95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #78836 Mindezt tartanád akkor is ha nem úgy általában a Gripenről volna szó hanem konkrétan a magyar légierő Gripenjeiről és pilótáiról beszélnénk? -
#78835
Annak képességei köszönőviszonyban sincsenek a meglevő AGM-65-höz vagy a Pavey IV-hez és főleg nem a Szu-22M3 navigációs képességeivel. -
#78834
A Gipen úgy és olyan céloka tud támadni, amire a MNH légiereje képtelen volt. A PGM-et mi hírből ismertük, mert a H-29-hez nem volt sín soha és LGB sem volt.
Nono, volt H-23ML is a Szu-22M3-asokhoz.
-
kiskorúbézoltán #78833 Máshogy nem dobhatnak bizonyos körülmények közt az amik például. Szóval akinek az a (fő)feladata, hogy dobáljon ilyeneket annak bizony kiképzésen is kell. Legalábbis 5-6 éve még kellett. Nyilván azóta változhatott a dolog. -
#78832
Erre kéne BDU-33. Gyakorlásképpen LGB-ket hajigálni ritkán szokás, még a harci rész nélkülit is. -
kiskorúbézoltán #78831 Azért rögtön magad is felsoroltál pár dolgot amit azért illene gyakorolni annak ellenére, hogy úgymond semmi nehézség nincs benne. Ami szimulátorral nyilván jól gyakorolható, kérdés, hogy élesben mennyi marad ebből a tudásból és az elég-e mondjuk egy saját csapatokhoz közeli dobáshoz. Mondjuk a semmi vagy nagyon kevés saját földi erő elméletileg erősen csökkenti az öngól esélyét. Lehet, hogy ez a titkos stratégiánk. :D -
kiskorúbézoltán #78830 Óóó, nem tudtam, hogy ilyen fadugós van nagyba is. Ezek is többször felhasználhatók vajon? Már persze javítás után. -
kiskorúbézoltán #78829 Szempontunkból (földimalacok) teljesen jó is volt a bombás cucc is gyakorláshoz. A pilóták meg örültek bárminek amivel a levegőbe kellett emelkedni és kilőhették vagy ledobhatták és durrant... Egy-két kivételtől eltekintve rendes csókák voltak, sajnálom, hogy így kidöglesztették alóluk a lovat. :(
A megmaradt rakéták (a helik kivonása után) meg teljesen jók a (volt) tábornokbácsik (és tsaik) cégeinek akik jó pénzért megsemmisítik... -
#78828
A gépágyú használata olcsó és élesben azért kell gyakorolni, mert a legveszélyesebb fegyverhasználat, mert a pilóta föld felé zúg. Volt már olyan, hogy elnézéték és földbeálltak a géppel. A bomba oldás viszont gyakorlatilag a gép precíz vezetése és a rendszerek készség szintű használata COIN környezetben. Kedélyesen repked a pilüta 15k láb felett és egy pontont oldja a bombát. Technikaialg semmi nehézség nincs benne. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78827
Nem lenne hiszti, mert a bombavetést máshol is alapvetően gyakorlóbombákkal gyakorolják (ó, ez a szófordulat! :D ), amik direkt nem rendelkeznek robbanótöltettel. Általában kékre vannak festve, és igen, a Gripenhez is léteznek:
![]()
![]()
![]()
-
kiskorúbézoltán #78826 Mondjuk azért az igazsághoz tartozik, hogy élesben viszont elég sok pgm-et dobálnak, így a jártasság fennmarad sokaknál amíg műveleti területen vannak.
Gépágyúval meg valamiért mindenki lő földi célra, gondolom olcsó (viszonylag) a lőszer és olcsó a földi cél is. Valamire biztos jó.
Pgm-nél nem feltétlenül igaz amit írtál, a lézeres cuccoknál kell a tapasztalat, hogy hogyan/honnan világítja meg/repül rá a célt/célra, mert közel sem biztos, hogy mindig lesz visszaverődés a bomba felé. Nem tudom, ezt mennyire tudják szimulálni, kb 5 évvel ezelőtt még nem tudták az amerikaiak.
