95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#79812 Fizilailag hatalmasok. Ha RWR képes bemérni (lehet, hogy ez is LPI, mint a Sentinel, nem tudni, hogy F-35 RWR mit tud ezen téren), akkor F-35-ön az EOTS odanézhet és keresheti vizuális célazonosítához.
Most is vannak csalik, de ezek profiljának is egyeznie kell a célpontokéval, ami azt jelenti, hogy túl sokat nem tudsz vinni, mert abba is kell hajtómű, vezérlés és az RCS sem árt, ha közel áll egy igazi gépéhez. Stealth gép esetén meg stealth csali kellene. Olyan meg nincs... -
JanáJ #79811 A Nebo-t mennyire könnyű messziről kiszúrni?
Egy S-3/4/500-at miért nem terhelnek túl simán valami olcsó csali rakétával géppel? Egy Tomahawk 1 milla, de ahogy olvasom a LR SAM rakéták is. Lehet a csali gép tud olcsóbb lenni. Tudom drága, da a SAM is meg az esetleg lehulló repülő és pilóta is az. -
#79810 Egen, meglehetősen specifikus a 9M96D HMZ-je, nagyban függ az indításkori várt találkozási ponttól.
Indítás után fölfelé kivetik a csőből, és miközben megy a gyorsító hajtómű (saccra 8~12sec) a rakéta beáll a várható találkozási pont felé vezető ballisztikus pályára. Utána passzív módon repül ballisztikus pályán, esetleg MCU alapján módosít keveset a kormányfelületekkel.
A végjátékban, jön az aktív célkövetés, és az oldalfúvókák használata, amik nem befordítják, hanem csak oldalra odébb lökik a rakétát.
Gyakorlatilag hit-to-kill képesség a cél (egyáltalán nincs is rádiógyújtó), a hordozott 24kg-os romboló töltet a fizikai becsapódás után csak a rombolás fokozására van fenntartva. (nem repeszképző, csak lökéshullámot képez a célban)
A HMZ megjelenítés így (viccesen) leköveti a cél mozgását az indikátoron...
(vízszintes tengelyen távolság km-ben, függőlegesen magasság kitakarva 5km, 15km, 25km, 75km [figyelem torzított megjelenítés])
... a HMZ közepén a ballisztikus gyakorló cél (* + szám).
ez már tavalyi Sz-400 SW frissítés után
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 14:02:48 -
#79809 Azzal 60G-s fordulót tud levágni..? Olyan sokáig és akkora tolóerővel ég? Kétségeim vannak. Ez egy több száz kilós rakéta. Ami azt jelenti, hogy akkor a rakéta kvázi üres súlyának 60-szorosának megfelelő erő kell. Legyen ez 200 kg a kisebb rakétánál. Akkor kb. 120 kN. Uh... Ez az AIM-7M rakéta booster tolóerő nagyságának hússzorosa...!
Ez valahogy nagyon nem kerek. Ok, hogy van aerodinamikai manőverezés is, de ha "csak" 30G- kell áthidalni, akkor is "csak" 60 kN kell, ami még mindig az AIM-7 booster tolóerőnek a tízszerese. Aminek aztán van felülete rendesen... -
#79808 A rakéta gyorsító hajtómű kiégése utáni tömegközéppontjában van egy rakat oldalra beszerelt minirakéta.
-
#79807 Ja, akkor nem annyira veszélyes, mint gondoltam, ez a széttelepíthetőség még kevés. Ha egy indító megvan, akkor a többi is viszonylag jól lokalizálható, bár a HMZ az több, mint decens. A végfázisban megint begyújtja a rakéta hajtóműve? Vagy teljesen eltérő kocepció és nagyon alacsony tolüerővel, de nagyon sokáig működik a hajtómű? -
#79806 Elég szép a HMZ 120km illetve 30km magasság a NASAMS-II -höz képest, viszont a széttelepíthetőség mértéke nagyon messze van még tőle. (2km)
Az MFR-ről eddig még nem regéltek, az aktív radaros 9M96-al viszont már jóideje szenvednek, de előbb utóbb megcsinálják, mert az Orosz légvédelem 30%-a erre vár (Sz-300PSz).
9M96 sebessége viszont alacsonyabb (Mach3,5-öt adnak meg átlagnak), a rakéta ugyanis jóval kisebb, csodák meg nincsenek. Túlterhelhetősége viszont 60g a vektorált gáz dinamikus kormányrendszernek köszönhetően.
