95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#79772
Enyénszólva túlméretezettnek érzem ezt a harci helikopter mennyiséget főleg az Orosz Légierő gépeinek korát és képességeit nézve... -
#79771
Orosz Honi Légvédelem 2017 elején;
Kiemelt városok
Moszkva; 8 Sz-400, 12 Sz-300PM/PM2, Sz-300V
Szentpétervár; 4 Sz-300PM, 8 Sz-300PSz
Csendes Óceáni Flotta
Kamcsatka; 3 Sz-400
Vlagyivosztok; 2 Sz-400, Sz-300V
Nahodka; 2 Sz-400
Északi Tengeri Flotta
Murmanszk; 2 Sz-400, 2 Sz-300PM, 2 Sz-300PSz
Szeverodinszk; 4 Sz-300PT (!!!)
Fekete Tengeri Flotta
Novorosszijszk; 2 Sz-400
Feodoszija, Krím félsziget; 2 Sz-400
Tartusz, Szíria; Sz-300V
Légierő bázisai
Engelsz; 2 Sz-300PSz
Hmeymim, Szíria; 1 Sz-400
Fontosabb települések
Gyumri, Örményország; Sz-300V
Kalinyingrád; 2 Sz-400, 4 Sz-300PSz
Novoszibirszk; 2 Sz-400
Azov; 2 Sz-300PM
Szolnecsnij; 3 Sz-300PSz
Szuhumi, Abházia; 2 Sz-300PSz
Jekatyerinburg; 2 Sz-300PSz
Szamara; 2 Sz-300PSz
Voronyezs; 2 Sz-300PSz
Habarovszk; 2 Sz-300PSz
Irkutszk; 2 Sz-300PSz
Nazarovo; 2 Sz-300PSz
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.10. 13:08:22 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79770
Pont, hogy legalábbis rövid / középtávon nem, hiszen a Mi-24P-ket is évi 20-as nagyságrendben nagyjavítják (esetleg Mi-24PN szintre?), illetve újabb és újabb Mi-35M-eket adnak át, a Mi-28NM és a Ka-52-ők mellett. Én úgy látom, hogy az érkező Mi-28NM és Ka-52 helikopterek a Mi-24P-ket váltják majd ki - de mivel a Mi-24P-ket is nagyjavítják, ez a folyamat 4-5 évig is eltarthat. Mivel a Mi-35M és Mi-24PN helikopterek meglehetősen újak, feltehetően ők maradnak.
Számoljunk:
~500 aktív harci heli, ebből 100-120db Mi-24P. További ~20db Mi-28UB és ~60 Ka-52 leszállítás alatt. A Mi-24P-k kiváltásához további cirka 40 darab Mi-28NM / Ka-52 kellene. Ez az eddigi leszállított mennyiség alapján 4-5 év alatt várható.
A Mi-24PN és Mi-35N-ek kiváltásához további 80-90 db gép kellene. Jelenleg ennyi gépre nincs megrendelés, még csak beszélni sem beszélnek róla. Az előbb említett 4-8 év mellé ez további 3-5 év lesz várhatóan, ha párhuzamosan két típust rendszeresítenek továbbra is (Mi-28 és Ka-52). Ha valóban ezt tervezik...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.10. 12:52:29 -
#79769
Akkor a 24/35-ösöket totálisan le fogja váltani a 28/52? -
#79768
Orosz harci helikopter számok 2017 legelején:
Mi-24/35
- Mi-35M ~50-60 db
- Mi-24PN ~24-30 db
- Mi-24P ~100-120 db
- Harci helikopter századok (angolul) (12-16 harci heli per század): Ostrov, Vyazma, Pribylovo/Pushkin, Budennovsk, Korenovsk, Jankoi, Kamensky Uralsky, Tomachevo, Chita, Khabarovsk, Chernigovka
- Kevert harci / szállító ezredek (8-8db Mi-24P/Mi-8MT):Monchegorsk, Chkalovsk, Erebuni, Gissar
- Mi-24PN-ből két századot töltöttek fel, ezek éjjellátóval és EO/IR toronnyal ellátott Mi-24P-k.
- Mi-35M-ből eredetileg csak 49-et rendeltek, de a szállítások folytatódtak - nem ismert hányat szállítottak le. Legalább egy lezuhant.
