Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#75129
De a 300-as nagyon megdolgoztatja az ellent, míg ez max felkergeti magasra. Bár ez a heliknél nem opció. A kereső radarja ennek is támadható, nem. A nélkül meg halott.
#75128
Egyébként a Finneknél a NASAMS rendszeresítésekor komoly döntési szempont volt, hogy a rendszer az F-18-asaik meglévő AMRAAM rakétáit alkalmazza.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 09:06:35
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 09:06:35
#75127
A Combat Tree mikor lett nyilvános infó?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75126
Az ilyen improvizált rendszerek nem azért születnek, mert a többi SHORAD rendszerhez fogható harceszközt szeretnének fillérekért, hanem azért, mert nincs lehetőség "normális" SHORAD rendszert beszerezni. Az iraki vagy az általam mutatott boszniai és szerbiai rendszerek sem költséghatékonyság miatt születtek meg, hanem azért, mert egy működő SHORAD hasznos lehetne, és a kéznél lévő dolgokból próbáltak összerakni valamit.
Nem. Mindkét bandának volt SHORAD rendszere.
Valójában azért születtek ezek a megoldások, mert a MiG-jeik reménytelenül alulmaradtak a támadókkal szemben, és ha már fel sem szállhattak akkor legalább a fegyverzetüket alkotó, raktárban ezrével porosodó rakétákat akarták valamire használni.
Ha pl. Irakban egy HARM betalált egy KUB SzURN-ba, attól még az SzPU-k épek maradnak, vagyis más feladatot lehet találni nekik, és így találkozott az SzPU a homokba ásott MiG rakétájával.
IFF-et meg keleti légierő balhéban (az eddig elmaradt 3. VH-t leszámítva) szerintem nem nagyon használt a Combat Tree bevallása óta.
LB-II alatt is inkább átálltak a TDMA-ra.
😊
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 08:44:34
#75125
Köszi mindenkinek!
Nekem első blikkre a régi MIM-72 Chaparral rendszer ugrott be a cikkről, amit több ország is rendszeresített.
Nekem első blikkre a régi MIM-72 Chaparral rendszer ugrott be a cikkről, amit több ország is rendszeresített.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#75124
Az általános +50% hatótávval kapcsolatban több, mint szkeptikus vagyok. Ennyi csak loftból akkor sem lehet összehozni, ha eddig nem loftolt soha. Márpedig ez tutira nem igaz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75123
Mi a tök van? Most meg a svájci bemutató csapat amortizált le két gépet.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#75122
Ciki. A google ferdítés sokat ront az érthetőségen, mert például azt írják, hogy az 1 vs. 1 légiharcban nem a pilóta, hanem a gép számít. Én eddig ezt fordítva tudtam.
Ezzel együtt fordulóharcban a JAS-39C jó, anno én is azt hallottam a magyar pilótáktól, mikor kirepültek olaszba, hogy először megverték az F-16-osokat, aztán utána az Eurofightereket is. Jól kezelhető kis gép a Griff, vannak hibái, de a fordulóharc nem tartozik közéjük.
Ezzel együtt fordulóharcban a JAS-39C jó, anno én is azt hallottam a magyar pilótáktól, mikor kirepültek olaszba, hogy először megverték az F-16-osokat, aztán utána az Eurofightereket is. Jól kezelhető kis gép a Griff, vannak hibái, de a fordulóharc nem tartozik közéjük.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75121
AIM-120C-8 -> AIM-120D, sorry. Régen így hívták, nekem csak a plusz 50%-os hatótávolság rémlett, és a C-8 jelölés, ami hozzá tartozott. Azóta ugyebár meg ez már AIM-120D néven fut...
Az ESSM-nél én 50+ km hatótávolságot tudok. Neked van valami jobb forrásod?
Az ESSM-nél én 50+ km hatótávolságot tudok. Neked van valami jobb forrásod?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75119
AIM-120-C8? Az mi...? Nincs olyan AMRAAM-aminél 20-25 km-nél nagyob HMZ elépzelhető és ott is szubszonikus végfázis lesz... Az ESSM-re ránéztem, de ott sem nagyon realizálható ez csak akkor, ha közeledő cél esetén a HMZ-t összekeverik az indítási távolsággal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.09. 16:55:20
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.09. 16:55:20
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75118
Nekem a NASAMS-ban a modularitása tetszik. Jön egy új radar. Segond, beintegrálják, és hajrá. Jön egy új rakéta? Segond, ha befér az indító konténerbe, akkor még csak az indító járműveken se kell semmit változtatni, IRIS-T SL, AIM-9X, AIM-120A/B/C/D AMRAAM, ESSM... még válogathatsz is, milyen rakétát használsz...
Az egyedüli hátulütője, hogy ugyebár a hosszú távú képessége per pillanat korlátozott. mivel mind az AIM-120C-8, mind az ESSM esetében ~50-60km-es max. lőtávolsággal lehet számolni.
Az egyedüli hátulütője, hogy ugyebár a hosszú távú képessége per pillanat korlátozott. mivel mind az AIM-120C-8, mind az ESSM esetében ~50-60km-es max. lőtávolsággal lehet számolni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75117
Ez a kérdés megint koncepcionális. A Pantsirnál van olyan, hogy tűzcsatorna és tűzív, amin belül dolgozik a rendszer. A NASAMS-nál, meg ahány rakétád van, annyi célra mehet és nincs sem célmegvilágító radar sem rávezető állomás. A NASAMS valami irtózatosan köcsög rendszer. A Sz-300 HMZ-je lehet akármekkora, de rugalmassában és túlélőképességben labdába nem rúg a NASAMS mellett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75116
A norvég NASAMS (ami a földi indítás AMRAAM) jó példa arra, hogy működhet a dolog. Ilyen az IRIS-T SL is, ami detto beépült egy SAM rendszerbe. Szóval igen, működhet.
