95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #79050 Hátulról semennyire. :-) -
JanáJ #79049 Ugyan az. Épület harc, ahol méterekre lősz, ezért nagyon eltér a hagyományos kültéri mókától. -
horthy #79048 Kilött török Leopard 2A4 Tow-2 ISIS által Sziria
Nemtom mennyire igaz a hir és mennyire ellenálo a tandemfejes Kornet , Tow-2 stb ATGM-eknek a Leopard-2 verziói ? -
#79047
Áh, est másol CQC-nek írták. Close Quarters Combat. -
Kurfürst #79046 Épületharc/közelharc (Close quarters battle) -
#79045
A CQB az mi? -
JanáJ #79044 Anélkül, hogy állást foglalnék, azért ez nem ilyen fekete - fehér. Lehet a 30%-os találat esélye is több mint a semmi. Lehet egy páncél által megfogott találat is "fáj" az adott hk.-nak és a legénységének.
A CQB hasonlat szerintem is sántít, mert ha 50 méteren valaki felbukkan és oda puttyogok csőből valamit, akkor legalább behúzza a nyakát, még ha nem is találom el. Adott esetben jelzés a velem levőknek, hogy ne arra menjenek relaxálni. Egy hk. felett elhúzó isten nyila nem fogja megrázni a bent ülőket. -
kiskorúbézoltán #79043 Bocs, rosszul fogalmaztam, onnan indult, hogy volt akit érdekelt ennek a lőelméleti háttere is.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2016.12.13. 11:09:41 -
#79042
Erre csípőből lehet válaszolni, hogy naná, hogy kell. Nem véletlenül vannak a mai korszerű hk-on olyan rendszerek, amik. 2 km felett még álló célpont ellen is az első találat esélye asszem 80% táján van. Mozgó célról mozgó hk-ra meg 1500 méter felett eléggé random a találat esélye, bár ez inkább már a stabilizátor problémája.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.13. 10:58:55 -
kiskorúbézoltán #79041 Azért nem érted valószínűleg ezt a rugózást, mert a kiinduló kérdést sem érted, jól elmerült már az azóta érkezett hozzászólások alatt.
Onnan indult a dolog, hogy pásztázott lőtávolságon belül van-e értelme pontos lőtávolságot állítani az irányzékon harckocsik és lövegek esetében. Ez független attól, hogy van-e komolyabb távmérő. Később ment el az elmélkedés - vagy poénból vagy nem - hogy hogy viszonyul a tűzmegnyitás a páncélátütéshez.
Éééés van aki szerint - a leírtak ellenére - ilyenkor csípőből kell kaszálni oszt jóvanaz... A dolog elképzelését rád bízom. :) -
#79040
Ezt a pásztázott lőtávon való rugózást nem értem. Okkal van a harckocsikban komolyabb távolságmérő rendszer. Ennyi... -
#79039
Ez egy jenki doksiból van kivéve és fordítva asszem. -
#79038
A '77-es verziót innen is le lehet tölteni -part1, -part2
itt egy 64-es kiadású is
FM 17-12 Rev. 1964
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Közben azt hiszem megtaláltam angolul hogyan is hívhatják ezt a pásztázott lőtávot, battle sight zero
FM 3-22.9 Rifle Marksmanship
-
davidbog #79037 Egyrészt szerintem a 100 mm BM-8 elég hitvány teljesítményt nyújt, főleg ahhoz képest hogy 1968-as. Másrészt igen az M60A1 testének homlokpáncélja jó védelmet ad (megjelenésekor mindenképpen). Hiába csak 109 mm vastag a 65° miatt elég erős. Sokat számít az a 65°. Minél jobban meg van döntve egy páncélzat annál nehezebb átütni az 1960 előtti AP(CBC), APCR és APDS lövedékekkel vagy a korai (amíg még nem long-rod penetrátorosak) APFSDS-ekkel is. Az M60A1-et megjelenésekor semmilyen orosz huzagolt löveg nem tudta szemből átütni maximum a teknő frontjának alsó harmadát és a kupolákat. Mármint a rendszeresített lövegek közül, kísérleti lövegek közt 1-2 lett volna ami igen. Úgyhogy maradt a HEAT lövedék. A '60-as évekig rendszeresített HEAT lövedékekkel pedig az volt a baj, hogy egyrészt mozgó célpont ellen kisebb volt a találati arányuk az AP-kal szemben. Másrészt a piezo-elektromos gyújtása problémás lehetett. Típustól függően pont ez a 60°-65° volt az a határ ahol már nem kétséges volt, hogy elműködött a gyújtás. A hegyes szögek miatt kisebb erők hatottak a kristályokra, ami nem biztos hogy elég volt arra hogy elég nagy elektromos feszültség keletkezzen. Úgy tudom valamelyik arab-izraeli háborúban emiatt szenvedtek az M48-asok HEAT lövedékekkel a JSz-3-asok ellen. Úgyhogy az M60A1 ellen szemből már kellettek az új simacsövő lövegek és az új lövedékeik.
