95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78014
Noha kétségkívül tanulságos és alapos írás, pár dologban meg lehet támadni a gondolatmenetet.
1.: Nem számol a stand-off fegyverek és robotrepülőgépek hatótávolságával. Az 1960-as évekig a szabadesésű légibombák jelentették az elsődleges csapásmérő fegyverzetet, és még 1991-ben is főleg azokat hajigálták a tengerészet gépei. Ma már alsó hangon ott vannak a siklóbombák (15nm, ~25km hatótávolság), de inkább a csapásmérő rakéták és bombák (ott lenne a JDAM-ER, ha rendszeresítenék (80km), de ott van a SLAM-ER (170nm, 250km), a JSW (70nm, 130km) és a JASSM (230nm, 370km) illetve a JASSM-ER (620nm, 1050km). Tehát ha teljesen korrekt akar lenni, akkor ezeket is bele lehet venni a gépek hatótávolságába is. Hiába volt a Skyraidernek 1140nm a hatósugara, ha át kellett repülnie a célpont felett.
2.: Tök jó, hogy felhozza a Tomcat-et, de annak konkrétan 500nm volt a hatósugara. A Crusadernek mindössze 450nm. A Phantom II-nek pedig 367-422nm, függően a változóktól.
Igen, a Corsair II-nek 1070nm, az Intrudernek dettó 1000nm felett. De mit csinálnak légi fedezet nélkül, ha megjelenik az ellenséges légierő? Ráadásul mindkettő szubszonikus sebességre képes csak. Értjük, logisztikai szempontból így is tétel, hiszen csak a vadászgépeket kell után-tankolni (3x), hogy a teljes hatótávot ki tudják használni. De pepitában ugyanez a helyzet az UCAV-okkal. Nem véletlenül van egy (viszonylag hangos, de az utóbbi időben jól helyre tett) drón-támogató csoport a NAVY-n belül, ott a közvetlen légi támogatás hiánya nem veszélyeztet pilótaéletet. -
JanáJ #78013 Kérdés mi az olcsóbb, a drága géppel két kör, vagy külön erre tartani egy olcsóbbat. Ráadásúl az LHD-re csak ez az opció. Ettől még tényleg vicc, hogy a überszuperpower Navy "nem tud" rendesen utántölteni. :-) -
JanáJ #78012 A 29-esnél miért hülyeség? Tudtommal nem azért van, hogy ne kelljen takarítani a "fő repteret", hanem hogy kevésbé tiszta, fronthoz közelebbi repterekről is üzemelhessen. Ha megnézed mennyi energiát toltak bele nyugaton a STOL vadászokba - eredmény nélkül - akkor már nem olyan hülyeség. A modernizált 29-esnél meg már el is hagyták, mert már nincs értelme. -
_rudi #78011 Múltkor olvasgattam ezt az anyagot a US NAVY hordozó kötelékeinek hatósugaráról és utántöltő képesség problémájáról.
Elég hosszú (72 oldal) de szerintem megéri...
