95110

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#79841
ehát az adott célra induló rakéta HMZ korlátja van rajta és nem magáé a rendszeré. Ez hatalmas difi. Ez az adott ballisztikus pályára rakott manőverezési diagram.
Persze, de ez amúgy igaz az összes Patriot és Sz-300/400 rakétára, csak eddig nem mutatták meg ennyire szépen a manőverezési korlátokat. -
#79840
Az amcsik +inkább ezzel riogatnak...
-
#79839
Tehát az adott célra induló rakéta HMZ korlátja van rajta és nem magáé a rendszeré. Ez hatalmas difi. Ez az adott ballisztikus pályára rakott manőverezési diagram. -
#79838
A 9M100 nem lesz integrálható az Sz-400-hoz, csak az Sz-350 kapja meg?
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.11. 15:44:39 -
#79837
Ja, hogy ez nem a rendszer HMZ-t mutatja, hanem az egy darab már indított rakétáét, hogy az indításhoz képest merre tud mozogni még.
Az indítás előtt mutatja a 9M96D kinematikai lehetőségeit. -
#79836
Ez melyik kép? Mert nekem küldtél már Sz-400 képet és 250 km-nél a horizontig ment le a vonal 0 paraméternél.
Egen, az Orosz 3 rávezetési módszerrel szeretné távlatilag nehezíteni a NATO helyzetét...
1, SAGG módszer
- 5V55R; 75km (Sz-300PSz ~33db komplexum)
- 48N6; 150km (Sz-300 PM ~24db komplexum)
- 48N6D; 200km (Sz-300PM2 ~pár darab komplexum)
- 48N6DM; 250km (Sz-400 ~26db komplexum)
- 40N6; 380km (Sz-400)
2, Aktív rávezetés módszere (+MCU)
- 9M96D; 120km (Sz-400, és Sz-350 a jövő ígérete, elvileg az Sz-300PSz-t váltja majd)
3, Passzív infravörös rávezetés (+MCU) módszere
- 9M100; (Sz-350, eddig csak makettot láttam belőle)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 15:35:35 -
JanáJ #79835 Jogos. :-) A kardos hasonlat meg találó.
@Cifu: Ezt nem értem. Az oroszok honnan tudhatnák, hogy mit tudhatnak az új rendszereik az amik ellen? A régieket az amcsik megvették kilóra, az újakkal meg nem találkoztak. Vagy elektronikai felderítőkkel ezt is ki lehet puhatolni? -
#79834
Nem, ha jól értem azt mutatja, hogy az adott célra ha most akarna rakétát indítani, akkor így nézne ki a HMZ.
Feltehetően a cél adatai alapján a HMZ egy középértéket vesz, és ezt mutatja. Mivel a cél most magasan van, ~80km-re, ezért most így néz ki a HMZ. Ha alacsonyabban lenne, akkor más HMZ-t mutatna. -
#79833
Ja, hogy ez nem a rendszer HMZ-t mutatja, hanem az egy darab már indított rakétáét, hogy az indításhoz képest merre tud mozogni még. -
#79832
-
#79831
Nem értem. A felső ábrán látszik az adott paraméter mellett oldalnézetből a HMZ. X tengely távolság, Y tengely magasság. Alul meg irány és távolság. Ezekből hogyan jött ki az, amit írsz...? Bele tudnál firkálni, ahogy én tettem? -
#79830
Felesleges erőlködés, de ők tudják... -
#79829
Ez melyik kép? Mert nekem küldtél már Sz-400 képet és 250 km-nél a horizontig ment le a vonal 0 paraméternél. -
#79828
Gondolkodj egy kicsit az amerikai katonai vezetők fejével. Ha az oroszok úgy vélnék, hogy az Sz-300 / Sz-350 / Sz-400 esélytelen lenne egy SEAD akció ellen, akkor más megoldásra fordítanák az erőforrásaikat (pl. railgunok, energiafegyverek), amik ellen még nincsenek megfelelő ellen-tevékenységek.
Tehát a céljuk nekik is az, hogy mindenki úgy higgye, az Sz-300 / Sz-350 / Sz-400 olyan, mint egy fizikai fal, amin az USAF / US NAVY nem tud áthatolni.
Persze csak egy éles harci helyzet mutathatja meg, hogy valójában mennyire van előnyben az Sz-3x0 és Sz-400 rendszer az amerikai SEAD ellen, avagy mennyire papírkutya és üres buzzword valójában az A2/AD, amit nekik tulajdonítanak... -
#79827
Na de ezért pont hogy nem kéne hogy gondot okozzon nekik az orosz SAM. Aztán mégsem így van.
