95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #79761 Nem az számít, hogy én minek hívok mit, hanem, hogy a szakzsargonban milyen kifejezés alatt mit értenek. Pontos meghatározást fejből én se tudok már mondani. Keress rá valami katonai lexikonra inkább ha pontos és szakszerű választ szeretnél. -
JanáJ #79760 Te akkor így hívod őket?
passzív páncél - a "vas" és egyéb anyagok amelyek próbálnak passzívan nem átlyukadni
reaktív - az ERA/NERA, stb,
aktív - ami a beérkező csúnyaságot a szedi szét, mielőtt az az előbbi kettővel találkozna.
(Néha Molni hsz.-tól kapok hülyét, hogy szótárazni kell, mert adott mozaik szót nem jegyzem meg, de ha rákeresek, akkor már tudom mi az. Persze aki érti, annak így könnyebb kommunikálni.) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79759
Értem és köszönöm az építő jellegű kritikát. :)
Az Adaptívról már sokszor volt szó, ez az:
-
kiskorúbézoltán #79758 Értem, de ugye a kommunikáció egyik fontos alkotóeleme a közös nyelv, így ha egy fogalomnak van már elfogadott jelentése akkor célszerű azoknál maradni. Sok félreértéstől óvhatjuk meg magunkat ha ragaszkodunk a precíz megfogalmazásokhoz, még ha időnként jól is esik direkt pongyolán fogalmazni.
Persze ha túltoljuk akkor meg jön a túl katonás kritika, mé' nem úgy mondják, hogy mindenki megértse. :D
Szóval értettem én, hogy mire gondolsz, meg értem a gondolatmenetedet is, de nem vagyok biztos benne, hogy feltétlenül jó ötlet új értelmezéseket kitalálni meglévő dolgokhoz, még ha az hangulatosabb vagy jobban körülírja a dolgot.
Ezért nem lesz félrevezető az aktív és passzív védelem, ha mindkét fél/minden résztvevő ismeri a fogalamkat és azokat alkalmazza. Így aztán, - konkrétan ez az Adaptívot nem ismerve - ha a jármű külsejét elváltozatatod az még nem lesz attól aktív. :)
Legalábbis az aktív és passzív védelem eredeti fogalma szerint. :)
Nyelvújítani, különösen szaknyelvet, meg mindig hálátlan és nehéz feladat. ;) -
#79757
Pardon, rosszul írtam, nem Boyd pécézte ki a Bradley programot, hanem Burton. Sorry... 
-
#79756
Valóban REaktív lett volna tán a helyesebb megnevezés, de szeretném megkülönböztetni a "passzív" páncélzatot (ami "nem csinál semmit", csak ül, és várja a beérkező energiákat) és az aktív / Reaktív páncélzatot (ami az erőhatásokra elmozdul).
Az aktív és passzív védelem azért félrevezető, mert még álcázás terén is van különbség (passzív egy álcázófestés, aktív például egy, az Adaptiv-hoz hasonló, a jármű külsejét aktívan módosító megoldás). -
#79755
Ezt nem tudtam Boydról. Azt tudtam, hogy ésszerűsítési téren és projekt menedzselében máshol is ott volt, de az M2 programról nem tudtam. Az az ember számomra eddig is zseni volt, de most már ikon szinten kezd mozogni.
A Patterns of conflictről csak rövidebb anyagot láttam, ezt meg fogom nézni. Köszi. -
kiskorúbézoltán #79754 Ja, REaktív, az más... :)
Aktív és passzív védelem van, nem aktív és passzív páncél. ;) -
#79753
ERA vagy NERA. (reactive armour) -
kiskorúbézoltán #79752 "aktív páncélod védjen meg"
Mi az az aktív páncél? -
#79751
Alapvetően nem fordult elő a Bradley előtt, de emlékezz vissza az USS United States esetére, ahol a Légierő és a Haditengerészet balhézott össze a nukleáris csapásmérés feletti kérdéskörön. Hovatovább oda vezethető vissza az "AirLand Battle Doctrine", ami a Hadsereg 1950-es évek utáni felállását légideszant és légi szállítás alapúra módosítja a partraszálló és tengeri szállítás helyett (a Légierő támogatta ezt a doktrínát, hiszen az ő pozícióját erősítette a Haditengerészettel szemben). Vagyis előtte a fegyvernemek közötti ellentétek miatt fel sem merült...
