95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#77675
Проект 20380
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#77674
Aranyos az a videó, semmi sem látszik rajta (bárhol is készülhetett)...
... ez azért tán többet mutat.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.15. 17:51:13 -
#77673
Azért az ilyen definitív kijelentésekkel csak óvatosan. -
_rudi #77672 ...Nincs idő reagálni, a megvilágítás és a becsapódás között...
Még ha esetleg van is idő reagálni azért SAM-eket kerülgetni nem a leg megnyugtatóbb dolog...
Ez pl. Irak:
Kíváncsi lettem volna a pilcsi pulzusára az eset után.
Amúgy a manővereit sem nagyon értem.. A sebesség 500 és 150 között ingadozott és a - ha jól láttam - kemény 6 G-s belehúzásokkal és leborításokkal próbálkozott kezdetben úgy 17000, majd a végén 11000 magasan.
-
#77671
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Most hogy szóba kerültek ezek a vontatott csalik, és ha jól vettem észre a Raytheon féle ALE-50 -nél a kötél benne van a csaliban és onnan csavarodik le, a BAE sytem féle ALE-55-nél, meg dupla széles a tároló konténer és ott egyik felébe a csali másikban a kötél meg pár "kacat".
Azt hogy melyiket lehet vissza csévélni csak tippelni tudok.
-Towed decoy szabadalmak
-IEC handbook
-ICAS ARCHIVE pdf
-Navy Electronics_2010 pdf
-calhoun.nps.edu
-forecastinternational
-forecastinternational2
Bocs nem neked ment konkrétan, csak döcög a internyet :)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.10.15. 00:48:30 -
#77670
Köszi.
Bennem mindig is az volt a fő kérdés JDAM esetén mozgó célnál, hogy gép saját pozíciója + TGP szögmérése vagy a SAR radarral számolt koordináta a pontosabb vajon.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.14. 23:31:41 -
VO101_Mate #77669 Osprey kabin -
VO101_Mate #77668 - Az Osprey-en az ice-detector gondolom ugyanígy működik (pdf.2.oldal):
LINK ice-detector
- A Sniper-en lévő extra antenna ahogy írtad is a Rover rendszer része:
Rover System
Ez a képesség létezik itthon is JTAC oldalon:
JTAC Rover
- JDAM mozgó célpontra: Jóidőben célmegjelölőről kapott GPS koordináták továbbítása is elegendő a bombának: JDAM link
Amúgy meg ahogy írtad, radar segítségével: JDAM radar
- Az ALE-50 elvileg nem visszahúzható (bár lehet hogy azóta módosítottak rajta): Itt egy példa: ALE-50
- AWACS-en van kint magyar pilótánk is
- A Draken képekhez egy apróság. A második képen is rajta van a fáklya. A lángcsóvát akkor produkálja, amikor rákapcsolják az utánégetőt...régi hajtómű, nem annyira smooth az adagolás :) youtube link
Utoljára szerkesztette: VO101_Mate, 2016.10.14. 22:41:46 -
#77667
Ostrava 2016 -
B-1B popó show
![]()
![]()
Elnézve a képeket szerintem egyszerre egy lehet kint, gabalyodás mentessen
molnibalage83 #77664
Szerintem, nem egy helyről indítanak ha egyszerre indítanak, azaz a rakéta indítók szét vannak szórva és a radar előtt ülő akár taktikázhat is, pl: ha pont feléjük tart, hogy egyet jobbról, egyet balról, így az ellenséges gép elől két menekülési irányt rögtön elvesz. -
#77665
B-1B-n négy rekesz van, de Kővári szeritn abban nem 4 db, hanem 8 db ALE-50 van.
F-16 - 2 dual launcher per aircraft - 4 decoys
F-18 - 1 triple launcher per aircraft - 3 decoys
B-1 - 2 quad launcher per aircraft - 8 decoys
Azért a kibocsájtásnak is van ideje, plusz nemtom hogy egy időben kint lehet-e 2db ALE-50 az összeakadás veszélye miatt...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 15:37:45 -
#77664
Pontosan ezért kérdeztem.
Az egyidőben történő idításnak semmi értelmét nem látom, még a '70-es években sem volt. Kinematikailag mindkét rakétát hazavágja egy manőver és ma meg mindnkettő az ALE-50-re megy rá. Viszont 4 másodpercenként 1 db rakéta? Szépen sorban elcsaphatja az ALE-50-et aztán az utolsü kettő már a célra megy rá F-16 esetén, ha kettő van kint egyszerre. B-1B-n négy rekesz van, de Kővári szeritn abban nem 4 db, hanem 8 db ALE-50 van.