A Pantsir-al való összevetés nem egészen korrekt, a két rendszer ugyanis alapvetően eltérő. Az AMRAAM aktív RF rávezetéses, és a NASAMS egy komplex légvédelmi rendszer. A Pantsir egy önálló SHORAD egység, a 57E6 rakétája viszont parancsközlős.
Utoljára szerkesztette:
A Pantsir-al való összevetés nem egészen korrekt, a két rendszer ugyanis alapvetően eltérő. Az AMRAAM aktív RF rávezetéses, és a NASAMS egy komplex légvédelmi rendszer. A Pantsir egy önálló SHORAD egység, a 57E6 rakétája viszont parancsközlős.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75115
Nem így nézett ki a dolog, hanem valahogy így:
-Az ügyfél az 1990-es évek közepén egy össz-nato fregatt/romboló fejlesztésében vett részt (NFR-90), ami azonban széthullott. Majd csatlakozott a Francia-Olasz Horizon-osztályú romboló programhoz, ahonnan nézetkülönbségek miatt 1999-ben kiszállt.
-Az ügyfél azt mondta, hogy neki kell egy hadihajó ilyen és ilyen képességekkel, nagyságrendileg milyen árért tudnátok megcsinálni?
-A gyártó összeállít egy tervet, és készít egy pénzügyi tervet mellé, hogy kb. mire számíthat.
-Az ügyfél és a gyártó leül, és megírnak egy szerződést, amiben általában oldalakon keresztül részletesen dokumentálják mire kell képesnek lennie, és ezért mennyi pénzt fizetnek, ha elkészül. A tényekhez jó tudni, hogy eredetileg 12db rombolót szeretett volna az RN, ezzel írták alá a szerződést. 2004-ben ezt levitték nyolcra, majd 2006-ban már mindössze 6 egységről volt szó.
-Az adott esetben a gyártó már eleve csúszni kezdett, a terveket átdolgozták, miközben megpróbálnak megfelelni az igényeknek.
-A fejlesztés közben kiderül, hogy több rendszer sem képes teljesíteni azt, amit elvártak tőle. Emiatt az eredeti szerződést újra és újra módosítani kell. Példa a Sea Viper rendszer (a hozzá való két radar és az ASTER rakétákkal együtt) csúszása, amelyhez a hajógyártónak közvetlenül nem volt köze.
-A csúszás egyben magasabb költséget is jelent, hovatovább ha a szerelők nem azért nem képesek beépíteni az ütemterv szerinti rendszereket, mert azok egyszerűen nem érkeztek meg, attól még a bérüket ki kell fizetni. Ezt folyamatosan lehet tovább vetíteni a többi hasonló témára (raktározás, szállítás, speciális daruk, szállító járművek bérleti és várakozási díja, stb.).
-A módosítások egy része olyan jellegű, ami miatt újra és újra át kell tervezni a hajót, például miután már az első kettő építése megkezdődött, az RN előállt azzal, hogy 155mm-es löveget szeretne a következő (akkor még 6, később 4) egységre. Mikor a BAe kidolgozza a terveket, és a költségeket is leteszi az asztalra, fél éves huzavona után kiderül, hogy nincs erre pénz. Mindegyik egység a 4,5 hüvelykes ágyúkkal épül meg.
-A tervezéskor és az igénylistában szerepel a hajó elleni és a tengeralattjáró elleni fegyverzet, de ahogy emelkednek a költségek, az RN ezektől eláll, a hajó elleni rakéta / robotrepülőgép később telepíthető a szabadon maradt VLS térben, ám torpedóvető csöveket utólag már nehézkesen lehet a fedélzeten elhelyezni.
-Mivel eleve 3 évet késtek az első hajó elkészültével, az RN és a BAe megegyezett, hogy az RN úgy fogja hadrendbe állítani a HMS Daring-ot, hogy még nincs kész - például a Skynet 5 nevű katonai adatkapcsolatot nélkülözi és nem kerültek fel a Phalanx CIWS-ek sem. Az RN mégis átvette és rendszerbe állította őket, mivel már így is nagy volt a program körül a córesz.
-Az ügyfél kérte, hogy folyamatosan fejlődő igényeknek is megfeleljen a hajó, és legyen hely az új rendszerek beépítésére, ám ezekre a rendszerekre a kezdetektől fogva nem különített el több pénzt. Erre pedig a gyártó nem hívta fel az ügyfél figyelmét, nem építette be a saját pénzügyi tervébe...
-Az ügyfél az 1990-es évek közepén egy össz-nato fregatt/romboló fejlesztésében vett részt (NFR-90), ami azonban széthullott. Majd csatlakozott a Francia-Olasz Horizon-osztályú romboló programhoz, ahonnan nézetkülönbségek miatt 1999-ben kiszállt.
-Az ügyfél azt mondta, hogy neki kell egy hadihajó ilyen és ilyen képességekkel, nagyságrendileg milyen árért tudnátok megcsinálni?
-A gyártó összeállít egy tervet, és készít egy pénzügyi tervet mellé, hogy kb. mire számíthat.