De ami tény, nyakra főre valóban nem dobálnak semmit. De valamennyit dobnak az elterjedtebbekből, legalábbis azok akik arra szakosodtak. -
#78825
Nemhogy nem fogyna a bomba a raktárból, de egyre több lenne?
Ez már régebben is így volt emlékeim szerint. Talán az AERO vagy TopGun magazinban jegyezték meg az 1990-es évek közepén a Mi-24 pilóták, hogy a bombavetést gyakorolták, mert az olcsó... Az S-5 és az 9M114 rakéták drágák voltak... -
kiskorúbézoltán #78824 Sima mk miatt meg hiszti lenne, hogy hangos és tényleg az, a bdu-t mg nem is értem, hogy miért nem vettünk. A többi dologhoz képest filléres cucc. Marékszám szórhatnák, ráadásul ha elbasszák sincs nagy baj kis szerencsével. Ráadásul több lőtéren, több irányból is tudnák dobni, mert az se mindegy. -
kiskorúbézoltán #78823 Amúgy mi ez a virtuális bomba JTAC-kel? A szimulátoros dologba be tud kapcsolódni a JTAC is? Vagy a Gripennek van olyan tréning üzemmódja ami valós repülésnél tudja értékelni, hogy mi lett volna ha? Mondjuk ez utóbbira talán az is elég lenne ha a hudról készülne egy kép az oldás pillanatában. -
#78822
Bomba nem is volt a Gripenhez, idén érkeztek meg a LGB-k, de azokat sem fogjuk nagyon dobálni, mert szükségtelen. Sima Mk bomba vagy BDU-33 kellene és az elég is lenne, de nincs. -
#78821
A Gripen képes a földi támadófegyverzet használatának szimulálására is, ahogy a BVR fegyverek használatára is. Még az USAF is szökőévenként használ AIM-120-at éleslövészetre az ára miatt. Felesleges is, hegyekben áll a régebbi AIM-7 és AIM-9... Nyugaton sem dobál boldog boldogtalan gyakorláskor LGB-t és JDAM-et és végépp nem eregetnek millió dolláros AGM-158, Taurus és társait... A PGM bomba oldást szinte pont úgy kell megcsinálni, mint a buta bombát, csak annak van végfázis vezérlése.
A szimulált környezetet meg ne tessék lenézni, egyedül a gépen levő függesztmény tömegét nem képesek szimulálni a gépen.
A gépágyús CAS meg vicc, COIN környezeten kívül értelmezhetetlen, mert inkább szuicid képesség. Ha a COIN környezetben feltűnik az újabb MANPAD generáció, akkor már ott is..
A Gripenek tűzereje összeségében sehol nincs az MNH-hez mert 14 gép az 14 db gép. Viszont mennyiségnek semmi köze a minőségez. A Gipen úgy és olyan céloka tud támadni, amire a MNH légiereje képtelen volt. A PGM-et mi hírből ismertük, mert a H-29-hez nem volt sín soha és LGB sem volt. A navigációs és egyéb képességek terén a régi szovjet és C Gripen között cirka 40 év difi van... -
kiskorúbézoltán #78820 A földiek x-naponta igen, de nem feltétlenül itthon, magyar gépekkel sajnos.
Az elmúlt 4-5 év nekem kimaradt, de akkor hurrá. Szóval ami most megy az már a felpörgött... Nem is tudom elképzelni, mi lenne ha nem pörögne? Nemhogy nem fogyna a bomba a raktárból, de egyre több lenne? Szomorú. :(
A másik dolog teljesen jogos, visszaolvastam és neked van igazad.