Sokat olvastam az '50-es évek lövegkísérleteiből és a löveg kritériumainak meghatározásánál majdnem mindig a standard lőszertípus vagy AP(CBC) vagy APDS lövedék volt az angoloknál az amerikaiaknál és az oroszoknál is, HEAT lövedékekről alig esik szó. Pár könnyűharckocsi kisebb lövegénél gondolkodtak eleve HEAT lövedékben. Meg talán a svéd Strv KRV nehéz harckocsi 150 mm-es simacsövűjénél. Aztán a '60-as évektől jöttek újabb technológiák megbízhatóbbak lettek a HEAT lövedékek is, és ez a hozzá állás is megváltozott. Főleg az oroszoknál, amit Hpasp már többször is írt.
Ximix: A két Tank Gunnery nekem újdonság, el is mentem a linkjeiket, kösz szépen.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2016.12.12. 21:42:22 -
Találtam egy "szépen" megrajzol Tank Gunnery-t a 77-es évekből
![]()
FM 17-12 77(lehet görgetni )
és itt egy régebbi 61-es kiadás ez mondjuk talán részletezőbb
FM 17-12 61
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.12.12. 20:22:53 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79035
Én nem akartam itt belemenni a forrásokba, átütési és páncélzati értékekbe, ha már a közismert adatok forogtak, arra építkeztem. A másik oldalról nézve pedig a Steel Beast képével én sem értek teljesen egyet, de rámutat arra, hogy egyetlen páncélzati érték nem mérvadó.
Az mondjuk engem némileg meglepett, hogy az UFP-re azt mondod, hogy ott sem üti át a BM-8 két kilométerről. Én a tornyot aláírom és elfogadom, de az UFP is ennyire erős lenne?
A távolságmérésből pedig nem engedek. Alapvetően hasznos és jó dolog, ha tudod, pontosan milyen messzire kell lőni... :) -
Bár ez is 62-es, csak megtetszett az ábra a találati esélyekről .
itt egy kínai kép is (A és B mozgócélra, C meg valószínű álló célra)
Az orosz célzó rendszer távolságbecslésében a 2,7méteres fix kalibráció is értelmet nyer amint meglátjuk az M60 2,65m magasságát.
![]()
forrás -
davidbog #79033 Szerintem jó oldal már ideje ismerem. Pont a T-62 cikkben lévő képek és a hozzájuk tartozó szöveg alapján értettem meg az orosz irányzékokon lévő stadiametric scale lényegét és a különböző lövedékekhez tartozó irányzék oszlopok működését (persze abban az esetben ha jól fordítottam az angolt :)).
Ezek az oszlopok nagyon jól érzékelteti a különböző típusú lövedékek röppályái közti különbséget, mellbevágó az APDS és a HEAT közti kölünbség.