-Az ügyfél és a gyártó leül, és megírnak egy szerződést, amiben általában oldalakon keresztül részletesen dokumentálják mire kell képesnek lennie, és ezért mennyi pénzt fizetnek, ha elkészül. A tényekhez jó tudni, hogy eredetileg 12db rombolót szeretett volna az RN, ezzel írták alá a szerződést. 2004-ben ezt levitték nyolcra, majd 2006-ban már mindössze 6 egységről volt szó.
-Az adott esetben a gyártó már eleve csúszni kezdett, a terveket átdolgozták, miközben megpróbálnak megfelelni az igényeknek.
-A fejlesztés közben kiderül, hogy több rendszer sem képes teljesíteni azt, amit elvártak tőle. Emiatt az eredeti szerződést újra és újra módosítani kell. Példa a Sea Viper rendszer (a hozzá való két radar és az ASTER rakétákkal együtt) csúszása, amelyhez a hajógyártónak közvetlenül nem volt köze.
-A csúszás egyben magasabb költséget is jelent, hovatovább ha a szerelők nem azért nem képesek beépíteni az ütemterv szerinti rendszereket, mert azok egyszerűen nem érkeztek meg, attól még a bérüket ki kell fizetni. Ezt folyamatosan lehet tovább vetíteni a többi hasonló témára (raktározás, szállítás, speciális daruk, szállító járművek bérleti és várakozási díja, stb.).
-A módosítások egy része olyan jellegű, ami miatt újra és újra át kell tervezni a hajót, például miután már az első kettő építése megkezdődött, az RN előállt azzal, hogy 155mm-es löveget szeretne a következő (akkor még 6, később 4) egységre. Mikor a BAe kidolgozza a terveket, és a költségeket is leteszi az asztalra, fél éves huzavona után kiderül, hogy nincs erre pénz. Mindegyik egység a 4,5 hüvelykes ágyúkkal épül meg.
-A tervezéskor és az igénylistában szerepel a hajó elleni és a tengeralattjáró elleni fegyverzet, de ahogy emelkednek a költségek, az RN ezektől eláll, a hajó elleni rakéta / robotrepülőgép később telepíthető a szabadon maradt VLS térben, ám torpedóvető csöveket utólag már nehézkesen lehet a fedélzeten elhelyezni.
-Mivel eleve 3 évet késtek az első hajó elkészültével, az RN és a BAe megegyezett, hogy az RN úgy fogja hadrendbe állítani a HMS Daring-ot, hogy még nincs kész - például a Skynet 5 nevű katonai adatkapcsolatot nélkülözi és nem kerültek fel a Phalanx CIWS-ek sem. Az RN mégis átvette és rendszerbe állította őket, mivel már így is nagy volt a program körül a córesz.
-Az ügyfél kérte, hogy folyamatosan fejlődő igényeknek is megfeleljen a hajó, és legyen hely az új rendszerek beépítésére, ám ezekre a rendszerekre a kezdetektől fogva nem különített el több pénzt. Erre pedig a gyártó nem hívta fel az ügyfél figyelmét, nem építette be a saját pénzügyi tervébe...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75114
Jaa. Én az utolsó hsz.-at arra írtam, hogy a nem barkácdsolt, szükség megoldás, hanem alapból AA rakétából tervezett (pl: AMRAM) rendszer megérheti-e mondjuk egy Pantsirral összevetve. Nem pedig a szükségmegoldás iraki mókolásról. Az szerintem max bohóckodni jó, hogy legyen valami vas a katona alatt ami nem jó semmire.
#75113
Szerintem itt már nagyon nagy a keverés, tisztázni kellene mire is gondolsz.
Lacusch eredetileg azt kérdezte, hogy mennyire életképes lehetett az adott rendszer.
Erre röviden úgy válaszolt Molni, hogy egy alacsony tech-szintű, de működőképes, improvizált SHORAD rendszer lehetett volna, ha befejezik. Ennyi.
Az ilyen improvizált rendszerek nem azért születnek, mert a többi SHORAD rendszerhez fogható harceszközt szeretnének fillérekért, hanem azért, mert nincs lehetőség "normális" SHORAD rendszert beszerezni. Az iraki vagy az általam mutatott boszniai és szerbiai rendszerek sem költséghatékonyság miatt születtek meg, hanem azért, mert egy működő SHORAD hasznos lehetne, és a kéznél lévő dolgokból próbáltak összerakni valamit.
Ha megoldható lett volna, hogy valami nyugati vagy keleti, teljes értékű SHORAD rendszert vásároljanak rövid szállítási idővel, akkor nyilván nem állnak neki ilyen szörnyeket alkotni...
Utoljára szerkesztette:
Lacusch eredetileg azt kérdezte, hogy mennyire életképes lehetett az adott rendszer.
Erre röviden úgy válaszolt Molni, hogy egy alacsony tech-szintű, de működőképes, improvizált SHORAD rendszer lehetett volna, ha befejezik. Ennyi.
Az ilyen improvizált rendszerek nem azért születnek, mert a többi SHORAD rendszerhez fogható harceszközt szeretnének fillérekért, hanem azért, mert nincs lehetőség "normális" SHORAD rendszert beszerezni. Az iraki vagy az általam mutatott boszniai és szerbiai rendszerek sem költséghatékonyság miatt születtek meg, hanem azért, mert egy működő SHORAD hasznos lehetne, és a kéznél lévő dolgokból próbáltak összerakni valamit.
