Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#75579
Én csak azt látom, hogy a Vsz országok a zl. és ezred szintű légvédelmet hanygolták el inkább, a hadosztály és hadsereg szintűt kevésbé. Bár csökkentett mennyiséggel, de itthon is volt Krug (2/3) és Kub (5/5/5 helyett 4/4/3 db hadosztályonként, ahol volt...) és cseheknél volt fullos Krug dandár meg Kubok. Lengyeleknél és németeknél is voltak ezek. Ezzekkel lehetett eredményesen leküzdeni gépeket a nuki bombák HMZ-jén kívül illetve a Kruggal M3.0 végfázis sebességű TBM-eket.
Ezredszinten vagy így vagy úgy minden NSWP minor a szovjettel összemérve valahol a röhejes és szánalmas között volt. Ahol volt ilyen légvédedelem ott a ho-ok töredékének volt és az is gyengébb minőségű volt (cseh AAA) vagy csak fele az előírtnak (mint nálunk.)
Ezredszinten vagy így vagy úgy minden NSWP minor a szovjettel összemérve valahol a röhejes és szánalmas között volt. Ahol volt ilyen légvédedelem ott a ho-ok töredékének volt és az is gyengébb minőségű volt (cseh AAA) vagy csak fele az előírtnak (mint nálunk.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#75578
De egyébként az európai légierőkkel annyira nem vagyok elégedett. Ha jól tudom németeknek csak F-4 volt légiharcra, angoloknak emellé bejött még a Tornado ADV 85 -ben, de az meg elfogó vadászgép volt, és a MiG-31 -el így összehasonlítva nem nagy dobás. Csapásmérő feladatkörben is nagyjából hasonló képességekkel rendelkeztek, a Tornado kb a Szu-24 nyugati megfelelőjénak tűnik nekem ilyen téren, a Jaguar meg talán a Szu-17 -el van egy súlycsoportban.
Elég rosszul méred össze őket. Először is a Luftwaffe újjáépítése valójában csak az 1960-as években kezdődött meg, és ott is politikai alapon indult a megmérettetés, lásd F-104G esete. Ők ezzel szenvedtek hosszú távon is, ugyanis a "saját" európai vadászgép-programot kergették az 1960-as évektől, ennek az eredménye a Panavia Tornado, aminek a késése miatt a németek az F-4G-t rendszeresítették. Ennek a folyamatnak volt az eredménye az Eurofighter is, mert ne feledjük, hogy a németek az 1980-as évek végére, 90-es évek elejére már saját elfogó vadászgépet szerettek volna (TKF, majd TKF-90 program).
A másik véglet meg ugye a Holland, Belga és Norvég F-16 beszerzések voltak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75577
Azért ehhez nem ártana tudnunk, hogy ott milyen szinten voltak feltöltve ténylegesen ezzekkel a csapatok, mert most leginkább a VSz gyengeségei vannak szemelőtt.
Egyébként úgy látom, hogy a légierő terén csak az amerikaik voltak egyértelműen a szovjetek előtt. Az általános fölény leginkább az F-15 -el és F-16 -al kezdődött, főleg utóbbi tette lehetővé, hogy több szövetséges is tényleg jó eséllyel menjen szembe a VSz légierőkkel.
De egyébként az európai légierőkkel annyira nem vagyok elégedett. Ha jól tudom németeknek csak F-4 volt légiharcra, angoloknak emellé bejött még a Tornado ADV 85 -ben, de az meg elfogó vadászgép volt, és a MiG-31 -el így összehasonlítva nem nagy dobás. Csapásmérő feladatkörben is nagyjából hasonló képességekkel rendelkeztek, a Tornado kb a Szu-24 nyugati megfelelőjénak tűnik nekem ilyen téren, a Jaguar meg talán a Szu-17 -el van egy súlycsoportban.
Szóval bár szárazföldön és légvédelem esetében Nyugat-Európa azért tudott alkotni a hidegháború alatt is, légierő terén egyértelműen le volt maradva az amerikaiaktól ők is.
Egyébként úgy látom, hogy a légierő terén csak az amerikaik voltak egyértelműen a szovjetek előtt. Az általános fölény leginkább az F-15 -el és F-16 -al kezdődött, főleg utóbbi tette lehetővé, hogy több szövetséges is tényleg jó eséllyel menjen szembe a VSz légierőkkel.
De egyébként az európai légierőkkel annyira nem vagyok elégedett. Ha jól tudom németeknek csak F-4 volt légiharcra, angoloknak emellé bejött még a Tornado ADV 85 -ben, de az meg elfogó vadászgép volt, és a MiG-31 -el így összehasonlítva nem nagy dobás. Csapásmérő feladatkörben is nagyjából hasonló képességekkel rendelkeztek, a Tornado kb a Szu-24 nyugati megfelelőjénak tűnik nekem ilyen téren, a Jaguar meg talán a Szu-17 -el van egy súlycsoportban.
Szóval bár szárazföldön és légvédelem esetében Nyugat-Európa azért tudott alkotni a hidegháború alatt is, légierő terén egyértelműen le volt maradva az amerikaiaktól ők is.
#75576
Köszönöm a válaszokat és Molninak doksikat
Vajon volt valami ésszerű elképzelés, ami alapján bizonyos eszközök beszerzését kihagyták? Érdekes, hogy nálunk Osza nem volt, a cseheknél Silka meg Krug, stb.
Mondjuk ahogy látom az NDK vett mindenből, legfeljebb nem sikerült minden hadosztályt mindennel ellátni.
Egyébként meg ha visszagondolunk a második világháborúra, ott is hasonló volt a helyzet, a németek a későbbi szovjet-NSWP viszonyhoz hasonlóan múlták felül a szövetségeseiket.
Mondjuk az NDK azért elég pedánsnak tűnik ilyen szempontból, ők azért használhatóak is lehettek volna.
Vajon volt valami ésszerű elképzelés, ami alapján bizonyos eszközök beszerzését kihagyták? Érdekes, hogy nálunk Osza nem volt, a cseheknél Silka meg Krug, stb.
Mondjuk ahogy látom az NDK vett mindenből, legfeljebb nem sikerült minden hadosztályt mindennel ellátni.
Egyébként meg ha visszagondolunk a második világháborúra, ott is hasonló volt a helyzet, a németek a későbbi szovjet-NSWP viszonyhoz hasonlóan múlták felül a szövetségeseiket.
Mondjuk az NDK azért elég pedánsnak tűnik ilyen szempontból, ők azért használhatóak is lehettek volna.
#75575
Olaszok igen. A németek a '80-as évek közepén nagyon nem. Több száz Leo2 alap változata is hülyére pofoztva volna bármelyik nem szovjet hk-t nemhogy az 2A1 és 2A4. A 2A4 még a T-64BM/BV és T-80BV ellen is pariban volt. A Leo1A4 volt az, ami még a T-72A/M ellen szódával element a tűvezetés miatt, de még azok ellen is elégtelen volt a páncélvédelem.
Papíron a Chieftain Mk.5 és Mk.10 védekezve elég szépen lemészárolta volt az összes nem szovjet T-55/T-72-őt, nemhogy a Chally 1 vagy a Chieftain Mk.11. Mindnek kellően erős páncélja volt, Mk.10/11 tűzerő bőven elég minor ellen, Chally 1 páncélja elvben brutálisan erős a NSWP minor ellen.
A francia páncélos erő volt tényleg nevetséges az AMX-30-cal.
Légvédelem terén a Gepard semmivel sem volt rosszabb, mint a Silka. Volt Crotale és AMX-30 meg Roland 2/3, ami kb. Sztrlea-1/10 kategória vagy Osa tája.
Harci gépek terén A MiG-29 érkezéséig minimális MiG-23 erősen kétséges BVR teljesítménnyel, de valójában a VSz vadászerők gerince még a '80-as években is a MiG-21 volt legfeljebb R-60-nal. A NATO AIM-9L/M/S all aspect Winder + francia Magic II és egyéb platfromokkal összemérve. Hmhm... Mirage-2000C, F-16A, F-4F és Tornado ADV Skyflash-sel.
Az USA-hoz képes a német vagy angol "minor" állapot azért generálisan nézve egészen más szint, de egyes nemzetek terén bőven voltak lukak. Angol csapatlégvédelem gyakorlatilag nem volt. A Rapier tudtommal egy csődtömeg volt, ahogy a Blowpipe is. Középhatótávolságú SAM csak a HAWK volt, de nem mobil. A francia Crotal és AMX-30 Roland egész jó. A hk. terén csak a francia AMX-30 volt katasztrofálisan elégtelen szar. Ellenben ATGM terén a HOT I/II és iTOW kényelmesen szétcincált bármit, a TOW2 még a csúcs szovjet harkocsikat is. Minor NSWP hk-t? Mint kés a vajon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.03. 22:11:11
Papíron a Chieftain Mk.5 és Mk.10 védekezve elég szépen lemészárolta volt az összes nem szovjet T-55/T-72-őt, nemhogy a Chally 1 vagy a Chieftain Mk.11. Mindnek kellően erős páncélja volt, Mk.10/11 tűzerő bőven elég minor ellen, Chally 1 páncélja elvben brutálisan erős a NSWP minor ellen.
A francia páncélos erő volt tényleg nevetséges az AMX-30-cal.
