95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#79411
Gondoltam hogy nem sok gyakorlati haszna lehet. -
#79410
Mért? A cucc arra mehet, amerra akar. A mai IFV-k lettek olyan nehezek, hogy a kétéltűség legtöbbször fel sem merül... -
JanáJ #79409 Jobb alul be tudod kapcsolni a feliratokat a beállítások gomb mellett. Utána meg a beállításokban le tudod fordíttatni angolra vagy magyarra. Nem néztem mennyire érthető, pláne duplán keverve, de biztos több mint a semmi.
@Molni: Szerintem az úszó képesség nem ad plusz oldalba kerülős pontokat.
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2016.12.28. 10:30:07 -
#79408
Már a '80-as évek csúcs hk-i ellen sem volt jó tudtommal a Bastion. A Leo1, Centurion, Chieftain és minden másodvonalas hk ellen megfelelt. Az M1A1, Leo2A4 és Challengerek ellen már szemből esélytelen volt. Az alap Chally 1 ellen még talán talán... Persze szemből. Ez meg egy kétéltű bestia, amivel oldalról talán könnyebb lőhelyzetbe kerülni. Oldalról viszont szokás szerint olyan a páncélvédettség, hogy azzal bármit felnyit. Elvileg. Viszont ehhez nem kell csőből indítható ATGM. Az oldalról felnyitás a '70-es évek közepi Konkusr alapváltozattal és BMP-1/2-vel is ment...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.28. 10:23:36 -
#79407
Van itt egy orosz nyelvű videó a BMP-3 -as lövészpáncélosról, ami képes a 100mm-es puha célok ellen tervezett ágyújából, AT rakétát (Bastion) kilőni, gondolom szükség esetén ha egy MBT-vel találkozik, és nincs mód kereket oldani, 3 betárazva és plusz 5 tároló rekeszben van elhelyezve, a videóban megemlítik a tankok elleni harcot de sajnos nem tudok oroszul, így nem tudom valamelyikőtök tudja-e mekkora lehet a hatásfoka, mai modern harckocsi páncélok ellen. (magyarul csak dísznek van, vagy van tényleges haszna is a tankok ellen)
Utoljára szerkesztette: Savaran, 2016.12.28. 09:47:32 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79406
Nem és igen. A Bradley-t eredményező igénylista első iterációja 1958-ban látott napvilágot (csendben tegyük hozzá, hogy az M113 csak 1960-ban állt hadrendbe!), akkoriban a BMP-1 még sehol sem volt, ebben 8 tonnában maximálták a tömegét, és egy 20mm-es gépágyút valamint egy 7,62mm-es géppuskát kívántak fegyverzetnek, és lőnyílásokat szerettek volna a jármű oldalán. A tömegbe a 20mm-es gépágyú és lőszere nehézkesen fért bele, ezért a protok általában M2 nehézgéppuskákat kaptak - ez volt az XM734, gyakorlatilag egy átépített M113A1, amelyet az Food Machinery Company (FMC) gyártott.
![]()
XM734, oldalanként 4 lőnyílással és egy M2 nehézgéppuskával
Itt egy oldalvágást kell tennünk. Még sehol sincs a BMP, de a nyugat-németek nekiálltak szembeszálni az amerikai/brit katonai doktrínával. Az általános elképzelés ekkoriban az volt, hogy a páncélos szállító járművek dolga a "harci taxi" (Battle Taxi), vagyis hogy a sima teherautónál védettebben elvigye a harc közelébe a gyalogosokat, oda, ahova a harckocsik is mennek (ie.: terepjáró képesség is igényelt), akik kiszállnak, és utána gyalogosan harcolnak. A németek a II.Vh-s tapasztalatok alapján egy olyan harcjárművet képzeltek el, amely a harckocsikkal együtt mozog, és csak és kizárólag akkor szállnak ki a szállított nyuszik, ha arra szükség van. Ez volt a Schützenpanzer Lang HS.30, amit SPz.12-3 jelöléssel rendszeresítettek. A járműnek a korabeli konkurensekhez képest viszonylag vastag (30mm acélpáncél @ 45°) frontális védelme volt, viszont 14,6 tonnás tömegéhez képest csak 5 katonát (és 3 fős személyzetet) vitt magával (az M113 két tonnával könnyebb volt, ellenben 2+11 embert vitt).
