harckocsihoz képest kevés, a Leo2A5-nek is majdnem félméteres vastagságú a lövegpajzsa. A logika alapján érthető a megoldás, a páncélzat feladata a 20-30, talán 40mm-es gépágyúktól való védelem, az ennél nagyobb kaliberű veszélyforrásoktól az Afganit APS védi meg a tornyot (és a járművet).
A T-14 nem szélesebb mint a T-90, hanem keskenyebb,
Ez teljesen jogos, rossz képletet néztem. Korábban arról volt szó, hogy a lőszertároló nagyobb átmérőjű a T-14-nél, ezt a verziót azóta elvetették, és újabban a feltételezések és pletykák szerint függőlegesen tárolják a lőszert:
![]()
![]()
míg a T-14 rendszerben hasonló a rendszer, de a lövedékek már a torony hátuljában vannak, tehát lehet később szinte tetszés szerint növelni a méretet.
Őőő.... Most nem teljesen értem. Az automata töltő a torony alatt van. Van a torony végében egy lőszertároló, de az külső elhelyezésű, nincs kapcsolatban az automata töltővel.
Ha azt mondod, hogy a torony alatt csak a hajító töltetek vannak, a lövedékek meg a torony hátuljában, akkor ezt mire alapozod?
Ilyen szempontból tényleg racionális, hozzáteszem, valszeg jól ellettek volna a mostaniakkal és/vagy egy hagyományos elrendezésű, modernizált harckocsival is egy darabig, ilyen szempontból politikai presztízskérdés.
Még mindig megmarad a T-64/72 fő problémája, hogy az automata töltő / lőszertároló a torony alatt van, így korlátozva vannak a lőszerméretek. Modernizálni hogy modernizálod? Mint a T-84-120, a hosszan túlnyúló lőszertárolójával, amit nem tudnak rendesen páncélozni se?
A hagyományos elrendezésnél egyszerűen csak átváltanak a jó öreg, kevésbé sérülékeny teleszkópos vagy periszkópos optikára és a harcképességet legalább részben megőrzik...
Lásd Archer vs. D-20 vita. Hiába lenne "régi" megbízhatóbb, harcértékben nem versenyképes.
De felhozhatom az F-35-öst is. Abban sincs még csak egy analóg műhorizont se. Vajon ettől lesz vesztes gép? -
Kurfürst #77774 Ez a szép bennük, hogy mindenevők. :) -
Kurfürst #77773 Magyarán azért, mert az M16-os egy sok szempontból szar konstrukció (és egyébként valóban rohadt hosszú, épületharcra kvázi alkalmatlan), a mérete pedig tusmegoldása miatt nem csökkenthető), megszorozva a GI rinyafaktor meg az amcsi fegyverlobbi politikai érdekérvényesítő képességével...
Gyakorlatilag egy kizárólag amcsiknál jelentkező hisztiről beszélünk, ami megoldódna, ha kidobnák az egész M szériát a francba és rendszeresítenek helyette végre egy normális gyalogsági fegyvert (pl. AK 74, G-36, AUG)... csak ugye miért is akarna a Colt licenc alapján mást gyártani. -
Kurfürst #77772 Egyelőre. De ki fogja váltani a frontegységeknél a T-90(A)-t és a T-80U-t... Hamarabb, minthogy az első vele egy kategóriás nyugati harckocsi sorozatgyártása megkezdődjön. A Leopard 3 fejlesztése 2030 előtt nem fejeződik be várhatóan, az Abrams utódját pedig effektíve el sem kezdték fejleszteni, az M1A3 is csak az évtized vége előtt jön...
Már bocsánat, de szerinted miért is szükséges ahhoz "egy kategóriás" teljesen új harckocsi fejlesztése csak azért, mert a ruszkik végül rendszerbe állítottak egy olyan megoldást (távirányítású torony), amellyel egyébként nyugaton is szemeztek de végül elvetettek a hagyományos kialakítású harckocsik javára?
Mintha megint csak keveredne a hardverpornós megközelítés azzal, hogy hogy eltérő megoldás = nagyobb harcérték. Mindaddig, amíg a páncélvédettség, tűzvezetés és tűzerő nem lényegesen jobb, mint a jelenleg rendszerben álló nyugati harckocsik, nem lehet nagyobb harcértékről beszélni.
[qoute]Ehhez képest nagyobb / nehezebb lett a T-14, mint a T-90A/Sz....[/qoute]
Ez max. egy szemantikai vita, hiszen gyakorlatilag egy súlycsoportban vannak, mindkettő harci tömege (már amennyire források megbízhatóak) 47-48 tonna körül van ami gyakorlatilag kerekítési hiba az új motor és nagyobb löveg fényében, a T-14 pedig valamennyivel keskenyebb is.
[qoute]A T-14 páncélvédettsége szánalmas a mai harckocsikhoz képest. Alapvetően a kisebb kaliberű gépágyúk ellen nyújt védelmet. A nagyobb lövedékek és a rakéták ellen az soft- és hardkill rendszerek védik meg (soft a ködgránátvetők, hardkill az APS). A test rendelkezik komolyabb páncélvédettséggel, így a sorrend a védelemnél így alakult: legénység > mozgékonyság > fegyverzet. [/qoute]
Forrás? Mert ez eddig egy önmagának ellentmondó magánvélemény - amely egyúttal önmagát cáfolja, t.i. egy jóval kisebb torony állítólag nehezebb harckocsiban aligha a gyengébb páncélvédettségre utal... a torony tömege egy mai harckocsinál alapvetően meghatározó.