John Boyd-ról és az általa vezetett "Reformer Movement"-ről, vagy nevezzük "Fighter Maffia"-ról szerintem tudsz eleget (de akinek újdonság, annak ajánlott a Patterns of Conflict tőle). Na Boyd követői nekiálltak a többi fegyvernemnél is lobbyzni, hogy szálljanak szembe a katonai vezetés és a fegyvergyártók lobbyjával szemben a valódi igények és szükségek szerint intézni a fegyverbeszerzéseket. Az 1980-as évek elején néhány döccenő után a Kongresszus előírta, hogy minden új amerikai fegyverrendszer beszerzése előtt alapos felülvizsgálatra szorul, és létrehozták e célból a közvetlenül a Védelmi Minisztérium alatt működő Director, Operational Test & Evaluation pozíciót, ami kb. államtitkárnak felel meg. A DOT&E-t 1983-ban hívták életre.
Ennek egyik ága volt a Joint Live Fire (JLF) program, amelyet 1984-ben hoztak létre a következő feladattal:
1.: Pontos képet kapjanak arról, mennyire sérülékenyek valójában az amerikai fegyverrendszerek az ellenséges fegyverekkel szemben, és az amerikai fegyverek hatékonyságát az ellenséges harcjárművekkel szemben.
2.: Ezek alapján ha szükséges, módosítsák a fegyverrendszereket, növelve a túlélő képességüket és harcerejüket.
3.: Fejlesszék a harctéri sérülésekről készült adatbázist, amely segítséget nyújthat milyen javítási feladatok és szükségletek fordulhatnak elő a harctéren.
4.: Véleményezni lehessen az eddig használatos tesztmetódusokat, eljárásokat, és ha szükséges, akkor ezeket módosítsák, hogy megfeleljenek a valós alkalmazás körülményeinek.
Boyd ennek keretében pécézte ki a Bradley programot, mivel messziről bűzlött, hogy valami nem kerek ott, és kérvényezte a program felvételét a JLF-be. A történet innen ismert.
A JLF a mai napig létezik, a reportjainak kivonata bizonyos szintig elérhetőek a neten (Pl. egy 2015-ös), viszont a tartalma szigorúan bizalmas értelemszerűen.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.09. 10:12:44 -
#79750
Nem ok nélkül. Ahogy az elterjedésük is változó intenzitású, mert túl sok hátránnyal járnak.
Vegyük át a védelem vonalait:
1.: Ne vegyen észre az ellenség. (Álcázás, lopakodás, stb.)
2.: Ha már észrevesz, ne tudjon eltalálni. (Kitérő manőverek, álcázófüst gerjesztése, stb.)
2.a.: Ha már eltalálna, semlegesítsd a beérkező veszélyforrást (CIWS, APS, infravörös és radar csalik, stb.)
3.: Ha már eltalál, akkor a passzív és aktív páncélod védjen meg a sérüléstől (Passzív páncélzat, ERA / NERA, stb.)
4.: Ha már a páncélzatodon is áthatolt a veszélyforrás, akkor az okozott sérülés ne okozzon harcképtelenséget illetve mozgásképtelenséget (Redundancia).
Mindig az adott kor veszélyforrásaitól és technikai lehetőségeitől függ, melyik megoldás vezet célra, illetve melyik a hangsúlyos védelmi megoldás.
Az álcázás például repülőgépeknél általános, de a radarok megjelenésével nem volt hangsúlyos elem - majd jött a lopakodás, és meghatározó elem lett.