Ha megoldható lett volna, hogy valami nyugati vagy keleti, teljes értékű SHORAD rendszert vásároljanak rövid szállítási idővel, akkor nyilván nem állnak neki ilyen szörnyeket alkotni...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75112
Valószínűleg ha a Royce-Rolls képviselője (CEO-ja?) nem reagálja le olyan hülyén az egészet, mely szerint rácsodálkozik, hogy az Arab-öbölben forróság van, ami (szerinte) nem felel meg az eredetileg támasztott elvárásoknak, akkor itt se lett volna ekkora hír az egészből. Fullba tolta a kretént, és most a fél világ címlapjáról a Type-45 és az "ostoba brittek" szlogen szivárog a köztudatba.
Itt kellett volna egy kis gerinc, hogy kihúzva magát annyit mondjon, hogy Sajnáljuk, ezt bizony benéztük. Már eleve elszaladt költségek és megcsúszott ütemterv miatt egy olyan döntést hoztunk, amellyel azt hittük, hogy jót teszünk és levágunk egy kanyart, ám tévedtünk, és ez most roppant kellemetlen helyzetbe hozott mindenkit. Kérem értsék meg, hogy nem a rossz szándék vezetett minket. Ennyi, és akkor talán nem nézi mindenki hülyének most.
Itt kellett volna egy kis gerinc, hogy kihúzva magát annyit mondjon, hogy Sajnáljuk, ezt bizony benéztük. Már eleve elszaladt költségek és megcsúszott ütemterv miatt egy olyan döntést hoztunk, amellyel azt hittük, hogy jót teszünk és levágunk egy kanyart, ám tévedtünk, és ez most roppant kellemetlen helyzetbe hozott mindenkit. Kérem értsék meg, hogy nem a rossz szándék vezetett minket. Ennyi, és akkor talán nem nézi mindenki hülyének most.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75111
Nem tudom. Én is eladok dolgokat, csak sajnos nem milliárd fontokért. Ha az ügyfél hülyeséget kér, akkor jelzem neki, ha ő ragaszkodik hozzá akkor eladom. Mindenkinek joga van hülyének lenni és kidobni a pénzt az ablakon.
#75110
A többi SHORAD szereplőhöz mérten mennyiért és mit tud. Szerintem pl helyből szűk keresztmetszet, hogy csak annak adhatod, akiknek az amik engednék az AMRAM-ot. Ráadásul nekem innen a fotelból nem tűnik buta dolognak, hogy valami cső(vek) is legyenek a rakéták mellett.
#75109
Szovjet lérak rendszereknél mindig megadták a környezeti viszonyokat ahol az üzemképes:
(ez pl az Osza-AK)
hőmérséklet: -40C ... +50C
max páratartalom: 98%
szél: 20m/s
(ez pl az Osza-AK)
hőmérséklet: -40C ... +50C
max páratartalom: 98%
szél: 20m/s
#75108
A kts. hatékonyságot hogyan érted?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75107
Azért itt nem egy hibás van. A Royal Navy is hibáztatható, de a BAe és a Royce-Rolls magyarázkodása is csúnya eset.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75106
Ha így van, akkor teljesen igaza van a BAE-nak, a Royal Navy meg ott rohadjon meg a lerohadt hajóival. Nem hogy foga, de már szőre sincs ennek az oroszlánnak.
#75105
A kérdés az életképességre vonatkozott. Szerintem az, kérdés ktg hatékony-e.
#75104
Nyilván te is találkoztál már olyan megrendelővel, aki kötötte az ebet a karóhoz, hogy X eredményt vár el, Y költség árán, ha törik, ha szakad.
Ha pedig a költség elkezd növekedni, és egyre több felhő gyűlik az egész program felett (ahogy a Type-45 esetében is történt), akkor feltehetően a BAe úgy döntött, hogy nem fog az Intercooler-ek alaposabb tesztelése és az elektromos rendszer forró égövi tesztjei miatt újabb költségeket és csúszást bevállalni.
Nem mondom, én is arcleszakadósnak vélem az esetet, ám ha eljátszok a gondolattal, hogy nekem kéne egy ilyen programot ilyen háttérrel, ilyen költségekkel megoldani, akkor mit tennék... hát azért még a végén lehet, hogy én is a kisebb ellenállás fele mozdulnék el, és nem vállalok be plusz egy konfliktusforrást, csak azért, hogy esetleg az derül ki, hogy semmi gondja se az Intercoolernek, se az elektromos rendszernek. Persze a másik oldalról nézve pedig ha kiderül még a fejlesztés/építés fázisban, hogy mégiscsak rossz a rendszer, és emiatt újabb csúszás, és újabb költségek jönnek... Hát, ez nyilván egy olyan forgatókönyv, amit egy projektvezető se szeretne.
Nyilván utólag könnyedén teszünk olyan kijelentéseket, hogy ne már, ekkora balf@szságot..., no de azért tegyük mellé, hogy ehhez kellett egy ilyen kultúra kialakulása is. Ha a Royal Navy az ilyen helyzetekben az utólagos hiba miatt kötbérezne vagy büntetés kiszabását lengetné be, feltehetően a BAe is úgy állna hozzá, hogy az átadott hajó már az Armageddon közepén se robbanjon le - még akkor is, ha az építéskor még a mostaninál is több extra költséget és csúszást jelentett volna. Feltehetően nem így volt, és a minél kisebb költség, minél gyorsabb átadás volt a fontos a Royal Navy és a BAe döntéshozói számára is...
Ha pedig a költség elkezd növekedni, és egyre több felhő gyűlik az egész program felett (ahogy a Type-45 esetében is történt), akkor feltehetően a BAe úgy döntött, hogy nem fog az Intercooler-ek alaposabb tesztelése és az elektromos rendszer forró égövi tesztjei miatt újabb költségeket és csúszást bevállalni.
