95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#79652
[NST]Cifu #77378 -
JanáJ #79651 Nem találom Cifu korábbi hsz-át, de mintha ez egy felturbózott Liaoning lenne. A következőnek meg az is felmerült, hogy egy CATOBAR-t építenek. Bár ez szerintem egyenlőre sok lenne nekik. -
JanáJ #79650 Nagyon régóta publikus, hogy több egységet akarnak. A Liaoning gyak egy kiképző hajó. -
kamionosjoe #79649 Kínában nemrég adták át a Liaoning repülőgéphordozó anyahajót, de kiderült hamarosan jön is a következő:
![]()
forrás: htka -
#79648
Vávávárájál...!? Az akarod mondani, hogy a teljes szovjet szárazföldi határ le volt fedve nagy magasságú HMZ-n legalább 1 db SAM osztállyal mindenhol a csúcson...? -
JanáJ #79647 
-
JanáJ #79646 Pl Irakban ha az amik azt mondják hogy csak a kék szeműek jöhetnek ki az utcára, akkor mi lett volna? Már azon kívűl hogy az ENSZ elkezd sírni. :-) -
Az államnak kell a mani, és eszköz az embereknek meg a kaja, így elvileg megkötésekkel pl: éjszakai kijárási tilalom..stb. zajlik az élet tovább. (Nagy szüleid megkérdezheted a 2vh.-ről, falun ment tovább az élet, pedig pl: felénk frontvonal húzódott keresztül rajt, reggel még a németek ültek a konyhában, délután meg az oroszok, öreget meg a falnak szegezték mert németül köszönt be, mert mikor elment otthonról még a másik brigád hesszölt bent, és lábtörlés közben nem nézett föl hogy kik vannak ép bent.)
A tutuit nem tudom, majd a többiek kijavítanak, de a te problémádra a radarosok térképre illesztik a lokátor által pásztázott területet, így tudni fogják, hogy az a 130km/h pötty ami x és y irányba mozog pont egy autópálya vonalán halad és ha a magassága normális akkor valószínűleg autó és nem egy ukrán helikopteres.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.01.02. 17:02:51 -
#79644
Urak!
3 részes rövidke sorozatot tervezek az Sz-300P családról...
... hátha tudok újat mondani. Ez a bevezető rész;
Sz-300 történelem, számok tükrében-I. Mennyiség vagy minőség?
Az analóg légvédelmi rakéták korszakának csúcsán, a hetvenes évek végén több mint 1100db komplexum települt a Szovjetunió területén.
A fix telepítésű 56db Sz-25 Berkut (SA-1) Moszkva körül kettős gyűrűben.
A 20 célcsatornás rendszer parancsközlő távirányítású rakétája 46km hatótávolságú volt, viszont 500m alatt repülő célokkal nem tudott mit kezdeni.
Több mint 750db Sz-75M Volhov (SA-2) alkotta a világ leghosszabb (8500km), egybefüggő légvédelmi rakéta sávját, ami Leningrádtól a Balti tenger partján, végig a Lengyel, Szlovák, Magyar, Román határ mellett, a Fekete tenger északi partján, keresztül a Kaukázuson, majd az Iráni, Afgán, és Kínai határ mellett, egészen Mongóliáig ért. Szintén 75-ösök védték a fontosabb városokat, Leningrád körül ~30db alkotott egyszeres gyűrűt. Az egy célcsatornás komplexum parancsközlő távirányítású rakétájának maximális hatótávolsága 56km, minimális effektív célmagassága 100m.
~180db Sz-125 Nyeva (SA-3) kismagasságú egycsatornás rendszer egészítette ki a 75-ösök tűzrendszerét. Parancsközlő távirányítású rakétájának hatótávolsága 25km, viszont már 20m-en repülő célok ellen is hatékony volt.
~130db Sz-200 Vega (SA-5) nagy-hatótávolságú, jellemzően 2-3 esetleg 5 célcsatornás rendszer a Szovjetunió teljes Uráltól nyugatra eső európai területét átlapolva védte.
