Haditechnikai Topic

Csigolya hajszálrepedéses törése vagy súlyosabb kompressziós törése. Egy ismételt katapultálás után a pilóta lebénulhat.

<#worship>
Milyen típusokkal szemben kellett volna ezeknek teljesíteni? Egyáltalán voltak már használható hajó elleni rakéták a 60-as években?

2007-ben zuhant le egy Gripen azért, mert a pilóta belehúzott egy jó 7-8G-s fordulót, a felfújódó G ruha meg elindította a katapultálást (katapult indítókar volt rossz helyre tervezve). A pilótának biztos szar napja volt, de szerencsére néhány apróbb sérüléssel megúszta.

Egyébként a Gripen normál használatban 9 G-t enged, de ha áthúzod a botot a kattanáson, akkor 13,5 G-t. Ha ilyen "túlhúzás" van, akkor már át kell vizsgálni, de nem a sárkány, hanem a hajtómű miatt. A 12-14G egy F-16-nál sem hiszem, hogy olyan nagyon drámai lenne, hogy fotók készüljenek róla.

Nekem is ez a 20G volt meg katapultálásra és 45G rémlik mell-hátban a rakéta szánoknál.
Mi "romlik" el a szervezetben ami miatt utána nem repülhetnek a pilóták?

Katapultáláskor a túlterhelés 16-20G fej-láb irányban, tizedmásodpercekre, ezt az előírt testhelyzetben (szorosra húzott bekötő-hevederekkel) elvileg egészségkárosodás nélkül kibírják a pilóták. Ennél többet is túl lehet élni, mell-hát irányba sokkal többet is, de ilyen túlterheléseknél már utána sok dolguk lesz az orvosoknak, és a páciens nagy valószínűséggel ezután már csak utasként fog repülni.

A haditengerészeti légvédelem fejlődése a hideg-háborúban a Francia haditengerészeten bemutatva:

A Colbert légvédelmi cirkáló 1959-ben állt hadrendbe, a francia hordozók légvédelmét látta el, a hatalmas (11,100 tonna vízkiszorítású) hadihajó a II.Vh-s tapasztalatoknak megfelelően brutális légvédelmi tüzérséggel bírt, 8db ikercsövű 127mm-es és 10db ikercsövű 57mm-es légvédelmi ágyú alkotta a fegyverzetét, természetesen mindezeket 8db különálló tűzvezető radar által vezérelve.



A Colbert elég rosszkor jött ki, hiszen ekkor már gőzerővel folyt a rakéta-légvédelmi rendszerek fejlesztése, a franciák saját rendszere a Masucra névre hallgatott, és már 1948 óta fejlesztették, ám csak az 1960-as évek közepére készült el, és menet közben is folyamatosan fejlesztették, miután a saját rendszerük nehézkes fejlesztése miatt az amerikaiaktól megkapták a RIM-2 Terrier és RIM-24 Tartar légvédelmi rendszereket, és az ezeknél szerzett tudást is beépítették a saját rendszerükbe.

A rendszer részei:

-Egy DRBI-23 3D radar (DRBV-20C és -23C 2D keresőradar illetve DRBI-10 magasság-megállapító radar a Coulbert esetében)
-Két DRBR-51 tűzvezető radar
-Tűzvezető számítógép
-Egy két karos indítóállvány
-Alatta egy rakéta-előkészítő helység, ahol az indítóra helyezés előtt a vezérsíkokat fel lehet szerelni a rakétákra, illetve innen emelik fel a rakétát az indítóállványra.
-Két függőleges rakétatár összesen 17db összeszerelt rakétához, és egy rakéta összeszerelő / ellenőrző állvány, ahol a szétszerelt rakétákat összeállíthatják.
-Egy raktár, ahol a szétszerelt rakétákat tárolják. Normális esetben a hajón 48 rakéta található (2db az előkészítő helységben, 17db a rakétatárban és 29db a raktárban szétszerelve), a napi összeszerelési norma 12db rakéta volt.


A rakéta két fokozatú volt, az 1,1 tonnás gyorsító fokozat 5 másodpercig működött, és 800m/s sebességre gyorsította a 950kg-os rakétát, amely csak ez után kapcsolta be a félaktív radar-érzékelőjét. Ebből fakadóan a rakéta minimális lőtávolsága mintegy 4-4,5km volt, azonban a maximális lőtávolsága a maga korában nem is rossz 55km. A rendszer viszont nem tűrte jól a kis magasságú célokat, így 30m alatti célpontok ellen, vagyis a kis magasságban közeledő hajó-elleni rakéták és támadó harci gépek ellen kvázi hatástalan volt. A Franciák azzal próbálták ezt a hiányosságot letudni, hogy 100kg-os harci fejet helyeztek a rakétára, és bíztak abban, hogy a nagy hatású robbanófej elég közel robban fel ahhoz, hogy a beérkező veszélyforrást megrongálja (mivel a rakétát csak közelségi gyújtóval szerelték fel, ez azért érdekes megközelítés).