Csak, ha ezt kései megviágítással kombózzák, akkor becsapódás előtt felkapcsolt a SZURN elcsapja sanszosan a ALE-50-eket és utána az F-16 kezdhet manőverezni + zavarni. -
#77663
Van idő reagálni és 15k lábról 10k lábra zuhanással egy F-16 tud kimanőverezést szemből közeledő rakéta ellen.
Nincs idő reagálni, a megvilágítás és a becsapódás között. Csak ha szerzel infót az indításról.
Ő erről tudna mesélni...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 15:27:17 -
#77662
Ez egyébként elképzelhető azt, hogy mondjuk 3-4 sec-enként megy egy rakáta?
KUB nem parancsközlő távirányítású rendszer, hanem félaktív, így elvileg annyi és olyan ütemben indítható a rakéta, ahogy a harchelyzet megkívánja...
... ez például egy "kétujjas" indítás.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A SzURN-ban minden SzPU-hoz tartozik külön tűzgomb, szóval elvileg egy időben 4 rakéta indítható. (baloldalt alul a 4 piros gomb)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 15:22:19 -
#77661
Ez nagyon harchelyzet függő. Ha van AWACS support és van helyzetként "kuss üzemben", akkor kis magasság tűnik célszerűnek, csak ekkor MANPAD veszély van. Viszont ekkor az optikai rávezetés limitje nagyon nagy, tehát nem tudja előadni a optical tracking + elétartás és végén felkapcsolás trükköt. Ha nincs légi helyzetképt mástól, akkor közepes magasság. Van idő reagálni és 15k lábról 10k lábra zuhanással egy F-16 tud kimanőverezést szemből közeledő rakéta ellen. -
#77660
Ez egyébként elképzelhető azt, hogy mondjuk 3-4 sec-enként megy egy rakáta? Az első rakéta elcsapja a vontatott csalit, vagy akár kettőt is, ha annyi van, aztán a 3. és 4. meg mehet a fő célra... A kábel nem lehet túl hosszú, mert külöben a célelhúzás nem működik, tehát az utolsó kettő rakéta kinematikailag nincs lehetetlen helyzetben. -
JanáJ #77659 KUB ellen milyen magasságban mennél? (gondolat kísérlet, labor szinten) -
#77658
Ez elég faszányos dolog. -
JanáJ #77657 Nem gondoltam volna, hogy ennyit lehet fejleszteni egy ilyen régi vason. Kb mint a 4 gen gépek ahol már nem a vas (sárkány), hanem inkább a sw a domináns. -
#77656
ALE-50 kibocsájtva, és aktívan zavar.
Persze egy KUB üteg rendelkezésére 12db rakéta áll... -
#77655
A lentiek alapján egy magyar KUB üteg a NATO légvédelmi rendszeréből a K-1P mobil tűzvezetési rendszeren keresztül megkapja a légi helyzetképet (ami származhat akár AWACS-tól is), azt megjeleníti a SzURN (tűzvezető) kabinban.
http://www.hmarzenal.hu/vedelmi-ipar/k-1p-tuzvezeto-rendszer.html
Figyelő üzemmódban kisugárzás nem szükséges, így is megfigyelhetőek a légi objektumok. Automatikus üzemmódban, parancs vételekor a KPC kabin pótlására beszerelt univerzális illesztő egységen keresztül olyan vezérlő jelet kap a berendezés, amely oldal és helyszögben a célra állítja. Az optikán keresztül az elfogás-követés megkezdhető.
Amennyiben a SZURN rendelkezik IFF szekunder radar idegen/barát felismerő rendszerrel, úgy a kezelő egy utolsó azonosítást végez, majd kiadhatja a megsemmisítés parancsot. A megoldás biztosít minden olyan szolgáltatást, ami a korszerű, magas fokú automatizáltsághoz szükséges, de semmilyen olyan beavatkozással nem jár a SZURN eredeti rendszereiben, amely megakadályozná, hogy azt a hagyományos (modernizálás előtti) módon is használhassák.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 13:43:04 -
_rudi #77654 Erről tudsz valamit mondani ?: ... A K–1P tűzvezetési kabinok LINK–11 terminállal történı ellátása megtörtént ....
-
#77653
ALE-50 kibocsájtva, és aktívan zavar. -
JanáJ #77652 Az ilyen ellen mivel lehet védekezni? Ha pl az amik ellen nyomnánk? Vontatott csali és zavarás? Mert gondolom ha ez nem elég, akkor a pilótának már nincs ideje bármit is "villantani". -
JanáJ #77651 Nem biztos hogy téves. Attól hogy ott éppen működött attól még nem biztos hogy mindenhol. Lehet hogy csak rásegít, csökkenti a töltési hibákat. Lehet kevésbé érzékeny a lőszerre vagy a hőmérséklete. Szegényes fizika tudásom alapján pont alkalmas erre. -
#77650
Akkor a magyar Kub tud olyat, hogy indul a rakéta az optika alapján és útközben kap célalávilágítást a SZURN-tól?