![]()
Az SPz 12-3
Az amerikai hadsereg a 20mm-es gépágyút igényelte, illetve azt, hogy a katonák a járműben ülve tudjanak kifelé tüzelni, ám a tömeg és méretkorlátokat szabott, és elkezdte az MICV-65 (Mechanized Infantry Combat Vehicle - 65) programot. Ez tekinthető a Bradley közvetlen elődjének. A cél egy olyan harcjármű, amely a harckocsikkal együtt tud mozogni, egy zárt toronyban lévő 20mm-es gépágyú és egy géppuska a fegyverzete, teljes kémiai/vegy/nukleáris védelmet nyújt a bent ülőknek, ugyanakkor megkövetelték, hogy a légi szállíthatóság (C-141-el) megmaradjon, és úszóképes legyen a jármű (megj.: ez egyébként elég érdekes kívánság, lévén a harckocsik nem voltak úszóképesek). A tenderen megjelent azonban az FMC-vel (aki az XM734-et fejlesztette tovább) a konkurens Pacific Car and Foundry (PCF) az XM701-el, amelynek az M107/M110 önjáró ágyútarack alváza jutott, kapott zárt tornyot egy 20mm-es gépágyúval és 7.62mm-es géppuskával, két oldalán volt két-két lőnyílás, és úszóképes volt. A hadseregnek tetszett az XM701 fegyverzete, védelme és terepjáró képessége, így ezt választotta az XM734 ellenében, ugyanakkor túl nagy és nehéz volt a C-141-esnek. A fokozódó Vietnami háború pedig elsöpörte a programot.
A margóra: ekkoriban párhuzamosan futott egy felderítő harcjármű program is, a topicban már említett XM800.
![]()
A PCF féle XM701 protoja
1968-ban, két évvel az MICV-65 lelövése után azonban újra előkerült az M113 utódlása, ez esetben már valóban a BMP-1 volt az indok. Érdemes megjegyezni, hogy akkoriban már nyugaton is voltak kvázi lövészpáncélosok, a már említett SPz 12-3 vagy a svéd Pansarbandvagn-301. A hadsereg az MICV-70 elnevezésű programban egy olyan harcjárművet szeretett volna, amely az MBT-70 program győztesével tudja a lépést tartani, ugyanakkor légi szállítható, úszóképes, 9 katonát és 3 fős személyzetet visz magával, ugyanakkor ellenáll a 14,5mm-es szovjet nehézgéppuska lövedékeknek. Az igénylista az FMC asztalán landolt, amely először az XM765-el válaszolt, ez közeli rokonságban volt az M113A1-el, csak kapott egy tornyot 20 vagy 25mm-es gépágyúval, megfelelő védelmet, ugyanakkor 15 tonnát nyomott és úszóképes volt. A hadsereg elutasította, mondván, hogy nem elég gyors, hogy az XM1-esekkel lépést tartson, de az FMC felkínálta külföldi megrendelőknek, a belgák pedig ráharaptak, és YPR-765 néven rendszeresítették 1975-ben.
![]()
Az XM765
Az FMC válasza az XM723 volt, amely lazábban eleresztette M113 gyökereket, például az erőforrás tekintetében. Az XM723 eredetileg a BMP-hez és az SPz 12-3-hoz hasonló elgondolás szerint épült, de a parancsnok és a sofőr az egyik oldalon, az irányzó egy zárt toronyban mellettük, mögöttük pedig a szállított gyalogosok (ekkor még 8). A 2+9 vagy 3+8 felállás a személyzet és a szállított gyalogság között még váltakozott. A tömeg 21 tonna lett, a páncélvédelem pedig szemből a 14,5mm-es nehéz géppuskák ellen védett. Apró probléma volt, hogy az M16A1/A2 gépkarabélyok túl hosszúak voltak a lőnyílásokból való használathoz, ezért egy rövidebb csövű, válltámasz nélküli verzió készült belőle csak és kizárólag a járműből való használatra, ez a M231 Firing Port Weapon. Az úszóképesség éppen hogy, de megvolt, és még a C-141-esbe is belefért a jármű, sőt, a mozgékonyság és sebesség igények is teljesítve lettek.
![]()
Az XM723 prototípusát egy C-141-es rakterébe való beállással tesztelik, az évszám 1975.