Persze a nemzeti GDP jelentős részét költhetjük pastára (esetleg menekült befogadásra, vagy a maffiára), vagy esetleg a népet éhezve hagyva (simán kibírják vodkán meg káposztán) pár területen nagyon veszélyesek lehetnek.
Egy Weasel barátom jellemezte a Szovjet/Orosz lérakot úgy mit egy szamurájkardot. A félreértések elkerülése végett, messze nem annyira kifinomult hanem manapság már akár viccesen elavult fegyver.
De ha nem veszed komolyan és közel mész, akkor még mindig halálos.
Mit gondolsz, 1999-ben az öböl háború alatt melyik SAM szedte le a legtöbb szövetséges gépet?
Bizony az SA-2... -
JanáJ #79826 Persze hogy nem, de ti legalább valamennyire a működést értitek, mégha pontos adatok nincsenek is semmihez sem. De én teljesen világtalanként is azt látom, hogy nem egy félvállról vevős dolog egy Sz-300. Mondjuk lehet egy középhatalmat így is lenyomnak, az oroszok ellen meg már nem ez lenne a gond. -
JanáJ #79825 Na de ezért pont hogy nem kéne hogy gondot okozzon nekik az orosz SAM. Aztán mégsem így van. -
#79824
Az ábra torzítás mentes részén a következő látszik:
~63km ferde távolságon a 9M96D képes ~8km oldalmanővert végezni. (ez fölött az ábra már sajna torzít)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 14:46:06 -
#79823
Távol álljon tőlem, hogy alábecsüljem az orosz SAM rendszereket, főleg, hogy e téren valóban hozzák a szintet még az elmúlt időszakban is.
Csak arra kívántam rámutatni, hogy rohadtul nem egyértelműen megállapítható pár hírből, mi a helyzet valójában... -
#79822
Oké, én is néha vakarom a fejem az amerikai katonai mentalitáson, de nem írnám le annyira könnyen az egészet...
Just a quick reality check...
Azért itt egy nagyjából az Olasz GDP -vel megegyező ország próbál az Amcsikkal szemben érdeket érvényesíteni... -
#79821
A felrajzolt HMZ ábra nagyon fura. Ez valami ballszitkus rakéta lenne? Mert ilyen HMZ-val repcsik ellen alkalmatlan lenne.
Videón a HMZ mozog a célparaméter változása szerint? -
#79820
Pont a nagy magasságú HMZ alapján gondoltam azt, hogy kisebb magasságú célpont ellen nem élhet ilyen nagy HMZ, mert ha a rakéta túl magas ballisztikai pályára indul, akkor túl hosszú ideig fog tartani a repülési ideje -> a célpont esetleges manővereit egyre nehezebben követheti le.
De persze ez is csak feltételezés. -
#79819
Ne hidd, hogy minden változót ismerünk. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen EW képességei vannak az EA-18G-nek. Nem ismerjük pontosan azt, milyen harceljárás érvényben egy Sz-300 ellenében.
Én korábban rámutattam, hogy azért a műholdak terén vannak változók - én élnék a gyanúval, hogy az NRO brutális mennyiségű adatot elemez folyamatosan, és talán még azt is tudják, hogy minden egyes Sz-300-as merre jár(t) miután kigördült a gyárkapun. Hihetetlennek tűnik? Az NRO költségvetése a becslések szerint évi 16-17 milliárd dollár körül van jelenleg, hozzáférnek az összes kémműhold mellett a teljes amerikai civil Föld-megfigyelő műholdak képeihez.
Oké, én is néha vakarom a fejem az amerikai katonai mentalitáson, de nem írnám le annyira könnyen az egészet... -
JanáJ #79818 Gondolom az áttelepülésük a fő gond. Mert fix célpontot simán túl lehetne terhelni és szerintem meg is érné (anyagilag). -
#79817
Ugyan akkor a HARM-ot csak tessék-lássék módjára fejlesztik. Miközben a jugóknál meg úgy szórták mintha ingyen lenne.
Pont ez az egyik fejlesztési irány, amit nem vernék nagy dobra az amcsik helyében...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 14:31:57 -
#79816
Magyarul a 125km-es HMZ inkább nagy magasságú célpontok ellen él, és ha jól sejtem, közepes magasságban érkező ellenséges vadászbombázó (pl. F-15, F-35) ellen reálisan inkább 50-65km körül lehet.
Mivel ez az indítás után meghatározott ballisztikus pályától függ, őszintén nemtom.
Ha megnézed az általam linkelt (amúgy ritkaság Sz-400 indikátor) képet, ott nagy magasságban csak a vízszintes HMZ is 130km.
Az Almaz reklámokból eddig 120km jött le ABT célokkal szemben.