Nincs, így ahhoz képest, hogy mennyi mindent pakoltak a toronyba (töltőberendezés, radar, EO rendszerek, soft- és hardkill rendszerek) még viszonylag kicsi is maradt. Ráadásul a löveg maga egyszerűbb például az által, hogy nem kell lőporfüst-elvezetés például...
Az hogy megspóroltak egy ventit a lövegen, azért elég vicces előny. A (nettó) toronyméret csökkenésnek egyetlen gyakorlati előnye lehet, hogy könnyebb páncélozni magát a löveget. Ez viszont majdhogynem édes mindegy ha egyébként ezek a részek csak kevésbé páncélozottak és torony(széli)találat esetén megy az egész tűzvezetés, megfigyelő- és aktív/passzív védelmi rendszerek ugyanúgy megy levesbe (harckocsi teljesen vak és harcképtelen), a lényegében a korábbival megegyező módon a torony alatt tárolt lőszer ugyanúgy berobban.
[qoute]Alapvetően a probléma az, hogy a T-72/T-80 szériát tovább reszelgetni nem nagyon éri meg. Ezt mutatja a T-84 Oplot-M és a T-90MSz is. Mindkettő a T-64 óta alkalmazott elven, a torony alatt tárolja a lőszert, és a kialakításuk miatt korlátozva vannak a lövedékek hosszai - így nem tudják tovább fejleszteni úgy, ahogy a nyugati harckocsiknál tették az egyre hosszabb APFSDS lövedékekkel. A T-14 esetében azért maradtak a 125mm-es lövegnél, mivel az új töltőberendezés képes jóval hosszabb lövedékek befogadására (ezért is szélesebb, mint a T-90), így jóval nagyobb torkolati energiára képes, vagyis felveheti a versenyt a nyugati harckocsikkal. A T-64/72/80/84/90 család esetében ehhez hatalmas toronyra lenne szükség, amely a torony végében tárolja a lőszert, ezt az ukránok megcsinálták a T-84-120 Jatagán esetében, de brutálisan hosszú és nagy lett tőle a torony, amelynek a lőszertárolóját nem is tudták megfelelő páncélozni. Szóval pont, hogy racionális okokból döntöttek a T-14 rendszeresítése mellett. A T-90Sz és a T-72B3 alapvetően a Leo2A4 szintje, ahogy Németország vagy Franciaország nem engedheti meg magának, hogy elavult harckocsikat tartson hadrendbe, úgy az oroszoknak se érdeke ez... [/qoute]
A T-14 nem szélesebb mint a T-90, hanem keskenyebb, ellenben lényegesen hosszabb a test, jórészt a legénység új elrendezése és a nagyobb motor miatt.
A korábbi T szériáknál alkalmazott automata töltős megoldás méretkorlátai miatt elérte fejlesztési határait az alkalmazható lövedékhossz tekintetében, ezért nem éri meg, illetve nem is lehet nagyon tovább fejleszteni. A T-14 ilyen szempontból majdnem biztos hogy a töltőrendszert csak részben változtatta meg - a T-72-nél a lövedéket, és a töltet is a torony alatt kapott helyet egymás alatt, míg a T-14 rendszerben hasonló a rendszer, de a lövedékek már a torony hátuljában vannak, tehát lehet később szinte tetszés szerint növelni a méretet. Emellett a korábbi T harckocsik nagyrészt motorizációs szempontból is elavultak, az agyonfoltozott jó öreg V-2 diesel helyett kellett már valami más, ahhoz pedig új teknő is kell. Ilyen szempontból tényleg racionális, hozzáteszem, valszeg jól ellettek volna a mostaniakkal és/vagy egy hagyományos elrendezésű, modernizált harckocsival is egy darabig, ilyen szempontból politikai presztízskérdés.
[qoute][A távirányításos toronynak előnyei pedig kérdésesek.] Nem kérdésesek. Ma már ez annyira természetes dolog a mai EO érzékelők és automatizálás terén, hogy inkább csak előnyei vannak. A "hagyományos" kialakítású harckocsiknál is képernyőt néz a parancsnok és az irányzó már...[/qoute]
Vagy fekete képernyőt. Ez esetben a harckocsi harcképtelen. A hagyományos elrendezésnél egyszerűen csak átváltanak a jó öreg, kevésbé sérülékeny teleszkópos vagy periszkópos optikára és a harcképességet legalább részben megőrzik... -
#77771
Upsz, csak az első felére feleltem.
Jó értem, hogy lényegében azért nem éri meg ma harckocsira rakétát tenni, mert az aktív védelmi rendszerek úgyis jó eséllyel vágják haza, ha egyszerre csak egy van úton? Akkor inkább a sokkal olcsóbb KE gránátokkal próbálkoznak, mert az ellen az akív rendszerek (nem ERA, hanem más aktívan működő) lényegében semmit sem tudnak tenni?
Sacc per kábé ez a kép kezd kialakulni. Egyre inkább minden az APS-ekről szól, az M1A3 és a Leopard 2A7+ is tartalmazni fogja, a T-14 és a Merkava Mk.4(Baz) már most bír vele.
Az APS az APFSDS-ek ellen nem nagyon tud megvédeni, tehát azok ellen marad a passzív / reaktív páncélzat...
