Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#74827
Ráadásul a Kurdok itt a 9K38-as Igla változattal (SA-18) tüzeltek ami már dual érzékelős, és emiatt elvileg érzéketlen a Flare-re.
Ennek a változatnak az exportja csak 1992-től kezdődött.
lásd...
Ennek a változatnak az exportja csak 1992-től kezdődött.
lásd...
#74826
Az nem volt tiszta, hogy az erőhatások szedték szét és utána lobbant be, vagy a lobbanástól esett szét. Gondolom az előbbi.
#74825
egyébként egy KA 52 mennyivel lett volna jobb helyzetben? gondolom, ha ugyanúgy hátul kapja el és ott is leszakad, meg mondjuk elszáll a jobb oldali turbina, de nem gyullad ki. milyen esélyekkel tennék le? tudom hülye kérdés, de mégis érdekes sztem
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#74824
Igazából pro és kontra is vannak érvek. Ha alacsonyan repülsz, akkor kevesebb ideig vagy kitéve a támadás lehetőségének, viszont könnyebb eltalálni, ha gépfegyverrel tüzelnek rád. Nagyobb magasságban viszont messzebbről észrevesznek...
A felrobbanás szerintem nem volt, a kigyulladt üzemanyagot láthattad. Az feltehetően az üzemanyag-tartályhoz vezethető vissza, a farokrotor leválásakor a géptörzs maradéka vad pörgésbe kezd, hiszen nincs semmi, ami kiegyenlítené a főrotor forgatónyomatékát. Feltehetően a hatalmas erőhatások miatt az üzemanyag-rendszer és a sárkányszerkezet elkezdett széthullani, a sérült rendszerből pedig az üzemanyag a forró hajtóművekhez jutva (esetleg egy elektromos vezeték szikrája folyományaként) belobbant...
Utoljára szerkesztette:
A felrobbanás szerintem nem volt, a kigyulladt üzemanyagot láthattad. Az feltehetően az üzemanyag-tartályhoz vezethető vissza, a farokrotor leválásakor a géptörzs maradéka vad pörgésbe kezd, hiszen nincs semmi, ami kiegyenlítené a főrotor forgatónyomatékát. Feltehetően a hatalmas erőhatások miatt az üzemanyag-rendszer és a sárkányszerkezet elkezdett széthullani, a sérült rendszerből pedig az üzemanyag a forró hajtóművekhez jutva (esetleg egy elektromos vezeték szikrája folyományaként) belobbant...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74823
Ebben egyébként éppen az érdekes, hogy a török AH-1W-k fel vannak szerelve AN/AAR-48 rakétaindítás-érzékelővel és AN/ALE-47 csaliszóróval (ezek egyébként látszanak a #74821-es képen is). Szóval papíron a török helinek megvolt mindene, hogy ezt a találkozást túlélje.
A lehetséges okok, hogy miért nem mentették meg mégse ezek:
-A rendszer működésképtelen volt (meghibásodás, elmaradt karbantartás)
-A rendszert nem kapcsolták be (mivel az AN/AAR-47 nem igazán tud különbséget tenni rakéta és rakéta között, ezért ahol a pilóta úgy gondolja, hogy nincs veszély, nem aktiválják, mert idegesítő, ha a saját szárnyembered rakétaindítására folyton beriaszt a rendszer, és vadul elkezdi a csalikat szórni)
-Nem volt feltöltve / kifogyott a csalidobó.
Utoljára szerkesztette:
A lehetséges okok, hogy miért nem mentették meg mégse ezek:
-A rendszer működésképtelen volt (meghibásodás, elmaradt karbantartás)
-A rendszert nem kapcsolták be (mivel az AN/AAR-47 nem igazán tud különbséget tenni rakéta és rakéta között, ezért ahol a pilóta úgy gondolja, hogy nincs veszély, nem aktiválják, mert idegesítő, ha a saját szárnyembered rakétaindítására folyton beriaszt a rendszer, és vadul elkezdi a csalikat szórni)
-Nem volt feltöltve / kifogyott a csalidobó.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74822
CSórik. Nem voltak túl magasan? Mondjuk a föld háttér gondolom itt nem ér semmit. Miért robbanhatott fel? A pörgés kapta szét, vagy berobbant valami?
#74821
És az Igla (SA-18) ellen már teljesen hatástalan a Cézium lámpás zavarás...
