95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #79190 És neki pont annyit ér a szavazata mint másnak. :-) -
#79189
Azok a kommentek. Félelmetes indikátora annak, hogy az átlagember mennyire hülye egy témában, ahhoz képest mekkora pofája van.... -
JanáJ #79188 Korábban volt szó róla, hogy lesz valami erő fitogtatás nálunk amire még hk.-kat is hoznak. Ez ide bele illik. Tuti Várpalota lesz, szerintem nincs is más. :-)
Amúgy meg simán hallhatott jókat rólunk és simán lehet az ember állomány egyen rangú az amikkal. Ott sem mindenki Deltás. Egy felderítő amúgy is inkább a mi felfedezőinkkel, vagy a KMZ-vel találkozhatot, nem Hordó alessel a büfében. A technikai színvonalat hagyjuk, nem hogy hozzánk, de mindenki máshoz képest más ligában játszanak. -
savaz #79187 A hozzászólások alatta különösen kemények. De a cikk sehol sem írja, hogy valszeg csak néhány hétre jönnek gyakorlatozni. Nem is csoda a hangulat. -
#79186
XD Azt azért remélem nem gondolod komolyan, hogy az amcsi ezt tényleg így is gondolta! Protokol dumát nyomatnak, a politikusok is, kiszivárogtattak olyan híreket is, amiben teljesen lefitymálóak voltak a honvédekkel szemben. -
kamionosjoe #79185 Amerikai katonák vonulnak be januárban Magyarországra.
A magyar seregről mit hallottál?
Eddig csak tök jó dolgokat. Ráadásul kifejezetten sokat. Azt mondják, hogy velünk egy szinten vannak, vagy akár jobbak is. -
Berkut111 #79184 Csövek. -
JanáJ #79183 Ezek gerendak vagy vascsövek? -
#79182
Growler...
-
Berkut111 #79181 Szegény ember vízzel főz! -
#79180
Ez egyszerűbb az átlagembernek, nem kell helyettesítgetni és a probléma nagyságrendjét hivatott megmutatni... -
JanáJ #79179 Molnié szerintem érthetőbb, bár szerintem elég lenne a végén kerekíteni. -
#79178
Az F-117 esetén egy komoly referencia van, az 1999-es Allied Force alatt a P-18 nagy hatótávolságú felderítő radar kb. 25 km távolságból vette követésbe az F-117-es – ez az adat közvetlenül Dani Zoltántól származik –, ami a hasonló méretű F-4 Phantom II esetén kb. 280 km-ről már képes volt erre. Az F-4 RCS értéke valahol 10 m2 táján volt X sávban. A fenti negyedik hatványos összefüggéssel számolva némi kerekítéssel a következő adódik ki. Dani Zoltán az F-117-re 25 km-es távolságot adott meg, amit kerekítsünk fel engedékenyen 30 km-re A 280/30 = 9,3-as arány, amit vegyünk 8-nak az egyszerűség kedvéért. a 8 =23. Ez alapján az F-117 RCS-e kb. 0,0025 m2 adódik, ami egészen közel van a fent említett 0,001 m2 értékhez.
Ajjj, egyszerűbb lenne a képletet használni...
Ri - ismert RCS-ű cél maximális felderítési távolsága
Si - ismert RCS-ű cél radarkeresztmetszete
Rc - mekkora távolságból deríthető fel a keresett cél
Sc - keresett cél RCS-e
Képlet egyszerűsítve
Sc = Si * (Rc / Ri)^4
A fenti probléma szabatos megoldása
Ri - ismert RCS-ű cél távolsága = 280km
Si - ismert RCS-ű cél radarkeresztmetszete = 10m²
Rc - mekkora távolságból deríthető fel a keresett cél = 25km
Sc - keresett cél RCS-e => ez a kérdés
Sc = Si * (Rc / Ri)^4 = 10m² * (25km / 280km)^4 = 10m² * (0.09)^4 = ~0.001m²
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.19. 13:05:46 -
#79177
Ez is a HT összefoglalóból volt kiévéve. :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79176
Szvsz ez még szép. A régi "púpos" MiG-29SzMT, na az tényleg randa...