- Nem ismert a Mi-24P-kel kapcsolatos tervek. Úgy tűnik évi cirka 20 gépet visznek a gyárakba élettartam-hosszabbításra.
Mi-28
- 97db Mi-28N rendelve és leszállítva. 4db ezek közül elveszett balesetben vagy harcban.
- 1db Mi-28NM rendelve és leszállítva tesztelés céljára, a gyártás hamarosan indulhat.
- 24db Mi-28UB rendelve és leszállításuk folyamatban.
- ~100db Mi-28 lehet per pillanat a hadrendben összesen
- Harci századok, egyenként 12-16 helikopterrel (angolul): Ostrov, Pushkin, Zerngorsk, Budennovsk, Korenovsk
Ka-52:
- 146db Ka-52 és 32db Ka-52K megrendelve
- ~80db Ka-52 leszállítva, pár Ka-52K leszállítva tesztelésre, sorsuk ismeretlen, feltételezések szerint az Egyiptomiak vásárolnák meg őket.
- Harci századok (12-16 helikopter per század) (angolul): Ostrov, Korenovsk, Jankoi, Khabarovsk, Chernigovka -
fonak #79767 Reaktív páncél a használatos kifejezés.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.01.10. 11:05:53 -
#79766
passzív páncél - a "vas" és egyéb anyagok amelyek próbálnak passzívan nem átlyukadni
reaktív - az ERA/NERA, stb,
aktív - ami a beérkező csúnyaságot a szedi szét, mielőtt az az előbbi kettővel találkozna.
Ha így értelmezted, akkor mégiscsak rosszul fogalmaztam.
Én az adott mondatban az "aktív páncél" alatt az ERA / NERA páncélzatot értettem. Tehát passzív páncélzat a sima acéllemez vagy kompozit páncélzat, aktív páncélzat amelyik mozgást végez a védelem ellátása közben - mint az ERA vagy a NERA.
-
#79765
HPASP-nak egy relax video :)
NATO Cyber Def
Norse Attack Map
Gyárak
Patria AMV XP
-
JanáJ #79764 Mit értesz szak zsargon alatt? Mert ha pl radarokról beszélgettek, akkor ahhoz mondjuk szükséges tudnod a PESA, AESA jelentését mert nem fogod kiírni/körül írni. De ha anyahajót írok, akkor ne kössünk már bele, hogy az repülőgép anyahajó, mert tudod miről van szó, mert anyahajót nem használnak majd 100 éve. Vagy pl nem érdekel hogy a Tomahawk az szárnyas rakéta / cirkáló rakéta vagy manőverező robotrepülő gép. Vagy az AKM az géppisztoly vagy gépkarabély.
Cifu szerintem azért fogalmazott így a megnevezéseknél, hogy a reaktív ERA/NERA és az aktív rakétás cuccok elkülönüljenek. Kiskorú megjegyzése kicsit szakzsargon náciskodás volt. -
#79763
? -
#79762
Urak!
Azért csatlakoztam e fórumhoz, hogy a sajtó (TopGun/Aranysas/stb) szakmai színvonala fölött vitassunk meg haditechnikai (leginkább légvédelmi) témákat.
Ha az itteni olvasókat a (TopGun/Aranysas/stb) szakmai színvonala kielégíti, akkor elnézést kérek az eddigi szakzsargonért.
Ellenkező esetben viszont kénytelenek lesztek elviselni (esetleg megtanulni) a magyar szakkifejezéseket (a gyakran hülye english helyett) is...
Hpasp
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.09. 18:52:34 -
kiskorúbézoltán #79761 Nem az számít, hogy én minek hívok mit, hanem, hogy a szakzsargonban milyen kifejezés alatt mit értenek. Pontos meghatározást fejből én se tudok már mondani. Keress rá valami katonai lexikonra inkább ha pontos és szakszerű választ szeretnél. -
JanáJ #79760 Te akkor így hívod őket?
passzív páncél - a "vas" és egyéb anyagok amelyek próbálnak passzívan nem átlyukadni
reaktív - az ERA/NERA, stb,
aktív - ami a beérkező csúnyaságot a szedi szét, mielőtt az az előbbi kettővel találkozna.