Ilyen irányzék képem van T-55A-ra és ott még szerepel a teljes kaliberű BR-412D is a 3BM-8 és valamelyik HEAT mellett. Még BR-412D-nek is jóval alacsonyabb az oszlopa mint a HEAT-nek. -
davidbog #79032 Ha már mm huszárkodás van akkor ebbe én is beszállok. :)
A 100 mm BM-8 esetén mind a ketten ugyanazt az adatsort használtátok az átütésre, tudom is hogy honnan származik. Egy úgynevezett "Hidegháborús páncélzatok és lövegek" (angol neve van, de már nem tudom hogy pontosan micsoda) felsorolásból ahol szépen 12,7 mm-es kalibertől a 125 mm-es kaliberig fel vannak sorolva az átütések általában egyetlen távolság- átütés adatsorral megadva, ha két adatsor van az már ritkaság. Én személy szerint nem sokra tartom ezért nem is nagyon használtam az átütéses excel táblázatomhoz. Szóval már az átütési adatban is kételkedek. Én úgy tudom a 100 mm BM-8 átütése 2 km-es távolság esetén 290 mm/0° és 80 mm/60°-ra (ezek függőlegestől számított szög értékek). Fórumokon is inkább ilyen 280-300 mm függőleges átütést lehet látni a 2 km-es távolságnál. Amúgy ez a 100 mm BM-8 kb 1945-1950-es színvonalat képviselő L/D = 3,5 (tehát nem túl nagy) arányú APDS lövedék. Akármit is jelentsen ez a libanyakú...
A másik problémám a példával, meg az átütési dolgokkal úgy általában itt a fórumon, hogy mindig LoS véldelmet néztek RHA (a lövedék függőleges páncélzatra számított) értékű átütéshez. Ami a modern long-rod penetrátoros APFSDS-eknél és HEAT lövedékeknél helyes, mert ezeknél a long-rod penetrátoros APFSDS-eknél hozzávetőlegesen, a HEAT lövedékeknél pedig pontosan a matematikai szögfüggvények szerint módosul az átütés különböző szögekre. Tehát 0°-ról 60°-ra 2-es osztó tényező van, 0°-ról 45°-ra 1,41 osztótényező stb stb. De ez a módszer a régi 1970 előtti kinetikus lövedékekre nagyon nem igaz. Ezeknél a 0°-ről 60°-ra 2,5-3 sőt akár 4-szeres osztótényező is volt, ami erősen függött a lövedék típusától. (Persze kivétel mindig akad, voltak olyanok ezek közt a régebbi lövedékek közt is amelyek megközelítették a 2-es osztótényezőt). A '60-as évekig tervezett és nagyon népszerű APCR és APDS lövedékek többnyire L/D = 3,5 arányúak voltak és a brit 105 mm L28 és L36 kivételével mind 3-4-es osztótényezős.
Ami azt jelenti hogy hiába nagy az átütésük függőleges páncélzatra, ha a célpont páncélzata erősen döntött akkor az ahhoz a döntöttséghez tartozó átütési adatot kell nézni.
Térjünk át a konkrét példátokra. Az M60A1 úgy lett megtervezve, hogy szemből a 255-260 mm-es effektív védelmet mindenhol tudja kivéve a teknő alját (nálam ez az LFP azaz a Lower Front Plate) és a kupolákat, azaz olyan a védelme mint egy M103 nehéz harckocsinak (kicsit sántít ez a Steelbeastes kép). De ebben a konkrét esetben teljesen mindegy páncélzat LoS értéke vagy hogy milyen az átütése 0°-os páncélzatra a BM-8-nak. Mert a tudjuk, hogy M60A1 testének a homlokpáncélzata 65°-os, a teknő frontja 55°-os, a torony szemből látszódó részei a lövegpajzs, kupola és tetőpáncél (ami 72°-os) kivételével ~60°-nak felelnek meg. Szóval a 100 mm BM-8-nál a 60°-os átütési adatot kell nézni ami mindössze 80 mm és a fenti sorrend szerint az M60A1 páncélvastagságai: 109 mm, 143-85 mm és ~127 mm. Szóval szemből 2 km-ről a kupolákat fogja átütni és a teknő alsó harmadát, hát őszintén szólva egyik se túl életszerű, bár nem is lehetetlen. Más adat nincs a 100 mm BM-8-ra de véleményem szerint 1-200 méteres távolságból lehet reális esélye arra hogy a homlokpáncélt és a tornyot át tudja ütni szemből. Viszont ha a hossztengelyéhez képest az M60A1 el van fordulva 30°-al ami nem olyan sok akkor a testet már 2 km-ről, a tornyot 1 km-ről át tudja ütni a BM-8.
