Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#74729
Én nem a 400km-et, hanem a Harpoon hatótávolságát veszem figyelembe.
Ha 30 méteres antenna magasságot vesszük figyelembe, akkor a ~240km-es távolságot nézve 3400 méteres repülési magasság a horizont szintje, vagyis ~4 000 méteres magasság már simán LOS... Oké, nem egyenlő a HMZ-vel, de nem is biztonságos zóna...
Utoljára szerkesztette:
Ha 30 méteres antenna magasságot vesszük figyelembe, akkor a ~240km-es távolságot nézve 3400 méteres repülési magasság a horizont szintje, vagyis ~4 000 méteres magasság már simán LOS... Oké, nem egyenlő a HMZ-vel, de nem is biztonságos zóna...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74728
Ez megint ott bukuk meg, hogy a 400 km-es HMZ nem kihasználható. 400 km-es távolságban 30 méteres antenna magassággal a horizont korlát. 11 km (!) magasan repülő gépet sem észlel a radar 400 km-ről, mert még pont a horizont alatt van.
Ha nem ad MCG-t aktív radaros rakétának, akkor az Sz-400 gyakorlatilag csak a célcsatornák számát illetően tud többet egy falka AGM-84 ellen, mint a 30 éves navalizált Sz-300PSz tudott. A 15 méteren közeledő AGM-84 kb. 33 km távolságban bújuk elő a horizontál és rohadtul nem számít, hogy a HMZ 75, 150, 250 vagy 400 km. Az Sz-400-nak elvileg több célcsatornája van egy osztályban, tehát adott idő alatt több célra tud dolgozni.
Márpedig mi adna? A helis AWACS megoldás röhejesen korlátozott megoldás, orosz hordozó fedélzeti AWACS a láthatáron nincs és nem is lesz STOBAR-ral...
Ha nem ad MCG-t aktív radaros rakétának, akkor az Sz-400 gyakorlatilag csak a célcsatornák számát illetően tud többet egy falka AGM-84 ellen, mint a 30 éves navalizált Sz-300PSz tudott. A 15 méteren közeledő AGM-84 kb. 33 km távolságban bújuk elő a horizontál és rohadtul nem számít, hogy a HMZ 75, 150, 250 vagy 400 km. Az Sz-400-nak elvileg több célcsatornája van egy osztályban, tehát adott idő alatt több célra tud dolgozni.
Márpedig mi adna? A helis AWACS megoldás röhejesen korlátozott megoldás, orosz hordozó fedélzeti AWACS a láthatáron nincs és nem is lesz STOBAR-ral...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74727
Szerintem előre dolgoznak. Az Ex-Kirov osztály felújításakor, lásd még Admiral Nahimov a hírek szerint tengerészeti Sz-400(F) lesz, 96 indítóval. Ha a rakéták azonosak, akkor a hatótávolságuk is ugyebár, 40N6 esetében ~400km, 48N6DM esetében ~250km.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74726
A NAVY sokrétű feladatokat lát el, a Harpoon leváltása az 1980-as évek óta téma, azóta kb. 3 különböző program indult el a szuper- vagy hiperszonikus hajó elleni robotrepülőgépek kifejlesztésére. Csak hát jött a hidegháború vége, jött a kongresszusi pénzügyi megszorítás... Így ezek a programok sose kaptak elég támogatást, hogy végig is vigyék őket (ez egyébként elég érdekes koncepció, hiszen ahogy a Zumwalt vagy az LCS program is bizonyítja, az US NAVY lobbystáinak fontosabb a hordozó platform, mint maga a fegyverzet...).
A Lockheed Martin BGM-178 RATTLRS promóciós képe
A Lockheed Martin BGM-178 RATTLRS promóciós képe
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74725
Pedig nincs olyan naval SAM rendszer, ami bármilyen módon képes lenne az indítást meggátolni. A horizont is lehetővé teszi, hogy ennél a pontnál 4500 méteres is a horizont alatt vagy még éppen. Ha nincs ellenséges vadászernyő, akkor a US Navy annyi Harpoon platfromot nyom ide, amennyit csak akar. Egy Super Hornetnél a 4xAGM-84 teljesen reális konfig, még 1x pótos is felfér ehhez és 4xAIM-120 és 2xAIM-9 is, ha lenne vadász ellenállás, bár a gépeket amúgy is kísérné vadász.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74724
Nekem ez sci-fi. A Navy nagyobb mint a többiek együttvéve és csak arra nincs felkészítve, hogy másokat lőjjön (alaa Harpon) meg hogy az ellen dárdái ellen védekezzen. Muhaha.
#74723
Tom, a két erő (g és a) kioltja egymást, ezért lebeg a tengeralattjáró, a súlya nulla, de nem a súlytalanság állapotában van. A súlytalanság más, abban az állapotban akkor lenne, ha szabadon zuhanna (csak a gravitációs gyorsulás hatna rá).