(~ 2 perc repülési idő 120km-re)
Tudni fogjuk mikor áll majd rendszerbe, az amcsiknak sem sikerült egyik napról a másikra kifejleszteni az AMRAAM-ot.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 12:11:06 -
#79805 Ha nem képalkotós akkor kb. semmit sem tud kezdeni egy SDB-vel ami környezeti hőmérsékletű, de még a passzív szakaszban levő rakéták ellen sem. Képalkotós esetén is olyan intelligencia kéne, hogy akkor a forró rész helyett a kontrasztosság elvén menjen rá a célra.
Szerintem az IR a helik ellen van, hogy arra ne pazarolják a 120 km-es rakétát, ami egyértelműen overkill és néhány km-en belül nem is indítható. Így nem kell külön SHORAD / MANPAD védelem, a rendszer ezt is tudja kezelni. Vagy talán drónok ellen, de ott megint az IR kép hiány a gond... -
#79804 . (Az más kérdés, hogy egy SDB ára 50-80k USD legfeljebb, egy aktív radaros rakéta ára meg dollármilliós tétel...)
Nem úgy volt, hogy a 9M100 egy IR önirányítású rakéta, és ennek a feladata a beérkező veszélyforrások (ARM, bombák, rakéták) leküzdése? -
#79803 Ez konkértan befosatósan hanzik, de rohadtul, mert a rakéta HMZ brutálisan nagy.
Egy ilyen renszer ellen még a rendszeresítsére kerülő F-35 sem tud szinte semmit tenni, akkor is igazából szerintem csak indítás után, amikor a DAS kiszúrja az emelkedő rakétát - ennek távolsági igencsak korlátos 20-30 km felett szerintem mese, hogy ezt meg tudná csinálni - és odamér SAR radarral, ahol megtalálha az indítót. Csak közeben fénysebességgel jön a rakéta, mert 120 km-es HMZ elején minimum M5.0-M6.0 égvésvégi sebesség van... Meg bármit indít az F-35, az lelövöldözgeti a rendszer. (Az más kérdés, hogy egy SDB ára 50-80k USD legfeljebb, egy aktív radaros rakéta ára meg dollármilliós tétel...)
Ha a Nebo tényleg tudja a 80 km táján kiszúrni az F-22/F35 szintű stealth gépet és képes a Sz-350-nek küldeni légi helyzetképet akkor baj van. Az egyetlen kérdés, hogy az igen kicsi aktív radar mekkora távolságról fog meg egy stealth gépet. Mert egyetlen menekülési lehetőség az, hogy ha az F-35 tujda, hogy jön a raktéa, akkor irány a horizont alja. Az kis aktív radar és ponatlan / hiányos MCU esetén a aktív radaros rakéta nem fogja megtalálni a célt.
A probléma az, hogy a Neboból is olyan sok kell, mint a Sentinelből a NASAMS-nál. Apró hiba, hogy a Nebo ára valószínűleg a csillagos eget verdesi és sokkal kevésbé mobil, mint a Senitel. Tehát ez rendszer annyival is drágább, mint a NASAMS, de többet is tudthat nála főleg Neboval. Még stealth gép ellen is area denial, ha nem kapcsolják le valahogy a Nebo-kat. -
#79802 Ez nem hangzik rosszul.
Azt tudjuk, hogy a NASAMS hány rakétának tud MCU-t küldeni? -
#79801 Az Sz-350 Vityáz osztályt alkotja (ha valaha rendszeresítésre kerül)...
1db 50K6 PBU harcvezetési kabin, 3 kezelővel (2 operátor + 1 parancsnok)
2db 50N6 MFR célmegjelölő lokátor, a PBU-tól maximum 2km távolságban, kezelők nélkül, 40 fordulat/perc kutatási sebességgel
8db 50P6 PU indítójármű, kezelők nélkü, a PBU-tól maximum 2km távolságban, járművenként 12db 9M96D aktív radarvezérlésű később vegyesen 9M100 infravörös rakétával
Egy időben elvileg 32 rakétának tudnak MCU-t küldeni (16 célra).
képek...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
MFR, PBU, PU
PBU
MFR
PU
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 08:53:55 -
#79800 Ez már rávezető állomás nélküli cucc? -
#79799 Sz-350 Vityaz, ami majd az Sz-300PSz-t váltja, bár aktív radaros 9M96D rakétájával szenvednek évek óta...
