95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#79554
fórumból visszaemlékezés:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!SZPR-1. Több olyan gyakorlaton vettem részt (vezettem le) amikor a rádiógyújtó zavarók a tüzérdandár tüzér osztályainak körletében voltak azzal a céllal, ha az ellenség a tüzérségi ellentüz keretében rádiógyújtós lőszerekkel lőné a saját tüzérségünket, akkor ezek a rádiógyújtó zavarók pszeudo visszavert jelet adva elérik azt, hogy az ellenséges tüzérségi lőszer gyújtója már 200-300 méteren azt hiszi, hogy 10-15 méteren van, így felrobban idő előtt, igy hatástalan a lövegek körül sürgölődő tüzérekkel szemben. Tehát semmi dolguk nem volt a berendezéseknek a nyugati határ mellett, nem rádiót zavartak, hanem rádiógyújtót. -
#79553
Egen, a neve SzPR-1, és volt belőle az MN-nek (tán) vagy 6db.
Így vigyázunk mi rá kecelen:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
És így vigyáznak rá a csehek:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.31. 17:20:38 -
#79552
már majdnem sci-fi feeling ahogy egy nem látható erőtér védi a "bázist".
Azért nem akkora sci-fi, mert tán(?) az MN-nek is volt belőle pár darab még a 80-as években. A rádiógyújtót zavarta, és indította be idő előtt.
Elvileg(?) a tüzér alakulatokat védték volna velük.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.31. 15:38:00 -
#79551
Ügyes szerkezetek, gondolom nem minden rakéta típust tudnak csak úgy "besugárzással" elműködtetni a levegőben, de már majdnem sci-fi feeling ahogy egy nem látható erőtér védi a "bázist".
-
#79550
Gyökörség level 100.
-
#79549
Visszafelé sokszor nem fontos alacsonyan menni, mert akkor inkább üzemanyag takarékosan repülsz és ha nincs area denial SAM akkor azokat kikerülöd. Utazósebességel távolodó gépeket sem tud nagyon üldözni egy vadászgép még közepes hatótávolságú AAM-mel sem.
Az utazósebesség csapásmérő fegyverzet nélkül 900 km/h felett is lehet. Egy ASF utánégető nélkül AAM-mel legfeljebb M0.95-tel megy. A sebesség difi legfeljebb 300 km/h. Ha a távolság csak 100-120 km mikor elkezd üldözni akkor utánégető használatával sem éri utol a célpontot valószínűleg. -
JanáJ #79548 Az nem alap? Mármint hogy a fű latt megyünk haza is. -
JanáJ #79547 OFF
Falloutban az első lövés találati valószinűsége könnyű, megnyomom a "q"-t.
-
kiskorúbézoltán #79546 Mármint úgy érted a becsapódó lőszer robbant? 
Más.
Rövidesen rátérek az első lövés találati valószínűsége témára, csak kicsit elsz*rtam az időt (Fallout4, DC stb) és sok összegyűlt a házimunka... Nem felejtettem ám el.
-
#79545
Hogy az ellenséges területen visszafelé sem emelkednek fel magasra. Legalábbis szerintem. -
JanáJ #79544 A Hi-Lo-Lo-Hi mit jelent? A Hi-Lo-Hi értem, de ezt a négyes bontást nem. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79543
Innen nehéz megmondani. Lőszerrobbannás viszont biztos. Figyelembe véve az általános állapotokat, én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy lőni próbált, de valami okból (eltömített / görbült / sérült lövegcső, sérült lőszer, repedt zár, stb.) berobbant. -
#79542
Érdekelne hogy a Tornado IDS (olasz) változat 1db 320kg-os spec. bombával, és akárhány üa tartállyal mekkora hatósugárban bevethető?
Radius of action (interdiction, Lo-Lo-Lo-Lo, with 4 x 1,000 lb bombs, 2 Sidewinders and 2 drop tanks): 600 naut miles (691 miles) 1,111 km
Radius of action (interdiction, Hi-Lo-Lo-Hi, with 4 x 1,000 lb bombs, 2 Sidewinders and 2 drop tanks): 800 naut miles (921 miles) 1,482 km
Radius of action (maritime attack, Hi-Lo-Lo-Hi): over 700 naut miles (806 miles) 1,296 km
Ferry range (4 drop tanks): 2,050 naut miles (2,360 miles) 3,797 km
Forrás
Ezek az ismert adatok, 1500 literes póttartállyal (a 2250 literest tudtom szerint csak a RAF használta, és korlátozta a szárny nyilazhatóságát). Innen becsülni lehet, hozzávetőleg 1200-1250km Lo-Lo-Lo, és 1500-1600km Hi-Lo-Hi profil esetén, a Lo profil ez esetben cirka harmada a teljes távnak.