Ugyanez igaz a vízszintesen repülő repülőgépre. A gravitáció lefelé mutató vektorral hat a gépre, a felhajtóerő pedig ellenkező irányú felfelé mutató nyíl. A súlytalanság állapotában akkor lenne, ha szabadon esne, tehát a felhajtóerő nem hatna rá. Az akcelerométer pedig vízszintesen repülve vagy a Földön állva csak a Föld gravitációs gyorsulását méri, a felhajtóerőt nem, azaz helyesen mutatja az 1G-t. Ugyanis a gravitációs gyorsulás ebben az esetben a tömegtől (jelen esetben a Föld tömegétől) függ nem a súlytól, vagy a felhajtóerőtől (vagy mondjuk a fordulóban ébredő erőktől). Ezért lényeges különbség, hogy súly és tömeg nem ugyanaz. Ezt próbálom már hangsúlyozva az elejétől.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 14:11:42
Ugyanez igaz a vízszintesen repülő repülőgépre. A gravitáció lefelé mutató vektorral hat a gépre, a felhajtóerő pedig ellenkező irányú felfelé mutató nyíl. A súlytalanság állapotában akkor lenne, ha szabadon esne, tehát a felhajtóerő nem hatna rá. Az akcelerométer pedig vízszintesen repülve vagy a Földön állva csak a Föld gravitációs gyorsulását méri, a felhajtóerőt nem, azaz helyesen mutatja az 1G-t. Ugyanis a gravitációs gyorsulás ebben az esetben a tömegtől (jelen esetben a Föld tömegétől) függ nem a súlytól, vagy a felhajtóerőtől (vagy mondjuk a fordulóban ébredő erőktől). Ezért lényeges különbség, hogy súly és tömeg nem ugyanaz. Ezt próbálom már hangsúlyozva az elejétől.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 14:11:42
#74722
Hamu a fejemre, 150 tengeri mérföld, az ~240km, tényleg. Ezzel együtt is keveslik...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74721
A legújabb Harpoon változaté bőven 200 km felett van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74720
Nincs erőforrás szuper- vagy hiperszonikus fegyver kifejlesztésére. Ezt viszonylag rövid idő alatt meg tudják építeni, a hatótávolsága pedig a repülési profiltól függően akár 930 km is lehet, mert ez a második probléma. A modern légvédelmi rendszerek közelébe nem jó dolog küldeni az indító repülőgépeket, a Harpoon-al meg az a baj, hogy a hatótávolsága ~160km-nél nem nagyobb, akárhogy is hajítják el. A felszíni hajók követése nem akkora kihívás, így a fegyver hatótávolságát kell növelni ahhoz, hogy biztonságos távolságból indíthassák.
A CIWS elleni tevékenység a csökkentett IR kisugárzás, csak passzív (RF és IR) érzékelők (vagyis nem árulja el működő radar a közeledtét) és a lopakodó kialakítás, illetve az AGM-153C-k közötti adatkapcsolat, így megosztják egymással a céladatokat, és azt, hogy melyik robotrepülőgép melyik hajót veszi célba.
A CIWS elleni tevékenység a csökkentett IR kisugárzás, csak passzív (RF és IR) érzékelők (vagyis nem árulja el működő radar a közeledtét) és a lopakodó kialakítás, illetve az AGM-153C-k közötti adatkapcsolat, így megosztják egymással a céladatokat, és azt, hogy melyik robotrepülőgép melyik hajót veszi célba.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74719
Ööö... szerintem itt valami félreértés van, a lebegő tengó pontosan tömeg x 1G-vel nyomja az "alátámasztást", ami jelen esetben a hidrosztatikai felhajtóerő (feltételezve, hogy a víz sem mozog), vagyis a súlya megegyezik a felfelé ható erővel, ezért nem mozdul el. Kiegyenlítik egymást, ez igaz, de nem jelenti azt, hogy a tengóra ható gravitáció, vagy a súlya eltűnt volna. Ha szabadesésben esne a föld felé, azt nevezik súlytalanságnak. A repülőgépben az accelerometer is alapesetben (földön állva, vízszintesen repülve) 1G-t mutat, nem nullát.
www.pumaszallas.hu
#74718
Ennél a geoizé módszernél még arra lennék kíváncsi, hogy mekkora az észlelési távolsága
Elviekben műholdakról is, bár kis magasságban keringő műhold kell hozzá (a GOCE ezért kering 260km-en), az egyéb paraméterek függően kismillió dologtól...
A magnetométeres módszernél sem tudtam soha, hogy mekkora távolságról érzékelte a tengót és milyen vízmélységig működött...