Ez lesz a NASAMszkíj?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#79798 AMRAAM/Maverick/R-27/R-73/H-29/BM-9 amiket rendszeresítettünk, de soha ki sem próbáltunk.
(biztos van több is, R-73-ban nem vagyok biztos) -
#79797 Nekem amikor rákérdeztem, lőtér méretet mondtak.
Mondjuk 2008-ban amikor a T-72 már mint célanyag is szerepelt, a cső élettartalma szvsz már megoldható lett volna.
-
fonak #79796 Ilyesmitől féltek? -
#79795 Szvsz nem annyira a lőtér, mint inkább a cső élettartam lehetett a korlátozó tényező, nem? -
#79794 BM-9 -es volt, csak elég nagy lőtér nem volt az esetleg gellert kapó nyíllövedék miatt.
-
fonak #79793 T-72-hez tényleg nincs/nem is volt az MH/MN-nek APFSDS (csak gyakorló)? -
#79792 Ha eltalálta :) Vagy a nikkelszegény ötvözet miatt szétrepedt, ami sújtotta a németeket 44-től. -
#79791 4., 10. - 13. illetve 80. - 82. oldal
BR-412-es (angolul AP-T)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.10. 16:57:23 -
JanáJ #79790 A T-54-ről nincs plusz infód? Az nekem új. Csak a T-72-re emlékszem, hogy oldalról a BTR-80A is lukasztotta.
A páncélgránát az micsoda? (Nem trollkodom.) -
#79789 Egen, két teszt is volt.
A T-54-es kivonásának alkalmából;
- T-72 -es kumulatív gránáttal
- T-55AM páncélgránáttal
- MT-12 kumulatív gránáttal
- Fagot, Maljutka pct.rak.
Azután volt még T-72-esre is lövészet 2008-ban, mindennel ami éppen kéznél volt;
- T-72 RRo -val
- Metisz, Fagot, Konkursz pct.rak.
- D-20 RRo -val
- RPG-7
- BTR 30mm gá.
-
#79788 Ezek a játékok lazán elsiklanak a felett, hogy találat után egy harckocsi vagy...
- megsemmisül
- mozgásképtelen, de nagy javítható
- mozgásképes marad (nagy vagy kis javítást igényel)
- harcképes marad
... és persze a páncél védelme csak az első találat esetén 100%-os, utána már rohamosan csökken.
(különösen igaz ez a kerámia betétes szendvicsekre, amik törnek)
-
JanáJ #79787 A réteges páncélnál elvileg vannak légrések, szóval tuti a páncél "lemez" is sérülne, még akkor is ha a torony rögzítést elpusztíthatatlan lenne. Pláne, hogy szerintem nem volt tervezési szempont ennek az elviselése, mert a repeszek amúgy is borotválnak. -
JanáJ #79786 "lásd 2008-ban a D-20-as RRo a T-72 ellen"
Ez a magyar teszt amikor mindennel lőtték szegény T-72-est? -
#79785 Ez találtam én is nagyhirtelen meg.
Igen, páncél degradáció is van. Ha a kőkorszaki alap TOW-val 5-10-szer szembeverem a legkorszerűbb harckocsit nem fogja megköszönni. Mozgásképes maradhat és a személyzet is túlélheti átütés nélkül, de hogy harcértéke lesz-e a hk-nak, azzal kapcsolatban kétségeim vannak. -
Kurfürst #79784 Tigrisről hirtelen nem találtam, Párducról olvastam valamelyik orosz veterán leírásban, hogy városi harcban eltalálta az ISU gránáttal, erre ledobta a tornyát. Hihetőnek tűnik, mindenesetre ha ilyen erők lépnek fel, ott azért el-el fog pattani a hidraulika, szorul a torony, lepattannak innen-onnan darabog.
Itt találsz pár képet egy egyébként totálelfogult ruszki site-on, a képek mindenesetre sejtetnek valamit hogy azért mi is történik egy harckocsival ha kellően nagy kaliberű lövegekkel jó párszor telibe találják. APDS gondolom nem csinál ilyet, az inkább tűszúrkálás ez meg itten az 5 kilós kőműveskalapáccsal addig ütöm míg szét nem esik a hegesztéseknél illetve el nem fárad az anyag kategória.