Légvédelem terén a Gepard semmivel sem volt rosszabb, mint a Silka. Volt Crotale és AMX-30 meg Roland 2/3, ami kb. Sztrlea-1/10 kategória vagy Osa tája.
Harci gépek terén A MiG-29 érkezéséig minimális MiG-23 erősen kétséges BVR teljesítménnyel, de valójában a VSz vadászerők gerince még a '80-as években is a MiG-21 volt legfeljebb R-60-nal. A NATO AIM-9L/M/S all aspect Winder + francia Magic II és egyéb platfromokkal összemérve. Hmhm... Mirage-2000C, F-16A, F-4F és Tornado ADV Skyflash-sel.
Az USA-hoz képes a német vagy angol "minor" állapot azért generálisan nézve egészen más szint, de egyes nemzetek terén bőven voltak lukak. Angol csapatlégvédelem gyakorlatilag nem volt. A Rapier tudtommal egy csődtömeg volt, ahogy a Blowpipe is. Középhatótávolságú SAM csak a HAWK volt, de nem mobil. A francia Crotal és AMX-30 Roland egész jó. A hk. terén csak a francia AMX-30 volt katasztrofálisan elégtelen szar. Ellenben ATGM terén a HOT I/II és iTOW kényelmesen szétcincált bármit, a TOW2 még a csúcs szovjet harkocsikat is. Minor NSWP hk-t? Mint kés a vajon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.03. 22:11:11
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75574
Ezt nem tudtam. Azzal még ért is volna valamit...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75573
Mint ahogy az akkori (és a mostani) NATO tagországok is csak az USA segédcsapatai.
Azért ellenünk felállt akkoriban...
- NSzK: Leo-1A1!!! (8.heho)
- Olaszország: Leo-1A2 (3.4.5.hdt), és M-60A1 (5.hdt)
Azért ellenünk felállt akkoriban...
- NSzK: Leo-1A1!!! (8.heho)
- Olaszország: Leo-1A2 (3.4.5.hdt), és M-60A1 (5.hdt)
#75572
Még a Szu is használt T-55/62-őt a '80-as években? Gondolom az már csak tartalékos másodvonalbeli egység lehetett. Nem tudod, hogy esetleg ezek hol voltak?
Nagyjából Ukrajna észak - Minszk - Moszkva kelet - Szverdlovszk (urál) vonalban.
T55 (23td, 44td, 117gvtd), T62 (26gvtd, 34td, 76td)
Nagyjából Ukrajna észak - Minszk - Moszkva kelet - Szverdlovszk (urál) vonalban.
T55 (23td, 44td, 117gvtd), T62 (26gvtd, 34td, 76td)
#75571
Lásd T-55AM esetében nálunk a Bastion rendszer megvolt, rakéták hozzá... no az nem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75570
Na persze ez nem volt olcsó. Mondjuk egy szovjet hadosztály harcértéke amennyire én látom hát izé...
...szóval a VSz tagországoknál jó esetben 1-2 olyan hadosztály volt, ami a '70-es évek közepi szovjettel volt összemérhető, csakhogy mindez 1988 táján... Ordítól az eltérés. A Vsz tagországok inkább csak a Szu segédcsapatainak voltak tekinthetőek...
...szóval a VSz tagországoknál jó esetben 1-2 olyan hadosztály volt, ami a '70-es évek közepi szovjettel volt összemérhető, csakhogy mindez 1988 táján... Ordítól az eltérés. A Vsz tagországok inkább csak a Szu segédcsapatainak voltak tekinthetőek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75569
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
2:27-nél az a thermal camo bokor álca kemény 😊
#75568
Akkor most hatalmas spoiler.
Ez angolul van. Kicsit részletesebben magyarul az új HT összefoglalóban benne lesz a HTKA,hu-n.
Ez angolul van. Kicsit részletesebben magyarul az új HT összefoglalóban benne lesz a HTKA,hu-n.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75567
Még a Szu is használt T-55/62-őt a '80-as években? Gondolom az már csak tartalékos másodvonalbeli egység lehetett. Nem tudod, hogy esetleg ezek hol voltak?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75566
Egyszerű ez mint az 1x1! Bomba gatova. Jót röhögtem rajta. Mondjuk elég szofisztikáltnak néz ki a résztöltet.
#75565
#75564
Sziria orosz kazettás bombatámadás !
Ezeknek mi a töltetük csapágygolyók vagy csak sima repesz ? Láttam néhány a levegőben robbant .
Ezeknek mi a töltetük csapágygolyók vagy csak sima repesz ? Láttam néhány a levegőben robbant .
#75563
A Szovjet hadművészetre hatalmas befolyással voltak a WW2 harcok. (amikor a doktrína kidolgozói fejvesztetten menekültek egy-egy Tigris elől, vagy egy Stuka tizedelte őket)
Alapelvként fogalmazódott meg, hogy egy modern Szovjet gépesített zászlóalj lövész képes legyen hatékony (all arms warfare) páncélelhárításra (58-K-100/RPG/SPG/Maljutka), légvédelemre (Sztrela-2M/Igla-1), repesz és ABV-védett támadásra (BMP/PSzH), tüzérségi lefogásra (AV), legyen mesterlövésze (SzVD),és golyószórója (PKM).
Minden ami a WW2 alatt hiányzott.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.03. 17:20:29
Alapelvként fogalmazódott meg, hogy egy modern Szovjet gépesített zászlóalj lövész képes legyen hatékony (all arms warfare) páncélelhárításra (58-K-100/RPG/SPG/Maljutka), légvédelemre (Sztrela-2M/Igla-1), repesz és ABV-védett támadásra (BMP/PSzH), tüzérségi lefogásra (AV), legyen mesterlövésze (SzVD),és golyószórója (PKM).
Minden ami a WW2 alatt hiányzott.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.03. 17:20:29
#75562
Ez messze vezet, de elvileg:
Zászlóalj szinten: Sztrela-2M vagy Igla-1, vagy a jövőben Igla
Ezred szinten: Sztrela-1 vagy Sztrela-10 és Silka, vagy a jövőben Tunguszka
Hadosztály szinten: KUB vagy Osza, vagy a jövőben TOR
Hadsereg szinten: KRUG vagy BUK
Front szinten: KRUG vagy Sz-300V
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.03. 13:03:40
Zászlóalj szinten: Sztrela-2M vagy Igla-1, vagy a jövőben Igla
Ezred szinten: Sztrela-1 vagy Sztrela-10 és Silka, vagy a jövőben Tunguszka
Hadosztály szinten: KUB vagy Osza, vagy a jövőben TOR
Hadsereg szinten: KRUG vagy BUK
Front szinten: KRUG vagy Sz-300V
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.03. 13:03:40
#75561
Elvileg mi volt a pontos koncepció? Miből (kellett volna) állt össze a szovjet/VSz csapatlégvédelem az egyes szinteken?
#75560
Laikusként tetszik ez a masina kialakítása és ahogyan leszáll, (nem az orr fenntartós változat)
------------------------------------------------
------------------------------------------------
#75559
Szovjetuniónak a 80-as évek végén 28 harckocsi hadosztálya volt összesen.
Ebből 3 T-55, 3 T-62, 4 T-64, 10 T-72, és 8 T-80 -asokkal volt felszerelve.
Volt még 61 gépesített lövészhadosztály is, de őket nem adom össze...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.03. 00:24:04
Ebből 3 T-55, 3 T-62, 4 T-64, 10 T-72, és 8 T-80 -asokkal volt felszerelve.
Volt még 61 gépesített lövészhadosztály is, de őket nem adom össze...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.03. 00:24:04
#75558
Összesem 164 db Osza a teljes WPAC-tba. Ez 8 teljes hadosztályhoz lenne elég. Elvben. Beszédes....
Egyébként feltűnő, hogy a WPACT oszrágok az ezredszintű légvédelmet bliccelték el erősen, de a TBM elleni Krug-ot már nem annyira.
Egyébként feltűnő, hogy a WPACT oszrágok az ezredszintű légvédelmet bliccelték el erősen, de a TBM elleni Krug-ot már nem annyira.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75557
Ja, hogy az Sz-300V-ből marad 5-6 dandár, csak nincs szárazföldi haderő, amihez tartozna?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75556
Köszi! Jók ezek az összevetések.
A finnek egyébként beszálltak az Umkhonto fejlesztésébe, a Block 2 rakétákat az ő kérésükre fejlesztették tovább, mivel a Balti vízekben a földháttér elég sokszor okoz(hat) gondot, így az érzékelőt és a vezérlő elektronikát is továbbfejlesztették ennek kiküszöbölésére. A rakéta irányító rendszere az optimalizált pályaválasztás miatt megnövelte a rakéta effektív hatótávolságát azonos hajtóművekkel, így a hatótávolsága 15km-re nőtt (a max. célmagasság maradt 8km).
Érdekesség, hogy az Umkhonto-IR Block 2 a svéd Visby osztályú korvettek tervezett légvédelmi rakétája is lett volna, de költségvetési okokból a rendszert törölték, így a Visby-knek nincs légvédelmi rakétája.