A két tűzvezető radar két célcsatornát jelent, noha elviekben lehetőség lenne arra, hogy két rakéta indítása után újabb két rakétát indítsanak (két másik célpontra), és a célvezető radarok az első két célpont megsemmisítése után álljanak rá a következő célpontokra, gyakorlatilag a két második rakéta előkészítése és indítóállványra emelése tovább tart, mint amíg a két első rakéta eléri a célpontját (avagy a hatótávolságának határát).

A teljes rendszer tömege mintegy 450 tonna volt, így cirka 5000 tonna vízkiszorítás feletti hadihajóra lehetett csak telepíteni. Eredetileg a Suffren-osztályú fregattok fegyverzetébe került volna, de a 8 hajóra tervezett hajóosztályt idejekorán 2-re csökkentették. Egy harmadik Masucra rendszert legyártottak még, amely eredetileg a Jeanne d'Arc helikopter-hordozó számára készült, ám végül a Colbert felújításánál került felhasználásra, több példány nem is készült belőle. Így az 1970-es és 80-as években a Francia flottának négy T-47-es osztályú, 3800 tonna vízkiszorítású légvédelmi rombolója volt RIM-24 Tartar légvédelmi rakétával (2 célcsatorna, de csak egy karos indító, 40db rakéta, 20km-es max. célmagasság, 30km-es hatótávolság RIM-24B rakétával), a két Suffren-osztályú fregatt és a Coulbert cirkáló (2 célcsatorna, két karos indító, 48db rakéta, ebből 2+17 harckész, 30km-es célmagasság és 55km-es hatótávolság).


A La Bouver (D624) francia T-47 osztályú romboló légvédelmi átépítése után, RIM-24 Tartar rendszerrel


A Suffren fregatt, a DRBI-23 radart hatalmas műanyag radardóm alá telepítették


A Coulbert az 1972-es átépítése, illetve az 1982-es nagyjavítása után


A Coulbert a Masucra rendszert 1972-ben kapta meg, az 57mm-es iker légvédelmi tornyaiból a hátsót leszerelték, ide kerültek a tűzvezető radarok, az orrába két 100mm-es kettős célú, egy löveges torony került, illetve 2x2db MM38 Exocet hajó elleni rakéta-indítót kapott az 1982-es nagyjavításakor a híd előtti platformra, a korábban itt lévő három 57mm-es ikercsövű torony helyére.


A Masucra iker indítója a Colbert hátsó fedélzetén, rajta két rakétával
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.06.15. 08:52:40

Ennyit bárki kibír elvileg. Pillanatokra kapott ennyit a videó szerint. A katapultáláskor is ennyit kap az ember.

Képz...

Indonéz Szu-30MK alacsony áthúzás közben


Centauro II, 120mm-es löveggel és Hitfist RWS-el


General Dynamics LAV Konsberg MCT-30 toronnyal


Dassault Rafale impresszív felszereléssel


B-52H szép kis díszkisérettel


Egy F2H-2 Banshee az USS Wasp-ról véletlenül az USS Coral Sea-n szállt le, a kiszolgáló személyzet így bocsátotta útjára...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.06.15. 07:20:13

Azért a túlzott könnyítésnek és a nem megfelelő tesztelésnek vannak hátrányai...

30-40G? Ki volt a csóka, Superman?

Nem az F-15-re gondolsz és videóra?
//www.youtube.com/embed/_-adcRA3u8Q

A maradó alakváltozást nem látnád fotón legfeljebb néhány tized vagy 1-2 mm.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.14. 23:44:31

Sziasztok, volt régebben egy kép egy 12, talán 14 G-túlterhelésnek kitett F-16-ról, azt tudná valaki linkelni? (Hogy kell keresni csak a fórumban?)
Utoljára szerkesztette: Jedicsaba, 2016.06.14. 20:13:18

Akkor már a Végső visszaszámlálás? (A pár perces paródiáról nem is szólva... <#idiota>)

:)

Amíg részleteket nem tudunk a Lynx-ről, addig csak találgathatunk, de nekem az olcsósított Puma nem jön át. A Lynx is ugyanúgy moduláris páncélzattal jönne, a parancsnoknak és az irányzónak ugyanúgy független, stabilizált EO érzékelője / tornya van, Amit említesz a személyzet nélküli torony (PUMA) vs. személyzettel ellátott torony (Lynx) esetében azért nem hinném, hogy ez drasztikus különbség lehet, mert a legtöbb modern IFV-n távirányított torony van.