Amúgy a távolságmérés fontosságában veled értek egyet. Egyrészt ha nem lett volna jelentős akkor maradtak volna a '40-es évek színvonalán. Másrészt véleményem szerint ez a pásztázott lőtávolság alapján történő lövöldözés akkor hasznos ha mozgásban vagyunk vagy megleptek minket és a lehető leggyorsabban kell tüzet nyitni. Ha van lehetőség és idő arra hogy pontosan megmérjem a távolságot és az alapján nyissak tüzet akkor ostobaság nem azt kihasználni. Mert ahogy már korábban írtam két olyan eset van amikor 50% az esély hogy nem fogom eltalálni a célpontot és még számtalan olyan amikor 50%-nál kisebb eséllyel de szintén nem fogom eltalálni a célpontot. Márpedig az első lövés találata szerintem nagyon fontos. -
T-62 sokk képpel -
#79030
Lehet kicsit összekavartalak a szállító helikopterek megemlítésével. A kettő alapvetően független egymástól.
A Horvátoknak van 10db Mi-171-esük, 10db Mi-8MTV1-esük és 4db Mi-8T-jük. Az eredeti elképzelésük az volt (és még most is lebeg), hogy ezek közül a 14db Mi-8-ast eladnák (még árat is találtak hozzá: 5 millió USD per darab, egyébként most újították fel őket 2013-2015 között), és helyette 15db UH-60L-t vásárolnának.
Volt nekik 7db Mi-24V-jük, de a gépek elavultak, modernizálni pedig csak drágán lehetett volna őket, ezért 2005-ben kivonták őket. Mikor 2013-ban az OH-58D gépeket az US ARMY fűre tette, a Horvátok meglátták a lehetőséget, hogy újra harci célú helikopterjeik legyenek (a Mi-171 és elviekben a Mi-8MTV-1 is felfegyverezhető egyébként, a gond annyi, hogy megfelelő éjjellátó például csak a Mi-171-eseikben van). Mivel per pillanat földi támadó gépeknek hiányában vannak (a MiG-21bis/UM e célra szuboptimális, a Mi-8/17 pedig első sorban szállító helikopter, illetve irányított rakéta nincs hozzájuk), és nem valószínű, hogy teljes értékű harci helikoptert belátható időn belül vásárolhatnának, ezért lecsaptak az OH-58D-kre. Így már van dedikált földi célpontok elleni könnyű harci gépük...
Viszont ez a beszerzés elodázta az UH-60L beszerzést, mivel hátrább sorolódott a prioritásban.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.12. 17:12:03 -
#79029
Azért a mokuskák helyett a Kiowa jobb választás lett volna, mert ugyan azt a kiképzési célt el tudta volna látni sőt még többet is az elektronikai eszközök használatát is jobban begyakorlolhattájk volna, ha majd egyszer lesz olyan nagyobb szállitó /harci heli amiben ugyan ezek megtalálhatóak.Arról nem is beszélve, hogy lett volna most elöször egy olyan platform amivel a gripenek is tudtak volna kooperálni.
Nem tudom milyen adatátviteli rendszereik vannak a kiowáknak, de akár képi vagy célkoordinátákat is adhattak volna a gripenek számára.
Tudom a mokusok ingyenbe voltak és szegény ember vizzel főz,de igy létrejött volna egy uj eddig ismeretlen kapocs a légierő között merev és forgószárnyas vonalon -
JanáJ #79028 "Gondold végig..."
Végig gondoltam, de nem lettem okosabb. Én még ott tartottam, hogy a Minyók helyett ők is UH-60-at szeretnének. Na most a Blackhawk nekem egy közepes heli ami gunship-é fejleszthető. A Kiowa meg egy felderítő könnyű heli a gunshippes BH-nál sokkal komolyabb támadó potenciállal, de kb nulla szállító kapacitással. Gondolom ők a szerbektől félnek, arra meg jó lehet a Kiowa, de akkor honnan jött az UH-60? Mert emlékeim szerint a minyókat üvegre járatják mentésben, szállításban, SAR-ban. -
#79027
TÚL GYORS, HOGY MEGÁLLJON, TÚL LASSÚ, HOGY REPÜLJÖN -
#79026
Kezdve ott, hogy ezek repülnek, a Mi-24-eseink viszont nem... 