(Néha Molni hsz.-tól kapok hülyét, hogy szótárazni kell, mert adott mozaik szót nem jegyzem meg, de ha rákeresek, akkor már tudom mi az. Persze aki érti, annak így könnyebb kommunikálni.) -
#79759
Értem és köszönöm az építő jellegű kritikát. :)
Az Adaptívról már sokszor volt szó, ez az:
-
kiskorúbézoltán #79758 Értem, de ugye a kommunikáció egyik fontos alkotóeleme a közös nyelv, így ha egy fogalomnak van már elfogadott jelentése akkor célszerű azoknál maradni. Sok félreértéstől óvhatjuk meg magunkat ha ragaszkodunk a precíz megfogalmazásokhoz, még ha időnként jól is esik direkt pongyolán fogalmazni.
Persze ha túltoljuk akkor meg jön a túl katonás kritika, mé' nem úgy mondják, hogy mindenki megértse. :D
Szóval értettem én, hogy mire gondolsz, meg értem a gondolatmenetedet is, de nem vagyok biztos benne, hogy feltétlenül jó ötlet új értelmezéseket kitalálni meglévő dolgokhoz, még ha az hangulatosabb vagy jobban körülírja a dolgot.
Ezért nem lesz félrevezető az aktív és passzív védelem, ha mindkét fél/minden résztvevő ismeri a fogalamkat és azokat alkalmazza. Így aztán, - konkrétan ez az Adaptívot nem ismerve - ha a jármű külsejét elváltozatatod az még nem lesz attól aktív. :)
Legalábbis az aktív és passzív védelem eredeti fogalma szerint. :)
Nyelvújítani, különösen szaknyelvet, meg mindig hálátlan és nehéz feladat. ;) -
#79757
Pardon, rosszul írtam, nem Boyd pécézte ki a Bradley programot, hanem Burton. Sorry... 
-
#79756
Valóban REaktív lett volna tán a helyesebb megnevezés, de szeretném megkülönböztetni a "passzív" páncélzatot (ami "nem csinál semmit", csak ül, és várja a beérkező energiákat) és az aktív / Reaktív páncélzatot (ami az erőhatásokra elmozdul).
Az aktív és passzív védelem azért félrevezető, mert még álcázás terén is van különbség (passzív egy álcázófestés, aktív például egy, az Adaptiv-hoz hasonló, a jármű külsejét aktívan módosító megoldás). -
#79755
Ezt nem tudtam Boydról. Azt tudtam, hogy ésszerűsítési téren és projekt menedzselében máshol is ott volt, de az M2 programról nem tudtam. Az az ember számomra eddig is zseni volt, de most már ikon szinten kezd mozogni.
A Patterns of conflictről csak rövidebb anyagot láttam, ezt meg fogom nézni. Köszi. -
kiskorúbézoltán #79754 Ja, REaktív, az más... :)
Aktív és passzív védelem van, nem aktív és passzív páncél. ;) -
#79753
ERA vagy NERA. (reactive armour) -
kiskorúbézoltán #79752 "aktív páncélod védjen meg"
Mi az az aktív páncél? -
#79751
Alapvetően nem fordult elő a Bradley előtt, de emlékezz vissza az USS United States esetére, ahol a Légierő és a Haditengerészet balhézott össze a nukleáris csapásmérés feletti kérdéskörön. Hovatovább oda vezethető vissza az "AirLand Battle Doctrine", ami a Hadsereg 1950-es évek utáni felállását légideszant és légi szállítás alapúra módosítja a partraszálló és tengeri szállítás helyett (a Légierő támogatta ezt a doktrínát, hiszen az ő pozícióját erősítette a Haditengerészettel szemben). Vagyis előtte a fegyvernemek közötti ellentétek miatt fel sem merült...
John Boyd-ról és az általa vezetett "Reformer Movement"-ről, vagy nevezzük "Fighter Maffia"-ról szerintem tudsz eleget (de akinek újdonság, annak ajánlott a Patterns of Conflict tőle). Na Boyd követői nekiálltak a többi fegyvernemnél is lobbyzni, hogy szálljanak szembe a katonai vezetés és a fegyvergyártók lobbyjával szemben a valódi igények és szükségek szerint intézni a fegyverbeszerzéseket. Az 1980-as évek elején néhány döccenő után a Kongresszus előírta, hogy minden új amerikai fegyverrendszer beszerzése előtt alapos felülvizsgálatra szorul, és létrehozták e célból a közvetlenül a Védelmi Minisztérium alatt működő Director, Operational Test & Evaluation pozíciót, ami kb. államtitkárnak felel meg. A DOT&E-t 1983-ban hívták életre.