A problémák azonban sokasodtak. Az US ARMY elégtelennek tartotta a 20mm-es M139 gépágyút, és egy új, fejlesztés alatt erősebb gépágyút, a szintén 20mm-es VRFWS-S "Bushmaster"-t szerette volna beépítettni, amely azonban lassan az igények miatt 25mm-es kaliberű lett. A hadsereg más problémákkal is szembesült, az XM800 programot lelőtték, mivel mind a kerekes, mind a lánctalpas verziója konkrétan lassabb volt, mint az M113. A hadsereg gyorsan megtalálta az XM723-ast, amely a gyalogsági harcjármű és a felderítő feladatkörnek is megfelelhet. Szintén előkerültek a páncéltörő rakéták, az 1973-as Arab-Izraeli háború tapasztalatai alapján.
Időközben megvizsgálták a német Marder lövészpáncélost, de túl nehéznek és drágának tartották, ráadásul nem volt úszóképes. A francia AMX-10-el kapcsolatosan ugyan ez volt a vélemény. Zsákmányolt BMP-1-eseket megvizsgálva pedig arra jutottak, hogy a Bradley páncélzatát meg kell erősíteni. A hadsereg a felderítő feladatra olyan verziót kért, amelynek két fős tornya van (hogy a parancsnok kilátása megfelelő legyen), amiben 25mm-es Bushmaster gépágyú és TOW rakéta van - lőnyílások viszont nem kellenek. A két fős torony a gyalogsági verzióra is átkerült, ha már megvolt, és így egyszerűbb volt a gyártás is, viszont a két fős torony egy fővel csökkentette a szállítható személyek számát (pontosabban a 25mm-es gépágyúlőszereknek kellett a hely). Az áttervezésre azért volt szükség, mivel a kongresszus az XM723-at nem látta jelentősen jobbnak, mint az M113, ellenben sokkal drágább volt, tehát a két fős torony valódi előrelépés lehetett, és így megállt indokként. Ekkoriban a dánok már megrendelték az XM765 alapján készült YPR-765-öst, vagyis az amerikaiak körülnézve elkezdték azt látni, hogy a saját szövetségeseik (németek, franciák, belgák) már előttük járnak, míg ők még mindig csak a fejlesztéssel vesződnek. A kongresszus viszont aggódni kezdett a BMP-1-esek nagy veszteségei miatt az 1973-as Arab-Izraeli háborúban, márpedig az XM723 kb. azonos védelmet nyújtott csak. Azt kérték, hogy erősítsék meg a páncélzatát. A hadsereg vezetése kitért a hitéből...
Almost every army you look at is ahead of the American Army, as far as taking care of our infantry. The Russians, are ahead of us, the German, are ahead of us, the Dutch are ahead of us, the French are ahead of us, the Yugoslavians are ahead of us. Almost everybody has a better infantry vehicle than the U.S. Army.
We would have been better off in 1963 when we started to just build the MICV immediately. Are we to start over again? My guess is that if you start over again, you will have a 10 percent increase in effectiveness and 50 percent increase in cost.
— General William E. DePuy, Kongresszusi meghallgatás a Bradley fejlesztés ügyében, 1977.
DePuy idézetéből a belgák említése azért lehetett fájdalmas, mert ők azt az XM765-öst rendszeresítették, amelyet az US ARMY elégtelennek tartott. A Bradley azonban több sebből vérzett, nagy volt (nem fért be a C-141-esbe, holott anno az XM701-est ezért dobták), nem volt elég védelme, nem volt olyan gyors, mint az M1 Abrams, és hogy a folyamatosan növő igénylistának megfeleljen, újabb és költséges áttervezésre lenne szükség. 1978-ban így a költségvetésből kiírták a Bradley-t, és helyette az M113 továbbfejlesztését, átépítését szorgalmazták. A hadsereg és az FMC lobbistái végül elérték, hogy visszakerüljön az 1979-es költségvetésbe, a járművet gyorsan áttolták a hadsereg ellenőrzésén, áldásukat adva rá, majd 1980-ban a védelmi miniszter engedélyt adott a gyártás megkezdésére.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.28. 08:52:03 -
#79405
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Köszi, ezt majd elolvasom. Meg meglátom milyen hangulatban leszek, lehet megkeresem a könyvet is. :D
Azt sejtettem, hogy a film készítői élveztek némi alkotói szabadságot, de hogy tényleg ennyire szánalmas volt ez a fejlesztés, az durva. :D
-
#79404
A vicc az, hogy egyszer már történt ilyen. Azt hittem, hogy azokat a képeket posztolták újra. -
fonak #79403 Azt hittem a Bradley-t eleve IFV-nek szánták, mintegy a BMP-re válaszul. -
#79402
Érdekes USMC koncepció, a Future Fires. A lényege, hogy a MLRS rakétatüzérség / 155mm-es önjáró tüzérséget személyzet nélküli JLTV / MTVR alvázakra telepítenék, a kezelőszemélyzet pedig hagyományos JLTV-vel kíséri azokat.