Moszkva körül 8db alkotott ~100km sugarú gyűrűt, és még 9db egy 800km hosszú sávban védte a fővárost északról és keletről, tőle ~400km-re.
Ázsiában így már csak a fontosabb településeknek jutott 1-1 rendszer.
255km hatótávolságú, fél-aktív rakétája Mach6 fölött zuhant a céljára.
A fenti analóg rendszerek leváltása több célcsatornás, digitális Sz-300-as változatokra csak részben valósult meg, azok 4x-es ára, illetve a hidegháború vége miatt... -
Berkut111 #79643 A felsorolt országokban nem volt/van központi hatalom. A példa statuálás elég régi hatalom gyakorlási eszköz. Nem azt mondom hogy szép, csak azt hogy régi. De ez mar tényleg nem haditechnika. -
#79642
Vagy ezzel el is van érve a háború célja, lezúzni az ellenfél gazdaságát... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79641
Irakban 2003 és 2008 között nem volt háborús helyzet? Libanonban a 2006-os háborúban nem volt háborús helyzet? Szíriában nincs most háborús helyzet? Kelet-ukrajnában nincs háborús helyzet? 
A civil mozgást a már említett kijárási tilalommal és útzárakkal lehetett korlátozni. Ennyi és nem több az opció. Sőt, az esetek jó részében pont, hogy azért nem korlátozzák a civil mozgást, mert egyfelől pajzsként használják őket, illetve azért, mert a civil morált nem akarják a padlóra küldeni...
Nem, nem egyszerű, de a mindenkori hatalomnak nagyon komoly korlátozó jogai,eszközei vannak meg egy jogállamban is.
Igen, úgy hívják, hogy kijárási tilalom.
Háborús helyzetben meg jönnek a finomságok, akár jogállami kereteken kivul is.
A már említett útlezárások / ellenőrzési pontok. Ennyi a mozgástér. De a saját civiljeiddel mit fogsz csinálni? Lelövöd, mert nem fogad szót?
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.02. 16:35:59 -
Berkut111 #79640 Nem, nem egyszerű, de a mindenkori hatalomnak nagyon komoly korlátozó jogai,eszközei vannak meg egy jogállamban is. A civil forgalmat mar magas szennyezettség eseten is lehet jogszerűen korlátozni. Háborús helyzetben meg jönnek a finomságok, akár jogállami kereteken kivul is. Ok, ez mar csak súrolja a haditechnikát :) -
#79639
Ez nem ilyen egyszerű. Egy országban nem állhat meg az élet, ahhoz mozogni kell... -
Berkut111 #79638 Háborús helyzetben? Igen.Tudom ez ma mar furcsán hangzik, mivel már ganérációk nőttek fel valós krízis helyzet nélkül. Nem kötekedek, de a jelenlegi "softtouch" nem tart örökké. Aki nem azt csinálja mit pontosan mondok az potenciális veszélyforrás, és akként kezelem. -
#79637
Kijárási tilalmat és repülési tilalmat el lehet rendelni, de ezzel a saját civil lakosságod helyzetét nehezíted meg. Lásd Izrael. Az ilyesmikre csak órákra, esetleg pár napra volt példa. Aztán feloldják...
Sorolni lehet a példákat Irak esetében is. Közúti közlekedést tudsz korlátozni például ellenőrzési pontokkal, ám a katonaság nem rendőrség, nem arra a feladatra találták ki. Ha valaki mégis civilként nekiáll száguldozni mit csinálsz? Civilekre fogsz tüzet nyitni? -
Berkut111 #79636 A valós háborús helyzetben a hatóságoknak meg egy "picit" nagy hatalmuk van. Elsötités, kijárási tilalom, a nem közfeladatot ellátó járművek teljes korlátozása.Tudom ez ma már szokatlannak tűnik, de erre meg vannak a protokollok. -
#79635
150-200 km-es HMZ-nél próbáld korlátozni a forgalmat... "picit" nagy a terület... -
Berkut111 #79634 Dilettánsként kérdezem! Valós háborús helyzetben, vagy azt aszt megelőző közvetlen legmagasabb készültségi szintnél nem fogjak a hatóságok a civil közlekedést korlátozni? Egy katonai ( logisztikai ) jármű nem fog 125km-el száguldozni. -
#79633
125km/h egyáltalán nem olyan nagy. (35m/s)
Gondolom hogy az autópályán száguldozó autók ne terheljék túl a rendszert hamis céljelekkel. -
#79632
Miért ilyen nagy ez a limit? -
#79631
A beaming manőver sebessége limitja az melyik változatra vonatkozik?