A finnek egyébként beszálltak az Umkhonto fejlesztésébe, a Block 2 rakétákat az ő kérésükre fejlesztették tovább, mivel a Balti vízekben a földháttér elég sokszor okoz(hat) gondot, így az érzékelőt és a vezérlő elektronikát is továbbfejlesztették ennek kiküszöbölésére. A rakéta irányító rendszere az optimalizált pályaválasztás miatt megnövelte a rakéta effektív hatótávolságát azonos hajtóművekkel, így a hatótávolsága 15km-re nőtt (a max. célmagasság maradt 8km).
Érdekesség, hogy az Umkhonto-IR Block 2 a svéd Visby osztályú korvettek tervezett légvédelmi rakétája is lett volna, de költségvetési okokból a rendszert törölték, így a Visby-knek nincs légvédelmi rakétája.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75555
Magyar Néphadsereg légvédelmi beszerzései a hidegháború alatt.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#75554
Teljes Finn lérak beszerzés történelem...
Ahti Lappi aki a Finn légvédelem fő beszerzője volt, írt egy jó kis összefoglaló könyvet "ilmatorjuntaohjukset suomen puolustuksessa"
Finnország hozzánk képest gazdag ország, gyakrabban viszont kevesebb komplexumot szereztek be az elmúlt 50 évben.
A finnek egyenes emberek, és Lappi kertelés nélkül írja meg véleményét a rendszerek előnyeiről/hátrányairól.
ItOhj-62
A Párizsi békeszerződés (1947) eltiltotta Finnországot rakéták rendszeresítésétől, a légvédelmet jó kis 88mm-es 88mm Rheinmetall-Borsig ágyúk képviselték.
Mivel az amcsi/brit felderítők rendszeresen "használták" a Finn légteret Leningrád felé így a '60-as évek elején a Szovjetek elkezdték győzködni a Finneket a korszerű légvédelem beszerzésére.
22db MiG-21F (74-es típus) vadászgépet 2db MiG-21U (66-os típus) gyakorlót, és 3db SzA-75M Dvina (SA-2😎 komplexumot ajánlottak fel.
A MiG-21 gépek 4,7 billió Márkába, mai értéken 89 millió Euróba kerültek összesen (3,7 millió darabonként), míg a 3 Dvina osztályért 4,6 billió Márkát (87 millió Eurót) kértek a Szovjetek.
Mivel amcsik és a britek jobban féltek a légvédelmi rakétáktól mint a MiG-ektől, így csak azzal a feltétellel járultak hozzá a Párizsi békeszerződés semmissé tekintéséhez, ha a komplexumokat tőlük veszik meg.
A Finnek nem akartak 3 féle komplexumot rendszeresíteni 3 országból, így a békesség kedvéért a Dvinák beszerzésétől eltekintettek.
ItOhj-78
1978-ra a bilaterális kereskedelemben felgyűlt Finn többletet Sztrela-2M (SA-7😎 rendszeresítésével is egyenlítették ki, így más országok beszerzési forrásként nem jöttek szóba.
122 indítót, és 1091 rakétát szereztek be, amivel hat dandárt fegyvereztek fel.
Ebből az idők folyamán 611 rakétát lőttek el gyakorlatokon, amik 85,5%-a ért el találatot.
Célként rakéták, drónok, vagy ballonok szerepeltek, az indítások kétharmadát sorozott katonák végezték, eredményességük nem külömbözött a hivatásoséktól.
ItOhj-79
Az előbb említett bilaterális többlet terhére komolyabb komplexumok beszerzésére is lehetőség nyílt a Szovjetunióból.
Sz-75M Volhov (SA-2E), Sz-125M Pecsora (SA-3😎, 2K12 KUB (SA-6😎 közzül választothattak.
A Volhovot elvetették a folyékony hajtóanyagának problémái miatt, a KUB hatómagasságát nem találták elegendőnek, így a Pecsorát választották.
1979-ben 1db Sz-125M Pecsora komplexumot, 1 technikai osztályt, 12db 5V27U rakétát szereztek be.
1980-ban 2db Sz-125M Pecsora komplexumot, 98db 5V27D rakétát szereztek be.
1984-ben 14db, '86-ban 16db 5V27D rakétát szereztek be a gyakorlatokon ellőttek pótlására.
A három osztály Helsinki köré települt.
Nagyon jónak/részletesnek találták a kiképzést a SzU-ban, a kiképzők egy része megjárta Vietnámot, és a közel-keletet is.
A komplexum alaposan becsomagolva érkezett, jósok tartalék alkatrésszel.
A Finn tél közepén az egyik osztályt áttelepítették Lappföldre a sarkkörön túl, és bár a komplexum működött az áttelepítést nagyon munkaigényesnek ítélték.
1984-ben mind a három komplexumot Sz-125M1 szintre fejlesztették.
A rendszer élettartalma alatt 40 rakétát lőttek el, ebből 38 ért el találatot (95%-os találati arány).
Sorozottak, és tartalékosok is részt vettek a Lohtajai lövészeteken, ahol a Svédek rendszereseneredménytelenül próbálták zavarni az SzNR-t.
A célok drónok, vagy MiG-21-ből dobott ejtőernyős radar reflektorok voltak, amiket egyszerű volt eltalálni.
A kilencvenes években már komoly gondot okozott a csöves technikához értő kezelőket találni.
1992-ben az Oroszok befejezték a tartalék alkatrész gyártást így a komplexumokat 2000-ben kivonták a rendszerből.
ItOhj-86
1986-ban 160 indítót, és 1500 Igla-1 (SA-16) rakétát szereztek be a maradék dandárok felfegyverzésére.
Érdekes módon semmilyen képzést sem kaptak a működtetéséről.
A hűtött infra fej sokkal érzékenyebb volt a Sztrelánál, szemből is befogta a célokat.
Ellentétben a Sztrelával, nem a cél legforróbb pontját (hajtómű végét) célozta, hanem pár méterrel az elé.
Összesen 302 rakétát lőttek el gyakorlatokon, amiből 40 tévesztett célt.
A 86,7%-os találati arány ugyan csak kissé jobb mint amire a Sztrela elért, de valódi harcban a szembe támadási lehetőség sokat jelentett volna.
ItOhj-86M
Mivel a Sztrelák élettartalma maximum 17 év volt, utána a szilárd hajtóanyag elkezdett kikristályosodni, így a '90-es években a Finnek új kézi légvédelmi rakéta rendszer után néztek.
1992-ben Oroszország felajánlotta hogy a volt Szovjet adósság terhére fegyvereket szállít, így gyorsan 912db Igla (SA-18) rakétát "vásároltak".
Akkoriban egy indító 13'580 USA dollárba, míg egy rakéta 66'680 dollárba "került".
A teljes beszerzés értéke hasonló nagyságrend volt, mint 2db F/A-18-é.
Az Igla legfontosabb újdonsága a duál érzékelő volt, ami összességében kétszer érzékenyebb volt mint az Igla-1 (SA-16).
Az érzékelő a vadászgépek által kidobott infra töltetekre egyáltalán nem reagált, azokat nem fogta be.
Szintén érzéketlen volt a helikoptereken alkalmazott "lámpa" zavarókkal szemben.
Összesen 67 rakétát lőttek el gyakorlatokon, 89,5%-os találati aránnyal.
ItOhj-90
A kishatótávolságú rendszer beszerzésének tervezése a 80-as évek közepén kezdődött.
1960 óta a Helsinki-n kívüli városokat/reptereket az Sz-60 57mm-es légvédelmi ágyúval védték.
Akkoriban pont kezdtek elavulni az első generációs komplexumok, és az újak vagy fejlesztés alatt voltak, vagy nem akarták őket eladni Finnországnak (amcsik és a britek), mindenesetre szép lista állt össze a kiválasztásra.
Roland - politikai okokból német rendszert eleve nem lehetett választani.
Sztrela-10 (SA-13) túl kis hatótávolság, éjjel/rossz időben nem bevethető.
RBS-70 túl kis hatótávolság, éjjel/rossz időben nem bevethető.
Rapier Blindfire - elavult, túl kis hatótávolságú, nagyon drága
Rapier 2000 - a Finneket érdekelte volna, de az angolok nem ajánlották fel (attól féltek hogy a Finnek továbbadják az első szembe jövő GRU ügynöknek 😊
Skyguard - egyáltalán nem volt mobil, és az amerikai Sparrow rakéták beszerzése nehézkesnek tűnt
ADATS - bár éjjel/rossz időben nem bevethető, és nehézkes volt az amcsi export engedélyt szerezni
Crotale NG - olcsó, és integrálható volt Finn gyártású páncélozott járműbe.
A Crotale NG nyert, 10 üteget (20 jármű) rendszeresítettek, 900 millió finn márkáért ami 240 millió Euró mai értéken.
A PSZH hordozott felderítő radart, TV kamerát, infravörös érzékelőt, FLIR-t, és 8 rakétát.
- 18km hatótávolságú frekvencia ugrásos doppler felderítő radar 20 célt tud felderíteni, és 8-at követni 18km-en belül.
- A frekvencia ugrásos mono-impulzus rendszerű célkövető radar hatótávolsága 20km.
- FLIR jó időben 15km-ig követett célt.
- Ugyan a rendszer csak egy célcsatornás a rakétája gyorsan, 10s alatt ért 8km távolságba, így elvileg egy jármű 4 célra is tüzelhetett egy percen belül.