(szinte pont azt csapta el a felvételen)
(szinte pont azt csapta el a felvételen)
#74817
Urak, én nem azt mondtam, hogy minden jót a háborúknak köszönhetünk, hanem azt, hogy rettentően gyorsította a fejlődést. Ott volt a nagy della amivel akár a civil oldalról jövő dolgokat megtámogatták. Az űrkutatás pl nekem a háború egy része, meg akarták mutatni melyik nemzetnek hosszabb... Pl nem hiszem, hogy a hadihajó fejlesztéseknél kiokoskodott fémmegmunkálás, radartechnika, motor fejlesztés, projekt szervezés nem hasznosult volna máshol.
#74816
Az "ideális világ" mindenkinek mást jelent. :-)
#74815
Ezeket még az általam említett kb. 70 évbe be lehet sorolni. Bár a Google Earth tudtommal nem dolgozik katonai felvételekkel, a "műhold" nézet ahol nagyobb felbontású, ott civil légifotókból dolgozik amennyire tudom. Kompozit anyagokat sem a B2-nél alkalmaztak először (de rendben, harci gépeken használtak először), az internet jogos, de az arpanet lassan 50 éves.
GPS valóban jó példa, mondjuk az is a hidegháború terméke.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.05.14. 20:18:03
GPS valóban jó példa, mondjuk az is a hidegháború terméke.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.05.14. 20:18:03
#74814
Pro és kontra is vannak érvek és ellenérvek.
A villamos energiához például semmi köze a hadseregeknek, teljesen civil fejlesztés. A hajócsavar dettó.
Ellenben a nagy sebességű repülés és a rakétatechnológia fejlesztés a mai napig katonai megrendeléseknek köszönhetőek leginkább.
A hadseregek ugyanakkor egyre több COTS (commercial off-the-shelf - civil piacról elérhető) eszköz. Érdekes például, hogy hiába a sok-sok katonai kémiai, szabad-electron és szilárdtest-lézer fejlesztés, per pillanat a legtöbb valóban ígéretes lézerfegyver kutyaközönséges ipari vágólézer-modulokra, fiber-lézerekre épít. Az F-22 és F-35 processzorai PowerPC alapúak, az F-35 esetében teljesen civil C++ programozási nyelvet használnak (az F-22 esetében a katonai múltra visszatekinthető ADA-t).
Szóval én úgy látom, hogy eddig sem a volt feltétlen igaz, hogy a háborúk vitték előre a fejlődést, és úgy látom ez most sem igaz. Ugyanakkor tény, hogy bizonyos tudományos ágakban a katonai érdekeknek köszönhetően fogtak bele a fejlesztésekbe, és a katonaság pénzelte őket.
A villamos energiához például semmi köze a hadseregeknek, teljesen civil fejlesztés. A hajócsavar dettó.
Ellenben a nagy sebességű repülés és a rakétatechnológia fejlesztés a mai napig katonai megrendeléseknek köszönhetőek leginkább.
A hadseregek ugyanakkor egyre több COTS (commercial off-the-shelf - civil piacról elérhető) eszköz. Érdekes például, hogy hiába a sok-sok katonai kémiai, szabad-electron és szilárdtest-lézer fejlesztés, per pillanat a legtöbb valóban ígéretes lézerfegyver kutyaközönséges ipari vágólézer-modulokra, fiber-lézerekre épít. Az F-22 és F-35 processzorai PowerPC alapúak, az F-35 esetében teljesen civil C++ programozási nyelvet használnak (az F-22 esetében a katonai múltra visszatekinthető ADA-t).
Szóval én úgy látom, hogy eddig sem a volt feltétlen igaz, hogy a háborúk vitték előre a fejlődést, és úgy látom ez most sem igaz. Ugyanakkor tény, hogy bizonyos tudományos ágakban a katonai érdekeknek köszönhetően fogtak bele a fejlesztésekbe, és a katonaság pénzelte őket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74813
Internet, GPS, CAD programok, kompozit repülő alkatrészek (B2 miatt), Google Earth, stb...
#74812
Ma már nem a hadiipar húzza a technikai fejlődést, igazából egy 70 éves időszakra volt ez csak igaz szerintem, persze korábban is volt fegyverkezési verseny, de pl. a csatahajó építési versengések nem sok civil szférában hasznosuló dolgot hoztak.