Rájuk vonatkozik; Sz-300PT/PSz/PMU/PM/PMU1/PMU2/PM2
Nem vonatkozik: Patriot/Sz-400 -
#79630
A beaming manőver sebessége limitja az melyik változatra vonatkozik?
A horizont alá süllyedés működik, apró hiba, hogy akkor...
...minden fegyver indítási zónája tücsökpöcsnyire zsugorodik. Ok, nem indít rád, de te sem tudsz...
...és addig működik, amíg nincs egy dombtetőn a tucc, mert akkor a horizont 100-200 km távolságban is lehet. -
#79629
Sz-300 család gyenge pontjai...
1, Leggyengébb pont a Beaming manőver.
Ha a cél sebességének radiális összetevője 125km/h alá csökken, akkor az RPN elveszíti azt. (impulzus-doppler működési elv miatt)
Patriot, illetve az Sz-400-as már nem eszi meg ezt a trükköt. (állócél térképet generál, persze akkor meg lőttek az 5 perces telepítési időnek)
2, Nagy távolságra a rakéták repülési ideje jelentős, ha a pilóta kap valahonnan figyelmeztetést az indításról, akkor van idő a horizont alá süllyedni.
(150km; ~1.5 perc, 200km; ~2 perc, 380km ~4 perc)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.02. 13:29:43 -
#79628
A VIP tagsággal is csak 10 perces a szerkeszthetőség. -
#79627
Az F-4 Ph II. üres tömege nem 18, hanem 13,5 tonna. Az átlagos harci tömegével kevered.
Upsz, sorry, ezt tényleg benéztem...
Kb. 40 fokos szögben egy gép a 13 méteres hosszt fed le. Ezzel kb. 50 méter jött ki. Hmmm.... És ezzel felnyomta az A-6-ot megrakva és az E-2-őt is a Midway és tesója is. A francia katapult gyengébb lett volna, mint a jenki?
A Midway 1966-ban megkapta a 76 méter hosszú C13 katapultokat. Az alap C13-as katapult 35 tonnát tud 139 csomóra gyorsítani. 1955-ben a C11 katapultot kapta meg, az 64 méteres és 18 tonnát tud 136 csomóra, vagy 35 tonnát tud 108 csomóra felgyorsítani.
Az 52 méteres katapult francia sajátosság volt, de az amerikai C11-est tervezték át, a C11-esből volt amerikában 64 és 46 méter hosszú, utóbbi a C11-2 a Midway és a USS Franklin Roosevelt ferde fedélzeti (3.-as számú) katapultja volt. A franciák a Clemencau-osztálynak a kettő közöttit akartak, mert akkor még úgy volt, hogy Dassault megoldja a könnyű, szuperszonikus vadászgépét. Nem oldotta meg. Az 52 méteres katapultok meg ott voltak már...
A Dassault próbálkozott egyébként az 1960-as és 70-es években a variaszárnyú Mirage G szériával, de nem volt megfelelő a célra, ezért az is bukott. -
#79626
Sanszosan, hogy a trollkodásokat ne lehessen eltüntetni a modik érkezése előtt. Vagy azért, hogy fizess a VIP tagságért. -
#79625
A 1,5 cm valahogy nem stimmel a kép alapján. Nem 15 cm inkább...? A későbbi részében meg 15 cm.