Mekkora a támadáskori max repülési sebessége, min magassága? (B-61 kibírta a szuperszonikus sebességet is)
Sebesség: Tengerszint közelében a max. repülési sebessége 1482km/s IAS (Indicated Air Speed), vagyis ~ Mach 1.2, de ezt függesztményekkel nem tudja, reálisan Mach 1 környéke, de kétlem, hogy transzonikus sebességen üdvös lenne a talaj felett repülni, tehát szvsz valahol 900-1000km/h köré raknám - a Red Flag kapcsán úgy rémlik említik is, hogy "just below the sound barrier".
A min. magasság terén a beállításoktól függött, általában hadgyakorlatokon 50-60 méteres magasságon mentek. Elvi szinten lehetséges 20 méteres magasság is, de nem üdvös, ha csak nem a sivatag felett repkedsz.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.31. 09:00:57 -
#79541
![]()
-
#79540
Kilőtték? Mivel? Vagy magától robbant? -
#79539
T55 lázadók, Szíria, :)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: Savaran, 2016.12.31. 07:07:49 -
OFF
Van egy vígjáték a "Hülyék paradicsoma- Idiocracy", mely hasonló, érdekes kérdésre épül. Maga a film nem egy nagy durranás, de a lényege, hogy az emberiség lassacskán elbutul, mivel a kevésbé tanult emberek több utódot hoznak létre.
------------------------------------------------------------------------------
Az elektromagnetic-ről jutott eszembe ez a videó
-
_rudi #79537 Sok egyéb mellett elég elgondolkodtató amit 1:09:30-nál mond arról hogy az Ohio State University 33 fős végzős electromagnetics PHD osztályából 3 azaz három fő volt amerikai állampolgár (a maradék harminc többsége v.színű kínai volt már 2006-ban is)
Ebből a három főből kellett kiválasztania a munkatársait.
Nagyjából megmagyarázza miért tartanak a Kínaiak napjainkban ott ahol vannak...
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2016.12.30. 19:27:00 -
#79536
20006-os interjú William Bahrettel aki a STELATH fejlesztés meghatározó alakja volt.
Többek között olyan témákról beszél benne mint:
- a STEALTH kísérletek kezdetei,
- kutatások módszertana;
- a forma szerepe a STEALTH jellemzőkben,
- az Orosz kutatások helyzete;
- szövetséges országoknak (többek között a Svédeknek) nyújtott USA tudományos/technológia támogatás;
- stb...
HTKA-n linkelték. -
Amíg a szakértők megérkeznek(vagy kijózanodnak) találtam egy ilyet meg egy ilyet
![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.12.30. 17:24:57 -
#79534
Ismerem a videót, de az alapprobléma az, hogy az erőforrásokat a táplálékláncban alattad állók kezelik. Tehát egyszerűen alig fér a fejembe, hogy hogyan alakul ki és marad stabil egy hatalom, mikor azok csúcsán állók nagyrészt azok, akik semmihez sem értenek, lásd Csau. Oszth mégis ő volt hatalmon... -
#79533
+hogy a folyami átkelés előtt komoly rákészülés kell...
... télvíz idején...
BUÉK!
-
#79532
Urak!
Érdekelne hogy a Tornado IDS (olasz) változat 1db 320kg-os spec. bombával, és akárhány üa tartállyal mekkora hatósugárban bevethető?
Lo-Lo-Lo profilban?
Hi-Lo-Hi profilban? (mekkora a Lo rész?)
Mekkora a támadáskori max repülési sebessége, min magassága? (B-61 kibírta a szuperszonikus sebességet is)
Hol lehetne ennek utána olvasni?
Köszönet & BUÉK,
Hpasp
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.30. 15:30:11 -
#79531
Ha ott nem is, de a Mariahilfer-re tuti odaértek volna.
Csak azt nem tudom, hogy a T-55-re hogy fér rá 4 fagyasztó szekrény? (4 színes TV mondjuk még csak-csak bemegy a gránátok helyére, C64 meg tuti)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.30. 14:03:10 -
Az kimaradt, hogy a megindulás után pár órával a magyar alakulatok már Tarvisioban lennének a piacon bőrkabátot meg méteres aranyat venni :) -
#79529
Nálunk a spec. tölteteket a némák őrizték, akik nem beszélgethettek senkivel.
A tárolók mindenhol szabvány szerint épültek, elkülönült önellátó laktanyákban.
Az ott szolgálókat időközönként külön repülőgépeken mozgatták a raktárak között, elvileg nem is tudták éppen melyik országban vannak.
Azt sem tudták, hogy a töltetükhöz hordozóval rendelkező alakulat merre díszlokál.
Egyedül annyit tudtak, hogy balhé esetén mely átadási pontokra kell kiszállítaniuk a tölteteket.