Mivel a rendszer újnak számított, eleinte elég sok mellélövés fordult elő a lövészeteken (korábbi Szovjet rendszerekhez képest).
A gondokat rádiógyujtó módosításával orvosolták.
A kiképzés Franciaországban elképesztően lassú volt, az oktatók több órát szántak egy 15 perc alatt felfogható anyag megértésére.
(nem európai vevőkre voltak szakosodva)
Angolul az oktatók a legjobb indulattal is alig-alig beszéltek.
Három évvel a tender lezárása után 1993-ban Pável Gracsov utazott Finnországba, hogy kinyilvánítsa "a Crotale egy gagyi rendszer, és a Finneknek Orosz lérakot kellett volna venniük". A Tor (SA-15) rendszert azonban csak ekkor ajánlották fel eladásra, és ugyan lehet hogy komolyan bele is szólt volna korábban a kiválasztásba, de tűzvezető rendszere sokkal primitívebbnek tűnt a Craotale NG-nél.
A Crotale NG továbbfejlesztése (többek között nagyobb hatótávolságú rakétákat kapott) 2004-ben történt, jele ITO-90M.
ItOhj-91
A Finn haditengerészet 4db új Rauma osztályú 240 tonnás hadihajóját tervezte légvédelmi rakétával felszerelni, de a korábbi tenderhez képest jóval kevesebb volt a jelentkező.
Crotale - túl nagy és nehéz volt
RBS-70 - nem önrávezető így hajón kevéssé alkalmazható
Mistral - mivel már a Norvégok is rendszeresítették hajón, a velül való konzultáció után ezt választották.
Hajónként 6 indítót szereztek be, FLIR és TV kamerával együtt.
A Mistral 3x nehezebb volt a Sztrela/Igla-k nál, gyorsabban repült, és volt közelségi gyújtója.
Hatótávolsága viszont alig volt nagyobb mint az Igláé.
Rávezető feje 4 részből állt, és jóval érzékenyebb volt mint a korábbi Szovjet rakéták.
Közeledő vadásztrepülőt (utánégető nélkül) 4~5km-ről, míg könnyű helikoptert 3~4km-ről tudott befogni.
Az infra zavarótölteteket azok szögsebessége alapján külömböztette meg a céltól, de ebben a tekintetben gyengébb volt az Igla-nál.
ItOhj-95
1990-ben felmondták a Párizsi békeszerződést, így politikai befolyás nélkül kezdődött a Pecsora utódjának szánt rendszer kiválasztása.
93-ban lenyűgözte a Finn küldöttséget az Sz-300V (SA-12) Oroszországi bemutatója, ahol a komplexum 5 perc alatt foglalt el tüzelőállást anélkül hogy egyetlen katona elhagyta volna a járművét. Szemléletesen demonstrálták a Pecsora Lappföldi áttelepítés óta eltelt fejlődést.
A kiválasztásra sok rendszert neveztek.
- Sz-300V (SA-12) bonyolult és nagyon drága
- Sz-300PMU1 (SA-20A) drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- Patriot - drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- SAMP/T - modern, drága, és még fejlesztés alatt állt
- NASAMS - olcsó, egyszerű, de túl kicsi a hatótávolsága
- RBS-23 BAMSE - túl kicsi a hatótávolsága, és még fejlesztés alatt állt
- 9K37M BUK-M1 (SA-11) - megfelelő
A BUK kiválasztása után az Oroszok elkezdtek az üzletből kihátrálni, és a 3db BUK osztály helyett inkább 1db Sz-300PMU1 -t akartak adni a kialkudott 1 billió Finn márkáért (mai áron 170 millió Euró). A végén az Oroszok meghátráltak, de a tárgyalások nagyon nehezen haladtak.
A Szovjet időkben egy komplett osztály áraztak minden tartozékával és pótalkatrészével, most minden egyes alkatrésznek saját, gyakran ötletszerű ára volt.
A tréning is különbözött a régebben megszokottól. A kiképzők továbbra is kiválóak voltak, de az iskolai gyakorló komplexumok folyamatosan alkatrész hiányban szenvedtek.
A redszerbeállító lövészet 97-ben volt Kazahsztánban, mind a kis-magasságon érkező sugárhajtású drónt, mind a ballisztikus rakéta célt sikerült elsőre lelőni.
A BUK nagy előrelépést jelentett a Pecsorához képest.
Hatótávolsága 35km, hatómagassága maximum 22km, minimum 15m.
Célfelderítő radarja 160km-ről derített fel célokat, és menetből 5 perc alatt volt üzemkész.
Az indító jármű megállás után már 20 másodperccel tüzelhetett.
Rakéták élettartalma 25 év.
ItOhj-04
A Finn haditengerészet 4db új Hamina osztályú 250 tonnás, és 2db régebbi Hämeenmaa osztályú 1450 tonnás hadihajóját tervezte légvédelmi rakétával felszerelni, illetve a korábban rendszerbe állított Mistralt egy nagyobb hatótávolságú rendszerre cserélni.
A nyertes a függőleges indítású Dél Afrikai Umkhonto rendszer lett.
Tűzvezető rendszere 4 célra tud párhuzamosan rakétát vezetni, 10km távolságra, és maximum 8km magasságra.
Rakétája parancsközlő távirányítású, ami a végfázisban infravörös önirányításra vált át.
ItOhj-05, 05M
A '80-as évek végén a régi Bofors 40mm-es légvédelmi gépágyúk leváltására írtak ki tendert.
- Bofors 40mm BOFI
- Oerlikon 25mm Diana
- Javelin (angol Blowpipe utódja)
- Mistral-2
- RBS-70
- Stinger
Az új BOFI nagyon jól teljesített, de elképesztően drága volt. 15 millió márka ágyúnként, miközben az Igla 100'000 márka (indító+rakéta), a ZSzU-23-2 pedig csak 300'000 márka.
Az RBS-70 bonyolult a paracsközlő rávezetése legalább 100 órás szimulátoros gyakorlást igényelt.
1988-ban a tender végén maradtak a meglévő ágyúk felújításában.
A 90-es évek közepén ismét kiírták a tendert a következő feltételekkel: 5km-n túli hatótávolság, éjszakai tűzvezetési képesség, közeledő célok leküzdésének lehetősége.
Az első körben a fenti feltételek nem teljesítése miatt gyorsan kiesett:
- Igla
- Stinger
- Spyder
A második körben éles lövészeten vett részt 3 rendszer:
- ASPIC - Starstreak rakétája volt a leggyorsabb Mach3+, de a legrövidebb hatótávolságú 6km, és nem volt közelségi gyújtója.
- Mistral-2 - alig nagyobb hatótávolságú volt mint a fenti, de nem ajánlottak hozzá radart.
- ASRAD-R (RBS-70) - legnagyobb hatótávolságú 9km
Összesen 4 üteget vettek (ütegenként 2 járművel, és 2 fix indítóval).
3 üteget kapott a gyors reagálású dandár, a maradék üteg pedig Helsinkit védi.
ItOhj-05M
A HARD-3D LPI célfelderítő radar 20km felderítési távolságú, FLIR és TV kamerával kiegészítve.
2007-ben 5 újabb Ito-05M komplexumot vettek.
ItOhj-12
2004-ben a BUK kiváltását kezdték előkészíteni. Az Oroszok politikai okokból nem is lettek meghívva.
Résztvevők az első körben:
- SPYDER - még fejlesztés alatt
- EUROSAM - még fejlesztés alatt
- Patriot PAC2 - exNSzK rendszer, nagyon drága éves fenntartási költséggel (3 millió Euró per év, komplexumonként)
A második körben több nyugati rendszert is vizsgáltak...
- BAMSE
- Umkhonto ER
- EUROSAM
- Mica
- SAMP/T
- NASAMS-II
2009-re már csak két rendszer maradt talpon...
- SAMP/T (Aster rakétákkal) - nagyobb hatótávolság, nehézkes, sérülékeny rendszer
- NASAMS-II (AMRAAM rakétákkal) - olcsóbb, hálózatos
Négy NASAMS-II osztályt vásároltak 346 millió Euróért, 3 Helsinki-t védi, egy az F/A-18-asok repterét.
AN/MPQ-64 Sentinel felderítő radarjának 75km a hatótávolsága, FLIR - TV - és lézeres távolságmérővel van felszerelve amik 40km-re "látnak" jó időben.
Mivel az AMRAAM rakéta önrávezető, így tetszőleges célfelderítő állomás tetszőleges hálózatba kötött indítónak szolgáltathat indítási adatokat. Mivel a rendszer Fire-and-Forget, a célcsatornák száma gyakorlatilag megegyezik az indítható rakétákéval.
A járművek kerekesek, így terepjáró képességük rosszabb a BUK-nál, fenntartásuk viszont olcsóbb.
A komplexum legnagyobb hátulütője annak rakétájának maximális hatótávolsága 25km, és hatómagassága 10km.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 14:11:13
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Ahti Lappi aki a Finn légvédelem fő beszerzője volt, írt egy jó kis összefoglaló könyvet "ilmatorjuntaohjukset suomen puolustuksessa"
Finnország hozzánk képest gazdag ország, gyakrabban viszont kevesebb komplexumot szereztek be az elmúlt 50 évben.
A finnek egyenes emberek, és Lappi kertelés nélkül írja meg véleményét a rendszerek előnyeiről/hátrányairól.