A probléma az a MAD szenzor esetében, hogy a céltárgy mágnesességétől függ minden. Egy mágnesesen "aktív" nuki tengót pár km-ről lehet észlelni még jobb esetben is. A kis méretű, frissen demagnetizált vagy nem mágnesezhető testű tengók (a'la Alfa- és Sierra-osztály) szinte csak közvetlenül felette elrepülve lehet észlelni...
A másik gond, hogy maga a hordozó repülőgép elektronikus rendszerei is zavarják a MAD szenzort, hiszen azok elektromagnetikus zavarait is összegyűjti. Ez az oka, hogy a régebbi gépeken a farokrész külön számára épített nyúlványába helyezték el, újabban pedig kábelen vontatják a MAD szenzort.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74717
Ezeket az infókat csak akkor fogod megtudni, amikor már elavult lesz a rendszer... vagy akkor sem 😊
www.pumaszallas.hu
#74716
Én ilyenekre bármit elhiszek a techstorys orosz Legenda műhold óta. :-)
#74715
Nem az volt eddig is a baj a Harppal hogy subsonic? Vagy a kis RCS minden ellen megvéd.
#74714
Súly: "A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza."
A lemerült és kiegyensúlyozott tengó súlya 0. (Ennyivel húzza vagy nyomja az "alátámasztást".) Levezetve: a súly egyenlő tömeg szorozva gyorsulás (G=m(g+a)), csakhogy a gyorsulásnak két komponense van. A g, ami a gravitációs gyorsulás, ezt írod te is. Ám még ott az "a", ami jelen esetben a felhajtóerő, és pontosan akkora, csak negatív előjellel, mint a g, hiszen ellenkező esetben a test akár felfelé, akár lefelé elmozdulna. Így aztán g+a=0, azaz nullával szorozzuk meg a tömeget, tehát súlynak is nullát kapunk. Tehát a lemerült és kiegyensúlyozott tengeralattjáró súlya pontosan 0, azaz nulla.
A tömege viszont megmarad, a tömeg a klasszikus fizikában alapmennyiség. Nem változik bármit csinálsz vele. (Relativisztikus fizikában is max nőni tud, de ahhoz relativisztikus sebesség kell, mondjuk a fénysebesség 10 százaléka.) És mérhető mennyiség is, például úgy, hogy a plusz tömeg miatt, annak helyén, nő a gravitációs gyorsulás mértéke is.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 13:11:29
A lemerült és kiegyensúlyozott tengó súlya 0. (Ennyivel húzza vagy nyomja az "alátámasztást".) Levezetve: a súly egyenlő tömeg szorozva gyorsulás (G=m(g+a)), csakhogy a gyorsulásnak két komponense van. A g, ami a gravitációs gyorsulás, ezt írod te is. Ám még ott az "a", ami jelen esetben a felhajtóerő, és pontosan akkora, csak negatív előjellel, mint a g, hiszen ellenkező esetben a test akár felfelé, akár lefelé elmozdulna. Így aztán g+a=0, azaz nullával szorozzuk meg a tömeget, tehát súlynak is nullát kapunk. Tehát a lemerült és kiegyensúlyozott tengeralattjáró súlya pontosan 0, azaz nulla.
A tömege viszont megmarad, a tömeg a klasszikus fizikában alapmennyiség. Nem változik bármit csinálsz vele. (Relativisztikus fizikában is max nőni tud, de ahhoz relativisztikus sebesség kell, mondjuk a fénysebesség 10 százaléka.) És mérhető mennyiség is, például úgy, hogy a plusz tömeg miatt, annak helyén, nő a gravitációs gyorsulás mértéke is.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.06. 13:11:29
#74713
Ennél a geoizé módszernél még arra lennék kíváncsi, hogy mekkora az észlelési távolsága. A magnetométeres módszernél sem tudtam soha, hogy mekkora távolságról érzékelte a tengót és milyen vízmélységig működött...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74712
Természetesen " ki van egysensúlyozva".
Ettől még a sürüsége változó.
Ettől még a sürüsége változó.
#74711
Pont ez a probléma. Hogy a tengeralattjáró össz sűrűsége azonos az őt körülvevő tengervízzel, de a belső tere nem. Márpedig ez már elég lehet ahhoz, hogy gravitációs anomáliaként azonosítsák...
Ha hátul sűrűbb lenne, és nem lenne kiegyensúlyozva (több ballaszttal hátul) akkor farral lefelé függőlegesen állna a vízben...