A hordozóval rendelkező alakulatok szintén (elvileg) nem tudták hogy merre vannak a tölteteik, csak az átadási pontokat ismerték.
A repülőfedélzeti bombák élesítéséhez kód volt szükséges, amit csak Moszkvából rádión kaphattak meg.
részletesebben itt a 22-23. oldalon -
#79528
NATO szempontból a Duna hidakat igazából csak addig van értelme rombolni, amíg az 5 szóban forgó hadosztály át nem kel rajta. (max pár nap)
Utána, ha addig nem tetted meg, már csak az esetleges utánpótlást lassítod.
NATO szempontból a magyar nagyvárosokat a sorozás lezárultáig van értelme rombolni. (max pár nap)
Utána, ha addig nem tetted meg, már fele annyit sem ér a csapás, a sorozottak beülnek az ABV védett járműveikbe és sokkal nehezebb őket megállítani.
Ha az első pár napon nem vetik be atomfegyvert, elszalasztod az egyszeri esélyt, és sokkal hamarabb ér a déli front Klagenfurtba...
Az említett csapáshoz amúgy elégnek tűnik a Szicíliában települt robotrepcsi alakulat.
- 1 wing BGM-109, Comiso
A légierőt értelmesebb felderített csapatok ellen tartogatni.
- 2 sqdn F-16, Aviano
- 1 sqdn Tornado, Ghedi
- 1 sqdn F-104, Rimini
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.30. 11:10:47 -
fonak #79527 A hadsereget erősen ellenőrizte a titkosszolgálat (egyrészt a katonai, azt pedig a fő titkosrendőrség (KGB és tsai), igazából mindenki ellenőrzött mindenkit, hogy ne lépjen ki a sorból. Sőt sokszor direkt provokálták őket, hogy tanúsítsanak nem rendszerhű magatartást, és ha helytelenül reagáltak, akkor nekik annyi volt. Mondjuk egy (természetesen hazai) ügynök megpróbálhatott titkokat kiszedni valakiből, aki egy katonai kutatóintézetben dolgozott, és ha sikerült neki, ugyanúgy elítélték hazaárulásért, mintha valódi idegen ügynöknek tette volna. A külföldön dolgozó diplomatákat, fedett ügynököket is egymás által is ellenőrizték, elég volt egy gyenge pillanat, és "evakuálták", injekcióval elkábítva vitte haza a legközelebbi Aeroflot-gépen két markos legény. Kb. mint Észak-Korea is működik ma, persze voltak szép számmal így is akik dobbantottak.
Utolsó bekezdéshez lásd: Rules for rulers.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A szovjet rendszerben természetesen a katonai fejesek is a kevés kulcsfigura közé tartoztak. Mit profitáltak volna egy puccsból? Akik át tudták volna venni a hatalmat, az a KGB. De ők át is vették, először akkor, amikor Andropov lett a főtitkár, de tulajdonképpen jelenleg is ők vezetik Oroszo.-t, a "szilovikok", azaz a titkosszolgálati, katonai, belügyi vonalról jött káderek. Ha úgy vesszük, ők nem mozdultak meg, amikor a SZU összeomlott, mert látták, hogy reménytelen a helyzet. És ők is rendszert akartak váltani. A Kremlben ücsörgők akkor tényleg nem tudtak mit tenni, se Gorbacsov, se 91 augusztusi pancserpuccs vezetői. Nem engedelmeskedtek nekik ugyanis. -
#79526
Az alapvető probléma az, hogy ha a légierő csődöt mond esetünkben nyugaton és nem tudja hagyományos vagy harcászati fegyverekkel (akár taktikai nuki) lerombolni a hidakat akkor mi marad? ICBM. Az meg egyből totális atomháború. Még akár taktikai nuki használata esetén is elszabadulhat a pokol, mert a dunaföldvári híd és az összes fővárosi híd = civil célpont elleni nuki = strat visszavágás
Ezért mondom azt, hogy szépek szépek a tervek, de ha a politika nemet mond az atomfegyverekre, akkor marad a tervekkel való seggtörlés. Ezt kísérletet hála istennek soha nem kellett végrehajtani...
Mindkét oldal tudta, hogy korlátlan atomháború = halál mindenkinek az első strat. ütésváltás után akár abba is lehet hagyni az egészet, az atomsivatag ura lesz a győztes...
Én egyáltalán nem vagyok meggyőzve arról, hogy insta bevetés lett volna. Úgy mozogtak volna, hogy insta felkészülés? Az ziher. Indítottak is volna? Háááááááát....