Nem mondom, én is arcleszakadósnak vélem az esetet, ám ha eljátszok a gondolattal, hogy nekem kéne egy ilyen programot ilyen háttérrel, ilyen költségekkel megoldani, akkor mit tennék... hát azért még a végén lehet, hogy én is a kisebb ellenállás fele mozdulnék el, és nem vállalok be plusz egy konfliktusforrást, csak azért, hogy esetleg az derül ki, hogy semmi gondja se az Intercoolernek, se az elektromos rendszernek. Persze a másik oldalról nézve pedig ha kiderül még a fejlesztés/építés fázisban, hogy mégiscsak rossz a rendszer, és emiatt újabb csúszás, és újabb költségek jönnek... Hát, ez nyilván egy olyan forgatókönyv, amit egy projektvezető se szeretne.
Nyilván utólag könnyedén teszünk olyan kijelentéseket, hogy ne már, ekkora balf@szságot..., no de azért tegyük mellé, hogy ehhez kellett egy ilyen kultúra kialakulása is. Ha a Royal Navy az ilyen helyzetekben az utólagos hiba miatt kötbérezne vagy büntetés kiszabását lengetné be, feltehetően a BAe is úgy állna hozzá, hogy az átadott hajó már az Armageddon közepén se robbanjon le - még akkor is, ha az építéskor még a mostaninál is több extra költséget és csúszást jelentett volna. Feltehetően nem így volt, és a minél kisebb költség, minél gyorsabb átadás volt a fontos a Royal Navy és a BAe döntéshozói számára is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75103
Az ilyen történeteknél fogom kicsit a fejem... Az intercooler spórolás a teljes költség töredéke, a fogyasztás néhány %-kal magasabbon tartásával az ilyen helyzetek elkerülhetőek.
A Zumwalt osztály jelenlegi haszonságga és harcértéke az árához képest egy vicc. Ha egyszer lesz hozzá railgun PGM-mel, akkor talán fog érni valamit.
A Zumwalt osztály jelenlegi haszonságga és harcértéke az árához képest egy vicc. Ha egyszer lesz hozzá railgun PGM-mel, akkor talán fog érni valamit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75102
Sokkal jobb hatásfokot és alacsonyabb hőkibocsátást akartak. Ezért kellett a WR-21-es gázturbinára az amúgy Northrop Grumman intercooler. A másik pályázó a Lockheed Marton LM-2500 volt, hasonló technikai megoldással. Az rendszert úgy állították össze, hogy az adott külső levegő hőmérséklét és vízhőmérséklet mellett jó hatásfokkal dolgozzon. Értelemszerűen a forró égövi működésnél ez nem megy ilyen simán. Csakhogy a gázturbina automata rendszere alkalmazkodik a körülményekhez, és egyre alacsonyabb fokozatba kapcsol, hogy megóvja a turbinát a túlmelegedéstől, szélsőséges esetben le is állítja. Itt jön a gebasz, mert az elektromos rendszer nincs erre felkészítve, a fogyasztókat a két 2MW-os diesel-motor kellene, hogy ellássa, amire ők nem képesek, a rendszer itt tehát lekapcsol, hogy megóvja a diesel-generátorokat, és a hajó áram nélkül marad.
Amúgy a dolog ismét elvárás és teljesítés problémákra vezethető vissza. A Royal Navy azt várta, hogy az üzemanyag-fogyasztása az előd Type-42 osztályhoz képest fele legyen. A BAe és a Royce-Rolls ezt meg is csinálta - ezen az áron. Hozzá kell tenni, hogy a rendszerek tesztelésén és az előzetes terveken spóroltak, mivel a Type-45 így is harmadával került többe, mint ahogy eredetileg tervezték.
Ilyen és ehhez hasonló problémák egyébként korábban is voltak és vannak. A Zumwalt-osztály például úgy lett átadva, hogy továbbra sincs rajta a két 35mm-es Bushmaster gépágyútorony, amit az 57mm-es Mk.110-esek helyett kapott volna végül, és ilyen formán nincs semmiféle CIWS-e illetve közelvédelmi fegyverei maximum kézzel kezelt géppuskákban merülnek ki. Ami egy picit ciki egy ilyen hajónál...
Amúgy a dolog ismét elvárás és teljesítés problémákra vezethető vissza. A Royal Navy azt várta, hogy az üzemanyag-fogyasztása az előd Type-42 osztályhoz képest fele legyen. A BAe és a Royce-Rolls ezt meg is csinálta - ezen az áron. Hozzá kell tenni, hogy a rendszerek tesztelésén és az előzetes terveken spóroltak, mivel a Type-45 így is harmadával került többe, mint ahogy eredetileg tervezték.
Ilyen és ehhez hasonló problémák egyébként korábban is voltak és vannak. A Zumwalt-osztály például úgy lett átadva, hogy továbbra sincs rajta a két 35mm-es Bushmaster gépágyútorony, amit az 57mm-es Mk.110-esek helyett kapott volna végül, és ilyen formán nincs semmiféle CIWS-e illetve közelvédelmi fegyverei maximum kézzel kezelt géppuskákban merülnek ki. Ami egy picit ciki egy ilyen hajónál...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75100
Amit tudtommal nem állított rendszerbe senki, csak egy ötlet volt. Ezen felül aktív radaros és terveztek hozzá ütegszinten keresőradart és data linke is.