A linkeden lévő magyarázattal az hibázik, hogy a Lynx KF31 tömege kb. annyi, mint a Puma-é, akkor miért is jobb légi szállításhoz?
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.06.14. 14:30:09

Tekintettel arra, hogy a Puma is félig meddig Rheinmetall fejlesztés, kicsit furcsa, hogy kiadtak egy hasonló paraméterekkel bíró járművet, gondolom elég komoly pénzráfordítás volt még ennek a prototípusnak a kifejlesztése is, feleslegesen nem csinálnának ilyet.

Másik oldalon azt olvastam, hogy elviekben a Lynx a Puma olcsósított változata lehet kifejezetten export célokra (ugye korábban kritizálták, hogy a Puma baromi drága, emiatt valószínűleg exportálni is nehéz lesz). Lehet, hogy átrakták a meglévő technikát egy másik kaszniba, meg levették róla a drágább dolgokat (moduláris páncélzat, személyzet nélküli torony stb.).

Ha valóban ez az elképzelés, akkor kiváncsi vagyok, ki lehet a célközönség, mert a gazdag országok úgyis a jobbat (Puma) akarják megvenni, a szegényebb országok számára pedig más opciók is vannak (pl. orosz/kínai eszközök).

Egyébként az ágyú 30 mm és 35 mm is lehet, a kiállításon elméletileg a 35 mm verzió szerepelt.

A Puma egyébként szemre kicsit komolyabbnak tűnik a kettő közül.

Y

De sokszor és sok macska repkedett benne. :-) Kevésbé lett volna sikeres egy olyan film, ahol 2 órát repülnek egy irányba, utána nem történik semmi és vissza jönnek. És ezek a hülyeségek mindenben megvannak, gondolom a vészhelyzettől is hülyét kap egy orvos, meg a Kisvárostól is egy rendőr...

@Molni: Én arra céloztam, hogy ki kellett írni valakit és a szakmát kérdezték, hogy hogyan. Különben ha a filmesekre bízod, akkor meteorral ütközött volna, vagy defektet kap és felrobban.

"Hogy miért akarják eladni új név alatt? "
Ne viccelj már, mikor időnként a netre felrakott lefejezős videók tetteseit is megpróbálja a "mértékadó és független sajtó" "mérsékelt"-nek eladni, csak mert úgy vélik nem másnak, hanem nekik hajt hasznot??! Ettől kezdve min lehet még csodálkozni?! Én már semmin se csodálkozok, viszont egyre jobban félek.....

Ez kb. egy Puma v1.1. A torony más, a fegyverzet más is lehet, illetve van egy kisebb (alias PUMA) (3+6 fő) és egy nagyobb (3+8 fő) verziója. Ahogy vártam, a kisebb is 31 tonnás alapból, szóval a "könnyű" szót nem tudom hogy sikerült belepasszírozni a nevébe.

Hogy miért akarják eladni új név alatt? Ezt nem tudom. Mondjuk a Puma is volt már "Neue Gepanzerte Plattformen" (NGP), Igel és Panther is korábban...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.06.14. 14:02:36

Bemutatta a Rheinmetall a Lynx IFV-t az Eurosatory-n:

http://defence-blog.com/army/rheinmetall-unveils-new-lynx-light-armored-infantry-fighting-vehicle-at-eurosatory-2016.html

Egyrészt ránézésre elég batár lett, másrészt a paraméterekben mintha megegyezne a Puma-val. Miért kellett két eszköz ugyanarra a feladatkörre, ahelyett, hogy a Pumat reszelgetnék?



Lynx



Puma

Y


Utoljára szerkesztette: JYeti, 2016.06.14. 13:44:59

Azért abban is voltak gagyi CGI jelenetek, de viszont tényleg sokkal jobb légifelvételek is belefértek. A története még a To Gun-nál is gagyibb és idiótább...

JAG? Jaj... Gyakorlat és licensz nélküli pilóta, aki eü alkalmatlanság miatt kiszórtak néha csak úgy bepattant a gépe. Lol...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.14. 13:41:40

A katapultálásnál nem beleszólás volt, hanem a filmesek kértek olyan helyzetet, ahol meghal valaki, de a pilóta nem hibáztatható és az egyik mégis túlélheti. A filmben levő esemény valóságon alapszik, az egyik konzulenstől jött az ötlet. Nem bele erőltette a szakma. hanem szinte az egyetlen lehetséges megoldás volt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.14. 13:35:47

A JAG? Ahol a főhős noha régóta nem repült már TomCat-en, azért is beleül egy TomCat-be, hogy egy meglehetősen látványos, ám hiteltelen manővert megcsináltassanak vele. Aha. Sorolhatjuk napestig, a JAG is alapvetően egy propaganda-sorozat volt, éppen ezért adta a NAVY a támogatását.