Ráadásul éjjel is dolgozhatnak, míg a Mi-24-eseink soha nem kapták meg ezt a képességet... A 4x Hellfire II pedig pct. rakéták terén ugyan az a képesség, mint a Mi-24V/P helikopterek bírtak (ill. talán jobb is). -
kiskorúbézoltán #79025 Jó kis cuccok ezek, ha nagyjából igaz amit (tán a mostani?) Aranytyúk írt róluk és rászánják a pénzt a kiképzésre minden téren legalább egy minimális szinten akkor egy-egy területen lehetnek olyan jók vagy jobbak is mint a mi Mi-24-eseink voltak. -
kiskorúbézoltán #79024 Bocs akkor tévedtem, erszoftosok szertik nagyon ezt a CQB dolgot emlegetni, gondolom mert azokkal a dolgokkal igazából csak azt lehet, szóval emiatt gondoltam.
Természetesen gondolhatod amit gondolsz, csak - mint mondtam az nem egyezik feltétlenül a túlélés gondolatával. :D
Manapság már kézifegyverekkel sem lövöldöznek csípőből talán, bár azt nem tudom, hogy azért mert elterjedtek ezek a modern kétszemes optikák, vagy azért mert nem volt célravezető és ezért terjedtek el az optikák.
Harckocsival meg löveggel elképzelni is mókás ezt a csípőből lövést. Belenéz a periszkópba - az irányzék helyett - és durr? Vagy átpislant a lövegpajzs felett és elküldi a malacot? :D
Mellesleg amiről szó volt annak nem sok köze van a terephez. Sőt semmi. A Himalájában ugyanaz az elv mint a Hortobágyon. -
Jó kis univerzális masinák
-
#79022
A Tigris farkán a hajtómű aljától a farok rotorig az a cső micsoda? Antenna?
Igen, antenna.
A horvátoknak minek a sok Kiowa? Olcsóbb, mert levetett és "rendes" harci helire nem volt pénz?
Gondold végig, a Kiowa Warrior kettős célú helikopter, noha első sorban felderítés a feladata (és ehhez megfelelő EO/IR érzékelőkkel bír), ugyanakkor megfelelő fegyverzettel rendelkezik ellenséges páncélosok leküzdésére. A Hellfire és az EO/IR "turbán" pedig veszélyes éjszakai vadásszá teheti a helikoptert...
Ráadásul a kivont Kiowa Warriorokat (amelyek a 2013-as "Aviation Restructure Initiative" keretében vontak ki, összesen 340-et) a Horvát oldalról 188,4 millió HRK-t (27,9 millió USD) fizetnek, 2016 és 2020 között. Adókkal együtt. Ebben pedig benne van három szimulátor és pótalkatrészek.
Persze a fegyverek egy másik tételben szerepelnek, ott pedig ~100 millió dollár értékről beszélnek (M296 12,7mm-es géppuskakonténer, LAU-68 rakétakonénerek és Hydra 70 rakéták, illetve 10db Hellfire II. rakéta), de nem tudni, mennyit fizettek érte.
Szóval végül egy fél-harci helikopterük van, abból is 16db. Eredetileg UH-60-asokat akartak venni (dettó leszerelt példányokat), és az volt a terv, hogy a meglévő Mi-8/-17 heliket továbbadják Ukrajnának (így végül is az USA az Ukránokat támogatta volna a Mi-8/-17 helikkel). De abból nem lett semmi. -
Berkut111 #79021 Soha nem airsoftoztam. :) En a (+/-) 1km távolságra, átszegdelt terepre hoztam példát. Ott én továbbra is azt gondolom hogy megéri csípőből. tüzelni. -
JanáJ #79020 Az első kép amin beásva látok Szíriában egy hk.-t... :-)
A Tigris farkán a hajtómű aljától a farok rotorig az a cső micsoda? Antenna?
A horvátoknak minek a sok Kiowa? Olcsóbb, mert levetett és "rendes" harci helire nem volt pénz? -
#79019
Képz:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Török M60T Szíriában
![]()
Török Leo2A4, dettó szíriában
![]()
Egy mai német Tigris...
![]()
Horvát OH-58D Kiowa helikopterek...
![]()
...és ami nekem meglepetés volt: Hellfire rakétákkal
![]()
Még ha csak makettek is, látványos...
Gripen E - Litening III pod, 5x Meteor, 2x Iris-T, 2x4 SDB
![]()
A T-10M-10 (Szu-27M, kék "710") a PAK-FA hajtóműveivel...