Ezek a járművek gyakorlatilag IR SHORAD-ok, csak igen, de igen alacsony technológiai színvonalon annak ellenére, hogy az R-73 viszonylag korszerű rakéta.
Ezek a járművek gyakorlatilag IR SHORAD-ok, csak igen, de igen alacsony technológiai színvonalon annak ellenére, hogy az R-73 viszonylag korszerű rakéta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75099
Nem volt felesleges, mert az IFF-ről például egy szót se szóltam, és nagyon is fontos kritérium...
Ahogy az R-60 család hatótávolságáról szóló rész is...
Ahogy az R-60 család hatótávolságáról szóló rész is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75098
Na látom fölöslegesen koptattam a billentyűket, CIFU gyorsabb volt.
#75097
Tekintve hogy a légiharc-rakéták tervezésénél abból indulnak ki, hogy az indító vadászgép eleve egy kezdősebességet ad a rakétának, földi indításnál enélkül nagyon gyenge lehet a hatótávolságuk. Vonatkozik ez főleg az R-60-ra, aminél légi indításnál is az az iránymutató a pilóták számára, hogy a cél távolsága a rakéta indítási magasságának 50%-a lehet (tehát egy 5000 m-en repülő célra 2,5 km-nél nagyobb távolságból nem érdemes indítani, mert úgysem fogja utolérni a rakéta)!! Elképzelhető a földi indítás hatékonysága is ha valami gyorsító fokozatot alkalmaznak, de meg kell oldani a célfelderítést és a célzást is, plusz a cél megfelelő azonosítását, nehogy saját gépet lőjenek le (a vadászgépen ugye erre való a lokátor+IFF-rendszer).
#75096
Sajnos az adott rakéták és a pontos rendszer ismerete nélkül nem tudni. Ha valóban volt célbefogásra alkalmas rendszerrel, akkor talán. Minden estre az ilyen rendszereknél egy plusz gyorsító fokozat szükséges általában.
Boszniai R-13 alapú rendszer, nem került rendszerbe, ez csak a prototípus volt, és a gyakorlati teszteken nem ment át (?), így alkalmazva sem volt, mivel a hatótávolsága túl kicsi volt:
Kísérleteztek dupla R-60MK indítóval vontatott alvázon, de ezzel sem voltak elégedettek
A szerbek R-73E és R-60MK rakétákkal csinálták meg, a régi és elavult Praga M53/59 alvázán. A rakéták gyorsító fokozatot kaptak, feltehetően Sz-5 rakéták hajtóműveit szerelték egy fém csőbe (más források szerint Sz-28 rakéták hajtóművei). Az indító kezelője a gépágyú platformból megőrzött helyen ült, körkörösen egy fém páncéllemez védi a repeszektől és a kis kaliberű fegyverek tüzétől. A kezelőpanelen csak visszajelző fények vannak, amelyek a rakéta érzékelőfejének visszajelzését adja, mely szerint befogta-e a célt. Sem Kolsz, sem más célkereső/célbefogó rendszer nincs hozzá, csak szabad szemmel, illetve a gépágyú célkeresztje segíti az irányzó dolgát. A szerbek szerint az R-60MK alapú RL-2 hatótávolsága 7,6km, az R-73 alapú RL-4 hatótávolsága 8,6km.
Utoljára szerkesztette:
Boszniai R-13 alapú rendszer, nem került rendszerbe, ez csak a prototípus volt, és a gyakorlati teszteken nem ment át (?), így alkalmazva sem volt, mivel a hatótávolsága túl kicsi volt:
Kísérleteztek dupla R-60MK indítóval vontatott alvázon, de ezzel sem voltak elégedettek
A szerbek R-73E és R-60MK rakétákkal csinálták meg, a régi és elavult Praga M53/59 alvázán. A rakéták gyorsító fokozatot kaptak, feltehetően Sz-5 rakéták hajtóműveit szerelték egy fém csőbe (más források szerint Sz-28 rakéták hajtóművei). Az indító kezelője a gépágyú platformból megőrzött helyen ült, körkörösen egy fém páncéllemez védi a repeszektől és a kis kaliberű fegyverek tüzétől. A kezelőpanelen csak visszajelző fények vannak, amelyek a rakéta érzékelőfejének visszajelzését adja, mely szerint befogta-e a célt. Sem Kolsz, sem más célkereső/célbefogó rendszer nincs hozzá, csak szabad szemmel, illetve a gépágyú célkeresztje segíti az irányzó dolgát. A szerbek szerint az R-60MK alapú RL-2 hatótávolsága 7,6km, az R-73 alapú RL-4 hatótávolsága 8,6km.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75095
Meglepődnék ha ez hatékony lett volna. Bár AMRAM-ból van hasonló SR SAM.
#75094
Kezdetben ez látszott ígéretesnek. A fölényes tárkapacitás miatt főleg. Helical magazine.
Aztán a Vitjaz-SN föllé nőtt
Aztán a Vitjaz-SN föllé nőtt
#75093
EZ az ötlet életképes lett volna?