<#taps>
#74710
Remélem még nem volt bent a cikk. Harpoon utódja.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#74709
Pont ez a probléma. Hogy a tengeralattjáró össz sűrűsége azonos az őt körülvevő tengervízzel, de a belső tere nem. Márpedig ez már elég lehet ahhoz, hogy gravitációs anomáliaként azonosítsák...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74708
"15 cm-es felbontással tudják földben lévő különböző ásványok sűrűségét, tömegét mérni a gravitációs változásból" ... fontos részlet, hogy mindezt repülőről mérve.
www.pumaszallas.hu
#74707
Én sem ismertem ezt, kicsit utánaolvasva találtam cikkeket, amiben a polgári felhasználásról írnak, 15 cm-es felbontással tudják földben lévő különböző ásványok sűrűségét, tömegét mérni a gravitációs változásból (persze, kérdés milyen magasról és mekkora területet lefedve egy időben, de polgári műszerek adataiból amúgy is csak annyit lehetne sejteni, hogy a katonai legalább ennyit tud). így akkor a tengóknál is fölösleges az egész hajó vízkiszorításával foglalkozni, mert nyilván a reaktor sokkal sűrűbb, a levegővel töltött ballaszttartály meg sokkal ritkább mint a körülöttük lévő tengervíz, és a mérete meg bőven a szkennelhető határon belül van. Hatótáv, felbontás persze kérdéses, de kétlem, hogy erről bárhol lenne hiteles adat.
www.pumaszallas.hu
#74706
wiki eléggé érthető még nekem is 😊
Már az ohion is van, navigálás végett. Mindenesetre ha tényleg követni tudják vele az technikailag meg képességre is hihetetlen... de végülis sosus is pont ilyen hihetetlennek tűnt...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.05.05. 23:09:15
Már az ohion is van, navigálás végett. Mindenesetre ha tényleg követni tudják vele az technikailag meg képességre is hihetetlen... de végülis sosus is pont ilyen hihetetlennek tűnt...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.05.05. 23:09:15
#74705
Pont ez a lényeg, hogy nem cseréled ki. Hozzáadod.
#74704
Oke, es hanyadik tizedesjegynel fog elterni a fold gravitacioja a a tengeralattjaro belsejeben, illetve 100m-rel arrebb a vizben? Es mi koze ennek az aktualis kerdeshez? A fold gravitacioja ha mas is egy icipicit attol fuggoen, hogy a fold melyik pontjan jarunk, ez maximum akkor szamit, ha navigaciora akarnank felhasznalni. Egy adott tengeralattjaronyi helyen a fold gravitacioja pedig az utolso tizedesjegyik valtozatlan lesz attol, hogy azon helyen a vizet kicsereled azonos tomegu es terfogatu (=surusegu) tengeralattjarora.
#74703
A gravitáció nem konstans...
#74702
#74701
Hat ez eleg nagy kapufa volt. Ha mar felhoztad a fizikat, akkor igazan tudhatnad, hogy mi is PONTOSAN a suly definicioja.
A suly = tomeg * gyorsulas. A gyorsulas itt a gravitacio, tehat 9.81m/s.
Namost a gravitacio az konstans, ugyanugy 9.81 a tengeralattjarora, es az altala kiszoritott vizre is. Szoval a tengeralattjaro TOMEGE nem lehet mas, mint az altala kiszoritott viz TOMEGE. A sulyuk is egyenlo persze. Feltetelezve hogy a tengeralattjaro egy helyben lebeg.
A foldfelszini kulonbsegeknek ehhez semmi koze, mert a foldkereg nem folyekony, ezert nem fog benne elsullyedni valami csak mert surubb mint a fold.
A suly = tomeg * gyorsulas. A gyorsulas itt a gravitacio, tehat 9.81m/s.
Namost a gravitacio az konstans, ugyanugy 9.81 a tengeralattjarora, es az altala kiszoritott vizre is. Szoval a tengeralattjaro TOMEGE nem lehet mas, mint az altala kiszoritott viz TOMEGE. A sulyuk is egyenlo persze. Feltetelezve hogy a tengeralattjaro egy helyben lebeg.
A foldfelszini kulonbsegeknek ehhez semmi koze, mert a foldkereg nem folyekony, ezert nem fog benne elsullyedni valami csak mert surubb mint a fold.
When an object’s mass is less than its volume that it will float, when mass is equal to volume, it will subsurface, when mass is greater than volume, it will sink.
#74700
URAK! Alapvető fizika: nem a tömege ugyanannyi, hanem a SÚLYA!!! Két külön kategória! <#falbav>
Tehát a lebegő tengeralattjáró SÚLYA ugyanannyi, mint a kiszorított víznek, de a TÖMEGE nem. A gravitációs gyorsulás tehát eltérő egy lemerült tengeralattjáró és a térfogatának megfelelő víz esetében, mivel az a tömeggel van összefüggésben, nem a súllyal.
Arkhimédész törvénye
Ha megnézitek a linket, amit lentebb beraktam, akkor látszik, hogy a földfelszíni különbséget már a múlt század elején mérni tudták egy Eötvös ingával.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.05. 20:57:05
Tehát a lebegő tengeralattjáró SÚLYA ugyanannyi, mint a kiszorított víznek, de a TÖMEGE nem. A gravitációs gyorsulás tehát eltérő egy lemerült tengeralattjáró és a térfogatának megfelelő víz esetében, mivel az a tömeggel van összefüggésben, nem a súllyal.