ItOhj-62
A Párizsi békeszerződés (1947) eltiltotta Finnországot rakéták rendszeresítésétől, a légvédelmet jó kis 88mm-es 88mm Rheinmetall-Borsig ágyúk képviselték.
Mivel az amcsi/brit felderítők rendszeresen "használták" a Finn légteret Leningrád felé így a '60-as évek elején a Szovjetek elkezdték győzködni a Finneket a korszerű légvédelem beszerzésére.
22db MiG-21F (74-es típus) vadászgépet 2db MiG-21U (66-os típus) gyakorlót, és 3db SzA-75M Dvina (SA-2😎 komplexumot ajánlottak fel.
A MiG-21 gépek 4,7 billió Márkába, mai értéken 89 millió Euróba kerültek összesen (3,7 millió darabonként), míg a 3 Dvina osztályért 4,6 billió Márkát (87 millió Eurót) kértek a Szovjetek.
Mivel amcsik és a britek jobban féltek a légvédelmi rakétáktól mint a MiG-ektől, így csak azzal a feltétellel járultak hozzá a Párizsi békeszerződés semmissé tekintéséhez, ha a komplexumokat tőlük veszik meg.
A Finnek nem akartak 3 féle komplexumot rendszeresíteni 3 országból, így a békesség kedvéért a Dvinák beszerzésétől eltekintettek.
ItOhj-78
1978-ra a bilaterális kereskedelemben felgyűlt Finn többletet Sztrela-2M (SA-7😎 rendszeresítésével is egyenlítették ki, így más országok beszerzési forrásként nem jöttek szóba.
122 indítót, és 1091 rakétát szereztek be, amivel hat dandárt fegyvereztek fel.
Ebből az idők folyamán 611 rakétát lőttek el gyakorlatokon, amik 85,5%-a ért el találatot.
Célként rakéták, drónok, vagy ballonok szerepeltek, az indítások kétharmadát sorozott katonák végezték, eredményességük nem külömbözött a hivatásoséktól.
ItOhj-79
Az előbb említett bilaterális többlet terhére komolyabb komplexumok beszerzésére is lehetőség nyílt a Szovjetunióból.
Sz-75M Volhov (SA-2E), Sz-125M Pecsora (SA-3😎, 2K12 KUB (SA-6😎 közzül választothattak.
A Volhovot elvetették a folyékony hajtóanyagának problémái miatt, a KUB hatómagasságát nem találták elegendőnek, így a Pecsorát választották.
1979-ben 1db Sz-125M Pecsora komplexumot, 1 technikai osztályt, 12db 5V27U rakétát szereztek be.
1980-ban 2db Sz-125M Pecsora komplexumot, 98db 5V27D rakétát szereztek be.
1984-ben 14db, '86-ban 16db 5V27D rakétát szereztek be a gyakorlatokon ellőttek pótlására.
A három osztály Helsinki köré települt.
Nagyon jónak/részletesnek találták a kiképzést a SzU-ban, a kiképzők egy része megjárta Vietnámot, és a közel-keletet is.
A komplexum alaposan becsomagolva érkezett, jósok tartalék alkatrésszel.
A Finn tél közepén az egyik osztályt áttelepítették Lappföldre a sarkkörön túl, és bár a komplexum működött az áttelepítést nagyon munkaigényesnek ítélték.
1984-ben mind a három komplexumot Sz-125M1 szintre fejlesztették.
A rendszer élettartalma alatt 40 rakétát lőttek el, ebből 38 ért el találatot (95%-os találati arány).
Sorozottak, és tartalékosok is részt vettek a Lohtajai lövészeteken, ahol a Svédek rendszereseneredménytelenül próbálták zavarni az SzNR-t.
A célok drónok, vagy MiG-21-ből dobott ejtőernyős radar reflektorok voltak, amiket egyszerű volt eltalálni.
A kilencvenes években már komoly gondot okozott a csöves technikához értő kezelőket találni.
1992-ben az Oroszok befejezték a tartalék alkatrész gyártást így a komplexumokat 2000-ben kivonták a rendszerből.
ItOhj-86
1986-ban 160 indítót, és 1500 Igla-1 (SA-16) rakétát szereztek be a maradék dandárok felfegyverzésére.
Érdekes módon semmilyen képzést sem kaptak a működtetéséről.
A hűtött infra fej sokkal érzékenyebb volt a Sztrelánál, szemből is befogta a célokat.
Ellentétben a Sztrelával, nem a cél legforróbb pontját (hajtómű végét) célozta, hanem pár méterrel az elé.
Összesen 302 rakétát lőttek el gyakorlatokon, amiből 40 tévesztett célt.
A 86,7%-os találati arány ugyan csak kissé jobb mint amire a Sztrela elért, de valódi harcban a szembe támadási lehetőség sokat jelentett volna.
ItOhj-86M
Mivel a Sztrelák élettartalma maximum 17 év volt, utána a szilárd hajtóanyag elkezdett kikristályosodni, így a '90-es években a Finnek új kézi légvédelmi rakéta rendszer után néztek.
1992-ben Oroszország felajánlotta hogy a volt Szovjet adósság terhére fegyvereket szállít, így gyorsan 912db Igla (SA-18) rakétát "vásároltak".
Akkoriban egy indító 13'580 USA dollárba, míg egy rakéta 66'680 dollárba "került".
A teljes beszerzés értéke hasonló nagyságrend volt, mint 2db F/A-18-é.
Az Igla legfontosabb újdonsága a duál érzékelő volt, ami összességében kétszer érzékenyebb volt mint az Igla-1 (SA-16).
Az érzékelő a vadászgépek által kidobott infra töltetekre egyáltalán nem reagált, azokat nem fogta be.
Szintén érzéketlen volt a helikoptereken alkalmazott "lámpa" zavarókkal szemben.
Összesen 67 rakétát lőttek el gyakorlatokon, 89,5%-os találati aránnyal.
ItOhj-90
A kishatótávolságú rendszer beszerzésének tervezése a 80-as évek közepén kezdődött.
1960 óta a Helsinki-n kívüli városokat/reptereket az Sz-60 57mm-es légvédelmi ágyúval védték.
Akkoriban pont kezdtek elavulni az első generációs komplexumok, és az újak vagy fejlesztés alatt voltak, vagy nem akarták őket eladni Finnországnak (amcsik és a britek), mindenesetre szép lista állt össze a kiválasztásra.
Roland - politikai okokból német rendszert eleve nem lehetett választani.
Sztrela-10 (SA-13) túl kis hatótávolság, éjjel/rossz időben nem bevethető.
RBS-70 túl kis hatótávolság, éjjel/rossz időben nem bevethető.
Rapier Blindfire - elavult, túl kis hatótávolságú, nagyon drága
Rapier 2000 - a Finneket érdekelte volna, de az angolok nem ajánlották fel (attól féltek hogy a Finnek továbbadják az első szembe jövő GRU ügynöknek 😊
Skyguard - egyáltalán nem volt mobil, és az amerikai Sparrow rakéták beszerzése nehézkesnek tűnt
ADATS - bár éjjel/rossz időben nem bevethető, és nehézkes volt az amcsi export engedélyt szerezni
Crotale NG - olcsó, és integrálható volt Finn gyártású páncélozott járműbe.
A Crotale NG nyert, 10 üteget (20 jármű) rendszeresítettek, 900 millió finn márkáért ami 240 millió Euró mai értéken.
A PSZH hordozott felderítő radart, TV kamerát, infravörös érzékelőt, FLIR-t, és 8 rakétát.
- 18km hatótávolságú frekvencia ugrásos doppler felderítő radar 20 célt tud felderíteni, és 8-at követni 18km-en belül.
- A frekvencia ugrásos mono-impulzus rendszerű célkövető radar hatótávolsága 20km.
- FLIR jó időben 15km-ig követett célt.
- Ugyan a rendszer csak egy célcsatornás a rakétája gyorsan, 10s alatt ért 8km távolságba, így elvileg egy jármű 4 célra is tüzelhetett egy percen belül.
Mivel a rendszer újnak számított, eleinte elég sok mellélövés fordult elő a lövészeteken (korábbi Szovjet rendszerekhez képest).
A gondokat rádiógyujtó módosításával orvosolták.
A kiképzés Franciaországban elképesztően lassú volt, az oktatók több órát szántak egy 15 perc alatt felfogható anyag megértésére.
(nem európai vevőkre voltak szakosodva)
Angolul az oktatók a legjobb indulattal is alig-alig beszéltek.
Három évvel a tender lezárása után 1993-ban Pável Gracsov utazott Finnországba, hogy kinyilvánítsa "a Crotale egy gagyi rendszer, és a Finneknek Orosz lérakot kellett volna venniük". A Tor (SA-15) rendszert azonban csak ekkor ajánlották fel eladásra, és ugyan lehet hogy komolyan bele is szólt volna korábban a kiválasztásba, de tűzvezető rendszere sokkal primitívebbnek tűnt a Craotale NG-nél.
A Crotale NG továbbfejlesztése (többek között nagyobb hatótávolságú rakétákat kapott) 2004-ben történt, jele ITO-90M.
ItOhj-91
A Finn haditengerészet 4db új Rauma osztályú 240 tonnás hadihajóját tervezte légvédelmi rakétával felszerelni, de a korábbi tenderhez képest jóval kevesebb volt a jelentkező.