![]()
-
JanáJ #79175 Azért ez a cikk már nekem is sok, pláne egy HVG-től. Szegény, rettegett 29-es milyen kis mellékszereplő lett. És most már szépnek sem szép ahogy hizlalják. -
savaz #79174 Akkor valszeg valamelyik aparatcsiknak ugrottak be a sztalini reflexek. Kb mint a fenykepezni tilos tabla az atkosban. -
#79173
Nem tudok semmit, de specialitást sem látok. Októberben már a végszerelésen lévő gépekről adtak ki fotókat.
A két fotó amúgy a neten kb. bárhol fellelhető, szóval nem tudom a képeltűnésnek milyen hírértéke van, ha van egyáltalán.
Két MiG-35 prototípusról van szó amúgy, amelyet a légierőnek kifejezetten tesztelésre építettek.
-
JanáJ #79172 Köszi, így már értem HPASP mondatát. -
savaz #79171 Errol tud valaki valami bovebbet?
Eltuntek a netrol az uj Mig prototipus fotoi -
#79170
A #79167 óta próbálok rákeresni, hogy a 9M96D átmérője mennyi lehet, mert ha nagyobb átmérőjű radar van a rakéta orrába, az némi magyarázatot adhat(na) erre. A rakéta hossza 4,7 méter, a rakétatest átmérője 240mm, míg az AIM-120 ugye ~178mm. Szóval annyival nagyobb radar nem fér az orrába. Esetleg a radar adóteljesítménye nagyobb, de ez már tényleg találgatás... -
#79169
A kis távolság viszont egészen más az ARH és egész más egy vadászgép vagy SAM radar esetén. Egy mezei vadászgép radarnak a 100 km+ távolság az a messsze. Az ARH-nak meg 10km már a messze... -
#79168
A radarkeresztmetszettől közel sem lineárisan függ a detektálhatóság. A felderítési távolság duplázódik, ha a radarkeresztmetszet az eredeti érték negyedik hatványával növekszik. Tehát, ha egy 1 m2 radarkeresztmetszettel bíró gép észlelési távolságát meg akarja felezni az ember, akkor 0,54 mértékben kell csökkenteni a visszaverő felületet. Ez körülbelül az eredeti felület 6%-a, tehát 0,06 m2. Ha még felezni szeretnénk ezt a távolságot, akkor a 0,06 m2felület 6%-át kell elérni, ami 0,0035 m2. Hát nem semmi kihívás, annyi szent…
Az F-117 esetén egy komoly referencia van, az 1999-es Allied Force alatt a P-18 nagy hatótávolságú felderítő radar kb. 25 km távolságból vette követésbe az F-117-es – ez az adat közvetlenül Dani Zoltántól származik –, ami a hasonló méretű F-4 Phantom II esetén kb. 280 km-ről már képes volt erre. Az F-4 RCS értéke valahol 10 m2 táján volt X sávban. A fenti negyedik hatványos összefüggéssel számolva némi kerekítéssel a következő adódik ki. Dani Zoltán az F-117-re 25 km-es távolságot adott meg, amit kerekítsünk fel engedékenyen 30 km-re A 280/30 = 9,3-as arány, amit vegyünk 8-nak az egyszerűség kedvéért. a 8 =23. Ez alapján az F-117 RCS-e kb. 0,0025 m2 adódik, ami egészen közel van a fent említett 0,001 m2 értékhez.
Apró hiba a modellel, hogy a P-18 nem centiméteres, hanem méteres hullámhossz tartományban dolgozik. cm és dm-es tartományban valószínűleg még kedvezőbb az RCS értéke. Mert az összes primitív modellnél valahogy elfelejtődik ez... -
#79167
A dolog szépséghibája az, hogy az AIM-120 a nem stealth célokat veszi követésbe 10-15 km-ről. Ha stealth gépet olyan kis radar képes lenne ekkora távolságról észlelni, akkor MCG és semmi más sem kéne, mert indítás után látná a gépeket 100 km+ távolságból az a kis radar is. Csakhogy ez nem így van... Még, ha feltesszük, hogy a stealth gépra rá fog lockolni az ARH, az akkor is azt jelenti, hogy irgalmatlan pontosan kell MCG-t adni. ~M3 relatív sebességnél, ha 3-4 km-ről lockol rá a rakéta, akkor nem sok mindent tud csináli a raktetta... -
#79166
"ugye a negyediken függvény kis távolságon már a cél ellen dolgozik"
Ez a halandók nyelvén mit jelent?