-
#79401
![]()
A "piros 02"-es Szu-27SzM taxizási malőr végett nem kívánt közelségbe került a "piros 03"-as testvérével
SMX 3.0 AIP SSN koncepció a DCNS-től
-
#79400
Ximix #79362 -es hsz.-ben linkelte már a teljes filmet (a legalsó videó), a címe Pentagon Wars, egy HBO TV-film. -
#79399
A teljes változat is fent van YT-n. Asszem megnézem. :) -
#79398
Egyébként fantasztikus, oktatófilm lehetne. De tényleg. -
#79397
Ez valami mozifilm...? -
#79396
Igen, B1 eseténben nem volt ATGM, de a Leo2 és M1A1 kivételével az összes nyugati hk ellen potens volt tűzerő és páncélvédettséget nézve. -
JanáJ #79395 Értem, meg az is egy csomó pénz. Mondjuk őket kevésbé érdekelhetik a veszteségek. Meg szerintem a törökök is egy konvencionális háborúra edzettek (mondjuk a görögökkel) nem egy aszimmetrikusra. Amit nem értek, hogy a légierő miért nem erőlteti meg jobban magát. -
#79394
A T-72B/B1 tudtommal a '80-as évek eleji csúcs T-72 variáns, minden volt csak nem koros. A korszak egyik keleti csúcs hk-ja volt. Vagy valamit elnéztem...?
Oké, a T-72B/B1-et korosnak hívni túlzás volt, sorry. :)
A hozzá való ATGM-mel még a Leo2A4-et és M1A1-et is nagyon csúcsány meg tudta volna karcolni.
A T-72B esetében volt ATGM, a B1 esetében nem volt. A Leo2A4 toronyfrontján nem ment volna át a 9M119, és az M1A1-esén sem. A sima M1 véleményes, de szvsz azon sem. A test más kérdés, a Leo2A4 esetében az határeset, illetve gyenge lett volna a 9M119-el szemben... -
#79393
Egy kis elektronikai fejlesztés csodákra lehet képes. A Leonál is elég lenne, ha automatán a rakéta felé fordulna és ellőne egy kis füstöt.
Csakhogy azt rá is kell szerelni. Ami a törököknél nem történt meg, mert a Leo2A4-esek csak átmeneti megoldásnak voltak szánva, amíg az Altay megérkezik...
Ximix linkjéből durva, hogy csak engedéllyel támadhatnak a Leókkal.
Nem enyhe politikai probléma ez a németek szempontjából. Ezek a Leo2A4-esek a Német hadsereg készletéből lettek átadva. A németek pedig közben a Törökökkel nem éppen puszipajtási szinten lévő Görögöknek is komoly fegyverszállítói, hovatovább pont Leo2-esek alkotják a görög harckocsik élvonalát (meg persze egy csomó Leo1A5 a második vonalat), a Leo2A6 HEL változattal.
Szóval a Török-Német Leo2 megállapodás igazából mindenkinek jónak tűnt. A Törökök 2005-2008 között úgy volt, hogy nem fognak sehol külső országokban grasszálni, és mivel átmeneti megoldásnak szánták a Leo2A4-eseket, így nem fájt nekik a németek szerződésbe iktatott kérése, hogy a harckocsikat ne használják agresszorként. Cserébe olcsón jutottak az M60T-hez képest modern harckocsikhoz... -
#79392
Ez a rész szerintem a lényeg a Bradley fejlesztése kapcsán - és ez dramatizálva, de a valóságot mutatja:
-
#79391
A T-72B/B1 tudtommal a '80-as évek eleji csúcs T-72 variáns, minden volt csak nem koros. A korszak egyik keleti csúcs hk-ja volt. Vagy valamit elnéztem...? A hozzá való ATGM-mel még a Leo2A4-et és M1A1-et is nagyon csúcsány meg tudta volna karcolni. A lövege és a grántája volt kevés ezek ellen meg a páncélvédettsége. -
#79390
Ez tényleg óriási...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
... meglátjuk hogy lespórolják-e mondjuk a gépágyút (úgyis felesleges) majd helyére tesznek-e egy betontömböt?