Arkhimédész törvénye
Ha megnézitek a linket, amit lentebb beraktam, akkor látszik, hogy a földfelszíni különbséget már a múlt század elején mérni tudták egy Eötvös ingával.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2016.05.05. 20:57:05
#74699
Az előző hsz.-emben már árnyaltam a dolgot, mert való igaz, hogy nincs alátámasztott info róla, csak pletykák.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74698
Feltehetően igen, és itt a feltehetően a kulcsszó.
A pontos képességek nem publikusak, csak kiindulni lehet például a GOCE műhold adataiból. Föld egészére vonatkozó adatok (bal oldalon a services fülre kattintva lehet játszani).
Szóval ez egy olyan lehetséges felderítési mód, amely kb. pletyka szinten mozog. Megoszlanak a vélemények, hogy valóban életképes-e a dolog, például ebben a .PDF-ben, amelyben a gravitációs hatások változása alapján működő radar elméleti lehetőségeit veszik végig, pont azt írják, hogy tengeralattjárók és hajók esetén nem túl működőképes a megoldás, hiszen a tengeralattjárók például az őket körülvevő vízzel azonos sűrűségűek, hiszen lebegnek benne.
Ugyanakkor nem állítom, hogy ez alátámasztott és valós képesség, mert alátámasztott információ nincs róla, szóval fogalmazhattam volna árnyaltabban...
A pontos képességek nem publikusak, csak kiindulni lehet például a GOCE műhold adataiból. Föld egészére vonatkozó adatok (bal oldalon a services fülre kattintva lehet játszani).
Szóval ez egy olyan lehetséges felderítési mód, amely kb. pletyka szinten mozog. Megoszlanak a vélemények, hogy valóban életképes-e a dolog, például ebben a .PDF-ben, amelyben a gravitációs hatások változása alapján működő radar elméleti lehetőségeit veszik végig, pont azt írják, hogy tengeralattjárók és hajók esetén nem túl működőképes a megoldás, hiszen a tengeralattjárók például az őket körülvevő vízzel azonos sűrűségűek, hiszen lebegnek benne.
Ugyanakkor nem állítom, hogy ez alátámasztott és valós képesség, mert alátámasztott információ nincs róla, szóval fogalmazhattam volna árnyaltabban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74697
Ezt nem ertem, egy ureget persze hogy lehet eszlelni gravitacios szenzorral, mert mas a tomege mint az ot korbevevo anyagnak.
De egy tengeralattjaro, ha lebeg, akkor pontosan ugyanakkora a tomege, mint az altala kiszoritott viznek, tehat nem lesz gravitacios kulonbseg.
Ha nagyon kozelrol nezzuk, es nagyon precizek a muszerek, akkor mar lehet felmerhetoek a belso, szerkezeti surusegkulonbsegek, de olyan kozelrol nem celszerubb mas modszereket alkalmazni?
De egy tengeralattjaro, ha lebeg, akkor pontosan ugyanakkora a tomege, mint az altala kiszoritott viznek, tehat nem lesz gravitacios kulonbseg.
Ha nagyon kozelrol nezzuk, es nagyon precizek a muszerek, akkor mar lehet felmerhetoek a belso, szerkezeti surusegkulonbsegek, de olyan kozelrol nem celszerubb mas modszereket alkalmazni?
#74696
Ennyire elképesztően pontosan tudják mérni mobil platfromokon a helyi gyorsulás eltérést?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74695
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Ez ásványkeresgélés, de a technológia majdnem ugyanaz gondolom.
20. Airborne Gravity Gradiometry in the Search for Mineral Deposits
2. Airborne Geophysics – Evolution and Revolution
Web oldal
pdf-ek
(egy fejletlenebb ország az sem tudja min ücsörög, míg ezek a cégek már rég kidolgoztak a stratégiát a kibányászására😊
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.05.05. 16:10:40
#74694
Gravity gradiometry @ wiki
Gravitációs szenzorok alkalmazása föld alatti objektumok (bunkerek, alagutak) felderítésére (GATE)
Lockheed Martin gravity gradiometry oldala
A Tom Clancy-féle Vörös Október novellában be is mutatták, a írásakor hozták nyilvánosságra az addig elért eredményeket. A lényeg, hogy az Ohio-osztályú tengeralattjáróknál már a víz alatti navigációban használták, egyfelől helyzetmeghatározásra, másfelől a víz alatti akadályok (pl. tenger alatti hegyek) észlelésére.
Egyes pletykák szerint az amerikai tengerészeti kémműholdak már igen érzékeny gravitációs szenzorokkal rendelkeznek... Direkt tengeralattjáró felderítésre...