Így módosítanám a dolgot, úgy, hogy nehezen vitatható, hogy az egy századnyi Gripen elméletileg nagyobb tűzerejű mint egy első lépcsős MN dandár, de a valós teljesítményük/lehetőségük esetében arra tennék kisebb összeget, hogy a dandár erősebb. -
JanáJ #78819 Emlékeim szerint 1-2 évnél régebben is volt gépágyús lövészet földi célokra és virtuális bomba vetés is. Bár az előbbi képesség számomra nevetséges, a második dicséretes, tekintve nem vettek mellé bombát, de azért a légierő igyekezett. Az utolsó 1-2 év elött is volt már JTAC-es rávezetés, de szintén szimulált bombával. Ez tuti rendszeres, mert a földieknek is x naponta meg kell újítani a papírjukat. Az utóbbi 1-2 évben ez talán felpörgött a Visegrádi 4-ekbe felajánlott CAS miatt.
Nem onnan indult. A felvetés az volt, hogy a mostani MH tűzereje/képessége nem éri el egy korábbi Néphadseregi laktanya tűzerejét. Erre mondtam én, hogy ez max a szföldiekre igaz.A Grifek szerintem ma többet érnek a térségben levőkhöz képest, mint anno a Néph. légierője. Abban igazad van, hogy anno kirepülték a képességeket, most meg sokáig a vasban ragadnak a képességek, mert nem használjuk. Laikusként ezt arra alapozom, hogy a Grifek most tudnák a környező országokat prec csapással bántani - ha lenne bomba - és éjszaka relatíve nyugodtan garázdálkodhatnának (mínusz az ellen légvédelme). Persze ezzel kitörölhetjük, ha a földön alig vannak és azok is szinte nulla éjszakai képességgel.
-
#78818
Nyugodtan mondhatjuk, hogy folyamatosan ment az átfegyverzés (főleg a légierőnél MiG-29), szinte a kivonás elhatározásáig.
-
kiskorúbézoltán #78817 Na, várjuk egy pillanatot, én még mindig azt mondom azért, hogy a "lőtt már gépágyúval földi célra" és szimulátoron indított meg dobott ezt meg azt az nem földi támadó képesség. Én ezt egy alapvetően vadász feladatú pilóta szintjének gondolnám akinek a gépe erre is alkalmas.
Eltelt kb 10(?) év úgy, hogy a légierő a Gripenekkel hozzá se szagolt a földi célok támadásához. Ha minden igaz az elmúlt 1-2 évben kezdték el. Tehát az idősebb, többet repült pilóták sem lehetnek még Rudel szintjén. Különösen úgy, ha a légiharc képességet is szinten kell/kellene tartaniuk. (Szerk.: ha g*c* lennék azt is mondanám, hogy a leszálló képességet is illene ;) )
Szóval értem én, hogy nyugaton ez a tendencia, de nálunk annak a tendenciának a környékén se vannak. Kicsit megfordítva a dolgot, gyanítom, hogy tőlünk nyugatabbra se azért repülnek/lőnek/indítanak/dobnak annyit amennyit, mert nem tudnak mihez kezdeni a sok pénzzel/üzemanyaggal/lőszerrel/idővel vagy kiemelt fontosságú lenne a pilóták szórakoztatása, hanem mert szükséges a feladatok ellátásához. Kevesebb repórába/lőszerbe/stb szükség szerűen kevesebb tudás fér bele.
Éééééshogy... miért boncolgatom ezt olyan lelkesen.
Onnan indult az egész, hogy felvetődött pár napja ugye, hogy a Gripenek képviselnek-e olyan tűzerőt/pusztító erőt mint a néphadsereg idején a szárazföldi csapatok. Most azt mondanám, hogy maguknak a gépeknek a képességeit tekintve minimum vitatható a dolog. De ha a mai magyar valóságban nézzük, hogy ma '16 dec. 7-én, bizony gyakorlatilag messze elmarad a Gripenek pusztító képessége a néphadsereg szárazföldi tűzerejétől. Természetesen pro és kontra ez is vitatható. ;)
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2016.12.07. 14:32:55 -
#78816
Ez alapján részben igazad van.
14 gviad (Kiskunlacháza) 86 augusztusától váltott MiG-23MLD-ről MiG-29-re.
Ez előrelépés.
727 gvbap (Debrecen) 87 júniusától váltott Szu-24M-röl MiG-27D-re.
Ez viszont inkább csak valami okból átfegyverzés, a 27-es több szempontból nem éri el a 24-es képességeit, főleg hatósugár és terhelés tekintetéb.