A mondanivalóm persze inkább valami olyasmi, hogy a valóságban azért nem teljesen úgy működik hogy mint a simekben, hogy nincs penetration, nincs damage. Hogy a fenébe ne lenne, ha egy 25 kilós fémet hozzáverünk 800 m/sec-el egy másik fémhez. Brutális erők vannak ott.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.01.10. 16:06:45 -
#79783 Alapvetően hibás, mert nem számol az alrendszerek sérülésével. Az Irányzó és a Parancsnok periszkópjait ennyi találat feltehetően tönkretenné, utána nem lehetséges a pontos tűzvezetés.
Ami még kritikusabb, hogy az első találat repeszei általában tönkre vágják a löveg csövet is...
(lásd 2008-ban a D-20-as RRo a T-72 ellen)
-
#79782 A 152 mm-es gránát direkt találat egyszerűen lerobbantotta a páncélt a KT-ről? Van erről kép? -
Kurfürst #79781 Leszakadt lánctalppal meg szétesett erőátvitellel mondjuk az Abrams se túl mozgékony, de ez az egész erősen Végső visszaszámlálás kategória. A páncélzat pedig szép dolog, de ilyen erőbehatások során az is szépen fog degradálódni, csodát ott se várjunk, nem csak az alrendszerek használódnak el. Lásd ruszkik világháborús gyakorlatát - nem viszi át a ISzU 152 a Királytigrist szemből? Nem baj,majd lövünk rá egy 40 kilós rombológránátot, a toronypáncél ugyan még egyben lesz, csak fél méterrel a harckocsi mögött...
Persze azért ilyenre valid taktikát építeni nem lehet.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.01.10. 15:19:46 -
SZUsszan #79780 Most hogy említetted, megnézem még egyszer és tényleg. Nagyon vagányan nyomatja a Brad Pittet. -
SZUsszan #79779 Jaja, épp akartam írni, hogy hány Maus kellett volna ahhoz, hogy be tudják keríteni az M1-est ilyen messziről indulva. Egy kilométer széles arcvonalban támadva esetleg. =D
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.01.10. 14:56:58 -
#79778 Az alrendszerek sérülése igaz...
Az megnézném, hogy bármilyen terepen mikor kerít be Maus M1-et... A M1 olyan mozgékony ahhoz képest, hogy teleportációnak is lehetne hívni, amit az M1 művel...
A videón látható esethez még a II. Vh-hoz sem kell menni. Egy '80-as évek beli M1A1 vagy Leo2A4 is kb. így kockázná fel az akkor rendszerben levő VSz harckocsikat, T-55AM, T-72 Vsz alap változatait. Szemből a leghalványabb esélyük sem volt komoly kárt tenni a csúcs nyugati hk-ban. -
Kurfürst #79777 Az Abrams parancsnokának gyémántból vannak a golyói ahogy ott rezzenéstelenül áll a toronyban, miközben zuhognak rá a 128 mm-es gránátok. :) -
#79776 Alapvetően hibás, mert nem számol az alrendszerek sérülésével. Az Irányzó és a Parancsnok periszkópjait ennyi találat feltehetően tönkretenné, utána nem lehetséges a pontos tűzvezetés. Ráadásul ha van 100db harckocsid, akkor simán körbeveszed, és oldalról már a testet képes lenne a Maus is átütni...
Plusz az M1 55db (105mm-es), az M1A1 40db (120mm), az M1A2 42db (120mm) lőszert tárol a fő löveghez. Tehát 100 darab Maus-t sehogy se tudna elpusztítani egy Abrams... -
#79775 Az US ARMY csaknem 800db Apache-al rendelkezik, Szaud-Arábia több, mint 100 Apache-val.
A szabvány orosz doktrína továbbra is erősen épít a helikopterek által biztosított CAS-ra, talán ez lehet a mennyiség mögött.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.10. 14:34:18 -
#79774 Az aláhúzottak miért vannak aláhúzva? -
SZUsszan #79773 Érdekes scenario:
Mennyit fejlődtek a harckocsik, hogy a második világháború szupernehéz harckocsija a kor egyik legjobb páncéltörő lövegével nem tudna mihez kezdeni egy 40 évvel későbbi harckocsival szemből. Az viszont könnyedén átlőné.