Egen, a lentiek szerint csak pár másodperccel a becsapódás előtt van bárminemű kisugárzás.
a cél alávilágító radart már csak akkor kell bekapcsolni, amikor a rakétáról az indítófokozat levált, és szinte utazó sebességgel közelíti a rakéta a célt.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 13:11:12 -
#77649
Akkor a magyar Kub tud olyat, hogy indul a rakéta az optika alapján és útközben kap célalávilágítást a SZURN-tól? -
#77648
van:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Cseh KUB jó öreg Karát kamerával:
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 12:55:51 -
#77647
A magyaron van? -
#77646
A cseh Kub meg eljutott már a XXI. századig
Szerintem meg pont a magyar a legpotensebb.
uni-nke.hu/downloads/bsz/bszemle2012/1/13_bozsoki.pdf
A K–1P-ből megkapott adatok alapján a tűzalegységek képesek megkezdeni feladatukat anélkül, hogy saját felderíti radarjaikkal kisugároznának, és így felfednék a szemben álló félnek települési helyeiket. A KUB (SA–6) rendszer a 2001-2002-ben Lengyelországban és Magyarországon fejlesztésen ment keresztül, melynek következtében a modernizált ütegek úgynevezett „SILENT”, azaz csendes üzemmódban képesek dolgozni. Az indítóállványokra a megfelelő – erre az üzemmódra képes – rakéták felhelyezésével a cél alávilágító radart már csak akkor kell bekapcsolni, amikor a rakétáról az indítófokozat levált, és szinte utazó sebességgel közelíti a rakéta a célt. Ekkor a pilótának, vagy az automatizált védelmi rendszernek már nagyon kevés ideje maradt, hogy ellen-tevékenységet folytasson.
Miközben a cseh KUB ugyan nagyon fancy, de még éjjelátó kamera sincs benne...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 12:01:17 -
#77645
Oké, és kitől és mitől kapja itthon ezt a helyzetképet..?
Magyar lérak részletek itt (bár nem mai anyag)...
uni-nke.hu/downloads/bsz/bszemle2012/1/13_bozsoki.pdf
A K–1P tőzvezetési kabinok LINK–11 terminállal történı ellátása megtörtént. Ezzel a berendezéssel az eszközök képesek csatlakozni a NATINADS-hoz.
NATINADS – NATO Integrated Air Dfence System – NATO Integrált Légvédelmi Vezetési Rendszer
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 11:53:44 -
#77644
Igla-1 esetében a modern(ebb) célkövető rendszert elismerik
Igla, vagy Igla-1?
Az Igla-1 nem különösebben tekinthető korszerűnek (AIM-9L, FIM-92A Stinger Basic, illetve R-60M szintjén van a célkövető rendszere), míg az Igla igen (valahol az új Stingerek képessége körül). -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#77643
Érdekesség a Dél-Koreai - Orosz kárpótlási egyezményről:
1991-ben Dél-Korea felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy a szovjetunió részéről fentálló cirka 30 milliárd dollár értékű hátralékkal valamit kezdjenek. Oroszország első körben azt kérte, hogy had fizessenek orosz (szovjet) haditechnikával. A koraiak erre átadtak egy listát, amelyen 1-2 példány volt összesen 54 különféle harceszközből, úgy mint Mig-29Sz, BMP-2, BMP-3, BM-30 Szmercs, 9K22 Tunguszka, T-72S, T-80U, BTR-80A, 2Sz19 Mszta. Vagyis tanulmányozni akarták az orosz fegyvereket, nem rendszeresíteni. Az oroszok reakciója érthetően az volt, hogy ezt így nem. Ha rendelnek valamiből, akkor legalább annyit, amennyiből egy dandárt fel lehet szerelni.
Így jött létre a "Barna Medve Ügylet" három fordulója.
Az első forduló:
33db T-80U harckocsi
37db BMP-3M lövészpáncélos
50db 9K310 Igla-1 indító és 700db 9M313 Igla-1 rakéta
226db Metis-M indító és nem tisztázott mennyiségű Metisz-M rakéta, a rakéta gyártását licencben folytatták, 12000 db mennyiségben
![]()
A T-80U-król vegyes a megítélés, a terepjáró képességét és megbízhatóságát elismerik, ugyanakkor az éjjellátó rendszerét használhatatlannak minősítették, és lecserélték a K1 harckocsikban használt hazai gyártású éjjellátóra. A másik gond a löveg pontossága. Erről annyit, hogy a T-80U-kkal felszerelt egységek harckocsizói a képességfelmérés terén átülnek K1A1 harckocsikba, és az alapján osztályozzák őket. A harmadik gond a pótalkatrész-ellátottság, amely terén szörnyű rossz tapasztalataik voltak nekik.