Ma meg mivel korlátosak a katonai költségvetések még az USA-ban is, az űrverseny is véget ért és így tovább, nem nagyon jut eszembe semmi, ami katonai fejlesztésből került ki civil hasznosításra, lehetne felhozni persze a drónokat de sztem az sem jó példa, mert a civil drónoknak nem sok közük van a katonaiakhoz.
Ma meg mivel korlátosak a katonai költségvetések még az USA-ban is, az űrverseny is véget ért és így tovább, nem nagyon jut eszembe semmi, ami katonai fejlesztésből került ki civil hasznosításra, lehetne felhozni persze a drónokat de sztem az sem jó példa, mert a civil drónoknak nem sok közük van a katonaiakhoz.
#74811
Más is befolyásolta a különbségeket míg a nagy szocban "a minden az államé" elvben nem igazán virágzik a technológia, az állam a fejlődési sebesség szabályzó, ha az állam fejleszt lesz előre menés ha nem nem.
Míg a kapiban "a magad uram ha szolgád nincs" elv visz előre, itt a fejlődési sebesség szabályzó a multi a nagy dellávval, aki állandóan fejleszt és ötleteket, kis cégeket vásárol, de a technológiát valamilyen szinten visszatartja, hogy minél több gubát kilehessen szedni a rendszerből.
Egy utópisztikus társadalomban ahol alanyi jogon járnának dolgok és a pénzelvűség nem létezne, elvileg lehetne igazi fejlődés szerintem.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.14. 17:19:05
Míg a kapiban "a magad uram ha szolgád nincs" elv visz előre, itt a fejlődési sebesség szabályzó a multi a nagy dellávval, aki állandóan fejleszt és ötleteket, kis cégeket vásárol, de a technológiát valamilyen szinten visszatartja, hogy minél több gubát kilehessen szedni a rendszerből.
Egy utópisztikus társadalomban ahol alanyi jogon járnának dolgok és a pénzelvűség nem létezne, elvileg lehetne igazi fejlődés szerintem.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.14. 17:19:05
#74809
lehet hogy még a tűznek sem...
Elég megnézni hogy hol tart Amerika (ahol egy háborút eldöntő találmány ~5 év múlva kikerül civil hasznosításra) illetve a volt Szovjetunió, ahol még mindig államtitok a 60-évvel ezelőtti csöves elektronikával megvalósított cuccok.
Fontos még látni, hogy mindkét oldal (a hidegháború alatt) pár év különbséggel kifejlesztette az ekvivalens eszközöket, csak az amcsi gazdaságba ~5 évvel később vissza lett forgatva a befektetés, míg a Szovjetbe soha.
Elég megnézni hogy hol tart Amerika (ahol egy háborút eldöntő találmány ~5 év múlva kikerül civil hasznosításra) illetve a volt Szovjetunió, ahol még mindig államtitok a 60-évvel ezelőtti csöves elektronikával megvalósított cuccok.
Fontos még látni, hogy mindkét oldal (a hidegháború alatt) pár év különbséggel kifejlesztette az ekvivalens eszközöket, csak az amcsi gazdaságba ~5 évvel később vissza lett forgatva a befektetés, míg a Szovjetbe soha.
#74808
Múltkor arról beszélgettem valakivel, hogy hol tartanánk haditechnika és háborúzás nélkül. Szerinte még mindig örülnénk a keréknek meg a tűznek. :)
#74807
Elöbb linkeltem mint olvastam, de szerintem teljesen olvasó barát a stílusa. Egyszerű János dandárszázezredesnek írták, nem a Skunk Works-ös "gyerekeknek". :-) A Cseszlovák lopakodó vadászat nekem tök új volt.
#74805
Ezekre hol van forrás? 220-240 óránál többet még multirole F-16 pilóták sem repülnek átlagban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74804
Nem gyenge repóra stat egy F-14 pilótától.
Amit USAF pilóták válaszoltak a hidegháború vége fele...
átlagos repidő: 300~400 óra/év
250 óra/év kevésnek számított
F-15 pilóták a "Pratt F100's teething problems" miatt 100óra/év alatt!
A-10 stud double-turning every day maybe 500/year
#74803
Szerintem csak el akarta téríteni, hogy ne a járdára menjen, és ez sikerült is, mondjuk akkor már eléggé lefékeződött magától.