-
#78010
A problematika ott kezdődik, hogy az egyik verzióban egy géppel, egy úton leszállítod egy komplett hajtóművet. A másik esetben két úttal tudod leszállítani (két gép / egy forduló vagy egy gép két forduló).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.29. 11:38:40 -
#78009
Ez kicsivel több munka a szerelőknek, ez tény. Viszont a hajóművek 40+ éve modulárisak, szét lehet szedni őket így. Hol itt a gond? Már nem azért a két fillérért, de nem totális helypazarlás kényelmi szempontból összeszervelve szállítani dokokat? Ez kb. ahhoz hasonló, mint a 29-es zárható beölője és kopoltyúja. A gép harcászati értékét csökkentik azzal, hogy arra tervezék, hogy a szovjet pályák szarok és mocskosak... -
#78008
Igen, "megoldották". Úgy, hogy a hajtóművet 5 részegységre bontják, és speciális szállítókeretekbe helyezik. Ezt az eljárást dolgozták ki az LHD-k részére, az USMC számára, és tavaly májusban tesztelték élesben az USS Wasp fedélzetén:
![]()
![]()
![]()
Egy darabban sehogy sem fér el egy V-22-es rakterében, ha csak nem lesz a CMV-22B raktere nagyobb, mint a "sima" (C/H/M)V-22-esé, márpedig nem lesz, az egyetlen átalakítás a nagyobb hatótávolság biztosítása miatti extra üzemanyagtartályok beépítése. -
#78007
Én úgy hallottam, hogy ezt megoldották és tudja majd vinni az F135-öt. Viszont akkor is a C-2/E-2 méret melett valahogy ökörségnek tűnik az egész... -
#78006
Nehezen átlátható az egész, de erősen úgy tűnik, hogy az US NAVY-n (és az USMC-n) belüli lobby az, amely gyakorlatilag kiheréli a logisztikai, tanker és ASW gépek beszerzését. Anno a CSA (Common Support Aircraft) ideális lett volna a NAVY-nek, egy modern, hatékony gép, amelynek az alapján szállítógépet (C-2 utód), tankert (KA-6 / S-3B utód), ASW gépet (S-3B utód), EW gépet (EA-6B / ES-3 utód) és majdan az E-2D utódját is létre lehet hozni. Csakhogy a CSA folyton alulmaradt a pénzügyi húzd-meg-ereszd-meg vitákban, hol az F-35C, hol a P-8, hol az LCS, hol az EA-18G, de valami mindig fontosabb volt.
A kötélhúzás vége az lett, hogy az EW platform az F/A-18E/F lett (EF-18G), az ASW feladatokat az SH-60 és a P-8 vette át, végül csak a logisztikai és a tanker feladatkör maradt. Nehéz megérteni, milyen zárt ajtók mögötti megbeszélések után jöhetett a döntés, hogy a V-22 (CMV-22B pontosabban) lett a logisztikai gép. A C-2 felújítása vagy a boneyardon lévő S-3 átalakítás egyaránt logikusabb döntés lett volna, mindkét gép takarékosabb és már ezerszer bizonyított. Plusz nagyobb terhet vihet messzebbre. Ehelyett a NAVY konkrétan tökön rúgta saját magát, hiszen az F135 hajtómű egyszerűen nem fér bele a CMV-22B raktérbe (annyi extrát egyébként eleve kapott, hogy ~15%-al több üzemanyagot visz magával ez a változat, hogy kellően nagy legyen a hatótávolsága).
A tankergép feladatkör pedig végképp kabaré. Már az is az volt, hogy az UCLASS program keretében tankernek akarnak felhasználni egy lopakodó drónt. De végül az, hogy a V-22-essel próbálkoznak jelzi, hogy a probléma adott, de jó megoldásuk nincs rá...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.29. 08:02:51 -
#78005
Mai napig nem értem az S-3 kivonást. A gépekből tudtommal nem fogyott el a repidő. Most meg a Supert Hornet horrár áron játsza a tankert vagy az USAF adja szárazföldről... -
JanáJ #78004 Hát ennek a lapos tetejűnek így nincs is értelme. Erőt kivetíteni vicc, másra meg nem indokolt. -
#78003
Mert az R-27ER sem nagyon lett rendszeresítve. Egy maréknyit legyártottak belőle, aztán kb. ennyi. R-27R (az R-27T sincs soha sehol felfüggesztve, amit nem teljesen értek, de biztos van oka) és R-73M. Pont. Az elmúlt 25 év ennyit tud. Most tavasszal legalább a Szíriában állomásozó Szu-35Sz gépekre elkezdtek R77-1 rakétákat pakolni, de csak ott és csak azokra. Még az orosz hátországban repkedő gépeken nem láttam olyat.... -
#78002
A Navy szenved a légi tankolással, mióta kivonta a KA-6D-t. Az S-3 relatíve jól ellátta a feladatot, de annak a kivonásával egy rohadt nagy űr van a rendszerben itt. Ráadásul nem sikerült pénzt keríteni, vagy ha sikerült, akkor nem sikerült befejezni a légi utántöltésre alkalmas típus fejlesztését (Common Support Aircraft program). Most ilyen félmegoldásokkal kísérleteznek hát... -
#78001
-A Szu-33 "légifölény" gépek zéró update-et kaptak. Pont arra képesek, mint 25 éve...