Ha dokumentumfilmet akarsz moziban, akkor a Vadászpilóták sokkal inkább köze van a valósághoz, mint a Top Gun-nak volt. Nem, filmnek messze nem olyan jó, de látványban oda és vissza veri.

Izlések és pofonok, a maga idejében tényleg nem volt jobb nála a témában, de azért szobrot se állítsunk már neki, mert annyira (szerintem) nem volt jó...

A filmnek remek '80-as évekbeli hangulata van és "fun" film olyan képanyaggal, ami sanszosan soha nem lesz. A CGI nem lesz ilyen, mert aki ért a CGI-hoz az nem ért a repüléshez és olyan gagyi szar lesz a vége, mint a 2005-ös lopakodók nevű borzalom.

A Top Gun-t egyébként sport movienak hívja Bruckheimer, ahol a sport a légiharc.A YT-ről leszedett 6 részes behind the scenes videókat felrakhatom tárhelyre, leszedtem őket anno. Erről is van szó, meg arról is, ami a linken van.

A 6. rész most is fent van már.

Szakmailag persze a film egy nagy 0.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.14. 13:36:39

OFF
És ez miért baj? Pláne, hogy '86-ban még meleg volt a pite. Szerintem ez a film egy dokumentum film a mai pop corn mozikhoz képest. Pl utólag én csodálkoztam, hogy mennyi beleszólása volt a szakmának a filmbe. Pl a katapultálásnál. A JAG ugyan ezt vitte tovább. Szar story, jó nő, sok Tomcat. Azért akkor még nem tudtál a YT-on cockpit videókat nézni 4K-ban.
ON

Lesz, de a trailer alapján fájni fog, meg gondolom CGI lesz az egész.
(CSak neked, mert bele akadtam: https://www.youtube.com/watch?v=kf_bCOoXK24 )

Az első olyan jó volt? Utólag megnézve én a fejemet fogtam a sok blődség miatt, de ezek egy része anno is szúrta a szemem.

Itt pedig még nem is az ilyan dolgokról beszélek, hogy F-5F-ek játszották a "MiG-28"-asokat, hanem az olyan dolgok, mint hogy nincs kihangsúlyozva az E-2 AW&C gépek esete, hogy tisztán csak az F-14-esekre koncentrált a film, holott akkoriban azért még ott volt az F-4J és N, A-6D, A-7E, sőt, már az F/A-18A/B is a flottában. Nem került szóba a légvédelem, pedig ott voltak a Virgina- és Ticonderoga-osztályú légvédelmi cirkálók.

Nem beszélve a sok költői túlzásról, amelyek a haditengerészet béli élet minél jobb színben való feltüntetésért kerültek bele (éljen a propaganda). Lásd például a becenevek. A filmben csupa 'cool' név, mint Maverick, Ice Man, Viper, Cougar, Wolfman, stb. Nézd meg Molni linkjét, milyen becenevek vannak benne. Rat, Bio, Bozo, Smegs, Heater, Slicks...

Szóval egy pop-corn mozi volt, ahol a sportkocsik helyett F-14-esek adták a hátteret...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.06.14. 13:24:16

Még erősen pre-production státuszban van csak. Top Gun 2 @ IMDB
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.06.14. 12:50:43

Lesz 2?

Félek a második nem lesz ilyen jó. :-(

Mégis lazán összekeverte az MiG-23-ast a DC-8-cal. Erősen kétlem, hogy a két gép mérete egy kategória lenne.

99-ben F-15C 16~17 mérföldről (~25km) tudták azonosítani a szerb MiG-29-es típusát.
(ha az feléjük repült)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.13. 19:11:31

Lapát számolás és radarkép (gép mérete) alapján mondja meg (tippeli meg) a típust.

Egyáltalán nem általánosan. A hidegháború után ez a képesség is leépült, nem volt pénz a fenntartására. Ezen felül olyan géppel, amivel soha nem találkozták, azt nem tudod beazonosítani NCTR alapján.

A lapát számolás alapján semmiféle fegyverzet infód nincs.