515-ös ezred (Tököl) 87 decembere és 88 nyara között cserélte le a MiG-21SzMT-t a MiG-29-re.
Én a 87-es dátumra emlékeztem.
328 ograp (Kunmadaras) 88 augusztusában cserélte le a Szu-22M4R-t Szu-24MR-re.
Egyértelmű előrelépésnek tűnik.
1 gvapib (Kunmadaras) 89 nyarán cserélte le a Szu-22M2-eseket MiG-27D-re.
PGM esetén előrelépés, de aboszlút bombaterhelésben visszalépés.
5 gviap (Sármellék) 89 augusztusában váltott MiG-23M-ről MiG-29-re.
Egyértelmű elérelépés, én csak arra emlékeztem, hogy 23-as elment, de úgy, hogy nem jött helyette semmi. -
#78815
Magyarországon 1987 után kapott bármelyik szovjet repülő vagy szárazföldi alakulat új technikát komoly mennyiségben? Nekem nem ugrik be ilyen.
Folyamatos volt a technika cseréje.
14 gviad (Kiskunlacháza) 86 augusztusától váltott MiG-23MLD-ről MiG-29-re.
727 gvbap (Debrecen) 87 júniusától váltott Szu-24M-röl MiG-27D-re.
515-ös ezred (Tököl) 87 decembere és 88 nyara között cserélte le a MiG-21SzMT-t a MiG-29-re.
328 ograp (Kunmadaras) 88 augusztusában cserélte le a Szu-22M4R-t Szu-24MR-re.
1 gvapib (Kunmadaras) 89 nyarán cserélte le a Szu-22M2-eseket MiG-27D-re.
5 gviap (Sármellék) 89 augusztusában váltott MiG-23M-ről MiG-29-re. -
millerius #78814 Ez a világ minden légierejénél felépítési koncepciónak számít. Eleve nem az összes pilóta egyszerre kezdte az alap majd utána a típusképzéseket, tehát életkoruknál fogva is kizárt hogy azonos szinten legyenek repórában, tehát kiképzettségben is. Ráadásul ez nem is lehet cél, hiszen a nagyjából egy korosztályba tartozó pilóták nagy átlagban pár éven belül azonos időszakban esnek ki a repülésből, és ha nem jó a "korfa", akkor rövid néhány év alatt pótolhatatlan tömegben veszítené el a pilótákat a légierő. Az a jó, ha vannak régi rutinos pilóták, öreg rókák is, középkorú állomány meg fiatal utánpótlás is. Három-négy kihagyott évnél több az újoncfelvételben évekkel később katasztrofális pilótahiányt képes okozni, hiszen a kiképzettekből is van kieső orvosi okból, vagy elmegy polgári légiforgalomba, baleseti veszteség is lehet, és ha túl sok a fogyás, akkor kevés aktív pilóta marad. -
#78813
Én most nagy léptékűről beszélek. Pl. lecserélik az összes T-72 korábbi változatát a T-80U vagy T-72 későbbira, a Sztrela-10 + ZSU-23-4 teljes cseréje, stb. -
JanáJ #78812 Szerintem is a Molni féle szitu van. A (közel)légi támogatás igényli a légi utántöltés képességét. Elvégre az idő többségében malmoznak fent, amíg nem üt be a gebasz lent. Áttelepülni amúgy eddig is tudtak a földi meleg tankolásokkal. Szerintem mindenki eltud légirendészkedni, remélem mindenki tud többé kevésbé A2G feladatokat ellátni és gondolom van féltucat pilóta akinek megy mind a három (CAS/NV/légitank).
Amúgy többször repültek korábban 6-6+ géppel. Remélem a Balti misszióra felszívott tudást nem hagyják veszni. Már csak azért sem, mert bevállaltuk később is egyet. (Vagy nem?) -
#78811
1988 után valóban nem nagyon ment már új technika a VSz-be.
Ezzel nem értek egyet. Például a BUK-M1 -est 1989-ben kapta meg a GSzVG.