![]()
Az USS Zumwalt fedélzetén, a kép közepén a hajó szélébe telepített VLS indítók fedelei láthatóak
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.12. 14:39:19 -
kiskorúbézoltán #79018 Nem szívesen akasztom meg a vitát, de azért csak szólnék, hogy a pásztázott lőtávolság csalóka voltának semmi köze a mi mit üt át kérdéshez. A 55-ös, a zűrméret alattija és az M60 csak ahhoz kellett, hogy konkrét adatok legyenek, ha valakinek így könnyebb elképzelni a dolgot.
Lehet azon rugózni, hogy átüti vagy nem, csak a kérdést tekintve lényegtelen. :) Mondjuk én viccnek gondoltam először ezt a nem üti át témát, de még most sem vagyok benne biztos, hogy komolyan gondolta. :)
Szóval ha valakit nagyon zavar a dolog, akkor az M60-helyett tegyen be egy LVTP-7-est, az is kb 3m magos. ;)
Kedves Berkut111, hol is kezdjem? Nem vinnélek be a málnásba, mert köt az ígéret pedig megérdemelnéd. :D
Röviden, nem, nem olyan mint a CQB, különösen nem olyan mint az erszoftos CQB-nak hitt dolog. :) Nem azért mert álgyút és tankot macerás lenne "Kézzel és törzzsel célzol nem szemmel" módszerrel irányozni, hanem azért mert az 55-ös korabeli harckocsik hatásos lőtávolsága - amibe beletartozik az is, hogy eltalálja a célt kielégítő valószínűséggel - az nem 1000m hanem úgy általában 2km. Nagyjából a pásztázott lőtávolság.
Csak képzeld el, hogy ha mezei Ak-val lőnél pásztázott lőtávolság akár csak felére is. Az úgy 150-200m. Szerinted mit találnál el az általad említett erszoftrambó módszerrel? Mi lenne akkor ha hozzátennénk azt is, hogy nem lehet berregtetni a cuccot, szórni és imádkozni, hanem mondjuk 5-10 másodpercenként lőhetnél egyet? Meg mondjuk csak 20 golyód lenne kéznél a többi szerteszét?
Szóval, he vedd sértésnek vagy személyeskedésnek, de amit te ismersz az nem ROE, mert ha valamiről annyi lövésed sincs, hogy reálisan felmérd mennyire nincs lövésed valamiről, az a legritkább esetben szolgálja az életben maradást.
Persze ha csak poénnak szántad a dolgot akkor most meg én nem vettem az adást, ez esetben minden fenti storno természetesen. ;) -
JanáJ #79017 Nem keverem. Nem is konkrétan az XM8-ra gondolok. Ment a pörgés többször is, de mindig elkaszálták. Emlékeim szerint még te írtad, hogy akkor cserélik, ha az M4-nél másfélszer vagy kétszer hatékonyabb/jobb a fegyver. Ezt ezek szerint nem ugrották meg.
Amúgy többször leírtam, hogy szerintem túl lihegjük (nem konkrétan te) ezt a karabély témát. Szerintem ha a MH-t átfegyvereznénk egy az egyben SCAR/HK416-ra akkor semmit sem javulna az MH harcértéke, csak kényelmesebben lőnének ugyan olyan jól vagy rosszul. Lehet többet érne, ha ezt a pénzt elgyakorlatoznánk. A fegyver egy apró része a katonának. Persze tudom, ezt könnyebb összehasonlítani autós kártya mentalitással, mint két katona képességeit. -
#79016
A T-55A libanyakúja (páncélátütés 260mm 1km-en) át sem ütötte a képzeletbeli M-60A1 páncélzatát szemből (255~260mm) ezer méteren túl.
Szóval Béla parancsnokának a tűzmegnyitás terepszakaszát 1km-en kell kijelölnie, bőven a pásztázott lőtávolságon belül, távméréssel meg felesleges pepecselni.
Továbbra se értek egyet azzal, hogy egy bizonyos típus egy bizonyos páncélértékét veszed alapul.