Miközben a túloldalon...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.26. 19:16:45 -
JanáJ #79389 Amúgy kicsit olyan a szitu, mint a4 gen vadászoknál. Egy kis elektronikai fejlesztés csodákra lehet képes. A Leonál is elég lenne, ha automatán a rakéta felé fordulna és ellőne egy kis füstöt.
Ximix linkjéből durva, hogy csak engedéllyel támadhatnak a Leókkal. -
#79388
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A wiki olyasmit ír, hogy a filmrendezőnek megengedték, hogy eltérjen a könyvtől ami állítólag igen pontos.
"Some events shown in the movie never happened, as the director took artistic license with the original book, which was accurate"
Itt egy pdf ami ha jól veszem ki pont ezt tárgyalgatja.
Itt a könyv, persze nem a teljes.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.12.26. 18:55:13 -
#79387
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Köszi a filmet, nagyon jól szórakoztam rajta. :D Már csak annak kell utána néznem, hogy tényleg ennyire hányattatott sorsú volt-e a Bradley fejlesztése.
-
#79386
Egyébként a margóra: nem látok annyira mélyen bele a török helyzetbe, de innen a fotelból úgy tűnik, hogy a török hadsereg most túl sok csapást szenvedett el, és nincs a helyzet magaslatán. Évtizedekig a Török hadsereg nimbusza az volt, mint a NATO közel-keleti bástyája, és jó felszerelés, jól kiképzett tisztek és katonák, meg jó harci morál jellemzi őket.
Hogy most mennyiben felelős Erdogan puccs előtti konfrontációja a hadsereggel, az Erdogan politikai kamikaze-akciói miatt megroppant bizalom, avagy a katonai puccs és annak következményei a jelen állapotért, de a Török hadsereget ennél sokkal professzionálisabbnak gondoltam. -
Ha arról van szó, hogy a török tankok mit csináltak Szíriában, a legjobb ha megnézünk egy Indonéz hírt amit lefordítunk magyarra 
-Katt-
-F-35- -
#79384
de a lőszereket fedő rész pedig meg van sérülve, amiről nincs ötlet, hogy hogy történhetett (a lőszerek épségben vannak).
Ha jól látom nincsenek benne a tárolókban a lőszerek. A lőszertároló fedelének elrepülésére van egy viszonylag egyszerű feltételezésem: a harckocsi belsejében felrobbant egy kézigránát úgy, hogy a lőszertároló ajtaja nyitva volt, míg a búvónyílások ajtaja csukva. A túlnyomás egy fele mehetett, a meggyengített lőszertároló tetejét felnyomva...
Az is lehet, hogy simán hátrahagyta a gyalogság a harckocsikat, azokat pedig felgyújtotta az ISIS, hogy a propaganda videóban jól nézzen ki.
Én inkább azt tartom valószínűnek, vagy a visszavonuló törökök vágtak bele egy kézigránátot, vagy az ISIS katonái. A tűz feltehetően a hidraulika rendszerből származik, szóval az a harckocsi is harcképtelen. -
#79383
Tudtommal a Leo2A4 még talán a jenki M1A1-nél is jobban védett volt.
A torony frontja valóban. A maga idejében (1985) a Leo2A4 nagyon korrekt harckocsi volt - az egyetlen gondja az, hogy az irányzó EMES-15 periszkópja egy "lyukat" vágott a torony jobb felső részébe, meggyengítve a front páncélzatot. A Leo2A5-től az EMES-15-öst kiemelték a torony tetejére.
Az AMX-30B2 és a T-72B egészen más, lentebb levő ligában fociznak...
Az AMX-30B2 volt az akkori francia frontvonalbéli harckocsi. A T-72B pedig ekkor már koros, de számszerűleg a legnépesebb harckocsitípus volt, ezért soroltam fel őket. -
JYeti #79382 Al-Bab-nál volt december 22-én egy ISIS offenzíva és ennek következtében egy török visszavonulás. Hogy konkrét támaszpont esett-e el, vagy csak az előretörő török erők vonultak vissza, az nem világos, de elég sok hadianyagot zsákmányoltak az ISIS-esek, pl. buldózereket, két Leo2-est stb.