Utoljára szerkesztette:
Gravitációs szenzorok alkalmazása föld alatti objektumok (bunkerek, alagutak) felderítésére (GATE)
Lockheed Martin gravity gradiometry oldala
A Tom Clancy-féle Vörös Október novellában be is mutatták, a írásakor hozták nyilvánosságra az addig elért eredményeket. A lényeg, hogy az Ohio-osztályú tengeralattjáróknál már a víz alatti navigációban használták, egyfelől helyzetmeghatározásra, másfelől a víz alatti akadályok (pl. tenger alatti hegyek) észlelésére.
Egyes pletykák szerint az amerikai tengerészeti kémműholdak már igen érzékeny gravitációs szenzorokkal rendelkeznek... Direkt tengeralattjáró felderítésre...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74693
Itt a módszer alapja:
Gravitációs kutatások és műszerek alapjai
Nyersanyagkutatásnál már régóta használják. Képes kimutatni a földfelszín alatt lévő tömegtöbbletet. Gondolom a tengeralattjáró felderítésnél is így működik.
Gravitációs kutatások és műszerek alapjai
Nyersanyagkutatásnál már régóta használják. Képes kimutatni a földfelszín alatt lévő tömegtöbbletet. Gondolom a tengeralattjáró felderítésnél is így működik.
#74692
Szerintem ez más. Ez a nehézségi gyorsulás változásainak mérésén alapul.
#74691
Mik azok a gravitációs szenzorok?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74690
7. brutális és még csak most pedzegetik a gravitációs hullámokat
#74689
1.: Ez egy 'proof-of-concept' program, ezért is van a DARPA felügyelete alatt. Jelenleg a koncepció életképességét vizsgálják.
2.: Ha az ACTUV sikerrel jár az elkövetkező 2 éves tesztidőszakban, a programot átveheti az US NAVY, hogy sorozatéretté fejlesszék.
3.: Az ACTUV koncepció jelenleg arról szól, hogy követi a tengeralattjárókat akár 60-90 napig, és folyamatosan jelzi a helyzetét a bázisra.
4.: A DE/AIP tengó követése azért a fő eleme a programnak, mivel ahhoz túl lassú (~27 csomó végsebesség), hogy egy nukleáris tengót követhessen, továbbá hagyományos meghajtással nem is lenne képes huzamos ideig ekkora sebességet tartani.
5.: A koncepció lényege három különböző szonár rendszerre épül, két középfrekvenciás szonár a távoli felderítésre, amely ha egy gyanús jelet észlel, az ACTUV oda robog, hogy utána az alacsony frekvenciás, nagyobb felbontású szonárral találja meg, majd egy harmadik, még nagyobb felbontású szonárral pontos leképezést csinál, hogy azonosítsa a tengeralattjáró típusát. A folyamatos követéshez magnetométert használna.
6.: Ez utóbbi az, ahol a dolog egy picit félresiklik. A komolyabb tengeralattjárók eleve nem mágnesezhető acélból esetleg titániumból épülnek, vagy időről időre "demagnetizálják" őket. Tehát az ACTUV ezen eleme inkább az olcsó és gyenge képességű tengók követését teszi lehetővé. A szovjet/orosz flottában ezt külön hajókkal oldották meg. Miközben az amerikaiak egyfajta statikus demagnetizálót építettek.
7.: Nemrég a gravitációs szenzorok léptek előre a tengeralattjáró-felderítésbe, éppen azért, mert amíg a mágneseséggel lehet játszani, a gravitációs erőkkel nem igazán egyszerű, legalábbis még. A műholdas gravitációs szenzorok a hírek szerint gond nélkül képesek a tengeralattjárókat követni...
2.: Ha az ACTUV sikerrel jár az elkövetkező 2 éves tesztidőszakban, a programot átveheti az US NAVY, hogy sorozatéretté fejlesszék.
3.: Az ACTUV koncepció jelenleg arról szól, hogy követi a tengeralattjárókat akár 60-90 napig, és folyamatosan jelzi a helyzetét a bázisra.
4.: A DE/AIP tengó követése azért a fő eleme a programnak, mivel ahhoz túl lassú (~27 csomó végsebesség), hogy egy nukleáris tengót követhessen, továbbá hagyományos meghajtással nem is lenne képes huzamos ideig ekkora sebességet tartani.
5.: A koncepció lényege három különböző szonár rendszerre épül, két középfrekvenciás szonár a távoli felderítésre, amely ha egy gyanús jelet észlel, az ACTUV oda robog, hogy utána az alacsony frekvenciás, nagyobb felbontású szonárral találja meg, majd egy harmadik, még nagyobb felbontású szonárral pontos leképezést csinál, hogy azonosítsa a tengeralattjáró típusát. A folyamatos követéshez magnetométert használna.