Crotale - túl nagy és nehéz volt
RBS-70 - nem önrávezető így hajón kevéssé alkalmazható
Mistral - mivel már a Norvégok is rendszeresítették hajón, a velül való konzultáció után ezt választották.
Hajónként 6 indítót szereztek be, FLIR és TV kamerával együtt.
A Mistral 3x nehezebb volt a Sztrela/Igla-k nál, gyorsabban repült, és volt közelségi gyújtója.
Hatótávolsága viszont alig volt nagyobb mint az Igláé.
Rávezető feje 4 részből állt, és jóval érzékenyebb volt mint a korábbi Szovjet rakéták.
Közeledő vadásztrepülőt (utánégető nélkül) 4~5km-ről, míg könnyű helikoptert 3~4km-ről tudott befogni.
Az infra zavarótölteteket azok szögsebessége alapján külömböztette meg a céltól, de ebben a tekintetben gyengébb volt az Igla-nál.
ItOhj-95
1990-ben felmondták a Párizsi békeszerződést, így politikai befolyás nélkül kezdődött a Pecsora utódjának szánt rendszer kiválasztása.
93-ban lenyűgözte a Finn küldöttséget az Sz-300V (SA-12) Oroszországi bemutatója, ahol a komplexum 5 perc alatt foglalt el tüzelőállást anélkül hogy egyetlen katona elhagyta volna a járművét. Szemléletesen demonstrálták a Pecsora Lappföldi áttelepítés óta eltelt fejlődést.
A kiválasztásra sok rendszert neveztek.
- Sz-300V (SA-12) bonyolult és nagyon drága
- Sz-300PMU1 (SA-20A) drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- Patriot - drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- SAMP/T - modern, drága, és még fejlesztés alatt állt
- NASAMS - olcsó, egyszerű, de túl kicsi a hatótávolsága
- RBS-23 BAMSE - túl kicsi a hatótávolsága, és még fejlesztés alatt állt
- 9K37M BUK-M1 (SA-11) - megfelelő
A BUK kiválasztása után az Oroszok elkezdtek az üzletből kihátrálni, és a 3db BUK osztály helyett inkább 1db Sz-300PMU1 -t akartak adni a kialkudott 1 billió Finn márkáért (mai áron 170 millió Euró). A végén az Oroszok meghátráltak, de a tárgyalások nagyon nehezen haladtak.
A Szovjet időkben egy komplett osztály áraztak minden tartozékával és pótalkatrészével, most minden egyes alkatrésznek saját, gyakran ötletszerű ára volt.
A tréning is különbözött a régebben megszokottól. A kiképzők továbbra is kiválóak voltak, de az iskolai gyakorló komplexumok folyamatosan alkatrész hiányban szenvedtek.
A redszerbeállító lövészet 97-ben volt Kazahsztánban, mind a kis-magasságon érkező sugárhajtású drónt, mind a ballisztikus rakéta célt sikerült elsőre lelőni.
A BUK nagy előrelépést jelentett a Pecsorához képest.
Hatótávolsága 35km, hatómagassága maximum 22km, minimum 15m.
Célfelderítő radarja 160km-ről derített fel célokat, és menetből 5 perc alatt volt üzemkész.
Az indító jármű megállás után már 20 másodperccel tüzelhetett.
Rakéták élettartalma 25 év.
ItOhj-04
A Finn haditengerészet 4db új Hamina osztályú 250 tonnás, és 2db régebbi Hämeenmaa osztályú 1450 tonnás hadihajóját tervezte légvédelmi rakétával felszerelni, illetve a korábban rendszerbe állított Mistralt egy nagyobb hatótávolságú rendszerre cserélni.
A nyertes a függőleges indítású Dél Afrikai Umkhonto rendszer lett.
Tűzvezető rendszere 4 célra tud párhuzamosan rakétát vezetni, 10km távolságra, és maximum 8km magasságra.
Rakétája parancsközlő távirányítású, ami a végfázisban infravörös önirányításra vált át.
ItOhj-05, 05M
A '80-as évek végén a régi Bofors 40mm-es légvédelmi gépágyúk leváltására írtak ki tendert.
- Bofors 40mm BOFI
- Oerlikon 25mm Diana
- Javelin (angol Blowpipe utódja)
- Mistral-2
- RBS-70
- Stinger
Az új BOFI nagyon jól teljesített, de elképesztően drága volt. 15 millió márka ágyúnként, miközben az Igla 100'000 márka (indító+rakéta), a ZSzU-23-2 pedig csak 300'000 márka.
Az RBS-70 bonyolult a paracsközlő rávezetése legalább 100 órás szimulátoros gyakorlást igényelt.
1988-ban a tender végén maradtak a meglévő ágyúk felújításában.
A 90-es évek közepén ismét kiírták a tendert a következő feltételekkel: 5km-n túli hatótávolság, éjszakai tűzvezetési képesség, közeledő célok leküzdésének lehetősége.
Az első körben a fenti feltételek nem teljesítése miatt gyorsan kiesett:
- Igla
- Stinger
- Spyder
A második körben éles lövészeten vett részt 3 rendszer:
- ASPIC - Starstreak rakétája volt a leggyorsabb Mach3+, de a legrövidebb hatótávolságú 6km, és nem volt közelségi gyújtója.
- Mistral-2 - alig nagyobb hatótávolságú volt mint a fenti, de nem ajánlottak hozzá radart.
- ASRAD-R (RBS-70) - legnagyobb hatótávolságú 9km
Összesen 4 üteget vettek (ütegenként 2 járművel, és 2 fix indítóval).
3 üteget kapott a gyors reagálású dandár, a maradék üteg pedig Helsinkit védi.
ItOhj-05M
A HARD-3D LPI célfelderítő radar 20km felderítési távolságú, FLIR és TV kamerával kiegészítve.
2007-ben 5 újabb Ito-05M komplexumot vettek.
ItOhj-12
2004-ben a BUK kiváltását kezdték előkészíteni. Az Oroszok politikai okokból nem is lettek meghívva.
Résztvevők az első körben:
- SPYDER - még fejlesztés alatt
- EUROSAM - még fejlesztés alatt
- Patriot PAC2 - exNSzK rendszer, nagyon drága éves fenntartási költséggel (3 millió Euró per év, komplexumonként)
A második körben több nyugati rendszert is vizsgáltak...
- BAMSE
- Umkhonto ER
- EUROSAM
- Mica
- SAMP/T
- NASAMS-II
2009-re már csak két rendszer maradt talpon...
- SAMP/T (Aster rakétákkal) - nagyobb hatótávolság, nehézkes, sérülékeny rendszer
- NASAMS-II (AMRAAM rakétákkal) - olcsóbb, hálózatos
Négy NASAMS-II osztályt vásároltak 346 millió Euróért, 3 Helsinki-t védi, egy az F/A-18-asok repterét.
AN/MPQ-64 Sentinel felderítő radarjának 75km a hatótávolsága, FLIR - TV - és lézeres távolságmérővel van felszerelve amik 40km-re "látnak" jó időben.
Mivel az AMRAAM rakéta önrávezető, így tetszőleges célfelderítő állomás tetszőleges hálózatba kötött indítónak szolgáltathat indítási adatokat. Mivel a rendszer Fire-and-Forget, a célcsatornák száma gyakorlatilag megegyezik az indítható rakétákéval.
A járművek kerekesek, így terepjáró képességük rosszabb a BUK-nál, fenntartásuk viszont olcsóbb.
A komplexum legnagyobb hátulütője annak rakétájának maximális hatótávolsága 25km, és hatómagassága 10km.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 14:11:13
#75553
Azért nem volt az teljesen nyílt beszerzés, és csak 17 év múlva történt a beszerzés...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 13:46:41
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
ItOhj-12
2004-ben a BUK kiváltását kezdték előkészíteni. Az Oroszok politikai okokból nem is lettek meghívva.
Résztvevők az első körben:
- SPYDER - még fejlesztés alatt
- EUROSAM - még fejlesztés alatt
- Patriot PAC2 - exNSzK rendszer, nagyon drága éves fenntartási költséggel (3 millió Euró per év, komplexumonként)
A második körben több nyugati rendszert is vizsgáltak...
- BAMSE
- Umkhonto ER
- EUROSAM
- Mica
- SAMP/T
- NASAMS-II
2009-re már csak két rendszer maradt talpon...
- SAMP/T (Aster rakétákkal) - nagyobb hatótávolság, nehézkes, sérülékeny rendszer
- NASAMS-II (AMRAAM rakétákkal) - olcsóbb, hálózatos
Végül négy NASAMS-II osztályt vásároltak 346 millió Euróért, 3 Helsinki-t védi, egy az F/A-18-asok repterét.
AN/MPQ-64 Sentinel felderítő radarjának 75km a hatótávolsága, FLIR - TV - és lézeres távolságmérővel van felszerelve amik 40km-re "látnak" jó időben.
Mivel az AMRAAM rakéta önrávezető, így tetszőleges célfelderítő állomás tetszőleges hálózatba kötött indítónak szolgáltathat indítási adatokat. Mivel a rendszer Fire-and-Forget, a célcsatornák száma gyakorlatilag megegyezik az indítható rakétákéval.