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#75092
Nekem az a véleményem, hogy az A-10 árát hasonlítgatni a COIN gépekhez MA MÁR nem éppen fair eljárás. Igaz, hogy az A-10 anno más miatt lett kifejlesztve és legyártva, de attól még létezik, rendszerben van, COIN gép meg az USAF-nál nincs. Tehát ha MANAPSÁG pénzben számolgatunk, akkor az A-10-nek már csak a fenntartási/üzemeltetési költségeit reális összehasonlítani egy COIN gép teljes beszerzési+rendszerbe állítási+ kiképzési+fenntartási/üzemeltetési költségével, mert az A-10 az van, csak üzemeltetni kell (csak ilyen költsége van), egy COIN gépet meg 0-ról kell betenni a rendszerbe és csak utána tudják üzemeltetni/bevetni. Ha mindkettőt párhuzamosan nem tudják/nem akarják kifizetni, akkor tartok tőle, hogy ezzel a számítási móddal az A-10-et olcsóbb harcba küldeni.
#75091
A dual érzékelő lényege, hogy tudsz vele gyakorlatilag hőmérsékletet mérni, 1 db érzékeővel nem, így az infracsapda szűrése nehéz volt. Viszont, mivel a hajtómű gázsugár és a maga a tubinalapát hőmérséklete egy tartományban van, a flare meg ezekhez képes majdnem mindig melegebb, ezért igen jól szűrhetőek. Lásd a fenti diagramon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75090
Mármint passzív védelmük nincs.
@Molni: Miért? Nem "csak" annyival tud többet, hogy nem csak hőforrásra megy, hanem hőképre is? A lopakodóknál meg jobban figyeltek a hőkisugárzás rejtésére, még ha nem is pont a MANPAD-ok miatt.
7.62x micsoda? Gondolom puska és nem köztes lőszer ellen. Kérdés repesz ellen ez mit ér. Bár ha ott robban ahol legjobban fáj, akkor gondolom tök mind1.
@Molni: Miért? Nem "csak" annyival tud többet, hogy nem csak hőforrásra megy, hanem hőképre is? A lopakodóknál meg jobban figyeltek a hőkisugárzás rejtésére, még ha nem is pont a MANPAD-ok miatt.
7.62x micsoda? Gondolom puska és nem köztes lőszer ellen. Kérdés repesz ellen ez mit ér. Bár ha ott robban ahol legjobban fáj, akkor gondolom tök mind1.
#75089
Semmiféle plusz védelme sincs a dual érzékelős MANPAD ellen egyik lopakodónak sem.
A helijk páncélja legfelebb a 7.62 acélmagvas ellen véd, vagy még talán az ellen sem. 1-2 cm vastag acéllapok vannak heliken, Ostravában láttam olyan lapokat Mi-8/17-en.
A helijk páncélja legfelebb a 7.62 acélmagvas ellen véd, vagy még talán az ellen sem. 1-2 cm vastag acéllapok vannak heliken, Ostravában láttam olyan lapokat Mi-8/17-en.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75088
Dehogy nincs. Mint említettem, a lézer-DIRCM rendszerek, mint a Skyshield vagy a Nemesis képesek elviekben megvakítani a közeledő MANPADS rakéta érzékelőjét.
NEMESIS egy Merlin HC3-on
Skyshield egy izraeli B-707 tankergép hasán
NEMESIS egy Merlin HC3-on
Skyshield egy izraeli B-707 tankergép hasán
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75087
A duál fejes MANPAD-ok ellen úgy nagy általánosságban kérdeztem. Mert amennyire tudom max a lopakodóknak van valamennyi "plusz" védelme ellenük, de az is csak melléktermék, meg ők amúgy sem ilyen magasságban játszanak. Heliken még lehet hogy van páncél, de gondolom az ekkora fejek ellen már kevés.
Ezekkel a COIN gépekkel nekem az a bajom, hogy helyi bázishoz kötöttek. Nem tudnak települni (igaz a helik sem). Ennél már egy drón is többet tud, igaz drágábban. Persze beszélhetünk költségekről, de felesleges míg egy hajó 4 milliárd dodo...
Ezekkel a COIN gépekkel nekem az a bajom, hogy helyi bázishoz kötöttek. Nem tudnak települni (igaz a helik sem). Ennél már egy drón is többet tud, igaz drágábban. Persze beszélhetünk költségekről, de felesleges míg egy hajó 4 milliárd dodo...
#75086
Pardon, azt még akartam írni, hogy per pillanat nincs a hadrendben sem Szu-25T, sem TM. Sima Szu-25 (~70-80db), illetve ~100db Szu-25SzM és SzM3 van. Utóbbi a Szu-24M-ben használt bombavető rendszert kapta meg pluszban, amivel pontosabban tud nem irányított bombát vetni, illetve egy GLONASS/GPS navigációs rendszer lett beépítve.
Más szóval Vikhr rakétát elviekben nem képes egy rendszerben lévő orosz Szu-25 sem indítani.
Utoljára szerkesztette:
Más szóval Vikhr rakétát elviekben nem képes egy rendszerben lévő orosz Szu-25 sem indítani.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75085
Akkor így már érthető a helyezet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75084
De a túlélőképessége is sokkal alacsonyabb egy Super Tucano-nak, mint egy A-10C-nek...
BTW ez a téma azért parttalan, mert jól látni, hogy az USAF inkább a Predatorok és Reaperek pártján áll a kérdéskörben...
BTW ez a téma azért parttalan, mert jól látni, hogy az USAF inkább a Predatorok és Reaperek pártján áll a kérdéskörben...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75083
A Szu-25T-ből 8-12db gép készült el az 1990-es évek elején, majd további 4 gép 2003-ban lett átadva. Ez a gép hadrendben volt, 4 gép a második Csecsenföldi-háborúban is részt vett. Legalább két példányt Etiópia vett meg belőle, szintén 1999-ben.