Lengyelek, mi, és az NDK-sok éppen közepén voltak az Sz-300PMU képzésnek, épült az NDK-s Sz-200D Dubna TÁS (első az SzU-n kívül), stb.
A molni által említett 89-es szovjet kivonás pedig úgy nézett ki, hogy a gyengébb technikát kivonták, és a laktanyájukba (lett visszavonva) az élcsapat. Nálunk például Sárbogárdról vontak ki egy ezredet, és a helyére költözött be a Szobathelyi alakulat.
Az MN akkor vonta ki a MiG-21PF-eket, a régi Lunákat (R-30), T-54M harckocsikat.
A VSZ-tagállamok korabeli haderő-csökkentései
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Mint ismeretes, 1988 decemberében a szovjet vezetés döntést hozott a haderők 500 000 fővel, 10 000 harckocsival, 8500 tüzérségi eszközzel és 800 repülőgéppel történő csökkentéséről, amely elsősorban az új katonapolitika egyik lépése, de másodsorban a VSZ-NATO hagyományos erői közti arány javítását is célozza. A szovjet katonai költségvetés 14,2%-kal, a hadiipari termelés 19,5%-kal csökken.
A szovjet csapatcsökkentés jelenleg független a bécsi tárgyalásoktól, azonban ennek Európára vonatkozó része érinti az NDK-t, Csehszlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot, illetve az itt állomásozó erőket, de nem egyforma arányban.
A szovjet egységek szervezetszerű hadfelszerelése elsővonalbeli. Ezzel kapcsolatban Sevardnadze külügyminiszter közölte, hogy ezek az erők a harcászati rakétáikat és ezek nukleáris tölteteit is magukkal viszik (már amely térségben ezek készletezve vannak).
Ennek a rakétatípusnak a fejlesztését a Szovjetunió egyelőre nem folytatja. A magyar, és a többi VSZ-tagállam haderőcsökkentései szükségszerűen nem a legmodernebb fegyverzetből történnek, mert ezekből jóval kevesebbel rendelkeznek.
Az MN keretében végrehajtott haderőcsökkentés a VSZ-tagállamok egyeztetett lépései keretében történik, részben az anyagi terhek enyhítésére. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter 1989. január 30-i tájékoztatója szerint a katonai költségek 17%-kal, a létszám 9500 fővel csökken. Kivonnak 251 harckocsit, 430 tüzérségi eszközt, 30 páncélozott szállító járművet, 9 db vadászgépet és 6 db harcászati rakéta-indítót. Ez egy harkocsizóalakulat felszámolását jelenti, a változások mintegy 2100 fő hivatásos és 7400 fő behívott állományt érintenek. Ez a létszámváltozás két év alatt, 1989-90-ben főleg nyugdíjazás, átcsoportosítás, illetve feltöltetlen helyek elvonása révén valósul meg.
Az eddig bejelentett államonkénti csökkentések:
Bulgária: a katonai költségvetés 12%-kal, a létszám 10 000 fővel csökken. Kivonnak 200 harckocsit, 200 tüzérségi eszközt, 20 repülőgépet és 5 hadihajót.
Csehszlovákia: a katonai költségvetés 15%-kal, a létszám 12 000 fővel csökken. 20 000 fő katonát építő alakulatokhoz irányítanak át. Kivonnak 850 harckocsit, 165 páncélozott szállító járművet, 51 repülőgépet.
Lengyelország: a katonai költségvetés 14%-kal, a létszám 40 000 fővel csökken. Feloszlatnak 2 hadosztályt, 2 másik létszámát 85 %-kal csökkentik. Kivonnak 400 harckocsit, 900 löveget, 200 PSZH-t, és 80 repülőgépet.