Az írás vége is érdekes. Az aktív fejet 10+ éve kidolgozták az R-27-hez, de a kutya nem vette meg. Az R-27R-et életben tartani semmi értelme, a rakéta kinematikai paraméterei pocsékak... -
#79624
Egen, de már nem engedte szerkeszteni.
Nemtom minek ez az 5 perces korlát... -
#79623
.html után hiányzik egy ] :) -
#79622
no+1x
World's smallest active radar seeker now being flown not on American but with Chinese fighter aircraft.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.02. 12:19:08 -
F1End #79620 Ha jól értem, a földi komplexum végzi a háromszögelést, majd az így kapott helyzeti adatokat továbbítja a rakátának. Nem lehet, hogy ez utóbbi részen következik be a zavarás, tehát a Command Guidance/TVM irányítás az, amit támadnak?
Egy másik lehetőség még az aktív/félaktív radarok támadása. Nem tudom, hogy mennyi igaz belőle, de régebben olvastam olyan felvetéseket is, hogy az AESA radarok képesek lehetnek olyan szinten fókuszálni, hogy irányított energia fegyverekkeént ami a közeledő vadászgép/rakéta radarján/egyéb nem árnyékolt rádióeletronikai rendszerein fizikai károsodást okozzanak. -
#79619
Az AMX-13-at lehet, hogy sok helyre adták el, de élesben csak izrael használta és tudtommal brutálisan magas veszteségek mellett, csak nem volt más nekik egy ideig. Páncélzata gyakorlatilag nem volt és hiába volt forradalmi töltője, ha kiirült, akkor a hk-n kívül kellett utántölteni. Harc közben...
Meg akinek kilenc élete van...
Az F-4 Ph II. üres tömege nem 18, hanem 13,5 tonna. Az átlagos harci tömegével kevered. Ettől függetlenül gondoltam, hogy ez is lehet a korlát, bár a jenkiknél is a kisebb hordozókról a hasonló tömegű F-18 és F-4 is simán üzemelt meg az E-2 Hawkeye is. A Cl. osztály csak 3 méterrel volt rövidebb, mint a Midway. F-4, A-6 is ott a decken, a másik hajón meg E-2-es látni képeken.
![]()
Ez alapján a katapult hossza becsülhető.
![]()
Kb. 40 fokos szögben egy gép a 13 méteres hosszt fed le. Ezzel kb. 50 méter jött ki. Hmmm.... És ezzel felnyomta az A-6-ot megrakva és az E-2-őt is a Midway és tesója is. A francia katapult gyengébb lett volna, mint a jenki?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.02. 12:03:01 -
#79618
A Meteoron alapuló ARM-nak mindenképpen esélyt kellett volna adni. Annak már azért legalább akkora HMZ-je van, hogy a PMU-1 ellen érdemben tud tenni is valamit főleg, ha méretben adott esetben fel is skálázzák a lehetséges maximumig.
A félelmetesen hangzik az, hogy hihetetlen amit mondok vagy azt, hogy Európa ennyire impotens?
Ha két osztály egymás mellé települ akkor már igen nehéz megkerülni őket, három esetén meg sci-fi. Ha megnézed, hogy mennyi ARM platfromja van az európai országoknak, akkor bizony ez jön ki... És még így is csak úgy támadhatnak egy PMU-1 ellen, hogy ~50 km-eg megy a low level - ha a terep lehetővé teszi, mert ha van egy csinos domb, akkor nem tudnak közelébe menni a PMU-1-nek úgy, hogy az ne indítson rájuk. 50 km-nél full utánégetővel felmennek 4 km-re és loftolnak egy szépet HARM-mal és aztán iszkiri vissza fénysebességgel a horizont alá, mert egyébként halál. A PMU-1 rakétát nem látod, hogy jön, de ha látnád is akkor sem lehet kimanőverezni 20-25G-t húz és M4-5 táján érkezik meg még ilyen lapos pályán is.