Ennek egyik ága volt a Joint Live Fire (JLF) program, amelyet 1984-ben hoztak létre a következő feladattal:
1.: Pontos képet kapjanak arról, mennyire sérülékenyek valójában az amerikai fegyverrendszerek az ellenséges fegyverekkel szemben, és az amerikai fegyverek hatékonyságát az ellenséges harcjárművekkel szemben.
2.: Ezek alapján ha szükséges, módosítsák a fegyverrendszereket, növelve a túlélő képességüket és harcerejüket.
3.: Fejlesszék a harctéri sérülésekről készült adatbázist, amely segítséget nyújthat milyen javítási feladatok és szükségletek fordulhatnak elő a harctéren.
4.: Véleményezni lehessen az eddig használatos tesztmetódusokat, eljárásokat, és ha szükséges, akkor ezeket módosítsák, hogy megfeleljenek a valós alkalmazás körülményeinek.
Boyd ennek keretében pécézte ki a Bradley programot, mivel messziről bűzlött, hogy valami nem kerek ott, és kérvényezte a program felvételét a JLF-be. A történet innen ismert.
A JLF a mai napig létezik, a reportjainak kivonata bizonyos szintig elérhetőek a neten (Pl. egy 2015-ös), viszont a tartalma szigorúan bizalmas értelemszerűen.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.09. 10:12:44 -
#79750
Nem ok nélkül. Ahogy az elterjedésük is változó intenzitású, mert túl sok hátránnyal járnak.
Vegyük át a védelem vonalait:
1.: Ne vegyen észre az ellenség. (Álcázás, lopakodás, stb.)
2.: Ha már észrevesz, ne tudjon eltalálni. (Kitérő manőverek, álcázófüst gerjesztése, stb.)
2.a.: Ha már eltalálna, semlegesítsd a beérkező veszélyforrást (CIWS, APS, infravörös és radar csalik, stb.)
3.: Ha már eltalál, akkor a passzív és aktív páncélod védjen meg a sérüléstől (Passzív páncélzat, ERA / NERA, stb.)
4.: Ha már a páncélzatodon is áthatolt a veszélyforrás, akkor az okozott sérülés ne okozzon harcképtelenséget illetve mozgásképtelenséget (Redundancia).
Mindig az adott kor veszélyforrásaitól és technikai lehetőségeitől függ, melyik megoldás vezet célra, illetve melyik a hangsúlyos védelmi megoldás.
Az álcázás például repülőgépeknél általános, de a radarok megjelenésével nem volt hangsúlyos elem - majd jött a lopakodás, és meghatározó elem lett.
A csatahajó-korszakban a páncélzat volt eredetileg a hangsúlyos elem, majd az álcázás (megtévesztő festések alkalmazása) is megjelent, és persze a redundancia is fontos volt a harcképesség megőrzésére. Csakhogy jöttek a repülőgépek és hajó elleni rakéták, és a csatahajóknak leáldozott. A hadihajók esetében a páncélzat már nem igazán opció a védelem szempontjából, így a CHAFF felhő eregetése, majd a CIWS fegyverek megjelenése lett az elsődleges irányvonal.
A szárazföldi harcjárműveknél a probléma adott - a álcázás és a passzív védelem vitte sokáig a prímet, illetve a füstgerjesztés (akár kipufogó, ködgyertya vagy ködgránát által). A modern veszélyforrások miatt viszont egyre problémásabb ezekkel megvédeni a járművet. Például Irakban és Afganisztánban a mobiltelefonnal aktivált IED-k miatt GSM zavarókat telepítettek a járművekre, mert az tudott az adott veszélyforrás ellen a leghatékonyabb védelmet biztosítani.
Az US ARMY az FCS program keretében mozgékony, légi szállítható harcjárműveket képzelt el, max. 25 tonnás tömeggel. Ezek védelmét a pct. rakéták és ágyúlövedékek ellen csak APS-el lehet megoldani, és erre is feküdtek rá. Aztán kiderült, hogy egyszerűen képtelenek például egy 30mm-es gépágyú elleni védelmet így megoldani - a passzív páncélzat nem fér bele a tömegkeretbe, az APS meg képtelen 30mm-es gépágyúlövedékek ellen megfelelő védelmet nyújtani. Ezért aztán a GCV programnál már akár 68 tonnás tömeget is elfogadtak volna, de frontálisan a 125mm-es lövedékek ellen is védelmet kell, hogy nyújtson a jármű.