Ráadásul már máshol is láttam, de elvileg még R-27ER rakétákat sem visznek, csak azt amit már mi is kukáztunk: R-27R.
-Látványos, hogy az egészt nem másnak, mint kvázi harci körülmények közötti gyakorlatozásnak tekintik az oroszok...
Egen, de ha felsülnek, akkor lehet hogy a flat-top flottát Putyin is kukázza mint elődei.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.28. 22:18:37 -
#78000
On August 29, a successful initial aerial demonstration of a MV-22, equipped with a roll-on, roll-off prototype refueling system, occurred with a F/A-18C/D Hornet in the skies above north Texas.
According to Chad Sparks, manager of V-22 Advanced Derivatives for Bell Helicopter, "The Hornet flew within 30 feet of the MV-22's drogue chute in a lateral offset position during the flight trial, with no significant wake turbulence reported."
V-22 Aerial Refuel - ASW - COD - Capacities for CVFs? -
#77999
Pár megjegyzés:
-A Szu-33 "légifölény" gépek zéró update-et kaptak. Pont arra képesek, mint 25 éve...
-A Ka-52K-k feladata lesz egy új ATGM tesztelése. Igazából egy éve kéne tesztelni (akkor jelentették be), de a hivatalos szöveg szerint "nem tudták eljuttatni azt Szíriába." (az Sz-400-tól kezdve bármit eljuttatak, de pár ATGM-et nem sikerült... így kommunikálják le, hogy megcsúsztak a programmal...)
-Valahol irtó mókás, hogy az oroszok még mindig csak TV irányítású precíziós fegyvereket visznek a vadászgépeikhez...
-Látványos, hogy az egészt nem másnak, mint kvázi harci körülmények közötti gyakorlatozásnak tekintik az oroszok...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 22:13:20 -
#77998
A faramuci LCS tendernél volt olyan pletyka, hogy a haditengerészet azért döntött mindkét pályázó "mellett", mert ha az egyiket kihirdetik nyertesnek, a másik úgy is meg fogja támadni a döntést, aztán fél-egy év huzavona következhet, és addig egy gyufaszálat nem rakhatnak keresztbe...
Itt dettó ez történt, 2015 októberben (csaknem egy éve) kihírdették a Northrop Grummant a B-21 tenderen győztesnek, a Boeing persze megtámadta, oszt egy évig malmoztak, amíg a GAO döntést nem hírdetet... -
JanáJ #77997 Sokkal egyszerübb légi indítással "dobni" a torpot. -
SZUsszan #77996 Dehogynem, direkt lopakodó, lassan haladó, célkövető torpedót kellene használni. =)
Eleve egy lassan haladó, ninja tengo felderítené az ellenfelét és ráküldene egy hasonlóan lassan haladó kis csomagot. Időnk mint a tenger. -
#77995
Őket pöfögtetik lefelé...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77994
Megy ez gyorsabban is...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77993
Northrop Grumman fejlesztheti a B-21 -est a Boeing helyett
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#77992
Őőőőőőő.... A tengeralattjárókat borítják be gumirozott téglákkal, lásd #77893 -as hsz. De ezek alapvetően az aktív szonár ellen vannak, amikor leadsz egy hangot, és a visszaverődést várod.
Általánosságban most a passzív szonár az elsődleges érzékelő, ahol a más járművek által kibocsátott zajt figyeled. Ezért kellenek akkora hidrofonok, mint a lenti képeken. Ezekkel egy nagyobb (zajosabb) hajó, mint egy repülőgép-hordozó mozgása akár 100km-esnél is nagyobb távolságból bemérhető.