Német Demokratikus Köztársaság: a katonai költségvetés 10 %-kal. a létszám 10 000 fővel csökken, feloszlatnak 6 harckocsizó- és egy repülőezredet. Kivonnak 600 harckocsit és 50 repülőgépet.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.07. 13:22:50 -
#78810
A légiharc képességek kb. egyenszilárdak. Akik többet repülnek, azok tudtnak CAS-t adni. Én legalábbis ezt hallottam és ez a kép állt össze az ostravai beszélgetések alapján. Van, akinek a repült óra átlaga bőven 100 óra felett van, de vannak 60-80 órás pilóták is. -
#78809
Szerintem erre a kérdésre az őszinte választ Kecskeméten sem ismerik. ;) -
kiskorúbézoltán #78808 Mit gondoltok, lehet annak realitása, hogy a Gripen pilóták kiképzésénél ez az egyik ezt tudja a másik meg azt valamiféle koncepció lenne?
Tételezzük fel, hogy valami nagyon alap légiharc képzést kap mindegyik, mondjuk amolyan légirendészetit.
Ezen felül egy csoportot reptetnek annyit, meg tankoltatnak annyit, hogy jogosultak legyenek utántöltésre, így ők el tudják juttatni egy esetleges NATO feladat kiinduló bázisára a gépeket és le tudják repülni azokat az egyszerűbb feladatokat aminél nem megkerülhető az utántöltés.
Egy másik csoportot felkészítenek a földi célok támadására, JTAC-kel együttműködére.
Meg talán lehet egy csoport aki rágyúr a lehetőségekhez mérten a légiharcra.
Nyilván ezek a csoportok nem lehetnek túl nagyok mert eleve nem túl nagy a létszám. Nyilván lehet átfedés itt ott, de nem hiszem, hogy repülnének annyit, hogy jelentős lenne a számuk.
Azt is megkockáztatnám, hogy nem repülnek annyit, hogy a specializációjuk elérné azt a szintet amit a Gripen amúgy nyújtani tudna elméletileg.
A két szimulátor megléte viszont jó hír, bár az összekötésük hiánya érthetetlen. Ha a fentiek nagyjából megfelelnének a valóságnak akkor géppár fölé nem nagyon mennek sokkal majd a kötelékek. Kérdés továbbá, hog a szimulátor olyan-e amiben a JTAC-kel közösen tudnak gyakorolni. Akár így akár úgy, remélem legalább a szimulátorban hetente cserélik az ülést mert rojtosra gyakorolták magukat a pilóták. :)
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2016.12.07. 11:53:01 -
#78807
Van benne valami. 1988 után valóban nem nagyon ment már új technika a VSz-be. -
#78806
Valami beugrott. 1987 vagy 88 táján Gorbacsov egyoldaló csapatkivonásokba kezdett, valami 500k + embert vontak vissza a Szu-ba. Ennek fényében sanszosan tök felesleges lett vonla kiküldeni a legújabb technikát és visszahozni a régit, mert az rohadt sokba került. Akkoriban a források kezdtek igen szűkössé válni...
Magyarországon 1987 után kapott bármelyik szovjet repülő vagy szárazföldi alakulat új technikát komoly mennyiségben? Nekem nem ugrik be ilyen.
Valahogy gyanúsan egybevágnak ezen események. -
#78805
DE igen is hogy van ilyen kikötés, nem biztos hogy repórában van megadva hanem naptári napban.
Például a c-17-es pilótáknak minimum 90naponta egy összekapcsolódást meg kell csinálnia , hogy a jogosultság fennmaradjon.
Ugyan igy a földi személyzetre is vannak kritériumok, például a szakszó is hatályát veszti a földi személyzetnek ha fél évig nem dolgozik az adott tipuson, ilyenkor gyakorlati vizsgát kell tennie , ha 1 évnél többet hagy ki akkor az elméleti és gyakorlati vizsgát is meg kell csinálnia, nem számit , hogy elöte 20 évig azon a tipuson dolgozott.
A légitankolásnál én ugy tudom, hogy évi 120 repóra a minimum és ehhez jön hozzá a két összekapcsolódás ota eltelt idő. de azt nem tudom, hogy nálunk ezt hogy szabályozták le.Ha itt is a 90napot tartják akor évi 4 tankolás a minimum és a 120 óra repidő -
#78804
The very small number of T-80Bs available were mostly with Central Group of Forces (CGF) in Czechoslovakia
Ritka nagy butaság.