A járművek kerekesek, így terepjáró képességük rosszabb a BUK-nál, fenntartásuk viszont olcsóbb.
A komplexum legnagyobb hátulütője annak rakétájának maximális hatótávolsága 25km, és hatómagassága 10km.
2004-ben a BUK kiváltását kezdték előkészíteni. Az Oroszok politikai okokból nem is lettek meghívva.
Résztvevők az első körben:
- SPYDER - még fejlesztés alatt
- EUROSAM - még fejlesztés alatt
- Patriot PAC2 - exNSzK rendszer, nagyon drága éves fenntartási költséggel (3 millió Euró per év, komplexumonként)
A második körben több nyugati rendszert is vizsgáltak...
- BAMSE
- Umkhonto ER
- EUROSAM
- Mica
- SAMP/T
- NASAMS-II
2009-re már csak két rendszer maradt talpon...
- SAMP/T (Aster rakétákkal) - nagyobb hatótávolság, nehézkes, sérülékeny rendszer
- NASAMS-II (AMRAAM rakétákkal) - olcsóbb, hálózatos
Végül négy NASAMS-II osztályt vásároltak 346 millió Euróért, 3 Helsinki-t védi, egy az F/A-18-asok repterét.
AN/MPQ-64 Sentinel felderítő radarjának 75km a hatótávolsága, FLIR - TV - és lézeres távolságmérővel van felszerelve amik 40km-re "látnak" jó időben.
Mivel az AMRAAM rakéta önrávezető, így tetszőleges célfelderítő állomás tetszőleges hálózatba kötött indítónak szolgáltathat indítási adatokat. Mivel a rendszer Fire-and-Forget, a célcsatornák száma gyakorlatilag megegyezik az indítható rakétákéval.
A járművek kerekesek, így terepjáró képességük rosszabb a BUK-nál, fenntartásuk viszont olcsóbb.
A komplexum legnagyobb hátulütője annak rakétájának maximális hatótávolsága 25km, és hatómagassága 10km.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 13:46:41
#75552
Aztán tíz év múlva mégis NASAMS 2 rendszeresítettek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75551
No+1x a típusjelzések normálisan feltüntetve...
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#75550
Egyébként hogyhogy Buk is van a honi légvédelemnél?
Finnországban így...
ItOhj-95
1990-ben felmondták a Párizsi békeszerződést, így politikai befolyás nélkül kezdődött az Sz-125M Pecsora (SA-3😎 utódjának szánt rendszer kiválasztása.
93-ban lenyűgözte a Finn küldöttséget az Sz-300V (SA-12) Oroszországi bemutatója, ahol a komplexum 5 perc alatt foglalt el tüzelőállást anélkül hogy egyetlen katona elhagyta volna a járművét. Szemléletesen demonstrálták a Pecsora Lappföldi áttelepítés óta eltelt fejlődést.
A Finn tél közepén az egyik osztályt áttelepítették Lappföldre a sarkkörön túl, és bár a komplexum működött az áttelepítést nagyon munkaigényesnek ítélték.
A kiválasztásra sok rendszert neveztek.
- Sz-300V (SA-12) bonyolult és nagyon drága
- Sz-300PMU1 (SA-20A) drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- Patriot - drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- SAMP/T - modern, drága, és még fejlesztés alatt állt
- NASAMS - olcsó, egyszerű, de túl kicsi a hatótávolsága
- RBS-23 BAMSE - túl kicsi a hatótávolsága, és még fejlesztés alatt állt
- 9K37M BUK-M1 (SA-11) - megfelelő
A BUK kiválasztása után az Oroszok elkezdtek az üzletből kihátrálni, és a 3db BUK osztály helyett inkább 1db Sz-300PMU1 -t akartak adni a kialkudott 1 billió Finn márkáért (mai áron 170 millió Euró). A végén az Oroszok meghátráltak, de a tárgyalások nagyon nehezen haladtak.
A Szovjet időkben egy komplett osztály áraztak minden tartozékával és pótalkatrészével, most minden egyes alkatrésznek saját, gyakran ötletszerű ára volt.
A tréning is különbözött a régebben megszokottól. A kiképzők továbbra is kiválóak voltak, de az iskolai gyakorló komplexumok folyamatosan alkatrész hiányban szenvedtek.
A redszerbeállító lövészet 97-ben volt Kazahsztánban, mind a kis-magasságon érkező sugárhajtású drónt, mind a ballisztikus rakéta célt sikerült elsőre lelőni.
A BUK nagy előrelépést jelentett a Pecsorához képest.
Hatótávolsága 35km, hatómagassága maximum 22km, minimum 15m.
Célfelderítő radarja 160km-ről derített fel célokat, és menetből 5 perc alatt volt üzemkész.
Az indító jármű megállás után már 20 másodperccel tüzelhetett.
Rakéták élettartalma 25 év.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 11:36:52
Finnországban így...
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
ItOhj-95
1990-ben felmondták a Párizsi békeszerződést, így politikai befolyás nélkül kezdődött az Sz-125M Pecsora (SA-3😎 utódjának szánt rendszer kiválasztása.
93-ban lenyűgözte a Finn küldöttséget az Sz-300V (SA-12) Oroszországi bemutatója, ahol a komplexum 5 perc alatt foglalt el tüzelőállást anélkül hogy egyetlen katona elhagyta volna a járművét. Szemléletesen demonstrálták a Pecsora Lappföldi áttelepítés óta eltelt fejlődést.
A Finn tél közepén az egyik osztályt áttelepítették Lappföldre a sarkkörön túl, és bár a komplexum működött az áttelepítést nagyon munkaigényesnek ítélték.
A kiválasztásra sok rendszert neveztek.
- Sz-300V (SA-12) bonyolult és nagyon drága
- Sz-300PMU1 (SA-20A) drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- Patriot - drága, és sérülékeny (egyáltalán nem páncélozott)
- SAMP/T - modern, drága, és még fejlesztés alatt állt
- NASAMS - olcsó, egyszerű, de túl kicsi a hatótávolsága
- RBS-23 BAMSE - túl kicsi a hatótávolsága, és még fejlesztés alatt állt
- 9K37M BUK-M1 (SA-11) - megfelelő
A BUK kiválasztása után az Oroszok elkezdtek az üzletből kihátrálni, és a 3db BUK osztály helyett inkább 1db Sz-300PMU1 -t akartak adni a kialkudott 1 billió Finn márkáért (mai áron 170 millió Euró). A végén az Oroszok meghátráltak, de a tárgyalások nagyon nehezen haladtak.
A Szovjet időkben egy komplett osztály áraztak minden tartozékával és pótalkatrészével, most minden egyes alkatrésznek saját, gyakran ötletszerű ára volt.
A tréning is különbözött a régebben megszokottól. A kiképzők továbbra is kiválóak voltak, de az iskolai gyakorló komplexumok folyamatosan alkatrész hiányban szenvedtek.
A redszerbeállító lövészet 97-ben volt Kazahsztánban, mind a kis-magasságon érkező sugárhajtású drónt, mind a ballisztikus rakéta célt sikerült elsőre lelőni.
A BUK nagy előrelépést jelentett a Pecsorához képest.
Hatótávolsága 35km, hatómagassága maximum 22km, minimum 15m.
Célfelderítő radarja 160km-ről derített fel célokat, és menetből 5 perc alatt volt üzemkész.
Az indító jármű megállás után már 20 másodperccel tüzelhetett.
Rakéták élettartalma 25 év.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 11:36:52
#75549
Te készítetted? Ha igen, akkor hadosztály és hadsereg szintű csapatlégvédelemre is megcsinálod?
Egen, de az csak K.Európára lesz meg. (Warpact+Yugo)
Tűzcsatornánként...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 11:13:21
Egen, de az csak K.Európára lesz meg. (Warpact+Yugo)
Tűzcsatornánként...
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.02. 11:13:21
#75548
Mára elfogyott alóluk a hadsereg, amit eredetileg védeniük kellett volna.
Amúgy nálunk a Győri KUB is honi légvédelmi szerepet játszik, mint ahogy a BUK is Nyevát váltott Finnországban.
Amúgy nálunk a Győri KUB is honi légvédelmi szerepet játszik, mint ahogy a BUK is Nyevát váltott Finnországban.
#75547
Te készítetted? Ha igen, akkor hadosztály és hadsereg szintű csapatlégvédelemre is megcsinálod?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.02. 10:48:20
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.02. 10:48:20
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75546
Egyébként hogyhogy Buk is van a honi légvédelemnél?
#75545
Na ja, és ebből mennyit vágtak ki azóta? Mit keres az Buk és Sz-300V PVO-nál...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.02. 10:44:52
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.02. 10:44:52
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75544
#75543
MiG gyártás a Szovjetunióban (még lehetne gyáranként is bontani csak lusta voltam)...
Nincs valakinek meg hasonló módon a 23/25/27/29 adatai?
Nincs valakinek meg hasonló módon a 23/25/27/29 adatai?
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#75542
Szovjet honi lérak export a hidegháború alatt.
(érdekes ahhoz viszonyítani, hogy most 6db/év a gyártási ütem...)
(érdekes ahhoz viszonyítani, hogy most 6db/év a gyártási ütem...)