Kis távolságokon nem számít semmit a lopakodás.
lásd... -
#79165
Az orosz 400+ km-es SAM rakétával kapcsolatban...
40N6E "csak" 380km hatótávolságú. (ott persze a föld görbülete miatt, csak 10km repülési magasság fölötti célokat látja az MFR)
40N6E 1893kg, 380km hatótávolsággal
48N6E2 1835kg, 200km hatótávolsággal
5V55R 1665kg, 75km hatótávolsággal
Nem annyival növekszik a rakéta tömege.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.19. 09:37:30 -
JanáJ #79164 Az AESA légtérellenőrzőre mondjatok valamit. Szerintem zseniális lenne, mert kb mindent tudna egyben amit eddig több gép oldott meg. Persze ha technikailag működne is akkor is öszvér, mert földi dolgokat vizslatni gondolom más rep profillal kell mint a légieket.
Az orosz 400+ km-es SAM rakétával kapcsolatban felmerült, hogy pl légtérellenőrző ellen is jó lehet. A rakéták hatótávolságát növelni gondolom csak egy ideig lehet, vagy piszok nagy lesz, nem mellesleg nem is lát el a radar addig, de mi van a légtérellenőrzők radarjával? Ott mi a szűk keresztmetszete a "látótávolságnak"? -
JanáJ #79163 "ugye a negyediken függvény kis távolságon már a cél ellen dolgozik"
Ez a halandók nyelvén mit jelent? -
#79162
Először megadja az RMS hiábát ordítóan kicsi értékre, aztán a felbontásbeli korlátra meg egy nagyságrenddel nagyobbat...? 500 méter és 4 fok. Kérlek magyarázza meg ezt valaki, mert nem értem. Olyan, mintha azt mondanád, hogy 1 cm pontossággal tudsz mérni, de két tárgyat csak egymástól eltérő 10x10 cm-es mezőbe vagy képes megkülönböztetni, ha ennél közelebb van, akkor az egy cél... WTF...?
Ez minden legyező nyalábú radarnál így van (mivel a radar nyalábja mindig szélesebb mint maga a cél), csak méteres hullámhosszon látványosan nagyobb a különbség.
Ahogy a nyaláb átsöpör a célon, kialakul a lencse alakú céljel.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A nyaláb széle először az 1-es pontnál érinti a célt, utána a 3-as pontnál néz pont a cél felé, és az 5-ös pontnál hagyja el a célt a nyaláb másik széle.
Pontosan tudjuk hogy a cél a 3-as pontnál van (hiszen az a lencse maximuma).
Ha most az ábrán egy kötelék repülne, akkor is csak egy ugyanilyen lencse jelet kapnánk.
Vagyis a radar felbontása a nyalábszélességgel, míg mérési pontossága a nyaláb mozgatásának pontosságával írható le.
Az utóbbi mindig pontosabb.
Az továbbra sem derül ki, hogy ebből hogyan lesz tűzvezetés...
Elvi szinten; ha a Nebo-M kiszúrja 100km-ről az F-35-öst, és tud MCG jelet adni az Sz-400-as 9M96D aktív radaros rakétájának ami 120km hatótávolságú, akkor az a céltól 10~15km-re már könnyen megfoghatja a célt (ugye a negyediken függvény kis távolságon már a cél ellen dolgozik).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.19. 08:12:26 -
#79161
Több dolgot sem értek a lapon.