6.: Ez utóbbi az, ahol a dolog egy picit félresiklik. A komolyabb tengeralattjárók eleve nem mágnesezhető acélból esetleg titániumból épülnek, vagy időről időre "demagnetizálják" őket. Tehát az ACTUV ezen eleme inkább az olcsó és gyenge képességű tengók követését teszi lehetővé. A szovjet/orosz flottában ezt külön hajókkal oldották meg. Miközben az amerikaiak egyfajta statikus demagnetizálót építettek.
7.: Nemrég a gravitációs szenzorok léptek előre a tengeralattjáró-felderítésbe, éppen azért, mert amíg a mágneseséggel lehet játszani, a gravitációs erőkkel nem igazán egyszerű, legalábbis még. A műholdas gravitációs szenzorok a hírek szerint gond nélkül képesek a tengeralattjárókat követni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74688
Végre meghallgatták Cifu-t és kezdenek valamit az ellen DE tengóival. :-) Várom mikor raknak rá bója szóró drónt is. :-)
#74686
Hát sok nitrogén kell ahoz, hogy vminek eltüntesd az IR jelét ami 30? sec alatt kuszik fel 1x.000+mre és mach 4-5+ra.
Egy extrém példa a lehetséges (ám nem feltétlenül életképes) megoldást hoztam fel, mint az IR kard + pajzs lehetőségeket bemutatva.
Szerintem nem rossz a B2 féle kiáramló gázokba hideg levegőt keverünk, hajtomű alatti részt hütjük (kvázi a B2 teteje meleg, alja hideg, felfelé sugároz IRben és nem nagyon repül felette semmi.)
Ez jól működött a B-2A esetében, amelyet az 1980-as években terveztek, az akkori IR technológiai lehetőségeket figyelembe véve.
Az F-35A DAS-a, és az azt követő technológia viszont már képes (lehet) a levegő hőmérsékletétől eltérő hőfokokat viszonylag kis eltéréssel felderíteni. Más szóval megfelelő felbontás és kedvező légköri viszonyok esetén nagy távolságból meg lehet látni a gépet.
Megmutatom mire gondolok:
F-35 DAS felvétel
Molni kedvenc videója a témában
Nem nagyon tudjuk hol tart a dolog, annyit igen, hogy F-35ben lévő 800 mérföldről ~1300km!!!ről érzékelte és követte a falcon9et. Persze a vízpára az nyeli durván.
Pont ezért írtam alant, hogy az időjárás ezt a fajta érzékelési módot durván befolyásolja. Ha nem is 1300km-ről, de becslésem szerint 60-90km közötti távolságból már realitás lehet a DAS-hoz hasonló rendszerekkel felderíteni egy repülőgépet, mire a B-21 hadrendbe áll. Amikor a B-2A-hoz hasonló IR álcázás már nagyon kevés lesz...
YAL-1 több száz kmre lévő Ballistic misillesekre lövöldözött
Nem tudott több száz km-re lévő célokra lövöldözni, pont ez volt a problémája. Konkrét távolságokat nem nagyon emlegetnek, ahogy a pontos energiaszintet sem, de a YAL-1A beszántásának egyik indoka az volt, hogy a lézere nem érte el a kívánt szintet (ami egyébként 1MW volt).
meg ha esik az eső kb semmit se ér.
A YAL-1A eleve a felhők szinte felett repült volna emiatt. De pont ez a baj általánosságban az egész lézer haccacáréval....
Csak mint lehetőség/jövő dobtam be mint ami átszabhatja a légiharcászat jövőjét.
Nem vitás, hogy át fogja szabni, de kérdés, hogy mikor. Ráadásul először bizonyosan a hajóra / szárazföldre telepített megoldások jönnek el, egyszerűen mert nincs illetve kisebb a méret és tömegkorlát. Szóval előbb lesz kész a légvédelmi lézerágyú, amivel a repülőgépekre lövöldöznek, mint a repülőgépre telepített önvédelmi lézer...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74685
Hivatalos PLA recruit video. Tiszta "amerika".
"Ott tényleg nehéz lenne megoldani, de nem lehetetlen."
Hát sok nitrogén kell ahoz, hogy vminek eltüntesd az IR jelét ami 30? sec alatt kuszik fel 1x.000+mre és mach 4-5+ra.
Őszintén szólva a fent említett mélyhűtött gázas felületi hűtésen túl én sem tudok valóban hatékony és életképes megoldást
Szerintem nem rossz a B2 féle kiáramló gázokba hideg levegőt keverünk, hajtomű alatti részt hütjük (kvázi a B2 teteje meleg, alja hideg, felfelé sugároz IRben és nem nagyon repül felette semmi.)