#74802
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#74801
Egy jobb anyag a B2-ről...
www.dtic.mil/get-tr-doc/pdf?AD=ADA464771
ami durva a számomra (visszaemlékezve a 80-as évek CAD programjaira...)
www.dtic.mil/get-tr-doc/pdf?AD=ADA464771
ami durva a számomra (visszaemlékezve a 80-as évek CAD programjaira...)
A major integration tool that started to emerge after contract award and eventually
achieved program wide acceptance was computer aided design and classified networking.
NCAD/NCAL was a Northrop Computer Aided Design (NCAD)/ Northrop Computer Aided
Lofting (NCAL) tool developed under independent R&D that was extremely effective and useful
for the task of integrating all the companies and their design staffs. It was a major aide to the
systems engineering process. The system was user friendly, very capable, and easily adaptable
to a classified network among the companies. While CAD tools are commonplace now, this
technology did not exist in the early 1980s; the B-2 was the first all-CAD designed aircraft
#74800
Nagyon hullámzó a színvonala. Hatalmas állatságok is vannak benne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74798
Hírek:
-Az orosz haditengerészet épülő hadihajóihoz nem várható új, saját gázturbina 2018 előtt, ez a Szaturn tervezőirodának adott határidő, amire el kell készülniük a hazai alternatívájával a korábbi ukrán gyártmányú (és ugyebár még két éve nem szállított) hajófedélzeti gázturbinának.
-India bejelentette, hogy 5db Sz-400 légvédelmi rakéta komplexumot vásárlásáról állapodott meg Oroszországgal, a leszállítás 2017-2022 között fog megesni.
-Mindenhol (na jó, sok helyen) vezető hír, hogy Németország jó ideje először nem csökkenti, hanem növeli a katonai kiadásait, az idei 34,2 milliárd €-ról fokozatosan növeli, hogy 2020-ra 39,2 milliárd € legyen. Ezzel együtt a Bundeswehr létszámát is mintegy 14 000 emberrel akarják növeli az elkövetkezendő 7 évben.
-Hawaii-nál partra mosott, egykori szovjet / orosz tengó által elhagyott vontatott kommunikációs bólya.
-Az US NAVY a jelek szerint mégis megkapja az 52db LCS / LCS+ hajóját. Korábban arról volt szó, hogy 40-re lecsökkentik a megrendelési állományt, és az US NAVY-nek döntenie kell a Freedom vagy Independence osztály között, hogy melyikre épüljön a fregatt besorolású "LCS+" osztály. Ennek a döntésnek alávágtak most, a jövő évi költségvetésbe ugyanis bekerült egy harmadik LCS (eredetileg a korábban már jóváhagyott kettő mellé). A költségvetés ráadásul úgy tűnik továbbra is évi két Virginia-osztályú tengót és két Burke-osztályú rombolót vetít előre (eredetileg szó volt róla, hogy 3 tengó per két év lesz az ütem). Ami még meglepőbb, hogy jóvá hagyták a korábban elkaszálni látszott Super Hornet beszerzést, így 14 + 2 (utóbbiak a balesetekben leírt gépek pótlására érkeznek) Super Hornet érkezhet még a Navy-hez.
Képek:
Lengyel Szu-22M4-ek
PAK-FA T50-5R prototípus
A két egyiptomi Mistral-osztályú helikopter-hordozó - a közelebbi éppen tesztútra indul
Egy Alfa-osztályú tengó farokrésze, a hátsó merülési kormány végein a nagyon csendes "lopakodó" haladáshoz használt apró hajtóművek láthatóak
Felismeri valaki elsőre? Egy finn BMP-2FM Barrakuda álcaháló alatt.
-Az orosz haditengerészet épülő hadihajóihoz nem várható új, saját gázturbina 2018 előtt, ez a Szaturn tervezőirodának adott határidő, amire el kell készülniük a hazai alternatívájával a korábbi ukrán gyártmányú (és ugyebár még két éve nem szállított) hajófedélzeti gázturbinának.
-India bejelentette, hogy 5db Sz-400 légvédelmi rakéta komplexumot vásárlásáról állapodott meg Oroszországgal, a leszállítás 2017-2022 között fog megesni.
-Mindenhol (na jó, sok helyen) vezető hír, hogy Németország jó ideje először nem csökkenti, hanem növeli a katonai kiadásait, az idei 34,2 milliárd €-ról fokozatosan növeli, hogy 2020-ra 39,2 milliárd € legyen. Ezzel együtt a Bundeswehr létszámát is mintegy 14 000 emberrel akarják növeli az elkövetkezendő 7 évben.