A torpedók márpedig zajos népek, hiszen hatalmas sebességre kell képesnek lenniük, több, mint 40 tengeri csomó (~74km/h) az alsó határ, ennél inkább gyorsabbak. Na most a meghajtást nem nagyon tudod elcsendesíteni. Igen, lehet csőbe dugni a propellereket, és a többi, de ezek jellemzően olyan 10-15 csomóig hasznosak. A tengeralattjáróknak is van egy "csendes" sebességük, ami típustól függően 4-14 csomó körül alakul, ennél a sebességnél haladnak csendesen. Ha ennél nagyobb sebességre kapcsolnak, akkor már elég messziről meg lehet hallani őket...
A kérdésedre a válasz tehát nem a borítás, hanem a meghajtás. Bizonyos torpedóknál is van "csendes" sebesség (15-25 csomó között), amikor annyira nem zajosak, így például ha szemből vagy oldalról közelíti meg a célt, akkor a hajó szonárja (függően a képességeitől) annyira messziről nem veszi észre. De ez is több km-es távolság. Ilyen sebességgel hátulról indítani felesleges, mert egyszerűen nem éri utól a célpontot, ha az tempósabban halad.
Egy teljes sebességgel haladó torpedót viszont akár több tíz km-ről meghall egy érzékenyebb szonár... Ezzel semmit sem tudsz csinálni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 17:47:08 -
#77991
Állítólag ez a végleges HAL AMCA vadászgép-design. Leginkább az YF-23-asra emlékeztet...
![]()
Ez meg egy norvég CV9030N gyakorlat 360°-os felvétellel:
-
overseer-7 #77990 Szerinted lehetne csinálni CSENDES torpedót.. amit olyan anyaggal lehetne borítani ami nagyon hasonló a vízhez.. de hangalenyelő.. nem visszaverő tulajdonsággal rendelkezik?
Ilyen kocsonyás akusztikusan csillapító anyagból készülhet a borítás.
Egy ilyen cucc értékes lehetne.. torpedó amit nem lehet bemérni.. nem detektálható..
-
_rudi #77989 Lehet....
Amúgy a képeken a USS San Francisco van. 2005-ben teljes sebességgel nekiment egy víz alatti hegynek 160 m mélyen (legalább is ezt mondják). Nem sok hiányzott hozzá hogy elsüllyedjen...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.10.28. 17:33:24 -
#77988
Szerintem félreértés történt. Molni és HPASP a vízrebocsátás előtti letakarásról beszél.
![]()
![]()
-
_rudi #77987 Igen igyekeztek letakarni, de az első kép még azelőtt készült hogy sikerült volna... 
Ezen a képen már le van takarva...
![]()
-
#77986
Régen pedig még a tengók orrát is letakargatták...
Igen, de azt a torpedónyílások elrendezése miatt.
Jól látszik hogy míg a szovjet hajón a szonár felett vannak a nyílások (így nem is lett volna sok értelme gömb alakú szonárnak), addig az amcsi hajó teljes orra a szonár dóm, és a torpedó vetők mögötte a test oldalán vannak. -
_rudi #77985 Van kép amerikairól is bár ez egy kicsit "gyűrött"... 
![]()
-
savaz #77984 Dangerous Waters rulez!
website -
#77983
Na még egy kis képz...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Még egy kis szovjet szonár :)
![]()
Egy Victor I.-es (?) szonárkezelő-állása
![]()
A gumiborítás és rögzítése közelről
![]()
Még egy sérült orrú tengó... -
#77982
Régen, de akkoriban olyan titkolódzás volt, hogy ha valaki fényképezőgépet vitt be egy hajógyár területére, kb. instant kivégezték.
Ma, a mobiltelefonos korszak ezt rendesen kivégezte, illetve lazábbak a biztonsági elvárások is. Persze például a hajócsavarokat mostanában is le szokták takarni.