A csatahajó-korszakban a páncélzat volt eredetileg a hangsúlyos elem, majd az álcázás (megtévesztő festések alkalmazása) is megjelent, és persze a redundancia is fontos volt a harcképesség megőrzésére. Csakhogy jöttek a repülőgépek és hajó elleni rakéták, és a csatahajóknak leáldozott. A hadihajók esetében a páncélzat már nem igazán opció a védelem szempontjából, így a CHAFF felhő eregetése, majd a CIWS fegyverek megjelenése lett az elsődleges irányvonal.
A szárazföldi harcjárműveknél a probléma adott - a álcázás és a passzív védelem vitte sokáig a prímet, illetve a füstgerjesztés (akár kipufogó, ködgyertya vagy ködgránát által). A modern veszélyforrások miatt viszont egyre problémásabb ezekkel megvédeni a járművet. Például Irakban és Afganisztánban a mobiltelefonnal aktivált IED-k miatt GSM zavarókat telepítettek a járművekre, mert az tudott az adott veszélyforrás ellen a leghatékonyabb védelmet biztosítani.
Az US ARMY az FCS program keretében mozgékony, légi szállítható harcjárműveket képzelt el, max. 25 tonnás tömeggel. Ezek védelmét a pct. rakéták és ágyúlövedékek ellen csak APS-el lehet megoldani, és erre is feküdtek rá. Aztán kiderült, hogy egyszerűen képtelenek például egy 30mm-es gépágyú elleni védelmet így megoldani - a passzív páncélzat nem fér bele a tömegkeretbe, az APS meg képtelen 30mm-es gépágyúlövedékek ellen megfelelő védelmet nyújtani. Ezért aztán a GCV programnál már akár 68 tonnás tömeget is elfogadtak volna, de frontálisan a 125mm-es lövedékek ellen is védelmet kell, hogy nyújtson a jármű.
A szovjetek-oroszok pepitában ugyan ezt járták be. Hiába volt ott a Drozd, a gyalogságra túl nagy veszélyt jelentett. Az Arena APS szép és jó, de nem véd a felülről érkező veszélyforrásoktól és elfoglalja a helyet a torony frontján a Kontakt / Kontakt-5 ERA elől, tehát a passzív védelem terén áldozatot kell hozni. Vagyis ellenséges harckocsik APFSDS lövedékei ellen elégtelen lesz a harckocsi védelme.
A cikk amúgy iszonyú jó és bemutat olyan rendszereket, amelyekről amúgy nem is nagyon hallani, de konlúzió ugyan az: jelenleg az APS-t csak másodlagos védelemnek szánják a legtöbb esetben a harckocsiknál, közepes- és könnyű járműveknél már több létjogosultsága van, ám ott meg a baráti gyalogság veszélyeztetése a fő fejtörés.... -
#79749
Visszatérve a M2 Bradley programra. Hogyan lehet az, hogy USAF-os csókát küldtek felfülvizsgálni a programot? Milyen gyakori ez a fegyvernemek közötti kersztbe értékelés?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.09. 00:02:46 -
JYeti #79748 Van most egy elég részletes cikk a below the turret ringen, ahol az egy aktív védelmi rendszereket elemzi a cikkíró. Meglepő látni, hogy bár az első APS-ek már több mint 30 éve megjelentek, még mindig elég kiforratlannak tűnik a rendszer elég sok fejlesztési iránnyal.
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.01.08. 19:17:49 -
#79747
-A Kuznyecovot visszavonják a Mediterrán-tengerről cirka két hónappal az után, hogy odavezényelték. Ez idő alatt két gépet veszített baleset / emberi döntési hiba miatt. A flottila visszavonul az Északi-Tengeri bázisukra.