A másik amit írtam, hogy békeidőben volt kontroll a fegyveres erők felett, bár számomra igen homályos, hogy a keleti blokkban miért nem döntötte meg soha az államhatalmat a hadsereg. A kalás katona és a felettese őrizték az atomfegyvereket és minden mást is. A Kremlben ücsörgők mivel védekezetek volna? Az éles nyelvükkel...? Csak addig volt hatalmuk, amik voltak hozzá hű vezetők, akiknek volt hozzű hű katonai erejük.*
Az, hogy háborúban mennyire tudta volna magát önállósítani a haderő akár egyik akár másik oldalon az nukikkal szintén ingoványos téma szerintem.
*Bevallom, hogy a hatalom természetét nem vagyok képes megérteni, hogy mitől van az, hogy az emberek engedelmeskednek. Erről egyszer beszélgetnék nagyon hosszan valakivel, aki ért hozzá...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.30. 10:29:35 -
#79525
A Budakeszi lőtér mintapéldája azoknak a lőtereknek, amelyek a szórakozást szolgálják ki. -
#79524
A 2. Vonalbéli hk.-kat a legtöbben modernizálta is a hidegháború végéig. :D -
#79523
+1 gondolat
- az Osztrák hidak/viaduktok mind gyárilag előre alá voltak aknázva, nem kellett volna őket bombázni -
#79522
Gondolatkísérlet...
Kitört a nagy balhé, de az egyszerűség kedvéért csak a mi (déli) frontunkat vizsgáljuk (Budapest-Bécs-Klagenfurt-Milánó irány).
1, Déli front (MN+DHDSCS) a megindulás után
- vezetési pontok ABV védett bunkerekben
- spec. töltetek ABV védett bunkerekben, vagy már szétszaladtak valamelyik erdőbe (mrtb), amit macerás megtalálni, rosszabb (valószínűbb esetben) egy részük már a csapatoknál.
- szovjet reptereken a gépek ABV védett bunkerekben, magyar századok széttelepítve (elvileg 1 csapást 2 század túlél).
- csapatok laktanyájukat elhagyták, éppen mozgásban vannak (támadásukhoz előzetes felderítés szükséges)
2, mik lehetnek akkor a NATO célpontjai?
- mivel a déli front hadosztályainak szinte fele (11 hadosztályból 5) a Duna keleti oldalán dekkol, elsődleges célok a Duna hidak (lokációjuk ismert, spec. töltettel rombolásuk garantált)
- hasonló okokból szintén célpont a Csap-i vasúti átrakodó
- mivel az MN sorozott sereg, a nagyobb városok megsemmisítése a sorozást nehezítené
- nagyjából ennyi amit érdemes támadni (persze trollkodásból Bős, Paks, Százhalombatta, Borsodi Vegyiművek, +még pár fontosabb üzem)
3, Folyami átkelés (nem is akkora durranás)
- a mi hadműveleti irányunkban 2 komolyabb folyón kell átkelnünk
- 1. Duna itt 5 hadosztályt kell átvinni, feltételezve hogy a hidakat rombolták, viszont ellenséges csapatok nincsenek a túloldalon és a medret ismerjük (előkészítettük, az átkelést begyakoroltuk)
- 2. Pó folyó. (mire odaérünk, ki tudja lesz-e egyáltalán még mit átvinni)
-
#79521
Hoppááá! RIAT 2017, jön a Thunderbirds. -
fél off
Budakeszi lőtér, aug. Xbox akció (és egyben, Cifu lőtéri fegyver készlet álma :)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
SZUsszan #79519 A tanárnő nem olyan ügyes, mint itt a legtöbb gyerek az osztályban:
-
#79518
Valóban nem. A szerencse és baj is az, hogy soha senki nem tudta volna megjósolni, hogy a tervek ellenére mikor és milyen szinten megy át nuki háborúba. Mert a haderők tervezhettek bármit, ha a politikusok nemet mondanak, akkor az atomfegyvereket nem lehet felhasználni max akkor, ha a haderő megpuccsolja a vezetést és saját kézbe vesz mindent.
Mivel a II. vh utáni vezetők átélték a II. vh-t ezért finoman szólva minden asztalverés és ****lóbálás ellenére mindkét oldal eléggé rosszul volt egy nuki háború gondolatától.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.29. 20:08:47 -
ambasa #79517 Egyébként én ezekből a számokból nem azt vontam le, hogy nincs értelme a nagy lőtávolságnak, másokkal ellentétben, hanem azt, hogy a régebbi, kisebb űrméretű löveggel felszerelt, másod vonalbeli (T-55, M48, M60, Leopard 1) harckocsiknak is volt még létjogosultsága az 1980-as évek végén. Persze ehhez az is kellett, hogy nőjön az első lövés találatának valószínűsége. Úgyhogy akkor, szerintem nem volt ésszerűtlen ezen harckocsik korszerűsítése. Hangsúlyozom akkor, és nem most, 25 évvel később.
TG -
JanáJ #79516 Vicces így utólag. :-) -
#79515
A szovjetek által várt NATO támadás tervezett iránya.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.29. 18:41:29