-Hawaii-nál partra mosott, egykori szovjet / orosz tengó által elhagyott vontatott kommunikációs bólya.
-Az US NAVY a jelek szerint mégis megkapja az 52db LCS / LCS+ hajóját. Korábban arról volt szó, hogy 40-re lecsökkentik a megrendelési állományt, és az US NAVY-nek döntenie kell a Freedom vagy Independence osztály között, hogy melyikre épüljön a fregatt besorolású "LCS+" osztály. Ennek a döntésnek alávágtak most, a jövő évi költségvetésbe ugyanis bekerült egy harmadik LCS (eredetileg a korábban már jóváhagyott kettő mellé). A költségvetés ráadásul úgy tűnik továbbra is évi két Virginia-osztályú tengót és két Burke-osztályú rombolót vetít előre (eredetileg szó volt róla, hogy 3 tengó per két év lesz az ütem). Ami még meglepőbb, hogy jóvá hagyták a korábban elkaszálni látszott Super Hornet beszerzést, így 14 + 2 (utóbbiak a balesetekben leírt gépek pótlására érkeznek) Super Hornet érkezhet még a Navy-hez.
Képek:
Lengyel Szu-22M4-ek
PAK-FA T50-5R prototípus
A két egyiptomi Mistral-osztályú helikopter-hordozó - a közelebbi éppen tesztútra indul
Egy Alfa-osztályú tengó farokrésze, a hátsó merülési kormány végein a nagyon csendes "lopakodó" haladáshoz használt apró hajtóművek láthatóak
Felismeri valaki elsőre? Egy finn BMP-2FM Barrakuda álcaháló alatt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74797
-MIG-31 modernizáció
-//www.youtube.com/embed/ITQSKOny5Fk
-//www.youtube.com/embed/SaCPmh1RoKg
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.12. 10:19:18
-
-
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.12. 10:19:18
#74796
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#74795
Hadseregnél, egyéb szerveknél használatos kézjelzésekhez keresek anyagot, tudtok segíteni? Angol nyelvű is lehet. Köszi! :-)
Google: fm 21 60 pdf
#74794
T-90 Kilövés Aleppo !
Ez a teljes cikk T-90 kilövéséről !
SYria Real Infos And News - SYRIAN ( Facebook )
Ez a teljes cikk T-90 kilövéséről !
SYria Real Infos And News - SYRIAN ( Facebook )
#74793
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74792
#74791
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#74790
Sziasztok!
Hadseregnél, egyéb szerveknél használatos kézjelzésekhez keresek anyagot, tudtok segíteni? Angol nyelvű is lehet. Köszi! :-)
Hadseregnél, egyéb szerveknél használatos kézjelzésekhez keresek anyagot, tudtok segíteni? Angol nyelvű is lehet. Köszi! :-)
#74789
Még két év, amíg egyáltalán elkészülnek az előzetes tervek, ha azokat jóváhagyják, és megrendelik őket, további 3-5 év, amíg az első elkészül.
Akinek új: Nemrég bejelentették, hogy dolgoznak a Jaszen-osztályú SSN/SSGN utódján. A jelenleg 'Husky'-osztálynak nevezett tengó tervezése két év legalább, és a mostani tervek szerint két változatban készül, azonos testel, az egyik egy vadász-tengó, és a Victor III, Sierra és Akula-osztály utódja lesz, a másik pedig az új, fejlesztés alatt álló Cirkon / BrahMos-II hiperszonikus robotrepülőgéppel felszerelve az Oscar-II osztályt váltja.
A Cirkon a P-800 Onyx / BrahMos utódja, vagyis az indiaiak fizetik a fejlesztést oroszlánrészét, és megkapnak cserébe (elviekben) minden adatot róla, illetve övék az exportjog (ahogy a P-800-at nem exportálják, a BrahMos-t viszont igen). A korábban emlegetett adatok szerint 300km-es hatótávolsággal és Mach 7-es (nagy magasságban) elért végsebessége lesz a robotrepülőgépnek.