![]()
http://snafu-solomon.blogspot.hu/2016/12/terrible-day-for-turkish-forces-in.html
![]()
http://snafu-solomon.blogspot.hu/2016/12/more-on-turkish-bad-day.html
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2016.12.26. 14:44:48 -
#79381
Az ISIS szétcsapott egy török támaszpontot? Mert akkor ez nagyban rombolja a profi török haderőről élő imídzset...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.26. 14:32:04 -
JYeti #79380 Na igen, az egyik probléma, hogy vannak képek és adatok arról, hogy hány Leo veszteség volt, meg hogy kb. mitől (ATGM hit), de hogy pontosan milyen feltételek mellett, milyen fegyver okozott milyen sérülést, túlélte-e a személyzet, helyreállítható volt-e a harckocsi, azt nem részletezik.
Pl. ezen a blogon is raktak most közzé képeket a szétvert török támaszpontról, ott látszanak a Leo2 harckocsik is (forrás: ISIS propaganda). A kommentekben megy a találgatás, hogy pontosan mi történt, mert pl. az egyik hk-nál hátrafelé áll a torony, szóval az valószínűleg nem vett részt harci cselekményekben, de a lőszereket fedő rész pedig meg van sérülve, amiről nincs ötlet, hogy hogy történhetett (a lőszerek épségben vannak). Az is lehet, hogy simán hátrahagyta a gyalogság a harckocsikat, azokat pedig felgyújtotta az ISIS, hogy a propaganda videóban jól nézzen ki.
![]()
![]()
Egyébként számtalan upgrade lehetőség létezik a Leokhoz (még saját török fejlesztés is), amit nem rendeltek meg.
![]()
Aselsan upgrade
(remélem a képeket megjeleníti :)
Y -
JanáJ #79379 A 72-es kisebb célpont, mondjuk nemtudom ez mennyit számít itt. -
#79378
Hát nem kevésbé, mint az M1A1 alapváltozata (DU páncélzat nélkül), az AMX30B2, Challanger-1 vagy a T-72B, T-80BV. Mert azokkal egyidős körülbelül. Azok se szerepelnének jobban adott körülmények között, sőt!
Szemből a Chally 1 kivételével az összes kevésbé védett nála. Tudtommal a Leo2A4 még talán a jenki M1A1-nél is jobban védett volt. Nem sokkal, de akkor is... Az AMX-30B2 és a T-72B egészen más, lentebb levő ligában fociznak...
Az export M1A1-re talán még a 40 éves alap Konkursz is veszély jelent még szemből is. Nem totális megsemmisülés, de harcképtelenséget képesek lehetne vele elérni az alkalmazók. -
SZUsszan #79375
Ez az amit a spec-eknek tanítanak, itt meg sajnos saját tapasztalatból kell rájönni .
------------------------------------------
JYeti #79369
Ilyenkor látni, hogy egy ország hadserege mennyire felkészült, a törökök harci szelleme működik, de a hozzá állás az olyan keleties.
Amikor a két Leo2-öt kiszedik az első amikor találatot kap a felsőnek olyan ködfüggönybe kellene burkolni ott mindent, hogy a napot eltakarja és curikk. Arról nem is beszélve, hogy az egész akció előtt egy optikai felderítést megereszteni az általam sokszor emlegetett teleszkópos cucerájjal.
-
#79376
Az egyes oldalakon már elkezdődött a sárdobálás, hogy na megdőlt a Leopard mítosza, miszerint a legjobb harckocsi, meg hogy egy M1 Abrams sokkal jobb nála (legalábbis a személyzet védelmét illetően).
Azt már szemérmesen elhallgatja, hogy melyik Abrams. Mert az iraki M1A1SA harckocsik korántsem teljesítenek olyan jól például. Az összes export Abrams butított páncélzatot kapott, az összes amerikai hadrendben lévő Abrams "teljes értékű", DU réteggel megerősítettet...
1) Egyetlen harckocsi sem kilőhetetlen, lehet akármennyire is modern egy hk., azt oldalról-hátulról nagy eséllyel ki lehet lőni.
Én kiemelném még: felülről is. Plusz a szíriai harcokban részt vevő pct. rakéták általában 1-2 generációval a csúcs mögött vannak...
2) Jelen esetben elég régi páncélosokról van szó, amelyek eléggé elavultak már, ha ezeket mindenféle felkészítés vagy pótpáncélozás nélkül ilyen darálóba küldik, borítékolhatóak a veszteségek.