Az M60A1 páncélzata kb. ilyen:
![]()
Ha teheted, akkor nem a tornyot lövöd, hanem a testet, már ha nincs beásva, és nem látsz rá. Lehet látni, hogy szemből bizony ~220mm vastag a test. A BM-8, ha már mindig ez kerül elő, 238mm páncélzatot üt át kb. 2km távolságból. Vagyis bizony nem csak 1km-ről van esélye, sőt, pont, hogy minél messzebbről nyit tüzet, annál fontosabb lenne a pontos célzás. Amihez pontos távolságinformáció kellene.
A másik a harckocsik típusa. Ausztria például az 1980-as évek legelejéig M47-esekkel bírt, az olaszok M46-osokat használt a hidegháború első felében. Aztán az olaszok 1971-től Leo1-eseket rendszeresítettek, ráadásul "megrekedtek" az A2 alváltozatnál, ebből ~600 darabjuk volt, míg az A5-ösből mindössze 120db-al bírtak 1990-ben. Ezek mind elmaradnak páncélzat terén az M60A1/A3-tól.
Szóval igenis volt / lett volna értelme pontos távolságértékeknek, ha az irányzó kellően precíz és felkészült... -
Berkut111 #79015 Nem voltam tüzér sem harckocsizó, de szerintem ez (+/-)1000m-nél ez olyan mint a CQB. Kézzel és törzzsel célzol nem szemmel. Kelet-európai átszegdelt terepen ha meglátsz valamit 1000m környéken ami valószínűleg ellenség, akkor alsószéle-közepe és AGONY! En egy ROE- ismerek : életben maradni! -
#79014
Meg az is nyilvánvaló, mennyire sokat számít a távmérés. A lézeres távmérő igazi ajándék volt az irányzóknak, ezt eddig is tudtam, most még egyértelműbb lett csak.
Továbbra sem értek veled egyet ebben.
A T-55A libanyakúja (páncélátütés 260mm 1km-en) át sem ütötte a képzeletbeli M-60A1 páncélzatát szemből (255~260mm) ezer méteren túl.
Szóval Béla parancsnokának a tűzmegnyitás terepszakaszát 1km-en kell kijelölnie, bőven a pásztázott lőtávolságon belül, távméréssel meg felesleges pepecselni.
-
kiskorúbézoltán #79013 Igen, leszámítva azt az apróságot, hogy van egy 40cm-es hasmagasság is, ami oda menne a lőtáv legtávolabbi részén az szintén nem talál. -
kiskorúbézoltán #79012 "Aham én akkor ott tévelyedtem el, hogy azt hittem a talajtól mérik a röppálya magasságot(így a táblázatban látva a 400méter 10cm ez egyértelmű is), de a célt nem a löveg függőleges forgáspontjával kötik össze egy vonallal és az ez fölötti magasságot adják meg ?"
A bölcsőcsapra gondolsz? (A cső - és persze nyilván a bölcső - e körül forog el függőlegesen.)
A csőtorkolattól húzott vízszintes egyenestől mérik a röppályamagasságot. De ha belegondolsz még ha a bölcsőcsaptól is mérnék az is olyan 1,5m magasan van, szóval eleve innen indulna még felfelé a röppálya. -
#79011
Vigyázz, te kevered az XM8 programot az 1980-as évekbéli ACR programmal. Az ACR esetén akart a sereg olyan fegyvert, amellyel stresszhelyzetben kétszer nagyobb találati esélyt tudnak a katonák prezentálni.
Az elvárás miatt duplex/triplex (egy lőszerben 2-3 lövedék), fletchette és nagy tűzgyorsaság volt a gyártók megoldása, de egyik sem adott kétszer jobb eredményt, ezért az ACR után nem lett fegyverváltás.
Az XM8 egy hatalmas vargabetű után (az OIWC, ahol egy 20mm-es gránátvetővel akarták a hatásos lőtávot kitolni) jött létre, lényege az volt, hogy könnyű és megbízható lőfegyvert adhassanak a katonáknak. Az eredmény jó volt, majdnem rendszeresítették is, csak jött a Colt és lobbyereje, hogy nem oda Buda, a seregnek tendereztetni kellett volna, nem pedig a HK-t alkalmazni, mert igaz, hogy az OICW tendert ők nyerték, de az XM8 már egy teljesen más fegyver volt.
A Colt panaszát jogosnak vélték, úgyhogy a 2 milliárd dolláros beszerzést elkaszálták...