A szovjetek-oroszok pepitában ugyan ezt járták be. Hiába volt ott a Drozd, a gyalogságra túl nagy veszélyt jelentett. Az Arena APS szép és jó, de nem véd a felülről érkező veszélyforrásoktól és elfoglalja a helyet a torony frontján a Kontakt / Kontakt-5 ERA elől, tehát a passzív védelem terén áldozatot kell hozni. Vagyis ellenséges harckocsik APFSDS lövedékei ellen elégtelen lesz a harckocsi védelme.
A cikk amúgy iszonyú jó és bemutat olyan rendszereket, amelyekről amúgy nem is nagyon hallani, de konlúzió ugyan az: jelenleg az APS-t csak másodlagos védelemnek szánják a legtöbb esetben a harckocsiknál, közepes- és könnyű járműveknél már több létjogosultsága van, ám ott meg a baráti gyalogság veszélyeztetése a fő fejtörés.... -
#79749
Visszatérve a M2 Bradley programra. Hogyan lehet az, hogy USAF-os csókát küldtek felfülvizsgálni a programot? Milyen gyakori ez a fegyvernemek közötti kersztbe értékelés?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.09. 00:02:46 -
JYeti #79748 Van most egy elég részletes cikk a below the turret ringen, ahol az egy aktív védelmi rendszereket elemzi a cikkíró. Meglepő látni, hogy bár az első APS-ek már több mint 30 éve megjelentek, még mindig elég kiforratlannak tűnik a rendszer elég sok fejlesztési iránnyal.
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.01.08. 19:17:49 -
#79747
-A Kuznyecovot visszavonják a Mediterrán-tengerről cirka két hónappal az után, hogy odavezényelték. Ez idő alatt két gépet veszített baleset / emberi döntési hiba miatt. A flottila visszavonul az Északi-Tengeri bázisukra.
-Svédország megrendelt 40db "Mjölnir" önjáró 120mm-es aknavetőt. Eredetileg még 1996-ban kezdték meg a programot, amely a vontatott 120mm-es aknavető helyett CV90 alvázra telepített, modern önjáró aknavetővel váltotta volna - ez volt az AMOS program. A hadsereg és az FMV azonban nem volt elégedett az AMOS-al, noha a 40db CV90 alvázat elviekben elkezdték építeni. A "Mjölnir" nem az AMOS rendszerét kapja meg, hanem egy ikercsövű, de a hírek szerint kézzel töltött aknavető-megoldást. Még jelenleg az sem tisztázott, hogy a felépítmény milyen lesz - a BAe fantáziarajzán egy fix felépítménybe van telepítve az aknavető, egy másik hír szerint viszont toronyba van szerelve. Az biztos, hogy a "Mjölnir" közel sincs olyan szofisztikált rendszer, mint az AMOS, például nem képes menet közben tüzelmi, viszont meglehetősen olcsó lesz - 68 millió dollárnak megfelelő svéd koronát fizetnek értük. A leszállítás 2019-re várható.
![]()
A toronyba épített verzió elnagyolt CAD ábrája
![]()
A BAe hivatalos ábrája, fix felépítménnyel
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.08. 17:15:32 -
#79746
Sőt meg is fordította, hogy átvágja a zimperialista kémeket...
-
#79745
Cope Tuafan hadgyakorlaton összehozott kép:
![]()
F-15C, MiG-29NUB, F/A-18D, Szu-30MKM, F-22A, Bae Hawk Mk.208[/center] -
#79744
Ja, hogy a trükkös Iván átszerelte máshova... 
-
#79743
Itt lakik az antenna rács mögött.
Kicsi, bevált, üa fogyasztás meg kit érdekel...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.08. 16:03:31 -
JanáJ #79742 Ebből sikerült azt össze hoznni a FB-on, hogy az oroszok elloptak Alaszkából egy F-22-est. -
#79741
Nyilván nem az eredeti Sz-300 szériánál kritizálom, de ha jól látom, az Sz-400-ason is néhol még gázturbina van, pedig az már nem a 70-es évek technológiája amúgy. A 92N2-őn még gázturbinát látni, A 92L6E-n viszont mintha nem lenne ott, ha jól látom?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
92N2E
![]()
96L6E
![]()
96L6E
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.08. 10:26:37 -
#79740
Összesen ekkora hely maradt az F3 kabin és a rakéták között (fent), itt kellett a 65kW-os turbinának elférni.