Ezzel együtt is, a Leo2A4 legalább egy nagyságrenddel jobban védett és a személyzetet jobban óvó harckocsi, mint az M60T. Itt megint a részletek nélkül félrevezetőek lehetnek az információk. Nem tudjuk, hogy egy "ATGM hit" mögött mi van, mennyire sérült a jármű, és a legénység közül hányan sérültek meg / vesztették az életüket esetleg.
3) A hírek arról számolnak be, hogy a török páncélos hadviselés sincs a helyzet magaslatán, a Leokat sokszor beásva alkalmazzák, a találatokat oldalról-hátulról kapják sokszor, szerintem az már önmagában probléma, hogy ez ilyen méretekben megtörténhet (nem értek hozzá, de szerintem az nincs rendben, ha egy hk mögé-mellé tudnak kerülni úgy, hogy nem előretörő ékről van szó).
Klasszikus gerilla-hadviselés probléma. A harcászati területen civilek is élnek, és annyi katonát a törökök sem dobtak át, hogy teljes ellenőrzésük alatt tarthassák a területeket. Ez az a kategória, hogy folyamatosan és állandóan járőrözni kell a megszállt területen, ahogy például az amerikaiak is tették 2006 után Irakban. Vagy akkor a 2006 előtti állapot jön, ahol az amerikaiak a lakott területek mellett építettek ki jól védhető, megerősített bázisokat - amihez viszont a Törököknek nincs erőforrásuk.
Az a baj, hogy itt megint részletesebb információkra lenne szükségünk, hogy tisztán lássunk, arra, hogy milyen és mennyi katonával kell mekkora területet felügyelni, mik a standard ROE szabályok, és így tovább...
A kérdés az, hogy tényleg ennyire papírsárkány a Leopard2 (A4) ? Vagy csak nem úgy használják és nem olyan formában, ahogy kellene.
Ahogy fent is jeleztem, ugyanolyan bajos erre válaszolni, mint a fenti megállapításokra. Mindenek előtt tisztázni kell, hogy a Leo2A4 bizony 1985-ben került gyártásra, ami kemény 31 évet jelent. 31 év alatt annyi minden történt a páncéláttörés és a páncélvédelem világában, hogy a történteken meglepődni biztosan nem szabad. Papírsárkány lenne a Leo2A4? Hát nem kevésbé, mint az M1A1 alapváltozata (DU páncélzat nélkül), az AMX30B2, Challanger-1 vagy a T-72B, T-80BV. Mert azokkal egyidős körülbelül. Azok se szerepelnének jobban adott körülmények között, sőt!
A törökök oldaláról azon kellene elgondolkozni, hogy mégis miért nem áldoztak az elmúlt bő egy évtizedben a Leo2A4 fejlesztésekre, holott már 2005-ben is ismert volt, hogy a Leo2A4 nem számít modernnek, akkor is 20 éves tervezés volt, és ott voltak akkor is már a kiegészítő páncélzat opciók. A törökök is úgy voltak vele, hogy az M60A3 harckocsikhoz képest jelentős előrelépés, hát hurrá.
Ez sajnos általános probléma, és még az US ARMY is beletenyerelt, amikor az M1A2 (nem SEP) harckocsikkal 2003-ban Irakban graszáltak. Ugyebár hamar szembesültek vele, hogy az oldaltestet egy kutyaközönséges PG-7V rakétagránát is képes átütni, amiből minden utcasarkon van a világ minden táján. Tanultak belőle, élből felszerelték az Abrams-eket kiegészítő ERA oldalpáncélzattal - ám ismét csak egy lépést tettek, mivel nem olyan ERA rendszerben gondolkodtak, amely tandem-fejes kumulatív fejek ellen is véd. Mindig az aktuális veszélyforrásokra készültek fel csak.
A törökök meg még csak az aktuálisra sem... -
SZUsszan #79375 Ünnepi jótanácsok Donbasszból -
JanáJ #79374 Nem mellesleg nem arra terveztek hogy kiallj a dombtetőre egy ide lojjetek tablaval. -
#79373
A Leo2A4 kiegészítő páncélzattal lazán szétlőhatő azzal a TOW2-vel, ami ott közkézen forog. A mezei Leo2A4-et az Konkursz, Kokon, Strum és korábbi ATGM-ek ellen tervezték... -
JanáJ #79372 Elfelejtitek hogy az USA nem királyság. Nem Obama donti el mit vesznek. A gyártó meg bármit kifejleszt vagy legyart ha adnak ra pénzt.