Először megadja az RMS hiábát ordítóan kicsi értékre, aztán a felbontásbeli korlátra meg egy nagyságrenddel nagyobbat...? 500 méter és 4 fok. Kérlek magyarázza meg ezt valaki, mert nem értem. Olyan, mintha azt mondanád, hogy 1 cm pontossággal tudsz mérni, de két tárgyat csak egymástól eltérő 10x10 cm-es mezőbe vagy képes megkülönböztetni, ha ennél közelebb van, akkor az egy cél... WTF...? Vagy az angol fordításban van valami hiba?
Az továbbra sem derül ki, hogy ebből hogyan lesz tűzvezetés...
Ha a Nebo nem tud MCG-t adni R-77-nek vagy Sz-400 aktív radaros rakétájának, akkor ezzel alig vagy bentebb, ha hozza a markeding adatos és az RCS az F-117 szintjén van. Mert más fegyver szóba sem jón. A SAGG-os rakéta ezzel nem megy semmire.
Ha meg akkora a mérési hiba, mint az alsó sorban van, akkor meg nagy sebességű rakétánál azon remeg a léc, hogy 500 méteres mellélövést a stealth = kis ARH észlelési távolság miatt a rakéta hogyan fog korrigálni...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.19. 00:40:34 -
JanáJ #79160 Egyet értek azzal amit írtál, csak arra céloztam, hogy a tábornokok nem pint húszévesen es naluk mar nem olyan fontos a testi ero. Egy pl. 30 eves ezredestől pont azt varnam mint az ilyen koru kozlegenytol. -
fonak #79159 "Nincs köztük kövér, az a halálom" (mondjuk aki mondta, az is pocakot eresztett:)) -
#79158
Szerintem sok nyugati seregnél is előfordul a hordó forma a pizsamásoknál.
Először is erről szól a dolog. Ha a katonáknál elvárás a fizikai tréning, akkor is, ha íróasztal mögött szolgálnak, akkor a tiszteknek miért nem kell ilyeneken részt venni, és felméréseken megfelelni?
Másodszor a "hordó forma" éppenséggel nem csak testmozgás kérdése, hanem első sorban pont, hogy táplálkozásé. Lehetsz testes (nem kövér!), de ettől még megmozgathatsz akár 200kg-ot is...
de az amiknál minden más.
Pont ez az, az USAF és az US ARMY, illetve az USMC esetében is van Command PT, az US NAVY esetében nincs.
A Command PT egyébként nem azt jelenti, hogy hústornyokat varázsolnak a "pizsamásokból", hanem azt, hogy nekik is részt kell venniük fizikai edzéseken. Ez alapvetően torna, futás, stb.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.18. 20:01:58 -
fade2black #79157 sztem is baj ha egy katona tiszt hordó. Mert sztem és ld Cifu írását is rombolja a morált.
Tiszti karban (is) elvárt kéne legyen, a napi átlag 45min testmozgás és a megfelelő étkezés. Ha ez megvan esély sincs hordóságra max hustoronyságra.
A "törött ablak" meg nálunk minden téren pusztítja a morált. A hordó tisztek, az elkeserítő technikai háttér, hogy a politika abszolute nem veszi komolyan a honvédelmet, hogy....
-
JanáJ #79156 Az előbbire: link -
JanáJ #79155 Mindenhol egy félistent tesznek a toborzó plakátra. :-) Szerintem sok nyugati seregnél is előfordul a hordó forma a pizsamásoknál. Szerintem ez nem is feltétlen baj, nem gondolom, hogy fognak még bokrot ugrani, meg nem is a húszon évesekből lesz tábornok. Persze az amiknál van pár nyugger figura aki terminátor, de az amiknál minden más. Mindenesetre könnyebb felnézni olyanra, aki nem gurul. Nálunk inkább az arányokkal van baj. Nem tudom miért. Gondolom még mindig annyi tisztünk van, mint anno a Néphadseregnél, csak a honvédek tűntek el. -
#79154
A honvédségre nézve az 5. pont a legérdekesebb, bár általánosítani nyilván nem szabad, de honvédségi "reklám"videókon, többnyire jó felépítésű sportos katonákat látni, még nagyobb rangok esetében is, a különlegesek harci parancsnokai is terminátoroknak néznek ki(ami nagyon jó dolog), viszont a főtisztek között van 1-2 hordócska, (jó néhány).