Cseheknél T-72-esek voltak a Szovjeteknél, pont mint nálunk Esztergomban. -
#78803
The forces opposing NATO in Europe during the late 1970s and early 1980s.
In Germany, NORTHAG faced T-64-equipped units in the north of Germany (the 2nd Guards Tank, 20th Guards, and 3rd Shock Armies) and T-80 units in the south (1st Guards Tank and 8th Guards Armies).
In Czechoslovakia, the units had T-72s, and in Hungary, T-64s.
Fleets of each kind of tank awaited in the “second echelon front” armies in the western Soviet Union, and
even more lurked behind the Urals.
In the 1990 from 1500 T-64 in the Germany and in the Hungary 864 were T-64A/AK, 612 T-64B, 42 T-64B1/B1K (T-64B without ATGM). In 1984 the T-64B is deployed with 1 company in each T-64A battalion.
In the 1990 from total 3658 T-80 in the Germany and Poland 3067 were T-80B/BK and only 591 were T-80BV/BVK. Versions T-80 and T-80U were not in the Germany and the Poland.
By about 1985 all Soviet model tanks in Grouping Soviet Forces Germany had EDZ packages. The T-64BV, the other tank in service with GsfG at the time, only carried a 115 block array of charges which provided mainly frontal protection.
T-80UD
Before the collapse of the USSR were produced about 500 tanks of this type. Large part of them proved to be in Russia, with what they entered in the majority into elite 2nd Taman motorized rifle and 4th Kantemirovskuyu tank division.
Forrás :)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.06. 17:30:23 -
#78802
A TOR és Tunguzka fehér holló volt 1991 előtt, igazából még utána is. :)
A T-80U/UD-k hátratartása számomra is meglepő dolog, erről eddig nem tudtam. "Sima" T-80 és T-80B/BV volt Csehszlovákiában és Kelet-Németországban, a "fő" csapásirányban (Középső Hadseregcsoport). Ott sem annyira sok, tesszük rögtön hozzá.
De más élvonalbéli technológiát nem tartottak hátra, az tuti...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.06. 17:20:52 -
#78801
A vita mondjuk abból indult ki, hogy megkértem az egyént, hogy mutasson már forrásokat, hogy 1991 előtt hol és melyik európai szovjet alakulatot fegyverezték át teljesen Tor és Tunguzkára. Mikor közöltem vele, hogy tudtommal ez nem történt meg, akkor hozta ezt a példát, hogya Szu-ban biztos hegyekben álltak ezek, csak nem hozták őket előre. Aha... Persze... -
#78800
A magyar helyzet skizofrén volt. Ahhoz képest, hogy Mo. nem a főcsapás volt meglepő módon előbb volt itt Buk, mint NDK-ban. Mondjuk ott meg volt Sz-300V, ami meg itt nem. A németeknél is voltak szovjet 29-esek, de itthon tényleg meglepő volt, hogy milyen mennyiségben kerültek ide. A szovjet 23-asok teljesen eltűntek.
Nekem azzal az alapvető városi legendeval van a bajom, hogy "hátul tartották" a Szu-ban. Már elnézést, de l*faszt... Akkor háború esetén esélyük nem lett volna felvonulni komoly haderővel. -
fonak #78799 Ja, csak akkor sok értelme volt 2 db-ot hozni... 14 gépre nem tudom hány pilóta van, de nem hiszem, hogy olyan sokat "repülnek", hogy egyenként ne kerülhessenek sorra. Csak tartaléknak, ha elromlik? -
#78798
Harckocsikról volt szó. Itthon is T-64B/BV és T-72A harckocsik fordultak elő a szovjet egységeknél.
A légi egységek (úgy repülőgép, mint helikopter) más kategóriába esnek, ott tényleg a csúcskategória repkedett.... -
#78797
Na ja, mert azok tényleg annyira újak, hogy nem érkeztek ide. Ő viszont azt bizonygatja, hogy korszerű technikát sosem hozták ki, ami nevetséges állatság. Akkor a szovjet repülő alakulatok miért 29-essel repültek már nálunk is...?