Ne hasonlítsuk a mai dízelekhez, ez a 70-es évek végének Szovjet technológiája.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.08. 09:28:40 -
#79739
Érdekes blog egy Groom Lake-re specializált spottertől.
Ami miatt ráakadtam: Szu-27P vs. F-16(D?) fordulóharc Groom Lake felett:
![]()
![]()
-
#79738
Félreértés ne essék, a maximális / névleges teljesítmény nem jelenti azt, hogy azon is kell üzemelnie, de élnék a gyanúval, hogy akár a V-6R-1 is 80LE-s leadott teljesítmény esetén alacsonyabb fogyasztást és ezáltal jobb hatásfokot, illetve alacsonyabb égéstermék-hőmérsékletet tudhatna, mint a DG-4.
Nyilván a gázturbinának vannak előnyei, adott teljesítményt tekintve a térfogathoz képest verhetetlenek, ez nem is vitás (ezért népszerűek APU-ként) - csak számomra furcsa, hogy némileg nagyobb méretben a diesel-generátor sokkal kedvezőbb megoldás lenne, mégis a gázturbinát preferálják.
Viszonyításként kereskedelmi forgalomban kapható 64kW@60Hz teljesítményű Cummins motoros diesel-generátor befoglaló méretei: 2,15x0,88x1,35m, 1120kg tömeg (hangszigetelés nélküli változat), és 23 L/h fogyasztás 100%-os teljesítményen. A hozzá fogható gázturbina cirka fele ekkora és fele tömegű, de a fogyasztása 50-70L/h körüli, vagyis alsó hangon kétszer rosszabb a fajlagos üzemanyag-felhasználása... -
kiskorúbézoltán #79737 Nem felejtettem el, csak el vagyok havazva kicsit. -
#79736
A MAZ-543-as dieselje lehet vagy 525LE ~390kW ami túl sok a lokátornak. (mondjuk a dieselnek is van infra képe)
Ezek a kis moduláris gázturbinák azt hiszem hogy tán csak 65kW-osak.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.07. 09:02:11 -
#79735
A Silka esetében is volt gázturbina a tápláláshoz, pedig ott a diesel motorról is lehetett üzemelni.
Viszont jellemzően sokkal kisebb teljesítményre volt szükség.
Silka esetén
DG-4 típusú gázturbina, 2db PGSz2-14A generátor
Fordulatszám névleges teljesítményen: 6000 ford/perc
Névleges teljesítmény: 60 kW (80 LE)
Tüzelőanyag fogyasztás: 90 liter/óránként
Generátorok összteljesítménye: 28 kW
V-6R-1 hathengeres Diesel motor
Fordulatszám névleges teljesítményen: 2000 rpm
Névleges teljesítmény: 195 kW (260 LE)
-
#79734
Vajon miért tértek át a gázturbinára? Oké, helytakarékos, de egyértelműen magas fajlagos fogyasztású megoldás, amely ráadásul nagy hőt termel (infravörös felderíthetőség). -
#79733
![]()
Tehát a vontatott Sz-300PT érdekesebb kabinjai, balról jobbra...
- DEA (diesel elektromos aggregátor), volt nálunk is, illetve a lőtéri videókon látható pöfögni
- F2 harcvezetési kabin (F1 maga az antenna neve)
- F3 tűzszakasz vezérlő kabin (3 indítóállvány számítógépe) két oldalról
- uccsó 2 már a mobil Sz-300PSz/PMU/PM BGK-ja, de erről remélhetőleg ír majd KBZ
... és ami miatt felhoztam ezt mint érdekességet, hogyha megnézitek az Sz-300PSz két járművét, akkor mit is raktak a MAZ-ra?
![]()
első jármű (RPN) balról jobbra
- két gázturbina (DEA kiváltandó)
- F1Sz kabin (antenna)
- F2Sz harcvezetési kabin
második jármű (PSzU)
- F3Sz tűzszakasz vezérlő kabin
- gázturbina (felül a kiömlő nyílás a képen zárva)
- rakéták
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.07. 05:37:19