Az már most is működik, hogy a hajtómű lapátok alapján felismeri a hajtóművet, a radarképből meg a gép méretét (ehhez kell a jobb felbontás*). Ebből jó eséllyel megmondja, hogy milyen típusról van szó. Adatbázisból azt is megmondja milyen fegyverekkel lehet felszerelve, és az ECM-et, zavarást azonnal hozzá is kalibrálja. És ehhez nem kell 5. gen vadász sem. Amelyik cél meg nem szembe jön, annál az indítási távolság is sokkal kevesebb, távolodó, vagy beamelő célra nem fogsz meteorral sem lövöldözni 200 km-ről, ott elég lehet a sniper pod is.

*Az F-22 kapcsán van pár sztori, hogy red flagen az új radarja mennyivel tisztábban és messzebbről érzékelte a gépeket, sokkal előbb felismeri a típust, mint az F-15 vagy az F-16 radarja, akkor is ha azok szoros kötelékben repülnek.

A 22-es a lengyeleknél még repül, de ez lerágott csont. De nem értem miért nem lehetett elajándékozni. Tuti bele mentek volna az oroszok.

A NCTR két módszert takar.

ƒJEM: Jet engine modulation (aka fan blade counting). This is simpler to process and more widespread but works only within a frontal arc of 15* degress offset from the target’s front (so that the fan blades are visible to the radar).

ƒNBILST: Narrow-beam Interleaved Search & Track (aka synthetic pseudo-imaging). This is far more demanding computationally and is possible only with phased-array radars, but can work regardless of target aspect.

*Egyes források 30 fokot írnak, vagy a +/- 15 = 30 fok váltási hiba van.

Az elsőnél semmiféle felbontás nincs, hanem a frekvencia modulálcióval történő kompresszor számlálást. Amihez meg egy adatbázist kell felépíteni. Alig várom annak lehetőségét, hogy hogyan fogsz te kínai és új orosz gépekről ilyen összehozni, amik gyakorlatilag nem járnak külföldre. Ezen felül a fizikának is vannak korlátai. Az F-15C gépeken a MiG-23-at igen gyakrnak DC-8-nak azonosította és fordítva.

Az alakfelismeréses módszer nem nem tudom, hogy csak elmélet-e, de annak hatótávolsága biztosan kisebb.

Az új radarok NCTR képessége (gondolok itt az F22-esére pl) sokkal jobb mint a régebbieké, nagyobb felbontással messzebbre látnak, pontosabban azonosítanak. A nagyobb rakéta hatótávnak szükséges, hogy sokkal messzebbről tudja elkülöníteni a gépeket egymástól.

Nem mintha ezeknek az eszközöknek bármi harci értéke is lenne manapság.
Az hogy inkább szétrohasztják őket mint hogy kiállítanák, az sajna jellemző.

Pl civil gép, vagy másik nemzet gépe. Nem tudom mennyit javult a dolog, de régebben voltak meredek "mellé" lövések. Persze ez nem von le semmit a rakéta képességeiből.

Nem tudom, hogy ez így látszik-e. A pápai rep "temető" a Fotók a felszabadulás utáni Magyar katonai repülésről fb csoportból. Sírok.

Repülőgép típust mivel tudnak messziről felderíteni? A NCTR módszer leszámítva TGP AA móddal van erre lehetőség és kb. ennyi...

Igen, ezt tudom, de ez a II. vh öröksége. Ez a valami meg olyan, mintha az USA-ban Texas nekiállna ütni Új-Mexikót úgy, hogy egy keménykezű diktatúra van elvileg.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 15:10:10

Az indítás után arányaiban erőteljesebben igyekiszik magasságot gyűjteni a rakéta, hogy minél messzebbre vitorlázhasson a ritka levegőben. Mivel a kezdősebességeés repmagassága magasabb a platfromnak, ezért a pálya optimalizáció máshogy mehet.

Milyen harmadik félre gondolsz? Egyrészt a repülőgép típusát már nagyon messziről fel tudják deríteni, a földi radarok és az AWACS az útvonalat tudja követni, olyan nincs, hogy harci zónába csak úgy betéved valaki, és senki nem tud róla semmit. Másrészt viszont aki semleges, de katonai géppel, bekapcsolt transzponder nélkül repked egy hadviselő fél harci zónájában, az ne csodálkozzon, ha bárki ellenségnek nézi.

Én most harmadik félre gondoltam. Nem feltétlen lehet ilyen távolságok mellett aki nincs velünk...-et játszani.

A Szu.-ban II. vh. után emlékeim szerint még közel 5-10 évig folyt fegyveres ellenállás a kommunista hatalom ellen főleg Ukrajnában és a Baltikumban. Eddig tartott, míg a belügyi szervek minden ellenállást letörtek, vérbe fojtottak. A Haditechnika-ban pár éve volt is erről cikk.