"Csakhogy ehhez egy-két nagyságrenddel érzékenyebb és jobb infravörös képalkotó rendszerekre lenne szükség"
Nem nagyon tudjuk hol tart a dolog, annyit igen, hogy F-35ben lévő 800 mérföldről ~1300km!!!ről érzékelte és követte a falcon9et. Persze a vízpára az nyeli durván.
"Én most kifejezetten az EW tevékenység / ellentevékenységre céloztam."
lehet nem is mehet már igazán pontosan jól máshogy mint automatikusan.
"Ehhez alsó hangon is ~400kW (az ALL kb. ilyen teljesítményű CO2 lézerrel tudott Sidewinder rakétákat megsemmisíteni)"
YAL-1 több száz kmre lévő Ballistic misillesekre lövöldözött, csak küld és védd meg a terület fölött ahonnan indíthatnak, meg ha esik az eső kb semmit se ér. B21 esetén max 10kmre lévő SAM/AA rakéták a célpontok és persze ma tudtunk szerint ez megvalósíthatatlan. Csak mint lehetőség/jövő dobtam be mint ami átszabhatja a légiharcászat jövőjét.
"Ott tényleg nehéz lenne megoldani, de nem lehetetlen."
Hát sok nitrogén kell ahoz, hogy vminek eltüntesd az IR jelét ami 30? sec alatt kuszik fel 1x.000+mre és mach 4-5+ra.
Őszintén szólva a fent említett mélyhűtött gázas felületi hűtésen túl én sem tudok valóban hatékony és életképes megoldást
Szerintem nem rossz a B2 féle kiáramló gázokba hideg levegőt keverünk, hajtomű alatti részt hütjük (kvázi a B2 teteje meleg, alja hideg, felfelé sugároz IRben és nem nagyon repül felette semmi.)
"Csakhogy ehhez egy-két nagyságrenddel érzékenyebb és jobb infravörös képalkotó rendszerekre lenne szükség"
Nem nagyon tudjuk hol tart a dolog, annyit igen, hogy F-35ben lévő 800 mérföldről ~1300km!!!ről érzékelte és követte a falcon9et. Persze a vízpára az nyeli durván.
"Én most kifejezetten az EW tevékenység / ellentevékenységre céloztam."
lehet nem is mehet már igazán pontosan jól máshogy mint automatikusan.
"Ehhez alsó hangon is ~400kW (az ALL kb. ilyen teljesítményű CO2 lézerrel tudott Sidewinder rakétákat megsemmisíteni)"
YAL-1 több száz kmre lévő Ballistic misillesekre lövöldözött, csak küld és védd meg a terület fölött ahonnan indíthatnak, meg ha esik az eső kb semmit se ér. B21 esetén max 10kmre lévő SAM/AA rakéták a célpontok és persze ma tudtunk szerint ez megvalósíthatatlan. Csak mint lehetőség/jövő dobtam be mint ami átszabhatja a légiharcászat jövőjét.
#74684
Itt konkrétan medium/long SAMra gondoltam ahol én nem tudom elképzelni a fenti hatékony megoldását.
Ott tényleg nehéz lenne megoldani, de nem lehetetlen. Például mélyhűtött nitrogénnel hűtik a rakéta külső felületét, és adnak a hajtóműnek egy hideg gáz "szoknyát".
Ühüm...
1, a long range SAM-ek hajtóműve 10~15 másodpercig működik összesen, ott nincs mit hűteni a cél közelében.
2, ezek alapvetően ballisztikus pályán repülve "ráesnek" a célra, pályacsúcsuk 70km felett is lehet. (ott meg bőven lehűl a cucc)
#74683
Gripenes srácaink sírva fakadnak, már múlt héten is gyártottam az összeesküvés elméletet, hogy igazából a brit gépet volt malévos pilóta vezette és szóltak a Gripenesek, hogy ugyan repüljetek már be kicsit meg ne válaszoljatok a rádióra, hagy legyen egy kis bevetésünk <#idiota>
#74682
Ez akkor is sok. A pilóta-RIO meg tudtommal gyak. egy párost alkot tehát sanszosan legfeljebb 1-2 pilótával hozta ezt össze. Nem hinném, hogy sokkal kevesebb RIO vagy pilóta van, mert akkor fiizikailag nem lenne repülhető és hadrafogható a géppark. Ha sokat repül a RIO, akkor valahol a pilótáknak is kell.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74681
Nem pilóta szerintem, hanem a hátul ülő fazon (RIO - Radar Intercept Officer):
" I'd logged 2,499.7 hours flight time as an F-14 Tomcat RIO"
Mondjuk azért tegyük hozzá, hogy a hidegháború idejében csinálta. 😊
Utoljára szerkesztette:
" I'd logged 2,499.7 hours flight time as an F-14 Tomcat RIO"
Mondjuk azért tegyük hozzá, hogy a hidegháború idejében csinálta. 😊
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74680
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/