Ok, a HARM-ok úton vannak, de PMU-1 meg szépen lelövöldözi mindet, amíg bírja rakétával és célcsatornával. És ezzel elég jól áll. Ha csak egy van, akkor a feladat megoldható, a 105 fokos tűzív miatt, oldalszirmokon szépen bemászik a HARM. Ha kettő osztály van, akkor már vért kell pisálni. Háromnál meg szerintem sci-fi. Ott már tényleg arról beszélünk, hogy a fenti módszert több irányból fél-egy percen belül hajtsák végre szinkronban. És még akkor is tucatszám kell indítani minden irányból dolgokat...
Kis távolságoból sok-sok SDB nem menne, mert akkor meg indítási távolságuk nincs. Az SDB teljesíti az a feltételt, hogy legyen elég cél az Sz-300-nak, hogy összeszarja magát - és olcsón, mert tutira olcsóbb, mint egy bazinagy rakéta - csak hogyan mész elég közel vele? Hát még durva EW mellett is lehet, hogy sehogy vagy igen nehezen...
És akkor ez még egy olyan helyzet, hogy ellenséges vadász sehol, ami nehezítené a SAM-ig az eljutást.
Az Sz-300MPU-1 nem véletlenül van area denialnak nevezve. Tényleg az, még középhatalmak ellen is.
A műholdas részt még nem tudtam átrágni. Továbbra sem vágom, hogy rossz idő esetén te mit akarsz figyelni infrában illetve azt,hogy a NASAMS rendszereknél egy darab környezeti hőmérsékletű vast - csak akkor ugrik ki, ha szikrázó napsütés van és melegek - hogyan találsz meg teljesen random... A műholdak arra valók, hogy megtalálj valamit, amiről kb. tudod, hogy hol van. Ráadásul 0-24 órábam kételm, hogy mindig van pont felülről néző műhold. Oldalról nézve a dobok is takarnak célokat, vastagabb a pára, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.02. 11:52:52 -
#79617
AMX-13 sem volt egy sikertörténet...
Especiel az AMX-13 roppant potens kis jószág volt, páncélzata papír, de amíg a csúcson volt, mindig az adott időszak egyik legerősebb harckocsilövegét pakolták bele. Nem is véletlenül gyártottak csak a harckocsi alváltozatból több, mint 5000 példányt... (most ne a szovjet és amerikai MBT-khez hasonlítsd a mennyiséget, hanem a PT-76 vagy M551 Sheridan szintű járművekhez).
A korábbi CV-re is mit vettek? F-8 Crusadert. Számomra rejtély, hogy miért nem F-4-et...
Mert az F-4-eshez kicsi volt a Clemencau-osztály és az 52 méteres gőzkatapultja, az F-8 max. felszálló tömege ~15 tonna volt, a standard is 13-13,5 tonna körül, az F-4 üres tömege több, mint 18 tonna. Az 52 méteres gőzkatapult 15 tonnát tud kb. 250 km/h-ra felgyorsítani.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.02. 11:46:15 -
#79616
A németeket inkább ne hozzuk fel, ahol pár éve repülőtechnika hadrafogatósága 20-40% között volt. Gyártják az EF-et oszt basznak használni...
Volt azért tervben Meteor alapú ARM, de pénz hiányában elsikkadt...
Az első az ARMINGER volt, négy beömlőnyílással, passzív rávezetéssel és IR képalkotó rendszerrel a végső fázisra
![]()
![]()
2001-ben az ARMINGER pénztelensége miatt elsikkadt helyette olcsóbb megoldást kerestek: a Meteor rakétatestét vették, változtatás nélkül, és megkapja az ARMINGER orrát. Paradox módon még az US NAVY is érdeklődni kezdett, hogy egyfelől leváltja a HARM-ot az Meteor alapú ARM-al, másfelől hogy a Meteort integrálja az F/A-18E/F és F-35C gépekhez (utóbbi amúgy is megtörténne, tehát csak a rakétát kellene integrálni), újra megkapja az AIM-54 Phoenix rakéta által nyújtott képességet. Csakhogy az európai államok nem nagyon költöttek erre pénzt, az US NAVY meg akkor továbblépett az AARGM programra. Olaszország viszont becsatlakozott az AARGM programba, és felvetették, hogy a HARM orrát rá lehetne szerelni a Meteor testére. Ugyan a HARM átmérője nagyobb, de a technikai vizsgálat szerint a Meteor 180mm-es átmérőjű testéhez való orrba is bele lehetne paszírozni az érzékelőket. ( egy kis összesítés erről ).