Csak kérdés az az, hogy ha bevezetnék a folyamatos fizikai erőnléti szintfelmérőket a tábornoki karban,(feltételezve hogy a főtisztekre, tábornokokra nem vonatkozik jelenleg) és a főtisztek egyharmada nem menne át mi lenne?
Kisarkítva a problémát, a honvédség apró mérete miatt(is), 10 katonára 3 tábornok jut, mindenki tiszt meg tiszthelyettes!
Például az amerikai seregekben az úgymond alacsonyabb rangúnak is nagyobb a hatásköre mint idehaza, legalábbis nekem ez jön le! -
#79153
Egy érdekesség az USNI oldaláról - Vélemény: 5 olyan olcsó és egyszerű dolog, amivel a morált javítani lehetne.
Tömören arról van szó, hogy az US NAVY is küzd az általános belső morális problémákkal. A cikk írója elővette a "törött ablak" elvet. Ez arról szól, hogy ha az emberek egy egyszerű törött ablakot látnak, amit soha nem javítanak meg, az azt üzenetet hordozza a mellette elsétáló emberek felé, hogy ezzel (sem) foglalkozik senki, és nincs is igazán felelőse a problémának.
A cikkíró 40 aktív vagy visszavonult US NAVY-ben szolgáló barátját kérdezte meg, hogy ők hogy növelnék a morált olyan egyszerű és olcsó dolgokkal, amik látszólag nem nagy dolgok, mégis megfelelnek a "törött ablak" elméletnek, vagyis javítják az US NAVY-ről kialakult képet az ott szolgáló tengerészek számára.
Itt van a legjobb és legnépszerűbb 5 válasz:
1.: Az első egy friss változás, az US NAVY megváltoztatja a tisztes / tengerész megszólításokat, rendfokozatokat, és az USAF / US ARMY féle rendszer fele mozdul el. Egy példa: 2016 szeptember előtt négy csoportba voltak osztva az E-1 / -2 / -3 fizetési csoportba tartozó tengerészek, ezek: Seaman, Fireman, Airman és Constructionman (Tengerész, Tűzoltó, kb. Repülőgép-kiszolgáló és Építő/Szerelő). 2016 szeptembere után a megkülönböztetések eltűntek, mind a négy csoport egyszerűen Seaman, Tengerész lesz.
Az indoklás szerint a felosztás adott egy kis külön önérzetet a tengerészeknek, hogy ő például nem egyszerű Seaman, hanem Airman...
2.: Egyenruha. Ez nem meglepő, a katonák számára, bárhol is legyenek a világban, az egyenruha kiemelt fontossággal bír, hiszen abban vannak nap-mint-nap, és ez adja meg a külsőségeiket. Itt panaszkodnak arra, hogy folyamatosan változtatnak az egyenruhákon, ami bizony pénzbe kerül (ott is ki kell fizetni, ha új egyenruhát veszel...). Plusz megjegyzik, hogy a "nyári fehér" egyenruhát ki kéne dobni, ugyanis nagyon nem praktikus, és nem elég díszes, fess a többi haderőnem egyenruhájához képest - plusz amit nem tesznek oda, gondolom minden meglátszik rajta...
E mellé teszik oda, hogy nem kellene a nőket is folyamatosan nadrágba dugni, hagyják meg a nőknek, hogy nők lehessenek. Ez főleg azért fájó nekik, mert a nők egyenruhája az utóbbi években folyamatosan változott "450 dolláros extra költséget jelentve".
3.: Hagyják abba a hajók politikusok utáni elnevezését. Márpedig a politikusok vagy népszerűek, vagy nem, de nagyon ritka, hogy mindenki úgy tud rajongani értük, mint a "régi", egyértelmű és közérthető, valamint "szerethető" elnevezések esetén. Ebbe amúgy érdemes belegondolni, a régi hordozónevek például : Langley, Wasp, Essex, Yorktown, Intrepid, Lexington... most meg: John C. Stennis, Harry S. Truman, George H.W. Bush....