-Svédország megrendelt 40db "Mjölnir" önjáró 120mm-es aknavetőt. Eredetileg még 1996-ban kezdték meg a programot, amely a vontatott 120mm-es aknavető helyett CV90 alvázra telepített, modern önjáró aknavetővel váltotta volna - ez volt az AMOS program. A hadsereg és az FMV azonban nem volt elégedett az AMOS-al, noha a 40db CV90 alvázat elviekben elkezdték építeni. A "Mjölnir" nem az AMOS rendszerét kapja meg, hanem egy ikercsövű, de a hírek szerint kézzel töltött aknavető-megoldást. Még jelenleg az sem tisztázott, hogy a felépítmény milyen lesz - a BAe fantáziarajzán egy fix felépítménybe van telepítve az aknavető, egy másik hír szerint viszont toronyba van szerelve. Az biztos, hogy a "Mjölnir" közel sincs olyan szofisztikált rendszer, mint az AMOS, például nem képes menet közben tüzelmi, viszont meglehetősen olcsó lesz - 68 millió dollárnak megfelelő svéd koronát fizetnek értük. A leszállítás 2019-re várható.
![]()
A toronyba épített verzió elnagyolt CAD ábrája
![]()
A BAe hivatalos ábrája, fix felépítménnyel
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.08. 17:15:32 -
#79746
Sőt meg is fordította, hogy átvágja a zimperialista kémeket...
-
#79745
Cope Tuafan hadgyakorlaton összehozott kép:
![]()
F-15C, MiG-29NUB, F/A-18D, Szu-30MKM, F-22A, Bae Hawk Mk.208[/center] -
#79744
Ja, hogy a trükkös Iván átszerelte máshova... 
-
#79743
Itt lakik az antenna rács mögött.
Kicsi, bevált, üa fogyasztás meg kit érdekel...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.08. 16:03:31 -
JanáJ #79742 Ebből sikerült azt össze hoznni a FB-on, hogy az oroszok elloptak Alaszkából egy F-22-est. -
#79741
Nyilván nem az eredeti Sz-300 szériánál kritizálom, de ha jól látom, az Sz-400-ason is néhol még gázturbina van, pedig az már nem a 70-es évek technológiája amúgy. A 92N2-őn még gázturbinát látni, A 92L6E-n viszont mintha nem lenne ott, ha jól látom?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
92N2E
![]()
96L6E
![]()
96L6E
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.08. 10:26:37 -
#79740
Összesen ekkora hely maradt az F3 kabin és a rakéták között (fent), itt kellett a 65kW-os turbinának elférni.
Ne hasonlítsuk a mai dízelekhez, ez a 70-es évek végének Szovjet technológiája.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.08. 09:28:40 -
#79739
Érdekes blog egy Groom Lake-re specializált spottertől.
Ami miatt ráakadtam: Szu-27P vs. F-16(D?) fordulóharc Groom Lake felett:
![]()
![]()
-
#79738
Félreértés ne essék, a maximális / névleges teljesítmény nem jelenti azt, hogy azon is kell üzemelnie, de élnék a gyanúval, hogy akár a V-6R-1 is 80LE-s leadott teljesítmény esetén alacsonyabb fogyasztást és ezáltal jobb hatásfokot, illetve alacsonyabb égéstermék-hőmérsékletet tudhatna, mint a DG-4.
Nyilván a gázturbinának vannak előnyei, adott teljesítményt tekintve a térfogathoz képest verhetetlenek, ez nem is vitás (ezért népszerűek APU-ként) - csak számomra furcsa, hogy némileg nagyobb méretben a diesel-generátor sokkal kedvezőbb megoldás lenne, mégis a gázturbinát preferálják.