Kapaszkodj meg. Igen... Egy középhatalom ellen 5-6 Sz-300PMU-1 és némi CIWS támogas megléténél az európai vadászerők elég véres fejjel érnének el csak sikert, önmagában Fr. és No. meg esélytelenek...
Ez így elég félelmetesen hangzik...
Tucatszám kell őket indítani és több irányból kell érkeznie. Egy irányból önmagában lelövöldözi ezeket a rendszer amíg bírja rakétával, célcsatornával és 105 fokos tűzíven belül van... Az oroszoknál meg mellé van téve CIWS-nek a Pantsir... Kis magasságú célok ellen már ott volt a Clam Shell 1979-ben is... 30 km-en belül az CM-eket is halomra mészárolja.
Ezért vetettem fel a résztöltetes KEPD-350-et...
Itt csuklottam egyeket. Van erről konkrét forrásod mennyiségekkel, keringési időkkel? Oszt, ha szar idő van? Tudod, ez a világ nagy részén elég gyakori. Egy kis felhő és kb. semmit nem látsz...
Az Űrkutatás topicban már linkeltem szerintem ezt a blogot.
Onnan:
![]()
Példa: Mentor 1-6 SIGINT műholdak pályái a Földről nézve, ezek relatíve könnyen követhető műholdak
Érdemes elolvasni ezt a posztot. A lényeg, hogy a KH-11 (3db) képalkotó műholdak pályája ismert, felbontásuk 10-20cm, a radar-képalkotó radarok közül ott a Lacrosse-5 (ebből még három van fent, de állítólag már csak egy működőképes) és TOPAZ (most négy van fent, az ötödik idén megy fel).
A TRUMPET műholdak HEO (vagy Molnyija) pályán keringenek, vagyis alacsony Perigee, nagyon magas Apogee, és amíg az északi félteke felett vannak, addig nagyjából azonos területre látnak rá, így ideális kémműhold-pálya, és szemben a GEO pályával nem probléma a sark-közeli területek megfigyelése. Első sorban a rakéta-kísérletek megfigyelése a céljuk állítólag, ahol a rakéta által továbbított telemetria-adatokra vadászhat. A TRUMPET-műholdak cirka 150 méteres parabola-antennával bírnak, és a legnagyobb (egyben legjobban látható) műholdak, amelyeket valaha is pályára állítottak.
A MENTOR (vagy Orion) kémműholdak viszont GEO pályán keringenek, a TRUMPET után a legnagyobb antennával bírnak, cirka 100 méteressel. Belőlük per pillanat 7 darab kering fent.
Elviekben még a MERCURY műholdakból kering fent kettő, ezek már 20 éves műholdak, de állítólag még működnek.
Ezen kívül több tucat további műhold lehet fent, amelyek elsődleges vagy másodlagos feladata a képalkotás, radar-képalkotás vagy SIGINT.
A ciki, hogy az NRO hozzáfér az összes amerikai és baráti (európai, japán, stb.) képalkotó kereskedelmi műholdhoz. Per pillanat legalább 19 ilyen műhold kering fent, ezek felbontása a 2 métertől a 0,3 méterig terjed, és ezek közül 15 műhold felbontása 1 méternél kisebb, és közülük 7-nek a felbontása legalább fél méteres. A jövő pedig a felé tendál, hogy hatalmas, több tucat, vagy akár száznál is több viszonylag kis méretű műhold kering majd LEO pályán, folyamatosan képet biztosítva, ilyen a PlanetLabs, amely 100+ 6U méretű képalkotó műholdat akar feljuttatni (felbontás: 2-5 méter), vagy a Terra Bella (egy Alphabet (olvasd: Google) leánycég), amelynek a SkySat műholdjaiból 20-30-at akar felküldeni (felbontás: most 0,9 méter, későbbi műholdak: 0,5-0,6 méter). Az NRO pedig simán hozzáférhet ezekhez, egyszerűen megbízva a kereskedelmi cégeket adott területek "képben tartásával"...