4.: Adják vissza a döntési jogokat a megfelelő parancsnoki szinteknek. Itt arról van szó, hogy sok döntést kvázi átsoroltak, kivettek a bizonyos parancsnoki szintek kezéből, és magasabb, vagy különálló döntési szintekre helyeztek át. Példának itt azt hozták fel, hogy korábban a parancsnokok döntési körébe tartozott az utazások költségeinek kezelése, ám ezt kivették és külön kezekbe kerültek, akik csak ezzel foglalkoznak. Ezt pedig sokan úgy értékelték, hogy egyszerűen a parancsnokok nem megbízhatóak ahhoz, hogy pénzt bízzanak rájuk... A döntési szint pedig olyan helyre került, akikkel kvázi nincs napi kapcsolat, így "arctalan" emberek döntenek, akiknek a véleményét nem lehet befolyásolni, ésszerű érveket felhozni lassú és körülményes, stb.
5.: Hozzák vissza a tisztek fizikai tréningjét (Command PT). Ez egyfelől a tisztek fizikai állóképességét növelné, másfelől a "kis-tengerészek" szemében is pozitív, ha nem csak nekik kell a fizikai teszteken teljesíteniük a meghatározott értékeket, hanem a tiszteknek is, akik a fejük felett szolgálnak. A jelenlegi kivételezett tiszti helyzet inkább visszás hatással bír minden szempontból.
A fentiekben két érdekes vonatkozás is van. Az egyik, hogy lenyomatot ad arról, hogy tényleg mi is az, ami viszonylag egyszerű és mégis jó irányba mozdíthatná el a morált.
Másfelől lehetne átfordítani, hogy ha Magyar viszonyok között is lenne egy ilyen kérdőív, akkor azon mi szerepelne. Ezek azok a dolgok, amik ugye az állomány morálját befolyásolhatnák. Nekem eléggé régi és mély emlékem az, amikor Kiskorúbézoltán írt a bocskai versus barrett sapka problémájáról....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.18. 10:07:40 -
SZUsszan #79152 12 balls of steel -
_rudi #79151 ...ÉS amugy nem azt mondtam, hogy megszünteti a szárny felhajlást hanem hogy csökkenti,...
:
Szerintem félreérted ezt a felhajlás dolgot...
Az hogy a szárny felhajlik, alapesetben semmit nem jelent. A felhasznált anyag egyik jellemzője hogy mennyire rugalmas. A szárny lehet elég szilárd akkor is ha nem teljesen merev. Persze lehetne majdnem teljesen merevre is építeni a szárnyat, de az már súlypazarlás lenne. Példának nézd meg a B787-est....na annak aztán hajlik a szárnya!
Tehát a felhajlás kevésbé lényeges. Ami fontos az a csavarodás mégpedig két okból:
1.) Ha a szárny csavarodik akkor az csökkenti a csűrő hatékonyságát (tudtommal a MIG-25-tel volt kezdetben olyan baj hogy a csűrő kitérítéskor egyszerűen elcsavarta a szárnyat.)
2.) A csavarodó szárny növeli a flatter veszélyt. A flatter ugyebár nem más mint a kapcsolódó csavaró és hajlító rezgések egy olyan speciális esete amikor a két fajta rezgés frekvenciája és a szerkezet saját rezonancia frekvenciája megegyezik, ráadásul a csavaró rezgés fáziskéséssel követi a hajlító rezgést. Ebben az esetben a rezgés öngerjesztővé válik és az amplitúdó odáig fokozódhat hogy a szárny eltörik.
Ez ellen a szárny csavaró merevségének a növelésével illetve a sajátrezonancia frekvencia elhangolásával lehet védekezni. Ez utóbbira példa pl. szárnyvég közelébe helyezett súlyok (pl. rakéta)
Megjegyzés: a flatter kib..szott félelmetes jelenég. Én egyszer megúsztam egy vízszintes vezérsík flattert...
Az eset után én mentem a kocsmába leinni magam, a gép meg ment a műhelybe...