![]()
BMP-3-k terén a mozgékonyságot, terepjáró képességet és az úszóképességet pozitívnak tartják, de az éjjellátókat ismét lecserélték saját gyártásúra (a második fázisban már eleve francia éjjellátókkal látták el őket az oroszok, ezek a BMP-3F-ek), illetve a lövegek pontatlanságát és rossz pótalkatrész-ellátottságot kritizálják.
![]()
Igla-1 esetében a modern(ebb) célkövető rendszert elismerik, és ez alapján építik meg a saját KP-SAM (vagy Shin-Kung) MANPADS rendszerüket.
Második forduló:
2 db T-80UK parancsnoki harckocsi
33db BMP-3F lövészpáncélos (Francia Thales Catherine-FC éjjellátó berendezéssel)
60-70 db Kamov KA-32 szállító helikopter (ebből 7 ment a hadsereghez, a többi az tűzoltó / erdészeti / parti őrség alkalmazásában van)
20 db IL-103 kiképzőgép
3 db Murena-E-osztályú légpárnás partraszállító jármű
![]()
A Kamov helikopterekről nagyon jó véleménnyel vannak, főleg a hegyes vidékek feletti használatnál.
A Murena-E-ről a haditengerészet pozitívan beszélt, de azóta saját verziót építettek.
Harmadik forduló:
![]()
Itt már katonai fejlesztések együttműködéséről van szó, az Almaz Tervező iroda aktívan részt vett a KM-SAM (alias Cheolmae-2) közép-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztésében a Samsung Thales, LIG Nex1 (ma LG Defense) és a Doosan DST segítségével. Az oroszok cserébe szoftver és hardver támogatást kaptak (na innen már sejtem, hogy akkor honnan származnak a síkkijelzők az orosz légvédelmi rendszerekbe :D). Az Almaz az itt gyűjtött tapasztalatokat felhasználva építette ki az Sz-350 Vityaz légvédelmi rendszert. Eredetileg még 2011-ben felröppentek olyan hírek, hogy nagyobb teljesítményű rakétákkal és radarokkal a hatótávolságot 150km-re kitolják a KM-SAM hatótávolságát, és állítólag ehhez az Sz-400 rakétatechnológiáját használják fel, és a rendszer így a THAAD-al egyenértékű lesz ballisztikai rakétavédelem terén. Azonban erről azóta nincs információ, feltehetően az Oroszország elleni szankciók miatt ez az együttműködés megszakadt, és ugyebár a Koreaiak az amerikai THAAD-ot kapják / veszik meg.
-
#77642
Mi-28MN tesztrepülés és bemutató. Érdekesség, hogy a pilótán egyértelműen, az irányzón nem biztos, hogy látható a sisakkijelző. Ez kvázi az első jele az orosz sisakkijelzőnek, eddig ilyesmit nem láttunk (az Apache csaknem 30 éve bír ilyennel, igaz ott sem elé vetítős megoldást használnak, az Eurocopter Tiger bő 10 éve, a vadászgépeknél az US NAVY-nél a JHMCS már csaknem 10 éve van rendszerben).
![]()
![]()
-
SZUsszan #77641 Téves.
#77625-ben linkeltem egy lángrejtő nélküli csupasz 74SU-t és vígan üzemel, csak egy méteres torkolattüzet produkál közben.
Amit a #77639-ben írtál, az igaz is lehet. Ugyanis az alap 74-es lángrejtőre az volt a panasz, hogy a kialakítása pont jobbra és balra két irányba nyomatja a hangot és fennáll a bajtársak hallás sérülési lehetősége, ha egy fél méterrel előrébb állnak, a lövész mellett. -
#77640
A MiG-21Bisz-t 1987-ig gyártották Indiában egyébként.
Gorkijban még 1985-ben is készült MiG-21bisz...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
JanáJ #77639 Szerintem ez egy sima sound hog. Tudtommal lőtérre lett kitalálva, hogy előre "terelje" a lövés hangját és ezért ne zavarják egymást a lövők. Gondolom a társad hálás, ha ilyennel puttyogsz 20 cm-re a fülétől. No meg +2 geardo pont. (amúgy ez a video volt pár hónapja az orosz geardoban, csak ott nem mertem megkérdezni mi a tökömért kell két oldalra lövöldözni :-) ) -
JanáJ #77638 Szerintem az oroszok és ukránok közt akkora a különbség mint a nyugat és az oroszok között. -
#77637
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Én erre:
![]()
-
JanáJ #77636 Emlékeim szerint az nem kompenzátor, meg nem is csőszájfék, hanem azért felel hogy tovább tartsa fent a gáznyomást, mert a rövidebb cső miatt különben nem lenne elég nyomás az újratöltéshez. Kb olyan mint a vaklőszeres csőszűkítő a 47/AKM/74 vonalon.