A "klasszikus" SAM-ek pedig nem kis méretű eszközök, így a felderítésük ilyen eszköztárral finoman szólva sem lesz nehéz feladat. Oké, drága az lesz, de nehéz? Nem...
Most itt cluszer töltetre gondolsz vagy olyna KEPD-350 változatra, ami nincs is...?
Nem létezik ilyen változat, saját ötlet, hogy egy csapásmérő robotrepülőgép-változatot lehetne csinálni, amely belső bombatérrel bír, mondjuk 4 SDB szerű bombának. -
#79615
Ez elég durva annak fényében, hogy nyugaton meg Sentinel méretben létezik... -
#79614
1, Az angol Eurofighter egy vicc (lásd fedélzeti gépágyú), csak a mackók elkergetésére való.
Vicc, nem vicc, tény, hogy még az ALARM integrációt is lelőtték, noha anno a Typhoon marketing anyagban az is ott volt, meg a HARM is...
![]()
2, Franciák nem kaptak Patriotot. (nem bíztak bennük az amcsik, nemzeti büszkeség, politix?)
Feltehetően mindhárom, mégis megcsinálták a PAAMS rendszert az olaszokkal és a britekkel, amiből jött a SAMP/T...
3, SDB-II látszik a radaron? Simán leszedik és ráadásul sokat nem is bír a lopakodó hordozója.
8-8db fér az F-22A, illetve az F-35A/C bombaterében, az F-35B esetében át kell tervezni a bombateret, hogy beférjenek, ez 2022-re várható.
A B-2A elméleti szinten 196-2016 SDB-I/-II bombát vihet a bombaterében...
4, Lopakodó HARM-ról nem hallunk? Biztosan nem is létezik akkor? (majd a dél-kínai tengeren kiderül rövidesen, ha a trombitás csávó így folytatja)
A gondalatmenet szerint az is lehet, hogy a Growler tud olyasmit, ami esetleg zavarhatja a radarbefogást / rakétarávezetést, csak nem tudunk róla... -
#79613
Számomra Hpasp egyedüli érvelése ott siklik ki, hogy ha már 30+ év esem volt élrtelme zavarni a Patriotot és 25 éve Sz-300PMU-1 egyet, akkor az NGJ fejlesztésén mi kerül száz millikóba...? Mivel tud többet és miért kell, amit az ALQ-99 n+1-ik upgradje sem tud...?
Jelenleg számítástechnikai kapacitás hiánya miatt még nem létezik orosz LPI radar.
De azért távlatilag várható a megjelenése... -
fade2black #79612 "az meg AESA radar amit már nem tudsz behavazni."
Pedig az F-18G F-22 esetén forumokon EWt írtak. A hogyról persze csak találgatások voltak, vannak. Izgi mert elviekben AESA legalábbis nem AESAkhoz képest baromi nehezen zavarható.
F-18G F-22
Patriot háromszögeléshez: AESAk nagyon szűk sugárral képesek dolgozni, így ha jammelnek legalábbis a 80as évek patriotjai imo tuti nem tudják kihármoszögelni őket. AESAknak még a radart se kell "behavazni", elég ha a rakéta nem/hamis jelet kap, maga a zavaró/elnyomó radarjel el se jut a radarhoz ami azt érzékelhetné, innen elvi lehetőség sincs háromszögelésre.
Elvi szinte AESAkban végtelen a potenciál, kérdés milyen HW mögé milyen SWt raknak.