Ellenpélda is van ugyanakkor. Az indiaiak az INS Arihant és az osztály többi tagjával (még 3-at építenek) kapcsolatosan például kb. semmit sem árulnak el. Fogalma sincs senkinek, hogy néz ki a vízvonal alatt, csak tippelgetések mennek, hogy a Project 971 (Akula) osztályt másolták le alapvetően.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 12:40:09 -
#77981
Régen pedig még a tengók orrát is letakargatták... -
#77980
Valószínűleg működik. Az US Navy hosszú ideig nem is volt tisztába a veszéllyel, és teljesen megbíztak az akusztikus alapú zavarókban / elnyelőkben, mint a Nixies. Aztán a hidegháború végével az SzOKSz-ről lehullt a lepel, és elkezdtek gondolkodni, mit lehetne tenni vele. Kb. semmit, ha mozog a hajó. Annyi hátránya van a sodorvonal-követésnek, hogy csak a célpont mögül lehet indítani a torpedót. De utána max. a "hard-kill", vagyis a torpedó-elhárító aktív védelem marad.
Most az US NAVY ezen dolgozik...
![]()
![]()
-
#77979
Molni, én folyamatosan kapom az ívet a páromtól, hogy mindent elfelejtek (és tényleg 
), de a topicban nem ez az első, ezt garantálom. ;)
Most nem keresem ki őket, de pár érdekesebb:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Ezt már beraktam, egy "új" iráni szonár a tengeralattjáróikhoz, azért raktam be, mert ez kb. az 1950-es évek színvonala, egy sornyi hidrofonból felépített, hengeres szonár.
![]()
Ez egy modernebb, nagyobb átmérőjű (több elemből álló) és két soros hidrofonokból épített szonár-rendszer, a több modul miatt precízebben lehet a hang forrásának irányát megállapítani
![]()
Ismét elővesszük ezt a képet, az amerikaiak átálltak a gömb alakú szonárra az 1970-es években, a gömb alak ugyanis 3D-s helyzetmeghatározást tett lehetővé, tehát már nem csak az függőleges tengelyhez mért irányát tudták megmondani a hangnak, hanem azt is, hogy a vízszintes tengelyhez képest merre van (magyarul hogy felette vagy alatta van-e). Az oroszoknak ez nem nagyon ment, inkább tehát a hengeres elrendezést erőltették, minél több hidrofonnal
![]()
Egy Delta IV. osztályú SSBN szonárja, valamennyire halad a gömbhöz, de kevesebb elemből épül fel
![]()
A SeaWolf gömb alakú fő szonárja, látható, mennyi részelemből áll, minél több részelem - annál precízebb célirány-meghatározás. Az alsó "nyomott" gömb az aktív szonár.
![]()
A Virginia Block III-tól a korábbi gömb alakú szonár helyett lekerekített háromszög alakú lett. Ezzel még finomabban lehet meghatározni a szemből érkező hangok irányát, az oldalról érkezők észlelését az oldalsó szonárok vették át teljesen
![]()
Az oldalra néző szonárok elhelyezkedése és lényege, megjegyzem, hogy elsőnek a Project 971 (Akula) osztályon jelentek meg az oldalra néző szonárok, az US NAVY az utolsó LA osztályú tengón tesztelte (USS Cheyene), majd a Seawolf-nál lett széria
![]()
Mivel a hajócsavar mögött "vakfolt" van, ezért vontatott szonárral oldják meg a "hátrafelé" hallgatózást, itt van a lényege a rendszernek
![]()
A Project 971 Akula osztályon csak egy vontatott szonár volt, amely a felső oldalkormány tetején trónoló csepp alakú házban lakik
![]()
Jellemzően a két hátsó mélységi kormány végén vannak a vontatott szonárok elhelyezve, tehát két darab is van, mint ennél a Project 941 (Typhoon-osztály) SSBN-en. A két vontatott szonár általában eltérő frekikre is figyel...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.28. 12:24:00 -
#77978
Jó képek. Valóban ritka tengó szonárt látni. Ez a hullámos rendszer valóban működik vagy csak egy sátán-2 mindenben jobban vagyunk kategória? -
#77977
van pár fent a neten...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.28. 11:50:29 -
#77976
Wow. Ez az első kép, amit tengó szonárról látok. -
#77975
A tengeralattjáró mozgásából származó vízáramtól. A szonárház maga tele van vízzel normális helyzetben, tehát nem nyomásálló, így egy viszonylag vékony üvegszálas műanyag borítás elég, hogy a sodoráramlástól megvédjék.
_at_Ingalls_in_1959.jpg)