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#75541
TankFest 2016:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75540
Úgy tűnik hogy legalábbis ezeket: Sz-200D (SA-5C), Sz-300PT (SA-10A), Sz-300PSz (SA-10😎, Sz-300PM (SA-20A)
#75539
Az összes PVO légvédelmi rakétaegységet Sz-400 -ra akarják átfegyverezni?
#75538
Érdemes ezt tán a 2009 Orosz honi légvédelem harcrendjével összehasonlítani.
Sz-200D (SA-5C) - 1
Sz-300PT (SA-10A) - 6
Sz-300PSz (SA-10😎 - 36
Sz-300PM (SA-20A) - 24
Sz-400 (SA-21) - 2
BUK (SA-11) - 3
Sz-300V (SA-12) - 3
Sz-200D (SA-5C) - 1
Sz-300PT (SA-10A) - 6
Sz-300PSz (SA-10😎 - 36
Sz-300PM (SA-20A) - 24
Sz-400 (SA-21) - 2
BUK (SA-11) - 3
Sz-300V (SA-12) - 3
#75537
Folyamatos életveszélyben...
... igazi hősök.
Halálos magyar tűzszerészbalesetek
1997. július 20. - Két tűzszerész meghalt Dunaharasztiban, amikor hatástalanítás közben felrobbant egy második világháborús aknagránát. A 82 milliméteres lövedék robbanása következtében életét vesztette egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd.
2000. október 22. - Budapesten felrobbant egy második világháborús bomba a X. kerületben, a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán álló benzinkút melletti építési területen. Egy 26 éves tűzszerész járőrparancsnok éppen azonosította és a szállításhoz készítette elő a 82 milliméteres aknagránátot, amikor az felrobbant és a tűzszerész meghalt.
2006. május 23. - A szolnoki béketámogató kiképző központban robbanás történt. Három tűzszerész megsérült, közülük K. Róbert őrnagy meghalt. Május 24-én bejelentették, hogy egy 152 milliméteres repeszromboló gránát robbanása okozta a balesetet.
2006. október 6. - A Fejér megyei zámolyi homokbányában felrobbant egy hatástalanításra szánt II. világháborús, 76 milliméteres orosz repeszgránát. A balesetben három tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült.
2008. június 10. - Az afganisztáni Baglán tartományban egy házi készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben meghalt Kovács Gyula 30 éves főtörzsőrmester, a magyar tartományi újjáépítési csoport tűzszerész egységének katonája. Kovács Gyulát a honvédelmi miniszter hősi halottá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elő.
2008. július 12. - Az afganisztáni Baglán tartományban Nemes Krisztiánt a helyi rendőrség által felfedezett robbanószerkezethez hívták ki. A katonatiszt azért nem viselt védőfelszerelést, mert a támadás időpontjában még csak a robbanószerkezet helyét akarta megállapítani. A felderítés közben robbanás áldozata lett. Posztumusz őrnaggyá léptették elő.
2016 július 1. ...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.01. 22:15:10
... igazi hősök.
Halálos magyar tűzszerészbalesetek
1997. július 20. - Két tűzszerész meghalt Dunaharasztiban, amikor hatástalanítás közben felrobbant egy második világháborús aknagránát. A 82 milliméteres lövedék robbanása következtében életét vesztette egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd.
2000. október 22. - Budapesten felrobbant egy második világháborús bomba a X. kerületben, a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán álló benzinkút melletti építési területen. Egy 26 éves tűzszerész járőrparancsnok éppen azonosította és a szállításhoz készítette elő a 82 milliméteres aknagránátot, amikor az felrobbant és a tűzszerész meghalt.
2006. május 23. - A szolnoki béketámogató kiképző központban robbanás történt. Három tűzszerész megsérült, közülük K. Róbert őrnagy meghalt. Május 24-én bejelentették, hogy egy 152 milliméteres repeszromboló gránát robbanása okozta a balesetet.
2006. október 6. - A Fejér megyei zámolyi homokbányában felrobbant egy hatástalanításra szánt II. világháborús, 76 milliméteres orosz repeszgránát. A balesetben három tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült.
2008. június 10. - Az afganisztáni Baglán tartományban egy házi készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben meghalt Kovács Gyula 30 éves főtörzsőrmester, a magyar tartományi újjáépítési csoport tűzszerész egységének katonája. Kovács Gyulát a honvédelmi miniszter hősi halottá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elő.
2008. július 12. - Az afganisztáni Baglán tartományban Nemes Krisztiánt a helyi rendőrség által felfedezett robbanószerkezethez hívták ki. A katonatiszt azért nem viselt védőfelszerelést, mert a támadás időpontjában még csak a robbanószerkezet helyét akarta megállapítani. A felderítés közben robbanás áldozata lett. Posztumusz őrnaggyá léptették elő.
2016 július 1. ...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.01. 22:15:10
#75536
Idén elkészül a 27. Sz-400 Triumf (SA-21) rakétaosztály.
2007 1, 2009 1, 2011 2, 2012 4, 2013 4, 2014 4, 2015 5, 2016 6db készül el.
Elvileg 2020-ra készül el a tervezett 56 osztály, amik 28 lérak ezredet alkotnak.
2007 1, 2009 1, 2011 2, 2012 4, 2013 4, 2014 4, 2015 5, 2016 6db készül el.
Elvileg 2020-ra készül el a tervezett 56 osztály, amik 28 lérak ezredet alkotnak.
#75535
Basszus... 😞
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75534
#75533
Hosszú nyűglődés után, de ma hadrendbe állt a HAL Tejas, két LRSP gépet vett át az Indiai légierő, és hivatalosan is IOC státuszt adtak neki (a Tejas fejlesztésének kezdete 1983)...
A közös Indiai-Izraeli MR-SAM (alias Barak-8) rakéta kísérleti indítása, június 30.-án két rakétát indítottak Indiában két szimulált cél ellen, amelyeket sikeresen el is fogtak a rakéták
A Farszi-szigeteknél június 12.-én történt incidens ábrája, a zöld csík az útvonal, amelyen a két RHIB áthelyezte volna magát Bahrain-ba, a sárga négyzet az a terület, ahol eredetileg az üzemanyag-feltöltést végre kellett volna hajtani, a kék csík az aktuális útvonaluk, a 2. jelzésű pontnál döglött be az egyik RHIB-nek a motorja. A piros csík az Iráni felségvizek határát mutatja
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75532
Drubowski, tényleg aszbeszt lehet az. nem jutott eszembe, csak leírtam amit láttam.
Lacuscht69 másik videójában emlegette már 1000 tonnával szokott nyomni a gépe, de tényleg érdekes lenne látni az órát.
de nem is arról szól, hogy most reális körülményeknek vessék alá 😄 (bár ebben a videóban amit küldök kidobják egy helikopterből, de hát az is vicc), mert ugye ilyen kis felületre nem kapna akkora nyomást, egyébként ugye a saccolásodhoz mérhető statikus nyomást sem fog kapni egy ilyen szerkezet mert jóval több ez mint maga a gép súlya. inkább a dinamikusakat kell kibírja.
persze a youtube beajánlott egy Mirage dobozt is, mert látja, hogy érdekel ez 😄 ezt viszont flexelik
itt is megfigyelhető egy szürke szigetelő anyag és itt már jobban el tudom képzelni, hogy a tűz és a víz ellen is hatásos valami.
Lacuscht69 másik videójában emlegette már 1000 tonnával szokott nyomni a gépe, de tényleg érdekes lenne látni az órát.
de nem is arról szól, hogy most reális körülményeknek vessék alá 😄 (bár ebben a videóban amit küldök kidobják egy helikopterből, de hát az is vicc), mert ugye ilyen kis felületre nem kapna akkora nyomást, egyébként ugye a saccolásodhoz mérhető statikus nyomást sem fog kapni egy ilyen szerkezet mert jóval több ez mint maga a gép súlya. inkább a dinamikusakat kell kibírja.
persze a youtube beajánlott egy Mirage dobozt is, mert látja, hogy érdekel ez 😄 ezt viszont flexelik
itt is megfigyelhető egy szürke szigetelő anyag és itt már jobban el tudom képzelni, hogy a tűz és a víz ellen is hatásos valami.
#75531
Ez így semmit sem mond, látni kellett volna működés közben a nyomásmérő órát, hogy mikor szakad át a fedél. Az elején láttam egy 300barig (pontosabban 315) kalibrált órát. Hogy ezé a présgépé-e vagy sem, azt nem tudom. A hidraulikus munkahenger átmérőjét olyan 150millire saccoltam, ergo max.50tonnás présgép lehet.
Ha magasabb lábakon lett volna a fekete doboz, valószínűleg átszakította volna az alját is.
Utoljára szerkesztette: Lacusch69, 2016.07.01. 17:16:50
Ha magasabb lábakon lett volna a fekete doboz, valószínűleg átszakította volna az alját is.
Utoljára szerkesztette: Lacusch69, 2016.07.01. 17:16:50
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#75530
Az nem azbeszt inkább?
szerk: Szomorú esemény a hortobágyi bombázó lőtéren
Utoljára szerkesztette: Drubowski, 2016.07.01. 16:43:28
szerk: Szomorú esemény a hortobágyi bombázó lőtéren
Utoljára szerkesztette: Drubowski, 2016.07.01. 16:43:28
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.