A Szu-25TM (Szu-39) mindössze négy példányban készült, kettő ebből Szu-25T átépítés. A legkomolyabb újítás a Kopjo-25 radar konténere, hogy R-27R és R-77 rakétákkal is fel lehessen szerelni, sőt, a Kh-31 és Kh-35 rakétákkal is felszerelhető (ie.: akár hajó elleni, akár SEAD feladatkörben). Amennyire én tudom, a Szu-25TM soha nem állt valódi hadrendbe, bár az elkészült gépek az orosz légierő azonosítóit viselték.
A Szu-25TM (Szu-39) mindössze négy példányban készült, kettő ebből Szu-25T átépítés. A legkomolyabb újítás a Kopjo-25 radar konténere, hogy R-27R és R-77 rakétákkal is fel lehessen szerelni, sőt, a Kh-31 és Kh-35 rakétákkal is felszerelhető (ie.: akár hajó elleni, akár SEAD feladatkörben). Amennyire én tudom, a Szu-25TM soha nem állt valódi hadrendbe, bár az elkészült gépek az orosz légierő azonosítóit viselték.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75082
A nagy különbség az, hogy az oroszok Szíriában nem adtak CAS-t, csak pre-planned static célpontok ellen mentek. Izé, hoppácska......
A sebességes megjegyzésre. Az akkor votl faktor, amikor az A-10C vs F-15E/F-16C vita volt. Az üzemetletési költséggel nézve az A-10C semmivel sem költséghatékonyabb. Ellenben egy Super Tucano szinte semmivel sem lassabb, mint egy A-10C csak éppek töredék áron repül.
A sebességes megjegyzésre. Az akkor votl faktor, amikor az A-10C vs F-15E/F-16C vita volt. Az üzemetletési költséggel nézve az A-10C semmivel sem költséghatékonyabb. Ellenben egy Super Tucano szinte semmivel sem lassabb, mint egy A-10C csak éppek töredék áron repül.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75081
Molnival két különböző állásponton vagyunk, Ő azzal az érvvel ért egyet, hogy egy F-15/F-16/F-18/F-35 gyorsabban tud reagálni egy CAS feladatra, nagyobb területet tud lefedni, hála a nagyobb sebességének. Tudni kell, hogy az USAF alapvetően az okosfegyverekre specializálódott / specializálódik. Buta bombát manapság nem sűrűn látsz amerikai harci gépen. Az okos fegyvereknél viszont korántsem kell kis magasságon leni indításnál, így eleve a csöves légvédelmi fegyverek tűzzónáján kívül van, továbbá a MANPADS veszélyzónájába akár be se lép.
Ez nagyon kényelmes, biztonságos, csak hát drága, amikor olyan harctereken kell helyt állni, mint például Szíria vagy Irak.
Az oroszok ha megnézed Szíriában is "buta" fegyvereket használtak. Sima FAB bombákat, a Mi-24D-k és a Szu-25SzM-ek is Sz-8-as irányítatlan rakétákkal és gépágyúkkal operáltak, illetve légi bombákkal. Ez olcsó és az adott célra hatékony is, csak hát a csöves légvédelem és a MANPADS-ek hatókörzetében kel táncolni.
Én úgy vélem, hogy az A-10C ilyen környezetben alapvetően a célnak megfelelő. Van túlélőképessége, képes kis magasságban jól manőverezni, vagyis képes arra, amit az orosz Szu-25SzM-ek csinálnak például Szíriában. Tény, hogy erre is túlzás, mert az A-10C-n se sűrűn látsz irányítattlan rakétablokkot.
Igazából az USAF is megtehetné, hogy egy A-10C üzemeltetési költségén 2-3 COIN gépet küldjön oda, buta fegyverekkel. A célnak megfelelnek, de sokkal olcsóbbak.
Ami a dual fejes MANPADS-okat illeti, ott most a túlélőképesség számít, vagy pedig az aktív védelem (DIRCM, lézeres vakítás). Az A-10C és a Szu-25SzM e téren kétségkívül jobb helyzetben van, mint a COIN gépek...
Ez nagyon kényelmes, biztonságos, csak hát drága, amikor olyan harctereken kell helyt állni, mint például Szíria vagy Irak.
Az oroszok ha megnézed Szíriában is "buta" fegyvereket használtak. Sima FAB bombákat, a Mi-24D-k és a Szu-25SzM-ek is Sz-8-as irányítatlan rakétákkal és gépágyúkkal operáltak, illetve légi bombákkal. Ez olcsó és az adott célra hatékony is, csak hát a csöves légvédelem és a MANPADS-ek hatókörzetében kel táncolni.
Én úgy vélem, hogy az A-10C ilyen környezetben alapvetően a célnak megfelelő. Van túlélőképessége, képes kis magasságban jól manőverezni, vagyis képes arra, amit az orosz Szu-25SzM-ek csinálnak például Szíriában. Tény, hogy erre is túlzás, mert az A-10C-n se sűrűn látsz irányítattlan rakétablokkot.
Igazából az USAF is megtehetné, hogy egy A-10C üzemeltetési költségén 2-3 COIN gépet küldjön oda, buta fegyverekkel. A célnak megfelelnek, de sokkal olcsóbbak.
Ami a dual fejes MANPADS-okat illeti, ott most a túlélőképesség számít, vagy pedig az aktív védelem (DIRCM, lézeres vakítás). Az A-10C és a Szu-25SzM e téren kétségkívül jobb helyzetben van, mint a COIN gépek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75080
Akkor a T/TM (Szu-39?) soha nem is állt rendszerbe a Vikhr rakétával?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/