Viszonyításként kereskedelmi forgalomban kapható 64kW@60Hz teljesítményű Cummins motoros diesel-generátor befoglaló méretei: 2,15x0,88x1,35m, 1120kg tömeg (hangszigetelés nélküli változat), és 23 L/h fogyasztás 100%-os teljesítményen. A hozzá fogható gázturbina cirka fele ekkora és fele tömegű, de a fogyasztása 50-70L/h körüli, vagyis alsó hangon kétszer rosszabb a fajlagos üzemanyag-felhasználása... -
kiskorúbézoltán #79737 Nem felejtettem el, csak el vagyok havazva kicsit. -
#79736
A MAZ-543-as dieselje lehet vagy 525LE ~390kW ami túl sok a lokátornak. (mondjuk a dieselnek is van infra képe)
Ezek a kis moduláris gázturbinák azt hiszem hogy tán csak 65kW-osak.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.07. 09:02:11 -
#79735
A Silka esetében is volt gázturbina a tápláláshoz, pedig ott a diesel motorról is lehetett üzemelni.
Viszont jellemzően sokkal kisebb teljesítményre volt szükség.
Silka esetén
DG-4 típusú gázturbina, 2db PGSz2-14A generátor
Fordulatszám névleges teljesítményen: 6000 ford/perc
Névleges teljesítmény: 60 kW (80 LE)
Tüzelőanyag fogyasztás: 90 liter/óránként
Generátorok összteljesítménye: 28 kW
V-6R-1 hathengeres Diesel motor
Fordulatszám névleges teljesítményen: 2000 rpm
Névleges teljesítmény: 195 kW (260 LE)
-
#79734
Vajon miért tértek át a gázturbinára? Oké, helytakarékos, de egyértelműen magas fajlagos fogyasztású megoldás, amely ráadásul nagy hőt termel (infravörös felderíthetőség). -
#79733
![]()
Tehát a vontatott Sz-300PT érdekesebb kabinjai, balról jobbra...
- DEA (diesel elektromos aggregátor), volt nálunk is, illetve a lőtéri videókon látható pöfögni
- F2 harcvezetési kabin (F1 maga az antenna neve)
- F3 tűzszakasz vezérlő kabin (3 indítóállvány számítógépe) két oldalról
- uccsó 2 már a mobil Sz-300PSz/PMU/PM BGK-ja, de erről remélhetőleg ír majd KBZ
... és ami miatt felhoztam ezt mint érdekességet, hogyha megnézitek az Sz-300PSz két járművét, akkor mit is raktak a MAZ-ra?
![]()
első jármű (RPN) balról jobbra
- két gázturbina (DEA kiváltandó)
- F1Sz kabin (antenna)
- F2Sz harcvezetési kabin
második jármű (PSzU)
- F3Sz tűzszakasz vezérlő kabin
- gázturbina (felül a kiömlő nyílás a képen zárva)
- rakéták
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.07. 05:37:19 -
JanáJ #79732 
-
JanáJ #79731 A sorosok az első hetekben megnézték a nyilatkozó ales szerint.
-
kiskorúbézoltán #79730 Őőő... Azért készült, nem? Nem néztem végig csak beletekegettem, de szerintem abból a sorozatból van ami oktatóanyagnak készült. -
fonak #79729 Ezt anno levetítették a sorállománynak oktatófilmként? -
kiskorúbézoltán #79728 Tekintsd akkor népművelésnek. ;) -
JanáJ #79727 Mert te is katona vagy/voltál. Lehet hogy célravezető egymás közt a szakszöveg, de itt teljesen felesleges volt. Bár nagyon próbált érthetően fogalmazni. A sebész is máshogy mondja nekem, hogy kivették az asszony vakbelét, mint mondjuk egy másik orvosnak. -
#79726
Az Ace Combat 2 és 5 játékból az ADF-1 Falken. -
#79725
Ez milyen gép lenne?
-
kiskorúbézoltán #79724 Jónak mondod... :D -
kiskorúbézoltán #79723 Nem tudom, nekem nem volt furcsa ahogy beszélt, engem az zavar amikor a témáról "civilesen" beszélnek, olyan komolytalan lesz az egész. :D
Gondolom minden szakmának megvan a maga szavajárása ami furcsa lehet mindenki másnak. -
JanáJ #79722 Vicces hogy mennyire nem tudnak a katonák "civilül" beszélni.