Persze ez egy reklámozott rakéta, amit az Orosz hadsereg sem rendszeresített még...
-
JanáJ #79815 Nem vadászgép által szállított megoldásban gondolkoztam. A Tomahawk mondjuk gondolom a SAM mobilitása miatt nem jó.
Ami nekem fura, hogy az általatok írtak alapján egy Sz-300 hatalmas falat a támadónak. Többek közt erre jött az RCS csökkentés. Ugyan akkor a HARM-ot csak tessék-lássék módjára fejlesztik. Miközben a jugóknál meg úgy szórták mintha ingyen lenne. -
#79814
Magyarul a 125km-es HMZ inkább nagy magasságú célpontok ellen él, és ha jól sejtem, közepes magasságban érkező ellenséges vadászbombázó (pl. F-15, F-35) ellen reálisan inkább 50-65km körül lehet.
Oké, ez még így sem rossz, de így nézve azért nem nevezném esélytelennek akár egy F-15E-t sem a Vityáz ellen. Közepes magasságon odasündörög, kidob 16db SDB-II-őt ~50km-ről, majd gyors süllyedés és utánégetővel hátraarc.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.11. 14:21:07 -
#79813
A Szovjet/Orosz logika még mindig a rendelkezésre álló rakéták számának növelésében (illetve Panzirban látja a megoldást)
komplexum - tűzkész rakéta
Sz-75 - 6
Sz-125 - 16
Sz-300/400 - 48
Sz-350 - 96 -
#79812
Fizilailag hatalmasok. Ha RWR képes bemérni (lehet, hogy ez is LPI, mint a Sentinel, nem tudni, hogy F-35 RWR mit tud ezen téren), akkor F-35-ön az EOTS odanézhet és keresheti vizuális célazonosítához.
Most is vannak csalik, de ezek profiljának is egyeznie kell a célpontokéval, ami azt jelenti, hogy túl sokat nem tudsz vinni, mert abba is kell hajtómű, vezérlés és az RCS sem árt, ha közel áll egy igazi gépéhez. Stealth gép esetén meg stealth csali kellene. Olyan meg nincs... -
JanáJ #79811 A Nebo-t mennyire könnyű messziről kiszúrni?
Egy S-3/4/500-at miért nem terhelnek túl simán valami olcsó csali rakétával géppel? Egy Tomahawk 1 milla, de ahogy olvasom a LR SAM rakéták is. Lehet a csali gép tud olcsóbb lenni. Tudom drága, da a SAM is meg az esetleg lehulló repülő és pilóta is az. -
#79810
Egen, meglehetősen specifikus a 9M96D HMZ-je, nagyban függ az indításkori várt találkozási ponttól.
Indítás után fölfelé kivetik a csőből, és miközben megy a gyorsító hajtómű (saccra 8~12sec) a rakéta beáll a várható találkozási pont felé vezető ballisztikus pályára. Utána passzív módon repül ballisztikus pályán, esetleg MCU alapján módosít keveset a kormányfelületekkel.
A végjátékban, jön az aktív célkövetés, és az oldalfúvókák használata, amik nem befordítják, hanem csak oldalra odébb lökik a rakétát.
Gyakorlatilag hit-to-kill képesség a cél (egyáltalán nincs is rádiógyújtó), a hordozott 24kg-os romboló töltet a fizikai becsapódás után csak a rombolás fokozására van fenntartva. (nem repeszképző, csak lökéshullámot képez a célban)
A HMZ megjelenítés így (viccesen) leköveti a cél mozgását az indikátoron...
(vízszintes tengelyen távolság km-ben, függőlegesen magasság kitakarva 5km, 15km, 25km, 75km [figyelem torzított megjelenítés])
... a HMZ közepén a ballisztikus gyakorló cél (* + szám).
ez már tavalyi Sz-400 SW frissítés után
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 14:02:48 -
#79809
Azzal 60G-s fordulót tud levágni..? Olyan sokáig és akkora tolóerővel ég? Kétségeim vannak. Ez egy több száz kilós rakéta. Ami azt jelenti, hogy akkor a rakéta kvázi üres súlyának 60-szorosának megfelelő erő kell. Legyen ez 200 kg a kisebb rakétánál. Akkor kb. 120 kN. Uh... Ez az AIM-7M rakéta booster tolóerő nagyságának hússzorosa...!
Ez valahogy nagyon nem kerek. Ok, hogy van aerodinamikai manőverezés is, de ha "csak" 30G- kell áthidalni, akkor is "csak" 60 kN kell, ami még mindig az AIM-7 booster tolóerőnek a tízszerese. Aminek aztán van felülete rendesen... -
#79808
A rakéta gyorsító hajtómű kiégése utáni tömegközéppontjában van egy rakat oldalra beszerelt minirakéta.