A BrahMos-II makettje, a Cirkon ennek az "orosz" változata lesz
Utoljára szerkesztette:
Akinek új: Nemrég bejelentették, hogy dolgoznak a Jaszen-osztályú SSN/SSGN utódján. A jelenleg 'Husky'-osztálynak nevezett tengó tervezése két év legalább, és a mostani tervek szerint két változatban készül, azonos testel, az egyik egy vadász-tengó, és a Victor III, Sierra és Akula-osztály utódja lesz, a másik pedig az új, fejlesztés alatt álló Cirkon / BrahMos-II hiperszonikus robotrepülőgéppel felszerelve az Oscar-II osztályt váltja.
A Cirkon a P-800 Onyx / BrahMos utódja, vagyis az indiaiak fizetik a fejlesztést oroszlánrészét, és megkapnak cserébe (elviekben) minden adatot róla, illetve övék az exportjog (ahogy a P-800-at nem exportálják, a BrahMos-t viszont igen). A korábban emlegetett adatok szerint 300km-es hatótávolsággal és Mach 7-es (nagy magasságban) elért végsebessége lesz a robotrepülőgépnek.
A BrahMos-II makettje, a Cirkon ennek az "orosz" változata lesz
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74788
Cifu, mi a helyzet a Husky osztállyal? Mi a terv? :) Lesz valami hiperszonikus robotrepülője is nem?
#74787
Nem a kemény célokra értem, hanem hogy még a 70%-s találati arány is iszonyúan lecsökkenti a szükséges rep időt adott célmennyiség bedarálásához. Ráadásul ez azóta szerintem javult, mert talán a fegyverek is megbízhatóbbak lettek és a hajózok is rutinosabbak.
#74786
Az LGB-k esetén első sorban az időjárás okozott problémát,
A táblázat szerint az időjárás csak az esetek ~1/3-ban okolható, ~1/3 fegyverhiba, és ~1/4 pilótahiba.
#74785
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#74784
Azért tegyük hozzá, hogy az ODF nagy pofon volt a PGM-eknek. Maga a NATO vezetés is belátta, hogy sok célpont esetében kisebb a célpont értéke, mint a 12 000 dolláros LGB Paveway II kit, amit rádobnak. Ezért is volt az ODF alatt a hagyományos bombák aránya több, mint kétharmad körül az összes indított fegyvert figyelembe véve.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74783
Az LGB-k esetén első sorban az időjárás okozott problémát, több esetben is a céltól pár km-re lévő bomba elvesztette a célmegjelölést és irányítatlanul csapódott be. Problémát jelentett, hogy JDAM-ek integrálása lassan haladt, és ekkoriban csak a B-2A volt képes bevetni.
Az O/A-10A gépeknél ne feled, hogy EO/IR irányítású Maverick-ekkel érték el, és viszonylag kis távolságból indították őket, míg az LGB-ket közepes és nagy magasságból dobták le általában.
Az O/A-10A gépeknél ne feled, hogy EO/IR irányítású Maverick-ekkel érték el, és viszonylag kis távolságból indították őket, míg az LGB-ket közepes és nagy magasságból dobták le általában.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74782
Mihez képest? Ahhoz képest nézve, hogy olyan célok üthetőek ki PGM-mel, amit buta bombával soha, akkor pesze, naná. Az F-16A/C gépek a Sivatagi Vihar alatt közepes magasságbó (12-15k láb)l 60 méteres CEP-pel bombáztak. Ez azt jelenti, hogy a bombák fele volt 60 méteres sugarú körön belül. El lehet képzelni, hogy kemény célok ellen mire mennek a sima Mk bombák így. Kb. semmire. A GBU-10/24-tel telibekapott betonfedezéknek meg meszeltek. Ha csak 70% talál be a bombáknál az sem rossz arány.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74781
A füstre gondoltam, de az ugye nem a semmiből lesz. Persze ettől még dobhatnak, max mellé megy. De a szél az új, fel nem merült bennem, hogy ez is korlátoló lehet.
Ettől még a 70% az nagyon jó, nem?
Ettől még a 70% az nagyon jó, nem?
#74780
Túl erős szél, amit a korábbi Paveway nem tudott korrigálni, vagy a szél által fúj füst is talán ide sorolható. Magasságtól és a felhőzettől függően bezavarhat az is. Nem csak teljesen zárt és teljesen tiszta idő létezik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74779
A 70% az miért rossz? Mondjuk az időjárást nem értem, gondolom nem az oldás és a becsapódás között "borult be". :-)
#74778
A Sivatagi Vihar alatt 72% volt asszem az LGB találati arány.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/