-
#79807
Ja, akkor nem annyira veszélyes, mint gondoltam, ez a széttelepíthetőség még kevés. Ha egy indító megvan, akkor a többi is viszonylag jól lokalizálható, bár a HMZ az több, mint decens. A végfázisban megint begyújtja a rakéta hajtóműve? Vagy teljesen eltérő kocepció és nagyon alacsony tolüerővel, de nagyon sokáig működik a hajtómű? -
#79806
Elég szép a HMZ 120km illetve 30km magasság a NASAMS-II -höz képest, viszont a széttelepíthetőség mértéke nagyon messze van még tőle. (2km)
Az MFR-ről eddig még nem regéltek, az aktív radaros 9M96-al viszont már jóideje szenvednek, de előbb utóbb megcsinálják, mert az Orosz légvédelem 30%-a erre vár (Sz-300PSz).
9M96 sebessége viszont alacsonyabb (Mach3,5-öt adnak meg átlagnak), a rakéta ugyanis jóval kisebb, csodák meg nincsenek. Túlterhelhetősége viszont 60g a vektorált gáz dinamikus kormányrendszernek köszönhetően.
(~ 2 perc repülési idő 120km-re)
Tudni fogjuk mikor áll majd rendszerbe, az amcsiknak sem sikerült egyik napról a másikra kifejleszteni az AMRAAM-ot.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.11. 12:11:06 -
#79805
Ha nem képalkotós akkor kb. semmit sem tud kezdeni egy SDB-vel ami környezeti hőmérsékletű, de még a passzív szakaszban levő rakéták ellen sem. Képalkotós esetén is olyan intelligencia kéne, hogy akkor a forró rész helyett a kontrasztosság elvén menjen rá a célra.
Szerintem az IR a helik ellen van, hogy arra ne pazarolják a 120 km-es rakétát, ami egyértelműen overkill és néhány km-en belül nem is indítható. Így nem kell külön SHORAD / MANPAD védelem, a rendszer ezt is tudja kezelni. Vagy talán drónok ellen, de ott megint az IR kép hiány a gond... -
#79804
. (Az más kérdés, hogy egy SDB ára 50-80k USD legfeljebb, egy aktív radaros rakéta ára meg dollármilliós tétel...)
Nem úgy volt, hogy a 9M100 egy IR önirányítású rakéta, és ennek a feladata a beérkező veszélyforrások (ARM, bombák, rakéták) leküzdése? -
#79803
Ez konkértan befosatósan hanzik, de rohadtul, mert a rakéta HMZ brutálisan nagy.
Egy ilyen renszer ellen még a rendszeresítsére kerülő F-35 sem tud szinte semmit tenni, akkor is igazából szerintem csak indítás után, amikor a DAS kiszúrja az emelkedő rakétát - ennek távolsági igencsak korlátos 20-30 km felett szerintem mese, hogy ezt meg tudná csinálni - és odamér SAR radarral, ahol megtalálha az indítót. Csak közeben fénysebességgel jön a rakéta, mert 120 km-es HMZ elején minimum M5.0-M6.0 égvésvégi sebesség van... Meg bármit indít az F-35, az lelövöldözgeti a rendszer. (Az más kérdés, hogy egy SDB ára 50-80k USD legfeljebb, egy aktív radaros rakéta ára meg dollármilliós tétel...)
Ha a Nebo tényleg tudja a 80 km táján kiszúrni az F-22/F35 szintű stealth gépet és képes a Sz-350-nek küldeni légi helyzetképet akkor baj van. Az egyetlen kérdés, hogy az igen kicsi aktív radar mekkora távolságról fog meg egy stealth gépet. Mert egyetlen menekülési lehetőség az, hogy ha az F-35 tujda, hogy jön a raktéa, akkor irány a horizont alja. Az kis aktív radar és ponatlan / hiányos MCU esetén a aktív radaros rakéta nem fogja megtalálni a célt.
A probléma az, hogy a Neboból is olyan sok kell, mint a Sentinelből a NASAMS-nál. Apró hiba, hogy a Nebo ára valószínűleg a csillagos eget verdesi és sokkal kevésbé mobil, mint a Senitel. Tehát ez rendszer annyival is drágább, mint a NASAMS, de többet is tudthat nála főleg Neboval. Még stealth gép ellen is area denial, ha nem kapcsolják le valahogy a Nebo-kat. -
#79802
Ez nem hangzik rosszul.
Azt tudjuk, hogy a NASAMS hány rakétának tud MCU-t küldeni?



